BÖHÖNYE KÖZSÉGV ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

7/2013. (IV.24.)  SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

/egységes szerkezet/^[1]

az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, és a lakások bérleti díjának megállapításáról

Böhönye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete –az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdés a.) alapján a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló - módosított - 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletének az önkormányzati rendelet tartalmi meghatározása alapján (továbbiakban: Ltv.)  a következő rendeletet alkotja:

I. rész

Az önkormányzati tulajdonban álló lakások bérlete

1.            Általános rendelkezések, a rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya a törvény rendelkezése alapján a törvény hatálya alá tartozó önkormányzati tulajdonú lakásokra terjed ki. (Önkormányzati tulajdonú bérlakások: vállalati bérlakások, bérlőkijelölési joggal érintett lakások, intézményi és volt községi szolgálati lakások, valamint közérdekű feladatellátás célját szolgáló lakások).

(2) E rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell az önkormányzat vagyongyarapodásával önkormányzati vagyonba kerülő teljes egészében önkormányzati tulajdoni illetőségű lakásokra is. A vagyongyarapodás a Polgári Törvénykönyvben foglalt bármilyen tulajdonszerzési móddal történhet.

(3) E rendelet alkalmazásában, ha e rendelet másként nem rendelkezik a bérbeadó a polgármester. A bérbeadói feladatokat a Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatal előkészítő és végrehajtó munkájával látja el.

(4) E rendelet szabályait kell alkalmazni az állami forrás igénybevételével megvalósuló önkormányzati bérlakásokra is. E lakások a használatba vételüket követő 20 évben nem idegeníthetők el. E lakások kizárólag költségelvű bérlakásként adhatók bérbe.

(5) Önkormányzati lakást csak lakás céljára lehet bérbe adni.

(6)E rendelet bérleti díjról szóló rendelkezései  Böhönye Község  Önkormányzatának tulajdonában lévő minden lakásra kiterjed. (a továbbiakban: lakások)

(7) Önkormányzati tulajdonú lakások szociális, költségelvű és piaci bérű lakásként adhatók bérbe.

2. Az önkormányzati lakás bérbeadásának feltételei

2. §

(1) Önkormányzati tulajdonban lévő üresen álló, illetőleg megüresedett önkormányzati bérlakásokat -  a 2. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott lakások kivételével - pályázat útján kell bérbe adni.

(2) Megüresedett önkormányzati bérlakás esetén a képviselő-testület dönt arról, hogy a lakást szociális helyzet alapján történő bérbeadás vagy piaci alapon történő bérbeadás érdekében pályázatra ki kell-e írni, vagy a lakásra közcélú feladat ellátása, illetve másik önkormányzati tulajdonú lakás biztosítása miatt szükség van.)

(3)          Önkormányzati bérlakást elsősorban szociális helyzet alapján kell bérbe adni.

(4)          Közcélú feladat ellátását szolgáló költségelvű lakás annak a személynek adható bérbe, aki Böhönye községben lakással nem rendelkezik.

(5)          Közcélú feladat ellátását szolgáló lakás az önkormányzati lakás, amely:

                a.)          Böhönye Község Önkormányzata által fenntartott költségvetési szervek, továbbá Böhönye Község Önkormányzatának részvételével létrejött önkormányzati társulások, és ezek által fenntartott intézmények,Böhönye községben működő költségvetési szervek köztisztviselőinek, közalkalmazottainak, és hivatásos szolgálati jogviszonyban állók elhelyezésére szolgál.

                b.)          Böhönye Községben működő közhasznú szervezetek feladatainak ellátásához, szakemberek foglalkoztatásához szükségesek

                c.)           Böhönye Községben működő közrend közbiztonsági, polgári védelmi katasztrófavédelmi feladatott ellátó szervezetnél hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy foglalkoztatásához a személy vagy a személy és családja elhelyezéséhez szükséges

                d.)                          Böhönye Községben működő, állami vagy önkormányzati feladatot ellátó intézményeknél vagy az általuk alapított gazdálkodó szervezeteknél szakemberek foglalkoztatásához szükséges.

 (6) Ha e rendelet 2. mellékletében szereplő költségelvű lakás  bérbe adhatóvá válik a lakáson korábban fennállt bérleti jogviszony megszűnése miatt a lakás bérbeadására pályázatot írhat ki  a polgármester. A pályázati eljárás mellőzhető, ha a költségelvű lakás bérlőjéül állami, vagy önkormányzati feladatot ellátó, a községben hivatásos szolgálati jogviszonyt teljesítő, vagy köztisztviselő, továbbá közalkalmazott, a feladatellátására tekintettel kerül bérlőként kijelölésre. A bérlőkijelölés jogát a polgármester gyakorolja. 

3. A pályázati kiírás tartalma

3. §

(1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a)            a lakás hasznosításának jogcímét, jellegét ( szociális bérlakás, költségelven piaci alapon bérbe adott lakás),

b)           a lakás pontos címét,

c)            a lakás műszaki jellemzőit (alapterületét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek felsorolását, komfortfokozatát),

d)           a lakás lakbérének havi összegét,

e)           a pályázaton való részvétel és a bérbeadás feltételeit,

f)            a csatolandó dokumentumok körét,

g)            a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit,

h)           a pályázat benyújtásának módját, pontos helyét és határidejét,

i)             a pályázat elbírálásának várható idejét.

(2) A pályázati hirdetménynek az (1) bekezdésen túl tartalmaznia kell, hogy a lakás szociális, költségelvű, vagy piaci bérű lakásként kerül –e kiírásra. A szociális körülményei alapján rászorulónak nem tekinthető pályázók közül a költségelvű bérlakásoknál az részesül előnyben - szociálisan rászoruló pályázó hiányában - aki lakás havi bérének háromszorosához képest magasabb összegű kauciót helyez letétbe.

(3) A pályázatok benyújtásának határideje a közzétételtől számított 30 nap.

(4) A pályázati kiírást   a Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban :Hivatal) és az  Önkormányzat   hirdetőtábláin valamint a  községi honlapon  kell közzétenni.

4. a pályázó pályázatának mellékletei, a pályázat elbírálásnak szabályai .

4. §

(1)          A szociális alapon bérbe adott lakások esetén a pályázathoz csatolni kell a kereseti és jövedelmi igazolásokat.

(2) Az egy főre jutó jövedelem számításának szabályai:

                a./          a jövedelemszámítás időszaka: a kérelem benyújtását megelőző egy év, illetve vállalkozó esetén a kérelem benyújtását megelőző adóév,

                               Ha a kérelmező munkaviszonya, közalkalmazotti, köztisztviselői vagy fegyveres testületi szolgálati viszonya a kérelem teljesítésének évében szűnt meg, megelőző 6 havi időszak,

                b./          TGYáson,  GYES-en, GYED-en lévőnél a GYED-et, GYES-t, megelőző 1 év jövedelmét;kivéve a 3 évnél hosszabb ideje folyamatosan gyeden, gyesen lévőt akinél az ellátása összegét kell számításba venni,

                c./ főiskolai, egyetemi tanulmányokat befejezett munkavállalók esetén a  nappali tagozaton tanulmányaik befejezőknél követő első munkába álláskor megállapított jövedelmük.

(3) A jövedelem, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott valamennyi vagyoni érték (bevétel) a munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, tekintet nélkül arra, hogy a bevétel adómentesnek, vagy adókötelesnek minősül. Bevétel a kapott tartásdíj, valamint az önkormányzat és a társadalombiztosítási szervek által kifizetett valamennyi pénzbeli ellátás is.

                Nem minősül bevételnek a mozgássérültek közlekedési támogatása, valamint a vakok személyi járadéka.

(4)          A jövedelmet, a kérelmező és vele együtt költöző családtagjai

                -              SZJA munkáltatói elszámolással, vagy adóbevallással,

                -              társadalombiztosítási, vagy önkormányzati szerv és a Járási Hivatal Munkaügyi Központ ellátás folyósítását megállapító határozatával vagy igazolásával bizonyítani köteles. A fent megjelölt jövedelemigazolásokat a kérelem mellékleteként csatolni kell.

(5) A jövedelemszámítás szempontjából a kérelmező és a ténylegesen vele együtt költözni kívánó családtagok létszámát lehet csak figyelembe venni.

(6) A kérelmező és a vele együtt költözni kívánó család meghatározása a Ptk. 685. §-ában szabályozott szélesebb család fogalmat kell alkalmazni.

(7) A 4. § (2) bekezdés a./ pontjában említett azon esetben, ahol a kérelem teljesítésének évében szűnt meg bármilyen ok folytán a kérelmező munkavégzésre irányuló jogviszonya, a munkáltató záró személyi jövedelemadó elszámolása, amelyet a kérelmező nyilatkozattal az e rendeletben meghatározott jövedelemkörrel kiegészít.

(8) Költségelvű lakásnál a községi közszolgálati,közalkalmazotti, hivatásos szolgálati viszonyt a vonatkozó munkaügyi irattal, illetőleg a munkáltató írásos nyilatkozatával kell igazolni.

5.Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételei

5. §

(1) Szociálisan rászoruló az a személy, aki – a vele együtt költözőkre tekintettel is – az alábbi feltételeknek együttesen megfelel

a)            egy főre jutó havi nettó jövedelme – a rendeletben meghatározott jövedelem számítási időszak alapján – nem haladja meg

1)            egyszemélyes háztartás, vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 200 %-át,

2)            többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 250%-át.

b)           nem rendelkezik olyan hasznosítható ingatlannal, járművel, továbbá vagyoni értékű joggal, amelynek

1)            együttes forgalmi értéke a nyugdíjminimum összegének nyolcvanszorosát, vagy

2)            külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege a nyugdíjminimum összegének negyvenszeresét meghaladja.

(2)          A  rászoruló  személynek   bérbe  adható  lakásnagyság –  a vele  együtt  költözők  számától függően a következő:

            2 személyig         1-2 szoba

            3 személyig         1,5 szoba, maximum 2 szoba

            4 személyig         2-3 szoba.

6. §

(1)          A benyújtott pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő 30 napon belül kell elbírálni.

(2)          A pályázatokat a rendelet szabályainak betartásával a  polgármester  bírálja el.

(3)          Amennyiben a pályázat elnyerésére több, azonos sorrendben lévő pályázó vár, a bérlő személyének kiválasztása a képviselőtestület hatásköre.

7. §

(1)          A pályázatok elbírálásánál a következő szempontok figyelembevételével kell a pályázók sorolását elvégezni:

                               a.)          fiatal, 35 év alatti házas, több gyermeket nevelő családok,

                               b.)          többgyermekes családok,

                               c.)           gyermekét, vagy gyermekeit egyedül nevelő, de élettársi kapcsolatban nem álló szülő,

                               d.)          kizárólag nyugdíjból, vagy rendszeres pénzellátásból élők,

                               e.)          jelenlegi önkormányzati lakására fennálló bérleti szerződését közös megegyezéssel megszünteti és a lakást az önkormányzat rendelkezésére bocsátja.

(2) A pályázatok elbírálása során az (1) bekezdés a-d. pontjaiban felsorolt azonos kategóriákba tartozó pályázók helyzetének megítélése során kiemelt figyelmet kell fordítani a következőkre:

                               a.)          egészségre ártalmas körülmények között élők,

                               b.)          sokgyermekes, zsúfolt körülmények között élők,

                               c.)           zsúfolt körülmények között élők,

                               d.)          önmaga ellátására képtelen személy családban történő gondozása, ápolása.

(3) A bérbe adó a lakásbérleti szerződést a pályázatot elnyert személlyel köti meg.

6. Piaci alapon történő bérbeadás feltételei

8 §

(1)          Piaci alapon történő lakásbérbeadásra pályázatot nyújthat be az a személy, aki vállalja a bérleti jogviszony fennállása alatt a piaci alapú lakbér megfizetését, és pályázatában ajánlatot tesz a piaci alapú bérű  lakás 3 havi lakbérén felül, több havi lakbér előzetes egyösszegű megfizetését. Továbbá vállalja a lakásbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a piaci bérű lakás 3 havi lakbérét meghaladó  összegű kaució megfizetését.

(2) Nem pályázhat akinek Böhönyén tulajdonában lakás áll, még akkor is ha a lkaást nem használhatja azért mert azt bérleti jogviszony terheli, illetve azt szívességi használatra adtam, vagy más módon hasznosítja. Kizárt a pályázatból az is akinek  a  vagyona a mindenkori szakmunkás minimumbér 35-szörösét meghaladja.(A vagyonba nem kell számításba venni azt a vagyont, amely  vaele nem költöző hozzártartozója haszonélvezetében, özvegyi jogában  van.)

(3) A pályázatot írásban, a pályázati kiírásban megjelölt helyen és időben, zárt borítékban, lakásonként külön pályázati lapon kell benyújtani.

(4)          A piaci alapon történő lakásbérbeadásra benyújtott pályázatok sorolásáról, a bérlő kijelöléséről a polgármester határozattal dönt.

(5)          Pályázati eljárás alapján piaci alapú lakásbérbeadás során a döntésre jogosult azt a pályázót jelöli ki bérlőnek, aki a leghosszabb időszakra vállalja a piaci alapú lakbér egy összegben történő megfizetését.

(7)          Vállalásegyenlőség esetén a döntésre jogosult sorsolással állapítja meg a sorrendet.

(8)          A kijelölt bérlő részére az önkormányzati lakás legfeljebb öt évre adható bérbe. A bérleti jog szerződés szerinti teljesítés esetén, a bérlő írásbeli kérelmére – pályázati eljárás mellőzésével – a polgármester döntése alapján újabb öt évre meghosszabbítható.(18)

(9)          Amennyiben a kijelölt bérlő szerződéskötési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a döntésre jogosult az ajánlatok értékelése során meghatározott sorolási szempontok figyelembevételével elfogadott listáról a sorban következő pályázót jelöli ki bérlőnek.

(10)        A kauciót  a bérbeadó letéti számlájára kell befizetni. Az óvadéknak a bérleti szerződés időtartama alatti felhasználása esetén a bérlő az óvadékot a felszólítástól számított 15 napon belül az eredeti összegre köteles kiegészíteni. Az óvadékra a Ptk. előírásai az irányadók.)

7.A szociális alapon kötött lakásbérleti szerződés időtartama és meghosszabbítása

9. §

(1)          A lakásbérleti szerződés öt évre megállapított határozott időre szólhat.

(2)          A határozott idő lejártát megelőzően 60 nappal felül kell vizsgálni a bérlő és a vele együtt lakók jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetét.

(3)          Amennyiben a bérlő – a bérleti jogviszonya megszűnését megelőző 60 napon belüli jövedelem felülvizsgálat alapján – változatlanul rászoruló személynek számít, úgy kérelmére  polgármester a bérlő bérleti jogviszonyát legkésőbb a lakásbérleti szerződés lejárata napján,  újabb maximum 5 éves, határozott időtartamra meghosszabbítja

                a.)          A Hivatal a polgármester döntése előtt a bérleti jogviszony újabb 5 éves meghosszabbítása előtt részletesen megvizsgálja, hogy a bérlő szociális, jövedelmi és vagyoni helyzete milyen módon változott.

                b.) Nem hosszabbítható meg újabb 5 éves határozott időre a bérleti szerződés, ha e rendelet szerint lakásbérleti szerződés felmondásának helye lenne.

(4)          Amennyiben a felülvizsgálat során a bérlő azért nem tekinthető rászorulónak, mert az együtt lakókra is tekintettel a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %- át,  illetve egyedül álló, vagy gyermekét egyedül nevelő esetén a 250 %-ot meghaladja, és a bérlő jövedelemváltozása olyan időszakban következett be, amely miatt a bérlő, az önálló lakás megszerzéséhez szükséges jövedelmet nem szerezte meg, úgy a bérlő kérelmére a polgármester legfeljebb 5 évi határozott időtartamra dönthet a lakásbérleti szerződés meghosszabbításáról.

8.Bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei

10. §

(1)          A bérbe adó a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére – a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.

(2) A bérbe adó, a bérlő és a vele együtt lakó szülője (az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülője közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együtt lakását az egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik.

(3)          A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermekek, valamint a jogszerűen befogadott gyermekének a gyermeke közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a bérlő gyermeke és a bérlő jogszerűen befogadott gyermekének a gyermeke:

                a.)          18. életévét betöltötte és

                b.)          a bérlővel a lakásban legalább egy év óta együtt laknak.

(4)          A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) és (3) bekezdésben említett hozzátartozó Magyarország területén másik, beköltözhető lakással rendelkezik

(5)          A bérlő hozzátartozójának lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt bérlet, vagy idegenforgalmi célra hasznosítják.

(6)          A bérlőtársi szerződés megkötésekor a bérleti szerződés tartalmi feltételeire vonatkozó szabályokat  kell értelem szerűen alkalmazni.

9. A bérleti szerződés tartalmi feltételei:

11. §

(1)          A bérleti szerződés tartalmazza:

                a./          a bérlemény tulajdonjogát, a bérlemény pontos megjelölését, helyiségeinek számát, azt

                az alapterületet, amely után a bérleti díjat fizetni kell, a lakás komfortfokozatát, a szerződés határozott időtartamát,

                b./ a bérlő személyes adatait, házastársak közös kérelme esetén bérlőtársi minőségüket,

                c./ a velük együtt költöző családtagok nevét, személyi adatait és rokonsági fokukat,

                d./          a lakás szerződés-kötéskori önkormányzati rendeletben meghatározott bérleti díját, fizetési feltételeit, eljárását, és azt a kikötést, hogy a bérleti díj automatikusan a lakbér közlésével az önkormányzat egyoldalú döntése lakbér rendeletben történő megállapításával módosul.

                e./          azokat a külön szolgáltatásokat, amelyeket a bérbe adó a lakbérbe el nem számolt külön szolgáltatásként biztosít, konkrét díjakkal és azok emelési feltételeivel együtt,

                f./ a bérbe adó jogait és kötelezettségeit,

                g./ a bérlő jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a karbantartási és felújítási kötelezettségekre,

                h./          a lakás felújítására és karbantartására vonatkozó jogszabálytól eltérő külön megállapodásokat,

                i./           a lakásbérleti jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket, a felmondási okok felsorolását, továbbá azt a kikötést, hogy a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után másik lakásra nem tarthat igényt,

                j./           a lakásba történő befogadás  feltételeit,

                k./ a felek együttműködési kötelezettségeire történő utalást,

                l./ a lakás esetleges korszerűsítése esetén követendő eljárás szabályait,

                m./ a szerződés melléklete a lakás átadás-kori állapotfelmérő jegyzőkönyve,

                n) a nem szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén az  óvadék összegét,

                o./ hivatkozást arra, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a lakástörvény,     jelen rendelet, és a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni,

                p./ azt a kikötést, hogy a vitás esetekben a felek a Marcali Járásbíróság illetékességét kötik ki

                r) azt a kikötést, hogy a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, a bérlő a kettő hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a bérbeadó részére írásban köteles bejelenten

s) a bérbeadó  illetve megbízottja, rendeltetésszerű használat ellenőrzésre vonatkozó jogosultságát, gyakoriságát, a bérlő ellenőrzés tűrésére vonatkozó kötelezettségét,

                t) a bérlőnek a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzése érdekében biztosítania kell a lakásba történő bejutást, továbbá tűrni a munkálatok elvégzését.

12. §

(1) Az e rendelet 3. § (1) bekezdésének g.) pontja szerinti feltételekkel meghirdetett lakás esetében a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a./ a lakás helyreállításának költségét,

b./ a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, valamint

c./ a munkálatok elvégzésének határidejét.

(2)          Az (1) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét a bérbeadó a bérlőnek a havi lakbérben számolja el. Ha a lakás bérleti jogviszonya a teljes felújítási költség elszámolása előtt bármely okból megszűnik, a bérlő a költségek meg nem térült részére nem tarthat igényt.

(3)          Ha a lakás helyreállítása során előre nem látható hiba miatt a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többlet kiadásainak megtérítésére csak akkor tarthat igényt, ha:

                a./          a hiba észlelését követően a bérbe adónak 1 napon belül a bérlő bejelenti és

                b./          a bérbe adó műszaki szakértője a munka elvégzésének szükségességét igazolja.

(4)          A (3) bekezdésben foglaltak szerinti többletköltségek megtérítése a (2) bekezdésben írt eljárási és költségviselési rendben történik.

(5)          A bérbe adó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlő kérésére - indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja.           

(6)          Ha a bérlő a munkálatokat a saját hibájából a lakásbérleti szerződésben meghatározott, vagy a bérbe adó által a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbe adó a szerződést - a törvény 24. §. (1) bekezdésének b./ pontja alapján - felmondja.

13. §

(1)          A lakásbérleti szerződés keretében a bérbe adó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő látja el a közös használatú helyiségek tisztántartásával, megvilágításával kapcsolatos feladatokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás esetén a szerződésben konkrétan meg kell jelölni a bérlő által vállalt feladatok és annak - egy hónapra lebontott - költségeit (dologi kiadás és munkadíj). A kiszámított havi költségekkel a lakbér összegét csökkenteni kell.

(3) Ha a bérbeadó az (1) bekezdésben említett megállapodást a lakóépületben több bérlővel köti meg, akkor a lakbérek összegét az egy hónapra jutó összes ráfordítás arányosan elosztott mértékével kell csökkenteni.

(4) A bérbe adó az (1) bekezdésben említett kötelezettségek közül egyes feladatok elvégzéséről, illetőleg több bérlő esetében a feladatok szerinti megosztásáról is köthet megállapodást.

14. §

(1) A 13. §-ban említett megállapodás 1 évi határozott időre szólhat. A határozott idő lejártát megelőző hónapban a megállapodás megújítható, amelyet a lakásbérleti szerződésben is fel kell tüntetni.

(2)          Ha az (1) bekezdésben említett határozott idő eltelt, illetőleg a megállapodás megújítására nem került sor, a bérlő az eredetileg megállapított lakbért köteles megfizetni.

(3)          A bérbe adó megbízottja a Hivatal lakásügyi feladatokat ellátó ügyintézője  havonta köteles ellenőrizni a megállapodásban foglaltak teljesítését. A bérlő mulasztása esetén - a lakásbérleti szerződés egyidejű módosításával - a megállapodás közös megegyezéssel megszüntethető.

(4)          Ha a (3) bekezdésben foglalt közös megegyezés nem jön létre, és a bérlő nem vállalja a lakásra eredetileg megállapított lakbér megfizetését, a bérbe adó a lakásbérleti szerződést - a törvény 24. §. (1) bekezdésének b./ pontja alapján - felmondhatja.

15. §

(1)          A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról és cseréjéről a bérlő köteles gondoskodni.

(2)          A bérbe adó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotáról, a közös használatra szolgáló helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

(3) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését köteles kérni.

(4) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.)

16. §

(1)          A bérleti jogviszony fennállásának időtartama alatt a bérbe adó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást korszerűsíti.

(2)          A megállapodás kizárólag a lakás komfort fokozatát növelő, továbbá a lakás használati értékét növelő munkák végzésére köthető.

(3)          A megállapodás megkötését megelőzően mind a bérbe adó, mind a bérlő által elfogadott szakértő - aki lehet a polgármesteri hivatal műszaki ügyekkel foglalkozó köztisztviselője, vagy külső műszaki szakértő is - által készített költségvetés szerinti összegben a konkrétan elvégzendő munkákban és a munkák befejezésének határidejében meg kell állapodni.

                A kötendő megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkát, annak bekerülési összegét és a munkák befejezésének határidejét is.

(4)          A megállapodásban megjelölt munkákon túli korszerűsítési tevékenység csak a bérlő saját költségére végezhető.

(5)          A korszerűsítésre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell azt a bérlői - lakásbérleti szerződés módosítására vonatkozó - vállalást is, hogy a bérlő vállalja az új komfortfokozat szerinti lakbér megfizetését és a lakásbérleti szerződés új feltételek szerinti módosítását.

(6)          A bérbeadó a számlákkal igazolt és a műszakilag ellenőrzött költségeket a bérlő részére a lakbérbe történő beszámítással egyenlíti ki

(7)          Ha a lakás korszerűsítésére kötött megállapodás alapján elszámolható költség beszámításának időtartama alatt a bérleti jogviszony bármely okból megszűnik, a bérlő a ráfordítások meg nem térült részére nem tarthat igényt.

(8)          A költségek lakbérbe történő elszámolásában a döntést:

a.)          bruttó 500.000 Ft értékhatárig a polgármester,

b.)          bruttó 500.001 Ft  felett a Képviselő-testület hozza meg.

(9)          A (8) bekezdésben meghatározott döntéshozók, a költségek jóváhagyásával egyidőben meghatározzák a lakbérbe történő elszámolásának mértékét is.

10.A befogadás és az elhelyezési kötelezettség vállalásának szabályai:

17. §

 A bérlő a tulajdonos írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be a lakásba:

a./          a házastársát,

b./          a gyermekét (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekét),.

c./          a befogadott gyermekének gyermekét

d./          a szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét).

18. §

(1)          A bérlő – a törvény kötelező rendelkezésén túl – a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be a lakásba élettársát, valamint gyermeke (örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermeke) házastársát.

(2)          A tulajdonos a hozzájárulást megtagadhatja, ha:

-              a befogadást kérelmező önálló ingatlannal, bérleménnyel, lakhatási joggal rendelkezik a község területén,

-              a bérlő lakásának nagysága, állapota az együtt lakó személyek száma a befogadást nem teszi lehetővé,

-              a befogadás kiskorú érdek sérelmével járna.

(3)          Az írásbeli hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor az (1) bekezdésben említett jogcím nélkül visszamaradó befogadott személyek a lakásból kötelesek kiköltözni, elhelyezésüket az önkormányzat nem biztosítja.

(4)          A képviselő-testület a 18. §-ban szabályozott hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

19. §

A törvény 23.§.(4) bekezdésében foglalt ideiglenes elhelyezési kötelezettségéről a polgármester értesíti a bérbeadót. A bérbe adó az értesítésben meghatározott feltétellel köti meg a bérleti szerződést.

11. Albérletbe adás

20. §

Önkormányzati lakás egészének, illetve annak egy része albérletbe adását az önkormányzat nem engedélyezi.

12. Hozzájárulás a tartási szerződéshez

21. §

(1)          A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében – a polgármester hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.

(2)          A törvény 22. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek hiánya esetén a tartási szerződéshez a hozzájárulást meg kell tagadni.

22. §

 A tartási szerződést a  Hivatalhoz kell benyújtani.

13. Lakáscseréhez való hozzájárulás feltételei

23. §

(1)          Önkormányzati lakás bérleti joga  csak lakásra cserélhető.

(2)          A képviselő-testület a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulást, ha a bérlő másik lakás bérletére cseréli a bérleti jogát. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(3)          A hozzájárulás megadását és a csereszerződés megkötését megelőzően – legalább 30 napos határidő megjelölésével a képviselő-testület köteles kérni az önkormányzati bérlakásra bérleti jogot szerző cserélő féltől: lakásbérleti szerződésnek, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadói írásbeli nyilatkozatát.

(4) A képviselő-testület a cseréhez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha a cserepartner a (3) bekezdésben említett kérést a megadott határidőn belül nem teljesíti vagy a benyújtott okiratok, illetőleg – szükség esetén – a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti jogának fennállása kérdésében.

(5)          A képviselő-testület a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

                a./          az elcserélni kívánt önkormányzati lakás lakásbérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól, és az új bérlő határozatlan időtartamú, vagy feltétel  nélküli szerződést kíván kötni,

                b./          a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul,

                c./          az eltartó nem járult hozzá.

 (6) Ha a cserélő felek a szerződésben másként nem állapodnak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(7) A lakáscsere szerződést írásba kell foglalni, és azt a hozzájárulás megadása iránti kérelemhez mellékelni kell. A hozzájárulást írásban kell megadni, vagy elutasítani. Ennek keretében a cserepartnert tájékoztatni kell az e rendelet szerinti bérlői kötelezettségről és a lakbér összegéről.

(8) A csereszerződésben a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy jóváhagyás esetén a bérbe adóval a bérleti szerződést a lakás korábbi bérlőjére (cserepartnerre) vonatkozó feltételek szerint megkötik. Ettől eltérő feltételekkel a szerződés közös megegyezéssel köthető.

14. Önkormányzati bérlakás bérlőjének másik önkormányzati lakás

biztosítására vonatkozó kérelme elbírálása

24. §

(1)          Önkormányzati bérlakás bérlői, bérlőtársai – akár határozott, akár határozatlan idejű bérleti jogviszonyuk áll fenn – kezdeményezhetik, hogy az általuk bérelt lakás helyett az önkormányzat részükre más, a bérlakásban jogszerűen együtt lakók számának megfelelő lakást biztosítson.

(2)          Az (1) bekezdésben foglalt kérelem irányulhat magasabb szobaszámú és vagy, nagyobb vagy alacsonyabb komfortfokozatú, továbbá alacsonyabb szobaszámú és vagy, magasabb vagy alacsonyabb komfortfokozatú, továbbá azonos szobaszámú, és vagy alacsonyabb vagy magasabb komfortfokozatú lakás biztosítására.

25. §

(1)          A 24. § (1) bekezdésében meghatározott lakás biztosítására vonatkozó kérelmet Böhönye Község Önkormányzatának Képviselő-testületéhez kell benyújtani.

(2)          A lakás biztosítását megelőzően a határozott időre szóló bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő (bérlőtársak) esetén vizsgálni kell, hogy e rendelet 5. §-ában meghatározottak szerint szociálisan rászorultak-e.

26. §

(1)          A 24. §-ban szabályozott kérelmeket nyilván kell tartani. A nyilvántartás vezetése a Hivatal feladata.

(2)          Amennyiben a kérelmező szociálisan nem rászorult, vagy részére másik lakás biztosítása nem indokolt, úgy kérelme elutasításáról egyedi határozatban kell dönteni.

(3)          A kérelem elfogadását, és másik lakás biztosítását követően a képviselő-testület a döntésről értesíti a bérbeadót. Határozott idejű bérleti szerződés esetén a bérbeadó az új lakásra a bérleti szerződést 5 évre köti meg

(4) Határozatlan időre szóló bérleti jog esetén a bérleti szerződést határozatlan időre kell megkötni.

15. Lakáshasználati díj

27. §

(1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap

elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözéséig - emelt használati díjat akkor köteles fizetni az általános törvényi feltételek és a helyi rendelet szerint, ha a törvény rendelkezései alapján elhelyezésre nem tarthat igényt.

28. §

(1) A 27. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított:

                2-7 hónap időtartam alatt havonta  a lakás lakbérének kétszeres összege,

                8-14 hónap időtartam alatt havonta  a lakás lakbérének háromszoros összege,

                15. hónaptól kezdve havonta a lakás lakbérének négyszeres összege.

(2) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó a rendelet 5. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint rászoruló személy, a lakásra az (1) bekezdés szerint megállapított emelt összegű lakáshasználati díj mértéke kérelemre 50 %-kal csökkenthető.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálása a polgármester hatásköre.

29. §

A bérbeadó a 27. § (2) bekezdésében említett személyek esetében a 37. § -a szerint köteles eljárni.

16. A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése és a pénzbeli térítés

30. §

(1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbe adó a bérlő részére

                a./ pályázat útján másik lakást ad bérbe

                b./ másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.

(2) Az (1) bekezdés a./ pontjában foglaltak alapján a bérlő:

- kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú,

-azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy épületen belül eltérő fekvésű, illetőleg

- nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti.

31. §

 A 30. § (1) bekezdés b./ pontjában meghatározott esetben a pénzbeli térítés összege az adott lakás 3 évi lakbérének megfelelő összeg.

17. A lakásbérlet megszűnése

32. §

(1)          A lakásbérleti szerződést a bérbe adó írásban felmondhatja, ha:

                a./          a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg,

                b./          a bérlő a szerződésben vagy más jogszabályban - ideértve az önkormányzat jelen lakás - rendeletét, és a lakbérekről szóló helyi rendeletét is - előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,

                c./          a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget   rongálják, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használják,

                d./          a bérlő, vagy a vele együtt lakó személy a bérbe adóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít, tanúsítanak,

                e./          a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel.

(2)          Lényeges kötelezettségszegésnek minősül különösen:

                a./          a tilalom ellenére, vagy hozzájárulás nélküli lakásba történő befogadás,

                b./          a lakás vagy annak része albérletbe adása,

                c./          jóváhagyás nélküli tartási szerződés esete,

                d./          jóváhagyás nélküli csereszerződés,

                e./          a lakásban építési engedéllyel végezhető munka engedély nélküli végzése,

                f./           a bérlő által vállalt lakáskorszerűsítésre vonatkozó előírások be nem tartása,

                g./          szándékosan vagy gondatlanul tett vagyoni nyilatkozat, vagy valótlanadat, bizonyíték szolgáltatása,

                h./          bármely adat, bizonyíték, szolgáltatási kötelezettség bérlői oldalról történő elmulasztása,

                i)             a bérlő, vagy a lakásban vele együtt jogszerűen lakók az önkormányzati bérlakást         két hónapot meghaladó időn túl nem használják és két hónapot meghaladó távollét és        annak időtartamát írásban nem közlik a bérbeadóval.

18. Közcélú lakások biztosítására vonatkozó  rendelkezések

33. §

(1)          Közcélú feladatellátást biztosító lakásokként a költségelvű megürülő, továbbá az önkormányzati vagyongyarapodással az önkormányzat tulajdonába kerülő lakások használhatók fel.

(2)          Közcélú lakások meghatározására, a lakás minősítésére a képviselő-testület jogosult.

(3) A polgármester az önkormányzat vagy a társulás által fenntartott intézmények esetén általában az intézményvezető jelzése alapján jelöli ki az önkormányzati bérlakás bérlőjét

(4) A képviselő-testület más,Böhönye községben működő állami költségvetési szervek szakemberei lakásgondjai megoldása érdekében közcélú feladatellátást biztosító lakást a szakember költségvetési szervnél fennálló foglalkoztatási jogviszonya időtartamára, vagy határozott időre biztosíthat. A lakás használati joga biztosításáért pénzbeli ellenérték kérhető, amelynek mértéke a biztosított lakás beköltözhető forgalmi értékének felét nem haladhatja meg, de minimum 100.000.- Ft.

(5) A képviselő-testület a községben működő gazdálkodó szervek – kivéve az önkormányzati feladatokat ellátó gazdálkodó szervek – szakemberei lakás gondjának átmeneti megoldására határozott időre maximum 3 évre közérdekű feladat ellátást szolgáló lakást biztosíthat, pénzbeli ellenérték fizetése mellett. A pénzbeli ellenérték mértéke évenként a lakás az önkormányzat által megállapított beköltözhető forgalmi értékének 2%-a.   E a pénzbeni ellenértékkel jogot szerez arra, hogy 3 évi határozott időre bérlőt jelöljön ki. A bérleti szerződés a kijelölt bérlővel jön létre.

(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott ellenérték nem jár vissza a bérleti jogviszony megszűnésekor.

34. §

(1)          Az önkormányzati tulajdonú vállalati bér, közcélú feladatok ellátását szolgáló lakások, intézményi szolgálati,volt községi szolgálati lakásokban a bérleti jogviszonyt a bérlő halálakor csak a halált megelőző legalább 1 éven át a lakásban életvitelszerűen vele együtt élő házastársa folytathatja akkor, ha a házastársnak az ország területén  emberi tartózkodásra alkalmas ingatlan tulajdona nincs, vagy lakásbérleti, illetve lakáshasználati joggal nem rendelkezik.

(2)          Az (1) bekezdésben felsorolt lakás sem más lakásra, sem más ingatlanra, helyiségre nem cserélhető el.

(3)          Az (1) bekezdésben felsorolt lakások bérlői bérleti jogviszony fejében kötendő tartási szerződéshez hozzájárulást nem kaphatnak.

35. §

 A bérbeadói feladatokat, a polgármester és a képviselőtestület lakásgazdálkodással kapcsolatos döntéseinek előkészítését, a Hivatal végzi.  A lakások karbantartásával kapcsolatos feladatokat a kommunális csoport végzi, vagy végezteti, illetve szervezi.

36. §

(1)          A 34. § (1) bekezdésében említett lakások az önkormányzattal, a köztestületi tűzoltósággal, vagy a rendőrséggel hivatásos szolgálati viszonyban álló vagy Böhönye Község Önkormányzata intézményeiben dolgozó köztisztviselők, illetve közalkalmazottak részére a köztisztviselő, illetve közalkalmazotti, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyuk fennállásának idejére juttathatók. A lakás határozott időre is juttatható.

(2)          A bérlőkijelölést követően a bérleti szerződésben ki kell kötni, ha a kijelölt bérlő köztisztviselői, közalkalmazotti hivatásos szolgálati jogviszonya jogerős fegyelmi büntetéssel, lemondással, közös megegyezéssel, vagy áthelyezéssel szűnik meg, továbbá, ha a köztisztviselő, közalkalmazott vagy a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló  bűncselekményt követett el, és ezért őt a bíróság jogerősen elítélte, a lakást elhelyezési és pénzbeli térítési igény nélkül köteles kiürítve a fenti tényeket és jogerős döntéseket követő legalább 30 napon belül a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(3)          Határozott idejű bérlőkijelölés újabb határozott időre meghosszabbítható változatlan feltételek mellett, ha a kijelölt továbbra is a  Hivatalnál vagy az intézménynél illetve a rendőrségnél, vagy a tűzoltóságnál  továbbra is köztisztviselői, közalkalmazotti  illetve hivatásos szolgálati viszonyban áll.

37. §

(1) A bérbeadó a határozott időre kötött lakásbérleti szerződés esetén – amennyiben nem kerül sor a bérleti jogviszony meghosszabbítására - a határozott idő lejártát követő 30 napon belül írásban köteles felszólítani a bérlőt a lakás visszaadására. Amennyiben a bérlő a felszólításra sem adja a bérbeadó birtokába vissza a lakást, úgy a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 60 napon belül a bérbeadónak a lakás kiürítése és visszaadása iránt a bírósági eljárást meg kell indítania.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárnia a bérbeadónak a bármely okból jogcím nélküli lakáshasználat esetén.

II. rész

19. A lakások bérleti díja

38.§

(1)          A lakások lakbérét a képviselő-testület, e rendelet 4. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) Az önkormányzati szociális lakások lakbérének mértékét az önkormányzati lakás alapvető jellemzői, így különösen a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület műszaki állapota és a településen, illetőleg lakóépületen belüli fekvése figyelembevételével kell meghatározni.

(3) A költségelven bérbe adott önkormányzati lakások lakbérének mértékét az önkormányzati lakás alapvető jellemzői, így különösen a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület műszaki állapota és a településen, illetőleg lakóépületen belüli fekvés, valamint annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek.

(4)          A piaci alapon bérbe adott önkormányzati lakások lakbérének mértékét a lakás (3) bekezdésben meghatározott alapvető jellemzőinek figyelembe vételével, úgy kell meghatározni, hogy az önkormányzat ebből származó bevételei nyereséget is tartalmazzanak.

20. A lakbértámogatás

39. §

(1)          Aki az e rendeletben megállapított lakbér megfizetésére nem képes, az a bérbedótól a Hivatalhoz benyújtott kérelmében lakbértámogatás megállapítását kérheti.

(2)          Lakbértámogatásban az a bérlő részesülhet, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(3)          A lakbértámogatás mértéke:

                a.)          ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 50%-át, a támogatás mértéke a lakbér 35%-a,

                b.)          ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 60%-ától a nyugdíjminimum 80%-áig terjed, a támogatás mértéke a lakbér 25%-a,

                c.)           ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 80%, illetve 100%-a  között van, a támogatás mértéke a lakbér 15%-a.

(4)          Az együtt élők számában azok a személyek vehetők figyelembe, akiket a bérlő, bérlőtárs a bérbeadó hozzájárulása nélkül is a lakástörvény 21. §-a alapján befogadhat, továbbá akiknek a befogadásához a bérlő, bérlőtárs a tulajdonos hozzájárulását megkapta.

(5)          Jövedelemként a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének a.) pontja szerinti jövedelmeket kell figyelembe venni. A jövedelmet a támogatás megállapítását megelőző egy évre kell igazolni az önkormányzatnak a szociális pénzbeli ellátásokról szóló rendeletében meghatározott nyilatkozat és igazolások benyújtásával.

40. §

(1)          A lakbértámogatás iránti kérelmet a bérlőnek minden év legkésőbb február hónapjának végéig kell benyújtani a bérbeadóhoz. A kérelemhez mellékelni kell a 39.§ (5) bekezdése szerinti nyilatkozatot és igazolásokat.

(2)          A lakbértámogatást a bérbeadó állapítja meg a bérlő részére minden év április 1-től egy éves időtartamra.

41. §

(1) A lakbért a lakás m2 –ben számított teljes alapterülete és komfortfokozata alapján kell meghatározni.

(2)          A lakás alapterületének megállapításánál az alapterületet 0,5 m2-ig lefelé, 0,5 m2 felett felfelé kell kerekíteni.

42.§

(1) Szociális helyzet alapján bérbe adottnak az a lakás tekinthető:

                a.)          ahol a bérlő kiválasztására e rendelet 5. §-ában írt feltételek  alapján került sor.

                b.)          e rendelet hatályba lépését megelőzően határozatlan időre bérbe adott lakások

(2) Költségelven bérbe adott lakásnak az tekinthető:

                a közcélú feladat ellátását szolgáló lakás, valamint az e rendelet 1.§(4) bekezdésében szereplő lakások , melyek e rendelet 2. mellékletében vannak nevesítve

(3) Piaci alapon bérbe adott lakásnak tekinthető:az a lakás, amelyet  bérbeadó pályázatra az önkormányzat piaci lakásként hirdet meg és így kerül bérbeadásra.

Átmeneti és záró rendelkezések

44. §

(1) E rendelet 2013. május 1-én lép hatályba.

(2)          E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti  Böhönye község Önkormányzatának 9/2003(X.17.), a 4/2005(X.17) a 14/2005(XII.28)19/2006( XII.15) és a 14/2007(XII.28) számú önkormányzati rendeletei.

Böhönye, 2013. április 23.

Dr. Szijártó Henrik sk . polgármester                                     Hoffmanné dr. Németh Ildikó sk.  jegyző

1.            számú melléklet

Szociális bérlakások jegyzéke

1.Vásártér 2/1 szám  68m2  komfortos komfortfokozatú

2. Vásártér 2/2  szám 39m2  komfortos komfortfokozatú  

3. Vásártér  2/3 szám  60 m2 komfortos komfortfokozatú

4.  Vásártér  2/4   szám 64 m2 komfortos komfortfokozatú

2. melléklet^[2]

                                                           Piaci lakás

Fő u. 71( volt védőnői  szolgálati lakás) komfortos komfortfokozatú 63négyzetméter

3.            számú melléklet ^[3]

Költségelvű lakások jegyzéke

Böhönye Ady Endre u. 36. böhönyei 213. hrsz  6 lakás

1. számú lakás összkomfortos komfortfokozatú  60,2m2

2. számú lakás összkomfortos komfortfokozatú 58,8m2

3.számú lakás összkomfortos komfortfokozatú 66,9m2

4. számú lakás összkomfortos komfortfokozatú  63,5m2

5.számú lakás összkomfortos komfortfokozatú   58,7m2

6.számú lakás összkomfortos komfortfokozatú 76,6m2

                 4. melléklet ^[4]

                                                            Közérdekű lakások

1.            Kossuth u. 6.  összkomfortos  komfortfokozatú  85m2

2.            Kossuth u. 8. rendőrségi szolgálati lakás komfortoskomfortfokozatú 62m2

3.            Kossuth u.8. rendőrségi szolgálati  lakáskomfortos komfortfokozatú 54 m2      

4.            Fő u  29. gyógyszertár vezetői szolgálati  összkomfortos komfortfokozatú  64 m2

5.            számú melléklet ^[5]

Böhönye Község Önkormányzata tulajdonában lévő lakások lakbére

(Ft/m2/hó)

Komfortfokozat                 Szociális             Költségelvű        Piaci alapú

Összkomfortos      220                           311      480

Komfortos               130                               -                      400

Félkomfortos          70                              -                          -