Nikla Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (III. 12.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2026. 03. 13Nikla Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (III. 12.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
[1] Nikla Község Önkormányzata Képviselő-testülete meghatározza a helyi településrendezési, telekalakítási, építési és településképi követelményeket, valamint azok érvényesítésének eszközeit, ennek keretében az építményekben létesíthető rendeltetések körét is megállapítja.
[2] A rendelet célja, hogy meghatározza Nikla község közigazgatási területének és telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályokat.
[3] Nikla Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Kormányrendelet 11. mellékletében felsorolt véleményezők és partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el
ÉPÍTÉSI ÉS TELEKALAKÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK
1. Az épített környezet alakítására vonatkozó általános előírások
1. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen telekalakítási és építési tevékenységet folytatni – a vonatkozó külön jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak megfelelően, és az 1. mellékletben található Szabályozási tervben foglaltak szerint lehet.
(2) A település közigazgatási területén a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény (továbbiakban: MaTrT.) előírásai betartandók.
(3) Értelmező rendelkezések:
a) Kilátó: kőből, fából vagy fémből épített, a környező tájra, településre vagy más látványosságra szabad és jó kilátást biztosító építmény.
b) Vízgazdálkodással összefüggő műtárgy: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint meghatározott vízgazdálkodással összefüggő műtárgy fogalommal egyező.
2. § (1) Az épített környezet alakítására vonatkozó építési szabályokat - a jelen fejezetben megállapított eltérések figyelembevételével - az egyes építési övezetek vagy övezetek előírásai állapítják meg.
(2) Meglévő épület építési határvonalon kívülre eső része felújítható, korszerűsíthető. Az előkertbe benyúló meglévő épület a kialakult előkerti homlokzati síkban bővíthető.
(3) Amennyiben a telek meglévő beépítettsége meghaladja a rá vonatkozó építési övezetben vagy övezetben megállapított legnagyobb beépítettséget, az épület(ek) megtartható(k), a meglévő épület(ek)en építési tevékenység végezhető, de a beépítettség tovább nem növelhető.
(4) Az egyes építési övezetekben vagy övezetekben megállapított elő-, oldal- és hátsókert méretnél kisebb kialakult elő-, oldal- vagy hátsókert méret fenntartható, de tovább nem csökkenthető.
(5) Oldalhatáron álló beépítési módnál új épület az építési helyen belül szabadon, de az oldalhatártól legalább 30 cm távolságra helyezhető el.
a) Meglévő épület az oldalhatár felőli kialakult homlokzati síkban bővíthető, azaz nem szükséges a 30 cm-es távolság tartása, amennyiben a meglévő épület 30 cm-nél közelebb áll az oldalhatárhoz.
b) Az oldalhatár a meglévő épületek többségének elhelyezéséből adódó telekhatár, ami tömbön belül váltakozó is lehet. A kialakult telepítés fenntartható a telepítési távolságra vonatkozó szabályok betartása mellett. A kialakult állapotot a főépület elhelyezése határozza meg. Ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett meglévő melléképület.
c) Még nem beépített tömbök esetében az északi vagy a keleti telekhatár jelenti az oldalhatárt, majd az első épület telepítése határozza meg az adott tömbben az oldalhatárt.
(6) Önálló terepszint alatti építmény minden építési övezetben és övezetben csak saját telken belül helyezhető el úgy, hogy
a) oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkertből a telekhatártól mért legalább 3,0 métert,
b) szabadon álló beépítésnél az oldalkertből a telekhatártól mért legalább 2,0 métert szabadon kell hagyni.
(7) Műtárgy és melléképítmény a TÉKA vonatkozó előírásai szerint helyezhető el.
(8) Meglévő nyúlványos telek
a) ha még nem beépített: a rá vonatkozó építési övezeti és övezeti előírások betartásával beépíthető;
b) ha már beépített: a meglévő építmény felújítható, és a vonatkozó építési övezeti előírások betartásával bővíthető, illetve elbontás után új építmény építhető.
(9) A telek határain és a telek területén belül kerítés létesíthető. Telekhatáron kerítést - a településképi követelmények alkalmazása mellett, a TÉKA-ban meghatározottak betartásával – a következők szerint kell kialakítani és fenntartani:
a) Építési telek esetében a telek homlokvonalán vagy attól beljebb, valamint a közös telekhatáron.
b) Telek esetében a külterületi út tengelyétől mért legalább 4 méter távolságban, vagy az illetékes közútkezelő által megállapított távolságban, valamint a közös telekhatáron. A kialakult állapot fenntartható.
c) A kerítés teljes magassága a végleges, legalacsonyabb terepszinttől mérve legfeljebb 2,0 méter magas lehet.
(10) A község külterületén vegyszertároló, üzemanyagtöltő állomás, hulladékkezelő létesítmény, csarnok nem helyezhető el.
2. A telekalakítás előírásai
3. § (1) A község beépítésre nem szánt övezeteiben 3000 m2-nél kisebb telek – közlekedési terület, közműelhelyezési terület, hírközlési terület, zöldterület, erdőterület, illetve a közlekedési-, közműelhelyezési-, hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági- és erdőterület övezetben lévő telek kivételével – nem alakítható ki.
(2) Nyúlványos telek kialakítása a településen nem megengedett.
(3) Magánút számára telek legalább a következő szélességgel alakítható ki:
a) legfeljebb négy telket kiszolgáló út: 6 m;
b) öt-hét telket kiszolgáló út: 8 m;
c) e fölötti telekcsoport esetén:10 m.
d) Tíznél több telek magánúttal nem, csak közúttal tárható fel.
e) Az a) – d) pontokban megállapított méreteket a telkek továbbosztása esetén is be kell tartani.
f) kerékpárút és gyalogút hálózati szerepű út esetén: 3 m.
(4) A közforgalom elől el nem zárt magánút által kiszolgált építési telket, telkeket úgy kell kialakítani és azokon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne.
(5) A község beépítésre szánt építési övezeteiben közterület számára a telekalakítás akkor is lehetséges, ha a visszamaradó telek a telekalakítást követően már nem felel meg a rá vonatkozó építési övezetben előírt telekalakítási követelményeknek, de a telek a használati célra még alkalmas marad. Az így kialakuló visszamaradó építési telek a rá vonatkozó építési előírások betartása mellett beépíthető.
3. Állattató épületekre vonatkozó előírások
4. § Állattartó épületek elhelyezésének feltételei - a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével -:
a) Kis testű (10 kg alatti) haszonállat tartására szolgáló építményeket, továbbá azok kifutóját, trágya vagy trágyalé tárolóját:
aa) 50 db állatig lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 10 méter, közterülettől legalább 20 méter,
ab) 100 db állatig lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 50 méter, közterülettől legalább 70 méter,
ac) 100 db állat felett lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 100 méter, közterülettől legalább 120 méter
távolságra lehet elhelyezni.
b) Az a) pontban nem nevesített állat – a kedvtelésből tartott állat kivételével - tartására szolgáló építményeket, továbbá azok kifutóját, trágya vagy trágyalé tárolóját:
ba) 10 db állatig lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 30 méter, közterülettől legalább 50 méter,
bb) 50 db állatig lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott, fúrt kúttól legalább 50 méter, közterülettől legalább 70 méter,
bc) 50 db állat felett lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 100 méter, közterülettől legalább 120 m.
c) A kedvtelésből tartott állatok számára szolgáló állattartó építmények, továbbá azok kifutója a telken szabadon elhelyezhető, de a közterületektől legalább 5 méter távolságot kell tartani.
d) Oldalhatáron álló kifutó szomszéd felé zártan alakítható ki.
4. Járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
5. § A járművek elhelyezésére vonatkozó szabályokat a TÉKA állapítja meg.
5. Környezet- és tájvédelemmel kapcsolatos rendelkezések
6. § (1) Környezetterhelési határértékek: az egyes építési övezetekre és övezetekre a vonatkozó hatályos külön jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(2) Előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
(3) Közlekedési útvonalak melletti telken vagy építési telken megfelelő telepítési távolság megtartásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
(4) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(5) Az élő- és talajvizek sem közvetve, sem közvetlenül nem szennyezhetők.
(6) A vízfolyások minőségét fokozottan védeni kell.
(7) A kiépült szennyvízcsatorna-hálózatra azt az építményt, melynek a használata során szennyvíz keletkezésével lehet számolni, az építmény tényleges használatba vételéig kötelező rákötni.
(8) A telek területére jutó csapadékvíz befogadója lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is.
7. § (1) Tájképvédelmi terület és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület jellel lehatárolt területen a területrendezési követelmények alkalmazását szabályozó magasabb szintű jogszabályok (úgy, mint a MaTrT. és a területrendezési tervek és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló miniszteri rendelet (továbbiakban: MvM r.)) előírásait is alkalmazni kell.
(2) A község területén - a Kb-Kf jelű övezet kivételével - csak épületen elhelyezett, háztartási méretű kiserőmű létesíthető.
(3) Ökológiai hálózat - ökológiai folyosója jellel lehatárolt területen
a) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve, az illetékes természetvédelmi hatóság, valamint a Balatoni főépítész hozzájárulása alapján történhet;
b) szántó művelési ágú területen – a Balatoni főépítész hozzájárulását követően – kizárólag út, közmű, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási építmény helyezhető el;
c) környezetszennyező tevékenység nem folytatható, továbbá új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény nem létesíthető, valamint energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.
6. Védelmi rendelkezések
8. § (1) A község közigazgatási területén található, biztonsági övezettel rendelkező építmények esetében a biztonsági övezet mértékét a külön jogszabályok meghatározásai alapján kell figyelembe venni. A biztonsági övezeten belül végzendő minden építési tevékenység kizárólag a vonatkozó külön jogszabályok előírásai szerint lehetséges.
(2) A község katasztrófavédelmi besorolása magasabb szintű jogszabály megállapítása alapján: III. A katasztrófavédelmi besorolás alapján a külön jogszabály szerinti védelmi intézkedéseket kell megtenni.
(3) Földmunkával járó beruházások esetében a régészeti értékek megmentése érdekében a vonatkozó külön jogszabályok szerint kell eljárni.
(4) A település teljes közigazgatási területe érintett a Magyar Honvédség által működtetett radarberendezés védőterületével. A védőterületen belül új szélerőmű, vagy szélerőmű park nem helyezhető el, a meglévő szélerőművek építménymagassága nem növelhető, a szélerőmű parkok nem bővíthetők. A védőterületen - amennyiben az adott építési övezet, övezet engedi, és az övezeti előírások betartásra kerülnek - az elektromágneses hullámokat visszaverő (pl. fém, üveg) felülettel rendelkező és 12 méternél magasabb építményeket építeni akkor lehet, ha igazolható, hogy a tervezett építmény építése, használata a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági építmények működését, rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, korlátozza.
(5) A község teljes területe vízminőségvédelmi terület, ahol
a) bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehetséges, és
b) a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló magasabb szintű jogszabály előírásit érvényesíteni kell.
7. A beépítésre szánt építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályai
9. § Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait – jelen fejezet mellett - a 2. melléklet tartalmazza.
10. § (1) Az Lf jelű falusias lakó építési övezet a község falusias beépítésű telkeit foglalja magába, ahol különböző méretű teleknagyság jellemző.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető rendeltetések:
a) az övezet főrendeltetése: lakó. Az övezetben minden megkezdett 500 m2 telekterületenként lehet elhelyezni egy lakó rendeltetést. Egy telken összesen legfeljebb 2 lakó rendeltetés létesíthető egy épületben vagy különálló épületben.
b) lakó főrendeltetésen kívül önállóan vagy vegyesen elhelyezhető egyéb rendeltetések:
ba) mező- és erdőgazdasági, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
bb) a helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató, és legfeljebb 400 m2 bruttó alapterületű kiskereskedelmi - ide nem értve az építményen kívüli építőanyag-kereskedelmet, ami nem megengedett -;
bc) vendéglátó;
bd) szállás jellegű - diák- és munkásszállás kivételével -;
be) igazgatási, iroda;
bf) hitéleti, nevelési, oktatás;
bg) egészségügyi, szociális;
bh) kulturális,
bi) sport és
bj) melléképület.
(3) Az építési övezetben – a (2) bekezdés b) pont bb) és bd) alpontok szerint el nem helyezhető rendeltetéseken túlmenően - nem helyezhető el: nagykereskedelmi üzlet és raktár, üzemanyagtöltő állomás, hulladék kezelésére és elhelyezésére szolgáló építmény (ide nem értve a gyűjtőhely építményét), és parkolóház.
(4) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(5) Az építési övezetben a mező- és erdőgazdálkodási építményeket a telek utcafronti határától legalább 20,0 méter távolságban szabad elhelyezni.
11. § (1) A Vi-1 jelű intézményi vegyes építési övezet a helyi közművelődési és kulturális tevékenységgel összefüggő feladatok ellátására szolgál, ahol vegyesen helyezhetők el a különböző rendeltetésű építmények.
(2) Az építési övezetben önállóan vagy vegyesen elhelyezhető rendeltetések:
a) igazgatási, iroda, szolgáltató, vendéglátó,
b) legfeljebb bruttó 600 m2 alapterületű kiskereskedelmi, ami nem lehet építményen kívüli építőanyag-kereskedelem,
c) szállás jellegű - diákszállás vagy munkásszállás kivételével -,
d) hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, kulturális, sport és
e) melléképület.
(3) Az építési övezetben – a (2) bekezdés b) - c) pontok szerint el nem helyezhető rendeltetéseken túlmenően - nem helyezhető el: közösségi szórakoztató; nem üzemi technológiájú kutatás-fejlesztés; nagykereskedelmi üzlet és raktár; önálló üzemanyagtöltő állomás; hulladék kezelésére és elhelyezésére szolgáló építmény, ide nem értve a gyűjtőhely építményét; parkolóház, parkolóterület és gépjárműtároló a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(4) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
12. § (1) A Vi-2 jelű intézményi vegyes építési övezet a meglévő templom telkét foglalja magába, ahol a vallás gyakorlásával kapcsolatos építmények helyehetők el.
(2) Az építési övezetben csak hitéleti rendeltetés helyezhető el.
(3) Az építési övezetben nem helyezhető el: igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, iroda, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás jellegű, diákszállás, munkásszállás, kulturális, közösségi szórakoztató, sport, nem üzemi technológiájú kutatás-fejlesztés, nagykereskedelmi üzlet és raktár, önálló üzemanyagtöltő állomás, hulladék kezelésére és elhelyezésére szolgáló építmény - ide nem értve a gyűjtőhely építményét -, parkolóház, parkolóterület és gépjárműtároló a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, továbbá építményen kívüli építőanyag-kereskedelem.
(4) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, zászlótartó oszlop.
(5) A templom tornya a párkányvonalra illesztett 45°-os sík fölé nyúlhat legfeljebb a 2. mellékletben megállapított épület legmagasabb pontja értékig.
13. § (1) A Gá jelű általános gazdasági építési övezet a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú, kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben önállóan vagy vegyesen elhelyezhető rendeltetések:
a) A környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú – ideértve a kereskedelmi, szolgáltató, raktár -, iroda, nem üzemi technológiájú kutatás-fejlesztés és melléképület.
b) A gazdasági területhez kapcsolódóan munkásszállás.
c) Az építési övezetben elhelyezhetők a megújuló energiaforrás műtárgyai.
d) Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül és kizárólag egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki.
e) Az építési övezetben nem helyezhető el védőtávolságot igénylő ipari rendeltetésű építmény.
f) Az építési övezetben nem létesíthető hulladékgyűjtő udvar.
g) Az építési övezetben kialakítható parkolóterület és gépjárműtároló a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
h) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(3) Az építési övezetben a Szabályozási terven jelölt 10,0 m szélességben három szintes, a terület adottságainak megfelelő, őshonos fajokból álló növényállomány telepítendő a 3. mellékletben foglaltak figyelembevétele mellett.
(4) A beültetési kötelezettség területén belül épület nem építhető, de a telek gyalogos és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható.
14. § (1) A Gipe jelű egyéb ipari gazdasági építési övezet a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben önállóan vagy vegyesen elhelyezhető rendeltetések:
a) környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetésű ipari, kereskedelmi, szolgáltató, kutatás-fejlesztés, raktár, iroda és melléképület.
b) Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül és kizárólag egy szolgálati lakás.
c) A gazdasági területhez kapcsolódóan munkásszállás.
(3) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
15. § (1) A K-Id jelű különleges idegenforgalmi építési övezet idegenforgalmi célokat szolgál, de szociális célú építmények is elhelyezhetők.
(2) Az építési övezetben önállóan vagy vegyesen elhelyezhető rendeltetések:
a) A terület rendeltetésszerű használatát biztosító egészségügyi, szociális, hitéleti, iroda, szolgáltató, sport, üdülő, vendéglátó és melléképület.
b) Főépületen belül, telkenként legfeljebb 2 db szolgálati lakás létesíthető.
c) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szolgáltató automata.
16. § (1) A K-T jelű különleges temető építési övezet a község temetőit foglalja magába, ahol kegyeleti tevékenységhez, hitélet folytatásához szükséges építmények helyezhetők el.
(2) Az építési övezetben önállóan vagy vegyesen elhelyezhető rendeltetések:
a) Az építési övezetben csak a terület rendeltetésszerű használatát biztosító építmény és melléképület helyezhető el.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
17. § (1) K-Tu jelű különleges turisztikai építési övezet a község jelentős turisztikai vonzerőjét jelentő, műemléki védettségű Berzsenyi-kúria ingatlanát fedi le.
(2) Az építési övezetben önállóan vagy vegyesen elhelyezhető rendeltetések:
a) Az övezetben csak a terület rendeltetésszerű használatát biztosító építmény és melléképület helyezhető el.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szolgáltató automata.
8. A beépítésre nem szánt övezetek telekalakítási és beépítési szabályai
18. § Az egyes övezetek telekalakítási és beépítési szabályait – jelen fejezet mellett - a 2. melléklet tartalmazza.
19. § (1) A KÖu jelű közúti közlekedési övezet a község közúti közlekedési célt szolgáló telkeit foglalja magába (pl.: utak, terek, járdák, gyalog- és kerékpárutak, parkolók) és a közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben önállóan vagy vegyesen a következő rendeltetések helyehetők el:
a) A közlekedést kiszolgáló, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó és melléképület. Kereskedelmi és vendéglátó rendeltetés csak az autóbuszmegállót, parkolót, kerékpáros pihenőhelyet használók kiszolgálását biztosíthatja, legfeljebb 30 m2 összes hasznos alapterületű épületben.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szolgáltató automata.
(3) Az övezetben a műtárgyakat, közvilágítást, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak beláthatóságát ne korlátozzák vagy akadályozzák.
(4) Az újonnan kialakítandó közúti közlekedési terület szélességi mérete a Szabályozási Terven jelölt, aminél kisebb nem lehet.
20. § (1) A Közm jelű közműelhelyezési övezet közmű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben csak a közműellátás célját szolgáló épület helyezhető el azzal, hogy az ágazati jogszabályok közműelhelyezési követelményeit és a védőterületekre, védősávokra vonatkozó előírásokat alkalmazni kell.
21. § (1) A Zkp jelű közpark övezet a község klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgáló, növényzettel fedett közterülete, melyen a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények és kulturális műtárgyak (pl. szobrok, emlékművek) helyezhetők el. A 242 hrsz-ú telken meglévő mauzóleum fennmaradását biztosítani kell.
(2) Az övezetben önállóan vagy vegyesen a következő rendeltetések helyehetők el:
a) A területet használók ellátását biztosító, szállás jellegű rendeltetést nem tartalmazó vendéglátó-, sport- és szabadidő rendeltetésű, továbbá a terület fenntartását szolgáló építmény.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szolgáltató automata.
(3) Az övezetben nem helyezhető el lakás.
22. § (1) A Zkk jelű közkert övezet a község zöldfelületi rendszerének erősítését, klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét és pihenést szolgáló közterületeit foglalja magába.
(2) Az övezetben önállóan vagy vegyesen a következő rendeltetések helyehetők el:
a) A rendeltetésszerű használathoz szükséges építmény.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(3) Az övezetben nem helyezhető el lakás.
23. § (1) Az Ev jelű védelmi erdő övezet az erdő- és vadgazdálkodási, természetvédelmi, honvédelmi vagy katonai rendeltetésű építmények elhelyezését biztosító övezet, amelynek telkein gazdasági rendeltetésű építmények, valamint legfeljebb 30 méter magas kilátó helyezhető el.
(2) Az övezetben csak az erdő művelési ágú telek építhető be.
(3) Környezetszennyező tevékenység nem folytatható, továbbá új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény nem létesíthető, valamint energetikai célú növénytelepítés nem megengedett
(4) Az övezetben – a magasfeszültségű hálózat kivételével – föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.
24. § (1) Az Ee jelű egyéb erdő övezet az erdő- és vadgazdálkodási célú gazdasági rendeltetésű erdőket foglalja magába. Az övezetben az erdő- és vadgazdálkodási célokat szolgáló, továbbá az azt kiszolgáló építmények.
(2) Az övezetben csak az erdő művelési ágú telek építhető be.
(3) Az övezetben – a magasfeszültségű hálózat kivételével – föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.
(4) Az övezetben önállóan vagy vegyesen a következő rendeltetések helyehetők el:
a) Erdőgazdálkodási gazdasági, raktár, erdő- és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó iroda, vendéglátó, szállás jellegű (diák- vagy munkásszállás kivételével), hitéleti, állattartáshoz kapcsolódó mezőgazdasági, valamint melléképület.
b) A főépületen belül legfeljebb 2 db szolgálati lakás.
c) Kilátó.
d) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szolgáltató automata.
(5) Az „ökológiai hálózat - ökológiai folyosó” jellel lehatárolt területen belül kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és víztorony esetén az épület legmagasabb pontja elérheti a 30 métert.
25. § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet a községben a kistelkes, gyümölcstermesztésre, feldolgozásra, tárolásra, árusításra szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben egy telken egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület és egy különálló földdel borított pince, továbbá hitéleti rendeltetésű épület helyezhető el.
(3) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, zöldségverem, komposztálásra szolgáló tároló.
(4) Az övezetben birtokközpont és kiegészítő központ nem alakítható ki.
(5) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény kertes mezőgazdasági terület övezetre vonatkozó előírásai betartandók.
26. § (1) Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezet a községben a kistelkes, jellemzően szőlő- vagy gyümölcstermesztésre, feldolgozásra, tárolásra, árusításra szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben önállóan vagy vegyesen a következő rendeltetések helyehetők el:
a) Egy telken, a műveléssel összefüggő egy gazdasági épület és egy különálló földdel borított pince, továbbá hitéleti.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola zöldségverem, komposztálásra szolgáló tároló.
(3) Az övezetben birtokközpont és kiegészítő központ nem alakítható ki.
(4) Az övezetben csak a legalább 80%-ban szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen művelt telek építhető be.
(5) Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetre vonatkozó előírásai betartandók.
27. § (1) Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezet a község belterületi kertjeire fed. Az övezetben a háztáji kertműveléshez kapcsolódó építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben önállóan vagy vegyesen a következő rendeltetések helyehetők el:
a) A 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad.
b) A telek beépítésére az 1500 m2 teleknagyságot meg nem haladó telek esetében a c), az 1500 m2-t meghaladó teleknagyság esetén a d) pont vonatkozik.
c) A 720–1500 m2 közötti területnagyságú telken a mezőgazdasági művelés célját szolgáló egy rendeltetési egységet tartalmazó egy gazdasági épület és egy pince helyezhető el.
d) Az 1500 m2-t meghaladó területű telken a mezőgazdasági géptárolás, a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló, helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, továbbá hitéleti és pince, valamint melléképület helyezhető el.
e) Az övezet telkén egy lakó rendeltetésű épület elhelyezhető, ha a telek nagysága az egy hektárt meghaladja, a lakó rendeltetésű épület bruttó alapterülete a 80 m2-t nem haladja meg és egy rendeltetési egységet tartalmaz, és a közműellátás – ideértve a közműpótló berendezést is – biztosított.
f) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, zöldségverem, komposztálásra szolgáló tároló.
(3) Az övezetben birtokközpont és kiegészítő központ nem alakítható ki.
28. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezet alapvetően árutermelő célt szolgáló mezőgazdasági művelésű telkeket foglal magába, melyekre - a (2) bekezdés kivételével – a TÉKA általános mezőgazdasági területre vonatkozó előírásai érvényesek.
(2) Az „ökológiai hálózat - ökológiai folyosó” jellel lehatárolt területen belül kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és víztorony esetén az épület legmagasabb pontja elérheti a 30 métert.
(3) Amennyiben az építési tevékenységgel érintett telket az „ökológiai hálózat - ökológiai folyosója” jelölés érinti, akkor a TÉKA előírásaitól eltérően a következő rendelkezést érvényesíteni kell: szántó művelési ágú telken – a Balatoni főépítész hozzájárulását követően – kizárólag út, közmű, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási építmény helyezhető el.
(4) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, zöldségverem, komposztálásra szolgáló tároló, ömlesztettanyag-, folyadék-, gáztároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(5) Az övezetben birtokközpont a TÉKA előírásainak alkalmazásával alakítható ki.
(6) Mezőgazdasággal összefüggő lakó-, és szállás jellegű rendeltetés, saját ellátást biztosító üzemanyagtöltő, továbbá a 3,5 t önsúlynál nehezebb mezőgazdasági gépjárművek számára szolgáló garázs csak birtokközponton létesíthető.
29. § (1) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezet a nagy táblás, alapvetően árutermelő célt szolgáló, az általános mezőgazdasági térségi övezetben lévő mezőgazdasági művelésű telkeket foglalja magába. Az övezet elsősorban a mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, terménytárolás és árusítás igényeit kielégítő építmények elhelyezésére szolgál - a 2. mellékletben megállapított paraméterek betartása mellett - a következők szerint:
a) szántó művelési ágban lévő telek esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény;
b) gyep (rét vagy legelő) művelési ágban lévő telek esetén hagyományos, almos állattartó, valamint a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény;
c) gyümölcsös művelési ágban lévő telek esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény;
d) kert művelési ágban lévő telek esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény;
e) szőlő művelési ágban lévő és ténylegesen így művelt területen szőlőtermelési, borászati célú és borturizmust szolgáló gazdasági építmény, valamint a tulajdonos számára szolgáló lakóépület és borturizmust szolgáló egyéb szálláshely.
f) Az övezetben legfeljebb 30 méter magas kilátó elhelyezhető.
(2) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(3) Építményt elhelyezni a hagyományos tájhasználathoz igazodó módon, csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet. A beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, ami a telek művelt területének 60%-án meghatározó. Vegyes művelési ágú telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni.
(4) Új állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet – beleértve a lovasturizmus céljait és az őshonos háziállatok bemutatását szolgáló építményeket is – a felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni.
(5) Az övezetben csak szőlőműveléssel összefüggő birtokközpont alakítható ki az MvM r. 15. §-ban megállapított feltételek teljesítése mellett úgy, hogy a birtokközpont nem helyezkedhet el az „ökológiai hálózat - ökológiai folyosója” és a „településképi szempontból kiemelten kezelendő terület” jellel lehatárolt területen belül.
(6) Az övezetben kiegészítő központ nem alakítható ki.
30. § (1) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezet jellemzően a gyep (rét vagy legelő), szőlő művelési ágú telkeket foglalja magába, melyekre a TÉKA tájgazdálkodási mezőgazdasági területre vonatkozó előírásai érvényesek.
(2) Az övezetben csak gyep (rét vagy legelő) művelési ágú telken, a legeltető állattartáshoz kapcsolódó, a mezőgazdasági géptárolás, a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el. Az övezetben legfeljebb 30 méter magas kilátó elhelyezhető.
(3) Az övezetben lakóépület, szállás jellegű, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, hitéleti, nevelési, oktatási rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(4) Az övezetben britokközpont és kiegészítő központ nem alakítható ki.
31. § (1) Az Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezet jellemzően az általános mezőgazdasági térségi övezetben lévő elsősorban gyep, szőlő és vízbázis védőidomba tartozó szántó telkeket foglalja magába.
(2) Az övezet a mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, terménytárolás és árusítás igényeit kielégítő alábbi gazdasági építmények helyezhetőek el.
a) szántó művelési ágban lévő telek esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény;
b) gyep (rét vagy legelő) művelési ágban lévő telek esetén hagyományos, almos állattartó, valamint a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény;
c) gyümölcsös művelési ágban lévő telek esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény;
d) kert művelési ágban lévő telek esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény;
e) szőlő művelési ágban lévő és ténylegesen így művelt területen szőlőtermelési, borászati célú és borturizmust szolgáló gazdasági építmény, valamint borturizmust szolgáló egyéb szálláshely.
(3) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
(4) Az „ökológiai hálózat - ökológiai folyosó” jellel lehatárolt területen belül kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és víztorony esetén az épület legmagasabb pontja elérheti a 30 métert.
(5) Építményt elhelyezni a hagyományos tájhasználathoz igazodó módon, csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet. A beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, ami a telek művelt területének 60%-án meghatározó. Vegyes művelési ágú telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni.
(6) Az övezetben birtokközpont és kiegészítő központ nem alakítható ki, lakóépület nem építhető.
(7) Új állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet – beleértve a lovasturizmus céljait és az őshonos háziállatok bemutatását szolgáló építményeket is – a felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni.
(8) Egyéb szabályok tekintetében a MaTrT. borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetre vonatkozó előírásai betartandók.
32. § (1) Az Mt-2 jelű tájgazdálkodási övezet az ökológiai hálózat - ökológiai folyosója által érintett és az általános mezőgazdasági terület térségi övezetben lévő jellemzően gyep és vízbázis védőidomba tartozó szántó telkeket foglalja magába.
(2) Az övezetben szántó művelési ágú telken – a Balatoni főépítész hozzájárulását követően – kizárólag út, közmű, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási építmény helyezhető el.
a) gyep (rét vagy legelő) művelési ágban lévő telek esetén hagyományos, almos állattartó, valamint a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény;
b) gyümölcsös művelési ágban lévő telek esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény;
c) kert művelési ágban lévő telek esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény;
d) szőlő művelési ágban lévő és ténylegesen így művelt területen szőlőtermelési, borászati célú és borturizmust szolgáló gazdasági építmény, valamint borturizmust szolgáló egyéb szálláshely.
(3) Az „ökológiai hálózat - ökológiai folyosó” jellel lehatárolt területen belül kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és víztorony esetén az épület legmagasabb pontja elérheti a 30 métert.
(4) Az övezetben birtokközpont és kiegészítő központ nem alakítható ki, lakóépület nem építhető.
33. § (1) Az Mt-3 övezet a II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszter területén fekvő szántó és szőlő művelési ágú telkeket foglalja magába.
(2) Az övezetben csak a legalább 80%-ban az ingatlan-nyilvántartás szerint gyümölcsös, kert vagy szőlő művelési ágú és ténylegesen művelt telkek építhetők be.
(3) Az övezet telkén elhelyezhető rendeltetések:
a) gyümölcsös művelési ágban lévő telek esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény;
b) kert művelési ágban lévő telek esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény;
c) szőlő művelési ágban lévő és ténylegesen így művelt területen szőlőtermelési, borászati célú és borturizmust szolgáló gazdasági építmény, valamint a tulajdonos számára szolgáló lakóépület és borturizmust szolgáló egyéb szálláshely.
(4) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, komposztálásra szolgáló tároló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
(5) Az „ökológiai hálózat - ökológiai folyosó” jellel lehatárolt területen belül kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és víztorony esetén az épület legmagasabb pontja elérheti a 30 métert.
(6) Az övezetben birtokközpont és kiegészítő központ nem alakítható ki.
(7) Egyéb szabályok tekintetében a MaTrT. borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetre vonatkozó előírásai betartandók.
34. § A V jelű vízgazdálkodási övezet a községben a vizek hasznosítását, megőrzését, védelmét, továbbá a vízhez kötődő rekreációt szolgáló telkek tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodáshoz szükséges műtárgyak létesíthetők a vonatkozó ágazati előírások betartása mellett.
35. § (1) A Kb-Kf jelű különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló övezet a meglévő naperőmű területét foglalja magába.
(2) Az övezetben egy telephelyen max. 0,5 MW névleges teljesítőképességű, és annak működéséhez szükséges építmények helyezhetők el.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9. Fogalommeghatározások
36. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:
1. Művi érték: a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző, építészeti arculatot, települési karaktert meghatározó épület, építmény, kapu, kerítés, szobor, képzőművészeti alkotás.
2. Utcai épület: az egy telken álló épületek közül az utcai telekhatárhoz legközelebb eső épület.
3. Utcai homlokzat: az építmény közúttal vagy magánúttal határos telekhatára felé néző homlokzata.
4. Utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos.
10. Helyi védelem
37. § (1) A helyi védelem alatt álló művi érték a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(2) A helyi védelem feladata
a) az épített örökség meghatározása, számbavétele
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása
c) az épített örökség megőriztetése
d) a lakossággal történő megismertetése.
(3) Helyi védelem alatt állnak az e rendelet 4. mellékletében szereplő, védetté nyilvánított művi értékek.
(4) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület e rendelet módosításával dönt.
(5) A helyi védelem alá helyezést vagy megszűntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti írásban a polgármesterhez benyújtott levélben, az értékvizsgálat mellékelésével.
(6) A helyi védelemben részesítési vagy a védelem megszűntetési javaslatot a helyben szokásos módon – az önkormányzat hirdetőtábláján – legalább 30 napra közzé kell tenni, és erről írásban értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosát
b) a védetté nyilvánításra vagy annak megszűntetésére javaslatot tevőt.
(7) Az (5) bekezdés szerinti kérelem beérkezését követően a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület döntést hoz a településképi rendelet módosítására irányuló eljárás kezdeményezéséről vagy a javaslatot elutasítja.
(8) A helyi védett művi értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával megjelölheti.
(9) Tilos a helyi védelem alatt álló érték elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
(10) A helyi védelem megszűntetése csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszűntetése és a védett érték megszűntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.
38. § (1) A területi védelem az Öreghegy és a Csipihegy településrészek területei tekintetében a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert óvja.
(2) A védelemmel érintett területek a Szabályozási terven – helyi védett területi érték jellel lehatárolva – ábrázolásra kerültek.
39. § Az egyedi védelem Nikla jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó helyi értékekre terjed ki, amelyek e rendelet 1. mellékletében, a Szabályozási terven ábrázoltak.
40. § (1) A védett helyi művi értéket a rendeltetésének megfelelő célra kell használni. A használat az érték fennmaradását nem veszélyeztetheti.
(2) A védett helyi művi érték jókarbantartása, állapotának védelme a tulajdonos kötelessége. A védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.
(3) A védelem a művi értékek anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására terjed ki.
(4) A védett helyi művi érték tulajdonosa az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat anyagi támogatását, ha az önkormányzat éves költségvetésében erre pénzügyi keretösszeget biztosít.
(5) Helyi védelem alatt álló épület esetén a védettség nem zárja ki az épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de az épület eredeti karakterét meg kell tartani, az alábbiak szerint:
a) a felújításnál az eredeti értékeket meg kell tartani, illetve visszaállítani
b) a jókarbantartás keretében nem végezhető az érték sérülésével, roncsolásával és építészeti érték megváltoztatásával járó beavatkozás
c) az épület részleges bontása csak akkor lehetséges, ha a védett érték nem sérül.
41. § Helyi védelem alatt álló épület esetén
a) a hagyományos építészeti tömeget, tetőformát meg kell tartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén lehetőleg az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba) a homlokzat felületképzését,
bb) a homlokzat díszítő elemeit,
bc) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását,
bd) a tornácok kialakítását és
be) a lábazatot
c) bővíteni az eredeti épület értékeinek, karakterének tiszteletben tartásával szabad. A tetőtér beépítésénél nem alkalmazható a tető síkjából kiugró ablak
d) fésűs beépítés esetén az épület bővítése – ha a telekszélesség lehetővé teszi – az utcai homlokzatsíktól legalább 5 méterrel hátrahúzott oldalszárnnyal is lehetséges, az eredeti épületnél nem magasabb párkány- és gerincmagassággal
e) a homlokzati nyílászárók cseréje során az eredetivel azonos osztású nyílászárók alkalmazandók, külső redőnyszekrény nem szerelhető
f) külső hőszigetelési munkák csak abban az esetben végezhetők, ha a védelem tárgyával azonos megjelenés biztosított lesz, az épület arányai és részletei nem változnak meg
g) az épületen cégér és a cégfelirat csak az épületben működő tevékenységhez kapcsolódóan helyezhető el azzal, hogy az építészeti tagozatot nem takarhatja és a homlokzat harmonikus egységét nem ronthatja
h) az épületen épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről láthatóan, valamint az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
42. § A területi védelem hatálya alá tartozó területen tájba illeszkedő épület helyezhető el, az illeszkedést látványterv(ek) segítségével vizsgálni és igazolni kell.
a) A tájba illesztés eszköze lehet az építmények takarása a táji és természeti adottságoknak megfelelő, közepes, vagy nagy lombkoronát növelő lombhullató fafajokból és egyéb honos növényekből kialakított növénysáv.
b) Az építéssel összefüggésben – esetlegesen - telepítendő zöldfelületeket is a (2) bekezdésben meghatározott módon kell kialakítani.
c) A homlokzatokon műanyag, természetes anyagok műanyag utánzatai, műanyag nyílászárók nem alkalmazhatóak.
11. A településképi szempontból meghatározó területek
43. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek:
a) Nikla falu
b) Üde erdők és rétek
c) Szőlőhegy
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
44. § (1) Az épületek anyaghasználata nem lehet eltérő a településen hagyományosan használt építőanyagoktól.
(2) A homlokzatképzés nem lehet a tetőhéjalással nem harmonizáló, kirívó színű.
(3) A főépület tetőhéjalása nem lehet trapézlemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes hullámlemez, bitumenes zsindely. Kerülni kell a sárga, kék, szürke, és zöld színeket. Ajánlott egyszínű cserép használata, kerülendő a gyárilag foltos (mediterrán) megjelenésű tetőfedő anyag. Indokolt esetben fémlemez-fedés is elfogadható, melyek közül preferálni kell a korcolt lemez-fedést (antracit, piros, bordó, barna színekben), esetlegesen elfogadható a cserepes-lemezfedés kizárólag matt felületképzéssel (antracit, piros, bordó vagy barna színekben).
45. § (1) Nikla falu:
a) Az épületeket a kialakult állapotnak megfelelően kell telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani.
b) A jellemző oldalhatáros beépítési módot kell követni hasonló nagyságrendű épületek egymásután sorolásával olyan módon, hogy az épületek – az utcakép szempontjából – az építési telkek azonos fekvésű sarkában jelenjenek meg.
c) Új beépítések- vagy meglévő épületek átépítése, bővítése esetén a település meglévő karakteréhez illeszkedően kell építkezni az alábbiak szerint:
ca) Utcaképet alakító – az utca felőli telekrészen lévő vagy építendő - lakó funkciójú épület esetén a tetőhajlásszög 30-45° közé essen azzal, hogy a fő épülettömeghez és funkcióhoz csatlakozó – annál jelentősen kisebb volumenű – épületrészek fedése esetén alacsony hajlásszögű tetőkialakítás is létesíthető (pl.: teraszlefedés, nyári konyha stb).
cb) Melléképületek esetén a tetőhajlásszög tetszőleges abban az esetben, amennyiben ezek az épületek a főépület takarásában valósulnak meg, azaz az utcakép szempontjából nem meghatározók.
cc) A közösségi funkciójú épületek esetén a tetőhajlászög tetszőleges.
d) A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő) lehet alkalmazni, a színezés a fehér, piszkosfehér, földszínek (a vörös-, narancs-, sárga-, sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai), kiegészítő homlokzati színként a szürke és a mogyoró-szín lehet.
e) Közterületről, közhasználatú területről látható melléképületet a főépülethez illeszkedő tömegformálással és anyaghasználattal kell kialakítani.
f) A kerti építményeket a lakóház utcai homlokzati síkjától legalább 3 m-rel hátrafelé lehet elhelyezni.
g) Közterületi telekhatáron álló kerítés legalább 40%-ban áttört kialakítású lehet. Kerítésként élősövény is alkalmazható áttört kapukkal.
h) Közterületi telekhatáron álló kerítés megjelenítését tekintve természetes anyagok (vakolat, fa, tégla, kő) használatával, a színezés a fehér, piszkosfehér, földszínek (a vörös-, narancs-, sárga-, sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai) lehetnek.
i) Lakótelkenként egy kocsibehajtó létesíthető.
j) Az előkerteket – lakó funkciójú ingatlanok esetén - díszkertként lehet kialakítani és fenntartani.
(2) Üde erdők és rétek:
a) A vízfolyások környezetében megtelepedett üde erdők, fűzesek, puhafás ligetek és üde gyepek által alkotott mozaikos tájhasználat megőrzendő.
b) A terület beépítetlen jellege megtartandó. A területen épületek és egyéb építmények kizárólag az a) pont szerinti táji elemek zavartalanságának biztosításával valósíthatók meg.
c) Közterületi telekhatáron álló kerítés kizárólag természetvédelmi, erdőgazdálkodási célból, továbbá a vadkárok megelőzése érdekében építhető. A kerítés áttört, lábazat nélküli kialakítású lehet vagy vadrács illetve villanypásztor alkalmazható.
d) Fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető.
(3) Szőlőhegy:
a) Az épületek szintszáma az eredeti terepszint felett legfeljebb egy szint lehet.
b) Az új épületek tetőhajlásszöge 40–45° közötti lehet.
c) A szőlőhegyi tájkarakter védelme érdekében az egységes építészeti karaktert és a történeti szerkezetet meg kell őrizni. A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő) lehet alkalmazni, a színezés a fehér, piszkosfehér, földszínek (a vörös-, narancs-, sárga-, sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai), kiegészítő homlokzati színként a szürke és a mogyoró-szín lehet.
d) A tetőhéjazat nád, természetes színű és természetes anyagú égetett cserép, vagy annak színével és formájával megegyező egyéb tetőhéjazat lehet.
e) Közterületi telekhatáron álló kerítés kizárólag áttört vagy élősövényből kialakított lehet.
13. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
46. § (1) A település villamosenergia-ellátásának, táv- és hírközlésének nyomvonalas létesítményei elhelyezhetők, de törekedni kell a felszín alatti elhelyezésre.
(2) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő) a közterület látványát nem zavaró módon, növényzettel takartan helyezhetők el.
(3) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen
a) 10 m-nél magasabb sajátos építmények (víztorony, hírközlési átjátszó torony, antenna) nem helyezhetők el
b) a villamosenergia-ellátás, táv- és hírközlés nyomvonalas létesítményeit föld alatt kell elhelyezni
c) a kültéri világítást lefelé világító lámpatestekkel kell megoldani
d) talajszintre épített fényvető, reflektor csak akkor helyezhető el, ha fényét csak a megvilágítandó felületre vetíti.
14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
47. § (1) Közmű- és klímaberendezés kültéri egysége, gáznyomás-szabályozó, gázmérő és gázvezeték az épületek homlokzatán közterületről látható módon csak akkor helyezhető el, ha máshogyan az épület vagy rendeltetési egység ellátása nem biztosítható. A berendezést a terepszinttől mért 80 cm-es magasságú sávban kell elhelyezni.
(2) Az utcai épületek utcai homlokzatán és az utcai homlokzatsíktól 5 m-en belül távközlési telekommunikációs eszköz, mesterséges szellőző és égéstermék kivezető nem helyezhető el.
(3) Napelemes panel, napkollektor csak az épület tetősíkján helyezhető el, a tetősíkkal azonosan. Az utcai tetőfelületen nem helyezhető el napelem, napkollektor. Amennyiben az épület tájolásából adódóan egyéb alárendeltebb, közterületről nem látható tetőfelületre nem telepíthető napelem, napkollektor, úgy a településképi bejelentési eljárás lefolytatása után kiadott hozzájárulás esetén utcafronti tetősíkra is telepíthető.
(4) Új épület és jelentős átalakítással, bővítéssel járó építés esetén az ingatlan villamosenergia, valamint táv- és hírközlési hálózat bekötése csak földkábellel csatlakozhat a gerincvezetékhez.
15. Településkép-érvényesítési eszközök
48. § (1) Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
a) A településkép védelme érdekében a tulajdonos, beruházó, vagy a tervező (továbbiakban együtt: építtető) kérelmére az önkormányzati főépítész a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, a településképi követelményekről tájékoztatást ad és e rendelet szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.
b) A kérelem elektronikus formában nyújtható be az önkormányzat részére.
c) A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
ca) a tervezett tevékenység helyszíne (cím, hrsz.)
cb) a tervezett tevékenység bemutatása,
cc) színterv, látványterv,
cd) tömegformálás, homlokzatalakítás, utcakép bemutatás,
ce) a településképi arculat bemutatása (fotó, megjelenés a közvetlen környezetben),
cf) építészeti megjelenés vázlatos bemutatása.
d) Kötelező a szakmai konzultáció új lakóépület építése és helyi védelem alatt álló épület átalakítása, felújítása és bővítése esetén.
e) A szakmai konzultációról a főépítész jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét, illetve a főépítész nyilatkozatát.
(2) A településképi véleményezési eljárás
a) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, helyi emlék bontási engedélyezési eljárásához, egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárásához, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához, amennyiben az épület, építmény
aa) helyi védelem alatt áll, vagy
ab) a Berzsenyi D. és Petőfi S. utcákban, a közterületről látható.
b) A polgármester - átruházott hatáskörben - a véleményét az önkormányzati főépítész álláspontjára alapozza.
c) A településképi véleményezési eljárás az építtető kérelmére indul. A kérelmet a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelő tartalommal és formátumban kell benyújtani.
d) A településképi vélemény kialakításának szempontjai
da) a szakmai konzultáció javaslatainak betartása,
db) a településképi követelményeknek való megfelelés betartása,
dc) a közterület mentén az épület, építmény kialakításának módja és feltételei, és
dd) a közterületen folytatott építési tevékenység esetén a közterület burkolata, műtárgyai, növényzete, díszvilágító berendezései.
(3) A településképi bejelentési eljárás
a) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni - az egyes kereskedelmi építményekkel összefüggő rendeltetésváltozást kivéve - rendeltetésváltoztatás (ide tartozik a rendeltetési egységek számának megváltoztatási is), és az alábbi, építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez, örökségvédelmi engedélyhez vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetén:
aa) Új épület építése, meglévő épület bővítése, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg.
ab) Berzsenyi D. és Petőfi S. utcákban építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű épület esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó épület alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
ac) Berzsenyi D. és Petőfi S. utcákban meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítése.
ad) Berzsenyi D. és Petőfi S. utcákban meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
ae) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése.
af) Emlékfal építése.
ag) Kerítés, sövény, járda létesítése, építése, bővítése.
ah) Cégérek, cég- és üzletjelzések épületen való elhelyezése.
ai) Napelem, napkollektor, napelem inverter, hőszivattyú, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, egyéb gépészeti berendezés, áru- és pénzautomata épületen vagy épületben való elhelyezése.
b) A kérelmet - átruházott hatáskörben - a polgármesterhez kell benyújtani a vonatkozó kormányrendeletben rögzítettek szerint.
c) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges kérelmet a 6. melléklet tartalmazza.
d) A polgármester - átruházott hatáskörben - a településképi bejelentési eljárást a vonatkozó kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(4) A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság
a) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi követelményeket megsértette, - átruházott hatáskörben - a polgármester a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
b) A képviselő-testület a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
c) A településkép-védelmi bírságot Nikla Község Önkormányzatának a bírságot megállapító döntésben közölt bankszámlájára kell befizetni.
d) A bírság befizetésének határideje a döntés véglegessé válásától számított 30 nap. 200.000 forint összeget meghaladó bírság esetén – kérelemre – a képviselő-testület legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezményt adhat.
16. Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
49. § (1) A helyi védelem alatt álló művi értékek helyreállítási és felújítási költségeihez az önkormányzat egyedi kérelemre az éves költségvetésében meghatározott mértékig támogatást adhat.
(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke az igazolt költségeknek legfeljebb az 50%-a lehet.
(3) A támogatás felhasználásáról a kérelmezővel - a képviselőtestület felhatalmazása alapján - a polgármester támogatási szerződést köt.
(4) A támogatás kifizetése a támogatási szerződés alapján, műszaki ellenőr által leigazolt számla alapján történhet.
(5) A helyi védelem alatt álló művi érték tulajdonosa, kezelője, használója adókedvezményben vagy mentességben részesíthető, melyeknek mértékét a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.
17. Záró rendelkezések
50. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
51. § Hatályát veszti a Nikla Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2005. (IV. 5.) önkormányzati rendelet. Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 7/2018. (X. 31.) önkormányzati rendelet.