Babócsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2008. (II.27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosításról, használatának és forgalmának rendjéről
Hatályos: 2012. 03. 15Babócsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2008. (II.27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosításról, használatának és forgalmának rendjéről
2012-03-15-tól
(Egységes szerkezet)
[1]Babócsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. fejezet
A rendelet célja
1. §.
(1) A rendelet célja az önkormányzati tulajdon
a.) folyamatos védelme,
b.) a vagyonelemek használata, és működtetése során értékük megőrzése,
c.) növelésének előmozdítása.
(2) A szabályozás célja továbbá az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése, a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével.
Az önkormányzat vállalkozása
2. §.
(1) Babócsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, de kötelező alapellátási feladatait, azok ellátásához szükséges anyagi eszközöket és azok mellé rendelt tartalékokat vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti.
A felsoroltakon túl megmaradó anyagi eszközeivel, ingatlanaival, más vagyoni értékű jogaival saját gazdálkodási felelősségére rendelkezhet.
(2) A képviselő-testület magára nézve kötelezőnek tartja azt, hogy nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulása mértékét.
A rendelet hatálya
3. §.
(1) E rendelet hatálya kiterjed Babócsa Község Önkormányzata tulajdonában lévő:
- ingatlanokra,
- ingó vagyontárgyakra,
- vagyoni értékű jogokra,
- értékpapírokra,
- társasági részesedésekre.
(2) E rendelet hatálya kiterjed a (3) bekezdésben foglaltak kivételével az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására és bármilyen más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon kezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.
(3) E rendelet hatálya Babócsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete fenntartásában működő költségvetési szervek költségvetési gazdálkodását csak az e rendeletben szabályozott kérdések tekintetében érinti.
II. fejezet
Az önkormányzati vagyon és nyilvántartása
Az önkormányzati vagyon minősítése
4. §.
(1)[2] Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon része a törzsvagyon, mely forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon.
Az üzleti vagyon forgalomképes.
(2)[3] Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyont e rendelet 1. melléklete, a korlátozottan forgalomképes vagyont e rendelet 2. melléklete, az üzleti vagyont e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) A „Dráva medence komplex ökoturisztikai fejlesztése Dráva I.” elnevezésű projekt által érintett vagyontárgyat a projekt befejezéséig (az előírt utánkövetési idő végéig) az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak között tartja nyilván.
(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingó vagyontárgyakból korlátozottan forgalomképesek a ROP-os pályázaton elnyert alábbi eszközök:
- Topáz karszékek,
- íróasztalok.
(5)[4] Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az önkormányzat törzsvagyonából nem kerül meghatározásra.
Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
5. §.
(1) Az önkormányzat vagyonát - az önálló és részben önálló önkormányzati költségvetési szervek jelentési és nyilvántartási kötelezettségei teljesítését - a körjegyzőségi hivatal tartja nyilván, - a rendelkezésre álló KATA-WIN számítógépes szoftver segítségével - valamennyi, a tárgyban hatályos jogszabályi előírást, így különösen a számviteli törvény, az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletei előírásait figyelembe véve.
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlan vagyon kataszterben kerülnek nyilvántartásra.
(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi, vagy az ingatlanok jogi helyzetének változásával összefüggő döntést követő intézkedések megtételéről a körjegyzőségi hivatal gondoskodik.
(4) Ha az önkormányzat vagyona új ingatlan vagyontárggyal gyarapodik, a szerzésre vonatkozó döntéssel egyidejűen vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan e rendelet mellékletének módosítására és kiegészítésére vonatkozó előterjesztés és a rendelet-tervezet alapján.
Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár
6. §.
(1) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(2) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:
- törzsvagyon és ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes és
- [5] üzleti vagyon
bontásban tartalmazza.
(3) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül:
a.) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,
b.) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken tartalmazza.
(4) A vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatását kezdeményezheti:
- a települési képviselő,
- a képviselő-testület bizottsága,
- a polgármester.
(5) A vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatásáról - a jogszabályi korlátokon belül - a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.
(6)[6] A tárgyi eszközök mennyiségi felvétellel történő leltározását kétévente kell végrehajtani.
Az önkormányzati vagyon értéke a hatáskörök és döntésre jogosultak köre meghatározása céljából
7. §.
(1) A vagyonnal kapcsolatos döntésre jogosultak meghatározása szempontjából az e §-ban meghatározott értékek szerint kell számításba venni a vagyontárgy értékét.
(2) A vagyon tárgyának értékesítése és megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:
a.) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve ha rendelkezésre áll, 1 évnél nem régebbi értékbecslés, ennek felülvizsgált változata alapján;
b.) ingó vagyon esetében az önkormányzati számviteli politika alapján a könyv szerinti nyilvántartási értéken;
(3) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor a vagyon csak a könyvvizsgáló által jóváhagyott értéken vehető figyelembe.
(4) Vagyontárgynak a (2) bekezdésben meghatározottakon túli egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi, ennél rövidebb idejű hasznosítása esetén 12 hónapra számított bérleti, használati díjat kell érteni.
(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
III. fejezet
Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok
gyakorlásának közös szabályai
8. §.
(1) Az önkormányzatot - a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint az önkormányzat képviselő-testülete, valamint a polgármester gyakorolja.
(3) A tulajdonosi jogok gyakorlását a képviselőt-testület az önkormányzat vagyonkezelő szerveire e rendelet szerint ruházza át.
(4) Az önkormányzati többségi tulajdonrésszel működő gazdasági társaságban, közhasznú társaságban a tulajdonosi képviseletet a polgármester vagy az általa megbízott személy (a továbbiakban: a polgármester) látja el .
Vagyonkezelő szervek, vagyonkezelő jogai, kötelességei
9. §.
(1) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei:
- az önkormányzat költségvetési szervei;
- az önkormányzat vagyongazdálkodása szempontjából irányítást gyakorló, vezető költségvetési szerv, a Körjegyzőségi Hivatal, melynek vezetője a vagyongazdálkodás tekintetében a polgármester.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői tevékenységért a költségvetési szerv vezetője a felelős.
(3) Az önkormányzat vagyonkezelő szerveit megilleti - a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozóan - az ingyenes használat joga.
(4) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani és gyarapítani.
(5) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei jogosultak, illetve kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak:
- birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre;
- bérbeadásra és egyéb hasznosításra, használat engedélyezésére;
- ingó vagyontárgyak szerzésére, elidegenítésére;
- közterhek viselésére.
(6) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei mint önálló jogi személyek saját nevükben és jogi személyiségük alapján tulajdont szerezhetnek. Az általuk megszerzett vagyon, annak megszerzését követően önkormányzati tulajdonná válik. Az intézményvezető köteles - ingatlan vagyon esetén - az önkormányzati tulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről gondoskodni.
Az intézmény vagyonkezelői joga nem terjed ki az általa használt ingatlan vagyon bármilyen módon történő tulajdon- változására és jogokkal való terhelésére.
(7) A vagyonkezelő szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.
Speciális vagyonkezelő szervek
10. §.
(1) Önkormányzati tulajdonban lévő vagyont használnak és kezelnek a 9. §-ban szabályozottakon túl a következők:
- Babócsa községben működő sportegyesületek,
- Babócsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat,
- Babócsáért Egyesület.
- Babócsa községben működő sportegyesületek az önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott mértékben, természetbeni juttatásként használják az önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítményeket.
- Az (1) bekezdés b) - c) pontjaiban meghatározott szervek vagyonkezelői jogát és terjedelmét a képviselő-testület által jóváhagyott egyedi megállapodásokkal kell szabályozni.
IV. fejezet
Felajánlott vagyon elfogadása
11. §.
(1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület határoz.
(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása az e rendeletben meghatározott vagyonkezelő részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata. A vagyonkezelő arról nyilatkozik, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.
(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét.
Önkormányzati követelésekről való lemondás,
követelések elengedése
12. §.
(1) Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:
- csődegyezségi megállapodásban;
- bírói egyezség keretében;
- más települési önkormányzattal szembeni, együttműködési megállapodáson alapuló követelés esetében, ha annak érvényesítése a megállapodáson alapuló feladat ellátást és a kötelezett önkormányzat gazdálkodását veszélyezteti;
- ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermekei fedél, lakás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani.
(2) A követelés elengedésére jogosultak eljárásuk során az (1) bekezdés c), d) pontja esetében alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi esetben az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni.
(Így különösen: jövedelemigazolások, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása, stb.) A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alapos mérlegelés után lehet a követelésről lemondás (a tartozás elengedés) kérdésében dönteni.
(3) Vagyonkezelők közül a Babócsa község Önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői 50.000 Ft erejéig mondhatnak le az önkormányzatot (intézményüket) illető követelésről.
(4) A képviselő-testület mondhat le a követelésről (engedheti el a tartozást) 50.000 Ft-ot meghaladó összeg esetén.
(5) Minden követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.
(6) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozás átvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés, stb.).
V. fejezet
Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal
A forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
13. §.
(1) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.
(2) A forgalomképtelen vagyon elsősorban határozott idejű bérlettel, vagy eseti - egyszeri vagy többszöri visszatérő és előre meghatározható időtartamra vonatkozó - bérleti vagy használati szerződéssel hasznosítható.
Használati szerződésnek minősül az olyan megállapodás is, amely során a használó vállalja az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy felújítását, és folyamatos jó karban tartását a használat fejében.
(3) A forgalomképtelen vagyon hasznosítása során gondoskodni kell a vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről.
(4) A forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő koncessziós pályázat, vagy közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt.
A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
14. §.
(1) E rendeletben meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármely megterheléséről - hitel biztosítékaként fedezetbe adást kivéve - vagy gazdasági társaságba való bevitelről
- 100.000 Ft értékhatárig a polgármester;
- 100.000 Ft értékhatár felett a képviselő-testület határoz.
(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy - jogszabályi tilalom folytán - hitel vagy önkormányzat által kibocsátott kötvény fedezetéül nem adható.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok elidegenítéséről, cseréjéről, más önkormányzatnak és szervnek történő átadásáról, a vagyonkezelői jog átadásáról a képviselő-testület esetenként - a pénzügyi bizottság véleményezését követően - minősített szótöbbséggel dönt.
Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása[7]
15. §.
(1)[8] Ingatlan megszerzéséről, valamint üzleti vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről a képviselő-testület dönt.
A képviselő-testület jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg.
(2)[9] Az önkormányzat által fenntartott önkormányzati költségvetési szervek vezetői, mint vagyonkezelők, a képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározottak szerint gondoskodnak az önkormányzati költségvetési szervek működéséhez szükséges üzleti vagyontárgyak, eszközök beszerzéséről és állaguk fenntartásáról.
(3)[10] Az üzleti vagyontárgy elidegenítéséről, vételéről, cseréjéről, az elővásárlási jog gyakorlásáról és terheléséről a képviselő-testület dönt.
(4) Az önkormányzati vagyon elidegenítésével, megterhelésével és az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos szerződéseket a polgármester írja alá.
16. §.
(1)[11] Üzleti vagyontárgy egyéb módon történő hasznosításáról (a bérbe adást ide nem értve) a képviselő-testület dönt.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott vagyongazdálkodási kérdésekben létrejött jogügyleteket tartalmazó iratokat (szerződéseket) a polgármester írja alá.
(3)[12] Üzleti vagyonnak minősülő ingatlan – ide nem értve az Áht. 108. § (1) bekezdésében meghatározott forgalmi értékű ingatlant - pályázati eljárás nélkül - legfeljebb 6 havi (1 alkalommal további 1-szer 6 hónapra meghosszabbítható) átmeneti hasznosításáról, rendkívül indokolt esetben a polgármester dönt. Felhatalmazása az üresen álló, nem hasznosuló vagyontárgyak állagmegóvását, és az ingatlan-vagyonból bevétel szerzését szolgálja.
(4) A képviselő-testület dönt minden elidegenítési, terhelési, biztosítékba adási, jelzáloggal terhelés kérdésében és az elővásárlási jog biztosítása ügyében.
VI. fejezet
Egyes jogügyletek megkötésére irányadó speciális szabályok
17. §.
(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak üzemeltetésére a képviselő-testület - a vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések betartása mellett - koncessziós pályázatot, vagy közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázatot írhat ki.
(2) A pályázatot a képviselő-testület írja ki és bírálja el. A képviselő-testület jognyilatkozatait e körben - a testület döntése alapján - a polgármester írja alá. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a polgármester felügyeli a megkötött szerződés teljesítését.
18. §.
Tulajdonosi hozzájárulási nyilatkozatot a képviselő-testület adhat, a döntés alapján a nyilatkozatot a polgármester írja alá.
19. §.
(1) Beépítetlen ingatlan bérbeadása esetén a bérleti szerződés feltételeit a képviselő-testület állapítja meg. A vagyon hasznosítására pályázónak e feltételrendszert ismernie kell, mint szerződési ajánlatot, s e feltételek ismerete mellett dönti el, pályázik-e, s az elnyert pályázat alapján az ismert feltételekkel szerződést kíván-e kötni. A feltételeket a pályázati kiírások tartalmazzák.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat a nem lakás célú helyiségek bérbeadásánál is alkalmazni kell.
20. §.
(1) Mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbe adás útján is hasznosítható.
(2) A haszonbérleti szerződés legrövidebb időtartama 1 év, haszonbérleti szerződés határozatlan időtartamra nem köthető. A szerződés időtartamának meghatározásánál a képviselő-testület hatályos községrendezési szabályozási tervét és helyi építési szabályairól szóló helyi rendeletét, előírásait kell figyelembe venni.
21. §.
A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál fizetési eszközként az önkormányzat készpénzt fogadhat el.
VII. fejezet
Az önkormányzati költségvetési szervek önkormányzati vagyonnal
kapcsolatos bevételei
22. §.
(1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek joga és lehetősége a vagyonkezelésükben, vagy használatukban lévő ingatlanok, egyéb eszközök és szellemi kapacitások ésszerű, az alaptevékenységet nem sértő hasznosítása, és ezzel többletbevétel elérése.
Az eredményességért és a jogszerűségért a költségvetési szerv vezetője felel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységből származó bevétel az intézményt illeti meg.
VIII. fejezet
Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések
23. §.
Az önkormányzat képviselő-testülete, a képviselő-testület tagjai több mint felének igen szavazatával dönt a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:
- gazdasági- és közhasznú társaság alapításáról;
- közalapítvány létrehozásáról, alapítványról, társadalmi szervezethez való, az önkormányzat vagyonát is érintő csatlakozásról;
- gazdasági- és közhasznú társaságban fennálló részesedésnek, üzletrésznek az értékesítésre kijelöléséről, pénzbeli és apport befektetésről;
- kötvénykibocsátásról;
- kezességvállalásról;
- bankgarancia kérésről és bankgarancia biztosítás fedezeteként szolgáló keretbiztosítéki jelzálog szerződésről;
IX. fejezet
Eljárási szabályok
24. §.
(1) Az önkormányzati vagyon megszerzése, elidegenítése vagy hasznosítása kérelemre, vagy hivatalból indulhat.
(2) Az (1) bekezdésben írt eljárást kezdeményezheti a:
- képviselő-testület;
- képviselő;
- bizottság(ok);
- polgármester.
(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése és hasznosítása pályázati eljárás útján történik.
A pályázati kiírás feltételeit, beépítetlen ingatlan esetében a beépítési kötelezettségre, a beépítési kötelezettség meghosszabbítására vonatkozó előírásokat a képviselő-testület határozza meg.
Az önkormányzat által értékesített beépítetlen ingatlan visszavásárlásának kérdésében a képviselő-testület dönt.
(4) Állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek kezdeményezése alapján induló pályáztatás esetén a kezdeményező hasznosítási ötletének védelmét - kérelmére - biztosítani kell.
Két egyforma, azonos értékű pályázat benyújtásakor az ötletgazda elsődlegességének elve érvényesül.
(5) A szerződéskötés költsége ingatlan értékesítés esetén a forgalmi érték bruttó 1 %-a, de legalább bruttó 15.000 Ft, egyéb szerződések esetén a vagyontárgy értékének bruttó 1 %-a, de legalább bruttó 7.000 Ft, melyet a szerződés aláírásakor kell megfizetni.
25. §.
(1)[13] A pályázati rendszer – a 25 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó vagyontárgy esetében – nem terjed ki:
a.) a pályázat útján bérbe adott határozott idejű bérleti szerződések bérleti idejének meghosszabbítására;
b.) kisajátításnál csere ingatlan biztosítására;
c.) telekhatár rendezésre, ideértve a telekhatár kitűzés hiányosságaiból eredő földfoglalásokat, telek-kiegészítéseket;
d.) idegen tulajdonú al- és felépítmények alatti földterület hasznosítására vagy idegen tulajdonú földterületen lévő al- és vagy felépítmények hasznosítására;
e.) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek haszonbérbe adására;
f.) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezésére;
g.) az 1989. évi II. tv. hatálya alá tartozó szervezet helyiség igényének kielégítésére;
h.) ha a hasznosítandó ingatlan (helyiség) közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását szolgálja, vagy más önkormányzati feladatellátást szolgál, és e feladatellátás érdekében a feladat átvételére megállapodás készül;
i.)[14] ha az önkormányzat közérdekű célra, vagy kötelező, illetve szabadon vállalt feladata ellátása érdekében az ingatlan meghatározott célra történő hasznosítását tartja indokoltnak;
j.) jogszabályi rendelkezés vagy szerződés alapján elővásárlási vagy elő bérleti vagy elő haszonbérleti jogosultsággal rendelkező részére történő vagyonhasznosításkor,
k.) más önkormányzat, vagy intézménye, vagy az önkormányzat helyett az önkormányzat feladatát feladat ellátási megállapodás alapján ellátó szervezet vagy személy részére történő, feleslegessé vált, de használható ingóvagyon ellenértékkel, vagy ellenérték nélküli átadására.
l.) az önkormányzati vagyon apportálására (gazdasági társaságba, közhasznú társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként történő biztosítására).
26. §.
(1) A pályázati eljárás nyílt és meghívásos, zárt pályázati eljárás formájában történhet. Munkahelyteremtő beruházás létrehozása, városi ellátás szolgáltatás javítás céljait szolgáló, továbbá ipari termelő, kereskedelmi, stb. tevékenységek esetében zárt pályázati eljárás is lefolytatható.
(2) A pályázati kiírás lehet eseti, lehet változatlan feltételekkel ismételt, és lehet folyamatos határidejű pályázati kiírás.
27. §.
(1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell (értelemszerűen):
a.) a vételár, a bérleti, a használati díj alsó határát, a licit konkrét ügyben történő alkalmazásának lehetőségét és licitálás esetén az elbírálás rendjét, a vételár, a bérleti díj, a használati díj megfizetésének módját, a vételárból, a bérleti, a használati díjból érvényesített vagy érvényesíthető kedvezményeket, támogatások feltételeit;
b.) a használati jog megszerzésének legalacsonyabb, területegységre megállapított értékét, (telkek esetén a közművesítettségi fokot és fekvést);
c.) a helyiség rendeltetésszerű használata érdekében a pályázó által elvégzendő munkák meghatározását és annak elszámolási módját;
d.) a bérlet, használat időtartamát, határozott, vagy határozatlan idejét, konkrét időpontot, feltételt megjelölve;
e.) szerződés megszűnésekor a bérlőt, használót terhelő helyreállítási kötelezettséget;
f.) helyiség (telek) címét, helyrajzi számát, az alapterület nagyságát, műszaki jellemzőket, ingatlanra vonatkozó tulajdonosi (vagyonkezelői) jogosultságot, ajánlott vagy kötelező funkciót, ajánlott vagy kötelező tevékenységi kört vagy üzletkört;
g.) bérleti díj alsó határát, és a bérleti díj emelésének feltételeit, szabályait;
h.) a pályázati kiírásnál a szükséges esetben a szerződés teljesítésére meghatározott, a Ptk-ba foglalt biztosítékokat;
i.) a fizetendő bérleti díjat (alsó határos jelleggel), vagy a területegységre meghatározott bérleti díjat;
j.) felhívást arra vonatkozó nyilatkozat tételre, hogy a pályázati kiírásban foglalt feltételeket a pályázó tudomásul veszi és elfogadja;
k.) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy licites vagy zárt borítékos eljárás esetén a nyertes kiválasztása milyen szempontok szerint történik;
l.) felhívást a pályázati ajánlat benyújtásának tartalmi feltételeire, helyére és idejére
m.) a pályázati tárgyalás helyét, idejét;
n.) a pályázati anyag díjazás ellenében történő átvétele lehetőségét (esetenként);
o.) az elbírálás szempontjait.
(2) A pályázatot írásban kell benyújtani.
(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a.) a pályázó nevét, személyi adatait, címét;
b.) hozzájárulását a pályázat körében személyes adatai kezeléséhez;
c.) a pályázó jelenlegi tevékenységének megnevezését, a tervezett tevékenységét, a tervezett felhasználás célját, nyilatkozatát a pályázati feltételekre és azok elfogadására;
d.) nyilatkozatokat arra, hogy nincs köztartozása (vám, jövedék, állami, önkormányzati adó tartozása, állami pénzügyi alapokkal, állami célelőirányzatokkal kapcsolatos köztartozása), valamint nincs a nagyatádi önkormányzattól bérelt vagy használt ingatlanra vonatkozó bérleti vagy használati díj tartozása, szerződés csak azzal köthető, aki a fenti igazolásokat a szerződés-kötést megelőzően benyújtja;
e.) a tevékenység végzésére jogosító engedélyek (cégbejegyzés, cégbírósági igazolás) hiteles másolatát, vállalkozói igazolvány bemutatását, vagy hiteles másolatát, továbbá, ha a tevékenység végzése engedélyhez kötött, a tevékenység végzésére feljogosító engedély hiteles másolatát;
f.) ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges cégkivonatot, aláírási címpéldány eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát, a szerződés-kötést megelőzően.
(4) Ingatlan, ingatlanrész bérbeadása esetén a bérleti jogot a pályázók közül az szerzi meg, aki a pályázók közül a legmagasabb bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot. Ha a pályázati eljárásban szolgáltató és nem szolgáltató tevékenység együtt versenyez, a pályázati versenytárgyaláson a bérleti jogot a bérleti díj licitalaphoz képest arányaiban magasabb bérleti díj megfizetését vállaló ajánlattevő nyeri el. Ingatlan elidegenítése esetén az szerezheti meg az ingatlan tulajdonjogát, aki legkedvezőbb vételárat ajánlja. Ettől eltérni akkor lehet, ha egyéb szempontokra is figyelemmel összességében gazdaságilag és településpolitikailag előnyösebb ajánlat is érkezett.
Ingatlan bérbeadására kiírt pályázat esetén, ha az kétszer eredménytelen volt, az ingatlan ajánlatkérési felhívás keretében is hasznosítható, melyre a tevékenységi kör és az ajánlott bérleti díj megjelölésével lehet pályázatot benyújtani.
28. §.
(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó pályázatok előkészítésére és értékelésére szakértői munkacsoport is létrehozható. Létrehozásáról az elidegenítési döntés meghozatalára jogosult dönt.
(2) A szakértői munkacsoport - létrehozása esetén - minimum 3 tagú. Javaslatát egyszerű szótöbbséggel hozza meg, és ajánlásáról, az ajánlatok értékeléséről - a pályázatok kézhezvételét követő legkésőbb 5 napon belül - jegyzőkönyvet készít.
29. §.
(1) A pályázóktól a döntés előkészítés részeként - szükség esetén - információkat és referenciákat szerez be a döntés adminisztratív előkészítését végző körjegyzőségi hivatal.
(2) A pályázati bírálat eredményességéről az ajánlattevőket az elbírálást követő legkésőbb 15 napon belül írásban értesíteni kell.
(3) A szerződésekről nyilvántartást kell vezetni.
X fejezet
A piaci értékesítésű lakások elidegenítésének szabályai
30. §.
(1) Piaci úton értékesíthetők az üres lakások.
(2) A képviselő-testület az értékesítési döntését megelőzően - mérlegeli, hogy az üres lakásra, lakásokra szociális vagy közérdekű lakásigény kielégítése érdekében szükség van-e.
Ha a mérlegelés során úgy foglalt állást, hogy az üres lakásra a fenti célokból nincs szükség, a lakás piaci értékesítésre történő kiírásában a képviselő-testület eredeti létszámához viszonyított többségi szavazattal dönt. A döntést a (5) bekezdésben foglalt tartalommal kell meghozni.
(3) Az értékesítésre kiíráshoz előzetesen a lakás beköltözhető forgalmi értékének megállapítását el kell végeztetni.
(4) Az értékesítés nyilvános pályázati eljárás útján történik.
(5) A pályázati kiírás tartalmazza:
- licit minimum árként az ingatlan beköltözhető forgalmi értékét a testületi döntésének megfelelően,
- az ingatlan pontos adatait, tulajdoni lap számát, hrsz-át, területét, stb.,
- a lakás alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, műszaki jellemzőket, (felújítás, tényleges műszaki állapot).
- a bánatpénz mértékét, amely az ingatlan vételárának 5 %-a arra az esetre, ha a pályázatot elnyerő saját hibájából az adás-vételi szerződést nem köti meg,
- a pályázat benyújtásának helyét, idejét,
- a pályázati tárgyalás helyét, idejét,
- felhívást arra, hogy a licitáláson azok vehetnek részt, aki vállalják a licitáláson kialakult vételár egy összegben, készpénzben történő megfizetését,
- felhívást arra, hogy a tulajdonjogot az nyeri el, aki a licitálási eljárás során a legmagasabb ajánlatot tette a vételárra,
- a pályázat kifüggesztésének időtartamát, amely 15 napnál kevesebb nem lehet,
- a pályázó felhívását arra, hogy a pályázati ajánlatában nyilatkoznia kell arra is, hogy a kiírásban foglalt feltételeket teljes terjedelemben elfogadja.
31. §.
(1) A pályázati tárgyalást ezen rendelet szabályai szerint kell lefolytatni.
(2) Ha a pályázat eredménytelen, az ismételt kiírásról változatlan feltételekkel a képviselő-testület dönthet.
(3) Eredményes pályázat esetén Körjegyzőségi Hivatal ismételt előterjesztést tesz a képviselő-testületnek. A képviselő-testület a képviselők eredeti létszámához viszonyított többségi szavazattal dönt a vevő személyéről; és az ingatlan vételáráról készpénzfizetés mellett.
(4) A képviselő-testület döntését követően az adás-vételiszerződést a polgármester írja alá.
32. §.
(1) A lakott lakások piaci értékesítési eljárására és döntéshozatali rendjére az üres lakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a vételár megfizetése kizárólag készpénzfizetés mellett történhet. Részletfizetés és egyéb kedvezmény nem adható.
(2) A lakott lakás licitálási kiinduló minimum eladási ára a lakás beköltözhető forgalmi értékének 80 %-a.
Alkalmazandó szabályok a lakások forgalmi értélének megállapításához
és a vételár kialakításához
33. §.
(1) Az önkormányzati lakások beköltözhető forgalmi értéke megállapításánál forgalmi érték növelő tényezőként az alábbiakat kell figyelembe venni:
a.) az ingatlan központi belterületi fekvése,
b.) az ingatlanok bolthoz, orvosi rendelőhöz, kereskedelmi és szolgáltató szervezetekhez, oktatási, kulturális intézményekhez, igazgatási szervekhez való közelsége, közlekedési helyzete és közlekedési lehetőségei, teljes közműellátottsága,
c.) az épület jellemzői alapján:
- 1970. után épült,
- 15 éven belül részleges vagy teljes felújítással érintett ingatlan, - egyedi (gáz parapet) fűtéses ingatlan,
- az ingatlanon garázs van, vagy a lakással egybeépített garázs van, amelyet a bérlő használ.
(2) Az önkormányzati lakások beköltözhető forgalmi értéke megállapításánál forgalmi érték csökkentő tényezőként az alábbiakat kell figyelembe venni:
- az inatlan nem a város belső részén, hanem peremterületen, külterületen. zártkertben fekszik,
- az ingatlan bolthoz, orvosi rendelőhöz, kereskedelmi és szolgáltató szervezetekhez, oktatási, kulturális intézményektől való jelentős távolsága,
- közlekedési helyzete rossz,
- közművekkel csak kis mértékben ellátott,
- az épület 1970. előtt épült, az épület korát figyelembe kell venni,
- az épület 15 éven belül teljesen vagy részlegesen felújítva nem volt,
34. §.
(1) A lakások vételárának megállapítása előkészítéseként az előterjesztést készítőnek tisztáznia kell a bérlő által végzett és meg nem térült értéknövelő beruházások helyzetét és értékét.
(2) Értéknövelő beruházásnak minősül:
a bérlő által elvégzett olyan átalakítási, korszerűsítési munka, vagy munkák, amely a lakás komfortfokozatát növelte, vagy a lakás használhatóságát növelő egyéb építési munkák voltak, kivéve azokat a karbantartási feladatokat, amelyeket a bérlőnek kellett elvégeznie.
35. §.
A 34. §-ban szabályozott meg nem térült értéknövelő beruházások értékét elsősorban számlával kell igazolni. Számla hiányában a meg nem térült értéknövelő beruházások értékét műszaki értékbecsléssel kell megállapítani.
36. §.
(1) A vételárat a következőképpen kell kialakítani:
a lakás ingatlanforgalmi értékbecslésben megjelölt beköltözhető forgalmi értékét csökkenteni kell a 34. §-ban szabályozott és meg nem térült értéknövelő beruházás értékével.
(2) A meg nem térült értéknövelő beruházás összegét üres lakás piaci értékesítése esetén nem lehet beszámítani.
37. §.
A beköltözhető forgalmi értékből a 34.§. szerint leszámított meg nem térült értéknövelő beruházás után megmaradó összeg a vételár.
XI. fejezet
Helyiségbérletre vonatkozó szabályok
38. §.
(1) A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget alkalomszerűen rendszeresen visszatérő időpontokra vonatkozóan, határozott időre, illetve feltételtől függően adhat bérbe.
(2) A határozott időre szóló bérleti jogviszonyok estén a bérlet időtartama – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - maximum 3 év lehet.
(3) A bérleti jogviszony határozott időtartamának mértékét a képviselő-testület a (2) bekezdéstől eltérően állapíthatja meg a nyilvános pályázati vagy közbeszerzési eljárás alapján az önkormányzat vagy az eljárás nyertese által létesített és az önkormányzat által kijelölt célra hasznosítandó helyiségre vagy más vagyontárgyra vonatkozóan.
(3) Ingatlanok (beépített és beépítetlen területek is) az (1) bekezdésben foglaltak szerint adhatók bérbe.
(4) A bérbeadás feltételeit a pályázati kiírásban kell meghatározni.
Bérbeszámítással végezhető munkák
39. §
(1) Fennálló bérleti jogviszonyok esetén a bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a bérbeadó helyett - a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozása érdekében - előre meghatározott és tételesen költségelt munkákat bérbeszámítással elvégezheti. A tételes költségeit tételesen, számlával kell igazolnia.
(2) Az elvégzett munkák értéke csak a bérleti díjba számítható be.
(3) A megállapodásban nem rögzített többletmunkák költségei a bérbe nem számíthatók be, és annak megtérítésére a bérlő igényt nem tarthat.
(4) A bérlő nem tarthat igényt a konkrét, általa végzendő tevékenység érdekében végzett munkáival kapcsolatos költségei megtérítésére. A helyiség tevékenységi körhöz kapcsolódó kialakítása költségeit a bérlő viseli.
Befogadás, bérlőtársi jogviszony, bérleti jog átruházás,
csere és albérletbe adás feltételei
40. §
(1) Bérlőtársi, bérleti szerződés azokkal köthető, akik a helyiség bérleti jogát együtt pályázták meg és nyerték el. Az önkormányzat a bérlőtársi szerződés fentieken túli létesítéséhez, további bérlőtárssal való bővítéséhez nem járul hozzá.
(2) Bérlőtársi jogviszony az (1) bekezdésben megjelölt esetben akkor köthető, ha a leendő bérlő (bérlőtárs) tevékenysége a másik fél tevékenységét nem zavarja.
(3) Nem adható hozzájárulás olyan, a (2) bekezdésben szabályozott megállapodáshoz, ahol a tevékenységek együtt végzését jogszabály tiltja.
(4) Nem adható hozzájárulás, ha a leendő bérlőtársak a helyiség használatát csak annak megosztásával tudnák - egymás tevékenységét nem zavarva - használni.
(5) Nem adható hozzájárulás továbbá akkor sem, ha a leendő bérlőtársaknak nyugdíj és egészségbiztosítási járulék tartozása, állami adótartozása, vagy önkormányzati adótartozása, továbbá bérleti jogviszonyból eredő bármilyen tartozása van.
(6) A befogadáshoz csak abban az esetben adható hozzájárulás, ha a bérlő által végzett, és a befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja, és a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt és a helyiséget a szerződés megszűnésekor elhagyja .
(7) Nem adható befogadáshoz hozzájárulás, ha a befogadandónak és/vagy a befogadónak nyugdíj vagy egészségbiztosítási járulék tartozása, állami adóhatósági, vagy önkormányzati adótartozása van, továbbá, ha a bérleti jogviszonyból eredő bármilyen tartozása van.
(8) Bármilyen önkormányzati tulajdonú, nem lakás célú helyiség-bérleményre vonatkozóan, - függetlenül a bérbeadó személyétől - a befogadásra, az albérletbe adásra és a bérlőtársi jogviszonyra vonatkozó kérelmet Körjegyzőségi Hivatalban kell előterjeszteni, megfelelő határidőben.
(9) A kérelemhez mellékelni kell:
a.) a tevékenység együtt folytatását engedélyező valamennyi hatóság erre vonatkozó jogerős döntését, vagy előzetes nyilatkozatát;
b.) a befogadandó és a bérlőtárs, valamint a bérlő és a leendő albérlő személyi adatait;
c.) vállalkozói tevékenységükre vonatkozó engedélyező iratokat, cégkivonatot;
d.) a kérelmező(k) nyilatkozatát arra, hogy TB járulék tartozása, állami, önkormányzati adótartozása, önkormányzattól bérelt vagy használt ingatlanra vonatkozó bérleti, vagy használati díj tartozása nincs;
e.) a befogadandó és az albérlő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a bérlő bérleti jogviszonya megszűnésekor a helyiséget elhagyja és cserehelyiségre nem tart igényt;
f.) a bérlőtársi szerződés megkötésére irányuló jóváhagyási eljárásban együttes írásbeli
kérelmet kell előterjeszteni, csatolni kell továbbá a leendő bérlőtárs nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a jogszabályban és az eredeti bérlő bérleti szerződésében meghatározott tartalommal bérlőtársi szerződést köt;
g.) a bérlő köteles a vonatkozó szerződését becsatolni.
41. §.
Az önkormányzat a határozott idejű helyiségbérleti jogviszony átruházásához nem járul hozzá.
42. §.
A helyiség bérleti jogát elcserélni nem lehet.
43. §.
Önkormányzati nem lakás célú helyiség albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.
44. §.
(1) A fennálló bérleti szerződések alapján a bérelt helyiségekben a bérlő a tevékenységét csak hozzájárulás esetén módosíthatja, változtathatja meg, egészítheti ki, az e rendeletben foglalt feltételekkel.
(2) A bérlő a tevékenység módosítására vonatkozó kérelmet a körjegyzőségi hivatalnál nyújthatja be, a kérelemről a képviselő-testület dönt.
A bérleti díj megállapításának szabályai
45. §.
(1) A nem lakás célú helyiségek bérleti díját és a díj évenkénti emelésének módját és mértékét a képviselő-testület irányadó szabályként évente állapítja meg. A pályázati felhívásban közzétételre kerülő alap bérleti vagy használati díj mértékéről a hasznosítási feltételek meghatározásakor a hasznosító dönt.
(2) A bérleti díj függhet a helyiségben végzett tevékenységtől is.
(3) A bérleti díj változásának módját a szerződésekben ki kell kötni. A bérleti díj a pályázati kiírásban és a szerződésben foglaltak szerint módosul.
46. §.
(1) A mezőgazdasági művelésű ingatlanok irányadó bérleti díját a képviselő-testület évente határozza meg.
(2) A képviselő-testület által megállapított bérleti díj a pályázati kiírásban és a szerződésben foglaltak szerint módosul.
Bérleti szerződés elemei
47. §.
(1) A pályázati kiírásban meghatározottakon túl a bérleti szerződés általában a következő feltételeket tartalmazhatja:
- a tevékenység az üzletben, helyiségben csak akkor kezdhető el, ha a bérlő a szükséges
jogerős hatósági engedélyekkel rendelkezik;
- a bérleti díj mértékét, megfizetésének módját, eljárását;
- a helyiség működésével kapcsolatos rezsiköltségek viselésének és megfizetésének módját;
- annak a meghatározását, hogy a bérlő a helyiséget kizárólag milyen célra használhatja és felhívást arra, hogy a tevékenységi kör helyiségen belüli megváltoztatásához hatósági engedély és a pályázatot kiíró jóváhagyása szükséges;
- a bérlő karbantartási kötelezettségének felsorolása;
- a bérlő a helyiség átalakítására, korszerűsítésére csak a felek külön megállapodása alapján jogosult;
- a bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be;
- a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után köteles az eredeti állapotot visszaállítani,
vagy az általa felszerelt berendezéseket az állag sérelme nélkül leszerelheti és elviheti,
a visszahagyott berendezésekért és a helyiségekre fordított beruházásokért ellenértéket
nem igényelhet;
- a pályázati kiírás szerint a szerződés teljesítésének biztosítékait;
- a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után másik helyiségre nem tarthat igényt;
- a szerződés melléklete a helyiség átadás-átvételi jegyzőkönyve;
- a fentieken túl hivatkozást arra, hogy a nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az 1993. évi LXXVIII. törvény és a helyi rendeletek előírásait kell alkalmazni.
(2) A szerződés tartalmazza, hogy a bérlőnek a bérleti díjat milyen módon és időben kell megfizetni.
(3) A használati szerződés is tartalmazza a használati díj megfizetésének módját és idejét.
Az önkormányzati vagyon bérlőinek kötelezettségei
48. §.
(1) A bérlő köteles gondoskodni:
a.) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről;
b.) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény karbantartásáról;
c.) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetve
cseréről;
d.) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben;
e.) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze;
f.) a közüzemi díjak viselése a bérlő kötelessége;
g.) a bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadó birtokába visszaadni.
(2) Ezeket a rendelkezéseket valamennyi önkormányzati vagyont hasznosító szervnek és bérlőnek alkalmaznia kell. A használati jog biztosítása esetén a használóra is a bérlő kötelességeit kell alkalmazni.
A bérleti jogviszony megszűnésének szabályai
49. §.
(1) A bérleti jogviszony megszűnik, ha:
a.) a felek a bérleti szerződést közösen megszüntetik;
b.) a szerződésben meghatározott idő lejártával;
c.) a helyiség megsemmisülésével;
d.) az arra jogosult felmondásával;
e.) a bérlő természetes személy meghal, és a helyiségre vonatkozó bérleti jog folytatására jogosult a bérlő halálát követő legalább 15 napon belül nem jelenti be igényét a bérleti jog folytatására;
f.) gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formájában működő jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnik, ;
g.) a bérlőnek a helyiségben végzett tevékenységéhez szükséges engedélyét visszavonták, vagy azt a bérlő visszaadta;
h.) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;
i.) a bérlő helyiségbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti.
Felmondás esetei
50. §.
(1) A bérbeadó a helyiségre határozott időre kötött bérleti szerződést a többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv. 24. § (1) bekezdés a.)-e.) pontjai alapján felmondhatja.
(2) Lényeges kötelezettségszegésnek minősül különösen:
- befogadás be nem jelentése;
- tilalom ellenére vagy hozzájárulás nélküli befogadás;
- tilalom ellenére albérletbe adás;
- tilalom ellenére elcserélés;
- építési engedéllyel végezhető munka engedély nélküli végzése, továbbá bármely építési munka bejelentés nélküli végzése;
- a bérlő által végzendő, karbantartási munkák végzésének elmulasztása;
- a helyiségben a tevékenység engedély nélküli végzése;
- bármely, e rendeletben szabályozott adat igazolására vonatkozó kötelezettség elmulasztása, valótlan vagy hamis adat szolgáltatása;
- a bérbeadó külön szolgáltatásként biztosított szolgáltatása ellenértékének meg nem fizetése.
Használati jog megszűnésének esetei
51. §.
(1) A határozott idejű használati jog megszűnik:
- a felek közös megegyezésével,
- a határozott idő lejártával,
- a használatba adott vagyon megsemmisülésével,
- bármelyik fél egyoldalú nyilatkozatával, 30 napos határidővel,
- a használót terhelő kötelezettségek elmulasztása esetén a használatba adó egyoldalú nyilatkozatával, 30 napos határidővel.
Jogcím nélküli helyiséghasználat
52. §.
(1) Ha a nem lakás célú helyiség használója a helyiség használatára érvényes jogcímet nem szerzett, vagy érvényes jogcíme bármilyen ok folytán megszűnt, jogcím nélküli helyiség használónak minősül.
(2) A jogcím nélküli helyiséghasználó köteles a helyiséget kiüríteni, és azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.
(3) Mindaddig, amíg a használó a helyiséget a bérbeadónak vissza nem adja, használati díjat köteles fizetni.
(4) A helyiség használati díj mértéke jogcím nélküli helyiséghasználat esetén
- a második hónapot követő első hónapban a helyiségbér 200 %-a;
- minden ezt követő hónapban újabb 100 %-kal emelkedik.
Határozott idejű bérletek lejárta esetén követendő eljárás
53. §.
(1) Az 52. § rendelkezéseit kell alkalmazni a nem lakás célú helyiség fogalmi körébe nem tartozó, más önkormányzati vagyon érvényes jogcím nélküli használata esetén, a következő eltéréssel: a nem lakás célú helyiség vagyonon túli önkormányzati vagyon jogcím nélküli használata esetén az egyébként fizetendő bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.
(2) A nem lakás célú helyiségekre vonatkozó bérleti jog – pályázati eljárás mellőzésével – a bérlő kérésére a bérlet lejárta előtt írásban benyújtott kérelem alapján meghosszabbítható.
Pályázat közzététele
54. §.
(1) A pályázati hirdetményt az alábbi helyeken lehet közzétenni:
- a körjegyzőségi hivatal hirdetőtábláján;
- a községi hirdetőtáblákon;
- a hasznosítandó helyiségben, vagy az intézmény hirdetőtábláján, bejáratán általában 30 napig - ennél rövidebb és hosszabb határidő is megállapítható - közzé kell tenni.
(2) Esetenként országos vagy megyei sajtóban is megjelentethető rövidített formában.
55. §.
(1) Az e rendelet szerinti bérleti jog átruházásából, befogadásból, albérletbe adásból és bérlőtársi jogviszony keletkezéséből származó bevételek az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára folynak be.
(2) Az intézményi vagyonhasznosításból származó bevétel az azt hasznosító intézmény költségvetési bevétele. A bevétel felhasználásáról az intézmény a vonatkozó jogszabályi előírások alapján dönt.
(3) A szerződés teljesítésének pénzbeli biztosítékait az ingatlant hasznosító költségvetési szerv letéti számlájára kell elhelyezni.
(4) A befolyó éves helyiségbérleti és használati díjak 20 %-át - a helyiségvagyon bérbeadót terhelő felújítási, karbantartási és hibaelhárítási munkáinak fedezetéül - elkülönítetten kell kezelni.
Bérleti és használati díjak megfizetésének módja
56. §.
(1) A bérleti és használati díjakat a bérbeadó számlája alapján általában havonta kell megfizetni, ettől eltérő fizetési határidő is megállapítható.
(2) Az eseti, meghatározott napra vagy egy hónapnál rövidebb időtartamra szóló bérleti, használati díjak fizetésének módjában a felek szabadon állapodnak meg.
Hatályba léptető rendelkezések
57. §.
(1) E rendelet 2008. március 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezései az e rendelet hatálybalépését követően létrejött jogviszonyokra vonatkozik.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti az önkormányzati vagyonról való rendelkezési jog gyakorlatának szabályozásáról szóló 9/1993.(X.22.), valamint az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 4/1994 (VI.20.), valamint az e rendeletet módosító 13/2005 (XI.1.) rendeletek.
(4) E rendelet kihirdetéséről hirdetőtáblára helyezéssel a körjegyző gondoskodik.
(5)[15] E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. Irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Babócsa, 2008. február 21.
Péter István sk. Tulok Mónika sk.
polgármester körjegyző
A rendelet hirdetőtáblára helyezve: 2008. február 27.
Tulok Mónika sk.
körjegyző
Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles.
Babócsa, 2014. március 7.
Tulok Mónika
jegyző
1. melléklet a 3/2008.(II.27.) önkormányzati rendelethez[16]
FORGALOMKÉPTELEN INGATLAN VAGYON
BABÓCSA
Hrsz Megnevezés
12/ / / Várdomb u .
12/ / / Lakóutca
598/ 3/ / Volt Sommsich kastély
673/ / / Közút
1321/ / / Zk.közút
04/ 1/ / Közút
05/ / / Közút
09/ / / Árok
016/ 2/ / Árok
017/ / / Közút
030/ / / Közút
033/ / / Árok
034/ / / Közút
036/ / / Árok
038/ / / Árok
050/ / / Közút
052/ / / Közút
054/ 5/ / Közút
055/ / / Közút
063/ / / Árok
065/ / / Árok
066/ / / Közút
071/ / / Közút
075/ / / Árok
078/ / / Árok
082/ / / Közút
084/ 4/ / Közút
0139/ / / Közút
0140/ 7/ / Közút
0149/ / / Árok
0150/ / / Árok
0153/ / / Árok
0157/ / / Közút
0159/ / / Közút
0164/ / / Közút
0170/ / / Közút
0175/ / / Közút
000002/ 2/ / Belvízelvezető árok
000002/ 2/ / Belvízelvezető árok
000002/000/0/000 Természetvédelmi terület
000007/ / Vízmű
000012/000/0/000 Lakóutca
000018/ 3/ / Járda
000018/ 3/ / Járda
000018/ 3/ / Várdomb u.
000023/000/0/000 Belterületi árok
33/01 Basakert
32/01 Török kút
000755/000/ / Közút
000756/012/0/000 Közút
000756/012/ / Rét utca
000756/012/ / Közút
000756/012/ / Közút
001811/ / Belvízelvezető árok
001811/ / / Belvízelvezető árok
000023/000/0/000 Belterületi árok
000034/ / Temető
000034/ / Hullaház
000034/ / Temető kerítés
000034/ / Temető kolumbárium
000042/ / Belvízelvezető árok
000042/ / Belvízelvezető árok
000054/000/0/000 Lakóutca
000054/000/ / Dózsa utca
000054/000/ / Lakóutca
00054/000/ / Lakóutca
000077/ / / Belvízelvezető árok
000077/ / / Belvízelvezető árok
000103/000/0/000 Lakóutca
000103/000/ / József utca
000103/000/ / Lakóutca
000103/000/ / Lakóutca
000113/000/0/000 Vízelvezető árok
000113/000/0/000 Vízelvezető árok
000120/000/0/000 Belvízelvezető árok
000120/000/0/000 Belvízelvezető árok
000127/ / Belvízelvezető árok
000127/ / Belvízeleveztő árok
000131/ / Belvízelvezető árok
000131/ / Belvízelvezető árok
000135/ / Belvízelvezető árok
000135/ / Belvízelvezető árok
000142/ / Belvízelvezető árok
000142/ / Belvízelvezető árok
000144/ / Belvízelvezető árok
000144/ / Belvízelvezető árok
000155/ / Basakert
000162/000/0/000 Járda
000162/000 / Rákóczi utca
000162/000/ / Járda
000163/000/0/000 Lakóutca
000163/000/ / Petőfi utca
000163/000/ / Lakóutca
000163/000/ / Lakóutca
000175/000/0/000 Belvízelvezető árok
000175/000/0/000 Belvízelvezető árok
000176/ / / Tiszta vízű patak
000176/ / / Tiszta vízű patak
000222/000/0/000 Lakóutca
000241/000/0/000 Lakóutca
000241/000/ / Lakóutca
000241/0000/ 0 Lakóutca
000242/000/0/000 Lakóutca
000242/000/ / Ady utca
000242/000/ / Ady utca
000242/000/ / Lakóutca
000263/000/0/000 Lakóút
000263/000/ / Ady út
000263/000/ / Lakóút
000265/000/0/000 Lakóutca
000265/000/ / Akácfa utca
000265/000/ / Lakóutca
000265/000/ / Lakóutca
000284/000/0/000 Lakóutca
000284/000/ / Hársfa utca
000284/000/ / Lakóutca
000284/000/ / Lakóutca
000309/000/0/000 Lakóutca
000309/000/ / Lakóutca
000356/000/0/000 Járda
000356/000/ / Járda
000356/000/ / Zrinyi utca É.oldal
000358/000/0/000 Járda
000358/000/ / Járda
000358/000/ / Zrinyi D.oldal
000373/000/0/000 Lakóutca
000373/000/ / Lakóutca
000373/000/ / Lakóutca
000389/000/0/000 Telep
000418/000/0/000 Lakóutca
000418/000/ / Lakóutca
000418/000/ / Lakóutca
000419/004/0/000 Közterület
000419/005/0/000 Lakóutca
000419/005/ / Vasútsor
000419/005/ / Lakóutca
000419/006/0/000 Lakóutca
000419/006/ / Kossuth vasút között
000419/006/ / Lakóutca
000420/000/0/000 Járda
000420/000/ / Járda
000420/000/ / Kossuth vasúti átjáró között
000485/000/0/000 Lakóutca
000485/000/ / Pacsirta kerékpár és gyalogút
000485/000/ / Lakóutca
000505/000/0/000 Járda
000505/000/ / Járda
000505/000/ / Kossuth Ny.oldal
000507/000/0/000 Járda
000507/000/ / Járda
000507/000/ / Kossuth K.oldal
000579/000/0/000 Forgalmi út
000579/000/ / Béke utca közút
000579/000/ / Béke utca K.oldal járda
000579/000/ / Béke utca Ny.oldal járda
000580/000/0/000 Önkormányzati közút
000580/000/ / Szabadság tér
000580/000/ / Önkormányzati közút
000580/000/ / Önkormányzati közút
000580/000/0/000 Buszváró
000580/000/0/000 Buszváró
000582/000/0/000 Járda
000582/000/ / Járda
000582/000/ / Járda Szabadság tér Ny.oldal
000583/000/0/000 Járda
000583/000/ / Járda
000583/000/ / Szabadság tér É.oldal
000585/000/0/000 Közút
000585/000/ / Várdomb utca É.oldal
000585/000/ / Közút
000592/ 2/ / Török kút
000596/ / / Járda
000596/ / / Járda
000596/ / / Szabadság tér kemping között
000601/003/0/000 Önkormányzati közút
000601/003/ / Önkormányzati közút
000601/018/0/000 Önkormányzati közút
000601/018/ / Sport utca
000601/018/ / Önkormányzati közút
000601/019/0/000 Önkormányzati közút
000601/019/ / Fürdő utca
000601/019/ / Önkormányzati közút
000611/000/0/000 Közút
000611/000/ / Közút
000611/000/ / Közút
000620/012/0/000 Belvízelvezető árok
000620/012/0/000 Belvízelvezető árok
000621/000/0/000 Közút
000621/000/ / Sallai utca
000621/000/ / Közút
000674/000/0/000 Közút
000674/000/ / Rinya utca
000674/000/ / Közút
000753/000/0/000 Közút
000753/000/ / Közút
000753/000/ / Közút
000755/000/0/000 Közút
2. melléklet a 3/2008.(II.27.) önkormányzati rendelethez[17]
KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPES INGATLAN VAGYON
BABÓCSA
Hrsz. Megnevezés
/ / / Szennyvízszivattyú
/ / / Szennyvíz vezeték
/ / / Szennyvíz átemelő műtárgy
/ / / Szennyvíz átemelő gépek
331/ / / Bölcsöde, csecsemőgondozó
331/ / / Bölcsöde csecsemőgondozó
331/ / / Szeméttároló, kút, kerítés
0465/ 6/ / Szennyvíztelep Barcs
0465/ 6/ / Szennyvíztár.épitmény
0465/ 6/ / Szennyvíztelep Barcs
000007/ / Vízmű
000007/ / Vízmű
000007/ / Vízmű
000012/ / / Külterületi út
00012/ / / Külterületi út
000012/ / / Külterületi út
000013/ 2/ / Szeméttelep
000014/ / / Külterületi út
000014/ / / Külterületi út
000018/ 5/ / Általános iskola földterület
000018/ 5/ 0 / Gábor Andor ált.iskola épülete
000018/ 5/ / Óvoda épülete
000021/ / / Külterületi út
000021/ / / Külterületi út
000023/ / / Kült.út
000023/ / / Kült.út
000061/ / / Kült.út
000061/ / / Kült.út
000154/ 5/ / Külter.út
000154/ 5/ / Külter.út
000165/ / / Orvosi rendelő földterület
000165/ / / Orvosi rendelő épülete
000165/ / / Orvosi rendelő építmények
000182/ / / Dögkút
000264/000/0/000 Közpark
000311/ / / Víztározó torony területe
002001/ / / Kült.út
002010/ / / Kült.út
002010/ / / Kült.út
002018/ / / Kült.út
002018/ / / Kült.út
002025/ / / Kült.út
002025/ / / Kült.út
002043/ / / Kült.út
002043/ / / Kült.út
000325/000/0/000 Közterület
000329/ / / Polgármesteri hivatal földterület
000329/ / / Polgármesteri hivatal épület
000329/ / / Polgármesteri hivatal építm.
000329/ / / Polgármesteri hivatal építm.
000329/ / / P.m.hivatal raktár
000329/ / / Kút,szeméttároló, WC
000335/ / / Gyógyszertár földterület
000335/ / / Gyógyszertár épülete
000335/ / / Gyógyszertár építmény(garázs)
000337/ / / Óvoda földterület
000337/ / / Óvoda épülete
000337/ / / Óvoda építmény
000503/ 1/ / Tüzoltószertár földterület
000503/ 1/ / Tüzoltószertár épület
000547/ / / Idősek klubja épület
000581/ 1/ / Központi park földterület
000581/ 1/ / Központi park zöldterület
000581/ 1/ / Park kerítés
000581/ 1/ +/ Milleniumi szobor
000581/ 2/ / Művelődési ház földterület
000581/ 2/ / Művelődési ház épület
000581/ 2/ / Művelődési ház épület
000581/ 2/ / Műv.ház kút
000602/000/0/000 Belvízelvezető árok
000602/000/0/000 Belvízelvezető árok
000620/003/0/000 Közút
000620/003/ / közút
000620/003/ / Közút
000626/ / / Sallai út közpark
001045/ / / Külterületi út
001045/ / / Külterületi út
001349/ / / Külterületi közút
001349/ / / Külterületi közút
001364/ 0/ / Kült.út
001364/ 0/ / Kült.út
001381/ / / Kült.közút
001381/ / / kült.közút
001382/ / / Külter.közút
001382/ / / Külter.közút
001383/ / / Külter.közút
001383/ / / Kült.közút
001428/ / / kült.út
001428/ / / Kült.út
001638/ / / Kült.út
001638/ / / Kült.út
001661/ / / Kült.út
001661/ / / Kült.út
001904/ / / Kült.út
001904/ / / Kült.út
001912/ / / Kült.út
001912/ / / Kült.út
001922/ / / Kült.út
001922/ / / Kült.út
001934/ / / Kült.út
001934/ / / Kült.út
001945/ / / Kült.út
001945/ / / Kült.út
001955/ / / Kült.út
001955/ / / Kült.út
001962/ / / Kült.út
001962/ / / Kült.út
001970/ / / Kült.út
001970/ / / Kült.út
001982/ / / Kült.út
001982/ / / Kült.út
001986/ / / Kült.út
001986/ / / Kült.út
001993/ / / Kült.út
001993/ / / Kült.út
002001/ / / Kült.út
3. melléklet a 3/2008.(II.27.) önkormányzati rendelethez[18]
ÜZLETI VAGYONNAK MINŐSÜLŐ INGATLAN VAGYON[19]
BABÓCSA
Hrsz Megnevezés
/ / / Belterületi telekrés
/ / / Állati hullaégető
16/ 2/ / Üzletközpont földterület
86/ / / Lakóház
1034/ / / Zártkerti rét
1357/ / / Zk. Kert
1401/ / / Zk.kert
1414/ / / Zk.kert
1415/ / / Zk.kert
1442/ / / Zk.erdő
1443/ / / zk.erdő
1473/ / Zk.kert
1493/ / / zk.szántó
1494/ / zk.kert
1495/ / Zk.kert
1525/ / / Zk.kert
1527/ / / Zk.kert
1528/ / / Zk.kert
1560/ / / Zk.kert
1585/ / / Zk.szőlő
1585/ / / Zk.szőlő
1596/ / / Zk.szőlő
1596/ / / Zk.szőlő
1624/ / / Zk.szőlő
1624/ / / Zk.szőlő
1639/ / / Zk.erdő
1640/ / / Zk.erdő
1646/ / / Zk.erdő
1650/ / / Zk.erdő
1676/ / / Zk.redő
018/ / / Gyep,erdő.szántó
018/ / / Gyep,erdő,szántó
018/ / / Gyep,erdő,szántó
0141/ 1/ / Rét
0163/ 12/ / Erdő
000001/ / Prinke kastély földterület
000001/ / Prinke kastély épület
000006/ / / Külterület rét
000010/000/0/000 Belterületi kert
000011/000/0/000 Belterületi szántó
000015/ 2/ / Lakóépület 2 lakásos
000015/ 2/ / Szolgálai lakás Szabadság tér 3.
000015/ 2/ / Kerítés
000015/ 2/ / Kút
000015/ 3/ / Szolgálati lakás 2 lakásos
000015/ 3/ / Várdomb.utca 2-4
000015/ 3/ / Kerítés
000017/ / / Szolgálati lakás 2 lakásos
000017/ / / Rákóczi u.1.
000017/ / / Lakóépület 2 lakásos
000018/002/ / Belterület kert
000019/002/0/000 Belterületi kert
000020/ 17/ / Külterületi szántó
000020/ 20/ / Külterületi szántó
000024/000/0/000 Belterületi kert
000046/000/0/000 Lakótelek
000050/000/0/000 Lakótelek
000052/000/0/000 Lakótelek
000053/000/0/000 Építési telek
000055/000/0/000 Belterületi kert
000056/000/0/000 Belterületi kert
000084/000/0/000 Építési telek
000163/ 3/ / Kült.erdő
000163/ 14/ / Külterületi gyep
000234/000/0/000 építési telek
000235/0000/0/000 Építési telek
000236/000/0/000 építési telek
000237/000/0/000 építési telek
000238/000/0/000 Belterületi kert
000239/000/0/000 Belterületi kert
000240/000/0/000 Belterületi kert
000243/000/0/000 Építési telek
000244/000/0/000 Építési telek
000252/000/0/000 Építési telek
000253/000/0/000 Építési telek
000287/000/0/000 Építési telek
000288/000/0/000 Építési telek
000289/000/0/000 Építési telek
000290/000/0/000 Építési telek
000291/000/0/000 Építési telek
000292/000/0/000 Építési telek
000293/000/0/000 Építési telek
000294/000/0/000 Építési telek
000295/000/0/000 Építési telek
000296/000/0/000 Építési telek
000297/000/0/000 Építési telek
000298/000/0/000 építési telek
000299/000/0/000 Építési telek
000300/000/0/000 Építési telek
000301/000/0/000 Építési telek
000302/000/0/000 Építési telek
000303/000/0/000 Építési telek
000304/000/0/000 Építési telek
000305/000/0/000 Építési telek
000306/000/0/000 Építési telek
000307/000/0/000 Építési telek
000308/000/0/000 építési telek
000310/000/0/000 Zöldterület
00032/000/0/000 Közteület
00328/001/0/000 Belterületi kert
000546/ / / Szolgálati lakás földterület
000546/ / / Béke utca 1. szolgálati lakás
000547/ / / Öregek Napközi Otthona földterület
000547/ / / Szolgálati lakás Béke utca 3.
000547/ / / Kerítés
000597/ / / Lakóépület földterület
000597/ / / Szabadság tér 6 lakás
000597/ / / fogorvosi rendelő, szolgálati lakás épület
000597/ / / WC,szeméttároló
000599/ / / Varroda földterület
000599/ / / Varroda épület (KMB iroda)
000601/ 1/ / Termálfürdő földterület
000601/ 1/ / Termálfürdő
000601/ 1/ / Járda termálfürdőhöz
000601/ 1/ / Medence, épület, kabinsor stb.
000601/ 1/ / ivóvízkút, hidrofor akna
000601/ 1/ / kerítés
000601/ 1 1 WC, melegvízkutak,csatorna
000612/ / / Sportpálya földterület
000612/ / / Sportpálya épület
000756/001/0/000 Építési telek
000756/002/0/000 Építési telek
000756/005/0/000 Építési telek
000792/000/0/000 Építési telek
000794/000/0/000 építési telekl
001015/000/0/000 Zártkerti szántó
001024/000/0/000 Zártkerti kert
001031/000/0/000 Zártkerti szántó
001039/000/0/000 Zártkerti kert
001049/000/0/000 zártkerti erdő
001052/000/0/000 zártkert szőlő
001052/000/0/000 zártkert szőlő
001061/000/0/000 zártkert szőlő
001061/000/0/000 zártkert szőlő
001062/000/0/000 zártkert erdő
001063/000/0/000 zártkert erdő
001098/000/0/000 zártkerti erdő
001104/000/0/000 zártkerti kert
001115/000/0/000 zártkert kert
001116/ / / zártkerti kert
001134/ / / Zártkert kert
001225/ / / Zártkerti szőlő
001226/ / / zártkerti szőlő
001227/ / / zártkerti szőlő
001231/ / / zártkert szőlő
001218/ / / zártkert szőlő
001338/ / / zártkert kert
001344/ / / zártkert szőlő
001350/ / / zártkert kert
001351/ / / zártkert kert
001379/ / / zártkert kert
001406/ / / zártkert kert
001407/ / / zártkert kert
001425/ / / zártkert kert
001444/ / / zártkert erdő
001448/ / / zártkerti erdő
001450/ / / zártkerti erdő
001452/ / / zártkerti erdő
001469/ / / zártkerti erdő
001478/ / / zártkert kert
001479/ / / zártkert kert
001480/ / / zártkert kert
001505/ / / zártkert kert
001507/ / / zártkert kert
001521/ / / zártkert szőlő
001535/ / / / zártkert kert
001563/ / / zártkert kert
001567/ / / zártkert gyep
001568/ / / zártkert kert
001581/ / / zártkerti szőlő
001582/ / / zártkerti szőlő
001609/ / / zártkert kert
001610/ / / zártkert kert
001611/ / / zártkert kert
001612/ / / zártkert kert
001613/000/0/000 zártkert gyep
001614/000/0/000 zártkert kert
001618/ / / zártkert kert
001619/ / / zártkert kert
001620/ / / zártkert kert
001631/ / / zártkert kert
001655/ / / zártkert erdő
001659/ / / zártkert erdő
001660/ / / zártkerti erdő
001662/ / / zártkert kert
001663/ / / zártkert kert
001664/ / / zártkert kert
001698/ / / zártkert erdő
001705/ / / zártkert erdő
001716/ / / zártkert erdő
001721/ / / zártkert kert
001722/ / / zártkert kert
001723/ / / zártkert kert
001726/ / / zártkert kert
001903/ / / zártkert kert
001916/ / / zártkert kert
001929/ / / zártkert kert
001981/ / / zártkert erdő
001985/ / / zártkert szőlő
002002/ / / zártkert kert
002022/ / / zártkert gyümölcsös
002023/ / / zártkert gyep
002029/ / / zártkert kert
002101/ / / zártkert erdő
002168/ / / zártkert kert
002172/ / / zártkert kert
002174/ / / zártkert gyümölcsös,
002175/ / / zártkert gyep
4. melléklet a 3/2008.(II.27.) önkormányzati rendelethez [20] [21]
FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉS SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA
Babócsa Község Önkormányzata kezelésében lévő felesleges vagyontárgyak hasznosításával és selejtezésével összefüggő feladatait a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet alapján a következők szerint szabályozza:
I.
Á L T A L Á N O S R É S Z
1. A szabályzat hatálya
A szabályzat hatálya szervezetünk kezelésében lévő tárgyi eszközökre és készletekre terjed ki.
A szabályzatban leírtak alkalmazása szempontjából vagyontárgynak minősül minden olyan tárgyi eszköz és készlet, melynek nyilvántartását a
- mennyiségi és értékbeni, vagy
- mennyiségi
nyilvántartás keretében biztosítja szervezetünk, értékhatárra való tekintet nélkül, a számlarendben foglaltak szerint.
A szabályzat hatálya nem terjed ki:
a.) A szervezetünk használatában lévő, de tulajdonát nem képező idegen és ideiglenesen átvett vagyontárgyakra, tovább az épületnek, építménynek nem minősülő ingatlanok (telkek) selejtezésére és hasznosítására, valamint a műemlék és műemlék jellegű vagyontárgyakra.
b.) Az ügyiratok és számviteli bizonylatok selejtezésére.
2. Feleslegessé vált vagyontárgyak jellemzői
A szabályzatban leírtak alkalmazása szempontjából felesleges vagyontárgyaknak kell tekinteni mindazokat a tárgyi eszközöket és készleteket, amelyek:
- a szervezetünk tevékenységéhez, működéséhez már nem szükségesek,
- eredeti rendeltetésüknek már nem felelnek meg,
- a feladatváltozás, átszervezés, megszűnés vagy egyéb ok miatt feleslegessé váltak,
- a normalizált készletek mennyiségét lényegesen meghaladják,
- rongálás, természetes elhasználódás, vagy erkölcsi avulás miatt rendeltetésszerűen már nem használhatóak,
- szavatossági idejük lejárt.
Annak érdekében, hogy a felesleges vagyontárgyak hasznosítási eljárásába, valamint a selejtezési eljárásba bevont vagyontárgyak ne legyenek felcserélhetők az ilyen eljárással nem érintett vagyontárgyakkal, gondoskodni kell azok megjelöléséről, vagy elkülönített nyilvántartásáról.
A feleslegesnek minősített vagyontárgyak hasznosítása során először mindig azok értékesítését kell megkísérelni és csak annak sikertelensége után lehet azokat selejtezni.
Azonnali selejtezést csak akkor lehet elrendelni, ha a megsemmisítést (ártalmatlanná tételt) hatósági előírás kötelezővé teszi (pld.: lejárt gyógyszerek, fogyasztásra alkalmatlan ételek, stb.)
II.
FELESLEGESSÉ VÁLT VAGYONTÁRGYAK FELTÁRÁSA
1. Feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása
A készletek, tárgyi eszközök feleslegesnek, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak történő minősítésére
- a költségvetési szerv vezetője, polgármester, körjegyző,
- a leltárfelelős,
- a személyi használatra kiadott eszközök estében az eszközöket használó dolgozók,
- az immobil - egy év alatt készletmozgással nem érintett - készletekre vonatkozóan az analitikus nyilvántartást vezetők,
tehetnek javaslatot.
2. A javaslattétel módja
A vagyontárgyak feleslegesnek, vagy használatra alkalmatlannak minősítésére javaslattételi joggal rendelkezők kötelesek javaslataikat a leltározás megkezdése előtt, minden év november 30. napjáig a vagyongazdálkodásért felelős személy részére megtenni.
A javaslatot jegyzékbe kell foglalni, melynek a következőket kell tartalmaznia:
- az eszköz megnevezése, nyilvántartási száma,
- mennyiségi egysége,
- mennyisége,
- a feleslegessé válás oka,
- a használatból való kivonás időpontja,
- a hasznosítás módjára vonatkozó javaslat,
- a jegyzék készítésének időpontja,
- a javaslatot tevő személy aláírása.
A feleslegessé válás okánál a külön kódjegyzékben meghatározott fogalmakat vagy kódszámokat kell beírni. A kódjegyzéket az 4/A. számú melléklet tartalmaz.
A hasznosítás módjánál „értékesítés” vagy „selejtezés” megjelölést kell alkalmazni.
Az arra jogosult személyek által összeállított javaslatokat a vagyongazdálkodásért felelős vezető összegyűjti, és azok felülvizsgálata, valamint az értékesítésre javasolt eszközök eladási árának kialakítását követően a javaslatokat előterjeszti jóváhagyásra.
A javaslatok felülvizsgálata keretében
- ellenőrizni kell, hogy a feleslegessé válás oka megfelel-e a valóságnak,
- szükség esetén szakértői véleményt kell beszerezni a feleslegessé válás okának egyértelmű megállapítása érdekében,
- véleményezni kell a hasznosítás módjára tett javaslatokat.
A javaslatok, valamint az eladási ár jóváhagyására a polgármester és a körjegyző jogosult.
Az eladásra javasolt felesleges vagyontárgyak eladási árát az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra támaszkodva kell megállapítani.
III.
A FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSA
1. A hasznosítás formái
A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítása történhet:
- térítés ellenében, más gazdálkodó szerv részére,
- terítés ellenében, magánszemély részére,
- térítés nélküli átadással.
1.1. Gazdálkodó szervek részére történő értékesítés
a.) Értékhatár feletti vagyontárgyak értékesítése
A helyi önkormányzat rendeletében meghatározott 500.000 Ft, értékhatár feletti vagyont elidegeníteni, a használat, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános versenytárgyalás útján a legjobb ajánlattevő részére lehet.
Értékhatár feletti felesleges vagyontárgyak értékesítését az értékesíteni szándékozott mennyiség és a versenytárgyalás időpontjának megjelölésével - helyi vagy országos lapban, illetve más módon - nyilvánosan meg kell hirdetni.
A hirdetmény elkészítéséért a gazdálkodási ügyintéző felelős.
A közzététel módjáról és elrendeléséről az elkészített hirdetmény alapján a körjegyző dönt.
A megjelent hirdetést a versenytárgyalás jegyzőkönyvének mellékleteként meg kell őrizni.
A lefolytatott versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek legalább a következőket kell tartalmaznia:
- a jelenlévők nevét,
- a pályázók azonosító adatait, és eszközönkénti ajánlati összegeit,
- a versenytárgyalás során - eszközönként, vagyontárgyanként - kialakított eladási árat,
- a vevők azonosító adatait,
- a vevők által vállalt fizetési feltételeket,
- a jelenlévők aláírását.
b.) Értékhatár alatti vagyontárgyak értékesítése
Az a.) pontban meghatározott értékhatár alatti vagyontárgyak értékesítése történhet
- hasonló tevékenységet végző gazdálkodók megkeresésével,
- hirdetés útján,
- értékesítéssel foglalkozó szerv útján.
Ha a forgalmazással, értékesítéssel foglalkozó szervezet a továbbértékesítésre felajánlott vagyontárgy átvételéről írásban lemond, vagy megkeresésünkre a kért időponton belül nem válaszol, továbbá indokolatlanul alacsony vételárat kínál, a felesleges vagyontárgy magánszemély részére értékesíthető.
Az értékesítés módjáról, az értékesítő szerv ajánlatának elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a vagyonkezelő szerv vezetőjének javaslata alapján a körjegyző dönt.
1.2. A vagyontárgyak magánszemélyek részére történő értékesítésének szabályai
A feleslegesnek minősített vagyontárgyak tervezett értékesítését meg kell hirdetni.
A hirdetménynek legalább a következőket kell tartalmazni:
- az értékesítésre szánt vagyontárgyak megnevezését,
- az értékesítésre kijelölt vagyontárgyak elhasználódására, állagára vonatkozó jellemzők,
- az eladási árat,
- az értékesítés helyét,
- az értékesítés időpontját.
A hirdetményt a helyben szokásos módon hirdetőtáblára ki kell függeszteni.
A meghirdetett vagyontárgyak csak a hirdetést követő 5 munkanap elteltével értékesíthetők.
A Körjegyzőség dolgozói a felesleges vagyontárgyak értékesítése tekintetében magánszemélynek minősülnek.
Magánszemély részére felesleges vagyontárgyat értékesíteni csak az értékesítéssel egyidejűleg teljesített készpénzfizetés ellenében lehet.
1.3. Térítés nélküli átadás
Feleslegessé vált vagyont ingyenesen átruházni csak az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet.
Térítés nélküli átadás esetén tájékoztatni kell az átvevőt az átadott vagyontárgy nyilvántartás szerinti bruttó értékéről és az elszámolt értékcsökkenési leírás összegéről.
2. Az értékesítés dokumentálása, bizonylatolása
Minden vagyontárgy értékesítéséről számlát kell készíteni. A számláknak meg kell felelni - a vonatkozó jogszabályokban foglalt - alaki és tartalmi követelményeknek.
Az értékesítés megtörténtét követően a változást át kell vezetni az analitikus nyilvántartáson, valamint a főkönyvi könyvelés értékesítéssel érintett főkönyvi számláján.
IV.
SELEJTEZÉS, MEGSEMMISÍTÉS
1. A selejtezési eljárás lefolytatása
A feleslegessé vált és értékesítésre, térítés nélküli átadásra nem került vagyontárgyakat - legkésőbb - a leltározás megkezdését megelőzően 10 nappal selejtezni kell. Leltározással egyidejűleg selejtezés nem folytatható.
A vagyontárgyak selejtezését körjegyző által kijelölt selejtezési bizottság végzi, a selejtezési eljárás keretében.
2. Selejtezési bizottság
A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak kijelölése, illetve megbízása a körjegyző hatáskörébe tartozik. A bizottság - az elnökkel együtt - három főből áll.
A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak megbízatása visszavonásig érvényes.
A selejtezési bizottság a felesleges vagyontárgyak selejtezését a vagyongazdálkodási részleg vezetője által összegyűjtött és a bizottság elnökének átadott jegyzékek alapján köteles elvégezni.
3. A selejtezés végrehajtása
3.1. A selejtezést megelőző feladatok
A selejtezési bizottság a II. fejezetben leírtak szerint összeállított jegyzékek alapján a selejtezést megelőzően köteles megvizsgálni, hogy:
- a még használható vagyontárgyak értékesítésével (térítés mentes átadásával) kapcsolatos szükséges és lehetséges intézkedések megtörténtek-e,
- a selejtezésre előkészített vagyontárgyak köre és mennyisége megegyezik-e a jegyzékben szereplő adatokkal.
3.2. Selejtezési jegyzőkönyv elkészítése
Mind az immateriális javak, mind a tárgyi eszközök, mind pedig a készletek selejtezéséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a selejtezési bizottság tagjainak javaslatát, amit a tagok aláírásukkal hitelesítenek.
A jegyzőkönyvben rendelkezni kell a kiselejtezett eszközök sorsáról.
A selejtezés során a bizottságnak javaslatot kell tenni arra, hogy:
- a selejtezett eszközök hulladékként vagy haszonanyagként lehet-e értékesíteni,
- a hulladékként vagy haszonanyagként nem értékesíthető készleteket meg kell semmisíteni,
- a megsemmisítésre kerülő készletek megsemmisítése milyen módszerrel (összetörés, elégetés, darabolás, stb.) történjen.
A bizottság által a selejtezési eljárás során készített jegyzőkönyvben javasolt intézkedések (leértékelés, megsemmisítés) végrehajtására csak körjegyző jóváhagyása után kerülhet sor.
A selejtezési jegyzőkönyvet - évenkénti sorszámozással - négy példányban kell elkészíteni.
A jegyzőkönyv
- kettő példányát meg kell küldeni a könyvelésnek,
- egy példányát át kell adni a vagyongazdálkodási részleg vezetőjének,
- egy példánya pedig a selejtezési bizottságnál marad.
A vagyonban bekövetkezett változásnak a főkönyvi könyvelésben és az analitikus nyilvántartásban történő átvezetését követően a könyvelésnek átadott két jegyzőkönyvi példányból egy példányt irattárba kell elhelyezni.
3.3. Immateriális javak, tárgyi eszközök selejtezésénél használatos nyomtatványok
Az immateriális javak, és a tárgyi eszközök selejtezése során a következő szabvány nyomtatványokat kell használni:
- B.11-90. r.sz. Immateriális javak, tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve
- B.11-91. r.sz. Selejtezett immateriális javak (szellemi termékek) tárgyi eszközök jegyzéke
- B.11-92. r.sz. Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok, alkatrészek, hulladék anyagok jegyzéke
- B. 11-97. r.sz. Megsemmisítési jegyzőkönyv
3.4. Készletek selejtezésénél használatos nyomtatványok
A készletek selejtezése során a következő szabvány nyomtatványokat kell használni:
- B.11-93. r.sz. Készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve
- B.11-94. r.sz. Selejtezett készletek jegyzéke
- B.11-95. r.sz. A készletek selejtezéséből visszanyert hulladék anyagok jegyzéke
- B.11-96. r.sz. Leértékelt készletek jegyzéke
- B.11-97. r.sz. Megsemmisítési jegyzőkönyv
4. A selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások
A selejtezési eljárás befejezését követően az érintett analitikus nyilvántartást vezető és a főkönyvi könyvelést végző személy - a selejtezési bizottság által megküldött jegyzőkönyvek alapján - az eszközök mennyiségében és értékében bekövetkezett változásokat a jegyzőkönyv átvételétől számított 5 napon belül, de legkésőbb a leltározás megkezdését megelőzően köteles átvezetni.
A selejtezett eszközökkel kapcsolatos változások - analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban történő - átvezetését a számlarendben foglalt előírások alapján kell végrehajtani.
5. A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése
A selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának ellenőrzéséért a gazdálkodási ügyintéző a felelős.
Amennyiben az ellenőrzésért felelős a selejtezési eljárás során valamilyen szabálytalanságot tapasztal, azt köteles azonnal a körjegyző felé jelezni.
4/A. melléklet a 3/2008.(II.27.) önkormányzati rendelethez[22]
kódjegyzék
a feleslegessé válás okairól
Kódszám | Megnevezés |
001 | eredeti rendeltetésének nem felel meg |
002 | feladatcsökkenés |
003 | átszervezés |
004 | megszűnés |
005 | normát meghaladó készlet |
006 | rongálás |
007 | természetes elhasználódás |
008 | erkölcsi avulás |
009 | szavatosság lejárt |
010 | egyéb ok |
4/B. melléklet a 3/2008.(II.27.) önkormányzati rendelethez[23]
K Ó D J E G Y Z É K
a kiselejtezett eszközök hasznosításának
módjáról
Kódszám | Megnevezés |
001 | megsemmisítés |
002 | hulladékként visszavételezve |
003 | értékesítés hulladékhasznosítónak |
004 | értékesítés magánszemélynek |
005 | egyéb |
5. melléklet a 3/2008.(II.27.) önkormányzati rendelethez [24] [25]
Babócsa Község Önkormányzata tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjai
Garázs 1 820 Ft/m²/év
Gyógyszertár 3 854 Ft/m²/év
Raktár 1 820 Ft/m²/év
KMB iroda 3 370 Ft/m²/év
Műanyag bolt 1 820 Ft/m²/év