Szenna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2007. (II. 24.) önkormányzati rendelete

Szenna Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 10. 11- 2023. 10. 11

Szenna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2007. (II. 24.) önkormányzati rendelete

Szenna Helyi Építési Szabályzatáról

2023.10.11.

Szenna község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

I. Általános előírások

1. § (1) A rendelet hatálya Szenna község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió KFT 2006. november, jsz.: 2/2003) megfelelően szabad.

(3) A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(4) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei a külterületi és a belterületi határvonal, a szabályozási vonalak, a területfelhasználási módok és határok, az övezeti és építési övezeti határok, jelek, az övezeti és építési övezeti előírások, az építési határvonalak, a védetté nyilvánított természeti és művi értékek, a sajátos jogintézmények, az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei, az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség, a telekalakítási terv készítési kötelezettség, a kertépítészeti terv készítési kötelezettség.

(5) A kötelező erejű szabályozási elemek – a védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2. sz. melléklet és a sajátos jogintézmények kivételével - csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselő-testületi jóváhagyással. A védelem alatt álló művi értékek listája – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül módosíthatók, külön önkormányzati rendelettel. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(6)

(7)

(8) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

(9) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát.

(10) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül-és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(11)1 közigazgatási terület egy része – elsősorban a meredek domb- és völgyoldalakkal, eróziós árkokkal, bevágásokkal érintettek – felszínmozgásos jelenségek kialakulására hajlamos, fokozottan csúszásveszélyes terület. E területeken az építési helyeket úgy kell kijelölni, hogy nyitott állapotú bevágások, kőzetfalak esetleges mozgásos folyamatai a létrehozandó építményeket ne veszélyeztessék.

(12) A beépítésre nem szánt területek völgy és domboldalain építési helyek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek pontos kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.

(13) A vízfolyások, tavak menti mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken az építési tevékenységet talajmechanikai szakvéleménnyel kell megalapozni.

(14) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni és az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési terület pince- és üregviszonyait.

(15) A 15°-nál meredekebb dőlésű, vagy 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal- partfallal, bevágással, mélyutakkal, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

(16)23

(17)45

(18)6

(19)7 Az igazgatási területen a 10 méternél magasabb, állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények (torony, antenna), szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény, stb.) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni.

(20)8 Haszonállat tartására szolgáló épületet és trágyatárolót falusias lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.

(21)9

(22)10 Az időszakos záportározó árvízszintje által meghatározott hatásterületen fekvő ingatlanok

a) korlátozott használattal (építési lehetőség nélkül) művelhetők

b) tulajdonosait elöntés esetén kártérítés illeti meg

c) területén a „megtartandó fásszárú növényzetként” jelölt meglévő növényállomány megőrzéséről gondoskodni kell.

(23)11 A vízerózióval veszélyeztetett terület övezete által érintett területen

a) a meglévő erdőket kizárólag erdőgazdálkodási célokra lehet használni

b) az övezetben elhelyezkedő szántóföldeken és ültetvényeken indokolt a talaj teljes felszínének állandó növényborítottságát lehetővé tevő gazdálkodást folytatni. Az erózió mértékét a földhasznosítás tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, vízelvezetők, sáncok kialakításával, a leginkább veszélyeztetett területek fásításával és 80%-os 3 szintes növényállomány kialakításával kell csökkenteni

c) új beépítés és további burkolt felület csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz ártalommentesen továbbvezethető a vízgazdálkodási területként szabályozott befogadóig

d) a lefolyó csapadékvizeket természetes felszíni víz medrébe kell vezetni. Amennyiben ennek befogadása korlátozott, akkor saját telken létesítendő tároló vagy tározó műtárgyban kell gyűjteni a vizeket és késleltetve, fékezetten lehet a közterületi felszíni vízelvezető rendszerbe vezetni. Az élővízbe vagy zárt tározóba vezetett vizek számára ülepítőteret kell biztosítani, amelynek a folyamatos tisztán tartásáról az érintett terület tulajdonosának gondoskodnia kell;

e) a meglévő vízelvezető rendszerek megőrzéséről, szükség szerinti felújításáról gondoskodni kell.

f) a vízerózió által érintett területeken lévő földutakat, vízelvezető árkokat rendszeresen karban kell tartani.

(24)12 A naperőmű létesítése céljából korlátozottan igénybe vehető területeken

a) háztartási méretű kiserőművek kivételével naperőmű nem létesíthető

b) elhelyezkedő épület saját energiaellátására szolgáló napelem elsődlegesen tetőn telepíthető.

(25)13 Építési hely meghatározásánál

a) ha a szabályozási terv építési határvonallal jelöli az építési helyet, ott azt kell figyelembe venni,

b) ahol a szabályozási terv nem jelöli és e rendelet nem rendelkezik az elő-, oldal- és hátsókert méretéről, ott az OTÉK előírásait kell alkalmazni.

II. Településszerkezet, területfelhasználás

2. § (1) A település igazgatási területének

a) beépítésre szánt területei

aa) falusias lakóterület (Lf)

ab) településközpont vegyes terület (Vt)

ac) ipari gazdasági terület, ezen belül jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület, mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M), aerosolos palack gyártó üzem (Szenna-Pack ipari telep) (Gip-1), szeszfőzde (Gip-2)

ad) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

ae) különleges terület, ezen belül temető, kegyeleti park (Kü-T), sportterület (sportpálya) (Kü-S), idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I)

b) beépítésre nem szánt területei

ba)14 közlekedési és közműterület, ezen belül közút (KÖu), parkoló (Köp)

bb) zöldterület, ezen belül közpark (Z)

bc) erdőterület, ezen belül védelmi (Ev), gazdasági (Eg), turisztikai (Et)

bd) mezőgazdasági terület, ezen belül általános mezőgazdasági terület (Má), kertes mezőgazdasági terület (Mk)

be)15 vízgazdálkodási terület, ezen belül folyó és állóvizek medre és parti sávja (V), a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó) (V-kv), csapadékvíz tározó (V-cs).

(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. Beépítésre szánt területek

Falusias lakóterület

3. § (1)16 A lakóterületre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) az építménymagasság – a szabályozási terven jelölteknek megfelelően – legfeljebb 5,5 m lehet.

b) a területen a turizmust és a kerékpáros turizmust szolgáló létesítmények (pihenőhely, szervizpont, kölcsönző, vizesblokk, vendéglátóhely, sátorhely) is elhelyezhetők.

(2)17 A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint (szabadonálló beépítés csak akkor lehetséges, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi):

Jel

Beépítési mód

Beépítési % maximum

Építménymag. maximum (m)

Telekterület minimum (m2)

Lf1

O

30

4,5

900

Lf2

O

25

4,5

1500

Lf3

O

30

5,5

900

Lf4

O

25

5,5

1500

Lf5

O

30

4,5

750
(3) A lakóterület építési telkein 1-2 egységes, a lakó vagy üdülő-pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.
(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
a) a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új lakóterület kialakításánál az átlagos telekszélesség a Bárdi út melletti szőlőhegyi területen már kialakult telekszélességek esetén 18 méternél, egyéb esetekben – új telekosztásoknál - 20,0 méternél kevesebb nem lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
b) a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet
c) az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen
d) az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, zsúp, üvegtető; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45o közötti lehet. Zsúphéjazat a tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye és annak feltételei alapján, legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.
e) az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények is elhelyezhetők, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével. A melléképítmények tetőfedése a (d.,) pontban említetteken túl bitumenes zsindely is lehet.
f) az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
fa) az előkertet – a szabályozási terven jelölt építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni
fb) az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. és 36. § előírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 35.§ (6) bekezdésben előírtak az oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult és új épületek építése esetén 6 m-nél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek – maximum 4,5 m építménymagasság mellett minimum 4 m-ig történő – csökkentése csak akkor lehetséges, ha a telek szélessége a 14 métert nem éri el. Ilyen esetekben az épületek külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és párkányzatát legalább I-III tűzállósági fokozatú, nem éghető anyagokból kell készíteni, valamint a szembenálló homlokzatok egyikén lehet legfeljebb 0,36 m2 felületű szellőzőablakokat kialakítani. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb épület átfedő homlokzata nyílás nélküli tűzfalként kerül kialakításra.
fc) a hátsókertet ahol a szabályozási terv jelöli, az építési határvonal figyelembevételével, ahol a terv nem jelöli, az OTÉK előírása szerint kell biztosítani.
(5) Az övezeti előírástól eltérően, a lakóépületekkel szemközti oldalhatáron, illetve az oldalkertben álló meglévő épületek, valamint az építési határvonallal határolt területsávból „kilógó”, illetve azon kívül eső meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, valamint új épületek nem létesíthetők.
(6) A lakóterületen a terv távlatában
a) a teljes közműellátás, és
b) burkolt út biztosítandó.
(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(8) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.
(9) Falusias lakóterületen nem létesíthető a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály hatálya alá tartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény.
(10) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Településközpont vegyes terület

4. § (1)18 A területre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy kerékpáros-turisztikai pihenő, szerviz és kölcsönző is elhelyezhető.

(2) Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók, illetve a maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető (tornaterem, templomtorony stb.), ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg. A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési % maximum

Építménymag. maximum (m)

Telekterület minimum (m2)

Vt1

O, SZ

50

6,0

1300

Vt2

O, SZ

25

6,0

1300
(3) 19
(4) A településközpont vegyes területen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, zsúp, üvegtető; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tornaterem, nagyterem, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(5) A településközpont vegyes területen:
a) a teljes közműellátás és
b) a burkolt út biztosítandó.
(6) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 30 % kell legyen.
(8) 20
(9) A településközpont vegyes terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Ipari gazdasági terület

5. § (1)21 Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. § előírásait kell alkalmazni.

(2) Az ipari gazdasági terület jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület:

a) mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M)

b) aerosolos palack-gyártó üzem (Gip-1)

c) szeszfőzde (Gip-2)

(3) Az ipari gazdasági területeken a meghatározott funkcióval illetve technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.

(4) A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg. Az ipari gazdasági területekre vonatkozó övezeti előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési % maximum

Építménymag maximum (m)

Telekterület minimum (m2)

Gip-M,

SZ

30

7,5

4000

Gip-1

SZ

30

7,5

5000

Gip-2

SZ

30

5,5

K
(5) 22
(6) Az ipari gazdasági területen az épületek tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, üvegtető és bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – üzemcsarnokok, tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(7) Az ipari gazdasági területen:
a) legalább a részleges közműellátás és
b) burkolt út biztosítandó.
(8) 23 A skanzen előtti parkolóterület megvalósítása során lélegző burkolat alakítandó ki, és biztosítani kell, hogy – a műemléki együttes és a településkép védelme érdekében – a növényzet meghatározó módon jelenjen meg.
(9) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.
(10) 24
(11) Az ipari gazdasági területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület

6. § (1)25 A területre vonatkozóan az OTÉK 19.§ előírásait kell alkalmazni.

(2) Az övezeti előírásban meghatározott maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető ha azt az alkalmazott üzemtechnológia, vagy funkció indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési % maximum

Építménymag. maximum (m)

Telekterület minimum (m2)

Gksz

SZ

30

7,5

3000
(3) 26
(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, zsúp, bitumenes zsindely, üvegtető; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:
a) legalább a részleges közműellátás és
b) a burkolt út biztosítandó.
(6) Az OTÉK előírása szerinti parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.
(8) 27
(9) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Különleges terület

7. §28 (1) A település területén különleges területek a temető (Kü-T), a sportterület (Kü-S), az idegenforgalmi fogadóhelyek (Kü-I) területe.

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temető területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal zárt kerítésként, vagy kerítésszakaszként is kialakítható.

(4) A temető bővítési területén a védőterületet az OTÉK előírásai szerint kell kialakítani.

(5) A sportterületen és az idegenforgalmi fogadóhelyek területén a meghatározott funkcióval összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.

(6) Az idegenforgalmi fogadóhelyek funkció szerinti besorolása az alábbiak szerint tagolódik:

a) (Kü-I-1): a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény területe, beleértve a református templom területét is

b) (Kü-I-2): a deregényi-záportározó mellett tervezett kereskedelmi vendéglátó és szállásférőhelyek (panzió, kemping, ifjúsági tábor, stb.), valamint sportterület

c) (Kü-I-3): a település belterületéhez kapcsolódó idegenforgalmi fejlesztési terület (betyármúzeum, vadászmúzeum, vendégházak, apartmanok stb.)

d) (Kü-I-4): a (Kü-I-3)-hoz szervesen kapcsolódó szabadidő park területe –a 220/2 hrsz-on (panzió, csárda, sportlótartás épületei, lovassport és lövészpályák, lelátó stb.)

e) (Kü-I-5): a DDNPIG belterületi telkén kialakítható természetvédelmi tábor

(7) A különleges területek övezeti lehatárolását a szabályozási tervek, előírásait a 7. melléklet tartalmazza.

(8)29 A különleges területen a terv távlatában:

a) belterületen a teljes, külterületen legalább a részleges közműellátás,

b) a burkolt út biztosítandó.

(9) A parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

IV. Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület

8. § (1)30 A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§ előírásait kell alkalmazni.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a belterületen föld alatt – elhelyezhető legyen.

(4) Az utak mentén – külterületen egyoldali, min. 8 m tőtávolsággal – fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(5) Új út kialakítása esetén használatba vételi engedély csak az előírt növényállomány elültetését követően adható ki.

(6) Külterületen a mezőgazdasági utak szabályozási szélessége legkevesebb 8,0 m kell legyen.

(7) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

9. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§ előírásait kell alkalmazni.

(2)31

(3) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

10. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§ előírásai közül a gazdasági, a turisztikai és védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.

(2)32 A település közigazgatási területén az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) Eg gazdasági erdőterület

aa) Eg-1 országos védelem alatt álló vagy helyi jelentőségű természetvédelmi, illetve ökológiai hálózat által érintett, valamint Natura 2000 területen levő (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű) gazdasági erdőterület

ab) Eg-2 tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területen levő (a továbbiakban: tájképvédelmi érintettségű) gazdasági erdőterület

ac) Eg-3 természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű gazdasági erdőterület

b) Et turisztikai erdőterület, amelyből Et-1 természetvédelmi érintettségű turisztikai erdőterület

c) Ev védelmi erdőterület

ca) Ev-1 természetvédelmi érintettségű védelmi erdőterület

cb) Ev-2 tájképvédelmi érintettségű védelmi erdőterület

cc) Ev-3 természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű védelmi erdőterület

(3)33 Az Eg-1, Et-1, Ev-1 övezeti jelű –természetvédelmi érintettségű – erdőterületeken:

a) csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad

b) a művelési ágak megváltoztatása, illetve különösen indokolt esetben bányászati tevékenység, valamint épület közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel történhet.

(4)34 Az Eg-2, Ev-2 övezeti jelű - tájképvédelmi érintettségű – erdőterületeken

a) művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében történhet

b) új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen előírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet

(5) Az Eg-3, Ev-3 övezeteken a (3) és (4) bekezdésben leírtakat együttesen kell alkalmazni.

(6)35

(7) Az erdőterületen meglévő – a tulajdoni lap nyilvántartása szerinti – lakó és gazdasági épületek adottságként kezelendők; az épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépület egy alkalommal legfeljebb nettó 25 m2–rel bővíthető.

(8) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterületi szabályozási terv tartalmazza.

Mezőgazdasági terület

11. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§ előírásait kell alkalmazni.

(2)36 A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) Má általános mezőgazdasági terület

aa) Má-0 építési lehetőség nélküli általános mezőgazdasági terület

ab) Má-1 országos védelem alatt álló, vagy helyi jelentőségű természetvédelmi, illetve ökológiai hálózat által érintett, valamint Natura 2000 területen levő (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű) általános mezőgazdasági terület

ac) Má-2 tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területen levő (a továbbiakban: tájképvédelmi érintettségű) általános mezőgazdasági terület

ad) Má-3 természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület

ae) Má-C1 általános mezőgazdasági, I. osztályú szőlőkataszteri terület

b) Mk kertes mezőgazdasági terület

ba) Mk-0 építési lehetőség nélküli belterületi kertes mezőgazdasági terület

bb) Mk-2 tájképvédelmi érintettségű kertes mezőgazdasági terület

(3) A mezőgazdasági területen birtokközpontot csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulása esetén lehet kialakítani.

(4) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Általános mezőgazdasági terület

12. § (1) Az általános mezőgazdasági területeken e rendelet 11.§ előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az általános mezőgazdasági területen

a) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal

b) az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, zsúp; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(3) Az általános mezőgazdasági területen – a (3) bekezdés előírásának meg nem felelő – meglévő – a tulajdoni lap nyilvántartása szerinti – lakó- és melléképületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek egy alkalommal legfeljebb nettó 25 m2-rel bővíthetők.

(4) Állattartó épületet tavak partjától legkevesebb 200 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 100 m távolságra lehet elhelyezni.

(5)37 Az Má-1 övezeti jelű – természetvédelmi érintettségű – általános mezőgazdasági területeken:

a) csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

b) a művelési ágak megváltoztatása, illetve különösen indokolt esetben bányászati tevékenység, valamint épület, közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel történhet.

(6)38 Az Má-2 övezeti jelű –érintettségű – általános mezőgazdasági területeken:

a) művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint különösen indokolt esetben bányászati tevékenység, vagy közmű és közút építése érdekében történhet

b) új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen előírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet

(7)39 Az Má-3 övezeti jelű – természet- érintettségű – általános mezőgazdasági területeken a (5) és a (6) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.

(8)40 Az Má-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – általános mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet, azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

Általános mezőgazdasági, I. osztályú szőlőkataszteri terület

13. § (1) Az Má-c1 övezeti jelű területekre e rendelet 12.§ (1) és (2) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a) építeni csak a szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az Má övezeti előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet

b) a terület szőlőműveléssel hasznosítandó

c) a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlő művelési ágra változtatható

d) szőlő más művelési ágba – a terület pihentetése céljából – csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a jegyző engedélyével sorolható

e) a szőlőművelés tényét az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a jegyző nyilatkozatával kell igazolni.

Kertes mezőgazdasági terület

14. § (1) A kertes mezőgazdasági területeken e rendelet 11.§ előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) A kertes mezőgazdasági területeken az építménymagasság nem haladhatja meg a 3,5 m-t, valamint a legnagyobb homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5,5 m-t.

(3) A kertes mezőgazdasági területeken

a) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni

b) a tető hajlásszöge 35-45o közötti, az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, színes síkpala, zsúpszalma.

(4) Az Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli belterületi kert – területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

(5)41 Az Mk-2 övezeti jelű – tájképvédelmi érintettségű – kertes mezőgazdasági területeken:

a) művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint különösen indokolt esetben bányászati tevékenység, vagy közmű és közút építése érdekében történhet

b) új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen előírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

Vízgazdálkodási terület

15. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§, valamint a vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(2)42

(3) A vízfolyások és a tavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások és tavak mentén 3-3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

(6)43 A hirtelen érkező, nagy mennyiségű csapadékvíz visszatartására és ártalommentes levezetése érdekében létesítendő csapadékvíztározók a szabályozási terven V-cs övezeti jellel jelöltek. A csapadékvíz tározóban összegyűjtött csapadékvíz elvezetésére – a belterületi ingatlanokon, vízelvezetési szolgalmi joggal – létesülő árkon az átereszeket a vízjogi engedélyben meghatározott módon kell kialakítani, melynek nyomvonalát és helyét a szabályozási terv tartalmazza.

V. Közhasználatra szolgáló területek

16. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a zöldterületek és turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) A parkolóigény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

VI. Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

17. § (1) A belterületen a terv távlatában – a belterületi kertes mezőgazdasági területek kivételével, ahol nem kell közműellátás – a teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a) a közüzemi energia-szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

b) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a vonatkozó jogszabályban meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c) a közüzemi szennyvízelvezetés (átmenetileg – annak megvalósulásáig – a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő tárolása úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő), vagy engedélyezett saját szennyvízkezelő berendezés

d) a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés megoldott legyen. Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

(2) A külterületi beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a) a közüzemi villamos - energia szolgáltatás

b) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként ennek részeként a vonatkozó jogszabályban meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c) az egyedi közművel történő szennyvízelhelyezés és tisztítás

d) a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz elvezetés megoldott legyen. Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

(3) Külterületi beépítésre nem szánt területen lakó, kereskedelmi, vendéglátó, szállásférőhelyet biztosító és gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglevő épület fentiek szerinti funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tüzivíz ellátás, a villamosenergia ellátás biztosítható, valamint a szennyvíz elvezetés-kezelés-elhelyezés környezetszennyezés nélkül megoldható.

(4) A településen a szennyvízcsatorna-hálózat megépültét követően a rákötés 1 éven belül kötelező azon ingatlanoknál, amelyek engedélyezett saját szennyvízkezelő berendezéssel nem rendelkeznek.

(5) A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet szennyvíztelepre kell szállítani.

(6)44 A területet borító kőzetösszlet felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen.

(7) A belterületen, a külterületi különleges területeken, a kertes mezőgazdasági területeken, a tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területeken, a védelem alatt álló és védelemre tervezett természetvédelmi, valamint az ökológiai hálózat által érintett területeken, illetve a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén és a régészeti érdekű területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt –táv- és hírközlési célú magas építmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az egyéb területeken történő telepítés is csak önkormányzati hozzájárulással történhet.

VII. Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

18. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Új hulladéklerakó telep a település közigazgatási területén nem jelölhető ki. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) A jelenlegi dögkút megszüntetendő. Az állati tetemeket ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.

VIII. Környezetvédelem

19. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást.

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).

(3) A településre az általános és az ökológiailag sérülékeny területi levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni. A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályaira.

(4) A település a vonatkozó jogszabály alapján szennyezés-érzékenységi szempontból érzékeny terület, illetve nem nitrátérzékeny területen fekszik. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek és a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

(6) A településen a zajvédelem az országos előírás szerint, annak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 66141 számú összekötőút menti lakóterületen 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB a temető területén és a beépítésre nem szánt területeken – a közlekedési és közműterületek kivételével – 50/40 dB.

(7) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(8) A település közigazgatási területén üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

Természet- és tájvédelem

20. § (1)45 A településen a természetvédelmi érintettségű területeket: (az országos védelem alatt álló és védelemre tervezett természetvédelmi területeket, az ökológiai hálózat által érintett területeket, a természeti területeket, és a Natura 2000 területeket), valamint a helyi jelentőségű természetvédelmi területeket, illetve a helyi jelentőségű védett természeti emlékeket – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek tartalmazzák.

(2) Az ökológiai hálózat övezetén belül a vonatkozó jogszabály előírásait kell alkalmazni.

(3) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken a művelési ág változtatási, telekalakítási- és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni az elsőfokú természetvédelmi hatósági jogkört ellátó települési jegyzőt.

(4) A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési terv készítendő. A kezelési terv elkészültéig fakivágás csak az érvényben lévő erdészeti üzemtervek alapján engedélyezhető.

(5) A helyi jelentőségű természetvédelmi területen csak természetvédelmi kezelési terv alapján szabad építési munkát, tereprendezést, bozót- és cserjeirtást végezni.

(6) A helyi jelentőségű védett természeti emlék csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti emlék helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.

(7) Táj- és településkép-védelmi okokból a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos településképhez illeszkedő cserjékkel, valamint útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

21. § (1) A településen országos védelem alatt álló műemlék a református templom (hrsz: 176/4), az egykori református paplak (hrsz: 176/5), és egy népi lakóház (hrsz: 191/1)

(2) Műemléki védettségű épületen mindenféle építési munka csak a KÖH engedélyével végezhető. A műemléki környezetben lévő épületeken építési munka, ill. ezen a területen új épület építése csak a KÖH szakhatósági hozzájárulásával végezhető.

(3) Az országos és helyi védelem alatt álló művi értékeket valamint a műemléki környezetet a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(4) A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(5) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket érintő építési engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni.

(6) A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, kivéve ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra vonatkozóan a beruházónak a területileg illetékes múzeummal, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságával kell szerződést kötnie. A beruházónak a megelőző feltárás teljes költségét biztosítani kell.(Költségelőirányzatként legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell tervezni).

(7) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – építés vagy művelés kapcsán – régészeti emlék, vagy lelet kerül elő, kötelesek vonatkozó jogszabály szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.

(8) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken a művelési ág megváltoztatásához ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes véleményét.

(9) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek, helyrajzi szám szerinti felsorolásukat a 2.számú melléklet tartalmazzák.

IX. Sajátos jogintézmények

22. §46

X. Záró rendelkezések

23. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2)47

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet 2007. február 24-én lép hatályba.

1. melléklet48

2. melléklet

MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME

1. Országos védelem alatt álló műemlékek

cím hrsz

1., református templom Rákóczi u. 2. 176/4

M III. törzsszám: 4493

2., egykori református paplak Rákóczi u. 176/5

M III. törzsszám: 8678

3., népi lakóház Árpád u. 38. 191/1

M I. törzsszám: 8271

Országos műemléki védelem alá indokolt vonni:

-a Skanzen területét és területén levő fontosabb épületeket, portákat

-Árpád u. 14., hrsz: 180 alatti lakóépületet (részletes néprajzi gyűjtés és épületfelmérés lelhető Csepinszky Máriánál, a múzeum egykori gondnokánál)

2. Műemléki környezetet képező ingatlanok helyrajzi számai:

1., református templom és egykori paplak:

173, 174/1 (út), 174/2, 176/2, 176/3,

2., népi lakóház:

190, 191/2, 192

3. Helyi jelentőségű művi értékek:


Cím


Hrsz


Megnevezés


Védettség tárgya

1.

Árpád u. 43.

25/1, 25/2

lakóház

homlokzat, épülettömeg, kerítés

2.

Árpád u.29.

33

pajta, istálló

épülettömeg, alaprajz

3.

Kossuth L. u.7

71/1

lakóház

épülettömeg, homlokzat, kerítés

4.

Kossuth L. u.13.

74

lakóház, istálló, pajta

teljes együttes

5.

Kossuth L. u.20.

95

lakóház

homlokzat

6.

Rákóczi F. u. 9.

106

istálló

épülettömeg, homlokzat

7.

Rákóczi F. u. 49.

126

pajta, istálló

téglahomlokzat

8.

Rákóczi F. u. 46.

147

istálló

épülettömeg, homlokzat

9.

Rákóczi F. u. 36.

152

kőkereszt

feszület

10.

Rákóczi F. u. 2.

174/2, 176/2, 176/3, 176/5

Falumúzeum

Porták, présházak, pléhkrisztus, harangláb

11.

Árpád u. 12.

179

lakóház

épülettömeg, alaprajz, tornác

12.

Árpád u. 14.

180

Lakóház, pajta

tető, deszkaorom, lopott tornác, alaprajzi elrendezése, pajta homlokzata

13.

Árpád u. 16.

181/1

lakóház

épülettömeg, homlokzat

14.

Árpád u. 42.

193

melléképület

téglahomlokzat

15.

Árpád u.64.

205/1

lakóház

épülettömeg, homlokzat, kerítés

16.

szőlőhegy

301/1

présház

alaprajz, környezet

17.

szőlőhegy

435/1

présház

alaprajzi típusa, telepítése és díszítése

18.

szőlőhegy

437/1

présház

alaprajzi típusa, telepítése

19.

szőlőhegy

491

présház

alaprajz, homlokzat

20.

szőlőhegy

655/2

présház

alaprajz, tömeg, deszkaorom, vakolathímek

21.

szőlőhegy

780

présház

alaprajz, tornác, deszkaorom

22.

szőlőhegy

782/2

présház

beépítés, alaprajz, tömeg, deszkaorom, részletek

23.

szőlőhegy

785

présház

Épülettömeg

24.

szőlőhegy

915

présház

Alaprajz, telepítés, kilátás

25.

szőlőhegy

1032

présház

alaprajzi típusa, tömegformálása, tornáca, deszkaoromzata, faragott tornác-árnyékolói és telepítése

26.

szőlőhegy

1040/1

présház

alaprajza, téglaarchitektúrája

4. nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek

- nyilvántartott régészeti lelőhelyek:


Lelőhely neve


Hrsz


Kor/jelleg

1.

Denna, Szentegyháztető

0561

Árpád-kor–késő középkor/templom, Árpád-kor–késő középkor/falu.

2.

187–195; 0257/2; 0261/1; 0243.

Késő középkor/falu, őskor/szórvány.

3.

Siposhegy

0235–0236, 0252/1; 0262/2.

Újkőkor (lengyeli kultúra)/telep.

4.

Szállás

0224, 0282–0283.

Újkőkor (lengyeli kultúra)/telep.

5.

Kincses-dűlő

0213, 0293.

Újkőkor (lengyeli kultúra)/telep

6.

Fekete-hegy

0213.

Újkőkor (lengyeli kultúra)/telep

7.

Kincses dűlő.

0294.

Újkőkor (lengyeli kultúra)/telep

8.

Imrőláz

0292.

Újkőkor (lengyeli kultúra)/telep.

9.

Kiskúti dűlő

0259.

Késő bronzkor (urnamezős kultúra)/telep

10.

Dennai erdő - Feneketlen erdőrész

0561.

Késő bronzkor (urnamezős kultúra)/urnasírok.

11.

Horgasföld

0273.

Őskor/telep.

12.

Kiskúti dűlő.

0259; 0272

Rézkor, középkor/telep

1.

Szenna

középkor/szórvány

2.

Zsidórét

Kora újkor/éremlelet.

3.

Szenna

Késő középkor, kora újkor/falu, kora újkor/templom

1.

Belterület: Árpád u, Rákóczi u, Petőfi u, Kossuth L. u teljes területe

2.

Deregény.

0226 hrsz.

3.

Ótelek. A Szentiváni-ároktól délre.

0503, 0504, 0505, 0507, 0511 hrsz.

4.

Külterület: Patakvölgyeket kisérő kiemelkedések.

5.

Fekete-hegy

0218.
- azonosítatlan lelőhelyek:
- régészeti érdekű területek:

7. melléklet a 3/2007. (II. 24.) önkormányzati rendelethez53

A különleges területre vonatkozó előírások

A

B

C

D

E

F

1

Jel

Beépítési mód

Beépítési % maximum

Építménymagasság
maximum (m)

Telekterületi minimum (m2)

Zölddel való fedettség (%)

2

Kü-T

SZ

10

5,0

K

50

3

Kü-S

SZ

10

5,0

5000

50

4

Kü-I-1

SZ

20

5,0

1000

50

5

Kü-I-2

SZ

15

5,0

5000

50

6

Kü-I-3

SZ

25

5,5

4000

50

7

Kü-I-4

SZ

25

7,5

20000

50

8

Kü-I-5

SZ

25

5,5

K

50
1

A második mondatot hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 1.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

2

Módosította a 7/2009. (XI.04.) Önk. sz. r.; hatályos:2009.október 1-től.

3

Hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 1.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

4

Módosította a 7/2009. (XI.04.) Önk. sz. r.; hatályos:2009.október 1-től.

5

Hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 1.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

6

Hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 1.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

7

A második mondatot hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 1.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

8

A második mondatot hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 1.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

9

Hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 1.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

10

Megállapította a 12/2018.(X.2.)Önk.r. 1.§-a; Hatályos 2018.10.03-tól

11

Beiktatta a 16/2021.(X.15.)Önk.r., Hatályos 2021.10.16-tól

12

Beiktatta a 16/2021.(X.15.)Önk.r., Hatályos 2021.10.16-tól

13

Az 1. § (25) bekezdését a Szenna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (X. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

14

Módosította a 7/2009. (XI.04.) Önk. sz. r.; hatályos:2009.október 1-től.

15

Módosította a 16/2021.(X.15.)Önk.r., Hatályos 2021.10.16-tól

16

Megállapította a 13/2018.(XI.20.)Önk.r. 1.§-a; Hatályos 2018.11.21-től

17

Módosította a 7/2009. (XI.04.) Önk. sz. r.; hatályos:2009.október 1-től.

18

Megállapította a 13/2018.(XI.20.)Önk.r. 2.§-a; Hatályos 2018.11.21-től

19

Hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 2.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

20

Hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 2.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

21

A további szövegrészt hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 3.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

22

Hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 3.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

23

Módosította a 7/2009. (XI.04.) Önk. sz. r.; hatályos:2009.október 1-től.

24

Hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 3.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

25

A további szövegrészt hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 4.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

26

A további szövegrészt hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 4.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

27

A további szövegrészt hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 4.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

28

A 7. § a Szenna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (X. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

29

Hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 5.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

30

A további szövegrészt hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 5.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

31

Hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 5.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

32

Megállapította a 12/2018.(X.2.)Önk.r. 2.§-a; Hatályos 2018.10.03-tól

33

Megállapította a 12/2018.(X.2.)Önk.r. 2.§-a; Hatályos 2018.10.03-tól

34

Megállapította a 12/2018.(X.2.)Önk.r. 2.§-a; Hatályos 2018.10.03-tól

35

Hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 5.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

36

Megállapította a 12/2018.(X.2.)Önk.r. 2.§-a; Hatályos 2018.10.03-tól

37

Megállapította a 12/2018.(X.2.)Önk.r. 2.§-a; Hatályos 2018.10.03-tól

38

Megállapította a 12/2018.(X.2.)Önk.r. 2.§-a; Hatályos 2018.10.03-tól

39

Megállapította a 12/2018.(X.2.)Önk.r. 2.§-a; Hatályos 2018.10.03-tól

40

Megállapította a 12/2018.(X.2.)Önk.r. 2.§-a; Hatályos 2018.10.03-tól

41

Megállapította a 12/2018.(X.2.)Önk.r. 2.§-a; Hatályos 2018.10.03-tól

42

Hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 6.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

43

Beiktatta a 16/2021.(X.15.)Önk.r., Hatályos 2021.10.16-tól

44

A további szövegrészt hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 6.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

45

Megállapította a 16/2021.(X.15.)Önk.r., Hatályos 2021.10.16-tól

46

Hatályon kívül helyezte a 7/2016.(IX.8.)Önk. r. 6.§-a; Hatálytalan: 2016.09.09.

47

Hatályon kívül helyezte a 3/2012.(V.15.)Önk. sz. rendelet, hatálytalan 2012.05.21-től

48

Hatályon kívül helyezte a 16/2021.(X.15.)Önk.r., Hatálytalan 2021.10.16-tól

49

Beiktatta a 16/2021.(X.15.)Önk.r., Hatályos 2021.10.16-tól

50

Beiktatta a 16/2021.(X.15.)Önk.r., Hatályos 2021.10.16-tól A 4. melléklet a Szenna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (X. 10.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

51

Beiktatta a 16/2021.(X.15.)Önk.r., Hatályos 2021.10.16-tól

52

Beiktatta a 16/2021.(X.15.)Önk.r., Hatályos 2021.10.16-tól

53

A 7. mellékletet a Szenna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (X. 10.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be.