Szentbalázs község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. Törvény 16§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján -az Országos

Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII: 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

  I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

1. A rendelet hatálya Szentbalázs község közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt 2003. december, jsz.:13/2000) megfelelően szabad.

3. A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal

-a szabályozási vonalak

-a területfelhasználási módok és határok

-az övezeti és építési övezeti határok és jelek

-az övezeti és építési övezeti előírások

-az építési határvonalak

-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség

-a telekalakítási terv készítési kötelezettség

-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség

4. A kötelező erejű szabályozási elemek - a helyi védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2.sz.melléklet, valamint a sajátos jogintézmények kivételével - csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A helyi védelem alatt álló művi értékek listája és a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel módosíthatók. Az egyéb, irányadó elemek változtatása - a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával - hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

5. Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon - konkrét beruházási szándék esetén - az ingatlan egészére vonatkozó, a hosszú távú, teljes beépítést tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés településképi vonzatait és építészeti karakterét konkrétan meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat véleményét, valamint a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét is be kell szerezni.

(6)  Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség" -gel érintett területre. A kertépítészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembehelyezési engedély csak akkor adható ki, ha a terv szerinti növényanyag elültetésre került.

(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

(8) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

(9) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(10) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket érintő építési engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni.

A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A vonatkozó jogszabályok^[1] alapján, a megelőző feltárásra vonatkozóan a beruházónak a területileg illetékes múzeummal, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságával kell szerződést kötnie. A beruházónak a megelőző feltárás teljes költségét biztosítani kell.(Költségelőirányzatként legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell tervezni).

Amennyiben a község közigazgatási területén bárhol – építés vagy művelés kapcsán – régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, kötelesek a hatályos országos előírások^[2] szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszínen vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a múzeum (Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.

A régészeti érdekű területeken a művelési ág megváltoztatásához ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes véleményét.

(11) Azon területen, ahol nyitott állapotú kőzetfal található minden, egyéb területen

a bruttó 200 m²-s családiház nagyságrendjét meghaladó mértékű területfejlesztési és építési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakági munkarészt kell készíteni, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, az építés egyedi feltételeit, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is. A szakági alátámasztó munkarészben kiemelten kell kezelni a természeti adottságokat és folyamatokat, mivel a jelenlegi belterületnél magasabban lévő lejtők a földtani felépítés és morfológiai jellemzők alapján felszínmozgások kialakulására hajlamosak. A vizsgálat során tisztázni kell a nyitott állapotú falak lábvonala előtt és a peremvonala mögött kialakítandó védősáv (nem beépíthető területsáv) kiterjedését.

(12) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben:

                 -a meredek, csúszás- vagy omlásveszélyes területek beépítésekor

                 -a 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél

                 -a 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás)

                 -a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

(13) A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba

        szakhatóságként be kell vonni:

      -az ásványi nyersanyag - a vonatkozó jogszabályban[2] meghatározott talaj kivételével - kitermeléssel járó építési,

        tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a

        kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a

        kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során 

        üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(14) Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot külterületen a telekalakítási, művelési ág változtatási, építési engedélyezési eljárásokba táj- és természetvédelmi szakhatóságként be kell vonni a hatályos jogszabály[3] értelmében.

(15) Állattartó épületet és trágyatárolót falusias lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(15) A beépítésre szánt területeken építési engedély csak a belterületbe vonást illetve az építési telkek kialakítását követően adható. A belterületbe vonás - a fejlesztési szándékok függvényében fokozatosan, több ütemben történhet.

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§.

1. A település igazgatási területének

       a./ beépítésre szánt területei

            aa/ falusias lakóterület(Lf)

            ab/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

            ac/ egyéb ipari gazdasági terület, ezen belül

                   -a közműellátást biztosító területigényes létesítmény (tervezett szennyvízátemelő) (Gip-kv)

                   -az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (Gip-kg)

                   -a hírközlést biztosító területigényes létesítmény (mobil átjátszó) (Gip-h) területe

            ad/ különleges terület, ezen belül

                   -sportterület (sportpálya) (KÜ-S)

                   -temető, kegyeleti park (KÜ-T)

                   -idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I)

       b./ beépítésre nem szánt területei

            ba./ közlekedési és közműterület, ezen belül:

                   - közút (KÖu) és közlekedési zöldfelület (Köz)

              bb./ zöldterület, ezen belül

                   - közpark (Z)

            bc./ erdőterület, ezen belül

                   - védelmi (E-V)

                   - gazdasági (E-G)

                   - turisztikai (E-T)

bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül

                   - belterületi kert (MK-0)

                   - kert, szőlő, gyümölcsös (MK)

                   - szántó (MÁ)

                   - gyep, legelő, rét, mocsár, nádas (MÁ-0)

            be./ vízgazdálkodási terület

                   - folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)

                   -a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút) (V-kv)

(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási  

egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

Falusias lakóterület

3.§.

(1)  A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

          a.,az OTÉK 14§. (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet

          b.,nem helyezhetők el az OTÉK 14§. (2) bekezdés 2 és 8 pontjában felsorolt létesítmények.

2. A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

3. A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.

(4) Konkrét beruházási szándék esetén - a csak lakófunkciót tartalmazó épület kivételével - az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a hosszú távú, teljes beépítést tartalmazó elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

(5) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti      fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne   akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

            a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

            b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

            c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen.

                A lakóépületek utcai homlokzatszélessége a 8,50 métert nem haladhatja meg (keresztszárny illetve "hajlított" ház az utcai homlokzatsíktól minimum 4,5 méterre építhető)

            d., az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet.

            e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

            f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

                     -az előkertet - az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

                        -az oldalkertet a beépítési mód függvényében - a kialakult helyzet és az OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az “elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók, az épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.

                        -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell

                          biztosítani

(6)  A lakóterületen a terv távlatában

a./ a teljes közműellátás, és

       b./ a burkolt út

       biztosítandó.

(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(8) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség – az Lf1 övezet kivételével, ahol 0 % – minimum 50 % kell legyen.

(9) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

4.§.

1. A területre vonatkozóan az OTÉK 19.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19.§. (2) bekezdés 4 és 5 pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az előkertben porta épület elhelyezhető.

2. A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi.

3. Konkrét beruházási szándék esetén - az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a hosszú távú, teljes beépítést tartalmazó - elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

4. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése - a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek - raktárak, műhelyek, stb. - alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

5. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:

a./a teljes közműellátás és

b./ a burkolt út

biztosítandó

6. A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

7. A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

8. A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.

9.  A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Egyéb ipari gazdasági terület

5.§.

1. Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az(3) és (5) bekezdés szerinti létesítmények.

2. Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

                   -a közműellátást biztosító területigényes létesítmény (tervezett szennyvízátemelő) (Gip-kv)

                 -az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (Gip-kg)

                 -a hírközlést biztosító területigényes létesímény (mobil átjátszó) (Gip-h) területe

3. Az egyéb ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Különleges terület

6.§.

1. A település területén különleges területek a temetők, a sportpálya és az idegenforgalmi fogadóhely (halastó körüli terület).

2. A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temető területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.

3. Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.

4. A temető kerítése csak faszerkezetű pallókerítésként alakítható ki.

(5)  A temető, sportpálya és az idegenforgalmi fogadóhely övezeti előírásait a szabályozási tervek tartalmazzák, az alábbiak szerint:

       A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt a tervezett funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik (pl. sportcsarnok, uszoda, stb).

(6)  A sportpálya és az idegenforgalmi fogadóhely területén konkrét beruházási szándék esetén - az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a hosszú távú, teljes beépítést tartalmazó - elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

(7)  A különleges területen – a nagyfesztávú szerkezetek kivételével – az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú szerkezetek – uszoda, teniszcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

(8)  A különleges területen:

a./ legalább a részleges közműellátás és

b./ a burkolt út

biztosítandó

(9)  A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(9)  A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Közlekedési és közműterület

7.§.

(1)  A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

2. A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

3. A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat - a belterületen föld alatt - elhelyezhető legyen.

4. Az utak mentén egyoldali fasorok ültetendők - külterületen min. 8 m tőtávolsággal - , a meglévő fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

5. A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

8.§.

1. A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény.

2. A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

3. A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen( gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

4. A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

9. §.

1. Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§. előírásai közül a gazdasági, a turisztikai és védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

2. Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Mezőgazdasági terület

10 §.

(1)  A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

             a./ az OTÉK 29.§. (4) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5 helyett 5,5 m lehet

             b./ lakóépület

                   -az MK-0 és az MÁ-0 övezeti jelű területen nem, 

                   -az MÁ övezeti jelű területen min. 3 ha telekterületen és

                   -az MK övezeti jelű területen min. 1 ha telekterületen

                     helyezhető el.

2. A belterületi kertterületen (MK-0) építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján

3. A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése - a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek - tárolók, állattartó épületek, stb. - alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

4. A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. §.(5) és (6) bekezdés előírásai alapján lehet kialakítani.

5. A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Vízgazdálkodási terület

11.§.

1. Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. valamint a vonatkozó külön jogszabályok[4]^,[5] előírásait kell alkalmazni.

2. A vízfolyások, a halastó és - a terv távlatában- a dísztó jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6 m-6m, a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

3. A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

4. A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

12.§.

1. Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a zöldterületek és turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.

2. A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

3. A parkoló igény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

IV. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

13.§.

(1)  A belterületen – a különleges területek kivételével – a terv távlatában a teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a./ a közüzemi energia-szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (a külön jogszabályban[6] meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c./ a közüzemi szennyvízelvezetés (átmenetileg - annak megvalósulásáig - a kommunális szennyvíz saját telken - zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)

d./ a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvízelvezetés

                  megoldott legyen.

       Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

2. A különleges területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a./ a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás

b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (a vonatkozó jogszabályban⁶ meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c./ az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés

d./ a közterületi nyílt rendszerű csapadékvízelvezetés

                  megoldott legyen.

       Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

(3) A szennyvízcsatorna - rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kaposvári szennyvíztelepre kell szállítani.

(4) A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. A település egészére indokolt vízrendezési tervet készíteni. Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Felügyelettől kell megkérni a vonatkozó külön jogszabály[7] szerint.

4. A belterületen, a szőlőhegyen, valamint a védelem alatt álló természetvédelmi területeken - település- és tájképvédelmi okok miatt - további táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az egyéb területeken történő telepítés is csak önkormányzati hozzájárulással történhet.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

14.§.

1. A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása - a kaposvári kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

2. Az esetleges állati tetemeket állati fehérje feldolgozóhelyre kell szállítani.

V. FEJEZET

Környezetvédelem

15.§.

1. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                     

  c./kizárja a környezetkárosítást

2. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy

folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék

környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

3. A településre az általános és az ökológiailag sérülékeny levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek a vonatkozó előírásokat[8]^,[9] kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos jogszabályok[10]^, szerint kell figyelembe venni.

4. A település szennyezésérzékenységi szempontból érzékeny területen fekszik. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

5. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

6. A településen a zajvédelem az országos előírások[11] szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a - közlekedésből származó - megengedett A-hangnyomásszint a 66. sz.főút menti lakóterületen 65/55 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.

7. A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

8. A településen új üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben a hatályos jogszabályok[12] értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

Természet- és tájvédelem

16.§.

1. A településen az e rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentőségű természetvédelmi területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

2. A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. Táj- és településkép-védelmi okokból

              -a belterületi szabályozási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

              -útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

17.§.

1. A településen országos védelem alatt álló műemlék a XIII. században (1777-82) épült barokk stílusú római katolikus templom (tsz. 4494) és a település főútja mentén álló népi lakóépület (tsz. 10206).

2. Az e rendelettel helyi védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

3. A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

VI. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

18.§.

1. Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.

2. A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3. A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

4. Beültetési kötelezettség - telken belüli kötelező védőfásítás - terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból

- a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeket a belterületi szabályozási terv szerinti helyeken

- a lakóingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.

Záró rendelkezések

19.§.

1. Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

2. Aki e rendelet 1.§ (2), 3.§ (7) és (8), 4.§ (6), (7) és (8), 6.§. (9), 7.§ (4), 11.§ (2), valamint a 14 § (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi - amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és a külön jogszabályban[13] meghatározott pénzbírsággal sújtható.

3. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

4. E rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szentbalázs településcsoport összevont rendezési tervéről szóló 1/1988 (XII.20.) sz. Kt rendelet Szentbalázsra vonatkozó része.

Szentbalázs, 2004. december 22.

Gerstnerné dr. Kiss Ildikó                                                              Kis-Bank Lajos

            körjegyző                                                                             polgármester

A rendelet kihirdetve:

2004. december 30.

Gerstnerné dr. Kiss Ildikó

            körjegyző