Szulok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2007.(III.27.) önkormányzati rendelete
Szulok község helyi építési szabályozásáról
Hatályos: 2013. 01. 05Szulok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2007.(III.27.) önkormányzati rendelete
Szulok község helyi építési szabályozásáról
Szulok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésének, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, az 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §. (3) c); továbbá a 2. §. (10) és (19) bekezdéseinek felhatalmazásával élve, - tekintettel az Országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 36/2002. (III.7.) kormányrendelettel módosított 253/1997. (XII. 20.) sz. kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásaira is – az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya
1. § (1) Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képező, a CIVITAS BT által készített 05/2005 tervszámú Szulok község kül- és belterületi szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó (4. melléklet és 5. melléklet).
(2) Jelen rendelet hatálya Szulok község közigazgatási területére terjed ki.
(3) A szabályozási terven alkalmazott jelek az OTÉK 2. sz. mellékletében szereplő jelkulcsán alapulnak, az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők. A jelkulcsban szereplő jelek – az irányadó szabályozási elemek kivételével - kötelező érvényűek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges. Az irányadó szabályozási elemek (telekhatár, buszmegálló) későbbi döntések függvényében változhatnak. A telekhatárok az övezeti előírások betartása mellett az I. fokú építési hatóság engedélyével módosíthatók.
(4)1
(5) A jelen rendeletben szereplő sajátos jogintézményekre vonatkozó rendelkezések a rendezési terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosíthatók.
(6) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.(6. melléklet)
Telekalakításra vonatkozó előírások
2. § (1) A település területén telekalakítás csak az adott övezetben illetve építési övezetben szereplő paraméterekkel lehetséges, kivéve a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkét.
(2) Kialakult telekállapotok esetén telekmegosztás csak az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekösszevonás, illetve telek-bővítés azonban ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is engedélyezhető.
Épületek elhelyezésére vonatkozó általános előírások
3. § (1) Új épületet elhelyezni és meglévő épületet bővíteni csak olyan telken lehet, amely:
a) gépjármű-közlekedésre alkalmas közvetlen út-kapcsolattal rendelkezik,
b) hálózati elektromos energiával ellátott,
c) belterületen hálózati vezetékes, külterületen a közegészségügyi hatóság által egészségesnek minősített ivóvízzel ellátott,
d) közműves szennyvízcsatornával ellátott területen szennyvíz-bekötéssel, egyéb esetben a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóságok által elfogadott szakszerű közműpótlóval rendelkezik.
Fenti közművesítettségi feltételektől a nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek esetében el lehet tekinteni, ha ezt az épületben alkalmazni kívánt technológia a közművek meglétét egyébként nem teszi szükségessé.
(2)2 Az építési teleknek minősülő, az adott építési övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező, kialakult telken álló épület is szükség esetén felújítható, korszerűsíthető, helyreállítható és az építési övezeti előírások betartása mellett bővíthető.
(3) Új létesítmények építésekor, vagy meglévők átalakításakor, bővítésekor, rendeltetésük megváltoztatásakor a vonatkozó tűzrendészeti jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni az átalakítás, bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében.
(4) Új épület építése csak a jogszabályban meghatározott gépjármű-várakozó- és tároló-helyek biztosítása esetén engedélyezhető. A gépjármű tárolóhelyeket az építési telek területén belül, vagy közintézmények esetében - a közterület tulajdonosa illetve kezelője és a közlekedési szakhatóság hozzájárulásával - az ingatlantól mért 300 m távolságon belül közterületen kell kialakítani.
(5) A tervezési területen állandó használatra szánt lakókocsi, konténer, és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.
(6) Mikrohullámú átjátszó torony nem helyezhető el belterületen és kertes mezőgazdasági területen, illetve ezek 500 m sugarú környezetében, valamint országos és helyi jelentőségű természetvédelem alatt álló területeken. Mikrohullámú átjátszó torony tervezése során a tervező előzetesen köteles egyeztetni a területileg illetékes természetvédelmi hatósággal.
(7) Utcai kerítés csak a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra helyezhető.
(8) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett építménymagasság betartása mellett bővíthetők.
(9) Kialakult beépítésű utcában az ingatlan fő funkcióját betöltő új épület utcai homlok-falát az utcában jellemzőnek tekinthető kialakult építési vonalhoz kell igazítani.
(10) Gazdasági és különleges területeken – ha a szabályozási terv szigorúbban nem rendelkezik - az építési hely határvonala a telekhatártól mért 5 m, de portaépület az előkertben is elhelyezhető.
(11) Szabályozási vonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része indokolt esetben felújítható, de ezen a telekrészen nem bővíthető.
(12) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület csak a hatályos jogszabályban előírt oldalkert megtartásával helyezhető el.
(13) Oldalhatáron álló beépítés esetén a kialakult helyi hagyománynak megfelelően az ingatlan fő funkcióját kiszolgáló rendeltetésű, 3,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú épület (pl. nyárikonyha, tároló, mezőgazdasági épület, stb.) oldalkertben történő elhelyezését is engedélyezheti az építési hatóság, ha az épület a szomszédos ingatlan felé tűzgátló módon kialakított épület-szerkezetekkel rendelkezik, és a tervi megoldással a területileg illetékes tűzoltóság egyetért.
(14) Hátsókert mélysége – ahol a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 6 m.
Épületek, építmények kialakítására vonatkozó általános előírások
4. § (1) Ipari terület kivételével minden egyéb építési övezetben és övezetben az ingatlan fő funkcióját képviselő épületet jellemzően 35-45o hajlású magas tetővel kell kialakítani. E területek épületein alkalmazható tető-héjazati anyag: a natúr égetett cserép színárnyalataival megegyező színű égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedés-jellegű fémlemez- vagy bitumenes zsindely-héjazat. Nem alkalmazható azbesztet tartalmazó, illetve fokozott tűzterjedési fokozatba sorolt héjazati anyag. Nád-, zsúp- és fazsindely-fedés csak kivételesen, a területileg illetékes tűzoltóság egyedi hozzájárulása esetén alkalmazható.
(2) Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal összhangban kell kialakítani.
(3) Terepszint alatti építmények (alagsor, pince) egy szint mélységben létesíthetők. Pincék építési engedélyezési tervét a talaj- és talajvíz-viszonyok, valamint a szomszédos épületek állékonyságának figyelembevételével kell elkészíteni.
(4) A település területén csak az adott ingatlanon működő intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló reklámhordozó berendezés helyezhető el, ingatlanonként legfeljebb 3 m2 reklám-felülettel.
(5) A település területén minden terepszinttől mért 15 m-nél magasabb építmény-részt tartalmazó létesítmény (torony, kémény, antenna, szellőző, terményszárító, stb.), építési engedélyezési tervéhez tájesztétikai vizsgálat és látványterv mellékelendő.
(6) Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévő épület – a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén - korszerűsíthető és bővíthető az építménymagasság további növelése nélkül.
(7) Tájképvédelmi területen új közművezeték csak terepszint alatt helyezhető el. Közmű-, energia-, illetve hírközlési rendeltetésű műtárgyak csak az engedélyezési tervhez csatolt tájbaillesztési terv alapján engedélyezhetők.
Általános földtani és talajvédelmi követelmények
5. § (1) Építési és elvi építési engedélyezési eljárásokban a Magyar Geológiai Szolgálat állásfoglalása szükséges:
a) 4 szintnél magasabb, vagy 7 m fesztávnál nagyobb fesztávolságú tartószerkezeteket tartalmazó előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél,
b) a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 1. mellékletének 1.1, 1.2, 1.3, 1.6, 4. és 5. pontbeli építmények engedélyezése esetén,
c) 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezés esetén.
(2) A Magyar Geológiai Szolgálat megkeresése szükséges a földtani felépítéssel és morfológiai viszonyokkal összefüggést mutató események jelentkezésekor, továbbá a mérnökgeológiai adottságok eredményeként fellépett és az épített környezetre hatást gyakorlóan észlelt változások esetén.
(3) Csúszásveszély miatt 10 %-nál meredekebb tereplejtésű területen, továbbá földrézsű élétől mért kétszeres rézsűmagasságnak megfelelő távolságon belül elhelyezendő épület építési engedélyezési tervéhez talajmechanikai szakvélemény készítendő.
(4) A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.
(5) Építési, tereprendezési munkák során kitermelt ásványi nyersanyag deponálásához és elhelyezéséhez – amennyiben az értékesítésre kerül – a Bányakapitányság hozzájárulása szükséges.
A települési környezet védelmének általános szabályai
6. § (1) A település területén keletkező, összegyűjtött kommunális szilárd és folyékony hulladékot csak közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett lerakóhelyen szabad elhelyezni.
(2) 50 kg-ot meghaladó állati tetemeket a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítő-helyre kell elszállítani.
(3) A szennyvízcsatornázással nem rendelkező területen keletkező szennyvizeket szakszerűen kialakított közműpótlóban kell gyűjteni.
(4) A felszínalatti vizek minőségének védelme érdekében kockázatos anyag, illetve ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vizekbe tilos.
(5) Jelentős zajkibocsátást okozó tevékenységek esetén be kell tartani a jogszabályban előírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket.
(6) Háztáji állattartás esetén be kell tartani helyi állattartási szabályrendelet vonatkozó előírásait.
(7) A település területén csak olyan tevékenységek folytatása engedélyezhető, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a hatályos jogszabályokban megengedett határértékeket.
A természet védelmének általános szabályai
7. § (1) A természeti értékek védelme érdekében a település ökológiai szempontból érintett területein a természetvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.
(2) Natura 2000 jelű madárvédelmi területen és védett lápterületen minden tevékenység a természetvédelmi hatóság természetvédelmi engedélye alapján folytatható.
(3) Az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb természeti területeken és természetvédelmi területek védőterületén a természetvédelemre vonatkozó hatályos jogszabályok betartandók.
(4) Természetes állapotú erdő, rét, legelő, gyep, nádas területeken a természetes állapot megőrzésére kell törekedni, a területek kialakult művelési ága csak a természetvédelmi hatóság természetvédelmi engedélye alapján változtatható meg.
(5) A település településszerkezeti tervének alátámasztó munkarészében felsorolt egyedi tájértékei helyi védelemben részesülnek.
II.FEJEZET
A TERVEZÉSI TERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSA
A település területének felhasználása
8. § (1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák:
a) falusias lakóterület;
b) kertvárosias lakóterület;
c) üdülőházas üdülőterület;
d) hétvégiházas üdülőterület;
e) településközponti vegyes terület;
f) jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület;
g) egyéb ipari terület;
h) kereskedelmi-szolgáltató terület;
i) különleges terület.
(2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:
a) zöldterület;
b) általános mezőgazdasági terület;
c) kertes mezőgazdasági terület;
d) gazdálkodási rendeltetésű erdőterület;
e) védelmi rendeltetésű erdőterület;
f) turisztikai rendeltetésű erdőterület;
g) közlekedési és közmű-elhelyezési terület;
h) vízgazdálkodási terület.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Falusias lakóterületek szabályozása
9. § (1) Lf-1 jelű falusias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
a) Legfeljebb kétlakásos lakóépületek;
b) Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;
c) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
d) Szálláshely szolgáltató épület;
e) A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület;
f) Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
g) Sportépítmény;
h) Gépjárműtároló.
(2)3
(3) A területen haszonállat-tartás az önkormányzat állattartási rendeletével összhangban lehetséges.
(4)4 Az ingatlan fő funkcióját betöltő épület utcai homlokzatát jellemzően az utcai telekhatárra, de attól legfeljebb 5,0m-es távolságra kell helyezni. Főépület csak az utcavonal mentén építhető 30 m mélységig.
(5) A területen csak a helyi hagyományokkal összhangban kialakított épületek helyezhetők el, ennek megfelelően:
a) Az épületek traktus-szélességi mérete legfeljebb 10,0 m lehet, azonban az épületek L alakban befordíthatók, vagy igény esetén keresztszárnnyal bővíthetők;
b) Az épületek utcai homlokzat-magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t;
c) Az épületek külső határoló falainak felületét vakolattal kell ellátni;
d) Az épületeken a födémszint felső síkjától mérve legfeljebb 1,0 m térdfal-magasítás engedhető meg;
e) Az épületek utcai homlokzatán kiugró erkély, beugró loggia 5,0m előkert megléte esetén helyezhető el;
f) új épületek tetőidoma csak 30-45 ° hajlású magastető lehet, manzárd-tető nem építhető;
g) minden épület égetett cseréppel, vagy a natúr égetett cserepet színben és felületképzésben utánzó tetőfedő anyaggal kell fedni.
(6) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:
a) Építési övezet, legkisebb szélesség (m), legkisebb mélység (m), legkisebb terület (m2), legnagyobb beépítettség %, legkisebb zöldfelület %, beépítési mód, legnagyobb építménymagasság (m) sorrendben
b) Lf-1 18m 50m 900m2 30% 50% oldalhatáron álló 4,5m
c) Lf-2 18m 16m 400m2 30% 50% oldalhatáron álló 4,5m
d)5 Gazdasági épület az utcai telekhatártól mért 30 méteren túl építhető, melynek építménymagassága legfeljebb 5,5 m lehet. Garázs, nyárikonyha, tüzelőtároló 30 méteren belül is építhető Lf-1 övezetben.
(7) A (6) bekezdésben foglalt legkisebb szélesség kizárólag a kialakítandó teleknek a közterülettel (utcával) érintkező telekhatárára vonatkozik.
Kertvárosias lakóterületek szabályozása
10. § (1) Lke-1 jelű kertvárosias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
a) Legfeljebb kétlakásos lakóépületek;
b) Legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek;
c) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
d) Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
e) Sportépítmény;
f) Gépjárműtároló.
(2) Egy telken a beépítettség (az összes épület által elfoglalt terület) nem haladhatja meg a 400 m2-t.
(3) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.
(4) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:
a) Építési övezet, legkisebb szélesség (m), legkisebb mélység (m), legkisebb terület (m2), legnagyobb beépítettség %, legkisebb zöldfelület %, beépítési mód, legnagyobb építménymagasság (m) sorrendben
b) Lke-1 18m 25m 550m2 30% 50% szabadon álló 4,5m
Üdülőházas üdülőterületek szabályozása
11. § (1) Üü-1 jelű üdülőházas üdülőterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
a) Kemping és kempinghez tartozó kiszolgáló épületek és létesítmények;
b) Üdülőépületek;
c) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
d) Szálláshely szolgáltató épület;
e) Sportépítmény;
f) Gépjárműtároló.
(2) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.
(3) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:
a) Építési övezet, legkisebb szélesség (m), legkisebb mélység (m) legkisebb terület (m2), legnagyobb beépítettség %, legkisebb zöldfelület %, beépítési mód, legnagyobb építménymagasság (m) sorrendben
b) Üü-1 30m 60m 2000m2 20% 60% szabadon álló 4,5 m
Hétvégiházas üdülőterületek szabályozása
12. § (1) Üh-1 jelű hétvégiházas üdülőterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
a) Legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek;
b) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
c) Sportépítmény;
d) Gépjárműtároló.
(2) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.
(3) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:
a) Építési övezet, legkisebb szélesség (m) legkisebb mélység (m) legkisebb terület (m2), legnagyobb beépítettség (%) legkisebb zöldfelület %, beépítési mód, legnagyobb építménymagasság (m) sorrendben
b) Üh-1 20m 20m 500m2 20% 60% szabadon álló 4,5 m
Településközponti vegyes területek szabályozása
13. § (1) Vt-1 jelű településközponti vegyes területen csak egyházi épület (templom) helyezhető el.
(2) Vt-2 jelű településközpont vegyes területen csak oktatási épületek és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.
(3) Vt-3 jelű településközponti vegyes területen elhelyezhető létesítmények:
a) lakóépület,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c) szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.)
d) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési épület,
e) sportépítmény,
f) gépjárműtároló.
(4) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.
(5) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:
a) Építési övezet, legkisebb szélesség (m), legkisebb mélység (m) legkisebb terület (m2) legnagyobb beépítettség %, legkisebb zöldfelület %, beépítési mód, legnagyobb építménymagasság (m) sorrendben
b) Vt-1 25m 40m 1000m2 40% 40% szabadonálló 15m
c) Vt-2 50m 25m 2000m2 25% 50% szabadonálló 7,5m
d) Vt-3 18m 25m 500m2 40% 20% szabadonálló 5,0m
Gazdasági területek szabályozása
14. § (1) Gip-1 jelű egyéb ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
a) nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
b) igazgatási és egyéb irodaépület;
c) gépjárműtároló.
(2) Gip-2 jelű, jelentős mértékben zavaró hatású ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
a) bármilyen tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
b) igazgatási és egyéb irodaépület;
c) gépjárműtároló.
(3) A Gksz-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
a) mindenfajta nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységet szolgáló épület és ezekhez tartozó kiszolgáló épületek és létesítmények;
b) az ingatlan tulajdonosának, illetve használójának lakásai,
c) kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület;
d) egyházi, igazgatási és egyéb irodaépület;
e) gépjárműtároló.
(4) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:
a) Építési övezet, legkisebb szélesség (m) legkisebb mélység (m) legkisebb terület (m2) legnagyobb beépítettség%, legkisebb zöldfelület%, beépítési mód, legnagyobb építménymagasság (m) sorrendben
b) Gip-1 30m 50m 2000m2 40% 30% szabadonálló 8m
c) Gip-2 40m 50m 3000m2 30% 40% szabadonálló 8m
d) Gksz-1 20m 50m 1000m2 40% 25% szabadon álló 5m
e) Technológiai indokokkal igazolható esetben kivételesen ennél magasabb építménymagasság is engedélyezhető Gip-1, Gip-2 építési övezetben.
Különleges területek szabályozása
15. § (1) K-1 jelű különleges területen csak temető, és a temetőhöz tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
(2) K-2 jelű különleges területen csak sportpályák, sportépítmények, és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.
(3) K-3 jelű különleges területen csak termál-strand és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
(4) K-4 jelű különleges területen csak termálfürdő, gyógyidegenforgalmi létesítmény vagy szállásférőhely szolgáltató épület helyezhető el.
(5) K-5 jelű különleges terület – rekultivációt követően - csak építési törmelék-lerakóhely céljára hasznosítható. A területen – indokolt esetben - csak porta (őrző) épület helyezhető el.
(6) K-6 jelű területen csak zárhatóan kialakított átmeneti állati hullatároló helyezhető el.
(7) A különleges terület ingatlanai bekerítendők, és a kerítés mentén – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik – legalább 10 m szélességben beültetési kötelezettség előírásai szerint évelő növényzet telepítendő.
(8) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:
a) Építési övezet, legkisebb szélesség (m) legkisebb mélység(m) legkisebb terület (m2), legnagyobb beépítettség %, legkisebb zöldfelület%, beépítési mód, legnagyobb építménymagasság (m) sorrendben
b) K-1 30m 50m 2000m2 2% 40% szabadonálló 5m
c) K-2 50m 100m 5000m2 10% 80% szabadonálló 5m
d) K-3 100m 100m 10000m2 10% 80% szabadonálló 8m
e) K-4 50m 100m 5000m2 20% 50% szabadonálló 8m
f) K-5 50m 100m 5000m2 2% 40% szabadonálló 3,5m
g) K-6 5m 5m 25m2 40% 40% szabadonálló 3m.
IV.FEJEZET
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Közlekedési és közműelhelyezési területek szabályozása
16. § (1) KÖu- jelű közlekedési (út) területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el a közlekedési felügyelet hozzájárulásával:
a) gépjármű-, gyalogos- és kerékpáros közlekedési pályák;
b) csapadékvíz-elvezető árkok;
c) utcafásítás;
d) utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
e) közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
f) forgalomirányító és tájékoztató táblák, jelzések;
g) közlekedési rendeltetésű épületek (buszvárók).
(2) Csapadékvíz-elvezető árkok létesítése, illetve minden vízrendezési, vízkárelhárítási tevékenység csak a vízügyi hatóság engedélyével végezhető.
(3) Az utak szabályozási szélességét a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani.
(4) Az utak besorolása:
a) KÖu-1: országos mellékút;
b) KÖu-2: helyi gyűjtőút;
c) KÖu-3: kiszolgáló út;
d) KÖu-4: gyalogút;
e) KÖu-5: vegyesforgalmú kiszolgáló út (dűlőút);
f) KÖu-6: kerékpárút,
g) KÖu-7: súly- és sebességkorlátozott (3 t, 20 km/h) vegyesforgalmú út.
(5) KÖk-1 jelű közműelhelyezési területen csak hírközlési berendezés és ennek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el a hírközlési hatóság hozzájárulásával.
Vízgazdálkodási területek szabályozása
17. § (1) V-1 jelű vízgazdálkodási területen csak vízkárelhárítást és sporthorgászást szolgáló építmények helyezhetők el a vízügyi hatóság hozzájárulásával.
(2) V-2 jelű vízgazdálkodási területen csak vízbeszerzést, kezelést és tárolást szolgáló létesítmények és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el a vízügyi hatóság hozzájárulásával. A terület bekerítendő.
Zöldterületek szabályozása
18. § (1) Z- 1 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
a) növényzet, sétányok;
b) utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
c) közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
d) játszótéri létesítmények.
(2) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.
(3) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.
Védelmi rendeltetésű erdőterületek szabályozása
19. § (1) Ev-1 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen az erdőgazdálkodási tevékenység az erdészeti szolgálat engedélyével folytatandó.
(2) A területen épület nem helyezhető el.
(3) A területet érintő művelési ág váltási, más célú hasznosítási, telekalakítási és közmű-építési engedélyezési eljárásokba a természetvédelmi hatóság szakhatóságként bevonandó.
Gazdasági rendeltetésű erdőterületek szabályozása
20. § (1) Eg-1 jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdőgazdálkodási tevékenység az erdészeti szolgálat engedélyével folytatandó.
(2) 10 hektárt meghaladó területnagyságú földrészleten a terület legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével az erdő rendeltetésének megfelelő, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el szabadonállóan.
Turisztikai rendeltetésű erdőterületek szabályozása
21. § (1) Et-1 jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdőgazdálkodási tevékenység az erdészeti szolgálat engedélyével folytatandó.
(2) 1 hektárt meghaladó területnagyságú földrészleten (OTÉK alóli felmentes esetén) a terület legfeljebb 2 %-os beépítettségével az erdő rendeltetésének megfelelő, legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el szabadonállóan.
Általános mezőgazdasági területek szabályozása
22. § (1) Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen minden tevékenység a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.
(2) Telekalakítás esetén legalább 3000 m2 területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
(3) 1500 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel, de egy földrészleten legfeljebb 400 m2 beépített területtel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(4) 10 000 m2-nél nagyobb telken a 3 %-os, de legfeljebb a 400 m2 megengedett beépítettség felét meg nem haladó kiterjedésű területen lakóépület is elhelyezhető.
(5) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.
(6) Megengedett építménymagasság: legfeljebb 4 m. Technológiai szükségszerűség esetén ennél magasabb gazdasági építmény is elhelyezhető.
(7) A területen birtokközpontok is kialakíthatók.
Kertes mezőgazdasági területek szabályozása
23. § (1) Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági területen minden tevékenység a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható. A területen épület nem helyezhető el.
(2) Mk-2 övezeti jelű területen telekalakítás esetén legalább 1200 m2 területű, és legalább 12 m átlagos szélességű földrészlet alakítható ki.
(3) A területen csak mezőgazdasági rendeltetésű, legfeljebb 4 m építmény-magasságú, a földterület megműveléséhez tartozó gazdasági épület helyezhető el legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, egy telken azonban legfeljebb 60 m2 beépített területtel.
(4) Új épületet, építményt oldalhatáron állóan kell elhelyezni. Megfelelő telekszélesség esetén az épület az oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelő építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető. Úttól legalább 5 m előkert-mélység biztosítandó.
(5) A területen a megengedett legnagyobb beépítettségen túl is pince és kertészeti építmény (üvegház, fóliasátor) elhelyezhető.
(6) A területen állattartás a helyi állattartási rendelettel összhangban lehetséges.
(7) Kertes mezőgazdasági területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.
KIEMELTEN KEZELT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA
Belterületi határ megállapítása
24. § A település belterületi határvonala az alábbi helyen módosítandó: Belterületbe csatolandó a 0275 hrsz-ú, sportpályához és temetőhöz vezető út.
Védőtávolságok szabályozása
25. § (1) Nagyfeszültségű elektromos vezetékek mentén történő épület-elhelyezéseknél a szabványban előírt védőtávolságok betartandók.
(2) Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok betartása mellett helyezhető el.
(3) Természetes állapotú vízfolyások partvonalától mért 50 m védőtávolságon belül épület nem helyezhető el.
(4) Meglévő állattartó telep korszerűsítése, bővítése, vagy új állattartó telep létesítése esetén a külön jogszabályok szerinti védőtávolságok betartandók.
(5) Állati tetemek gyűjtőhelyétől mért 500 m védőtávolságon belül lakó- illetve egyéb huzamos emberi tartózkodásra szánt épület nem helyezhető el.
A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA
Az épített környezet védelmének szabályozása
26. § (1) Műemléki védettségű ingatlan területén minden építéssel, környezetalakítással, növényzet-telepítéssel és megszüntetéssel járó tevékenység a hatályos jogszabály szerint végezhető. Műemlék-épületek építési ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építési hatóságként jár el.
(2) Műemléki környezet területén (1. melléklet) minden építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bevonandó.
(3) Régészeti érintettség esetén a hatályos jogszabály alapján kell eljárni.
(4) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet (2. melléklet) érintő - mezőgazdasági területen a szántott szintnél mélyebb - talajt bolygató tevékenység végzéséhez, valamint a művelési ág megváltoztatásához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.
(5) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.
(6) Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeum-igazgatóságot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.
(7) Az 1 hektárnál nagyobb felületeket érintő beruházások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
(8) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
Helyi védelem
27. §6 (1) A község településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékeinek védelme és megőrzése céljából a HÉSZ helyi védelmet rendel el, melyet ezen előírásokkal együtt kell alkalmazni. Az értékeket az építészeti értékvédelem című alátámasztó munkarész megállapításai alapján a HÉSZ 3. melléklete és a szabályozási terv tünteti fel. A helyi védett objektumok – tulajdonformájukra való tekintet nélkül – a település kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk és bemutatásuk közérdek.
(2) E rendelet alkalmazása során: Védett épület, építmény: az 3. sz. melléklet szerinti, és jelen rendelettel védetté nyilvánított, a településkép megőrzése, valamint építészeti szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden eredeti alkotórészét – épületszerkezeteit, díszítőelemeit – védelem illeti.
(3) A helyi védettség alá helyezést, vagy annak megszűnését bármely természetes-vagy jogi személy kezdeményezheti. A kezdeményezést ez esetben önálló építészeti értékvizsgálattal kell alátámasztani. A kérdésben a Képviselő testület külön rendelettel dönt.
(4) A védettség megállapításával, törlésével és a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos tennivalók a jegyző feladata. A helyi védelem elrendeléséről, vagy megszűnéséről az érdekelteket (tulajdonosok, ill. az ingatlan nyilvántartásban szereplő egyéb jogosultak), valamint az illetékes földhivatalt, örökségvédelmi hivatalt és építésügyi hatóságot, területi védelemnél az érdekelt közműveket, kezelőket és szolgáltatókat is értesíteni kell. A helyi védettség elrendelését, vagy megszűntetését az ingatlan nyilvántartásba is be kell jegyeztetni. A helyi védelemről nyilvántartást kell felfektetni és folyamatosan kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a helyi védett objektum lényeges adatait, melynek meg kell egyezni az építészeti értékvizsgálat megfelelő részeivel.
(5) Helyi védett épületeken részleges bontás a védelem megszüntetése törlése nélkül engedély alapján végezhető; teljes bontás csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.
(6) Védett területen a telkek megosztása (csökkentése) és összevonása nem engedélyezhető. A 3. számú mellékletben felsorolt épületeknél, építményeknél építési munkák a következő szabályok betartásával végezhetők:
a) a jellegzetes épülettömeg és tetőforma, külső homlokzat, alkalmazott anyagok, azok színe és felülete, a tagozatok, a nyílásrendek és osztások megtartandók;
b) az épületek bővítése az eredeti állapot jellegének megváltoztatása nélkül – a védett homlokzatok eltakarása nélkül – lehetséges, a régi épülettel összhangot kell biztosítani.
c) az értékes építészeti elemek és tárgyak megmentését (indokolt esetben lebontott épület helyében épülő új épületbe való beépítését) biztosítani kell.
d) a védelem alatti területen (köz- és magánterületen egyaránt), védett ingatlanokon új reklámfelület, antenna, parapet konvektoros-szellőző, klímaberendezés kültéri egysége, közmű-és közlekedési jelzések (táblák) és egyéb az eredeti építési időre nem jellemző elem építészeti stíluselemként, utcaképbe vagy eredeti építészeti stíluselem mögé helyezhető el.
e) közműcsatlakozásokat csak föld alatt lehet elhelyezni, a meglevőket korszerűsítéskor át kell helyezni.
(7) A védett értékek karbantartása elsődlegesen a tulajdonos kötelessége, melyhez az Önkormányzat az éves költségvetésében meghatározott mértékű anyagi támogatást adhat. Amennyiben a védett épületnek a használata annak értékeit (fennmaradását) veszélyezteti, az építési hatóság a használatot – a hatályos jogszabályok kereti között – korlátozhatja, vagy megtilthatja.
(8) A védettség tényét az ingatlanon (a védett terület jellemző pontjain) a védendő objektumhoz illő táblán a közterületről jól látható módon kell feltüntetni. A tábla elhelyezését az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni.
28. §7
29. §8
30 §9
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
31. § Az Önkormányzat ÉTV 27. §. értelmében kiszolgáló és lakóutak lejegyzésére kapott jogával a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken élni kíván. Ennek érvényesítésére jelen szabályzat módosítása nélkül, államigazgatási határozattal kerülhet sor.
Beültetési kötelezettség
32. § (1) A szabályozási tervlapokon beültetési kötelezettségre jelölt területeken 3 szintes növényzet telepítendő.
(2) Beültetési kötelezettségű területen épület nem helyezhető el.
Helyrehozatali kötelezettség
33. § A szabályozási tervlapon rekultiválandó területként jelölt volt községi szeméttelep területe az ott elhelyezett hulladékoktól megtisztítandó.
Feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalom
34. § (1) A szabályozási tervlapon feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalommal érintett területen az építési engedély kiadásának előfeltétele a területre készített hidrogeológiai viszonyokat is tisztázó mérnökgeológiai szakvélemény, illetve az ebben javasolt intézkedések (feltöltés, vízrendezés) teljesülése.
(2) A szabályozási terven jelölt zajgátló kerítéssel érintett telkeken az építési engedélyezési tervhez akusztikailag méretezett zajgátló kerítés terve mellékelendő. A zajgátló kerítést a telektömb területén építészetileg egységes formában kell kialakítani. Az épület használatbavételi engedélyének feltétele a zajgátló kerítés megléte.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés után 30 nappal lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szulok Község Összevont Rendezési Tervét jóváhagyó 6/1997. (VII. 9.) sz. önkormányzati rendelet.
1. melléklet az 5/2007. (III. 27.) önkormányzati rendelethez
1. Római katolikus templom, Szabadság tér 8., 375 hrsz. törzsszám: M III. 4374;
2. Volt fogadóépület, Szabadság tér 5. sz., 378/1 hrsz. Törzsszám: M III. 11 149.
2. melléklet az 5/2007. (III. 27.) önkormányzati rendelethez
1a. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek: R.k. templom környéke: 290/2, 372, 373, 374, 375, 376, 377 hrsz.
1b. Régészeti érdekű terület:
1b.1a. Lamenloch- és Geldloch-dűlő (Agyaggödör, Pénzes-gödör): 098/1-2, 099, 0100/5, 0100/9-16 hrsz.
1b.1b. Hatfa-dűlő: 065, 069, 070/1-2, 071, 072, 076/1-2 hrsz.
Hatályon kívül helyezte a 10/2012.(XII.17.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013.01.05-től
Módosította a 10/2012.(XII.17.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013.01.05-től
Hatályon kívül helyezte a 10/2012.(XII.17.) rendelet, hatálytalan 2013.01.05-től
Módosította a 10/2012.(XII.17.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013.01.05-től
Módosította a 10/2012.(XII.17.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013.01.05-től
Módosította a 10/2012.(XII.17.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013.01.05-től
Hatályon kívül helyezte a 10/2012.(XII.17) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013.01.05-től
Hatályon kívül helyezte a 10/2012.(XII.17.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013.01.05-től.
Hatályon kívül helyezte a 10/2012.(XII.17.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013.01.05-től.