Szulok Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Szulok Község Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41.§ (4) bekezdésében, 44. § - 45. §-ában, 48. § (2) – (4) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 51. § (2) bekezdésében, 52. § (1) bekezdés n) pontjában, 53. § (1) – (3) bekezdésében, 57. § (1) – (3) bekezdésében, 59. § (2) bekezdésében, 68. § (2) – (3) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében, 84. § (2) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat neve, székhelye

1. §

1.Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szulok Község Önkormányzata.

2.Az Önkormányzat székhelye: 7539 Szulok, Szabadság tér 1.

3.A képviselő-testület tagjainak száma: 5 (4+1) fő.

4.A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Homokszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal

5.A Képviselő-testület a község címeréről és zászlajáról, valamint a helyi kitüntető díjak adományozásáról külön rendeletet alkot.

2. Az önkormányzat feladatai és azok ellátása

2. §

(1)Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2)A Képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatásköröket a 2. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

(3)A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együtt működik más települési önkormányzatokkal és a településen működő civil szervezetekkel.

II. Fejezet

A Képviselő-testület működése

3 A Képviselő-testület ülése

3.§

(1)A Képviselő-testület évente  legalább hat rendes ülést tart.

(2)A testület rendes ülését az a képviselőkkel történt előzetes egyeztetés szerint, ha ez nem lehetséges, az ülés összehívója által kijelölt időpontra (napra, órára) kell összehívni.

(3)A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatása esetén a testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

(4)Az Mötv. 44. §-ában meghatározottakon túl a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.

4. A Képviselő-testület összehívása, meghívója

4. §

(1)A rendes ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább három nappal korábban kell kézbesíteni.

(2)Az ülésre szóló előterjesztés – különösen ha azt annak terjedelme indokolja – e-mail útján is kézbesíthető. A meghívó minden rendes ülésre papír alapon kerül kiküldésre.

(3)Rendkívüli ülés az ülés előtt 24 órával korábban történő kézbesítéssel is összehívható az összehívás okának megjelölésével. Az írásbeli meghívó mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a Képviselő-testület ülésének azonnali megtartását indokolja.

(4)A jegyző a Képviselő-testület üléséről a meghívónak a Közös Önkormányzati Hivatal Szuloki Kirendeltsége hirdetőtábláján – az ülés előtt legalább három nappal korábban – történő kifüggesztésével, a (2) bekezdés szerint összehívott ülésről az összehívás napján történő kifüggesztésével, és – amennyiben az rendelkezésre áll – a község honlapján történő közzétételével tájékoztatja a lakosságot.

(5)A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat és azok előadóját, a napirendi pont zárt ülés, vagy a Közös Önkormányzati Hivatalt alapító önkormányzatokkal együttes ülés keretében történő tárgyalását.

(6)A meghívóhoz a napirendi pontok sorrendjében csatolni kell az előterjesztéseket. A korábban elnapolt napirendi pont, a határozatképtelenség miatt elmaradt ülés, valamint a 20. § (3) bekezdés szerinti előterjesztéseket ismételten megküldeni nem kell.

(7)Rendkívüli ülés esetén az előterjesztés szóban is benyújtható.

(8)A képviselő, ha akadályoztatása miatt nem tud a testületi ülésen részt venni, köteles távolmaradását legalább az ülést megelőző napon a polgármesternek bejelenteni.

5. A meghívottak

5. §

(1)A Képviselő testület ülésére tanácskozási joggal kell meghívni a tevékenységi körét érintő előterjesztések tárgyalására a Szulok Községben működő civil szervezetek vezetőjét:

a)Petőfi Sportegyesület

b)Szulokért Egyesület

c)Szuloki Felnövekvő Nemzedékért Egyesület

d)Szuloki Hagyományőrző Egyesület

e)Szuloki Hobbi Horgászegyesület

f)Szuloki Német Nemzetiségi Egyesület

g)Szuloki Német Nemzetiségi Iskoláért Közalapítvány

h)Szuloki Önkéntes Tűzoltó Egyesület

i)Szuloki Polgárőr Egyesület

(2)A polgármester ez 1. bekezdésben felsorolt szervezetek részére az ülésekről szóló meghívót és a tevékenységi körüket érintő előterjesztéseket elektronikus úton küldi meg.

(3)A polgármester az ülésre tanácskozási joggal jogosult meghívni azt is, akinek az ülésen való részvételét a napirend tárgyalásához indokoltnak tartja.

6. Előterjesztési jog, az előterjesztés tartalmi és formai követelményei

6. §

(1)A Képviselő-testület ülésére, döntést igénylő ügyben előterjesztés benyújtására jogosult a Képviselő-testület tagja, a Képviselő-testület bizottsága, a jegyző, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal működésével kapcsolatos ügyekben Homokszentgyörgy község polgármestere.

(2)A rendes ülésre szóló előterjesztést az ülés napját megelőzően, hét nappal korábban kell a polgármesternél benyújtani.

(3)Jogszabály előírása, a Képviselő-testület vagy a polgármester felkérésére nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, beszámolhatnak tevékenységükről. Ez esetben az előterjesztésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

7. §

(1)Előterjesztésnek minősül:

1.a rendelet-tervezet,

2.a határozat-tervezet,

3.a külön jogszabály alapján kötelezően benyújtandó beszámoló és tájékoztató.

(2)2. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1.az előterjesztő megnevezését, a testületi ülés időpontját, az előterjesztés tárgyát,

2.az (1) bekezdés a) és b) pont szerinti előterjesztéshez a döntési javaslat indokolását, valamint a rendelet-tervezet vagy határozat-tervezet szövegét,

3.a végrehajtásért felelős, a végrehajtási határidő, továbbá annak megjelölését, ha a döntést normatív határozatként kell kihirdetni.

4.az előterjesztő aláírását.

(3)     A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezések, választások és egyéb pályázatok esetén a pályázatra beérkezett pályamunkák az előterjesztés mellékletét képezi, azonban a személyi jellegű döntések esetén, és nagyobb terjedelmű egyéb pályázatok esetén az előterjesztéssel nem kerülnek kiküldésre, a meghívottak a Közös Önkormányzati Hivatal Szuloki Kirendeltségén tekinthetik meg.

(4)Egyszerűbb ügyekben, illetve a sürgősségi javaslathoz indokolást készíteni nem kell, a javaslatot ez esetben szóban kell indokolni.

(5)Az írásban előterjesztett indokolásnak tartalmaznia kell a tárgykört rendező jogszabályok megjelölését, a döntést indokolttá tevő körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, a megvalósításhoz szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket, valamint – szükség esetén – a téma átfogó értékelését segítő mellékleteket (statisztikai táblákat, térképvázlatot, az érintett tárgyban korábban hozott határozat szövegét, stb.).

(6)A rendelet-tervezet előterjesztéséhez csatolni kell a jogalkotásról szóló törvényben előírt előzetes hatásvizsgálat eredményéről készült hatásvizsgálati lapot, valamint a társadalmi egyeztetés során beérkezett vélemények – elutasított vélemény esetén az elutasítás indokát is tartalmazó – tipizált összefoglalóját.

(7)A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés jobb felső sarkában a „Zárt ülés napirendje” megjelölést kell alkalmazni.

7. Határozatképesség

8. §

(1)A polgármester az ülés megnyitásakor megvizsgálja az ülés határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását.

(2)Ha az ülés határozatképtelen vagy határozatképtelenné válik, a polgármester megkísérli a határozatképességet helyreállítani.

(3)Ha az ülés a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti.

(4)A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést ugyanazon napirendek tárgyalására nyolc napon belül ismét össze kell hívni. A meghívó újabb napirendi pontokat is tartalmazhat.

8. Az ülés napirendje

9. §

(1)A polgármester köteles a rendes ülésre a rendes és rendkívüli ülésre az előterjesztési joggal rendelkezők által benyújtott előterjesztéseket a meghívóban napirendként szerepeltetni.

(2)A polgármester, a képviselő-testület tagja, a jegyző, vagy bármely bizottság a rendes és a rendkívüli ülésen javasolhatja:

1.a meghívóban szereplő napirendek sorrendjének megváltoztatását,

2.napirend levételét vagy tárgyalásának elnapolását,

3.sürgősségi javaslattal új napirend felvételét.

(3)A sürgősségi javaslatot az előterjesztő legkésőbb az ülés megkezdéséig köteles a képviselőknek kiosztani.

(4)Sürgősséggel rendelet-tervezet nem tárgyalható.

(5)A napirend levételére, tárgyalásának elnapolására tett javaslatot indokolni kell. Azokat az előterjesztéseket, melyek tárgyalását a Képviselő-testület elnapolta, a következő rendes ülés napirendjére kell felvenni, kivéve, ha az elnapolásról hozott határozatában a testület másként dönt.

(6)A sorrend megváltoztatásáról, a sürgősségi javaslat napirendre vételéről, a napirend elnapolásáról, valamint az ülés napirendjéről a Képviselő-testület dönt.

9. A napirend tárgyalásának szabályai

10. §

(1)Az előterjesztő az ülésen az előterjesztésben foglaltakat szóban kiegészítheti, a rendelet- vagy határozat-tervezetet – indokolás mellett – módosíthatja, az előterjesztést visszavonhatja.

(2)A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásos előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3)A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, aki köteles a válaszadásra.

(4)A válaszadást követően a polgármester a vélemények, és hozzászólások ismertetésére megnyitja a napirend vitáját.

10. Módosító javaslat

11. §

(1)A vita során az előterjesztéshez a polgármester, bármely képviselő, a jegyző, továbbá a Képviselő-testület bizottsága módosító javaslatot nyújthat be. A javaslatot indokolni kell. A javaslat benyújtója a javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy visszavonhatja.

(2)A módosító javaslatot írásban vagy szóban, a döntési javaslat pontos szövegének megfogalmazásával kell előterjeszteni. Nagyobb terjedelmű módosító javaslatot a polgármester vagy a jegyző kérésére írásban kell benyújtani. A szóban benyújtott javaslat írásbeli elkészítésére a polgármester tárgyalási szünetet rendelhet el.

11. A tanácskozás rendje

12. §

(1)A polgármester megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet, számba veszi az előre bejelentetten, és bejelentés nélkül távollévőket.

(2)A polgármester napirendi pontonként megnyitja, berekeszti a vitát, szavazást rendel el, megállapítja a szavazás eredményét, kihirdeti a döntést.

(3)A polgármester vitavezetési feladatai:

1.a szó megadása,

2.a tárgyra térésre felszólítás, javaslat a szó megvonására,

3.tárgyalási szünet elrendelése,

4.az ülés rendjének biztosítása.

13. §

(1)A vita megnyitása után a hozzászólásra jelentkezőknek a polgármester a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(2)A nyilvános ülésen megjelent állampolgár a napirend vitájához hozzászólhat, ha részére a polgármester szót ad, vagy akinek – bármely képviselő javaslatára – a Képviselő-testület szót ad.

(3)A polgármester – indokolt esetben – kezdeményezheti a hozzászólások maximum 2 percben történő korlátozását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4)Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő eljárási kérdésben bármely képviselő szót kérhet, és ügyrendi javaslatot tehet.

(5)Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6)Bármikor szót kérhet a jegyző, ha törvényességi észrevételt kíván tenni.

14. §

Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester, eredménytelen második felszólítás után javaslatot tehet a szó megvonására, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Akitől megvonták a szót, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

15. §

A polgármester – a testület hatékony és zavartalan működése érdekében – bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el.

16. §

Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja

17. §

(1)Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását bármely képviselő is javasolhatja. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2)A napirendi pont vitáját az előterjesztő összefoglalhatja, egyúttal reagálhat az elhangzott észrevételekre (zárszó).

(3)A zárszót követően a polgármester a módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen – az eredeti javaslathoz illeszkedő módon – ismerteti, majd szavazást rendel el.

12. Személyes érintettség

18. §

A döntéshozatalban személyesen érintett képviselő – személyes érintettségének bejelentése mellett – nyilatkozhat, hogy a döntéshozatalban nem kíván részt venni

13. A döntéshozatal szabályai

19. §

(1)A Képviselő-testület elsőként – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatokról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt.

(2)A képviselő a javaslatról igen vagy nem szavazattal dönthet, a szavazás során tartózkodni nem lehet. A szavazás kézfeltartással történik.

(3)Szavazategyenlőség esetén tovább kell folytatni a vitát, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot a következő ülésen, a döntés meghozatalára jogszabályban előírt határidő esetén legkésőbb a határidő lejártáig kell ismételten napirendre tűzni.

20. §

(1)Az ülés nyilvánosságára, a zárt ülés elrendelésére, az egyszerű és minősített többségre, valamint a titkos szavazásra az Mötv. előírásai az irányadók.

(2)A titkos szavazás szavazólapon történik. A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság látja el. Ha az ülésen a Bizottság teljes létszámban nincs jelen, vagy tagját a Képviselő-testület a szavazásból kizárta, háromtagú – elnökből és két tagból álló – Szavazatszámláló Bizottságot kell választani.

(3)A titkos szavazást lebonyolító Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét. A szavazás eredményéről a Bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz. Az erről készült jegyzőkönyvet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(4)A Képviselő-testület – bármely képviselő javaslatára – minősített többséggel dönthet a név szerinti szavazásról. Név szerinti szavazás esetén a képviselők ABC sorrendben szavaznak. A név szerinti szavazás tényét és eredményét az ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

14. Kérdések, bejelentések

21. §

(1)Kérdés, bejelentés minden olyan, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjéhez.

(2)Kérdést a képviselők a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz – a feladatkörükbe tartozó ügyben - intézhetnek.

(3)A kérdést az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban, a napirendi pontok tárgyalását követően lehet a kérdezetthez előterjeszteni.

(4)A kérdezett – lehetőség szerint – az ülésen vagy az ezt követő legközelebbi ülésen köteles válaszolni.

(5)A bejelentés, illetve a kérdésre adott válasz felett vita nem nyitható.

15. Az ülések jegyzőkönyve

22. §

(1)A Képviselő-testület üléséről írásbeli jegyzőkönyv készül 2 példányban.

(2)Az írásos jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) előterjesztésenként a képviselő kérése alapján külön feltüntetve a képviselő véleményét,
b) az elhangzott interpellációt, az arra adott szóbeli válasz lényegét, az interpelláló véleményét és a képviselő-testület döntését,

c) az elhangzott bejelentések lényegét.

(3)A jegyzőkönyv mellékletei:

a) az ülésre szóló meghívó,   
b) kézbesítési ív,        
c) az előterjesztések és azok mellékletei,      
d) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv, 
e) a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz,          
f) jelenléti ív.

(4)A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(5)A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv is tartalmazza a zárt ülésen hozott határozat szövegét és kihirdetésének tényét.

(6)A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(7)A lakosság – a zárt ülés kivételével – a Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvébe és az előterjesztésekbe az Önkormányzati Hivatali helyiségében, ügyfélfogadási időben betekinthetnek.

16. A Képviselő-testület döntéseinek jelölése, kihirdetése

23. §

(1)A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszközök közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (VII. 31.) KIM rendelet (továbbiakban: KIM rendelet) 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

Az önkormányzati rendeletet a jegyző annak meghozatalától számított 15 napon belül az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel hirdeti ki, és gondoskodik arról, hogy azt az érintettek megismerjék

24. §

(1)A Képviselő-testület által hozott határozat megjelölése tartalmazza a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámot, évszámot, az évszám után zárójelben a döntés időpontját (hónap, nap), ezt követően a „határozat”  szöveget.

(2)Nem kell sorszámmal ellátott határozatként rögzíteni:

1.a zárt ülés, titkos szavazás, név szerinti szavazás elrendeléséről,

2.a személyes érintettség miatti kizárásról,

3.az ügyrendi és az interpellációs kérdésben

              hozott döntéseket. A döntést ez esetben elegendő a szavazás számszerű                             eredményével rövid sövegben rögzíteni.

III. Fejezet

A Képviselő-testület szerveire vonatkozó szabályok

17. A bizottságok szervezete

25.§

(1)A Képviselő-testület a döntéseinek előkészítésére, illetve a hozott döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságot hoz létre.

(2)A Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat.

(3)Az elnök és a tagok személyére bármely képviselő javaslatot tehet. A bizottság elnökhelyettesét saját tagjai közül a bizottság választja.

(4)A Képviselő-testület a bizottságok elnevezését, létszámát, személyi összetételét, feladatkörét bármely képviselő indítványára módosíthatja.

�

18. Állandó bizottságok

26.§

(1)A Képviselő-testület állandó bizottságának elnevezése:

Ügyrendi Bizottság.

(2)Az Ügyrendi Bizottság létszáma: 3 fő

19. Az állandó bizottság feladatai

27.§

Az Ügyrendi Bizottság kivizsgálja az ,,összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, továbbá ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

20. Ideiglenes bizottság

28.§

(1)Az ideiglenes bizottság elnevezését, feladatát, megbízatásának terjedelmét, tagjainak számát, személyi összetételét a Képviselő-testület a bizottság létrehozásakor határozza meg.

(2)A bizottság a feladat elvégzéséről beszámol a Képviselő-testületnek. A Bizottság megszűnéséről a Képviselő-testület dönt.

21. A bizottságok működése

29. §

(1)A bizottság a működési szabályait tartalmazó ügyrendjét maga állapítja meg.

(2)A Bizottság ülését az elnök távollétében helyettese hívja össze és vezeti.

(3)A Bizottság tagja, amennyiben a bizottság ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni, köteles távolmaradását a bizottság elnökének – legalább az ülést megelőző napon – bejelenteni.

(4)A bizottság határozatképességére, határozathozatalára, az ülés nyilvánosságára, a zárt ülésre, a személyes érintettségre az Mötv. rendelkezései az irányadók.

30. §

(1)A bizottság ülésén a tevékenységi körét érintő előterjesztés tárgyalásakor tanácskozási jog illeti meg a helyi civil szervezetek képviselőjét.

(2)Az elnök a bizottság ülésére tanácskozási joggal jogosult meghívni azt is, akinek az ülésen való részvételét a napirend tárgyalásához indokoltnak tartja.

(3)A bizottság elnöke köteles a jegyzőt a bizottsági ülés időpontjáról, napirendjéről, az (1) bekezdés szerinti külön meghívottakról az ülés előtt legalább három nappal korábban értesíteni. A jegyző legalább két nappal korábban köteles a tagok és meghívottak részére a meghívó és előterjesztések megküldéséről gondoskodni.

(4)Az ülések helye – az elnök eltérő döntése hiányában – az Önkormányzati Hivatal.

31. §

(1)A bizottság üléséről – a Képviselő-testületi jegyzőkönyvre előírt szabályok alkalmazásával – jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)Nem kell sorszámmal ellátott határozatként rögzíteni a zárt ülés elrendeléséről, az összeférhetetlenség miatti kizárásról, önkormányzati hatósági ügyben a nem érdemi határozatról szóló döntéseket. A döntést elegendő a szavazás számszerű eredményével rövid szövegben rögzíteni.

22. A polgármester

32. §

(1)A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2)A polgármester két testületi ülés között halaszthatatlan esetben dönthet:
a) gazdasági társaságok alapító okiratának, társasági szerződésének kötelezettséget és személyi változást nem jelentő, adatmódosítással járó ügyekben,
b) az önkormányzat részére többlet pénzügyi terhet nem jelentő támogatási szerződések és azok módosításainak megkötéséről.

(3)A polgármester tekintetében az Mötv. 19. § b) pontjában meghatározott egyéb munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(4)A polgármester köteles a soron következő ülésen, de legalább negyedévente beszámolni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és a testület rendes ülésein tájékoztatást adni az átruházott hatáskörben – nem önkormányzati hatósági ügyben – hozott döntéseiről, továbbá a két ülés közötti fontosabb ügyekről.

23. Az alpolgármester

33. §

(1)A Képviselő-testület – saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)Az alpolgármester feladatkörét a polgármester határozza meg.

24. A képviselő

34. §

(1)A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles.

(2)A képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában a Közös Önkormányzati Hivatal folyamatosan segíti.

(3)A képviselő képviselői munkája keretében a Közös Önkormányzati Hivatal erre kijelölt helyiségét használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti.

25. A jegyző

35. §

(1)A jegyző – a polgármesterek irányításával – vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.

(2)Rendszeres tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, jogszabályváltozásokról.

36. §

A jegyző írásban, a Képviselő-testület ülésén szóban, jegyzőkönyvi rögzítéssel jelzi a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. A jegyző elvégzi a Képviselő-testület elé kerülő rendelet tervezetek, határozati javaslatok törvényességi vizsgálatát. A Képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában - a szavazás előtt - törvényességi észrevételt tesz, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabályt sértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. A jogszabálysértés utólagos észlelése esetén is köteles megtenni az erre vonatkozó jelzését.

37. §

A jegyző feladat- és hatásköreit a jegyző és az aljegyző tartós – 2 hónapnál rövidebb – távolléte vagy akadályoztatása esetén a vezető főtanácsosi besorolású köztisztviselő látja el, és helyettesíti a jegyzőt.

26. Közös Önkormányzati Hivatal

38. §

(1)Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási feladatok döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat Homokszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(2)A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 7537 Homokszentgyörgy, Kossuth utca 5.

(3)A Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségei:        7539 Szulok, Szabadság tér 1.

7538 Kálmáncsa, Kossuth utca 36.

(4)A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységekre nem tagozódik.

(5)A Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségein ügyfélfogadást kell tartani a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint.

(6)A Közös Önkormányzati Hivatal működésének részletes szabályait a Homokszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

27. Lakossági fórumok

39. §

(1)A közmeghallgatás helyét és időpontját a Képviselő-testület határozza meg. A közmeghallgatásról a polgármester legalább tizenöt nappal korábban köteles a Közös Önkormányzati Hivatal Szuloki Kirendeltsége hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel vagy szórólapok útján a lakosságot értesíteni.

(2)A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából falugyűlést hívhat össze.

(3)A falugyűlés összehívásáról a Képviselő-testület határozatában foglaltak szerint a polgármester köteles gondoskodni.

(4)A falugyűlés állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell. Az erről készült jegyzőkönyvet a Képviselő-testület előterjesztéséhez kell csatolni.

28. Helyi népszavazás

40. §

A Képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok számáról külön rendeletben rendelkezik.

29. A nemzetiségi önkormányzat

41. §.

(1)A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(2)Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(3)A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011 évi CLXXIX törvény (továbbiakban: Njt.) 81.§-ában meghatározott tárgykörökben önkormányzati döntést csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhat.

(4)A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő képviselő-testületi döntéshez az Njt. 81.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint a nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.

(5)A nemzetiségi önkormányzat a (2) – (3) bekezdésben meghatározott jogát az Njt. 83.§ (4) bekezdésében meghatározottak szerint gyakorolhatja.

(6)Az Njt. 80.§-ban foglalt kérdések tekintetében az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodást a 3. számú melléklet tartalmazza.

42. §.

(1)A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében vagy év közben egyedi határozattal a nemzetiségi önkormányzat működéséhez önkormányzati támogatást nyújthat.

(2)A nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátáshoz szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyon tekintetében a vagyon használatára vonatkozó együttműködési megállapodásban foglaltak vagyontárgyak tekintetében, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint biztosítani kell nemzetiségi önkormányzat használati jogát, azonban ez nem akadályozhatja a települési önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.

(3)A nemzetiségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg:

                        a) az önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatát,

                        b) költségvetését, zárszámadását, a képviselő-testület által rendelkezésre bocsátott                      források felhasználását.

43. §.

A képviselő-testület ülésein a nemzetiségi önkormányzat képviselő tagja anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy annak tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

30. Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

44. §

Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Közös Önkormányzati Hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:

• a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
• a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
• biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését.

45. §

1. Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratukban meghatározott jogkörben gazdálkodnak.

(2)őrzését a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal, valamint a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által megbízott belső ellenőr útján látja el, illetve biztosítja. A belső ellenőrzés kiterjed a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére is.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

46. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

47. §

Hatályát veszti a Szulok Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007. (VI.27.) számú önkormányzati rendelet, 

Szulok, 2014. november 24.

            Hengerics József                                                                              Dr. Kálmán László

               polgármester                                                                                             jegyző

Kihirdetve:

Szulok, 2014. december15.

Dr. Kálmán László

                                                                                                                              jegyző