Sántos község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

  I. FEJEZET

Általános előírások

1.§

(1) A rendelet hatálya Sántos község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt 2001. augusztus, jsz.: 11/2000) megfelelően szabad.

(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal

-a szabályozási vonalak

-a területfelhasználási módok és határok

-az övezeti határok és övezeti jelek

-az építési övezeti előírások

-az építési határvonalak

-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

-a védőfásítás a lakókertek végénél.

-a szabályozási terv készítési kötelezettség

-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség

(4) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(5) A szabályozási terv készítési kötelezettséggel érintett területekre – a fejlesztési szándékok konkréttá válásakor – külön szabályozási tervek és helyi építési szabályzatok készítendők.

(6) Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon – konkrét beruházási szándék esetén - az ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat véleményét, valamint a települési főépítész, illetve annak hiányában a területi főépítész szakvéleményét is be kell szerezni.

(7) Beépítésre nem szánt - erdő és mezőgazdasági - területen tervezett építést megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatali nyilvántartás szerinti és a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a megfelelőség biztosítása után - a művelési ágra is figyelemmel - az övezetre vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék.

(8) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

(9) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

(10)Ha a terület-előkészítési- és építési munkák során régészeti leletek kerülnek elő, a munkát fel kell függeszteni, és ezzel egyidejűleg értesíteni kell a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát. A vonatkozó törvény értelmében a beruházónak a megelőző feltárás költségét finanszíroznia kell.

(11)A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben:

              -4 beépített szintnél magasabb vagy 7,0 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél

                 -meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor

                 -5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél

                 -3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás)

                 -a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervezők vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

(12)A közigazgatási terület déli részén – a Surján pataktól nyugatra eső területen –suvadásos típusú felszínmozgásos területet tart nyilván a Magyar Geológiai Szolgálat. A suvadásos terület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza. E területen építményeket elhelyezni nem lehet. A felszínmozgásos területtel érintkező 059 hrsz-ú területen építési tevékenységet végezni, illetve engedélyezni csak mérnökgeológiai vizsgálatok eredményeire alapozva szabad.

(13)A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni:

                 -az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3.§. (e)

                 bekezdésben meghatározott talaj kivételével – kitermeléssel járó építési,

                 tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a

                 kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve

                 nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során

                 üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(14)A település igazgatási területének beépítésre szánt területein a 128/1999. (VIII. 13.) Korm. rendelet alapján fákat kivágni csak a jegyző engedélyével lehet. A fakivágást követően az ingatlanon fapótlást kell elvégezni.

(15)Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani, melyben – a lakóterület közelsége miatt – az állattartó telepre vonatkozó állattartási technológiát is elő kell írni.

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§

(1) A település igazgatási területének

a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei:                                                                              

aa/ lakóterület, ezen belül

          -falusias lakóterület(FL), ahol a megengedett legnagyobb

           szintterületsűrűség 0,3.

ab/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (KG), ahol a megengedett

                legnagyobb szintterületsűrűség 0,3

-ac/^[1] egyéb ipari gazdasági terület, ezen belül

         -a közmű (vízműkút, víztározó)(IG-Kv) - és az energiaellátás (gázfogadó) 

         (IG-Kg) területigényes létesítményeinek területe

         -mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (IG-M),

         -ipari gazdasági terület (Gip)

          ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3

ad/ különleges terület, ezen belül

                   - sportterület (KÜ-S)

                   - temető (KÜ-T)

                   - honvédelmi terület (KÜ-H)

b./ beépítésre nem szánt területei-övezetei:

ba./ közlekedési és közműterület (K)

bb./ erdőterület, ezen belül

                  - védelmi (E-V)

                 - gazdasági (E-G)

                 - turisztikai (E-T)

bc./ mezőgazdasági terület, ezen belül

                 - szántó (M-SZ)

                 - gyep, legelő, rét (M-GY)

                 - kert, szőlő, gyümölcsös (M-K)

                 - belterületi kert (M-BK)

 bd./ egyéb terület

                 - folyó és állóvizek medre és partja (VT)

2. A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

Falusias lakóterület

3.§

(1)  A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza

(2)  A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

            a., az (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv

                szerinti lehet

            b., nem helyezhetők el a (2) bekezdés 2 és 8 pontjában felsorolt létesítmények

(3) A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők.

(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi telekstruktúrát és a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

a., a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál a telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

b., a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

c., az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz igazodó legyen.

d., az épületek tetőidoma a kialakult állapothoz igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet.

e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

 -az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

-az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti mérettel rendelkező épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzoltó szakhatóságot be kell vonni -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani

(5)^[2]​ A lakóterület az alábbi övezetekre tagolódik:

(6) A lakóterületen

a./ legalább a részleges közművesítettség, és

       b./ a burkolt út

       biztosítandó.

(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(8)  A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

4.§

(1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza.

(2) A területre vonatkozóan az OTÉK 19.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (2) bekezdés 4 és 5 pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

(3) A terület az alábbi övezetekre tagolódik:

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:

a./ legalább a részleges közművesítettség

b./és a burkolt út

biztosítandó

(5) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(6) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen, úgy hogy a területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.

Egyéb ipari gazdasági terület

5.§

(1)  Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (3) bekezdés, valamint az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

(2)^[3] Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

     -a./a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút,

      víztározó) (IG-Kv), és az energiaellátást biztosító területigényes

      létesítmény (gázfogadó) (IG-Kg) területe

      -b./mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (IG-M)

      -c./ipari gazdasági terület (Gip).

(3)^[4] A mezőgazdasági üzemi és az ipari gazdasági területekre vonatkozó övezeti előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

(4)^[5] A mezőgazdasági és az ipari gazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, tegola) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(5)^[6]​ A mezőgazdasági és az ipari gazdasági üzemi területen:

    a./ legalább a részleges közművesítettség

    b./ és a burkolt út

    biztosítandó.

(6)  A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(7)  A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

Különleges terület

6.§

(1) A település területén különleges területek a temető, sport- és a honvédelmi terület.

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

(3) Urnás temetés elsősorban urnasírokkal javasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.

(4) A területen:

a./ legalább a részleges közművesítettség

b./és a burkolt út

biztosítandó

(5) A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(6) A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.

Közlekedési és közműterület

7.§

(1)  A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) Az utak mentén fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(5) A település belterületén nem létesíthető üzemanyagtöltő állomás.

(6) Az utak mentén fasorok ültetendők. A meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

Erdőterület

8. §

(1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§. előírásai közül a védelmi, gazdasági és a turisztikai rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

(2) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv, a tervezett erdőterületek tételes felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

Mezőgazdasági terület

9. §

(1)  A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

             a./a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5

                    helyett 5,5 m lehet

             b./a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépület

                          -az M-BK és az M-GY övezeti jelű területen nem helyezhető el

                          -az M-K övezeti jelű területen min. 10000 m2 telekterületen

                          -az M-SZ övezeti jelű területen min. 20000 m2 telekterületen

              helyezhető el.

(2) A mezőgazdasági területen:

              a./az M-K és az M-BK övezeti jelű területen kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2

              b./az M-SZ és az M-GY övezeti jelű területen a kialakítható legkisebb

                 telekterület 3000 m²

(3) A belterületi kertterületen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

(4) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, tegola, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(5) A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

(6) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

(7) Az M-K jelű övezetben lakóépület elhelyezésére építési engedély abban az esetben adható ki, amennyiben az ingatlan területének min. 60 %-a szőlő-, kert- lletve gyümölcsterületként művelt.

Egyéb terület

10. §

(1) Az igazgatási területen lévő egyéb területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet előírásaira is.

(2) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 4 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(4) Az egyéb területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

11. §

(1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elöl el nem zárt magánutak a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) A településen nem létesíthető 10 cm-nél magasabban kiemelt szegélyű gyalogos felület (járda) és közlekedési zöldsáv.

(4) A területen csak fásított parkolókat lehet kialakítani.

IV. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

12.§

(1) A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közművesítettséget kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a./ a közműves villamosenergia-szolgáltatás

b./ a közműves ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a szükséges oltóvíz-intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c./ a közműves szennyvízelvezetés (átmenetileg – annak megvalósulásáig - a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáró tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)

d./ a nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés

      megoldott legyen.

(2) A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kaposvári szennyvíztisztító telepre kell szállítani.

(3) Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Igazgatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(4) A településen az energiaellátást vezetékes energiahordozóval kell biztosítani.

(5)  Az igazgatási területen - település- és tájképvédelmi okok miatt - táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

13.§

(1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a KVG RT közreműködésével - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2)Az esetleges állati tetemeket a dögkútba kell szállítani.

V.FEJEZET

Környezetvédelem

14.§

(1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni,   hogy:

a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                     

  c./kizárja a környezetkárosítást

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(3) A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a vonatkozó országos előírások határozzák meg. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A településre a 21/2001(II.14.) Korm. rendelet értelmében az általános levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a 7/1999. (VII. 21.) KöM, a 10/2001. (IV. 19.) KöM és a 14/2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM rendelet írja elő.

Az ökológiailag sérülékeny területet a külterület szabályozási terv tartalmazza.

(4) A település területe szennyezésérzékenységi szempontból érzékeny terület, talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető. A közigazgatási területen sérülékeny vízbázis védendő területe nincs.

(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(6) A településen a zajvédelem a vonatkozó országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A településen a többször módosított 12/1983.(V. 12.) MT rendelet szerinti zajvédelmi követelményeket érvényesíteni kell. A zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból - a 4/1984.(I.23.) EüM rendelet alapján - a közlekedésből származó megengedett A-hangnyomásszint a 66 sz. út mentén elhelyezkedő lakóterületeken 65/55 dB a település egyéb lakóterületein 55/45 dB, a temető területén és a beépítésre nem szánt területeken a közlekedési és közműterületek kivételével 50/40 dB.

(7) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(8) A településen üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben a 21/2001. (II.14.) Korm rendelet értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

(9) A belterületen lévő kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek további fejlesztése csak környezeti hatásvizsgálat alapján történhet.

Természet- és tájvédelem

15.§

(1) Az igazgatási területen országos védelem alatt álló, illetve arra érdemes természeti érték nincs.

(2) A településen a helyi jelentőségű, e rendelettel védetté nyilvánított természeti területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 2. sz. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni; a terv elfogadásáig a területen fakivágás, bozót- és cserjeirtás nem engedélyezhető, illetve nem végezhető. A területeken csak természetvédelmi kezelési terv alapján lehet építési munkát, tereprendezést végezni.

(4) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani.

(5)Táj- és településkép-védelmi okokból

-a belterület szabályozási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

-útsorfásítást kell végezni a meglévő és tervezett új utak mentén.

-nem létesíthető közmű- és energia-, táv- és hírközlésvezeték a területen meglévő és a településszerkezeti tervben javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

16.§

(1) Az e rendelettel védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg, melyben a lehetséges önkormányzati támogatásokon túl a védendő értékek hasznosításának különböző változatait is meg kell határozni.

VI. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

17.

(1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.

(2) A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai – az Étv által meghatározott – útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

(4) A lőtér védőterületén (biztonsági övezetén) belül építési korlátozás tartandó fenn, e rendelet 4. számú melléklete szerint. A korlátozás alól egyedi felmentést a HM Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség adhat. (A védőterület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.)

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

18.§

(1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2) Aki e rendelet 1.§ (2), 3.§ (7) és (8), 4.§ (5) és (6), 5.§ (6) és (7), 7.§ (4), 10.§ (2), 11.§ (2), 13.§ (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi - amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX: törvény 16.§ (2) bekezdésben meghatározott pénzbírsággal sújtható.

(3)  E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a – Sántos község összevont rendezési tervének szabályozási előírásairól szóló – 10/1994 (IX. 21) KT számú rendelet.