Gálosfa Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § - ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6.§ - ában  kapott felhatalmazás alapján – az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) figyelemmel – az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános előírások

1.§

1. E rendelet hatálya Gálosfa község közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni az országos érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező Virányi Építész Stúdió Bt. 2004. március, jsz.:16/2000) megfelelően szabad.

3. A szabályozási tervek kötelező elemei:

-a külterületi és belterületi határvonal,

-a szabályozási vonalak,

-a területfelhasználási módok és határok,

-az övezeti és építési övezeti határok, jelek

-az övezeti és építési övezeti előírások

-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek,

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei,

-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség

-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség

4. A kötelező erejű szabályozási elemek – a védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2. sz. melléklet és a sajátos jogintézmények kivételével – csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A helyi védelem alatt álló művi értékek listája – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, külön önkormányzati rendelettel módosíthatók. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

5. Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon – konkrét beruházási szándék esetén – az ingatlan egészére készített, a hosszútávú, teljes beépítést tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat véleményét valamint a települési főépítész, annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét is be kell szerezni.

6. Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség" -gel érintett területre. A kertépítészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembehelyezési engedély csak akkor adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növényanyag elültetésre került.

7. Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti – értékvédelmi követelményeknek.

8. A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

9. Azon területeken, ahol útszabályozás meglévő épületeket metsz át, a tervezett közlekedési területre eső meglévő épületrészek felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők, illetve új épületek a szabályozási és az építési határvonalak figyelembe vételével létesíthetők.

10. A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

11. Műemléki védettségű épületen mindenféle építési munka a vonatkozó jogszabály^[1] alapján csak a KÖH engedélyével végezhető. A műemléki környezetben lévő meglévő épületeken építési munka, ill. ezen a területen új épület építése csak a KÖH szakhatósági hozzájárulásával végezhető.

12. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket érintő építési engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni.

A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, illetve ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra vonatkozóan a beruházónak a területileg illetékes múzeummal, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságával kell szerződést kötnie a vonatkozó jogszabály² szerint. A beruházónak a megelőző feltárás teljes költségét biztosítani kell. (Költségelőirányzatként legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell tervezni.)

Amennyiben a község közigazgatási területén bárhol – építés vagy művelés kapcsán – régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, kötelesek a vonatkozó jogszabály^[2] szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszínen vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a múzeum (Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.

A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén és a régészeti érdekű területeken a művelési ág megváltoztatásához ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.

13. A bruttó 200 m²-es családiház nagyságrendjét meghaladó építési szándék esetén – mivel a község területe alatti kőzettér a földtani felépítés, vízföldtani adottságok és a morfológiai jellemzők alapján nemcsak erózióra érzékeny, hanem felszínmozgások kialakulására is hajlamos - az építészeti tervek földtani megalapozásához az érintett területrészre olyan, a geotechnikai, mérnökgeológiai és a vízföldtani jellemzőket meghatározó szakvélemény készítendő, mely értékelően feltárja az építési adottságokat és tisztázza a várható hatásokat.

14. 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (mélyutakkal, bevágással, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

15. 15º-nál meredekebb dőlésű területek beépítését mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatok eredményeire kell alapozni.
16. Terepszint alatti építmények (pincék) a közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.

17. A beépítésre nem szánt területeken az építési helyek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek kijelölését, és meg kell határozni az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.

18. A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként az építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárások során be kell vonni az alábbi esetekben:

• 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás);
• 4 beépített szintnél magasabb vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartó szerkezetű épületeknél;
• 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél;
• meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor;
• ha a lakosság, a tervezők vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

19. A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni – a külön jogszabályban^[3] meghatározott talaj kivételével – az ásványi nyersanyag kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

20. Külterületen az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot – a külön jogszabályban^[4] meghatározott esetekben – szakhatóságként a művelési ág változtatási, a telekalakítási, építési engedélyezési eljárásokba be kell vonni.

21. Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§

1. A település igazgatási területének:

a/ Beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

1./ falusias lakóterület(Lf)

2./ ipari gazdasági terület, ezen belül

                                      -egyéb terület a közműellátás területigényes létesítmény (szennyvízátemelő) (Gip-kv) és a hírközlés területigényes létesítmény (matáv telefonközpont) (Gip-h) területe

                     -jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M)

4./ különleges terület, ezen belül

                   -temető, kegyeleti park (KÜ-T)

                   -sportterület (KÜ-S)

  -idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I)

b./ Beépítésre nem szánt területei:

     1./ közlekedési és közműterület (KÖu)

     2./ zöldterület (közpark) (Z)

     3./ erdőterület, ezen belül

              -gazdasági (Eg)

  -védelmi (Ev)

                   -turisztikai (Et)

       4./ általános mezőgazdasági terület, ezen belül

  -szántó, gyep, legelő, rét (Má)

       5./ kertes mezőgazdasági terület, ezen belül

                     -kert, szőlő, gyümölcsös (Mk)

                     -belterületi kert (Mk-0)

       6./ vízgazdálkodási terület, ezen belül

  -folyók és állóvizek medre és parti sávja (V)

  -a vízellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút) területe (V-kv)

2. A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

Beépítésre szánt területek

Falusias lakóterület

3.§

1. A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

          a.,az OTÉK 14§. (1) bekezdés szerinti építménymagasság 7,5 méter helyett   a szabályozási terv szerinti lehet

b.,nem helyezhetők el az OTÉK 14§. (2) bekezdés 2 és 8 pontjában felsorolt létesítmények.

2. A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Jel	Beépítési mód	Beépítési %* maximum	Építménymagasság maximum	Telekterület minimum
Lf1	O	25	5,5	1000
Lf2	O	25	5,5	1500
Lf3	O	20	5,5	2000
Lf4	O	20	5,5	3000
Lf5	O	20	5,5	3600
Lf6	O	20	5,5	7000

^*-A beépítési százalék megállapításakor a telekterület 1000 m² feletti része 50 %-ban számítható be.

(pl.: 2000 m²-es telken, 1000 m²+(1000 m²/2)=1500 m²

a beépítési százalék megállapításakor figyelembe vehető telekterület 2000 m²-es telek esetén 1500 m².)

3. A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes- lakó és/vagy üdülő – pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.

4. A telekalakítások és építések engedélyezése során az épületeket a történeti fejlődés során kialakult, védelemre érdemes építészeti formavilághoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, a meglévő településstruktúra, a helyi építészeti karakter /telekméretek, beépítési mód, jellegzetes épülettömegek és tetőformák/ figyelembe vételével.

5. A területen kialakítandó telkek megengedett legkisebb átlagos szélessége 20 m. A korábban kialakított, - az övezeti előírásokban meghatározottól kisebb és 20 m-nél keskenyebb –meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb vonatkozó előírások betarthatók.

6. Az épületek tetőidoma a helyi építészeti karakterhez igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30°-45º lehet.

7. A területen elhelyezhetők az OTÉK 1. számú melléklete 54. pontjában felsorolt melléképítmények, a kirakatszekrény és föld feletti gáztartály kivételével.

8. Az elő- oldal – és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

• az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével – a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni.
• az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35.§ előírásai alapján kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő – és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági mérettel rendelkező épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.
• a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.

9.  Az építési határvonalon kívül eső, valamint az övezeti előírástól eltérően a szemközti oldalhatáron álló meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők. A meglévő keresztbe álló csűrök ugyancsak megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, illetve – az építési határvonal figyelembe vételével – újonnan is építhetők

10. A Petőfi utca és a Dózsa György utca között tervezett lakóövezet kialakításának, valamint építmények létrehozásának feltételeit talajmechanikai, mérnökgeológiai, geotechnikai, építéshidrológiai vizsgálatokra kell alapozni.

11. A lakóterületen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

12.  A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni.

13. A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 50 %-a.

14. A lakóterület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Ipari gazdasági terület

4.§

1. Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§ előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

2. Az ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

-egyéb terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmény /szennyvízátemelő (Gip-kv)/ és a hírközlés területigényes létesítmény /matáv telefonközpont (Gip-h)/területe és

-a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a mezőgazdasági üzemi terület /major, állattartó telep (Gip-M)/ területe.

3. A mezőgazdasági üzemi területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel	Beépítési mód	Beépítési % maximum	Építménymagasság maximum	Telekterület minimum
Gip-M	SZ	20	7,5	10.000

A megengedett építménymagasságtól nagyobb magasság is engedélyezhető, ha ezt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.

4. Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

5. A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek állattartó épületek, tárolók stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez,) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

6. A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

7. A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni, csak fásított parkoló alakítható ki.

8. A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület  40 %-a.
9. A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, minimum 16/18 törzskör-méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.

10. Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Különleges terület

5. §

1. A település területén különleges terület a temető, kegyeleti park (KÜ-T), a sportterület (KÜ-S), valamint az idegenforgalmi fogadóhelyek (KÜ-I).

2. A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.
3. Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki.

4. A temető kerítése csak faszerkezetű pallókerítésként alakítható ki.

5. Az idegenforgalmi fogadóhelyek (KÜ-I), a sportpálya (KÜ-S)és a temető (KÜ-T) övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

Jel	Beépítési mód	Beépítési %   maximum	Építménymag.    maximum	Telekterület   minimum	Zölddel való fedettség (%)
KÜ-I1	SZ	10	5,5	K	50
KÜ-I2	SZ	10	7,5	K	50
KÜ-I3	SZ	30	7,5	K	50
KÜ-S	SZ	10	5,5	K	60
KÜ-T	SZ	10	5,5	K	50

A megengedett építménymagasságtól nagyobb magasság is engedélyezhető, ha ezt az adott funkcióra vonatkozó előírás indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.

6. Több ütemben megvalósuló konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. Amennyiben az elvi építési engedélyben szereplő tevékenység a vonatkozó jogszabály^[5] hatálya alá esik, az elvi építési engedélyhez környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni.

7. A különleges területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – lovarda, uszoda, teniszcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

8. A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

9. A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni úgy, hogy amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – az OTÉK 42.§. (11) bekezdés előírásai szerint – helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

10. A különleges területeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület

6. §

1. A közlekedési- és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. § előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

2. A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

3. A közlekedési – és közműterületen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

4. A külterületi mezőgazdasági utaknál min 6 m szabályozási szélesség biztosítandó.

5. Az utak mentén – külterületen min. 8 m tőtávolsággal – egyoldali fasorok ültetendők, a meglévő fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

6. A területen nem létesíthető – kivéve a mezőgazdaságból élők ingatlanainál – 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.

7. A közlekedési és közműterületeket (KÖu), azok szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

7.§

1. A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§. előírásait kell alkalmazni.

2. A közparkok területén az OTÉK 27. §-ában felsorolt létesítmények helyezhetők el az OTÉK 27.§ (4) bekezdés b. pontja kivételével

3. A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

4. A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell hogy legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

5. A zöldterületek (Z) lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

8.§

1. Az erdőterületre vonatkozóan az OTÉK 28.§ előírásait kell figyelembe venni.

2. Az erdőterületek közül a védelmi (Ev), a gazdasági (Eg) és a turisztikai (Et) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

3. Az erdőterületen lévő 037 hrsz-ú ingatlanon meglévő lakóház és környezete adottságként kezelendő; az épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépület egy alkalommal maximum nettó 25 m² –rel bővíthető.

4. Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Mezőgazdasági terület

9. §

1. A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a./  Az OTÉK 29. § (4) bekezdés szerint létesíthető lakóépület megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m helyett 5,5 m.

b./  Lakóépület:

                  1./ az Mk és az Mk-0 övezeti jelű területen nem helyezhető el;

                  2./ az Má övezeti jelű területen minimum 10 ha nagyságú területen  helyezhető el.

2. A belterületi kertterületen (Mk-0) építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

3. A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerekezetek kivételével- cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35º-45º közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek stb. alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez,) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

4. A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. §. előírásai alapján lehet kialakítani.

5. A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák

Vízgazdálkodási terület

10. §

1. Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§., valamint a vonatkozó külön jogszabályok^[6][7] előírásait kell alkalmazni.

2. A vízfolyások, vízfelületek jókarbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmények és növényzet nem helyezhető el.

3. A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

4. A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

11.§

1. Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a közparkok és a turisztikai erdők a közhasználatra szolgáló területek.

2. A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

3. A közterületek rendeltetéstől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. A parkolóigény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

IV. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

12.§

1. A beépítésre szánt területeken legalább részleges közműellátást kell biztosítani, az alábbiak szerint:

a./ közüzemi villamosenergia-szolgáltatás;

b./ közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban^[8] meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal);

c./ közüzemi szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig átmenetileg a kommunális szennyvíz saját telken – vízzáróan szigetelt, zárt szennyvíztárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő);

d./ közterületi nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés megoldott legyen.

Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telkekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

2. A zárt tárolóba összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet az önkormányzat által kijelölt szennyvíztisztító telepre kell szállítani.

3. A terület felszínmozgásos hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvízelvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. A településre komplex vízrendezési tervet kell készíteni. Az igazgatási területen a vízgazdálkodással összefüggő tevékenység folytatása vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Felügyelettől kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

4. A belterületen, a szőlőhegyeken, a tájvédelmi körzet területein, a helyi jelentőségű természetvédelmi területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem helyezhetőek el, egyéb területeken is csak az önkormányzat hozzájárulásával.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

13.§

1. A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári hulladéklerakóra - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken belül kell biztosítani.

2. A dögkút megszüntetését követően az esetleges állati tetemeket ATEV telepre kell szállítani.

V. FEJEZET

Környezetvédelem

14.§

1. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni,   hogy:

a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                     

  c./kizárja a környezetkárosítást

2. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok^[9][10] és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül.)

3. Levegőtisztaság – védelmi szempontból, a levegőtisztaság – védelme érdekében az érvényes jogszabályokban^{[11],[12],[13],} foglaltakat be kell tartani.

4. A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályaira.

5. A település szennyezésérzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

6. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

7. A településen a zajvédelem a vonatkozó jogszabály^[14] szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint az összekötő út menti lakóterületen 60/50 dB, a település egyéb lakóterületein 55/45 dB.

8. A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

9. A településen üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

Természet- és tájvédelem

15.§

1. A településen az országos védelemre tervezett, a helyi védelem alatt álló, és – az e rendelettel védetté nyilvánított – helyi jelentőségű természetvédelmi területeket és természeti emlékeket a külterület szabályozási terv és e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2. A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. Táj és településkép-védelmi okokból:

a./ a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel;

b./ útsorfásítást kell végezni a meglévő és tervezett új utak mentén;

c./ nem létesíthető közmű és energia, táv- és hírközlési vezeték a területen meglévő és településszerkezeti tervben javasolt fasorok nyomvonalában.

Kulturális örökségvédelem

16.§

1. Az országos védelem alatt álló műemlékeket és e rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentőségű művi értékeket a szabályozási tervek és e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

2. A műemléki környezet lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

3. A helyi jelentőségű művi értékek fenntartásával, védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a külterület szabályozási terv tartalmazza.

VI. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

17.§

1. Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.

2. A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
3. A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

4. Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból.

-a kereskedelmi, szolgáltató és az ipari gazdasági területet a külterület szabályozási terv szerinti helyen

-a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

18.§

1. Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

1. Aki e rendelet 1.§ (2), 3.§ (12) (13), 4.§ (7) (8) (9), 5.§ (9), 6.§ (4) (5), 10.§ (2), 11.§ (2) 13.§ (1) (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi – amennyiben más jogszabályokban meghatározott szabálysértést nem valósít meg – szabálysértést követ el, és a külön jogszabályban^[15] meghatározott mértékig pénzbírsággal sújtható.

2. E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.

3. E rendelet 2005. március 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Gálosfa Község Képviselőtestülete által 4/1996. (IV.06.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott Gálosfa község Összevont Rendezési Terve.

Gálosfa, 2005. február 17.

Gerstnerné dr. Kiss Ildikó                                                                 Tóth József

            körjegyző                                                                                polgármester

A rendelet kihirdetve:

2004. február 25.

Gerstnerné dr. Kiss Ildikó

            körjegyző