Lábod község Képviselőtestületének

1/2004. (II. 1.)

rendelete

„Lábod helyi építési szabályzatá”-ról

(Egységes szerkezetben)

Lábod község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

  I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

1. A rendelet hatálya Lábod község közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani,   építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt 2003. június, jsz.: 12/2002) megfelelően szabad.

3. A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal

-a szabályozási vonalak

-a területfelhasználási módok és határok

-az övezeti és építési övezeti határok, jelek

-az övezeti és építési övezeti előírások

-az építési határvonalak

-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

-a védőfásítás a lakókertek végénél, valamint a mezőgazdasági üzemi területeken és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken

-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség

-a telekalakítási terv készítési kötelezettség

-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség

4. A kötelező erejű szabályozási elemek – a védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2. sz.melléklet kivételével - csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A védelem alatt álló művi értékek listája – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint a sajátos jogintézmények, illetve az egyéb elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

5. ^[1]

(6)  ^[2]

(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

(8) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

(9) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termöföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(10) ^[3]

(11) A bruttó 250 m²-es családiház nagyságrendjét meghaladó mértékű területfejlesztési és építési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, az építés egyedi feltételeit, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is. A szakvéleményben kiemelten kell kezelni a természeti adottságokat és folyamatokat, mivel a település igazgatási területén a felszínhez közeli teherviselő kőzettér a vízfolyások környezetében nem megbízható teherbírású, lejtős területeken erózióra igen érzékeny és a mélyfekvésű területrészeken a talajvíz felszínhez közeli.

(12) ^[4]

(13) ^[5]

(14) Tehergépjármű telephely kialakítása csak saját ingatlanon, valamint az   

        önkormányzat által kijelölt területen történhet.

(15) ^[6],[7]

(16) Az új – belterületté váló – beépítésre szánt területeken építési engedély csak a belterületbe vonást és az építési telkek kialakítását követően adható. A belterületbe vonás – a fejlesztési szándékok függvényében fokozatosan, több ütemben történhet.

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§.

(1)^[8] A település igazgatási területének

a./ beépítésre szánt területei

aa/ falusias lakóterület(Lf),

                        ab/., településközpont vegyes terület (Vt),

ac/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz),

                        ad/ ipari gazdasági terület, ezen belül

                 - egyéb terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmény (szennyvízátemelő) (Gip-kv), az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (Gip-kg) és a hírközlést biztosító területigényes létesítmény (mobil átjátszó) (Gip-h) területe

- az egyéb ipari terület (Gip-E) a belterületen fekvő „lábodi ipartelep” területe, ahol csak nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el, valamint

- jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület (mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep)) (Gip-M),

ae/ különleges terület, ezen belül

- sportterület (sportpálya) (KÜ-S)

- temető, kegyeleti park (KÜ-T)

- idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I),

- inert hulladéklerakó (építési törmeléklerakó-hely) (KÜ-É)

b./ beépítésre nem szánt területei

ba./ közlekedési és közműterület, ezen belül:

              - közút (KÖu)

bb./ zöldterület, ezen belül

                          - közpark (Z)

bc./ erdőterület, ezen belül

- védelmi (E-V)

- gazdasági (E-G)

- turisztikai (E-T)”

bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül

- szántó (M-SZ)

- gyep, legelő, rét (M-GY)

- kert, szőlő, gyümölcsös (M-K)

- mocsár, nádas (M-N)

- belterületi kert (M-BK)

                        be./ vízgazdálkodási terület

- folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)

                        -a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó)                   (V-kv)

(2)  A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

Falusias lakóterület

3.§.

(1)  A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

          a.,az OTÉK 14§. (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet

          b.,nem helyezhetők el az OTÉK 14§. (2) bekezdés 6, 7 és 8 pontjában felsorolt létesítmények.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

3. A lakóterület építési telkein – a kistársasházas területek (Lf11) kivételével – 1-2 egységes, a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők. A kistársasházas beépítési területen legfeljebb négylakásos lakóépületek helyezhetők el.

4. A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

            a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.

               Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

            b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

            c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen

            d., az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet.

            e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

            ^[9],[10]f.,

(5)  A lakóterületen – Erzsébetpuszta kivételével – a terv távlatában

a./ a teljes közműellátás, és

       b./ a burkolt út

       biztosítandó.

6. Erzsébetpusztán

a./ legalább a részleges közműellátás, és

       b./ a burkolt út

       biztosítandó

(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

8. A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

9. A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási tervek tartalmazzák.

Településközpont vegyes terület

4.§.

(1) A területre vonatkozóan az OTÉK 16.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az OTÉK 16.§. (2) bekezdés 7 pontja és a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

 (3)      Konkrét beruházási szándék esetén – a csak lakófunkciót tartalmazó épület kivételével – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

(4) A településközpont vegyes területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú szerkezetű épületek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú szerkezetű épületek – tornacsarnok, nagyterem, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(5) A településközpont vegyes területen:

                        a., a teljes közműellátás és

                        b., a burkolt út

biztosítandó.

(6) A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A 

      területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 30 % kell legyen.

(8) A területen – az intézményi funkciójú telkeken – a teljes telekméret minden 200 

      m²-e után 1 db, min. 16/18 törzs- körméretű fa ültetendő. A fákat használatbavételi  

      engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés

      után adható ki.

(9) A településközpont vegyes terület lehatárolását a belterület szabályozási terv 

      tartalmazza.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

5.§.

1. A területre vonatkozóan az OTÉK 19.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19.§. (2) bekezdés 4 pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

2. A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

3. Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

4. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

5. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:

a./ belterületen a teljes, külterületen legalább a részleges közműellátás és

b./ a burkolt út

biztosítandó

6. A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

7. A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

8. A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.

9.  A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a belterület és a külterület szabályozási tervek tartalmazzák.

Ipari gazdasági terület

6.§.

1. ^[11]Az ipari gazdasági területekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(2) ^[12]Az ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

       -egyéb terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmény (szennyvízátemelő) (Gip-kv), az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (Gip-kg) valamint a hírközlést biztosító területigényes létesímény (mobil átjátszó) (Gip-h) területe

- az egyéb ipari terület (Gip-E) a belterületen fekvő „lábodi ipartelep” területe, ahol csak nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el, valamint

       -jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület (mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep)) (Gip-M)

(3)^[13] Az ipari gazdasági területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód,         maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a       szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

       A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság – a mezőgazdasági üzemi    területen max 15,0 m az egyéb ipari területen max 12,0 m – is létesíthető, ha azt az         alkalmazott technológiai építmények indokolttá teszik.

(4) ^[14]

5. ^[15]Az ipari gazdasági területen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – különösen a tárolók, állattartó épületek – alacsonyabb hajlásszögű tetővel (max 15°), illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők. A különböző fesztávú épületekkel beépülő ingatlanokon a nem nagyfesztávú épületeket is lehet a csarnokkal azonos hajlásszögű és fedésű tetővel fedni.

(6) ^[16] Az ipari gazdasági területen:

a./ legalább a részleges közműellátás és

b./ a burkolt út

biztosítandó.

7. A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

8. A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

9. ^[17]A területen a teljes telekméret minden 300 m2-e után 1 db, minimum 16/18 törzs- körméretű fa ültetendő. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

10. ^[18]Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Különleges terület

7.§.

1. ^[19]

2. A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temetők területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.

3. Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.

4. A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.

5. Az 5/6 hrsz-ú, olajoskerti, valamint az 501/2 hrsz-ú – hosszúfalvi – temető bővítésénél a 30 m-es védősáv a bővítési területen kívül biztosítandó.

6. A sportpályák, az idegenforgalmi fogadóhelyek és a temető övezeti előírásait a belterületi szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

7. Több ütemben megvalósuló konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. Amennyiben az elvi építési engedélyben szereplő tevékenység a 20/2001.(II. 14.) Korm. rendelet hatálya alá esik, az elvi építési engedélyhez környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni.

8. A különleges területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – lovarda, uszoda, teniszcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

9. A különleges területen:

a./ belterületen a teljes közműellátás, külterületen legalább a részleges 

     közműellátás és

b./ a burkolt út

biztosítandó

10. A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

11. A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Közlekedési és közműterület

8.§.

(1)  A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

2. A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

3. A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a központi belterületen föld alatt – elhelyezhető legyen.

4. Az utak mentén fasorok ültetendők – külterületen min. 8 m tőtávolsággal - , a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

5. A területen nem létesíthető – a mezőgazdaságból élők ingatlanainak kivételével - 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.

6. A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

9.§.

1. A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény.

2. A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

3. A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen( gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

4. A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási tervek tartalmazzák.

Erdőterület

10. §.

1. ^[20],^[21]

2. Az erdőterületeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságát is be kell vonni.

3. Az erdőterületen lévő 0328 hrsz-ú ingatlanon meglévő vadászház és környezete adottságként kezelendő; az épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, egy alkalommal nettó 25 m² –rel bővíthetők.

4. Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a belterület és a külterület szabályozási tervek tartalmazzák.

Mezőgazdasági terület

11 §.

(1)  A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

             a./ az OTÉK 29.§. (4) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5 helyett 5,5 m lehet

             b./ az OTÉK 29.§. (4) bekezdés szerint létesíthető lakóépület

                   -az M-BK, az M-GY, az M-N és az M-K övezeti jelű területen nem, 

                   -az M-SZ övezeti jelű területen min. 5 ha telekterületen

                     helyezhető el.

2. A belterületi kertterületen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján

3. A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

4. A mezőgazdasági gyepterületeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságát is.

5. A mezőgazdasági – gyep – területen lévő 0109/2 hrsz-ú ingatlanon meglévő lakóépület adottságként kezelendő; felújítható, korszerűsíthető, egy alkalommal nettó 25 m² –rel bővíthető.

6.  A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. §.(5) és (6) bekezdés előírásai alapján lehet kialakítani.

7. A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Vízgazdálkodási terület

12.§.

1. ^[22],[23]
2. A vízfolyások és a halastavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6 m, a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

3. A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

4. A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

13.§.

1. Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a zöldterületek és turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.

2. A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

3. A parkoló igény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

IV. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

14.§.

(1) ^[24],[25]

(2) Erzsébetpusztán, valamint a külterületi beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani, hogy ennek keretében:

a./ a közüzemi villamos - energia szolgáltatás

b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a 35/1996.(XII.29.) BM rendelet 46.§.-ban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c./ az egyedi közművel történő szennyvízelhelyezés és tisztítás

d./ a közterületi nyílt rendszerű csapadékvízelvezetés

megoldott legyen.

            Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a 

           beépíthetőségnek.

(3) A szennyvízcsatorna – rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a lábodi teraszos-kazettás szennyvíztelepre kell szállítani.

4. ^[26],[27]
5. A belterületeken, a védelem alatt álló természetvédelmi területeken, valamint a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén és a régészeti érdekű területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – további táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az egyéb területeken történő telepítés is csak önkormányzati hozzájárulással történhet.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

15.§.

1. A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a nagyatádi kommunális hulladéklerakó telepre, illetve annak megszűnése után a marcali lerakóhelyre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

2. Az esetleges állati tetemeket a szennyvíztelepre telepítendő dögkonténerbe kell elhelyezni, és onnan ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.

V. FEJEZET

Környezetvédelem

16.§.

1. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni,   hogy:

a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                    

  c./kizárja a környezetkárosítást

2. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy

folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék   

       környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

3. A településre az általános és az ökológiailag sérülékeny területi levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni. A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályaira.

4. A település szennyezésérzékenységi szempontból érzékeny terület, illetve nitrátérzékeny területen fekszik. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

5. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek és a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

6. A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 68 sz.főút és a 6616. sz. összekötő ut menti lakóterületen 65/55 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.

7. A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

8. ^[28]

Természet- és tájvédelem

17.§.

1. A településen az ex lege védett lápokat, a helyi jelentőségű, e rendelettel védetté nyilvánított természetvédelmi területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1.sz. melléklet tartalmazza.

2. Az ökológiai hálózat övezetén belül a 2003. XXVI. tv. előírásait kell alkalmazni.
3. A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. Táj- és településkép-védelmi okokból

              -a belterületi szabályozási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

              -útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

18.§.

1. A településen országos védelem alatt álló műemlék a középkori eredetű római katolikus temetőkápolna (tsz. 4549), az 1822-es klasszicista református templom (tsz. 4550), a klasszicizáló barokk stílusú református templom (tsz. 9611) és a római katolikus templom (tsz. 10578).

2. Az e rendelettel védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

3. A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat – a helyi építészeti értékek védelméről szóló – 6/1993. (V. 15.) sz. önkormányzati rendelet állapítja meg, melyben a lehetséges önkormányzati támogatásokon túl a védendő értékek hasznosításának különböző változatait is meg kell határozni.

4. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

VI. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

19.§.

1. ^[29]

2. ^[30],[31]
3. A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

(4) ^[32] Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli           környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból

- a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és az ipari gazdasági területeket a szabályozási tervek szerinti helyeken

- a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.

Záró rendelkezések

20.§.

1. Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

2. ^[33]
3. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

4. E rendelet 2004. február 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Lábod község összevont rendezési tervéről szóló 4/1991. (IV. 23.)., valamint az „Ady E. utca környékének rendezési tervéről” szóló 5/2002.(IV.18.) rendelet. Ezzel egyidejűleg a helyi építészeti értékek védelméről szóló 6/1993. (V. 15.). rendelet 1. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 2. sz. melléklete lép.

5. ^[34]E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Lábod, 2004. január 14.

                            Fehér Györgyné                                     Lassu István     

                                 körjegyző                                          polgármester

Egységes szerkezetbe foglalva.

Lábod, 2017. február 13.

                                                                       Nagy Balázs

                                                                           jegyző