Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésének a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §

(1) E rendelet célja Segesd község sajátos településképének, épített környezetének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme, megőrzése, alakítása

1. a helyi építészeti örökség egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával,
2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
3. a településképi követelmények meghatározásával,
4. a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

(2) A helyi védelem célja Segesd község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja Segesd jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó jellemzőkkel bíró településrészek lehatárolásával a településképi követelmények érvényesítése.

(4) E rendelet hatálya Segesd község teljes közigazgatási területének településképi védelmére terjed ki.

(5) A rendeletben nem szabályozott örökségvédelmi értékeket (műemlékek, régészeti lelőhelyek) a 2. függelék tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos szabályokat a kulturális örökség védelméről szóló törvény határozza meg.

II. Fejezet

A helyi védelem

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

2. §

(1) A helyi védelem feladata a helyi építészeti örökség feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, megőrzése, a lakossággal való megismertetése. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) A helyi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, az 1. mellékletben ^[1] meghatározott építményekre, építményrészletekre, alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra, táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre, szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra terjed ki, amit a Képviselő-testület védettnek nyilvánít.

3. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

3. §

(1) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a Képviselő-testület e rendelet módosításával dönt.

(2) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki, írásban kezdeményezheti.

(3) A helyi védelem alá helyezés iránti kezdeményezésnek tartalmazni kell:

1. a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
2. a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
3. fotódokumentációt,
4. helyszínrajzot,
5. a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját.

(4) A helyi védelem megszüntetése iránti kezdeményezésnek tartalmazni kell:

1. a védett épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
2. a védettség megszüntetésének rövid, szakszerű indokolását, fotódokumentációját,

(5) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket a helyben szokásos módon értesíteni kell.

(6) A helyi védettségre irányuló javaslatot a védelemről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon, legalább 30 napra közzé kell tenni.

(7) A védetté nyilvánításhoz az örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára, vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata szükséges.

(8) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész bevonásával a polgármester gondoskodik.

(9) Helyi védelem alatt álló építmény nem bontható el, kivétel ez alól az életveszélyes, visszafordíthatatlan műszaki állapot.

(10) A települési főépítész, annak hiányában a jegyző a helyi építészeti örökségről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
2. a védelem típusát,
3. a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és
4. a védelem rövid indokolását.

(11) E rendelet, illetve e rendelet módosításával megállapított helyi védelmet, annak hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

4. §

(1) Az 1. mellékletben ^[2] szereplő, helyi védelem alatt álló építészeti értéket a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyezheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) Az építmény romos állapotával nem veszélyeztetheti a közbiztonságot, vagy közvetlen környezetének használatát.

III. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek

5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

5. §

(1) A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

1. Falusias lakóterület,
2. Kisvárosias lakóterület,
3. Kertvárosias lakóterület,
4. Major terület,
5. Vegyes terület,
6. Gazdasági terület,
7. Zöldterületek.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt területek településkép védelme szempontjából kiemelt területek.

IV. Fejezet

A településképi követelmények

6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

(település teljes területe)

6. §

(1) Az építményeken az adott környezettel nem harmonizáló, kirívó homlokzati és tetőfedési anyagok, illetve azok olyan jellegű színezése nem alkalmazható.

(2) E rendelet 2. melléklete szerinti településképi szempontból meghatározó területeken nem alkalmazható:

1. közterületről látható részen alumínium lemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, hagyományostól eltérő színű (pl. kék, zöld) tetőfedés
2. a homlokzaton hullámlemez burkolat,
3. díszítő elemként csempe az ablakok körül,

(3) A település közigazgatási területén állandó használatra szánt hatósági műszaki engedéllyel nem rendelkező lakókocsi, és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.

(4) Belterületen, közterületről látható kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nád borítású.

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

7. §

(1) A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:

1. az elbontott építmények telkeit megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani,
2. épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a beépítés módjában, térmértékében, rendeltetésében, használat módjában, a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában illeszkedjen környezete adottságaihoz,
3. az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani,
4. a kerítések megengedett magassága legfeljebb 2 méter. A környezethez igazodóan, kialakult utcaképet figyelembe véve választandó a tömör vagy az áttört jelleg,
5. a növények ültetése során nem javasolt a 3. mellékletben szereplő inváziós növényfajok telepítése.

(2) A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:

1. az ingatlan fő funkcióját képviselő épületet jellemzően 35°- 45° hajlású magastetővel kell kialakítani;
2. az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát a szomszédos telken álló, utcaképileg egy látványt adó épületekkel összhangban kell kialakítani;
3. az épületek közterületről látható homlokzatainak és tűzfalainak egy homlokzaton belüli részleges felújítása vagy átfestése nem megengedett;
4. új épület építése vagy felújítása (tetőhéjazat cseréje) esetén alkalmazható tetőhéjazati anyag: cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, vagy cserépfedést utánzó fémlemez, 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezeteknél – trapézlemez kivételével – egyéb fémlemezfedés is,
5. meglévő épület homlokzatán nem építhető be a homlokzatra jellemzőtől eltérő színű, valamint eltérő arányú nyílászáró;
6. az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, azok tartozékaikat, klímaberendezést építészeti eszközökkel - lehetőség szerint - takartan kell telepíteni;
7. utcai kerítés kialakításához csak a településen hagyományos építőanyagok [kő, tégla, fa, kovácsoltvas, fém] valamint élő sövény alkalmazható, illetve ezek kombinációja is megengedett.

8. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

8. §

Az 1. mellékletben ^[3] szereplő helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. Az épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzat és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
2. Az épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
3. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
4. A közmű szerelvények (villanyóra szekrény, gázmérő) valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés csak a közterületről nem látható épületrészen vagy takart kialakítással helyezhető el.

9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

9. §

(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek Segesd helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben szereplő alábbi építési övezetek és övezetek:

1. Gazdasági terület,
2. Kereskedelmi gazdasági terület,
3. Közlekedési és közmű területek.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek a Segesd helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben szereplő alábbi építési övezetek és övezetek:

1. Falusias lakóterület,
2. Kertvárosias lakóterület,
3. Településközponti vegyes területek,
4. Központi vegyes terület,
5. Különleges területek.

(3) A község belterületén és annak határától számított 200 m-en belül, kertes mezőgazdasági területen, tájképvédelmi területen, ökológiai hálózattal érintett területen különálló adótorony nem létesíthető (lásd 1. függelék).

(4) A műemléki környezetben légvezeték nem építhető.

(5) A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:

1. el kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz,
2. a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van,
3. az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet alacsony intenzitással világítsuk meg.

(6) A település területen a 10 méternél magasabb, állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények /torony, antenna/, szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény, stb.) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni.

10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

10. §

(1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területeken lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés alól évente 12 naptári hét időszakra a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, illetve más jogszabályban meghatározottak szerint lehet eltérni.

(3) A település teljes területén, építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) létesíthető, a településképre vonatkozó előírások betartásával.

(4) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben önálló reklámberendezés mérete 2 m² nagyságot, a reklámhordozót tartó berendezések teljes magassága a 6 métert nem haladhatják meg.

(5) A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.

(6) Utasváró felületének legfeljebb 30 %-án – egységes felületet alkotva – helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. Az utasváró tetején reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

(7) A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és típusonkénti formájának azonosnak kell lennie.

(8) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/B. § (1) bekezdése és 1. melléklete ^[4] szerint védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, az ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétel – nem helyezhető el (lásd 1. függelék).

V. Fejezet

Kötelező szakmai konzultáció

11. Rendelkezés a szakmai konzultációról

11. §

(1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész, illetve, ha az önkormányzat által főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester (a továbbiakban: a konzultáció felelőse) 8 napon belül szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció kötelező az építési tevékenység megkezdését megelőzően az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. §-ban szabályozott egyedi bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében.

(3) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a kérelem benyújtójának kérésre a helyszínen is lefolytatható.

(4) A kérelem papír vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzat címre.

(5) A kérelmet a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi.

(6) A kérelmet az alábbi tartalmi követelménnyel kell benyújtani:

1. tervezett tevékenység helyszíne (cím, hrsz.),
2. tervezett tevékenység bemutatása,
3. a közterület felőli arculat bemutatása (fotó, megjelenés a közvetlen környezetben),
4. építési megjelenés vázlatos bemutatása.

(7) A szakmai konzultációról emlékeztetőt készít a konzultáció felelőse, amelyben rögzíti a nyilatkozatát, illetve a felvetett javaslatok lényegét.

(8) A konzultációkról a konzultáció felelőse nyilvántartást vezet.

VI. Fejezet

Településképi bejelentési eljárás

12. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,

rendeltetésváltozások köre

12. §

A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.

13. A bejelentési eljárással részletes szabályai

13. §

(1) E rendelet hatálya alá tartozó területen reklám, reklámhordozó csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el.

(2) A településképi bejelentési eljárás a reklám és reklámhordozó elhelyezésével érintett telek tulajdonosa kérelmére indul.

(3) A kérelmet a polgármesteréhez kell benyújtani a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben rögzített tartalommal.

(4) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

14. §

A településképi bejelentési eljárás szempontjai:

1. a kérelem megfelel-e a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek,
2. a reklám és reklámhordozó elhelyezése nem ellentétes az e rendeletben meghatározott településképi követelményekkel.

VII. Fejezet

A településképi kötelezés, településképi bírság

14. A településképi kötelezési eljárás

15. §

(1) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre kötelezési eljárást folytat le.

(2) A kötelezési eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján folytatja le a polgármester és szükségesetén kötelezést bocsát ki.

(3) A polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

15. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

16. §

(1) A polgármester településképi bírságot szabhat ki:

1. településképi követelmények be nem tartása,
2. a településképi bejelentés kezdeményezésének elmulasztása,
3. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
4. a településképi bejelentési döntést megelőzően megkezdett, a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó építési tevékenység esetén.

(2) A településképi kötelezettségek megszegése, illetve a településképi kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a kötelezett 50.000.- forinttól, 1.000.000.- forintig terjedő bírsággal sújtható.

16. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

17. §

(1) A bírság összegét 30 naptári napon belül az önkormányzat számlájára kell befizetni.

(2) A befizetési határidő letelte után az elmaradt befizetés ismételten kivethető és eljárási bírsággal sújtható.

(3) A településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, mely Segesd Község Önkormányzata bevételét képezi.

VIII. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

17. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

18. §

(1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához Segesd Község Önkormányzata támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésében határozza meg.

(3) Kérésére építményadó mentesség illeti meg a tulajdonost:

1. az épület szakszerű teljes felújítása esetén a befejezését követő 10 évig,
2. részleges felújítása esetén 5 évig.

(4) Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az önkormányzat elengedi.

(5) Az önkormányzat a védett érték jókarbantartását évenkénti településképi díjazás keretében díjazhatja, kitüntetheti: pl. önkormányzati dicséretet megszövegező táblával, tárgyi vagy pénzbeli díjazással.

IX. Fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

18. Hatálybalépés

19. §

E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

19. Hatályon kívül helyező rendelkezések

20. §

Hatályát veszti Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének A helyi építési szabályzatáról szóló 10/2002. (X.15.) Kt. számú rendeletének:

1. 23. §-a, és
2. 2. számú melléklete.

                        Péntek László                                                                  dr. Varga Katalin

                         polgármester                                                                             jegyző      

Kihirdetve: 2018. április 27.

                                                                                              dr. Varga Katalin

                                                                                                        jegyző

1. melléklet a 9/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez ^[5]

 Segesd helyi védelem alatt álló építészeti örökségének jegyzéke

Helyi építészeti értékek

1./ Iskola, Iskola u. 1.                                                                 4/

2./ Volt magtár, múzeum Kossuth u. 113/A                         814/1

FERROKOV üzem épületei:

3./ Irodaház Pálmaház u. 1.                                                   915/2

4./ Kémény Pálmaház u.                                                       1059/

5./ Lakóház Pálmaház u.                                                       1059/

6./ Üzemi épület 1.                                                                 924/

7./ Üzemi épület 2.                                                                 924/

8./ Kerítés                                                                              895/-898/, 915/1, 915/2, 919/,

                                                                                                922/, 923/2

9./ Községháza Szabadság tér 1.                                             169/1

10./ Nepomuki Szent János szobor Kanizsai u.                       894/

11./ Harangtorony Vörösmarty u.                                            764/

12./ Lakóház Kossuth u. 34.                                                    187/1

13./ Lakóház Teleki u. 25.                                                        786/

14./ Lakóház Kossuth u. 21.                                                    990/

15./ Lakóház Vörösmarty u. 35.                                              699/1

16./ Lakóház Vörösmarty u. 72.                                              558/

17./ Parókia Vörösmarty u. 44.                                                540/

18./ Református templom Vörösmarty u. 23.                          708/

19./ Kereszt Felsőhegy                                                             1768/

20./ Lakóház Vörösmarty u. 43.                                              694/

21./ Lakóház Vörösmarty u. 85.                                              671/

22./ Lakóház Táncsics u. 17.                                                    749/

23./ Harangtorony Felsőhegy                                                   1708/

24./ Kereszt Felsőhegy                                                             1709/

25./ Présház Alsóhegy                                                              2466/2

26./ Kereszt Felsőhegy                                                             2069/4

27./ Bor- és Pálinkaház (Alsóhegy)                                          2399

2. melléklet a 9/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez

Segesd településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

3. melléklet a 9/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez

Telepítésre nem javasolt inváziós növényfajok:

1. függelék a 9/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez

Táj- és természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek:

2. függelék a 9/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez

Segesd 2018. január 23. napján hatályos, védett ingatlanok listája, a hiteles hatósági nyilvántartás szerint: