Somogyudvarhely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015.(III.26.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2022. 08. 17- 2022. 11. 30Somogyudvarhely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015.(III.26.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Somogyudvarhely Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontja szerinti feladatkörében eljárva szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban SZMSZ) a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban megfogalmazott feladat- és hatáskörét, a szervezeti és működési előírásokat jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Somogyudvarhely Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 7515 Somogyudvarhely, Jókai u. 2.
(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése:Somogyudvarhely Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban képviselő-testület)
(4) Az Önkormányzat, a Képviselő-testület, a Polgármester, a Jegyző, és a Közös Önkormányzati Hivatal bélyegzőjén Magyarország címere használható. Az Önkormányzat, a Képviselő-testület és a Polgármester bélyegzőjén emellett Somogyudvarhely települési címere is használható.
3. § Helyi címer alapítását és használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
4. § Somogyudvarhely hivatalos honlapja: www.somogyudvarhely.hu.
A helyi önkormányzás általános szabályai, az önkormányzati jogok
2
6. § (1) A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok a képviselő-testületbe választott képviselőjük útján és helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják e jogaikat.
(2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
(3) A képviselő-testület a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyekben szabadon dönt. A törvény keretei között önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
7. § (1) A helyi önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozói tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
a) elsősorban helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival - helyi adópolitikával, telek- és ingatlan értékesítéssel - vállalkozásélénkítő, vállalkozásbarát környezetet teremt;
b) másodsorban közvetlenül részt vehet vállalkozásokban.
(2) A Képviselő-testületet a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában együttműködhet más önkormányzatokkal. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
4
Az önkormányzat jogállása és szervei
8. § (1) Az önkormányzat jogállását az Alaptörvény és az Mötv. határozza meg.
(2) Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók szerint besorolt alaptevékenységek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület hatásköréből az Mötv. 42. § szerinti hatáskörök nem ruházhatóak át.
(4) A bizottságokra, illetve a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.
(5) Somogyudvarhely Község Önkormányzat Képviselő-testületének szervei:
a) polgármester,
b) alpolgármesterek,
c) jegyző,
d) bizottságok,
e) Somogyudvarhelyi Közös Önkormányzati Hivatal.
A képviselő-testület ülései
9. § (1) A képviselő-testület tart alakuló, rendes és rendkívüli képviselő-testületi üléseket.
(2) A rendes ülésekre a képviselő-testület munkatervének megfelelően kerül sor.
(3) A Képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit, azonban a polgármester döntése alapján más helyszínen is megtartható az ülés, a nyilvánosság biztosítása mellett.
Alakuló ülés
10. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül – az általános szabályok szerint – a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő-testület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a polgármester- és a képviselőválasztás eredményéről és a választási eljárás törvényességéről.
(3) A polgármester, a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok az alakuló ülésen, illetve – időközi választás esetén – a megválasztásukat követő első képviselő-testületi ülésen ünnepélyes esküt tesznek.
(4) Az alakuló ülésről távollévő képviselő, illetve nem képviselő bizottsági tag az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először részt vesz.
(5) A polgármester és az önkormányzati képviselők, valamint külsős tagok esküjét az Mötv. 1. melléklete tartalmazza.
(6) A Képviselő-testület alakuló ülésének vagy az azt követő ülésének napirendjén – a polgármester előterjesztése alapján – szerepelnek a képviselő-testület bizottsági rendszeréről, a bizottságok felállításáról, a bizottsági tagok megválasztásáról, az alpolgármesterek megválasztásáról, a felsoroltak illetményéről, tiszteletdíjáról szóló előterjesztések. A képviselő-testület az alakuló ülésen, vagy azt követő ülésen szükség szerint módosítja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.
Rendkívüli ülés
11. § (1)5 Rendkívüli ülést kell összehívni Mötv. 44. §-a értelmében a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bármely bizottságának vagy a kormányhivatal vezetőjének indítványára.
(2)6 Az indítványban meg kell jelölni a testületi ülés összehívásának indokát.
(3)7 A polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belüli időpontra köteles a testület rendkívüli ülését összehívni, a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(4)8 Rendkívüli ülést lehet összehívni az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a képviselő-testület döntésének hiányában az önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.
(5)9 A (4) bekezdés szerinti rendkívüli ülés összehívására vonatkozó polgármesteri meghívóban meg kell jelölni az ülés tervezett napirendjét (napirendjeit), valamint mellékelni kell az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat.
(6)10 A (4) bekezdés szerinti rendkívüli ülés esetén az írásos meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell, illetve azonnali ülést igénylő esetekben legalább az ülés előtt ki kell osztani az önkormányzati képviselőknek. A rendkívüli ülés halasztást nem tűrő, indokolt esetben telefonon vagy e-mailen is összehívható.
(7)11 Rendeletet alkotni vagy módosítani a (4) bekezdés szerinti rendkívüli ülésen csak olyan témában lehet, amelyet az adott napirend témája szerint azonnal szükséges meghozni.
(8)12 A rendkívüli ülés időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendi pontokról a település lakóit a közös hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel értesíteni kell.
Rendes ülés
12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester, tartós akadályoztatásuk esetén pedig a Jogi, Ügyrendi és Önkormányzati Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és a napirendi pontokról az önkormányzati képviselőket a meghívók és az előterjesztések megküldésével kell értesíteni (rendes ülés előtt legalább 5 nappal).
(4) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét, idejét, kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését,
d) az önkormányzati bélyegző lenyomatát és a dátumot.
(5) A meghívóhoz mellékelni kell:
a) az előterjesztéseket,
b) a határozati javaslatokat,
c) a rendelettervezeteket.
(5a) A meghívó és mellékletei a képviselő és a bizottsági tag írásbeli nyilatkozata alapján, papír alapon nyomtatott formában, vagy elektronikus úton kerülnek kiküldésre.
(6) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
c) azokat, akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásánál indokoltnak tartja.
(7) A somogyudvarhelyi székhelyű társadalmi szervezetek vezetőit tanácskozási jog illeti meg azon bizottsági és képviselő-testületi üléseken tárgyalt napirendek tárgyalásakor, amely napirendek az alapszabályuk szerinti tevékenységi körüket érintik.
(8) A rendes képviselő-testület ülések időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendi pontokról a település lakóit a közös hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel értesíteni kell (rendes ülés előtt 3 nappal).
(9) A képviselő-testület tagjai közül jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.
Határozatképesség, szavazati arány
13. § (1) Az Mötv. 47. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele, azaz legalább 4 önkormányzati képviselő jelen van.
(2) Ha a fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a levezető elnök az ülést nem nyitja meg, vagy ha ülés közben áll be a határozatképtelenség, az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirende(ke)t vagy rendkívüli ülésen vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.
(3) A minősített többséghez Somogyudvarhely Község Önkormányzat Képviselő-testületében 4 fő igen szavazata szükséges. Egyszerű többséghez az Mötv. 47. § (2) bekezdése értelmében a jelenlévők többségének igen szavazata szükséges.
(4) Azon indítvány, amely a szavazás során nem kapta meg a szükséges többséget, elutasított javaslatnak számít. Az elutasított javaslatról a képviselő-testület bármikor újra szavazhat, vagy a következő ülésén újra napirendre veheti azt.
(5) A minősített szavazattöbbséget igénylő kérdések jegyzéke:
a) Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt ügyek;
b) önkormányzati képviselő szavazásból történő kizárása;
c) képviselői összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapítása;
d) képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés;
e) zárt ülés elrendelése;
f) a képviselő-testület feloszlatása;
g) hatáskör átruházása és visszavonása;
h) helyi népszavazás kiírása;
i) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek adományozása;
j) hitelfelvétel és kötvénykibocsátás;
k) önkormányzati vagyonnal való rendelkezés;
l) törvényben meghatározott egyéb kérdések;
m) bizottsági tagok és az elnök megválasztása, visszahívása;
n) kötelezettségvállalást jelentő döntések;
o) terület- és településfejlesztést érintő döntések.
Nyilvános és zárt ülések
14. § (1) A testületi ülések nyilvánosak. A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható, feltételhez nem köthető. A képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
(2) A zárt ülésről a hivatali hanganyagon kívül semmilyen külön felvétel nem készíthető.
(4) Zárt ülésen kizárólag az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.
(5) A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján,
b) az ülésvezető minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) c pontja esetén.
(6) Az Mötv. 46. § (2) a)-b) pontja esetében a zárt ülést el kell rendelnie az ülésvezetőnek, az Mötv. 46. § (2) c) pontja esetében az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület dönt.
(7) Zárt ülés tartását indítványozhatja:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) bármely önkormányzati képviselő,
d) a jegyző,
e) az érintett személy.
(8) A zárt ülésre ajánlott napirend anyagai titoktartási kötelezettség alá esnek. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a napirend tárgyalása során tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében is. A zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.
(9) A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren és a jegyzőn kívül – csak a képviselő-testület tagjai, és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet be.
Az ülések menete
15. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester megnyitja, vezeti, berekeszti vagy bezárja. A polgármester a jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő önkormányzati képviselők számát, a testület határozatképességét, ismerteti az ülésről távollévők nevét. A polgármester az ülés ideje alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.
(2) A határozatképesség megállapítása után a polgármester megnyitja az ülést. Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelyhez a polgármester és a képviselők módosító indítványokat tehetnek.
(3) A napirenddel kapcsolatos módosító indítványokról és a teljes napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(4) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén vagy külön felkérésre az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester, mindkettőjük tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Jogi, Ügyrendi és Önkormányzati Bizottság elnöke vezeti az ülést.
(5) Az ülésvezető napirendről napirendre vezeti a vitát, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat. Az ülésvezető a jelentkezések sorrendjében megadja a szót, s ülésvezetési jogkörén belül bármikor megtagadhatja, illetve megvonhatja a szót. Az ülésvezető figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt napirendtől.
(6) A polgármester az ülésvezetési jogkörén belül, szükség esetén tárgyalási szünetet rendelhet el, illetve a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy berekesztheti.
(7) Az ülés vezetője a napirendi pont tárgyalásakor ismerteti az esetleges bizottsági határozatot, majd megnyitja a napirend vitáját. Az ülésvezető saját hatáskörében dönt a vita lezárásáról. Az ülésvezető, ha egyéb ok nem merül fel, a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez nincs további hozzászóló, vagy a képviselő-testület egyszerű többséggel a vita lezárása mellett dönt. A vita lezárását ügyrendi javaslatként bármely képviselő kezdeményezheti. A szavazás után az ülés vezetője kimondja a határozatot.
(8) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyet szóban meg kell indokolni. Amennyiben az előterjesztő kéri a napirendről történő levételt, arról szavazni nem kell, egyébként a képviselő-testület az indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(9) Amennyiben az ülés során határozatképes létszám alá csökken a képviselők száma, az ülést be kell rekeszteni. A döntéssel le nem zárt napirendi ponttal kapcsolatos határozathozatalra – hacsak a határozatképesség korábban vissza nem áll – a következő testületi ülésen kerülhet sor.
A felszólalás szabályai
16. § (1) A hozzászólási szándékot a kézfeltartással, az ülésvezetőnél kell jelezni. A felszólalásra az ülés vezetője adja meg a szót, a jelentkezés sorrendjében.
(2) Egy napirendnél egy képviselő több alkalommal, összesen maximum 5 perc terjedelemben szólalhat fel. A jegyző a vitában soron kívül, több alkalommal is felszólalhat.
(3) A képviselő-testület hozzájárulhat a nem meghívott, de jelenlévő szakértő vagy egyéb személy hozzászólásához. A tanácskozási jog megadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) Ügyrendi kérdésben a képviselő bármikor szót kérhet. Ügyrendi javaslatnak minősül a képviselő-testület ülésének vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi, technikai szavazásokról nem születik alakszerű határozat. Amennyiben az ülés vezetője megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ebben az esetben vitának helye nincs.
Kizárás
17. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 49. §-a szabályozza.
(2) Amennyiben a képviselő a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és a szavazás előtt más képviselő javaslatára sem döntött a Képviselő-testület a döntéshozatalból való kizárásáról, az ülés elnöke a bejelentési kötelezettség elmulasztásának tudomására jutását követő rendes Képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásáról, egyidejűleg bejelenti az érintett képviselő személyes érintettségét. Ebben az esetben a Képviselő-testület az érintett döntésből való kizárásáról szóló döntésének meghozatalát követően az adott ügyben megismételt szavazást tart.
Az ülés rendje, méltósága
18. § (1) Az ülés vezetője gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról és a tanácskozás méltóságának megőrzéséről, ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkenti.
d) hozzászóláskor megadja, illetve az e.) és f.) pontban meghatározott esetben megvonja a szót a jelenlevők bármelyike tekintetében;
e) figyelmezteti a hozzászólót, és felszólítja a tárgyra térésre, ha eltér a tárgyalt témától, vagy ismétli a korábban általa vagy más hozzászóló által elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja szót, de ezen döntését a képviselőtestület egyszerű többséggel felülvizsgálhatja;
f) tárgyalási szünetet rendelhet el; a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti az akadály megszűnéséig.
g) a képviselő-testületi üléshez méltatlan, testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasíthatja; ismétlődő esetben figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti;
h) határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti. Azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása ezen okból elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére.
(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni nem lehet.
A napirendek előterjesztésének rendje
19. § (1) A képviselő-testülethez az előterjesztések határozati javaslatokkal, rendelettervezetekkel együtt, a 15. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak írásban nyújthatók be. Az előterjesztéseket a polgármesterhez kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 6. napon kell a polgármesterhez benyújtani. Az előterjesztést a polgármester továbbítja a jegyzőnek, aki jogszerűségi észrevételt tehet, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról a képviselők számára.
(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a polgármester döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé.
(4) Az írásbeli előterjesztés tartalmazza:
a) az előterjesztés tárgyát, számát,
b) az előzményeket, a tényállást, a szakmai véleményt,
c) a határozati javaslatot vagy rendelettervezetet,
d) a releváns jogi háttérre való hivatkozást,
e) a szükség szerinti mellékleteket.
(5) Előterjesztést tehetnek:
a) a polgármester,
b) az önkormányzati képviselők,
c) a jegyző,
d) a képviselő-testület bizottságai.
(6) Az Mötv. 42. §-ában meghatározott – át nem ruházható hatásköröket érintő – előterjesztések a bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.
Módosító javaslat
20. § (1) Módosító javaslatot az adott napirendi pont tárgyalásakor, a szavazási szakaszig szóban is be lehet terjeszteni. Módosító javaslatnak csak az tekinthető, amely az előterjesztésben megjelölt tárgyra és az eredetileg előterjesztett határozati javaslat módosítására irányul.
(2) Amennyiben a módosító javaslatot a napirend előterjesztője teszi, vagy a más által tett módosító javaslatot az előterjesztő szóban befogadja, a képviselő-testület már csak a módosított határozati javaslat elfogadásáról dönt. Amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadta be, a képviselő-testület külön dönt a módosító javaslatról, majd a módosított határozati javaslatról.
(3) Amennyiben a döntést minősített többséggel fogadhatja el a képviselő-testület, úgy a módosító javaslatról is kizárólag minősített többséggel dönthet.
Nyílt szavazás
21. § (1) Az önkormányzati képviselők csak személyesen szavazhatnak.
(2) A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető.
(3) A képviselő-testületi ülésen a nyílt szavazás kézfeltartással történik, az ülésvezető köteles a szavazatokat megszámlálni.
(4) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz, illetve egyéb hiba esetén – elrendeli a szavazás megismétlését és a korábbi szavazás megsemmisítését.
Titkos szavazás
22. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben. A szavazás titkosságáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A titkos szavazás szavazólappal, urna igénybevételével történik. A titkos szavazás módját az ülésvezető határozza meg.
(3) Az urnás titkos szavazás lebonyolítása a Jogi, Ügyrendi és Önkormányzati Bizottság jelenlévő képviselő tagjainak feladata. Amennyiben a bizottságnak valamely képviselő tagja nincs jelen, vagy érintett a szavazással kapcsolatos kérdésben úgy a képviselő-testület határozattal, az adott alkalomra kiegészíti a szavazatszámláló bizottságot, úgy hogy az legalább 3 tagú legyen.
(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát. A szavazás eredményéről és a szavazásról külön jegyzőkönyv készül. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság tagjai írják alá.
(5) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke számol be a képviselő-testületnek.
(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazás lebonyolításában részt vett szavazatszámláló bizottsági tagok nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat,
e) a szavazás eredményét,
f) a bizottság elnökének és a bizottság tagjainak az aláírását.
Név szerinti szavazás
23. § (1) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben név szerinti szavazást kell elrendelni a képviselők egynegyedének indítványára.
(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát a jegyző ABC sorrendben olvassa fel.
(3) Az ülésvezető előmondja a szavazásra feltett kérdést, amelyet a szavazási névsor is tartalmaz, amelyre a képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodás” szavak érthető kimondásával szavaznak. A jegyző a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön összeszámolja, és az eredményt átadja az ülésvezetőnek, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor – amelyet az ülésvezető és a jegyző hitelesítésül aláír – a jegyzőkönyv része.
(4) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő, valamint ha a képviselő-testület előzőleg döntött a titkos szavazás alkalmazásáról.
Polgármesteri beszámoló, felvilágosítás-kérés
24. § (1) A képviselő-testület rendes ülésein a polgármester szóbeli beszámoló keretében – külön napirendi pontként, vagy az egyéb napirendi pont keretében – tájékoztatja a képviselő-testületet az előző rendes ülés óta történt fontosabb polgármesteri tevékenységekről (polgármesteri beszámoló).
(2) A települési képviselő az ülésen a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.
A döntéshozatal formái
25. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot és határozatot hoz.
(2) Az Mötv. 50. §-ban rögzítettek szerint a határozathoz minősített többségű döntés szükséges, egyéb esetekben a határozati javaslat elfogadásához a jelen lévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).
(3) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Somogyudvarhely Község Önkormányzat Képviselő-testületének …/20…(.. hó .. nap) képviselő-testületi határozata.
(4) A képviselő-testületi döntésekről az önkormányzati hivatal éves bontásban nyilvántartást vezet.
(5) A képviselő-testület normatív határozatait a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
26. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezhetik: a települési képviselők, az önkormányzati bizottság elnöke, a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.
(2a)13 A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki elsőként a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg.
(4) A rendelet tervezetét a jegyző készíti el. Megbízható az előkészítéssel az erre célra létrehozott ideiglenes bizottság, sőt a külső szakértő is. Az önkormányzati hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(5) A polgármester egyes rendelettervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.
(6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(7) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Somogyudvarhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/20…(.. hó .. nap) önkormányzati rendelete.
(8) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(9) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
(10) A jegyző szükség szerint, de legalább ciklusonként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, ennek eredményéről előterjesztést készít a testület számára.
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
27. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-a alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A nyilvános ülésről video felvétel készülhet.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát, annak aláírása után – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a lakosság számára betekintésre a Somogyudvarhelyi Közös Önkormányzati Hivatalnál hozzáférhetővé kell tenni.
(4) Az ülésen készült felvételt időkorlátra való tekintet nélkül meg kell őrizni.
A gazdasági program és a munkaterv
28. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el. A gazdasági programot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A képviselő-testület – a naptári évtől eltérő – éves munkaterv szerint dolgozik. Az éves munkatervet a polgármester minden év decemberében köteles beterjeszteni a képviselő-testület elé.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a képviselő-testület által előre meghatározott éves feladatokat,
b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendeket,
c) a képviselő-testületi ülések várható ütemezését,
d) az előre tervezett napirendek címét, az előterjesztő nevét,
e) a közmeghallgatás időpontját.
A képviselő-testületi tagok jogállása
29. § (1) Az önkormányzati képviselő jogállását az Alaptörvény, az Mötv. és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezései határozzák meg.
(2) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(3) A települési képviselő megbízatása a választással jön létre, jogait a képviselői eskü letételétől gyakorolhatja, feladatait társadalmi megbízatásként látja el.
(4) A képviselő-testület tagjainak díjazását külön önkormányzati rendelet határozza meg.
30. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles:
a) felkészülten részt venni a képviselő-testület munkájában;
b) amennyiben bizottsági tag, felkészülten részt venni a bizottság munkájában;
c) rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal;
d) lehetőséget adni a választópolgároknak, hogy telefonon időpontot egyeztessenek egyéni fogadóóra megtartásának kérdésében;
e) testületi vagy bizottsági ülésről történő távolmaradását írásban, telefonon vagy elektronikus formában minden esetben előzetesen a hivatalban bejelenteni;
f) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott nem nyilvános információt megőrizni;
g) vagyonnyilatkozatot készíteni és azt határidőre leadni;
h) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni;
i) a tárgyalt napirenddel kapcsolatos érintettségét jelezni.
(2) Az önkormányzati képviselők főbb jogai:
a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
b) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül az önkormányzat szerveinek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,
c) az önkormányzati hivataltól igényelhet a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést,
d) a bizottsági üléseken tanácskozási joggal részt vehet.
A képviselő-testület bizottságai, a bizottságok típusai, feladatai
31. § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelően állandó bizottságokat hoz, és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, vagy külön rendeletében meghatározott, átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(3) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai megválasztásukat követően a képviselő-testület előtt kötelesek esküt tenni. A bizottság teljes jogkörű tagjává az eskü letételét követően válnak.
(4) A képviselő-testület meghatározott időre és célfeladat ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hoz létre, amely bizottság a feladat teljesülésével automatikusan megszűnik. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. Az ad-hoc bizottságban végzett munkáért külön díjazás nem jár. Az ad-hoc bizottságra egyebekben a bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.
(5) Az állandó bizottság elnöke és tagjai a települési önkormányzati képviselők külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint jogosultak díjazásra.
(6) Az állandó bizottságok általános feladatai:
a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben;
c) véleményezi a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket;
d) a bizottság feladatainak tárgyában előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek;
e) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében.
A bizottságok elnevezése és szervezete
32. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai (elnevezésük, rövidített nevük, létszámuk):
a) Jogi, Ügyrendi és Önkormányzati Bizottság (JÜÖB) (3 fő képviselő)
b) Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság (SZEB) (3 fő képviselő, 2 fő nem képviselő)
(2) A képviselő-testület határozza meg bizottsági rendszerét, a bizottságok feladatait, összetételét és választja meg bizottságok tagjait. A bizottsági tagok, a bizottsági elnök megválasztásához és visszahívásához minősített többség szükséges.
(3) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külsős) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(4) A képviselő-testület által a bizottságokra ruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 2. melléklete rögzíti.
A bizottságok működése
33. § (1) A bizottság ülését az elnök, illetve az elnök felkérésére vagy az elnök akadályoztatása esetén a bizottság valamelyik önkormányzati képviselő tagja hívja össze és vezeti.
(2) Több bizottság feladatkörét érintő ügy esetén együttes bizottsági ülés tartható. Együttes ülésen a bizottságok határozatképességének a megállapítása és a szavazás bizottságonként, külön-külön történik. Ebben az esetben egy közös bizottsági jegyzőkönyv készül.
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester és a jegyző.
(4) A bizottsági ülés helyét, idejét és napirendjét tartalmazó meghívót az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján az ülés előtti 3 nappal – rendkívüli ülés esetén 24 órával az ülés előtt – ki kell függeszteni. A bizottsági ülésre a meghívót és az előterjesztéseket minden bizottsági tag és minden tanácskozási joggal rendelkező meghívott részére a fenti időben meg kell küldeni.
(5) Az elnök köteles a bizottságot az indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottság két tagjának indítványára,
d) más bizottság elnökének indítványára.
(6) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az elnök felkérése szerinti egy, az aktuális ülésen jelen lévő tagja írja alá.
A képviselő-testület, illetve az önkormányzat tisztségviselői
34. § A helyi önkormányzat tisztségviselői: a polgármester és a képviselő-testület által választott alpolgármesterek, valamint a jegyző.
A polgármester
35. § (1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, az önkormányzat képviselő-testületének elnöke.
(2) A polgármester tisztségét főállásban, teljes munkaidőben látja el.
(3) A polgármesterre ruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.
(4) A polgármester illetményét a képviselő-testület a jogszabály által meghatározott összegben határozza meg. A képviselő-testület a polgármester részére költségtérítést állapít meg. A polgármester egyéb munkáltatói jogokkal kapcsolatos kéréseit az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester engedélyezi.
A polgármester feladatai
36. § (1) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.
(2) A polgármester egyéb feladatai:
a) gyakorolja a testület által átruházott hatásköröket;
b) segíti és koordinálja az önkormányzati képviselők és a bizottságok munkáját;
c) fogadóórát tart;
d) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait;
e) részt vesz a hivatali értekezleteken;
f) részt vesz az önkormányzati társulási üléseken.
(3) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, élet-, balesetveszély, valamint katasztrófahelyzet elhárítását szolgáló, azonnali beavatkozást, intézkedést igénylő ügyekben.
Az alpolgármester
37. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére tagjai sorából két alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat. Tiszteletdíjuk mértékét a jogszabály által meghatározott keretek között a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján állapítja meg.
(3) Az alpolgármesterekre – abban az esetben, ha polgármestert helyettesítő jogkörében járnak el – a polgármesterre vonatkozó szabályok irányadóak.
(4) Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást, és a polgármester helyettesítési rendjét a polgármester határozza meg írásban.
A jegyző
38. § (1) A jegyző kinevezésére az Mötv. 82. § alapján kerül sor, figyelemmel az Mötv. 83. § b) pontjára.
(2) A jegyző az Mötv. 81. §-ának megfelelően vezeti a közös önkormányzati hivatalt.
(3) A jegyző a képviselő-testület és a bizottságok működése, döntése kapcsán az esetleges jogszabálysértő gyakorlatot köteles jelezni. Jelzési kötelezettségének az ülésen szóban, vagy az ülés után írásban is eleget tehet.
(4)14 A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
A Közös Önkormányzati Hivatal
39. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre. A Közös Önkormányzati Hivatal Gyékényes településen állandó kirendeltséget működtet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Somogyudvarhelyi Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6) és (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a képviselő-testületek határozattal fogadják el.
Az önkormányzati társulásra vonatkozó szabályok
40. § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult.
(2) Az Önkormányzat képviselő-testülete a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A társulási megállapodások megkötése során az Mötv. 87-95. §-aiban foglalt rendelkezések szerint jár el.
(3) A képviselő-testület egyes feladat- és hatásköreinek ellátását a többcélú társulásra vagy a mikrotérségi társulásra átruházhatja. A társulásban való részvétel nem sértheti a település önkormányzati jogait, és érdekét.
(4) A társulással kapcsolatos kérdéseket megállapodásba kell foglalni. A megállapodást a polgármester és a jegyző készíti elő és gondoskodik annak végrehajtásáról is.
(5) Az önkormányzat társulásait az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.
(6) A polgármester évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a társulásban végzett munkáról.
(7) A polgármester társulási tanácsban való helyettesítéséről külön határozattal dönt a képviselő-testület.
Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai
41. § (1) A képviselő-testület hivatalos testvérközségi kapcsolatot ápol az erdélyi Bögöz, és a horvátországi Molve községekkel, továbbá partner települési kapcsolatokat ápol a horvátországi Zdala községgel.
(2) A testvérközségi kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokat a 4. melléklet tartalmazza.
Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona
42. § (1) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok terhére a polgármester jogosult kötelezettséget vállalni a Vagyonrendelet és a Közbeszerzési szabályzat valamint a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseinek betartásával.
(2) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az éves költségvetéséről rendeletet alkot.
(3) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.
(4) Az önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza.
(5) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(6) A zárszámadással kapcsolatban az Áht. 91. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
Lakossággal való kapcsolattartás, tájékoztatás
Közmeghallgatás
43. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer az Mötv 54. §-a szerinti közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadóak.
(2) A közmeghallgatás időpontját és helyét széles körben meg kell hirdetni. Az önkormányzat a közmeghallgatásról a település polgárait 15 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon értesíti. A közmeghallgatás megszervezése a polgármester feladata.
(3) A közmeghallgatásos ülés lefolyása:
a) az előterjesztő szóban tart ismertetést,
b) a polgármester vagy az általa megkért képviselő, vagy hivatali dolgozó kiemeli, rögzíti a főbb vitapontokat, a döntésre érett kérdéseket,
c) elsőként a lakosság köréből megjelentek kapnak szót, ezt követően a képviselők mondják el hozzászólásaikat, amely során lehetővé kell tenni, hogy az abban érintett állampolgár nyomban reagálhasson,
d) ezt követően kell kialakítani egy közös, egységes álláspontot.
Lakossági fórumok
44. § A lakosság kezdeményezésére, a polgármester kezdeményezésére vagy a képviselők többségének javaslatára lakossági fórumot kell tartani, különösen a lakosságot érintő, fontosabb döntések előkészítésekor.
A kihirdetés helyben szokásos módja
45. § (1) A rendeletek, normatív határozatok és hirdetmények helyben szokásos módon történő kihirdetése a Somogyudvarhely, Jókai u. 2. szám alatti hivatali épület hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
(2) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzat honlapja (www.somogyudvarhely.hu).
Záró rendelkezések
15
46. § (1) Az SZMSZ melléklete:
1. melléklet Somogyudvarhely Község önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti felsorolása
2. melléklet A képviselő-testület, a polgármesterre és a bizottságok hatáskörei
3. melléklet Az önkormányzati társulások jegyzéke
4. melléklet Testvértelepülési kapcsolatok szándéknyilatkozatai
(2)
47. § (1) E rendelet 2015. április 1. napjától lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Somogyudvarhely Község Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007.(III. 28.) önkormányzati rendelete és az ezt módosító 9/2007.(IV.26.), 6/2008.(VI. 3.), 7/2010.(X. 15.) és a 16/2013.(XII. 13.) önkormányzati rendeletek.
1. melléklet16
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
3. 013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés
4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
5. 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
6. 041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
7. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
8. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
9. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
10. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
11. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
12. 064010 Közvilágítás
13. 066010 Zöldterület-kezelés
14. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
15. 072111 Háziorvosi alapellátás
16. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
17. 074031 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás
18. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
19. 081043 Iskolai, diáksport-tevékenység támogatása
20. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
21. 082044 Könyvtári szolgáltatások
22. 084070 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése
23. 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
24. 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
25. 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
26. 091140 Óvodai nevelés ellátás működtetési feladatai
27. 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai
28. 091212 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon
29. 091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
30. 092112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon
31. 092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
32. 096010 Óvodai intézményi étkeztetés
33. 104030 Gyermekek napközbeni ellátása
34. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
35. 107051 Szociális étkeztetés
36. 107052 Házi segítségnyújtás
37. 107054 Családsegítés
38. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
2. melléklet17
1. A képviselő-testület át nem ruházott hatásköre helyi rendeletek alapján
1.1. Dönt a jogosulatlanul igénybevett ellátások visszafizetéséről, elengedéséről, vagy csökkentéséről (szociális rendelet);
1.2. Dönt a kamatmentes szociális kölcsönről 50 000Ft felett (szociális rendelet);
1.3. Dönt az egyéb természetbeni juttatások közül: tanévkezdési támogatás megállapításáról, illetve a szociális célú tűzifa támogatás megállapításáról külön rendelet alapján.
2. A polgármester átruházott hatáskörei helyi rendeletek alapján
2.1. Önkormányzati rendkívüli települési támogatásról szóló döntés (szociális rendelet);
2.2. Dönt a települési temetési támogatás megállapításáról, és a köztemetésről (szociális rendelet);
2.3. Dönt a kamatmentes szociális kölcsönről 50 000Ft-ig (szociális rendelet);
2.4. Dönt a települési lakhatási kiadások támogatásáról (szociális rendelet);
2.5. Az igénylés feltételeinek megfelelő jogosult részére a szociális étkeztetés ellátás megállapítása (szociális rendelet);
2.6. Dönt a karácsonyi települési támogatási kérelmekről a Képviselő-testület által tárgyévben meghatározott eljárásrend alapján (szociális rendelet);
2.7.18 Dönt a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában foglalt önkormányzati hatósági hatáskörökben.
2.8. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 36.§-ában foglaltak szerint közútkezelői hozzájárulást ad a közút területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához - kivéve a közút felbontásához -.
2.9.19 Dönt a tanévkezdési támogatás iránti kérelmekről (szociális rendelet).
3. A bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök
3.1. Jogi, Ügyrendi és Önkormányzati Bizottság
3.1.1. Az alpolgármester megválasztásával kapcsolatos titkos szavazás lebonyolítása;
3.1.2. Egyéb titkos szavazások lebonyolítása, szavazatok összeszámlálása;
3.1.3. Javaslatot tehet az SZMSZ felülvizsgálatával kapcsolatos kérdésekben, illetve kezdeményezheti az SZMSZ felülvizsgálatát;
3.1.4. Véleményezheti az önkormányzati rendelet és határozat-tervezeteket, figyelemmel kíséri a rendeletek hatályosulását, ellenőrizheti a képviselő-testület határozatainak végrehajtását;
3.1.5. Véleményt nyilváníthat a Közös Hivatallal kapcsolatos szervezeti kérdésekben;
3.1.6. Javaslattétel a képviselő-testületnek olyan fegyelmi ügyben benyújtott előterjesztéshez, amelynek elbírálása az önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik;
3.1.7. A képviselői méltatlansági ügyekkel kapcsolatban eljár – méltatlansággal kapcsolatos esetek kivizsgálása, képviselő-testület elé döntésre előterjesztése;
3.1.8. Előterjeszti a polgármester, alpolgármester és képviselő-testületi tagok tiszteletdíjára, jutalmazására vonatkozó javaslatokat;
3.1.9. Testületi, vagy tisztségviselői felkérésre részt vesz az önkormányzatot érintő polgári jogi szerződések és egyéb ügyletek véleményezésében;
3.1.10. A polgármester és a települési képviselők összeférhetetlenségi eljárásával és a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok elvégzése. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok elvégzéséhez a Közös Hivatal technikai, támogató tevékenységet nyújt.
3.1.11. Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozatait, ennek keretében:
3.1.11.1. átveszi a vagyonnyilatkozatokat, nyilvántartást vezet a vagyonnyilatkozatokról, és a vagyonnyilatkozat leadásának határidejét követő testületi ülésen a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet a vagyonnyilatkozatok leadásának teljesítéséről,
3.1.11.2. az Önkormányzati választásokat követően valamennyi képviselőnek az alakuló üléstől számított 30 napon belül visszaadja a vagyonnyilatkozatát,
3.1.11.3. biztosítja a települési képviselő vagyonnyilatkozatának nyilvánosságát, és ennek keretében a polgármester és a képviselők nyilvános vagyonnyilatkozatát a Közös Hivatal páncélszekrényében helyezi el. A nyilvános vagyonnyilatkozatokba történő betekintés lebonyolításához a szükséges technikai segítséget a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke és egy tagja együttesen nyújtja. Az azonosító adatokba és a hozzátartozók vagyonnyilatkozatába az érdeklődők nem tekinthetnek bele. Az azonosító adatokba, valamint a hozzátartozói nyilatkozatokba csak a bizottság tekinthet be, ellenőrzés céljából. Az azonosító adatokat és a hozzátartozói nyilatkozatokat tartalmazó zárt borítékokat a páncélszekrényében tárolják. A lezárt páncélszekrényt az Pénzügyi és Jogi Bizottság elnökének és bármely tagjának együttes jelenlétében lehet kinyitni és bezárni.
3.1.11.4. Felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és őrizzék;
3.1.12. A képviselői méltatlansági ügyekkel kapcsolatban eljár – méltatlansággal kapcsolatos esetek kivizsgálása, képviselő-testület elé döntésre előterjesztése.
3.2. Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság
3.2.1. Önkormányzati rendkívüli települési támogatásról szóló döntés (szociális rendelet);
3.2.2. Egyéb természetbeni juttatások megállapítása: élelmiszervásárlási utalvány megállapítása, tankönyv kifizetése, gyermekintézmények térítési díjának átvállalása;
3.2.3. Dönt a kamatmentes szociális kölcsönről 50 000Ft felett (szociális rendelet);
3.2.4. Az étkezési térítési díj átvállalásának megállapítása (szociális rendelet);
3.2.5. Közreműködés a település szociálisan hátrányos helyzetben lévő lakosok körülményeinek feltárásában, szükség szerint az önkormányzati hivatallal közös megoldásában, javaslatok tétele a települési szociális körülmények javítására;
3.2.6. A szociális jelzőrendszeri tagokkal kapcsolatos együttműködés;
3.2.7. A szociális tűzifa kérelmek testületi döntésre előkészítése, előzetes véleményezése.
3. melléklet
4. melléklet
Az II. Fejezet címe a Somogyudvarhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az „Az önkormányzati jogok” alcím címét a Somogyudvarhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az III. Fejezet címe a Somogyudvarhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az „Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete” alcímet a Somogyudvarhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § (1) bekezdése a Somogyudvarhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a Somogyudvarhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a Somogyudvarhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (4) bekezdése a Somogyudvarhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (5) bekezdése a Somogyudvarhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (6) bekezdése a Somogyudvarhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (7) bekezdését a Somogyudvarhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § (8) bekezdését a Somogyudvarhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 26. § (2a) bekezdését a Somogyudvarhely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 38. § (4) bekezdését a Somogyudvarhely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A „Mellékletek, függelékek” alcím címét a Somogyudvarhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet a Somogyudvarhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Somogyudvarhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet 2.7. pontja a Somogyudvarhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdés - 1. melléklet 1. pontjával megállapított szöveg.
A 2. melléklet 2.9. pontját a Somogyudvarhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdés - 1. melléklet 2. pontja iktatta be.
A 3. melléklet cím szövege a Somogyudvarhely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.