Szenyér Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2017 (XII.27.) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

Hatályos: 2017. 12. 28- 2024. 03. 12

Szenyér Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2017 (XII.27.) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

2017.12.28.

Szenyér Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésének a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet célja Szenyér község sajátos településképének, épített környezetének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme, megőrzése, alakítása

1. a helyi építészeti örökség egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával,

2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

3. a településképi követelmények meghatározásával,

4. a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

(2) A helyi védelem célja Szenyér község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja Szenyér jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó jellemzőkkel bíró településrészek lehatárolásával a településképi követelmények érvényesítése.

(4) E rendelet hatálya Szenyér Község közigazgatási területére terjed ki.

A rendeletben nem szabályozott örökségvédelmi értékeket (műemlékek, régészeti lelőhelyek) a 2. függelék tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos szabályokat a kulturális örökség védelméről szóló törvény határozza meg.
II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

2. § (1) A helyi védelem feladata a helyi építészeti örökség feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, megőrzése, a lakossággal való megismertetése. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) A helyi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, az 1. mellékletben meghatározott építményekre, építményrészletekre, alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra, táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre, szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra terjed ki, amit a Képviselő-testület védettnek nyilvánít.

3. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

3. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a Képviselő-testület e rendelet módosításával dönt.

(2) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki, írásban kezdeményezheti.

(3) A helyi védelem alá helyezés iránti kezdeményezésnek tartalmazni kell:

a.) a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b.) a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
c.) fotódokumentációt,
d.) helyszínrajzot,
e.) a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját.
(4) A helyi védelem megszüntetése iránti kezdeményezésnek tartalmazni kell:
a.) a védett épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b.) a védettség megszüntetésének rövid, szakszerű indokolását, fotódokumentációját,
(5) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket a helyben szokásos módon értesíteni kell.
(6) A helyi védettségre irányuló javaslatot a védelemről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon, legalább 30 napra közzé kell tenni.
(7) A védetté nyilvánításhoz az örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára, vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata szükséges.
(8) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész bevonásával a polgármester gondoskodik.
(9) Helyi védelem alatt álló építmény nem bontható el, kivétel ez alól az életveszélyes, visszafordíthatatlan műszaki állapot.
(10) A települési főépítész, annak hiányában a jegyző a helyi építészeti örökségről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a.) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
b.) a védelem típusát,
c.) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és
d.) a védelem rövid indokolását.
(11) E rendelet, illetve e rendelet módosításával megállapított helyi védelmet, annak hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

4. § (1) Az 1. mellékletben szereplő, helyi védelem alatt álló építészeti értéket a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyezheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) Az építmény romos állapotával nem veszélyeztetheti a közbiztonságot, vagy közvetlen környezetének használatát.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

5. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

a.) Simon és Kossuth utca területe
b.) Petőfi utca területe
c.) Badacsonyi utca területe
d.) Kisperjés lakóterület
e.) Temető és templom területe
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt területek településkép védelme szempontjából kiemelt területek.
IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

(település teljes területe)

6. § (1) Az építményeken az adott környezettel nem harmonizáló, kirívó homlokzati és tetőfedési anyagok, illetve azok olyan jellegű színezése nem alkalmazható.

(2) E rendelet 2. melléklete szerinti településképi szempontból meghatározó területeken nem alkalmazható

a.) közterületről látható részen alumínium lemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, hagyományostól eltérő színű (pl. kék, zöld) tetőfedés
b.) a homlokzaton hullámlemez burkolat,
c.) díszítő elemként csempe az ablakok körül,
(3) A település közigazgatási területén állandó használatra szánt, hatósági műszaki engedéllyel nem rendelkező lakókocsi, és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.
(4) Belterületen, közterületről látható kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nád borítású.

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

7. § (1) A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:

a.) az elbontott építmények telkeit megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani,
b.) épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a beépítés módjában, térmértékében, rendeltetésében, használat módjában, a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában illeszkedjen környezete adottságaihoz,
c.) az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani,
d.) a kerítések megengedett magassága legfeljebb 2 méter. A környezethez igazodóan, kialakult utcaképet figyelembe véve választandó a tömör vagy az áttört jelleg,
e.) a növények ültetése során nem javasolt a 3. mellékletben szereplő inváziós növényfajok telepítése.
(1) A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a.) az ingatlan fő funkcióját képviselő épületet jellemzően 30°- 45° hajlású magastetővel kell kialakítani;
b.) az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát a szomszédos telken álló, utcaképileg egy látványt adó épületekkel összhangban kell kialakítani;
c.) az épületek közterületről látható homlokzatainak és tűzfalainak egy homlokzaton belüli részleges felújítása vagy átfestése nem megengedett;
d.) lakóterületen magastetőt csillogásmentes (matt), felülettel kell kialakítani, a településképbe illő,- jellemzően natúr égetett cserép színárnyalataival megegyező színű égetett cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, vagy cserépfedést utánzó fémlemez, 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezeteknél, illetve a kivételek esetében – trapézlemez kivételével – formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is élpíthető.
e.)meglévő épület homlokzatán nem építhető be a homlokzatra jellemzőtől eltérő színű, valamint eltérő arányú nyílászáró;
f.)az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, azok tartozékaikat, klímaberendezést építészeti eszközökkel - lehetőség szerint - takartan kell telepíteni;
g.) utcai kerítés kialakításához csak a településen hagyományos építőanyagok (kő, tégla, fa, kovácsoltvas, fém) valamint élő sövény alkalmazható, illetve ezek kombinációja is megengedett.

8. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

8. § Az 1. mellékletben szereplő helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a.) Az épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzat és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
b.) Az épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
c.) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
d.) A közmű szerelvények (villanyóra szekrény, gázmérő) valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés csak a közterületről nem látható épületrészen vagy takart kialakítással helyezhető el.

9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

9. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek Szenyér helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben szereplő alábbi építési övezetek és övezetek:

a.) Közlekedési és közmű területek.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek a Szenyér helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben szereplő alábbi építési övezetek és övezetek:
a.) Falusias lakóterület,
b.) Különleges területek,
c.) Zöldterületek.
(3) A község belterületén és annak határától számított 200 m-en belül, kertes mezőgazdasági területen, tájképvédelmi területen, ökológiai hálózattal érintett területen különálló adótorony nem létesíthető (lásd 1. függelék).
(4) A műemléki környezetben légvezeték nem építhető.
(5) A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
a.) el kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz,
b.) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van,
c.) az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással világítsuk meg.
d.) igazítsák a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez.

10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

10. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területeken lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés alól évente 12 naptári hét időszakra a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében illetve más jogszabályokban meghatározottak szerint lehet el térni.

(3) A település teljes területén, építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) létesíthető, a településképre vonatkozó előírások betartásával.

(4) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben önálló reklámberendezés mérete 2 m2 nagyságot, a reklámhordozót tartó berendezések teljes magassága a 6 métert nem haladhatják meg.

(5) A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.

(6) Utasváró felületének legfeljebb 30 %-án – egységes felületet alkotva – helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. Az utasváró tetején reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

(7) A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és típusonkénti formájának azonosnak kell lennie.

(8) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/B. § (1) bekezdése és 1. melléklete szerint védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, az ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétel – nem helyezhető el (lásd 1. függelék).

V. Fejezet

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

11. Rendelkezés a szakmai konzultációról

11. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész, illetve, ha az önkormányzat által főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester (a továbbiakban: a konzultáció felelőse) 8 napon belül szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció kötelező az építési tevékenység megkezdését megelőzően az Étv. 33/A. §-ban szabályozott egyedi bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében.

(3) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a kérelem benyújtójának kérésre a helyszínen is lefolytatható.

(4) A kérelem papír vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzat címre.

(5) A kérelmet a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi.

(6) A kérelmet az alábbi tartalmi követelménnyel kell benyújtani:

a.) tervezett tevékenység helyszíne (cím, hrsz.),
b.) tervezett tevékenység bemutatása,
c.) a közterület felőli arculat bemutatása (fotó, megjelenés a közvetlen környezetben),
d.) építési megjelenés vázlatos bemutatása.
(7) A szakmai konzultációról emlékeztetőt készít a konzultáció felelőse, amelyben rögzíti a nyilatkozatát, illetve a felvetett javaslatok lényegét.
(8) A konzultációkról a konzultáció felelőse nyilvántartást vezet.
VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

12. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

12. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.

13. A bejelentési eljárással részletes szabályai

13. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó területen reklám, reklámhordozó csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el.

(2) A településképi bejelentési eljárás a reklám és reklámhordozó elhelyezésével érintett telek tulajdonosa kérelmére indul.

(3) A kérelmet a polgármesteréhez kell benyújtani a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben rögzített tartalommal.

(4) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(5) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Szenyér Község Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

14. § A településképi bejelentési eljárás szempontjai:

a.) a kérelem megfelel-e a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek,
b.) a reklám és reklámhordozó elhelyezése nem ellentétes az e rendeletben meghatározott településképi követelményekkel,
VII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

14. A településképi kötelezési eljárás

15. § (1) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre kötelezési eljárást folytat le.

(2) A kötelezési eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján folytatja le a polgármester és szükségesetén kötelezést bocsát ki.

(3) A polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

15. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

16. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete településképi bírságot szabhat ki:

a.) településképi követelmények be nem tartása,
b.) a településképi bejelentés kezdeményezésének elmulasztása,
c.) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
d.) a településképi bejelentési döntést megelőzően megkezdett, a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó építési tevékenység esetén.
(2) A településképi kötelezettségek megszegése, illetve a településképi kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a kötelezett 50.000.- forinttól, 1.000.000.- forintig terjedő bírsággal sújtható.

16. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

17. § (1) A bírság összegét 30 naptári napon belül az Önkormányzat számlájára kell befizetni.

(2) A befizetési határidő letelte után az elmaradt befizetés ismételten kivethető és eljárási bírsággal sújtható.

(3) A településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, mely Szenyér Község Önkormányzat bevételét képezi.

VIII. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

17. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

18. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Szenyér Község Önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésében határozza meg.

(3) Az egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa a helyi adó kivetésekor az erre vonatkozó rendelkezés szerint adókedvezményben, illetve adómentességben részesülhet. Az adókedvezmény mértékét az önkormányzat adórendelete tartalmazza.

(4) Kérésére építményadó mentesség illeti meg a tulajdonost:

a.) az épület szakszerű teljes felújítása esetén a befejezését követő 10 évig,
b.) részleges felújítása esetén 5 évig.
(5) Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az Önkormányzat elengedi.
(6) Egyéb támogatást nyújt (pl. belépőjegyet ad valamely önkormányzati létesítménybe/eseményre).
(7) Az önkormányzat a védett érték jókarbantartását évenkénti településképi díjazás keretében díjazhatja, kitüntetheti: pl. önkormányzati dicséretet megszövegező táblával, tárgyi vagy pénzbeli díjazással.
IX. Fejezet

A RENDELET MELLÉKLETEI ÉS FÜGGELÉKEI

19. § (1) E rendelet mellékletei:

1. melléklet: Szenyér helyi védett építészeti örökségének jegyzéke

2. melléklet: Szenyér településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

3. melléklet: Telepítésre nem javasolt inváziós növényfajok

(2) E rendelet függelékei:

1. függelék: Táj- és természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek

2. függelék: Szenyér védett ingatlanok listája, a hiteles hatósági nyilvántartás szerint

X. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

18. Hatálybalépés

20. § E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

19. Hatályon kívül helyező rendelkezések

21. § Hatályát veszti Szenyér Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szenyér Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2003 (IV.7.) önkormányzati rendeletének 8. § (6), (9) bekezdése, a 24. §, az 1. függeléke, a 2. függeléke, a 3. függeléke, a 4. függeléke. Hatályát veszti a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló Szenyér Község Önkormányzat 12/2017 (XII.8) önkormányzati rendelete. Hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szól Szenyér Község Önkormányzat 13/2017 (XII.8.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet a 14/2017. (XII. 27.) önkormányzati rendelethez

Szenyér helyi védett építészeti örökségének jegyzéke

Ssz.

Cím

Hrsz.

Jelleg

1.

Kossuth L. u. 3.

Hrsz.: 4

lakóépület

2.

Simon József u. 54.

Hrsz.: 204

lakóépület

3.

Simon József u.35.

Hrsz.: 290

lakóépület

4.

Simon József u. 31.

Hrsz.: 293

lakóépület

5.

Simon József u. 29.

Hrsz.: 294

lakóépület

6.

Simon József u. 25.

Hrsz.: 300

általános iskola

7.

Simon József u. 17.

Hrsz.: 305

lakóépület, polgári ház

8.

Simon József u. 5.

Hrsz.: 313

lakóépület, polgári ház

9.

Simon József u. 1.

Hrsz.: 315

posta, kultúrház, volt kúria

10.

Petőfi S. u. 59.

Hrsz.: 68

lakóépület

11.

Petőfi S. u. 55.

Hrsz.: 70

lakóépület

12.

Petőfi S. u. 53.

Hrsz.: 71

lakóépület

13.

Petőfi S. u. 49.

Hrsz.: 73

lakóépület

14.

Petőfi S. u. 15.

Hrsz.: 90

lakóépület

15.

Kisperjes u. 5.

Hrsz.: 065/18

lakóépület

16.

Hrsz.: 053

gazdasági épület

2. melléklet a 14/2017. (XII. 27.) önkormányzati rendelethez

Szenyér településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

3. melléklet a 14/2017. (XII. 27.) önkormányzati rendelethez

Táj- és természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek

4. melléklet a 14/2017. (XII. 27.) önkormányzati rendelethez

Szenyér 2017.08.11-én hatályos, védett ingatlanok listája, a hiteles hatósági nyilvántartás szerint: