Kaposújlak község képviselő testületének 7/2011 (IX.23..) önkormányzati rendelete

Kaposújlak helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2023. 10. 25- 2023. 10. 25

Kaposújlak község képviselő testületének 7/2011 (IX.23..) önkormányzati rendelete

Kaposújlak helyi építési szabályzatáról

2023.10.25.

(Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 7/2017.(VI.12.) rendelettel)

Kaposújlak Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c)pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános előírások

1. § (1) A rendelet hatálya Kaposújlak község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az OTÉK előírásait az e rendeletben, valamint az ennek mellékletét képező szabályozási tervekben (2.2. Külterület szabályozási terv (1. sz. melléklet) és 2.3. Belterület szabályozási terv (2. sz. melléklet)) foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

a) a külterületi és a belterületi határvonal

b) a szabályozási vonalak

c) az övezeti és építési övezeti határok, jelek

d) az övezeti és építési övezeti előírások

e) a beépíthető sáv határa

f) a védetté nyilvánított természeti és művi értékek

g) a sajátos jogintézmények

h) az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

i) a beültetési kötelezettség.

(4) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(5) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a történeti fejlődés során kialakult településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki. A már beépült telek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladja.

(6) Az épületeket és építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezeti-, a táji-, a természeti- és az építészeti értékvédelmi követelményeknek, valamint az illeszkedés szabályainak. A beépítésre szánt területen csarnok-jellegű épület építése a településkép és a tájkarakter védelme érdekben – látványtervvel igazoltan – tájba illesztve, illetve növényzettel takartan végezhető.

(7) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezés során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(8) A beépítésre szánt területen különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a lakóterületen létesíthető, a többi területfelhasználási egység területén terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el oly módon, hogy nem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok beépítését. A terepszint alatti építmény legfeljebb egy szint mély (-3,5 m járószint) lehet.

A beépítésre nem szánt területen a terepszint alatti építmény a telek 10%-át nem haladhatja meg és legfeljebb egy szint mély (-3,5 m járószint) lehet

(9) A belterületen különálló hirdetőberendezés nem helyezhető el, új hirdetőberendezés az épülethez igazodóan, annak karakterét nem rontva helyezhető el. A külterületen nagyméretű hirdetőberendezés /góliát-tábla/ nem helyezhető el.

(10) A 10m-nél magasabb építmények és a 250 m²-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez a külön jogszabályban¹ meghatározott látványtervet kell mellékelni. A 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

(11) Haszonállattartás céljára szolgáló épületet és trágyatárolót a lakó és intézményi funkciójú épületektől legalább 10 m-re, a telek hátsó kertje felé kell elhelyezni, illeszkedve a szomszédos telkeken lévő melléképületekhez. Az állattartással és állattartó épületekkel kapcsolatos jogszabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(12) A település területén lakókocsi, lakókonténer és konténer csak ideiglenesen, felvonulási létesítményként helyezhető el.

(13) A település közigazgatási területét érinti a vízeróziónak kitett terület övezete. Az ilyen érintettségű területeken tervezett építési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat és folyamatokat, az építés egyedi feltételeit, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is. Az épületek tervezése során alkalmazkodni kell a morfológiai adottságokhoz és földtani felépítéshez. Az épületeket úgy kell megvalósítani, hogy a felszíni vízelvezetés a meglevő és a kialakuló épített környezet védelme érdekében maradéktalanuk megvalósuljon.

(14) A földtani veszélyforrások (csúszásveszélyes terület) övezete által érintett területeken a beépítést, illetve az engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, amely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is.

(15) ¹ A vízjárta területeken a vonatkozó jogszabályok^2,3 előírásait kell alkalmazni. E területeken beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, valamint épület nem építhető.

(16) A közigazgatási területen megkutatott és nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon – nyersanyag lelőhely – található a külterület szabályozási terven jelölt helyeken az alábbiak szerint:

-Hetesi árok I.-II. nevű megkutatott érett tőzeg nyersanyaglelőhely (lelőhely kód: 15-02-000-11)

-Hetesi árok I.-IV. nevű megkutatott vegyes tőzeg és lápföld nyersanyaglelőhely (lelőhely kód: 15-02-072-02)

(17) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni és a tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési terület pince- és üregviszonyait.

(18) 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (mélyutakkal, bevágással, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

(19) 15º-nál meredekebb dőlésű területek beépítését mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatok eredményeire kell alapozni.

(20) Az új – belterületté váló – beépítésre szánt területeken építeni csak a művelésből való kivonás és az építési telek kialakítása után szabad.

(21) ² Az ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezete által érintett területen (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű területen)

a) szántó művelési ágú területen épület nem helyezhető el;

b) egyéb művelési ágú területen csak olyan építmény helyezhető el, mely a művelési ág szerinti gazdálkodás céljait szolgálja;

c) új építmény elhelyezése a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével történhet;

d) birtokközpont és csarnok jellegű épület nem helyezhető el

e) erőmű, kiserőmű nem helyezhető el;

f) a közlekedési-, energetikai és elektronikus hírközlési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az ökológiai kapcsolatok zavartalan működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el;

g) bányászati tevékenység a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával történhet. Új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető;

h) energetikai célú növénytelepítés, ültetvény telepítés nem végezhető.

(22) ³ A tájképvédelmi terület övezete által érintett területen (a továbbiakban: tájképvédelmi érintettségű területen)

a) új építmény elhelyezése tájba illesztve a hagyományos tájszerkezet megőrzésével, a tájkarakter erősítésével történhet;

b) a hagyományos tájhasználat megőrzendő, művelési ág váltás, más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű- és közút építése érdekében történhet;

c) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

(23) ⁴ A vízminőség-védelmi terület övezete által érintett területen a vonatkozó jogszabályok^4,5 előírásait kell figyelembe venni.

(24) ⁵ A naperőmű létesítés céljából korlátozottan igénybe vehető terület övezete által érintett területen a vonatkozó jogszabály⁶ előírásait kell figyelembe venni.

II. Fejezet

Településszerkezet, területfelhasználás

2. § (1)⁶ A település igazgatási területének

a) beépítésre szánt területei:

aa) lakóterület, ezen belül: falusias lakóterület (Lf); kertvárosias lakóterület (Lke)

ab) gazdasági terület, ezen belül: kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz); energiatermelő egyéb ipari terület (Gip-E)

ac) különleges terület, ezen belül: temető (és kegyeleti park) (Kü-T); sportpálya terület (Kü-S); idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I); repülőtér (Kü-R); honvédelmi terület (Kü-H); mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Kü-M); szennyvíztisztító telep (Kü-Sz)

b) beépítésre nem szánt területi:

ba) közlekedési és közműterület, ezen belül: közút (Köu); parkoló (Köp); vasút (Kök)

bb) zöldterület, ezen belül: közpark (Z)

bc) erdőterület, ezen belül: védelmi (Ev); gazdasági (Eg); turisztikai (Et)

bd) mezőgazdasági terület, ezen belül: általános mezőgazdasági terület (Má); kertes mezőgazdasági terület (Mk)

be) vízgazdálkodási terület, ezen belül: folyó- és állóvizek medre és parti sávja (V); a víziközmű ellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó) (V-vt); vésztározó töltése (V-t); töltés kerékpáros közforgalom számára megnyitott magánúttal (V-tk)

bf) természetközeli terület, ezen belül: vizes élőhely (Tk)

bg) különleges beépítésre nem szánt egyéb terület, ezen belül: sport és szabadidős rekreációs terület (Kk-S); horgásztavas turisztikai központ (Kk-Ho)

(2) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket, valamint az építési övezetek és övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. Fejezet

Beépítésre szánt területek

Falusias lakóterület

3. § (1) A falusias lakóterületekre (Lf) vonatkozóan az OTÉK 14. § előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a) az építménymagasság az OTÉK 14. § (1) bekezdése szerinti helyett a szabályozási terven jelölt és e rendelet 3. § (2) bekezdésében szereplő érték lehet

b) az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsorolt építmények közül nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel	Beépítési mód	Beépítési % maximum	Építménymagasság maximum (m)	Telekterület minimum (m²)
Lf 1	O	30	5,0	750
Lf 2	O	25	5,0	1000
Lf 3	O	20	5,0	1500

(3) A falusias lakóterületen telkenként legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.

(4) A lakóterületen az új épületeket a meglevő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy, hogy azok a történeti fejlődés során kialakult telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák. Mindezek biztosítása érdekében:

a) a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet úgy, hogy új lakóterület kialakításánál az átlagos telekszélesség 20 m-nél kevesebb nem lehet

b) az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb meglevő telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók

c) a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

d) az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen, az épületek tetőfedése – az égetett kerámiacserép színében – cserép, betoncserép, a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45º lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú gazdasági épületek csarnokszerkezete alacsonyabb hajlásszöggel és formájában, karakterében, színében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

e) a tetőforma jellemzően az „utcára merőleges gerincű” nyeregtető lehet, az épület utcai szélessége legfeljebb 9 m lehet, az utcai homlokzati síktól legalább 4m-re kezdődően lehet oldalszárny

f) az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények elhelyezhetők az önálló kirakatszekrény és a föld feletti gáztároló kivételével

g) az elő-, oldal- és hátsókert méretét

-ahol a szabályozási terv jelöli, annak megfelelően,

-ahol a szabályozási terv nem jelöli, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint

kell biztosítani.

(5) Az övezeti előírástól eltérő módon beépített lakótelkeken az előírásnak nem megfelelő meglevő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

(6) A lakóterületen

a)legalább a részleges közműellátás és

b)a burkolt út

biztosítandó.

(7) A falusias lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 40% kell legyen.

(8) ⁷ A falusias lakóterületen nem létesíthető a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály⁷ hatálya alá tartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény.

Kertvárosias lakóterület

4. § (1) A kertvárosias lakóterületekre (Lke) vonatkozóan az OTÉK 13. § előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a) az építménymagasság az OTÉK 13. § (1) bekezdése szerinti helyett a szabályozási terven jelölt és e rendelet 4. § (2) bekezdésében szereplő érték lehet

b) az OTÉK 13. § (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.

Jel	Beépítési mód	Beépítési % maximum	Építménymagasság maximum (m)	Telekterület minimum (m²)
Lke1	O	30	5,0	600
Lke2	O	30	5,0	700
Lke3	O	30	5,0	900

(3) A kertvárosias lakóterületen telkenként legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.

(4) A lakóterületen

a) a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet úgy, hogy az átlagos telekszélesség 20 m-nél kevesebb nem lehet

b) az épületek tömeg- és homlokzatalakítása a tájba illeszkedő, hagyományos anyaghasználatú és szinezésű legyen, az épületek tetőfedése – az égetett kerámiacserép színében – cserép, betoncserép, a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45º lehet.

c) az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények elhelyezhetők az önálló kirakatszekrény, húsfüstölő, jégverem, trágyatároló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló, szélkerék kivételével

d) az elő-, oldal- és hátsókert méretét

-ahol a szabályozási terv jelöli, annak megfelelően,

-ahol a szabályozási terv nem jelöli, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint

kell biztosítani.

(5) A lakóterületen

a) legalább a részleges közműellátás

b) a burkolt út

biztosítandó.

(6) A kertvárosias lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50% kell legyen.

(7) A kertvárosias lakóterületen nem létesíthető a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály⁴ hatálya alátartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

5. §⁸ (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre (Gksz) vonatkozóan az OTÉK 19. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19. § (3) bekezdés szerinti létesítmények.

(2)⁹ A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – az 1. és 2. mellékletben található szabályozási terveken és a 6. melléklet táblázatában meghatározottak alapján kell alkalmazni.

(3) A gazdasági terület feltárását és kiszolgálását biztosító magánút helyét és nagyságát a terület egészére vonatkozó telekalakítási eljárás keretében kell meghatározni. A magánút telekszélességének legalább 12 m-nek kell lennie.

(4)¹⁰

(5)¹¹

(6) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen

a) legalább a részleges közműellátás és

b) a burkolt út

biztosítandó.

(7)¹² A Gksz5 építési övezeti jelű területen csak háztartási méretű kiserőmű - háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével - létesíthető.

5/A. §

„Egyéb ipari terület

„(1) Az energiatermelő egyéb ipari terület a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló naperőmű-park (Gip-E) területe, ahol a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények létesíthetők.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Jel	Beépítési mód	Beépítési % maximum	Építménymag. maximum (m²)	Telekterület minimum (m)	Legkisebb zöldfelület (%)
Gip-E	SZ	10	4,5	30000	50

2 Beiktatta a 7/2017.(VI.12.) rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2017. június hó 12. napjától.

(3) A terület feltárása közforgalom elől elzárt magánúttal biztosítandó.

(4) A terület közműellátást – a villamos energia kivételével – nem igényel. A 22 kW-os elosztóhálózati csatlakozást földkábellel kell biztosítani.

(5) A zöldfelület a napelemcellák alatt is biztosítható.”

Különleges terület

6. §

(1) A település területén különleges területek a temető és a kegyeleti park (Kü-T) területe, a sportpálya (Kü-S) területe, az idegenforgalmi fogadóhelyek (Kü-I1), (Kü-I2), (Kü-I3) területei, a repülőtér (Kü-R) területe, a honvédelmi (Kü-H) terület, a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Kü-M) és a szennyvíztisztító telep (Kü-Sz) területe.

(2) A Kü-T építési övezeti jelű temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeléséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek helyezhetők el.

(3) A Kü-S építési övezeti jelű sportpálya területén sportolásra szolgáló és a sporttal kapcsolatos építmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(4) A Kü-I1 építési övezeti jelű idegenforgalmi-fogadóhely – Somssich kastély és környéke – területén kereskedelmi szállásférőhelyek, sport és szabadidős létesítmények, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és egyéb közösségi szórakoztató-kulturális épületek, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. Az ingatlanon meglévő lakóépületek felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők, illetve új lakóépületek nem építhetők.

A Kü-I2 építési övezeti jelű idegenforgalmi-fogadóhely – Somssich mauzóleum – területén új építmények nem helyezhetők el.

A Kü-I3 építési övezeti jelű idegenforgalmi-fogadóhely területén a lovassporthoz kapcsolódó építmények (lovarda és egyéb sportlétesítmények, kereskedelmi szállásférőhelyek, vendéglátó létesítmények), valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(5) A Kü-R építési övezeti jelű repülőtér területén a repüléssel kapcsolatos és logisztikai építmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(6) A Kü-H építési övezeti jelű honvédelmi területen a honvédelemmel kapcsolatos építmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(7) A Kü-M építési övezeti jelű mezőgazdasági üzemi területen a mezőgazdasági termények feldolgozásával és raktározásával, valamint az állattartással kapcsolatos épületek, építmények, és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(8) A Kü-Sz építési övezeti jelű szennyvíztisztító-telep területen a szennyvíztisztításhoz szükséges építmények és kiszolgáló épületei helyezhetők el.

(9) A különleges területek övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

Jel	Beépítési mód	Beépítési % maximum	Építménymag. Maximum (m)	Telekterület minimum (m²)	Zölddel való fedettség (%)
Kü-T	SZ	10	6,0	3500	40
Kü-S	SZ	15	6,0	10000	70
Kü-I1	SZ	20	9,0	10000	50
Kü-I2	SZ	K	K	3700	80
Kü-I3	SZ	30	7,5	10000	40
Kü-R	SZ	10	7,5	30000	70
Kü-H	SZ	20	6,0	9000	40
Kü-M	SZ	20	6,0	10000*	40
Kü-Sz	SZ	40	4,5	1100	40

A *-gal jelölt legkisebb telekterület a terület feltárását szolgáló magánút és a közműlétesítmények területére nem vonatkozik.

(10) A különleges területen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, illetve nem éghető héjazat, a tető hajlásszöge 35-45º közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – sportcsarnok, uszoda, hangár, raktár, istálló, stb. – alacsonyabb tetővel, illetve formájában, karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(11) A különleges területeken

a) legalább a részleges közműellátás és

b) a burkolt út

biztosítandó.

IV. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

7. § (1) A beépítésre nem szánt területeken a HÉSZ övezeti előírásaiban meghatározottnál kisebb telket – a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, véderdő, illetve a közlekedési közmű-elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.

(2) A beépítésre nem szánt területeken lévő olyan ingatlanokon, melyeken e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de a tulajdoni lap szerint meglévő lakó- és gazdasági épületek vannak, az épületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek bővítése – ahol ezzel a lehetőséggel még nem éltek – legfeljebb nettó 25 m²-rel, egy alkalommal lehetséges.

Közlekedési és közműterület

8. § (1) A közlekedési és közműterületekre (Köu) vonatkozóan az OTÉK 26. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A belterületi közlekedési- és közmű területen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – lehetőleg felszín alatt – elhelyezhető legyen.

(3)¹³

(4)¹⁴

(5)¹⁵

(6) A helyi külterületi utak mentén építmény az úttengelytől mért legalább 6-6 m távolságon túl helyezhető el.

(7)¹⁶

(8)¹⁷

Zöldterület

9. § (1) A zöldterületre (Z) vonatkozóan az OTÉK 27. § előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el a 27. § (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti épületek.

(2) A zöldterületek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A zöldterületen közlekedési-, közmű és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak, illetve közvilágítás kivételével – valamint hirdetőtáblák nem helyezhetők el.

(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 70% kell legyen, melyet többszintesen (gyep, cserje, fa) kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 40% legyen. A parképítést tájépítész szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján kell elvégezni.

Erdőterület

10. § (1)¹⁸ Az erdőterületekre az OTÉK vonatkozó előírásait, e rendelet 7. § előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) A meglevő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.

(3) Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

(4)¹⁹ A vízjárta terület által érintett erdőterületen épület nem helyezhető el; egyebekben a vonatkozó jogszabályok^2,3 előírásait is alkalmazni kell.

(5)²⁰ A település közigazgatási területén az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak: Ev - védelmi rendeltetésű erdőterület; Ev-1 - természetvédelmi érintettségű védelmi rendeltetésű erdőterület; Ev-3 - természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű védelmi rendeltetésű erdőterület; Eg - gazdasági rendeltetésű erdőterület; Eg-1 - természetvédelmi érintettségű gazdasági rendeltetésű erdőterület; Et - turisztikai rendeltetésű erdőterület; Et-1 - természetvédelmi érintettségű turisztikai rendeltetésű erdőterület; Et--3 - természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű turisztikai rendeltetésű erdőterület

(6)²¹ Az Ev-1, Eg-1 és Et-1 övezeti jelű – természetvédelmi érintettségű– erdőterületeken az (1)-(4) bekezdésben leírtakat e rendelet 1. §. (21) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.

(7)²² A Ev-3 és Et-3 övezeti jelű – természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű – erdőterületen az (1)-(4) bekezdésben leírtakat e rendelet 1. §.(21) és (22) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.

Mezőgazdasági terület

11. § (1) A mezőgazdasági területekre az OTÉK vonatkozó előírásait, e rendelet 7. § előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 29. § (3) és (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2)²³ A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak: Má - általános mezőgazdasági terület; Má-1 - természetvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület; Má-2 - tájképvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület; Má-3 - természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület; Mk-s - kertes mezőgazdasági terület-szőlőhegy; Mk-b - kertes mezőgazdasági terület-belterületi kert

Általános mezőgazdasági terület

12. § (1) Az általános mezőgazdasági területen (Má):

a) 0,5 ha-nál kisebb és 50 m-nél keskenyebb telket – a 7. § (1) bekezdésben leírtak kivételével – kialakítani nem szabad.

b) szántó művelési ágú területen 1 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető. 1 ha és azt meghaladó telekméret esetén tanya és farmgazdaság is kialakítható, ahol a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 3 %-át illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg

c) gyep művelési ágú területen 0,8 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető. 0,8 ha és azt meghaladó telekméret esetén tanya és farmgazdaság is kialakítható, ahol hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 3 %-át illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg

d) szőlő és gyümölcs művelési ágú területen 0,6 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető. 0,6 ha és azt meghaladó telekméret esetén tanya és farmgazdaság is kialakítható, ahol a szőlő és gyümölcstermelést és feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 1,5 %-át illetve az 500 m²-t nem haladhatja meg.

(2) Az általános mezőgazdasági területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50%-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága az alkalmazott üzemtechnológia függvényében nagyobb is lehet, de 7,5m-nél magasabb építmények elhelyezése csak a tájba illesztett módon, látványtervvel igazoltan történhet.

(3) Az általános mezőgazdasági területen

a) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű a helyi építészeti hagyományokhoz igazodó, természetes anyaghasználatú és színvilágú épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal

b) a csarnokszerkezetű épületeken semleges vagy természetes föld színeket kell alkalmazni.

(4) Állattartó épületet a felszíni vízfolyásoktól és tavaktól legkevesebb 100 m távolságra lehet elhelyezni.

(5)²⁴ Az Má-1 övezeti jelű - természetvédelmi érintettségű - általános mezőgazdasági területen az (1)-(4) bekezdésben leírtakat e rendelet 1. §. (21) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.

(6)²⁵ Az Má-2 övezeti jelű – tájképvédelmi érintettségű – általános mezőgazdasági területen az (1)-(4) bekezdésben leírtakat e rendelet 1. §.(22) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.

(7)²⁶ Az Má-3 övezeti jelű – természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű – általános mezőgazdasági területen az (1)-(4) bekezdésben leírtakat e rendelet 1. §.(21) és (22) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.

Kertes mezőgazdasági terület

13. § (1) A kertes mezőgazdasági területeken (Mk) e rendelet 11. § előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az Mk-s övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen (szőlőhegy) 1200 m²-nél kisebb és 12m-nél keskenyebb, az Mk-b övezeti jelű területen (belterületi kert) 720 m²-nél kisebb és 8 méternél keskenyebb telket – a 7. § (1) bekezdésben leírtak kivételével – kialakítani nem szabad.

(3) Az Mk-s övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen (szőlőhegy) az (1) és (2) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

a) 1200 m²-nél kisebb telken épület nem helyezhető el

b) 1200m² és az annál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület (présház és pince) építhető. A beépített alapterület a telek 3%-át, illetve a 60m² -t nem haladhatja meg

c) lakóépület nem létesíthető.

d) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű, anyaghasználatú és színezésű épületek helyezhetők el szabadonálló beépítési móddal. Az épületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m lehet; a legnagyobb homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5m-t

e) a tető hajlásszöge 35-45º közötti, az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsupszalma lehet.

f) a közmű- és hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.

g) a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében lehetséges.

h) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni.

i) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.

j) reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető el.

(4) Az Mk-b övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen (belterületi kert) az (1) és (2) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

a)720 m²-nél kisebb telken épület nem helyezhető el

b)720 m² és az annál nagyobb telken 1 db maximum 15 m² alapterületű, maximum 2,5 m építménymagasságú szerszámtároló helyezhető el

c)lakóépület nem létesíthető

d)nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik elhelyezhetők.

Vízgazdálkodási terület

14. § (1)²⁷ Az igazgatási területen levő vízgazdálkodási területekre az OTÉK vonatkozó előírásait, valamint a vonatkozó jogszabályok^2,3 előírásait kell alkalmazni.

(2) Külterületen a természetes és természetközeli állapotú vízfolyás, vizes élőhelyek partvonalától számított 50-50 m-en belül, tavak partjától 100 m-en belül új építmény vízgazdálkodási, halászati és horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények kivételével nem helyezhető el.

(3) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében

a) az állami tulajdonú vízfolyások és tavak esetében 6-6 m,

b) a nem állami tulajdonú vízfolyások és tavak esetében 3-3 m

szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(4) A természetes vízfolyások természetközeli állapotát meg kell őrizni, a vízépítési munkáknál a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. Mederfeltöltés nem alkalmazható, szükséges esetben a meder burkolását természetközeli módon kell megoldani.

(5)²⁸ A vízgazdálkodási területen belüli, kerékpáros közforgalom számára megnyitott magánutak azon szakaszain, ahol munkagépek közlekedését biztosítani szükséges, a vízgazdálkodási terület kezelőjének előírása szerint kell a töltést és az út-pályaszerkezetet kialakítani.

Természetközeli terület

15. §²⁹ (1) A természetközeli területekre – vizes élőhely (Tk) – az OTÉK vonatkozó előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) A természetközeli területeken tilos minden olyan tevékenység végzése, ami a természeti környezetet károsítja, vagy rá negatív hatással bír.

(3) A természetközeli területek teljes területén gondoskodni kell a szukcessziós folyamatok, illetve a megjelenő gyomfajok visszaszorításáról.

(4) A természetközeli területek fenntartásáról az illetékes Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett módon kell gondoskodni.

Különleges beépítésre nem szánt egyéb terület

16. § (1) A különleges beépítésre nem szánt egyéb területekre – sport és szabadidős rekreációs (Kk-S) terület és horgásztavas turisztikai központ (Kk-Ho) terület – vonatkozóan az OTÉK 30/B. § előírásait kell alkalmazni.

(2)³⁰ A sport és szabadidős rekreációs területen (Kk-S) szálláshely szolgáltató épület, szabadtéri sport és szabadidős létesítmények, a látogatók számára szolgáló szociális és vendéglátó épület, valamint azok kiszolgáló létesítményei létesíthetők szabadonálló beépítési móddal, maximum 5 m építménymagassággal, maximum 2 % beépítettséggel. (A beépítettség számításakor a tervezett tó területét is figyelembe lehet venni.)

(3) A Györkevölgyi horgásztavas turisztikai központ (Kk-Ho) területén vendégház, kemping, egyenként maximum 15 m² alapterületű horgásztanyák, viziállások, sport és kulturális létesítmények, állatsimogató, valamint azok kiszolgáló létesítményei létesíthetők szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagassággal, maximum 2 %-os beépítettséggel. (A beépítettség számításakor a horgásztó területét is figyelembe lehet venni.)

(4) A különleges beépítésre nem szánt egyéb területeken

a)a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű, anyaghasználatú és színezésű épületek helyezhetők el

b)épületek és építmények csak a területen meglévő védett növények megtartásával helyezhetők el, az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság ellenőrzése mellett.

c)a tető hajlásszöge 35-45º közötti, az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsupszalma lehet.

V. Fejezet

Közhasználatra szolgáló területek

17. § (1)³¹ Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési- és közműterületek, a zöldterületek (közterületek), valamint – a hatályos jogszabályok^8,9 keretein belül – a turisztikai rendeltetésű erdőterületek, illetve a DDVIZIG vagyonkezelésű töltéseken kerékpáros közforgalom számára megnyitott magánutak területe a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja. A rendeltetéstől eltérő használathoz a terület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) A közterületen elhelyezhető:

- autóbusz-váróhelyiség

- telefonfülke

- közműépítmény (transzformátorház, gázfogadó és szennyvízátemelő

kivételével)

- köztárgy, valamint

- zöldterületen az OTÉK 27. § (4) a) pontja szerinti építmények.

VI. Fejezet

Közműellátás és elektronikus hírközlés

Általános előírások

18. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. (Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi, vezeték jog bejegyzésével kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.)

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.

(4) Út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújítását és a még hiányzó közmű kiépítését meg kell oldani.

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(7) A településen a közművek nyomvonalát érintő területen tereprendezési és feltárási munkát csak az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni.

(8) A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

a) belterületi, és a külterületi beépítésre szánt területen rendelkezésre áll, illetve biztosított a villamosenergia és a vezetékes ivóvíz ellátás, valamint a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, továbbá az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett;

b) beépítésre nem szánt területen az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, továbbá az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.

(9)³² A településen vizimunka végzéséhez, vizilétesítmények megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, továbbá azok használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz – a vonatkozó jogszabály¹⁰ szerinti – vízjogi engedély szükséges.

Víz- és tüzivíz-ellátás

19. § (1) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad, csak műanyag alapanyagú csővezetéket szabad építeni és a hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítására körvezetékként kell kivitelezni, a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.

(2) A település szennyvízcsatornázását követően kialakításra kerülő új fejlesztési területeken új ivóvízhálózatot csak a szennyvízcsatorna hálózattal egyidejűleg lehet építeni.

(3)³³ Helyi vízbeszerzést szolgáló fúrt kutak hidrogeológiai védőidomán belül az arra vonatkozó ágazati előírásokat¹¹ be kell tartani. Amíg a rendeletben rögzített előírások alapján a hidrogeológiai védőidom nem kerül kijelölésre, azt megelőzően a 100 m-nél nagyobb talpmélységű fúrt kutaknál 10 m-es, a 100 m-nél kisebb talpmélységű fúrt kutaknál 100 m-es védőidomot, mint belső védőidomot kell kijelölni, s az arra vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.

(4) Mindenféle házi-kút létesítésére engedélyt kell kérni. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m³/év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget, illetve az első vízadó réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a kút létesítését. Minden egyéb esetben az illetékes vízügyi felügyelőség az engedélyező hatóság.)

(5) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése szükséges. Építési engedélyt kapni csak a megfelelő tüzivíz ellátás biztosítása esetén lehet.

Szennyvízelvezetés és elhelyezés

20. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell építeni.

(2) A szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető.

(3) Nyílt árokra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötés, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetés szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.

(4) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követő az érintett ingatlanoknak egy éven belül csatlakozni kell a közcsatornára. Kivételt tenni csak azoknál a már beépített ingatlanoknál lehet, amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően, vízzárósági próbával igazoltan vízzáróan kivitelezett műtárgyba történik és a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.

(5) A beépítésre szánt területen – a kastély környéki különleges területek kivételével – új beépítést, építési engedély köteles beruházást megvalósítani csak akkor lehet, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethetők. A közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően víz-zárósági próbával igazoltan vízzáró műtárgyba kell a szennyvizeket összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállíttatni.

(6) A beépítésre nem szánt területen, valamint a kastély környéki különleges területeken elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

a. a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m³-t és a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a település közcsatornázásának kiépítését követően pedig nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, zárt medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat kiépítése a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanoknak egy éven belül rá kell csatlakozni a közcsatorna hálózatra.

b. a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m³-t, a majd kiépítendő közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll, továbbá egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint az illetékes közegészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi hatóságok hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m³-t, de bármelyik illetékes hatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell várni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét.

(7) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a közműpótlót alkalmazó telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő paraméterű és kiépítettségű közhálózati útkapcsolat biztosított.

(8) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak. A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. (Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez az illetékes közegészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi hatóság engedélyének a beszerzése is szükséges.)

(9) A tervezett szennyvíztisztító telep használati engedélyében rögzítésre kerülő védőtávolság területén belül lakó-, üdülő, vegyes, gazdasági (erősen szennyező ipar kivételével), különleges (hulladéklerakó kivételével) terület nem létesíthető. Beépítésre nem szánt területen élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható.

(10) Megfelelő szagtalanítóval kivitelezett szennyvízátemelő műtárgy 20 m-es, szagtalanító nélkül 150 m-es védőtávolság biztosítását igényli, amelyen belülre ugyanazok az előírások érvényesek, mint a szennyvíztisztító telep védőtávolságára.

Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

21. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni, új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság engedélyével szabad.

(2) Az állami karbantartású vízfolyások, vízfelületek (tavak, tározók) mentén min 6-6, egyéb patakok, vízfolyások, árkok, csatornák, tavak, tározók part éleitől min 3-3 m-es sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.

(3) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű (akár zárt, akár nyílt) árkos vízelvezetést kell kiépíteni. Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(4) A csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(5) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(6) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a szénhidrogén-szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába (akár nyílt, akár zárt a vízelvezető rendszer). Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal ilyen méretű parkoló létesítése tilos.

(7) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(8) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. A nyílt árok feneke és min 50 cm magasságig az oldala – a szint-, a medertartás és a karbantarthatóság érdekében – burkolható.

(9) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen nem lehet az árkot telkenként 3,5 m-nél hosszabb szakaszon lefedni, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítani, sem parkolási, sem közlekedés-fejlesztési cél érdekében.

Árvízvédelem

22. § (1)³⁴ Az árvízi vésztározó területén (a vízjárta területen) vízgazdálkodási célú építményen kívül egyéb építmény csak az árvízi vésztározó kezelőjének a hozzájárulásával helyezhető el.

(2) Árvízvédelmet nyújtó védvonal mentett oldalán 10 m-es sávot szabadon kell hagyni, árvízvédelmi, karbantartási célra.

(3) A gáttest csak tájépítészeti terv alapján, a tájba illesztett módon építhető.

(4) A vésztározó területén áthaladó, meglevő és tervezett közműveket felúszás elleni védelemmel kell ellátni.

Gázellátás

23. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(2) Házi gáznyomásszabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára, zártsorú beépítés esetén falba süllyesztéssel szerelhető.

(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

Villamosenergia ellátás

24. § (1) Beépítésre szánt terület új fejlesztési területein, valamint a kastély környéki különleges területeken új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Beépítésre szánt terület már beépített területein – a kastély környéki különleges területek kivételével – ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia- és vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4) Ingatlanokra új villamosenergia-bekötést már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(5) Az épület utcai homlokzatán technológiai létesítmény (pl. klímaberendezés, szellőző, stb) látható módon nem helyezhető el.

Elektronikus hírközlési

25. § (1) Beépítésre szánt terület új fejlesztési területein, valamint a kastély környéki különleges területeken új vezetékes hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Beépítésre szánt terület már beépített területein – a kastély környéki különleges területek kivételével – ahol a meglevő gyenge- és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia-elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4) A nyilvános távbeszélő állomást a nagyobb közforgalmú épületek közterületi frontján kell elhelyezni.

(5) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos az ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón és az árvízi vésztározó területén.

(6) Beépítésre szánt területen, valamint a kertes mezőgazdasági területen antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem szabad (csak meglevő építményre telepíthető).

(7) Egyéb területeken a környezetbe illesztés feltételeivel a vezeték nélküli szolgáltatás antennái elhelyezhetők.

VII. Fejezet

Kommunális létesítmények

26. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények – a szelektív hulladékgyűjtők kivételével – közterületen – a szállítás napja kivételével – nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) Az állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.

(3) A település közigazgatási területén térségi hulladéklerakó-hely nem létesíthető.

VIII. Fejezet

Környezetvédelem

27. § (1)³⁵ Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő;

b) megelőzze a környezetszennyezést;

c) kizárja a környezetkárosítást;

d) megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okozzon;

e) megszüntesse, vagy legalább csökkentse a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértékét.

(2)³⁶ A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok¹²és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül.)

(3)³⁷ Levegő–védelmi szempontból, a levegő–védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban^13,14 foglaltakat be kell tartani. A közigazgatási területen csak olyan tevékenység folytatható és olyan építmény üzemeltethető, építhető, amelynek szennyezőanyag kibocsátása, a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl.

(4) A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és a kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályaira.

(5)³⁸ A település igazgatási területének nagy része felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület. A település a vonatkozó jogszabály¹⁵ alapján felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny vízminőségvédelmi területen lévő település. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem végezhető.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(7)³⁹ A településen a zajvédelem a vonatkozó jogszabályok^16,17 szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 610-es út menti lakóterületeken 65/55 dB, a különleges területeken, illetve a kiszolgáló utak menti lakóterületeken 55/45 dB.

(8) A 20fh-t elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-t elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(9) A település közigazgatási területén üzemanyagtöltő állomás csak gazdasági területen, valamint külterületi közlekedési terület mentén helyezhető el, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

(10) A lakóterületen az alábbi „telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint):

vegyi anyag, termék gyártása [20], kőmegmunkálás [2370], csiszoló termék gyártása [2391], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [2410], öntött cső gyártás [2420], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [2431], alumíniumgyártás [2442], ólom, cink, ón gyártása [2443], rézgyártás [2444], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [2511], fémtartály gyártása [2511], fémalakítás, porkohászat [2550], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [2561], gépgyártás [2822- 2830, 2893- 2896], autófényező, karosszérialakatos, [4520], hulladékgyűjtés, hulladékkezelés, ártalmatlanítás, hulladékanyag hasznosítás [381-383], építőanyag-kereskedés [4673, 4752].

(11) ⁴⁰ Új tevékenység megjelenése esetén, ha az a létesítmény a vonatkozó jogszabály⁷ szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig el kell végezni.

(12) ⁴¹ A talaj védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok^18,19,20előírásait be kell tartani.

(13) ⁴² Talajmozgatással járó tevékenység végzése, illetve terület-előkészítés során a felső humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(14) ⁴³ A település területén környezetkárosító anyag feltöltésre nem használható. Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során minőségtanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(15) ⁴⁴ Rézsű csak úgy alakítható ki, hogy állékonysága a telken belül biztosítható legyen.

(16) ⁴⁵ A település szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területén fekszik. A települési szennyvizek elvezetésével és tisztításával kapcsolatos vonatkozó jogszabályok^21,22,23,24 szerinti követelményeket és határértékeket be kell tartani.

(17) ⁴⁶ Új vízfelületet létesíteni a vonatkozó jogszabály²⁵ alapján lehet és csak akkor, ha a szükséges vízutánpótlás állandóan biztosítható.

Természet- és tájvédelem

28. § (1)⁴⁷ A településen található ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezete által érintett területeket, a szabályozási tervek tartalmazzák.

(2)⁴⁸ Az ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezete által érintett területen a meglévő növényborítottság és fedettség hosszútávon is biztosítandó, csak honos és őshonos növények telepíthetők, a területeken a vonatkozó jogszabály⁴ előírásait és e rendelet 1. §.(21) bekezdés előírásait együtt kell alkalmazni.

(3)⁴⁹ A helyi jelentőségű természeti emlék csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki – az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján – ha azt a természeti emlék egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.

(4)⁵⁰ A szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és cserjékkel. Útsorfásítást kell végezni a meglévő és tervezett új utak mentén. Nem létesíthető közmű és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

29. § (1)⁵¹ Az országos és helyi védelem alatt álló művi értékeket – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek jelölik, tételes felsorolásukat a 2. függelék tartalmazza.

(2)⁵² A helyi védelem alatt álló művi értékek védelmére vonatkozó szabályokat a településkép-védelmi önkormányzati rendelet²⁶ tartalmazza.

(3)⁵³

(4)⁵⁴

(5)⁵⁵

(6)⁵⁶

(7)⁵⁷

(8)⁵⁸

(9)⁵⁹

(10)⁶⁰

(11)⁶¹

(12)⁶²

(13)⁶³

(14)⁶⁴

(15)⁶⁵

(16)⁶⁶

(17)⁶⁷

(18)⁶⁸

IX. Fejezet

Sajátos jogintézmények

30. § (1) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi, valamint táj- és településképi okokból az ingatlanok egy részét a szabályozási tervek szerinti helyeken.

(2) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn

a) az országos közutak külterületi szakasza mentén – a szabályozási terveken jelölt védőterületeken belül – épületek, építmények csak az illetékes üzemeltetők és hatóságok hozzájárulásával, külön jogszabályban előírt feltételek szerint helyezhetők el

b) a közmű vezetékek és létesítmények – szabályozási terveken jelölt – védőtávolsága a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítandó.

Záró rendelkezések

31. § (1) E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet 2011. november 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Kaposújlak Község Képviselőtestületének 8/2001. (XII. 21.) sz. rendelete a „Kaposújlak helyi építési szabályzatá”-ról.

1. melléklet ⁶⁹

2. melléklet ⁷⁰

3. melléklet⁷¹

4. melléklet⁷²

5. melléklet⁷³

1. függelék⁷⁴

JELENLEG HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK

1. „Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról” szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

2. „A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítési rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról” szóló 83/2014.(III.14.) Korrm. rendelet

3. „A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról” szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet

4. „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről” szóló 2018. évi CXXXIX. törvény

5. „A területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról” szóló 9/2019.(VI.14.) MvM. rendelet

6. „Somogy Megye Területrendezési tervéről” szóló 6/2020.(III.16.) önkormányzati rendelet

7. „A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról” szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

8. „Azt erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról” szóló 2009. évi XXXVII. tv. 91-94. §

9. „Azt erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról” szóló 2009. évi XXXVII. tv. végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII.21.) FM rendelet

10. „A vízgazdálkodásról” szóló 1995. évi LVII. tv

11. „A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről” szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet

12. „A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól” szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet

13. „A levegő védelméről” szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet

14. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről” szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet

15. „A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet

16. „A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet

17. „A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól” szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet

18. „A termőföld védelméről” szóló 2007. évi CXXIX. törvény

19. „A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről” szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet

20. „A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól” szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet

21. „A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről” szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet

22. „Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról” szóló 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet

23. „A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól” szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet

24. „A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól” szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

25. „A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról” szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet

26. „A településkép védelméről” szóló 3/2019.(V.13.) önkormányzati rendelet

2. függelék⁷⁵

MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME

1. Műemlékek

	azonosító	megnevezés	cím	hrsz
4474	7909	volt Somssich kastély	Szarkavár	022/2
10347	7908	Somssich mauzóleum	Szarkavár	023

2. Műemléki környezet

	azonosító	megnevezés	cím	hrsz
4474	29065	volt Somssich kastély ex-lege műemléki környezete	Szarkavár	020/4-5, 021, 022/1, 025/2
10347	29064	Somssich mauzóleum	Szarkavár	06, 07/1, 021, 022/1, 020/5

3. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

	lelőhely azonosító	lelőhely	lelet	hrsz.
1	33276	Várhegy-dűlő Kaposvár-61-es elkerülő út, 29. lelőhely	lengyeli kultúra, badeni kultúra, Somogyvár-Vinkovci kultúra, urnasíros kultúra, népvándorlás kor, késő középkor	099/6-13 0101/21-24 0100/4
2	33275	Hermán-dűlő I.		0107/22-24 0109, 0111
3	32546	Gombos-dűlő Kaposvár-61-es elkerülő út, 27. lelőhely	rézkor római kor, Árpád-kor	0103/12-13 0103/15-16 0103/18
5	45351	Hermán-dűlő II.	őskor Árpád-kor	0107/24
6	45352	Hermán-dűlő III.		0111
7	45353	Kutyafutta	őskor, Árpád-kor	0101/11-13 0101/24
8	45354	Hermán-dűlő IV.	Somogyvár-Vinkovci kultúra, kisapostagi kultúra, dunántúli mészbetétes kerámia, Árpád-kor	0107/24
9	45355	Horgásztanyák		0107/24
10	52408	Szarkavár	bronzkor-középső bronzkor, vár, középkor	021 022/1-2
11	72497	Várdomb		0107/24
12	94545	Kender-föld		081/1, 214/1-6,214/8-10, 214/12-25, 217, 218/3-4, 218/7-12, 218/14-22, 218/24-32, 218/35-36, 218/43-52, 218/54-57

4. Régészeti érdekű területek

	lelőhely	lelet	hrsz.
2	Mai József A. u és mindkét oldala		231/2 236/5-25
3	Dózsa Gy. utcával szemben, 610. sz. út és a vasút között		093/3-7
4	Dózsa Gy. utcával szemben, 610. sz. út és a vasút között		091/2-3
5	Petőfi Sándor utca nyugati vége		248/11,13,15 249/1; 252/1-7

5. Helyi védelem alatt álló művi értékek

	cím	hrsz	funkció
1	Kossuth L. u. 9.	215/6	lakóház
2	Kossuth L. u. 46.	7	lakóház, kerítés
3	Kossuth L. u. közter.	94/2	harangláb
4	Kossuth L. u. 55.	95	művelődési ház
5	Petőfi S. u. 7.	270/1	lakóház
6	Petőfi S. u. 30.	231/2	sportöltöző, volt lakóház
7	Hunyadi J. u. 1.	92	lakóház
8	Hunyadi J. u. 8.	79	lakóház
9	Hunyadi J. u. közter.	88	kereszt
10	Temető	031	kereszt
11	610. út mellett	205/5	kereszt
12	Homokihegy	903/1	présház
13	Homokihegy	902/2	présház
14	Szőlőposzáta	802/1	présház
15	Szőlőposzáta	792/2	présház

3. függelék⁷⁶

3.függelék

A TELEPÜLÉS KÖZÚTJAINAK TERVEZÉSI OSZTÁLYBA SOROLÁSA

a. 61. sz. II. rendű főút: K.II.B.

b. 610. sz. II. rendű főút: K. IV. B.

c. 66142 j. út: K.V.B., B.V. c-C.

d. kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-C.

e. önálló kerékpárutak: K.VII., B.VII.

f. önálló gyalogutak: K.VIII., B.VIII.

g. helyi külterületi utak: K.VI.C.

6. melléklet a Kaposújlak község képviselő testületének 7/2011 (IX.23..) önkormányzati rendeletehez⁷⁷

A beépítésre szánt területekre vonatkozó előírások

1. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre vonatkozó előírások

	A	B	C	D	E	F
1	Jel	Beépítési mód	Beépítési % maximum	Építménymagasság maximum (M)	Telekterületi minimum (m²)	Legkisebb zöldfelület (%)
2	Gksz1	SZ	35	7,5	2000	40
3	Gksz2	SZ	35	6,0	3000	40
4	Gksz3	SZ	35	7,5	3000	40
5	Gksz4	SZ	30	10,5	10000*	40
6	Gksz5	SZ	30	10,5	10000*	20

2. A *-gal jelölt legkisebb telekterület a terület feltárását szolgáló magánút és közmű létesítmények területére nem vonatkozik.

Az 1. § (15) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

Az 1. § (21) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

Az 1. § (22) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴

Az 1. § (23) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵

Az 1. § (24) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶

A 2. § (1) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

⁷

A 3. § (8) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

⁸

Az 5. § a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

⁹

Az 5. § (2) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 11.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 5. § (2) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰

Az 5. § (4) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.

¹¹

Az 5. § (5) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.

¹²

Az 5. § (7) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 11.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az 5. § (7) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³

A 8. § (3) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁴

A 8. § (4) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁵

A 8. § (5) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁶

A 8. § (7) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷

A 8. § (8) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸

A 10. § (1) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹

A 10. § (4) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰

A 10. § (5) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹

A 10. § (6) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²²

A 10. § (7) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdése iktatta be.

²³

A 11. § (2) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

²⁴

A 12. § (5) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵

A 12. § (6) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁶

A 12. § (7) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁷

A 14. § (1) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸

A 14. § (5) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁹

A 15. § a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

³⁰

A 16. § (2) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 16. § (2) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 16. § (2) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

³¹

A 17. § (1) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.

³²

A 18. § (9) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

³³

A 19. § (3) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

³⁴

A 22. § (1) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

³⁵

A 27. § (1) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁶

A 27. § (2) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷

A 27. § (3) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸

A 27. § (5) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹

A 27. § (7) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰

A 27. § (11) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 13. § (4) bekezdése iktatta be.

⁴¹

A 27. § (12) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 13. § (4) bekezdése iktatta be.

⁴²

A 27. § (13) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 13. § (4) bekezdése iktatta be.

⁴³

A 27. § (14) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 13. § (4) bekezdése iktatta be.

⁴⁴

A 27. § (15) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 13. § (4) bekezdése iktatta be.

⁴⁵

A 27. § (16) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 13. § (4) bekezdése iktatta be.

⁴⁶

A 27. § (17) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 13. § (4) bekezdése iktatta be.

⁴⁷

A 28. § (1) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁸

A 28. § (2) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹

A 28. § (3) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰

A 28. § (4) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.

⁵¹

A 29. § (1) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.

⁵²

A 29. § (2) bekezdése a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.

⁵³

A 29. § (3) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁴

A 29. § (4) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁵

A 29. § (5) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁶

A 29. § (6) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁷

A 29. § (7) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁸

A 29. § (8) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁹

A 29. § (9) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁰

A 29. § (10) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶¹

A 29. § (11) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶²

A 29. § (12) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶³

A 29. § (13) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁴

A 29. § (14) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁵

A 29. § (15) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁶

A 29. § (16) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁷

A 29. § (17) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁸

A 29. § (18) bekezdését a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁹

Az 1. melléklet a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 11.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁰

A 2. melléklet a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 11.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷¹

A 3. melléklet a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷²

A 4. mellékletet a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷³

Az 5. mellékletet a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 17. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁴

Az 1. függelék a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁵

A 2. függeléket a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 16. § (4) bekezdése iktatta be.

⁷⁶

A 3. függeléket a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 18.) önkormányzati rendelete 16. § (5) bekezdése iktatta be.

⁷⁷

A 6. mellékletet a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be. A 6. mellékletet a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 11.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte. A 6. mellékletet a Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 3. § (5) bekezdése iktatta be.