Gige Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (Mötv.) 53.§ (1) bekezdése alapján a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban SZMSZ) az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatáskörét, a szervezeti és működési előírások alkalmazása során a jelen SZMSZ-ben írtakat kell figyelembe venni.

2. §

(1)   Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gige Község Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat)

(2)   Az Önkormányzat székhelye: 7527 Gige, Kossuth u. 4.

(3) Az Önkormányzat Csököly és Rinyakovácsi Önkormányzatokkal együtt közös hivatal létrehozásával biztosítja az igazgatási, gazdálkodási feladatainak ellátását.

a.) A hivatal neve: Csökölyi Közös Önkormányzati Hivatal

b.) A hivatal székhelye: 7526 Csököly, Petőfi u. 100.

c.) A hivatal működését mindhárom, fenntartó önkormányzat által jóváhagyott SZMSZ-ben szabályozza.

(4) A Képviselő-testület, az Önkormányzat, Polgármester bélyegzőjén a Magyarország címerét kell használni.

3. §

(1)   Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendeletben állapítja meg.

4. §

Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozására külön rendeletet alkot.

5. §

A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtetéséhez kapcsolódnak. 

6. §

(1)   A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, biztosításában, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik a megyei önkormányzattal, a megye helyi önkormányzataival, és az önkormányzati társulásokkal.

(2)   Az önkormányzat és a társulások együttműködését, az ellátandó feladatok tekintetében az önkormányzat és a társulás között létrejött megállapodás szabályozza.

(3)   A Megyei Területfejlesztési Tanácsban az önkormányzat képviseletét a polgármester látja el.

(4)   A polgármester akadályoztatása esetén az polgármester helyettese az alpolgármester vagy a Képviselőtestület határozata alapján kijelölt Képviselőtestületi tag vesz részt a tanácskozáson

(5)   A polgármester helyettesítését ellátók a helyettesítés esetén az önkormányzatot teljes jogkörrel képviselik.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatáskörei, szervezete

7. §

(1)   Az önkormányzat jogi személy, jogállását az Alaptörvény és a Mötv, határozza meg. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A képviselő-testület tagjainak felsorolását a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2)   Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a Polgármester, a Jegyző, a képviselő-testület Bizottságai, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(3)   A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a bizottságokra, a polgármesterre ruházhatja át. Az átruházott hatáskörök felsorolását a jelen rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(4)   Az átruházott hatáskörben eljáró az átruházott hatáskörében hozott döntéseiről a képviselő-testület felé beszámolási kötelezettséggel tartozik. A beszámolási kötelezettséget 2 havonta teljesíteni kell kivéve, ha ezt más jogszabály másként szabályozza.

(5)   A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskörök felsorolását a Mötv. 42. § (1) bekezdése tartalmazza.

8. §

A települési önkormányzat feladata a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok, különösen: Mötv 13.§:

• ellátja a településfejlesztési, településrendezési feladatokat;
• településüzemeltetés;
• közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő közintézmények elnevezése     
• egészségügyi alapellátás az egészséges életmód elősegítése,
• környezet-egészségügy
• óvodai ellátás
• kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása
• szociális, gyermekjóléti szolgáltatások
• lakás és helyiséggazdálkodás
• a területén hajléktalanná váló személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása
• helyi környezet és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás
• honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás
• helyi adóval, gazdaságfejlesztéssel és turizmussal kapcsolatos feladatok
• kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékek – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is
• sport, ifjúsági ügyek
• nemzetiségi ügyek
• közreműködés a település közbiztonságágának biztosításában
• a helyi közösségi közlekedés biztosítása
• hulladékgazdálkodás
• távhőszolgáltatás
• víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásáért felelősnek minősül

9. §

Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

10. §

(1)     A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testületnek a Polgármester is tagja.

(2)     A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(3)     A képviselő-testület összehívását a Kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

(4)     A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

11. §

(1)     A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok előterjesztéseit a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják. A képviselő-testület ülésére szóló meghívót az előterjesztésekkel együtt a képviselő-testületi tag előzetes igénybejelentése alapján, elektronikus úton (e-mail) a visszaigazolás egyidejű kérésével, valamint elektronikus adathordozón is meg lehet küldeni.

(2)     A nyilvános képviselő-testületi ülés időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán elhelyezett hirdetmény útján kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmazni kell a testületi ülések helyét, időpontját és napirendjét.

(3)     A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a képviselők legalább 1/4- ének vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára. Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 3 órával is kiküldhető a meghívó, illetve az írásbeliségtől el lehet tekinteni, a sürgősség okát azonban indokolni kell.

(4)       A képviselő-testület nyilvános ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a helyi nemzetiségi önkormányzat vezetőjét.

          Az önszerveződő közösségek képviselőinek meghívására az e §. (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

12. §

(1)     A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező képviselők írásban kötelesek a polgármester részére átadni az indítványt a gyűlés összehívására vonatkozóan az indokok megjelölésével.

(2)     Ha a képviselői, vagy bizottsági indítványban megjelölt ok/okok nem indokolják az azonnali képviselő-testületi ülés összehívását, úgy a rendkívüli ülésre szóló meghívó kiküldésére a 11. § (1) - (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.  

13. §

(1)     A Csökölyi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületeinek együttes ülését a polgármesterek, akadályoztatásuk esetén az alpolgármester/ alpolgármesterek hívják össze.

(2)     A rendkívüli együttes képviselő-testületi ülés összehívása esetében meghívó az ülés előtt 5 órával is kiküldhető, illetve az írásbeliségtől el lehet tekinteni, de a sürgősség okát indokolni kell.

14. §

A képviselő-testület megbízatásának időtartamára tevékenységének fontosabb kérdéseiről, fejlesztési céljairól egységes programot alkot.

15. §

(1)     A képviselő-testület munkaterv alapján látja el feladatát.

(2)     A munkatervet tárgyévre vonatkozóan a polgármester készíti el és jóváhagyásra beterjeszti a képviselő-testület elé az éves költségvetéssel egy időben.

A képviselő-testület ülése

16. §

(1)     A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2)     a.) A képviselő-testület zárt ülést tart:

önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.

b.) Zárt ülést tart az érintett kérésére választás kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

(3)     Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője illetve érintett szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény, vagy rendelet előírhatja, mely esetekben kötelező az érintett meghívása.

(4)     A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester vagy a képviselő-testület által arra kijelölt képviselő vezeti a testületi ülést.

(5)     A polgármester a testületi ülés vezetésé során:

a.) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését milyen minőségben hívták össze,

b.) megállapítja a határozatképességet,

c.) előterjeszti az ülés napirendjét.

(6)     A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

Az előterjesztés

17. §

Előterjesztésnek minősül minden munkatervbe felvett és új, tervezett napirenden kívüli anyag.

A sürgősségi indítvány

18. §

(1)     A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.

(2)     Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a jegyző. Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülés előtt 2 órával, írásban nyújtandó be a polgármesternél.

(3)     Ha a polgármester, vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

(4)     Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.

Vita és szavazás

19. §

(1)     A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön - külön nyit vitát, melynek során:

a.) az előterjesztő a napirendekhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b.) az előterjesztés előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.

(2)     A felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama 3 perc. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3)     A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4)     Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

a.)A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

b.)A vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

c.)Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd a végleges határozatról dönt.

Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárás

20. §

(1)     A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(2)     Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(3)     A bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei: első két alkalommal a képviselő-testület megrovásban részesíti a képviselő-testület tagját, harmadik alkalommal azonban: a képviselő esetében egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül, alpolgármester és polgármester esetén az egy havi képviselői tiszteletdíjnak megfelelő összeg megvonásra kerül a tiszteletdíjból, illetményből. A megrovást vagy pénzbeli elvonást a képviselő-testület külön határozatban rögzít.

21. §

(1)     A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza.

(2)     Minősített többség szükséges:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

22. §

(1)     A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2)     Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

• törvény írja elő,
• a polgármester és a képviselők 1/3-a kéri.

(3)     A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, a jelenlévő tagok a nevük felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaznak.

(4)     A szavazatok összeszámolásáról a levezető elnök gondoskodik.

(5)     A név szerinti szavazásról kötelező jegyzőkönyvet készíteni, amelyet hitelesítve a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

23. §

(1)     A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének napjával kell ellátni.

(2)     A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti nyilvántartást vezet.

(3)     A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek vagy szervnek.

Kérdések és interpellációk

24. §

(1)     Kérdést az önkormányzati képviselő-testület, valamint a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó bármely ügyben fel lehet tenni.

2. A kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén kell választ adni a megkérdezettnek.

(3)     A képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után a képviselő a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen, de legkésőbb 5 napon belül, írásban érdemi választ kell adni.

4. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 2 nappal kerül sor, akkor arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(5)     Ha a képviselő-testület ülésén az interpelláló képviselő nincs jelen, az interpellációra adott választ nem lehet előterjeszteni.

(6)       Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatában az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, alpolgármestert, bizottsági elnököt.

(7)       A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról.    Ha a képviselő-testület nem fogadja el a választ, dönt annak vizsgálatáról.

(8)       A vizsgálatot az elrendeléstől számított 30 napon belül kell lefolytatni, annak eredményéről, megállapításairól a vizsgálat lezárását követő képviselő-testületi ülésen kell tájékoztatást adni. 

(9)     Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

A tanácskozás rendje

25. §

(1)     A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a mindenkori levezető elnök gondoskodik.

(2)     A rend és az ülés méltóságának fenntartásának érdekében a következő intézkedéseket lehet, illetve kell megtennie:

a.) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b.) rendre utasítja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.

3. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

4. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A jegyzőkönyv

26. §

(1)       A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a Mötv 52.§ (1) bek. alapján, amely tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket és

A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2)       A testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyző kezeli, melyet 15 napon belül elektronikusan megküld a Kormányhivatal részére az NJT rendszeren keresztül.

(3)       A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4)       A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írják alá.

(5)       A választópolgárok - a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, ahol a választópolgár csak a hozott döntést ismerheti meg. 

IV. Fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás

27. §

A képviselő-testület – jogszabályi felhatalmazás alapján – a nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

Rendeletalkotás eljárási szabályai

28. §

(1)     Az önkormányzati rendelet-alkotást kezdeményezhetik:

• a települési képviselők,
• az önkormányzat bizottsága,
• polgármester, alpolgármester, jegyző.

(2)     Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.

(3)     A rendelet-tervezet elfogadása.

• A jegyző a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Tájékoztatni kell a testületet az előkészítés és véleményeztetés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.
• A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(4)     Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja.

• Az önkormányzati rendeletet az önkormányzati hivatalban a hirdetőtáblán kell kihirdetni. Az elfogadott rendeletről a lakosságot tájékoztatni kell.
• A lakosság tájékoztatása a községi hirdetőtáblákon elhelyezett kivonatolt információk és figyelemfelkeltő adatok közlésével történik
• A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek nyilvántartásáról.

V. Fejezet

A települési képviselő

29. §

(1) A helyi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2)   Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén, időközi választás esetén a megválasztását követő ülésen a képviselő-testület előtt esküt tesz és erről okmányt ír alá.

30. §

(1)       Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik:

a) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján;

b) ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem választható;

c) az összeférhetetlenség kimondásával;

d) méltatlanság megállapításával;

e) ha az önkormányzati képviselő, annak az ülésnek az időpontjától, amelyről első ízben távol maradt, egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

f) lemondással;

g) a képviselő-testület feloszlatásával;

h) az önkormányzati képviselő halálával.

(2) A megszűnés szabályaira a Mötv. 30-31/A §-ai az irányadóak.

A képviselők jogai (Mötv. 32. §)

31. §

(1)     Többek között részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának megszervezésében és ellenőrzésében. Kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. Önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

2. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül az átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyben hozott döntést.

3. A képviselő igényelheti a munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.

4. Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti az önkormányzat intézkedését, a hivatal érintett dolgozója – a jegyző egyidejű tájékoztatása mellett – erre 8 napon belül köteles érdemi választ adni.

5. A képviselő-testület a települési képviselőnek, bizottság elnökének és tagjainak külön rendeletben meghatározott tiszteletdíjat állapíthat meg.

A képviselő kötelezettségei

32. §

A képviselőnek kötelezettsége:

• tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;
• felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
• a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll;
• személyes érintettségét bejelenteni.
• köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente egyszer tájékoztatást nyújt a tevékenységéről,
• az eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett továbbképzésen.

VI. Fejezet

A képviselő-testület bizottsága

33. §

(1)     A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.

2. A képviselő-testület a képviselő-testület tagjaiból 3 fős
   1. Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottságot hoz létre.

3. A bizottság által ellátandó feladatok jegyzékét az SZMSZ. 1. sz. melléklete tartalmazza.

4. A bizottság a belső működés szabályait – a Mötv. 57§ -61.§ és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.

5. Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

A bizottságok működése

34. §

(1)     A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

2. a.) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.

b.) A bizottság elnökének személyére és a tagok személyére a polgármester tesz javaslatot, a képviselő-testület választja meg őket. A bizottságot az elnök képviseli.

3. A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat.

4. A bizottság tagjai kötelesek a tudomásukra jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

5. A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a jegyzőt. 

6. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7)     A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

VII. Fejezet

A tisztségviselők

A polgármester Mötv. 63.§-71.§

35. §

(1)     A polgármester megbízatását főállásban látja el.

2. A polgármester az elnöke a képviselő-testületnek. Megválasztását követően az alakuló ülésen esküt tesz a képviselő-testület előtt, és erről okmányt ír alá.

3. A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

• összehívja és vezeti a testület üléseit;
• képviseli az önkormányzatot;
• segíti a képviselők munkáját.

4. A közös önkormányzati hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:

• a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;
• a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, döntések előkészítésében, végrehajtásában.
• a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
• dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyben, hatósági hatáskörben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja alpolgármesterre,  a jegyzőre, a közös hivatal ügyintézőjére.
• szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;
• gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében a társulási megállapodás értelmében.
• a Mötv. 42. § kivételével, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – SZMSZ –ben felsorolt képviselő-testületi hatáskörben lévő ügyekben,
• költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről a képviselő-testületet tájékoztatja.

36. §

(1)     A polgármester részére az éves szabadság igénybevételének engedélyezése az alpolgármester feladata. Minden év végén az alpolgármester összesíti az éves kivett szabadságnapok számát és rendelkezik az esetleg ki nem vett szabadságokról polgármester esetleg a Képviselőtestület felé

(2)     A polgármester által igénybe vett szabadság-nyilvántartást a jegyző végzi, úgy, hogy a titkárságon külön iktatott és lefűzött dokumentumként napra kész módon a jegyző által megbízott köztisztviselő vezeti.

3. A polgármester engedélyezi az alpolgármester, illetve a képviselő-testület tagjai részére – önkormányzati feladat-ellátás során – a saját tulajdonú gépjármű hivatali célra történő használatát. Ha ilyen engedélyt kiad, azt szigorú számadási nyomtatványon, útnyilvántartáson vezetni kell, amely az alapdokumentuma a költségtérítés elszámolásának.

4. A főállású polgármester illetményét a helyettes államtitkár, törvényben meghatározott alapilletményének, illetménykiegészítésnek és vezetői illetménypótlékának összegének a 40 %-ában határozzák meg.

5. A polgármester a (4) bekezdésben írt illetményének 15 %-ában költségtérítésre jogosult.

6. A polgármester tisztsége a Mötv. 69-70/A §-ban írtak szerint szűnhet meg. 

7. A polgármester összeférhetetlenségére a képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az alpolgármester

37. §

(1)     A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére 1 fő alpolgármestert választ.

2. Az alpolgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

(3)     A polgármester helyettesítését ellátó alpolgármesterre irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

Polgármester, alpolgármester helyettesítése

38. §

1. Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, a testületi ülés vezetésére vonatkozó hatáskört az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság elnöke gyakorolja.

2. Tartós akadályoztatásnak minősül:

• 30 napot meghaladó betegség;
• bűntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés;
• 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

A jegyző

39. §

(1)     A közös hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei a Társulási megállapodásuk szerint nevezik ki a jegyzőt, tekintettel a Mötv. 82. és 83. §.

(2)     A jegyző a Mötv. 81. §-ának megfelelően vezeti a közös önkormányzati hivatalt.

(3)     A jegyző a képviselő-testület és a bizottságok működése, döntése kapcsán az esetleges jogszabálysértő gyakorlatot köteles jelezni. Jelzési kötelezettségének az ülésen szóban, vagy az ülés után írásban is eleget tehet.

VIII. Fejezet

Az önkormányzati társulás Mötv 87.§-95.§

40. §

(1)     A helyi önkormányzat képviselőtestületei írásbeli megállapodásban, dönthetnek arról, hogy egy, vagy több önkormányzati feladat- és hatáskört valamint polgármester és jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltatói szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat. Társulás keretében önállóan működő és/vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervezet tarthat fenn. Ilyen pl: a Csökölyi Köznevelési Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Csökölyi Napköziotthonos Óvoda és Konyha; és a Kaposmérő és Környéke Szociális Társulás által fenntartott Kaposmérői Szociális Alapszolgáltatási Központ.

(2)     A társulások működésével kapcsolatos gazdálkodást meghatározó rendelkezések (költségvetés, zárszámadás) elfogadásának, módosításának, valamint a feladat-ellátáshoz kapcsolódó beszámolási, beszámoltatási kötelezettség rendjét a társult önkormányzatok között létrejött és elfogadott megállapodásban kell rögzíteni.

41 §

A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

IX. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés,

lakossági fórumok

42. §

A helyi népszavazás bonyolításánál „A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013.évi CCXXXVIII. Tv. III. fejezete az irányadó.

43. §

(1)     Helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választói joggal rendelkezik.

2. Helyi népszavazást, népi kezdeményezést a választásra jogosult lakosság 10 %-a, vagy annál többen kezdeményezhetik.

3. Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha:

1. olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi képviselő-testületnek nincs hatásköre vagy illetékessége;
2. a megtárgyalás olvashatatlanság, vagy adatazonosíthatatlanság, vagy önellentmondás miatt nem lehetséges.

4. A visszautasítás indokait írásban közölni kell.

5. A képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntéseit a polgármester közli.

Lakossági fórumok

44. §

(1)       A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

2. A közmeghallgatás helyéről és idejéről, a tárgykörökről a lakosságot hirdetmény útján és valamint a községben címhelyenként megküldött meghívó útján, a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal tájékoztatni kell.

3. A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő gazdasági, társadalmi, egyházi szervezetek képviselői kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatokat tehetnek.

4. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkozik a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre megállapított rendelkezés.

X. Fejezet

Nemzetiségi Önkormányzat

45. §

A Nemzetiségek jogairól szóló tv. 10. §. (6) bekezdésére tekintettel az Önkormányzat külön megállapodásban rögzíti, hogy a Gige Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére, működésük szükséges feltételeket milyen módon rögzíti.

XI. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

46. §

(1)       A képviselő-testület az önkormányzat vagyona felett való rendelkezésről külön rendeletet alkot, amely tartalmazza az azzal való gazdálkodásról szóló részletes szabályokat.

2. A rendelkezésnek tartalmaznia kell:

• a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
• törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait, és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

Az önkormányzat költségvetése Mötv 111.§

47. §

1. A képviselő-testület éves költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
2. A költségvetési rendeletében működési hiányt nem tervezhet.
3. A költségvetési rendelet tervezetet szakmailag, a Képviselőtestület javaslatait is figyelembe véve, amelyet már a költségvetési koncepció is tükröz, a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

4. A költségvetési rendelet tartalmát a képviselő-testület a vonatkozó hatályos jogszabályokra figyelemmel önálló önkormányzati rendeletben állapítja meg.

5. Az önkormányzat költségvetési rendeletében a képviselőtestület az önkormányzat éves gazdálkodásával kapcsolatban hatáskört vagy hatásköröket  ruházhat át a polgármesterre, amelyek pontos terjedelmét az adott éves Költségvetési rendelet rendelkező része tartalmazza.

6. A zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére és előterjesztésére a (2) bekezdésben írt rendelkezés az irányadó.

Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

48. §

(1)       A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztosításáért a képviselő-testület, a gazdálkodás végrehajtásáért a polgármester, szabályszerűségéért a jegyző felelős.

2. Az önkormányzat nevében kötelezettséget a képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester, illetve a helyettesítését ellátó személy vállalhat. Ennek ellenjegyzésére a közös hivatalnál az Áht-ban meghatározott pénzügyi végzettséggel is rendelkező jegyző, végzettség hiányában az általa meghatalmazott pénzügyi végzettséggel rendelkező köztisztviselő jogosult.

3. Az önkormányzat gazdálkodási operatív feladatait az önkormányzat hivatala látja el.

4. Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények lehetnek:
   • önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Saját költségvetéssel rendelkezik. Önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van.  Ilyen a Csökölyi Közös Önkormányzati Hivatal.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

49. §

(1)       Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

2. A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését, valamint a képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését Pénzügyi Szolgáltatóval kötött szerződés keretében látja el a képviselő-testület.

XII. Fejezet

Vegyes záró rendelkezések

50. §

(1)       Rendelet mellékletei:

1. sz. melléklet: Bizottságok feladat- és hatáskörei
2. sz. melléklet Kormányzati funkciók

            Rendelet függelékei:

1. sz. függelék: Gige Község Önkormányzat Képviselő-testülete tagjainak névsora

2. sz. függelék: A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolása

(2)       E rendelet kihirdetésével egyidejűleg lép hatályba.

3. A rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti a 7/2013.(VI.05.) önkormányzati rendelet.

Gige, 2015. január 12.

                   Dr. Árvai Tibor                                                       Dr. Bálint Ildikó

                          jegyző                                                                 polgármester

A rendelet kihirdetve: 2015. január 21-én.

                                                                                Dr. Árvai Tibor

                                                                                       Jegyző