Rinyakovácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. §‑ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §‑ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 45. § (1) és (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 58/B § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés b) pontjában, 92. § (2) bekezdésében, 132 § (4) bekezdésében, és a 134/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján, továbbá az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) pontjában, és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

II. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) alapján kiterjed:

a) az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra;

b) a település közigazgatási területén élő bevándorolt személyekre;

c) a település közigazgatási területén élő letelepedett személyekre;

d) a hontalanokra;

e) a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert, a település közigazgatási területén élő személyekre;

f) arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van.

(2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak – ide értve az Szt. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyeket is – átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.

III. Hatásköri és általános eljárási rendelkezések

3. § (1) E rendeletet az Szt.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel továbbá az egyes szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2) Az Szt.-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint a Rinyakovácsi Községi  Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt:

a) települési támogatás megállapításáról ;

b) köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítésről.

4. § (1)  Az ellátás iránti kérelmet a Csökölyi Közös Önkormányzati Hivatalánál (továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni.

5. § (1) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt.-ben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(3) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni.

(4)  A települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatványon kell előterjeszteni az abban meghatározott mellékletekkel.

(5)  A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei alapján köteles meghozni.

A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

6. § (1) E rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;

b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére

(2) Ha a polgármester a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – az önkormányzat képviselő-testülete méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti,

c) részletekben fizettetheti meg.

A szociális gondoskodás rendszere

7. § (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

a) pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával;

b) személyes gondoskodást biztosító alap ellátások megszervezésével valósítja meg.

III. Pénzbeli ellátások

Települési támogatás

8. § A települési támogatás formái

a) lakásfenntartási települési támogatás;

b) rendkívüli települési támogatás

Lakásfenntartási települési támogatás

9. § (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén (a továbbiakban: lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás).

(2) Lakásfenntartási támogatás adható annak a kérelmezőnek, aki egynél több lakás tulajdoni vagy bérleti, haszonélvezeti jogával nem rendelkezik, lakás hasznosításából jövedelme nem származik.  

(3) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Vagyon alatt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései az irányadók. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,-Ft.

(6) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(7) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 3000 forint és nem lehet több mint 6000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(8) A (7) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(9) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani, oly módon, hogy a kérelem beadása hónapjának első napjától kell a támogatást folyósítani.

(10) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

10. § (1) Az önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerhez, melynek célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőfokú tanulmányainak támogatása. A program keretében olyan hátrányos helyzetű felsőoktatásban résztvevő hallgatóknak folyósítható az ösztöndíj, akik a települési önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkeznek, felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejű (nappali tagozatos) képzésben vesznek részt. 

(2) A támogatás megállapításáról és kifizetéséről az önkormányzat külön a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerről szóló szabályzatában rendelkezik.

Rendkívüli települési támogatás

11. § (1) Rendkívüli Települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert

a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy

b) elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy

c) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

d) gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó nagyobb kiadásai keletkeztek.

(2) Rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a személynek, -tanévkezdési támogatásként- akinek gyermeke köznevelési intézmény nappali tagozatán tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

(3) A rendkívüli települési támogatás évente négy esetben adható folyamatosan, illetőleg külön-külön. Az egy alkalommal nyújtott rendkívüli települési támogatás összege maximum 25.000 Ft, minimum 2.000 Ft. A kérelemhez mellékelni kell a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározottaktól méltánylást érdemlő esetekben el lehet térni, különösen:

a) krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés,

b) nagyobb összegű, váratlan, vagy tervezhető, és önhibán kívüli kiadások

c) elemi károsultság,

d) baleset,

(5) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás - mivel a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: 200.000,-Ft - összege: 20.000,-Ft.

(6) A temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla másolatát.

(7) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott rendkívüli települési támogatás jövedelemtől függetlenül megállapítható.

IV. Természetben nyújtott ellátások

12. § (1) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A természetbeni szociális ellátás formája lehet:

- élelmiszer vásárlásával,

- ruhanemű vásárlásával,

- gyermekintézmények étkezési térítési díj fizetésével,

- tüzelő vásárlásával,

- szociális étkeztetés térítési díj fizetésével,

- a gyermek tanulmányaival,

- a családok lakhatásával összefüggő kiadások támogatása.

Köztemetés

13. § (1) Az Szt. 48.§-a szerinti köztemetés esetén a polgármester jár el.

(2) A Szt. 48.§ (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kérelemre, méltányosságból engedélyezhet:

a) részletfizetést, ha a temetésre köteles

- egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 300 %-át nem éri el, vagy

- családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 250 %-át nem éri el,

b) a visszafizetési kötelezettség 50 %-ig csökkentést, ha a temetésre köteles

- egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 200 %-át nem éri el, vagy

- családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150 %-át nem éri el,

c) elengedést, ha a temetésre köteles

- egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150 %-át nem éri el, vagy

- családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem éri el.

V. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Étkeztetés

14. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat alapellátásként az önkormányzat által társulásban fenntartott Nagybajomi Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ (7561 Nagybajom Kossuth Lajos u. 12.) intézmény útján szociális étkeztetést biztosít.

(2) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni:

a) életkora miatt rászoruló az a személy, aki 65. életévét betöltötte,

b) egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni,

c) fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fogyatékossági támogatásban részesül,

d) pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes,

e) hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekintetni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(3) Étkezés nyújtható – a lehetőségeken belül – azon kérelmezőknek is, akik nem szociálisan rászorultak, de a rendeletben meghatározott térítési díj fizetését vállalják.

Falugondnoki szolgáltatás

15. § (1) Az alapszolgáltatási feladatok keretén belül a falugondnoki szolgálat, együttműködve a szolgáltatásokat végző intézményekkel, segítséget nyújt a rászorulóknak, hogy képesek legyenek otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, vagy egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy egyéb okokból származó problémáik megoldásában.

(2) A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó alapszolgáltatási feladatok:

a) közösségi és szociális információs szolgáltatás,

b) családsegítésben való közreműködés,

c) intézmények és az ellátott közötti kapcsolattartás elősegítése,

d) étkeztetésben való közreműködés,

e) egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása.

(3) A szociális információs szolgáltatás keretén belül a falugondnok feladata az intézmények szolgáltatásainak a lakosok felé való közvetítése, tájékoztatás a szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, családtámogatási, munkaügyi és egyéb ellátások tekintetében, szükség szerint együttműködve a Családsegítő Szolgálattal.

(4) A falugondnok jelzéssel él a családsegítő szolgálat felé, ha olyan problémát észlel, ahol családgondozó segítségére van szükség, biztosítja a családgondozó eljuttatását az ellátotthoz.

(5) A falugondnoki szolgálat biztosítja az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást oly módon, hogy elszállítja az ellátottakat a háziorvosi, házi gyermekorvosi, szakellátási rendelésekre, a probléma súlyosságától függően értesíti a mentőszolgálatot, továbbá ha igény van rá, biztosítja a különböző egészségügyi szűréseken való megjelenést.

Családsegítés és gyermekjóléti szolgálat

16. § (1) A családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat társulásban fenntartott Nagybajomi Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központon keresztül biztosítja.

(2) A családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat a megelőző tevékenységek körében az alábbi feladatokat látja el:

a) figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagy számban előforduló, az egyén és a család életében jelentkező probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság, vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé;

b) veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelzőrendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben.

Eljárási szabályok

 (étkeztetés, falugondnoki szolgálat, családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás)

17. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért az e rendelet 1. mellékletében megállapított térítési díjat kell fizetni, kivéve a falugondnoki szolgálat, családsegítést és gyermekjóléti szolgálat, melynek igénybe vétele térítésmentes. Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat a Nagybajomi Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ  állapítja meg a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályaira figyelemmel.

(2) A (1) bekezdés szerinti ügyben a Nagybajomi Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.

18. § (1)  Az étkeztetés iránti kérelmet a Nagybajomi Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani.

(2) Az étkeztetés iránti kérelmekről - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Nagybajomi Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ vezetője a kérelem benyújtását követő harminc napon belül dönt, és erről értesíti a kérelmezőt.

(3) A Nagybajomi Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ vezetője külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

19.§ (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet szerint kell előterjeszteni.

(2) A kérelmet a rendelet 4. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, szóbeli kérelem esetén a nyomtatványt ki kell tölteni.

20. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza.

VI. Átmeneti rendelkezések

21. § (1) A 2014. december 31-ig megállapított lakásfenntartási támogatás tekintetében – a jogosultság határozatban megállapított időtartamára -, a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított támogatást, az Szt. 38. § (8) bekezdésére tekintettel, nem február 28-ig, hanem egy év időtartamra kell folyósítani.

(3) A rendelet 9. §-ban a lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás iránti kérelmet az nyújthat be, aki az e paragrafus által biztosított ellátási formát kimerítette

VII. Záró és hatályba léptető rendelkezések

22. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 2/2012.(II.03.) és a 6/2013.(III.19.) rendelettel módosított szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 7/2011. (X.22.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) A rendelet 9. §-ban a lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás iránti kérelmet az nyújthat be, aki az e paragrafus által biztosított ellátási formát kimerítette

               Dr. Árvai Tibor                                                                      Balogh Géza

                       jegyző                                                                              polgármester

Záradék:

Megalkotta Rinyakovácsi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2015. február 27. napján megtartott ülésén.

Kihirdetve: 2015. február 27. napján

                                                                                                             Dr. Árvai Tibor

                                                                                                                      jegyző