Magyaratád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (VII. 18.) önkormányzati rendelete
Magyaratád Község Helyi Építési Szabályozásáról
Hatályos: 2022. 11. 24
Magyaratád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (VII. 18.) önkormányzati rendelete
Magyaratád Község Helyi Építési Szabályozásáról
2022.11.24.
M1agyaratád község képviselőtestülete a Helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. Évi LXV. Törvény 16. § (1), valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1999. évi CXV. többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv) 7. § (3) c); továbbá a 2. § (10) és (19) bekezdés felhatalmazásával élve, - tekintettel az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII.20.) sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) való figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja.
A rendelet hatálya és értelmezése
2(1.) E rendelet csak az Arker’s Kft. 10-404/1998 jelzőszámú, Lőrincz Ferenc vezető településtervező (TT1 14-0076/2002) által készített SZ-1 jelű és 1:10 000 léptékű külterületi, és az SZ-2/1 és SZ-2/2 jelű 1:2000 léptékű belterületi szabályozási tervekkel illetve azok módosításaival együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó
(2.) E rendelet hatálya, Magyaratád község közigazgatási területére terjed ki.
(3.) A település területének szabályozása az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom meghatározásai, illetve az OTÉK 2.sz. mellékletében található jelkulcs alapján nyugszik és eszerint értelmezendő.
(4.) A település területén telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest megépíteni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, illetve használatba venni, rendeltetését megváltoztatni, továbbá sajátos építményfajtákat elhelyezni, illetve ilyen célokra hatósági engedélyt (beleértve fennmaradási engedélyt is) adni, - az általános érvényű hatályos jogszabályok betartása mellett – csak jelen rendelet és szabályozási terv rendelkezéseinek betartásával lehetséges. Az itt nem szabályozott kérdésekben az
Étv., illetve az OTÉK alapján kell eljárni.
(5) 3
(6) 4
(7) 5
(8) A településen átfolyó vízfolyások vízrendezését patak szabályozási és rendezési terv készítése révén meg kell oldani.
A patakmedrek patak szabályozási és rendezési tervének megfelelő kialakításáról és fenntartásáról gondoskodni kell.
(9) 67
(10) 8
(11) Magyaratád közigazgatási területén állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
- Biztosítani kell a településközpont vegyes építési övezet feltétlen védelmének prioritását.
- Lakóterületen állattartó épületek: a lakást szolgáló épülettől, vagy épületrésztől legalább 10 m távolságra helyezhető el, ettől eltérni csak az állategészségügyi és a közegészségügyi szakhatóság hozzájárulásával lehetséges; falusias lakóterületen 30 m2-t meghaladó állattartó épület engedélyezéséhez állategészségügyi szakhatósági hozzájárulás szükséges.
(12) . A település belterületén és külterületén a helyi természetvédelmi területeken, valamint az ökológiai hálózattal érintett területeken adótorony nem létesíthető.
(13) 910
A település beépítésre nem szánt területén a szabályrendeletben és a szabályozási tervben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológiai jellegű építményekre és műtárgyakra és a sajátos építmény fajtákra. Ezeket a rendeltetésük és indokoltságuk alapján a vonatkozó előírások figyelembe vételével az építési hatóság esetenként állapítja meg.
(14) . Az A1-es méretet meghaladó cég-, reklám- és hirdetőtáblák – kivéve az ideiglenes, építéssel kapcsolatos feliratok és ideiglenes plakátok, - engedély alapján helyezhetők el, az elbíráláshoz szükséges tervek, fényképfelvételek, helyszínrajz és leírások csatolásával. A védelmi területeken (műemlékvédelem, természetvédelem stb.) az engedélyezéshez az illetékes szakhatóság véleményét is be kell szerezni.
(15) . A település beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség közcsatornára történő csatlakozásra, új épület építésére építési hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény megléte esetén lehet.
(16) 1112
Közigazgatási és belterületi határ megállapítása
(1) A település közigazgatási határát a településszerkezeti és szabályozási tervben megjelölt helyen lehet megváltoztatni, a határmódosítást lehetővé tevő egyéb jogszabályi feltételek teljesülésekor.
(2) A település belterületi határát csak a településszerkezeti és a szabályozási terven jelölt irányban lehet megváltoztatni.
(3) Külterületi földrészlet belterületbe csatolása csak akkor lehetséges, ha a beépítésre szánt területhasználat egyéb feltételei biztosítottak, és a területileg illetékes földhivatal a művelésből történő kivonáshoz hozzájárult. A belterületbe vonást ütemezetten kell megvalósítani.
(1.) A rendelet kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz, melyek a rendelet mellékletét képző szabályozási terv szerint alkalmazandók.
(2.)13
(3.) 14
(4)15
16(5.) A kialakult oldalhatáros beépített területeken 14 m-nél keskenyebb telekszélességnél az építmények közötti legkisebb távolsági méretek – maximum 4,5 méter építménymagasság mellett – legfeljebb 4 méterig történő csökkentése akkor lehetséges, ha az épületek külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és párkányzatát az I.-III. tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű és nem éghető anyagokból készítik, valamint a szemben álló homlokzatok egyikén sincs 0,36 m2 – nél nagyobb felületű nyílászáró kialakítva. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzat nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra.14 m-nél szélesebb telkeknél, 6m-nél kisebb építménymagasság esetén, új építmény építése, vagy épületek közötti legkisebb távolság csökkenésével nem járó bővítés akkor lehetséges, ha a szomszédos épületek között biztosítható legalább 6 méter tűztávolság. Ha a szomszédos építmények között nem biztosítható a 6 méter távolság, akkor legalább a magasabb építményt – tetősíkot átmetsző – tűzfalas kialakítással kell létesíteni.
(6.) Az oldalhatáros beépítési módnál, az oldalhatáron álló beépítésnek megfelelő építési helyen belül az épület szabadon állóan is elhelyezhető.
(7.) Meglévő épület rekonstrukciója esetén, amennyiben annak építménymagassága meghaladja az övezeti előírásban megengedett mértéket, tetőtérbeépítés a meglévő építménymagasság növelése nélkül engedélyezhető.
(8.) A megadott minimális telekméretek csak az újonnan kialakított telkekre vonatkoznak. Itt a telek területét és szélességét biztosítani kell. Az előírt telekméretnél kisebb szélességű meglévő telek a telekszélesség megtartásával az egyéb előírások betartásával megosztható. A minimális méretűnél kisebb meglévő telkek is beépíthetők az egyéb előírások betartásával.
(179.) Ahol a Szabályozási Terv előkertet nem határoz meg, ott az előkert minimálisan 5m, vagy a kialakult építési vonalnak megfelelő lehet. Kötelező beépítési vonalat a terv nem tartalmaz.
(10) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott övezetben érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladja.
(11) Építménymagasság kialakult beépítésnél, foghíj esetén az illeszkedés szabályai szerint kell eljárni. Ezt utcaképpel kell igazolni, a szomszédos épületek ábrázolásával.
II. Fejezet
Területfelhasználás elemei
(1) 18 A tervezési terület az alábbi területfelhasználási elemeket tartalmazza:
a.) Beépítésre szánt területek, elsődleges építési használatuk általános jellege
1. Lakóterületek:
1.1. Lf Falusias lakóterület
2. Vegyes területek
2.1. Vt településközpont vegyes terület (lakó és helyi, települési szintű igazgatási, egészségügyi, oktatási területek, egyházi, szociális és sportfunkciók).
3. Gazdasági területek
3.1. Gksz Kereskedelmi, szolgáltató terület
3.2. Gip Ipari gazdasági terület
3.3. Gipe Egyéb terület
4. Különleges területek
4.1. Ksp (Sportterület)
4.2. Kt (temető)
b.) Beépítésre nem szánt terület, ezen belül
1. Kö Közlekedési és közmű területek
2. Z Zöldfelületek
2.1. Zkp Közpark
3. E Erdőterületek
3.1. Ev Védelmi erdőterület
3.2. Eg Gazdasági erdőterület
3.3. Ee Egészségügyi-jóléti erdőterület
4. M Mezőgazdasági terület
4.1. Má Általános mezőgazdasági terület
4.2. Má-n Korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági terület
4.3. Mk Kertes mezőgazdasági terület
5. V Vízgazdálkodási területek
6. Kk Különleges beépítésre nem szánt terület 6.1. Kk-kep (kegyeleti park terület)
(2) A beépítésre szánt övezetek területén a tömbre vonatkozóan a beépítés módját, a megengedett beépítés mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasságot és a megengedett legkisebb kialakítható telek területet a szabályozási tervben az övezeti jel melletti szabályozási jel tünteti fel.
Beépítés módja |
Beépítési % |
Max. építmény magasság |
Min. teleknagyság |
(3) A területfelhasználási egységeket és övezeteket valamint azok határvonalait és a szabályozási vonalakat a szabályozási terv tartalmazza.
- A szabályozási vonal közhasználatú területeket választ el a saját rendeltetésű területfelhasználási egységektől.
- A tömbön belüli eltérő területfelhasználási egységeket, illetve azonos területfelhasználási egységen belül az eltérő övezeteket a Szabályozási Tervben feltűntetett határvonalak jelölik.
(4) A beépítésre szánt területen a telkek beépítésének feltétele, az alapközművek: víz, szennyvízcsatorna, elektromos energiaellátás, valamint nyílt árkos, vagy zárt csatornás csapadékvíz elvezetés kiépítése.
A szennyvízcsatorna megvalósulásáig a szennyvizet zárt tárolóba lehet elhelyezni, ahonnan a szippantott szennyvizet szennyvíztisztító telepre kell szállíttatni, az arra engedéllyel rendelkező szállítóval.
Beépítésre szánt területek
(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Magyaratád belterületén falusias (Lf) lakóterületet tartalmaz a szabályozási terv.
(3) Lakóterületen belül az alapellátást szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó és sport és egyéb gazdasági létesítmények is elhelyezhetők az övezeti előírásnak megfelelő módon.
(4) Lakóterületen az építési helyen belül a tűzvédelmi távolságok betartásával több különálló épület is elhelyezhető
(5) A lakóövezetekben a lakótelek építési határvonalon kívül eső része belterületi kertnek minősül. Belterületi kertművelési területen építmény nem építhető. Belterületi kertnek minősülnek a Szántódi útnak a település északi részén kivezető szakasza nyugati oldalán fekvő 8, 9, 10, 15/6, 15/7, 15/8, és 16 hrsz-ú ingatlanok.
Falusias lakóterületek (Lf)
(1) 19 A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építmény-magasság
Max. m |
Beépítettség
Max. % |
Legkisebb telekméret
M2 |
Telek-szélesség
Min. m. |
Telek-mélység
Min. m |
Lf1 |
O |
4,5 |
30(K)* |
600 |
14 |
40 |
Lf2 |
O |
4,5 |
30 |
1500 |
18 |
60 |
Lf3 |
O |
4,5 |
30 |
2500 |
18 |
60 |
Lf4 |
SZ |
5,0 |
20 |
3000 |
25 |
80 |
*Kialakult (K) és az előírt beépítettséget meghaladó beépítés esetén a meglévő épület megtartható, alapterületén belül felújítható, korszerűsíthető.
(2) . Beépítési mód kialakult szabadonálló beépítés esetén az adott telkeken a kialakult állapot szerint folytatható, a szomszédos ingatlanok beépíthetőségének korlátozása nélkül a tűzvédelmi távolságok betartásával.
(3) . A telken belüli zöldfelület minimum 40%.
(4) . A területen az OTÉK 14. §.
(2) bekezdésében felsorolt létesítmények helyezhetők el, kivéve a 8. pontot.
- lakóépület,
- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület,
- kézműipari építmény,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény.
(5) . A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK 42. §.-a szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell kielégíteni.
(6) . Melléképítmények az OTÉK 1. Számú melléklet 54. Pontja alapján építhetők
(7) . A területen haszonállat tartás engedélyezhető, a helyi állattartási rendelet szabályai szerint.
(1) A vegyes terület elsősorban a településigazgatási, kulturális, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltató intézményeinek elhelyezését biztosítja.
(2) Magyaratád területén kialakított vegyes területek (Vt) településközponti vegyes területi besorolásúak.
(3) Vegyes területen az előkertben portaépület létesítése megengedett továbbá a létesítmény jellegét hangsúlyozó egyéb építmény (reklámhordozó) a megengedett építménymagasságot technológiai szükségességből meghaladó mértékben.
Településközponti vegyes területek (Vt)
(1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek a következők szerint alakítandók ki.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építmény-magasság
Max. m |
Beépítettség
Max. % |
Legkisebb telekméret
M2 |
Telek-szélesség
Min. m. |
Telek-mélység
Min. m |
Vt |
SZ |
4,5 |
40 |
1000 |
18 |
30 |
Vt1 |
SZ |
9,0 |
40 |
1000 |
18 |
30 |
(2) A Vt övezeti jelű területen az OTÉK 16. §. szerinti létesítmények helyezhetők el a (2) bekezdés 7. pontja illetve a (3) bekezdés 2. pontjában foglaltak kivételével.
- Lakóépület,
- igazgatási épület,
- szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény,
- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
(3) Legkisebb zöldfelület a telek 10%-a, oktatási, művelődési, kulturális létesítményeknél zöldfelület és beépítettség vonatkozásában a hatályos szakminiszteri rendelet szerint kell eljárni.
(4) A területen részleges közművesítettséget és burkolt utat kell biztosítani.
(5) A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK 42. §.-a szerinti kialakításban 50 %-ban a telken belül kell biztosítani, illetve az önkormányzati parkolási rendelet alapján.
(6) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. Pontja alapján építhetők az i., j., k., és l., pontokban felsoroltak kivételével.
(1) A gazdasági területek első sorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) Gazdasági terület Magyaratádon kereskedelmi-, szolgáltató terület (Gksz), ahol környezetet nem zavaró gazdasági tevékenység is folytatható.
(3) Gazdasági területen az előkertben portaépület létesítése megengedett, továbbá a megengedett építménymagasságot meghaladó építményeket technológiai szükségességből az építési hatóság engedélyezhet.
Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
(1) 20 A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek a következők szerint alakítandók ki.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építmény-magasság
Max. m |
Beépítettség
Max. % |
Legkisebb telekméret
M2 |
Telek-szélesség
Min. m. |
Telek-mélység
Min. m |
Gksz |
SZ |
7,5 |
40 |
5000 |
40 |
80 |
(2) A területen az OTÉK 19. §-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el.
a) Mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
c) igazgatási és egyéb irodaépület,
d) parkolóház, üzemanyagtöltő,
e) sportlétesítmény,
f) Az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3) Az új Gksz övezet területén a beépítés feltétele a kiszolgáló út és a közművek megépítése.
(4) A létesítményekhez szükséges parkolóhelyeket az OTÉK 42. §-a szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell elhelyezni.
(5) A telken belül kialakítandó minimális zöldfelület 20 %.
(1) Az ipari terület gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az ipari terület Magyaratádon zavaró hatású ipari terület (Gip) lehet, ezek a mezőgazdasági állattartó telepek, üzemi területek, illetve egyéb ipari terület (Gipe) közműlétesítmények telekigényes területe (víztorony) lehet.
Zavaró hatású ipari terület (Gip), egyéb ipari terület (Gipe)
(1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építmény-magasság
Max. m |
Beépítettség
Max. % |
Legkisebb telekméret
M2 |
Telek-szélesség
Min. m. |
Telek-mélység
Min. m |
Gip |
SZ |
7,5 |
30 |
5000 |
40 |
80 |
Gipe |
SZ |
7,5 |
40 |
K |
K |
K |
(2) A Gip területen az OTÉK 20. §(3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el, mezőgazdasági üzemi célú tevékenységgel.
(3) Gipe (egyéb ipari területen) az energiaszolgáltatás, a településgazdálkodás és vízgazdálkodás létesítményei helyezhetők el.
(4) A létesítményekben szükséges parkolóhelyeket az OTÉK 42. §-a szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell elhelyezni.
(5) 21 A telken belül kialakított minimális zöldfelület (Gip): 40 %., illetve (Gipe): 25%.
(6) 22 A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek körét a hatályos jogszabályokban23 meghatározott tevékenységek, ill. végzésükhöz szükséges létesítmények köre, amely esetekben előzetes környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.
(7) Védőterületet (kötelező fásítást) kell kialakítani a Szabályozási Terv szerint, az OTÉK 38. §-a szerint.
(1) A különleges területek a rajtuk elhelyezett építmények sajátos használati módja miatt az OTÉK 10-23. §-a szerinti területektől eltérő területek.
(2) Különleges területek Magyaratád igazgatási területén lehetnek
(Kt) temető terület,
(Kkep) kegyeleti park területe.
(Ksp) sportterület,
Különleges területek, temető (Kt), sportterület (Ksp)
(1) A temető területét a szabályozási terv lehatárolja.
(2) A temető (Kt) területén belül csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi létesítmények helyezhetők el. temető védőterületét a szabályozási terv határolja le. Az OTÉK 38. §-a
(7),
(8) bekezdése szerint e területen épület nem építhető.
(3) A működő temető területe minimum 2,0 méter magas tömör és növénnyel befuttatott kerítéssel határolandó.
(4) A temető területére kertészeti terv készítendő.
(5) A temető folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell.
(6) Sportterületen (Ksp) a sportoláshoz kapcsolatos épületek és a sportoláshoz szükséges kiszolgáló szociális és szolgáltatási, illetve ehhez kapcsolódó szolgálati lakás helyezhető el.
(7) A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK 42. §.-a alapján, a területen belül és a környező közlekedési területen kell kielégíteni.
(8) A területekre vonatkozó szabályozási előírások az alábbiak:
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építmény-magasság
Max. m |
Beépítettség
Max. % |
Legkisebb telekméret
M2 |
Telek-szélesség
Min. m. |
Telek-mélység
Min. m |
Ksp |
SZ |
7,5 |
20 |
K |
K |
K |
Kt |
SZ |
4,5 |
10 |
K |
K |
K |
(9) A telken belüli zöldfelület minimum 40 %
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közmű területek és létesítmények (KÖu)
(1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §.-ban előírtak alapján kell biztosítani.
(3) A közművek védőtávolságait a szabályozási szélességen belül a vonatkozó szabványok előírásai alapján, illetve a Szabályozási Terv szerint kell biztosítani.
(4) 25 Közlekedési
területeken a közlekedési célú létesítményeken kívül az OTÉK 26. §.
(3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.
(5) 26
(6) Az újonnan nyitott utcákban kábeles közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező, allergiát okozó fajok telepítését kerülni kell.
(7) Külterületi dűlőutak fásításánál elkerülendő a kétoldali fasor telepítése.
(8) 2728
(1) Zöldterület (közpark, közkert) a szabályozási terven „Z” jellel szabályozott, növényzettel fedett közterület. Közparkok az állandóan növényzettel fedett közterületek, melyeket közútról, köztérről közvetlenül – kerekesszékkel és gyermekkocsival is – meg lehet közelíteni.
(2) Zöldterületen az OTÉK 27. §-a szerinti létesítmények, illetve a pihenést, szabadidő eltöltését és testedzést szolgáló építmények, valamint a terület fenntartásához szükséges épületek helyezhetők el.
(3) Zöldterület létesítése, alakítása a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész Tagozatánál tagként nyilvántartott táj- és kertépítész által készített kiviteli terv alapján történhet.
(4) Zkp közparkok legnagyobb beépítettsége 2%-ot nem haladhatja meg.
(5) A közparkban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény alapján kiadott építési hatósági engedéllyel lehetséges.
(6) Közpark területén és egyéb közterületen fa kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha
a., a fa egészségi állapota,
b., balesetelhárítás,
c., és közegészségügyi szempontok
azt feltétlenül szükségessé teszik.
(7) Közpark területén és egyéb közterületen a területek folyamatos fenntartásáról, az építmények (különösen a gyermek játszószerek) karbantartásáról, a balesetveszély elkerülése érdekében gondoskodni kell.
(8) A parkolóhelyek, közmű létesítmények a meglévő és tervezett zöldfelületi elemeket nem károsíthatják. Amennyiben ez elkerülhetetlen, úgy azok pótlásáról gondoskodni kell.
(1) Erdőterületek (erdőállomány fenntartása és telepítése céljára szolgáló területek) elsődleges rendeltetésük szerint:
a) védelmi (véderdő) célúak (Ev)
b) gazdasági és egyéb célt szolgáló erdők (Eg)
c) egészségügyi, turisztikai erdők (Ee)
rendeltetésű lehet.
(2) 29 Az erdőterületek területfelhasználási egységébe tatoznak a szabályozási tervben lehatárolt, meglévő erdőművelési ágú területek és a tervezett erdők. Területfelhasználási egységre elsősorban az erdőtörvény30 , a természetvédelmi törvény31 és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok mellett az OTÉK 28. § (1-4) bekezdések előírásai vonatkoznak. Magyaratád erdőterületei az alábbi helyi övezetekbe soroltak: Eg, Ev, Ee.
(3) Az Ev övezethez tartozó véderdők és védő zöldsávok területe min. 85%-ban zárt faállománnyal telepítendők be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Az övezet nem építhető be.
Az Ev jellel szabályozott erdőterületek telken belüli védő zöldfelületként is kialakíthatók.
(4) Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az OTÉK 28. § szerint helyezhetők el a helyi építési hagyományokkal összhangban lévő, nyeregtetős, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények.
Egészségügyi, turisztikai erdőterületen (Patalommal közös közigazgatási területen létesítendő tó körül) 5%-os beépíthetőséggel pihenőhely, turisztikai kiszolgáló létesítmény, horgásztanya létesíthető
(5) 32 Az erdőterületi földrészletek tovább nem oszthatók, igény és lehetőség szerint összevonhatók. Az OTÉK 28. § (4) bekezdés szerinti épületek szabályozási terv alapján helyezhetők el a 10 ha-nál nagyobb erdőrészleteken. Az övezetben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető. Természeti területnek minősülő erdőterületen, valamint a Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó erdőterületen szabályozási terv előzetes környezeti hatástanulmány alapján készíthető. Az erdőterületeken a gazdálkodás erdészeti üzemterv alapján folytatandó. Az erdőterületek művelési ágának változtatása az illetékes erdészeti hatóság engedélye és a természetvédelmi szakhatóság Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulása alapján lehetséges.
Mezőgazdasági terület (M)
(1) Mezőgazdasági terület növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. A mezőgazdasági területek használatát szabályozó országos előírások szerint ezen területek művelési ágnak megfelelő hasznosítását, művelését biztosítani kell. A művelési ág megváltoztatása engedélyköteles.
(2) 33 A mezőgazdasági. területekre elsősorban a termőföldről szóló törvény34 és az OTÉK 29. § (1-5) bekezdései vonatkoznak.
A mezőgazdasági területek beépíthetőségét helyi övezeti előírások szabják meg.
Magyaratád mezőgazdasági rendeltetésű külterületei a következő helyi övezetekbe soroltak:
a) általános mezőgazdasági terület (Má),
b) korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági terület (Má-n),
c) kertes mezőgazdasági terület (Mk).
(3) 35
(4) Az engedélyezhető épületek paraméterei feleljenek meg a terület jellegének, művelési ágának és a tájba illesztés követelményeinek.
Az épületek engedélyezése és létesítése során figyelemmel kell lenni a szabályozási tervlapon feltüntetett környezetvédelmi védőtávolságokra és közműbiztonsági övezetekre vonatkozó építést tiltó és korlátozó előírásokra.
(5) 36
(6) A beépített földrészlet a minimális területnagyságnál kisebb, illetőleg a megengedett beépítettséget túllépő területűvé utólag sem alakítható. Ha a közvetlenül szomszédos földrészletek területe csak együttesen éri el a megfelelő nagyságú területet, azok tulajdonosai – megállapodás alapján – egy közös gazdasági épületet helyezhetnek el.
(7) 37
(8) A mezőgazdasági területen elhelyezhető építmények esetében is be kell tartani az OTÉK 31-45 §-ában foglalt feltételeket.
(9) A természeti területek, természetszerű állapota nem károsítható, művelési ága csak extenzívebb irányba változtatható, fenntartásukra a természetvédelmi szakhatóság által jóváhagyott kezelési terv készítendő.
(10) Gondoskodni kell a mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemeinek megőrzéséről és kiegészítéséről a fasorok, mezőgazdasági védősávok visszaállításával, telepítésével.
Általános mezőgazdasági terület övezete (Má)
(1) 38 Az Má jelű általános mezőgazdasági terület lehet:
a) általános mezőgazdasági terület (Má1, Má2, Má3), korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági terület (Má-n).
(2) 39 Az általános mezőgazdasági területen a maximális beépítés 1,5 %-os, építménymagasság 4,5m. (Kivéve mezőgazdasági technológiai épületek, silók esetén ennél nagyobb épületmagasság is engedélyezhető, maximum 15 méterig).
(3) Az általános mezőgazdasági nagyüzem övezetének területein növénytermesztéssel, állattartással, terményfeldolgozással és –tárolással összefüggő építmények helyezhetők el.
(4) Az általános mezőgazdasági területen a maximális beépítés 1,5 %-os, építménymagasság 4,5m. (Kivéve mezőgazdasági technológiai épületek, silók)
(5) Az Má-2 övezetben a beépítés feltételei:
a. a beépíthető telek területe min. 50 000 m 2 ( 5 ha ),
b. a kialakítható telek területe min. 10 000 m 2 ( 1 ha ),
c. a beépítettség mértéke 1,5% ill. max. 1000 m 2 , amely magában foglalja a gazdasági épületek alapterületét
d. az építménymagasság max. 4,5 m .
e. az épületek szabadonállóan, legalább 10 m elő- oldal- és hátsókert biztosításával alakíthatók ki,
f. az épületeket elhelyezésénél figyelemmel kell lenni ezek tájba illesztésére, építési engedély csak a DDNPI által jóváhagyott kertépítészeti engedélyezési terv alapján adható.
g. az Má-2 övezetben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás építményei, a bemutatást, ismeretterjesztést vagy sportolást szolgáló állattartó épületek helyezhetők el.
(6) Az Má-n jelű, gyep (rét, legelő) és nádas művelési ágú korlátozott funkciójú mezőgazdasági területeken a felszíni vizek védelme, a vízfolyások mentén kialakult ökológiai rendszerek védelme, valamint a táj és természet védelme érdekében
Az Má-n jelű övezetben épület nem létesíthető.
Művelési ága nem változtatható meg. Az övezetben 5,0 ha-nál kisebb új földrészlet nem hozható létre és önállóan nem keríthető le közterület felé sem.
(7) 40 Az Má-3 övezetben a beépítés feltételei:
a) a beépíthető telek területe min. 10 000 m2 (1 ha),
b) a kialakítható telek területe min. 6 000 m2,
c) a beépítettség mértéke 3,0 % ill. max. 1000 m2, amely magában foglalja a gazdasági épületek alapterületét
d) az építménymagasság max. 4,5 m.
e) az épületek szabadonállóan helyezendők el, az előkert minimum 5 méter, az oldal-, és hátsókertre vonatkozóan az OTÉK szabályait kell betartani. az Má-3 övezetben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás építményei, a bemutatást, ismeretterjesztést vagy sportolást szolgáló állattartó épületek, valamint szabadtéri mezőgazdasági történeti kiállítás épületei helyezhetők el.
Kertes mezőgazdasági terület övezete (Mk)
(1) Az Mk jelű, kertes mezőgazdasági terület övezete lehet:
a.) az Mk jelű,
b.) az Mk-p jelű, kisparcellás kertes mezőgazdasági terület.
Kertes mezőgazdasági területek (volt zártkertek) (Mk)
(2) Az Mk jelű, kertes mezőgazdasági terület övezetének 720 m2-t el nem érő területű telkein építményt elhelyezni nem szabad.
(3) A 720 m2-t meghaladó telkek beépítettsége legfeljebb 3%, de a gazdasági épület beépített alapterülete 60 m2-nél nagyobb nem lehet.
(4) Az övezetben 1500 m2-nél kisebb és 14 m-nél keskenyebb földrészlet nem hozható létre.
(5) A kertes mezőgazdasági övezet 720 m2-t meghaladó telkein egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, max. 4,5 m-es átlagos építmény magassággal.
(6) Az övezetben meglévő, engedéllyel épült gazdasági célú épületek megtarthatók és felújíthatók.
(7) Az Mk övezetben állattartáshoz szükséges gazdasági építmények nem helyezhetők el.
(8) Lakókonténer, lakókocsi a területen nem helyezhető el.
Kisparcellás kertes mezőgazdasági területek (Mk-p)
(1) A beépített területhez közel eső szalagparcellás területeken (Rácegres 0151 hrsz-ok, Szürük, Szürük alja) a kertészeti termesztést (biogazdaság, fűszer és gyógynövénytermesztés) szolgáló kertövezet.
(2) A kialakítható legkisebb telek 1500 m 2 .
Vízgazdálkodási terület (V)
(1) Vízgazdálkodási terület a vízfolyások, a tervezett tavak medre és parti sávja, valamint a vízművek területe. Tervi jelük: V.
(2) A vízfolyások medrének területei vízügyi terület. A kisvízfolyások partélétől 6- 6 m széles fenntartási sávot kell biztosítani, melyet gyepterületként, útként szükséges kialakítani.
(3) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.
(4) 41
(5) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.
(6) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.
21/A. §42 Különleges, beépítésre nem szánt terület (Kk)
(1)43 Különleges beépítésre nem szánt terület: (Kk-kep) kegyeleti park területe és a (Kb-i) különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület.
(2) A (Kk-kep) kegyeleti park övezet kegyeleti emlékkert, a meglévő, de már nem üzemelő temetőből kerül kialakításra (Tátompuszta).
(3) A tervezett kegyeleti parkot kertészeti kiviteli terv alapján kell kialakítani, törekedve minél nagyobb arányú növényzettel való fedettségre, megtartva a kegyeleti és pihenő funkciót.
(4) A kegyeleti park folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell.
(5)44 A területekre vonatkozó szabályozási előírások az alábbiak:
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építménymagasság
Max. m |
Beépítettség
Max. % |
Legkisebb telek-méret
m2 |
Telekszélesség
Min. m |
Telekmélység
Min. m |
Kkep |
SZ |
4,5 |
5 |
K |
K |
K |
Kb-i
45 |
SZ |
7,5 |
5 |
10 000 |
- |
- |
(6) 46 Kb-i különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi övezetben a turizmust szolgáló vendéglátó, kereskedelmi, sport, szállás rendeltetést tartalmazó épületek, a horgász- és szabadidőturizmussal összefüggő építmények (pihenő, tároló épületek, kezelőépület, a terület fenntartására, karbantartására szolgáló tároló gépszín és az állatok bemutatására szolgáló épületek – pl. juhakol, állatsimogató, istálló, lovarda), mezőgazdasági történeti bemutató épület helyezhetők el, valamint a tulajdonos részére szolgáló lakóépület építhető.”
(7) 47 Kb-i különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi övezetben az építmények elhelyezésénél az előkert minimum 5 méter, az oldal-, és hátsókertre vonatkozóan az OTÉK szabályait kell betartani, kivéve a tóparti horgász- pihenőházakat, amelyek a tó partvonalától 3 méter távolságra telepíthetők.
(8) 48 Kb-i különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi övezeten belül az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges gépjármű elhelyezés egy központi helyen is megoldható, az övezetet alkotó ingatlanok egyikén kialakított parkolóban.
III. Fejezet
KIEMELTEN KEZELT FELADATOK
(1)49 Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló rendelet50 előírásainak megfelelően a kibocsátási határértéket teljesíteni tudja.
(2) Az említett rendelet szerinti védelmi övezetet igénylő, illetve diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot okozó tevékenység Magyaratád területén nem engedélyezhető.
(3) Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási terven beültetési kötelezettséget előíró helyeken – a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
(5) Deflációs porkeletkezés ellen a belterületi szegélyeken és a nagyobb összefüggő területeken véderdők telepítése szükséges.
A felszíni és felszín alatti vizek védelme
(1) Csatornázatlan területek rákötése szennyvízcsatornázás esetén kötelező, a szennyvíz szikkasztása nem engedélyezhető (csatornázásig közműpótló, zárt tároló). Szippantott szennyvizek csak a hatóságilag engedélyezett szennyvíztisztító telepre szállíthatók.
(2) Vízfolyások medrének rendszeres karbantartása, ha szükséges hordalékfogó létesítése, ezek tisztítása
(3) Belterület külvizek és belvizek elleni védelme szükséges a felszíni vízrendezés eszközeivel.
(4) Szennyezett felszíni vizek elvezetés előtt előtisztítás, a nem természetes felületekről elfolyó vizek min. ellenőrzés után engedhető befogadóba.
(5) Feltöltés esetén csak szennyeződésmentes töltőanyag használható.
(6) Nem burkolt felületen a talajt, vagy a talajvizet szennyező anyagok nem tárolhatók.
(7) 52 Vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek hasznosításánál a vonatkozó vízügyi szakmai előírások szerint kell eljárni53 . A vízfolyások mentén a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátása érdekében 6 m széles parti sáv biztosítandó.
(8) 54 A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a magasabb szintű jogszabály szerint55 kell eljárni.
(9) 56 Kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vizekbe tilos.
(10) Az új területek beépítésének feltétele a beépítésre tervezett területeken és közterületen a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetésének biztosítása.
(11) 57
Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
(1) Erózió és defláció elleni védelem: mezőgazdasági és erdőterületeken környezetkímélő (talajvédő) gazdálkodás, biztosítani a földfelszín minél nagyobb arányú és állandóbb jellegű zöldfelületi fedettségét és a lehető legkedvezőbb talajnedvességi állapotot. A lejtős és laza feltalajú mg területek talajvédő művelése, művelés során eróziós deflációs károk minimalizálása
(2) A műtrágyák és növényvédő vegyszer felhasználás szempontjából védendő terület a kisvízfolyások vízgyűjtőterületeinek befogadó (50- 100 m széles) sávjai.
(3) 58
(4) 59
(5) A talajlemosódást az eróziónak kitett területeken a hasznosítás talajvédő szempontú megválasztásával és talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, szükség esetén meliorációs talajvédelmi beavatkozásokkal meg kell akadályozni.
(6) Építkezés esetén a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell.
(1) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy a védendő területre (imissziós), ill. létesítményre (emissziós) megállapított zajterhelési határértéket ne haladja meg.
(2) Meglévő, helyhez kötött zajforrást csak olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, hogy az a beavatkozás után a védendő területre, illetve létesítményre vonatkozó védendő határértékeket ne haladja meg.
(3) 60 Hatályos jogszabály61 alapján zajvédelmi szempontból csendes övezet:
a. A temető területe,
b. a közpark területe,
ahol az emberi tevékenységből származó zajterhelés határértéke nappal max. 45 dB, éjszaka pedig max. 35 dB.
(4) Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny laza beépítésű övezet a településközpont vegyes terület (Vt), és a falusias lakóövezet (Lf).
(5) Zajvédelmi szempontból nem érzékeny területek a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) , illetve ipari gazdasági (Gip, Gipe) területek övezetei.
A természeti értékek védelme
(1) A táj meglévő karakterének, kedvező képének védelme érdekében a távlatilag is külterületben maradó rész jellegét, karakterét megváltoztató beavatkozások kerülendők.
Külterületen, mint alapvetően beépítésre nem szánt területen beépítés csak kivételes esetben, az általános tájvédelmi szempontoknak megfelelő építési engedély alapján végezhető. A tervezett belterület bővítés területeinek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó.
(2) 62
(3) A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek megóvása, gondoskodni kell a köz-és dűlőutak, birtokhatárok menti védőfásítás megvalósításáról, kerülni kell a kétoldali fásítást a földutak állagvédelme miatt.
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
(1) A települési (kommunális) hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtés és szállítás útján kerülhet a szeméttelepre, ahol az ártalmatlanítás rendezett lerakással és földtakarással történik.
(2) Veszélyes hulladék a kommunális szeméttelepre nem kerülhet.
(3) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. Kommunális és ipari hulladék kijelölt telephelyen ártalmatlanítandó, a veszélyes hulladékok elszállítandók, a telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.
(4) A területen lévő dögkút megszüntetendő, állati tetemek elszállítása a kistérségben szervezett módon, hatóságilag engedélyezett átvevőhelyre történhet.
Műemlékek és régészeti területek
(1) 63 A településen található műemlékek védelme, megóvása, fenntartása érdekében történő tevékenységek, illetve a műemlékek használata során, továbbá régészeti leletek védelme és bemutatása során a hatályos jogszabályok64 szerint kell eljárni.
(2) 65
(3) 6667
(4) 68
(5) 69
(6) 7071
Helyi építészeti értékek védelme
(1) A Településrendezési Terv és Értékvizsgálata ill. az értékvizsgálati adatlapon szereplő önkormányzati javaslat és korrekciós előírás alapján kell eljárni a H1, H2, építészeti alkotásokra és képzőművészeti alkotásokat érintő építési engedélyezési ügyekben.
(2) A mellékletben felsorolt objektumokat az önkormányzat helyi védelemben részesíti.
Az épített környezet védelme
(1) Biztosítani kell az élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeinek folyamatos javítását, tevékenységek káros hatásainak megszűntetésével, vagy hatályos előírások szerinti visszavonásával.
(2) Meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
(3) A terven meghatározott zöldfelületek, erdőterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
(4) A településrendezési terv környezet-, táj- és természetvédelmi előírásai együttesen alkalmazandók a település helyi környezetvédelmi, köztisztasági, állattartási és értékvédelmi tárgyú rendeleteivel.
(5) 72
(6) A környezetvédelmi védőtávolságok által lefedett területeken tilos az OTÉK 38 §-ában és Függelékében, valamint a vonatkozó ágazati szabványokban előírt tiltásokon és korlátozásokon túl az élelmiszerek és élelmiszeripari alapanyagok nem teljesen zárt rendszerű tárolása, feldolgozása, ezt szolgáló építmények elhelyezése.
IV. Fejezet
EGYÉB SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK KÖVETELMÉNYEI
Településrendezési és építésjogi követelmények
(1) 76
(2) 77
(3) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében elrendelheti a magán és közterületeken elhelyezett 1,0 m2-t meghaladó reklámtáblák lebontását, és létesítését engedélyhez köti.
(4) A közművek kiépítését követő egy éven belül a telek tulajdonosa a közműre való rákötésre kötelezhető.
(5) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képez ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen és erdőterületen történő építés.
(6) 78
(7) 79
V. Fejezet
(1) 80
(2) 81
(3) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a Hivatalnál folyamatban lévő építési hatósági ügyekben nem kell alkalmazni.
(4) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyaratád község önkormányzati képviselőtestületének alábbi rendelkezései:
- Az 1972-ben készült és 1992-ben felülvizsgált Általános Rendezési Terv
A település műemlékei és műemléki környezetéhez tartozó ingatlanok
a.) Műemléki védettség, M és hozzá tartozó Mk kategória:
01. |
Hősök tere tere 6. (M4478-MIII) |
268 |
M |
Református templom |
|
|
268 |
Mk |
Parókia és kerítése |
|
|
67 |
Mk |
Kultúrház |
|
|
265/3 |
Mk |
Orvosi rendelő |
|
|
269 |
Mk |
Üres telek |
|
Bethlen G. u. 14. |
172 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Bethlen G. u. 13. |
179 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Bethlen G. u. 12. |
180 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Bethlen G. u. 11. |
182 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Bethlen G. u. 10. |
184/2 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Bethlen G. u. 9. |
185 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Bethlen G. u. 8. |
188 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Bethlen G. u. 7. |
189 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Bethlen G. u. 6. |
191/2 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
|
|
|
|
02. |
Béke utca (M4479-MIII) |
40 |
M |
Nepomuki Szent János szob. |
|
Béke utca 4. |
56 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Béke utca 3. |
57 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Béke utca 2. |
58 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Béke utca 1. |
59/1 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
Mátyás király u. 17. |
19 |
Mk |
Lakóház+udvar |
|
|
022/5 |
Mk |
Üzemi terület |
A település helyi védelem alatt álló ingatlanai
b.) Épített örökség helyi védelem H1 kategória:
03. |
Kossuth Lajos u. 4. |
168/1 |
H1 |
v. Népi kovácsműhely |
04. |
Pázmány Péter köz |
66/5 |
H1 |
Fülkés Mária-szobor |
05. |
Pázmány Péter köz |
70 |
H1 |
Római katolikus templom |
06. |
Tátompuszta |
054 |
H1 |
Kúriaépület |
c.) Épített örökség helyi védelem H2 kategória:
07. |
Pázmány Péter köz. |
66/3 |
H2 |
Iskola (v. Berta kúria) |
A település védett növényzete
d.) Védelemre javasolt egyedi táji értékek listája
Neve |
Tipusa |
Helye |
Hrsz. |
Tátompusztai kúria kertje |
Kultúrtörténeti, kertépítészeti |
Tátompuszta |
054 |
Nyárfasor |
Közlekedéssel kapcsolatos, útmenti fasoros |
Tátompuszta |
043 |
Nyárfasor |
Közlekedéssel kapcsolatos, útmenti fasoros |
Magyaratád |
0130 |
Baté-Magyaratádi-vízfolyás völgye |
Természeti, migrációs útvonal, gyep |
|
021/14, 032/1, 028 |
A település régészeti lelőhelyei és régészeti érdekű területei
A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Régészeti Osztályának Adattárában a községre vonatkozó régészeti adatok a IV/41 tételszám alatt találhatók. Ezek alapján az alábbi területeken találhatók régészeti lelőhelyek:
|
Lelőhely címe |
Kora |
Hrsz. |
Fedettsége |
1. |
Kéri-határi-dűlő (Peres/Pörös-sűrű): |
Bronzkori, római kori avar kori |
019/1
019/2
019/4 |
Mezőgazdasági ter.
Mezőgazdasági ter.
Mezőgazdasági ter.
|
2. |
Buvári tanya |
Kelta és római kori |
033/3
033/4
033/5
033/6
033/7 |
Mezőgazdasági ter.
Mezőgazdasági ter.
Mezőgazdasági ter.
Mezőgazdasági ter.
Mezőgazdasági ter.
|
3. |
Nagy irtás-dűlő |
meghatározatlan őskori kultúra |
032/1
032/2 |
Mezőgazdasági ter.
Erdő |
4. |
Rácegres határa Patalom és Zimány közötti területen |
későbronzkori |
0175/4
0175/3
0170
0169/3
584
0171 |
Beépítetlen terület
Út
Beépítetlen terület
Mezőgazdasági ter.
Üzemi terület
Út
|
5. |
Magyaratád és Patalom közötti út |
bronzkori |
0135
0132/5
0132/13
0127/1
0127/2
0130 |
Mezőgazdasági ter.
Mezőgazdasági ter.
Mezőgazdasági ter.
Mezőgazdasági ter.
Vízügyi terület
Út
|
6. |
Kossuth u. 24, 25, 26 |
barokk kori |
83
82
81 |
Lház+udvar
Lház+udvar
Lház+udvar
|
7. |
Béke utca |
középkori |
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56 |
Lház+udvar
Lház+udvar
Lház+udvar
Lház+udvar
Lház+udvar
Lház+udvar
Lház+udvar
Lház+udvar
Lház+udvar
Lház+udvar
Út
Lház+udvar
Lház+udvar
Lház+udvar
Lház+udvar |
A közművek korlátozási és tilalmi előírásai
1. Vízellátás:
A 123/1997.(VII.18.) sz. kormány rendelet a vízvezetékek és víztározók védősávját ill. védőterületét határozza meg. Vízvezetékeknél a védősáv a vezetéktől vízszintes irányban 2-2 m, zárt felszíni tározóknál a fal külső szélétől 1 m, víztornyoknál nincs védőterület. A védőterületen belül semmiféle olyan jellegű tevékenység nem végezhető, mely a vízminőségét befolyásolhatja ( pl. állattenyésztés). A tilalmakat a rendelet részletesen tartalmazza.
2. Csapadék-víz-elvezetés:
A csapadékvíz-elvezető művekre és az MSZ-7487/2-80 vonatkozik. Gravitációs csatornáknál 3 m, nyílt ároknál 7 m, nyomóvezetékeknél 300 mm, átmérőik 3 m, távolság nem építhető be.
A gázvezeték hálózat védőtávolságairól az SZ/8/2002/SZ.K.8./MSZT. Számú közlemény rendelkezik. Ennek megfelelően a nagyközépnyomású gázvezeték módosított védőtávolsága 5-5 m. Magáningatlanon áthúzódó gázvezeték esetében a védőtávolság (biztonsági övezet) szolgalmi joggal védett. Középnyomású földgázvezeték védőtávolsága 4-4 m. Közterületen húzódó gázvezeték esetében biztonsági övezet igen, de szolgalmi jog nem értelmezendő.
A 20 kV-os földkábel nyomvonalától 1-1 m-es sávban épület nem lehet. A 20 kV-os légvezetéknél a szélső vezetéknél mért 3-3 m-es sávban, nem lehet 3 m-nél magasabb építmény, növény stb. Lakás célját szolgáló épület sem lehet ezen belül. A szabadvezetéki OTR állomásoknál ugyanez a tilalom, azaz a szélső vezetékek 3 m-es körzetében nem létesülhetnek az előbb felsoroltak. A telepített házas transzformátor állomásoknál nincs kijelölt védőterület, általában az építési engedély jelöli ki annak a helyfoglalását, ami minimum az épület körül 1-1 m-es sáv.
A mobiltársaságok tornyainál 100 m-es körzetben az antenna magasságát megközelítő építményeknél egyeztetni kell a tornyok üzemeltetőivel. Távközlési földkábelek épületektől mért távolsága 1 m, védőcsőben 0,5 m (MSZ-7487/2-80).
A HÉSZ-ben hivatkozott jogszabályok
3. 2009. évi XXXVII törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
4. 1996. évi. LIII. törvény a természetvédelemről
5. 1994. évi LV számú termőföldről szóló törvény és az OTÉK 29 § (1-5) alapján
6. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) korm.rendelet
7. 21/2006. (I.31.) korm. rendelet a nagyvízű medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról 11. ÉTV 27 § alapján a kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
SZT-1 Külterület szabályozási tervlap
Belterület szabályozás tervlapok SZT-2/1 és SZT-2/2