1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Somogyaracs Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 7584. Somogyaracs, Fő u. 98.

(3) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi XXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok elvégzésére közös önkormányzati hivatalt hoz létre Csokonyavisonta, Lad, Patosfa, Somogyaracs, Babócsa, Komlósd, Péterhida, Rinyaújnép, Bolhó, Heresznye, Vízvár, Bélavár községek Képviselő-testületeivel közösen Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, Csokonyavisonta, Széchenyi utca 3 székhellyel.

(4) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Használatuk rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

2. § (1) Az önkormányzat és szervei az önkormányzati, az önkormányzati hatósági és államigazgatási feladat- és hatáskörükben hozott döntésein, iratain Magyarország címerét tartalmazó bélyegzőt kell használni.

(2) Somogyaracs címerével ellátott, Somogyaracs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete feliratú bélyegzőt kell használni a testület által adományozott okleveleken. A települési címerrel ellátott pecsét csak akkor használható, ha a Magyarország címerével ellátott pecsét (bélyegző) használatát az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabály nem teszi kötelezővé.

(3) Somogyaracs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete feliratú, Magyarország címerével ellátott körbélyegzőt kell használni a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére.

(4) A képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, valamint a bizottság, a közös önkormányzati hivatal kör alakú pecsétjének közepén Magyarország címere van, a körívben pedig a következő feliratok olvashatók:

3. § (1) Az önkormányzati jogok az Alaptörvény 32 cikk. (1) bekezdésében meghatározottak szerint kerülnek érvényesítésre.

(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

(4) Az önkormányzat ellátja az Mötv. és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(5) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, az ügyrendi bizottság, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulások útján látják el.

(6) Az önkormányzat kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.

(7) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Jelentősebb költségkihatással járó – akár eseti, akár rendszeres – feladat vállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, valamint külső szakértők közreműködhetnek az előkészítő munkában. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat is.

(8) Minden önként vállalt közfeladat tekintetében annak további ellátásáról a képviselő-testület a fedezet biztosításával egyidejűleg, az éves költségvetésében dönt.

4. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre és törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.

(2) Az átruházott hatásköröket a rendelet 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörben hozott döntéséről szükség szerint, de legalább évente köteles beszámolni a képviselő-testületnek.

5. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak.

(3) Az alakuló ülés, a rendes - azaz munkaterv szerinti -, és a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne az önkormányzat székhelye, kivéve ha a meghívóban más helyszín van megjelölve.

(4) A képviselő-testület állami ünnepek, jeles évfordulók, jubileumok, kitüntetések, díjak átadása alkalmából ünnepi megemlékezést tarthat. Az ünnepi megemlékezés összehívására, levezetésére a képviselő-testület munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

6. § (1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belüli időpontra a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármestert érintő napirendi pontokat a korelnök terjeszti elő.

(2) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és polgármester választásának eredményéről.

(3) A polgármester és a képviselők esküt tesznek, majd aláírják az esküokmányt.

7. § (1) A meghívót a rendes ülésre az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni, hogy az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják a képviselők és a meghívottak.

(2) A meghívó mellékleteit, az előterjesztéseket a képviselők és a meghívottak részére elektronikus úton is lehet továbbítani az általuk megadott e-mail címre.

(3) A lakosságot a testületi ülésről tájékoztatni kell a meghívónak az önkormányzati hirdető táblán történő kifüggesztésével.

(4) A meghívót a polgármester írja alá, amely tartalmazza:

(5) A képviselő-testületi ülésre - a kötelezően meghívandók mellett - meg kell hívni:

(6) A képviselő-testület ülését össze kell hívni az Mötv-ben foglaltakon túl a jegyző, és nemzetiséget érintő ügyben a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére.

8. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított legkésőbb 5. napon belül. A képviselő-testület rendkívüli ülése azonnal, bármely értesítési úton is összehívható, viszont a rendkívüli sűrgősség okát közölni kell.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha

(3) Az indítványt papíron vagy elektronikus formában a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az ülést legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles összehívni.

(4) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt.

9. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik, erről a lakosságot a polgármester tájékoztatja legalább 7 nappal korábban a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján hirdetményi közzététel útján.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületnek lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző, bizottság vizsgálja.

(5) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(6) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók a meghívottak körére vonatkozó szabályozás kivételével.

(7) A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat, ilyen esetben lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok és a helyi szervek képviselői a napirendhez nem kapcsolódó közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, terjeszthessenek elő.

(8) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

(9) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásos ülésen a képviselő-testületi ülésre vonatkozó általános szabályokat alkalmazni kell, különös tekintettel az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére, a tanácskozás rendjének fenntartására.

10. § (1) munkatervet a polgármester a januári ülésen terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslatot lehet kérni:

(3) A munkaterv tartalmazza különösen:

11. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság magatartásával nem zavarhatja a képviselő-testület munkáját. A polgármester a rendfenntartó intézkedéseket velük szemben is alkalmazhatja.

(3) Zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

12. § (1) Előterjesztésnek minősül a napirendben felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

(3) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni az alábbi ügyekben:

(4) Írásos előterjesztés tartalmazza:

(5) Az ülésre előterjesztést tehet a képviselők, a polgármester, bizottság, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, önkormányzati társulás elnöke, önkormányzati társulás intézményének vezetője.

(6) Az előterjesztéseket az ülés előtt 8 munkanappal kell leadni a jegyzőnek. A jegyző a határozati javaslatot törvényességi szempontból felülvizsgálja. Amennyiben az előterjesztésben foglaltakat törvényességi szempontból aggályosnak találja, azonnal tájékoztatja a polgármestert és az előterjesztőt.

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, vagy az akadályoztatás esetén a helyettesítésére jogosult vezeti. A határozatképesség folyamatos meglétének figyelemmel kísérésében a jegyző segíti a polgármestert az ülés vezetése során.

(2) Az ülés vezetése során a polgármester feladatai különösen:

(3) Amennyiben az előterjesztéseket a képviselők, illetve a tanácskozási jogú meghívottak nem a meghívóval együtt kapják meg, úgy azokat a bejelentések között lehet tárgyalni, és a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján lehet felette vitát nyitni.

(4) A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. Az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja. A polgármester vagy a képviselő szóbeli előterjesztés napirendre vételét javasolhatják, a javaslatról egyszerű többséggel a képviselő-testület dönt.

(5) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(6) Ügyrendi javaslat - legfeljebb egy perc időtartamban - az ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül, egyszerű többséggel, azonnal megszavaztatja.

(7) Valamennyi előterjesztés, és az azzal összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.

(8) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(9) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(10) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(11) Az ülésen megjelent választópolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester - legfeljebb 2 perc időtartamú - hozzászólási jogot biztosíthat.

14. § (1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

(2) A Képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

(3) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(4) A képviselő-testület ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, illetve ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

15. § (1) A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja. Az ülések idején - a szünetek kivételével - a bizottságok nem ülésezhetnek.

(2) Tárgyalási szünetet rendel el a polgármester - egy napirendi pont tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben -,

(3) Amennyiben a képviselő-testület az ülés folyamán határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el, és intézkedik a határozatképesség helyreállítása érdekében. Ha legfeljebb fél órán belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, akkor a polgármester az ülést bezárja. A bezárás tényét a jegyző a konkrét időpontok feltüntetése mellett rögzíti a jegyzőkönyvben. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületet a polgármester 2 napon belül köteles újból összehívni, melynek napirendjét csak a megtárgyalásra nem került napirendek alkothatják.

16. § (1) A képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpelláció, vagy kérdés formájában.

(2) Az interpellációk, kérdések és válaszok maximális időtartama a napirendi pontok megtárgyalását követően legfeljebb 5 perc lehet.

(3) A benyújtott, de el nem hangzott interpellációk, kérdések a napirendi pontok tárgyalását követően maximum 2 percben feltehetők.

17. § (1) Az Interpelláció a polgármesterhez, a bizottsági elnökhöz és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben a képviselő önkormányzati feladat-és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 10. napon írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. A benyújtott interpellációt - amennyiben része az előterjesztési anyagnak - az ülése előtt ki kell osztani.

(3) A képviselő-testület ülésén lehetőség van az írásban be nem nyújtott interpelláció szóban történő előterjesztésére. Az interpelláció előadásának időtartama legfeljebb 5 perc.

(4) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, maximum 5 percben, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen az interpelláló maximum 2 percben nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság válaszát a következő rendes ülésen terjeszti a képviselő-testület elé.

(6) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

(7) A képviselő-testületi ülésen, idő hiányában válasz nélkül maradt interpellációkra a választ írásban kell megadni, az ülést követő 15 napon belül és a (4)-(5) bekezdés szerint kell eljárni.

(8) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek a megtárgyalásánál az interpelláló nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását sem kérte.

(9) Ugyanabban a kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

18. § (1) Kérdésnek minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül interpellációnak.

(2) A kérdést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 2 munkanap (16 órájáig) a kérdés konkrét és részletes megfogalmazásával a polgármesterhez írásban (levél, telefax, e-mail) el kell juttatni. A kérdés sokszorosításáról, és ülés előtt történő kiosztásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A kérdést feltevő az írásban benyújtott kérdés tartalmát a képviselő-testületi ülésen maximum 2 percben ismertetheti. A kérdésre a kérdezett vagy a válaszadásra kijelölt személy a napirendi pontok tárgyalása előtt köteles válaszolni, legfeljebb 5 percben. A képviselő a választ követően egy alkalommal legfeljebb 2 percben reagálhat a válaszra. Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 15 napon belül írásban is történhet. A választ a következő munkaterv szerinti ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

(4) A képviselők a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl felmerült sürgős, halaszthatatlan választ igénylő ügyekben szóban is egy-egy kérdést tehetnek fel.

19. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többségű szavazással dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját két hónapra 25 %-kal csökkenti. A csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

(3) Minősített többség - azaz megválasztott képviselők több mint felének az igen szavazata - szükséges az Mötv.-ben meghatározottakon kívül:

20. § (1) A döntéshozatali eljárásban a határozati javaslatot akkor nem kell ismertetni - elegendő arra utalni -, ha az megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában - az elhangzás sorrendjében - elhangzott módosító és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Amennyiben a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(4) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(6) Ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget.

(7) Amennyiben egyik jelölt illetve változat sem kapta meg a szükséges többségű igen szavazatot újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos igen szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. Ha a szavazási fordulóban csak kettő jelölt vagy változat szerepel, azokról az az utolsó forduló és csak egyszer lehet szavazni.

(8) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján az utolsó fordulóban egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többségi igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét, illetve a határozati javaslatok elutasítását.

21. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Név szerinti szavazást kötelező elrendelni, ha

(3) Nem lehet névszerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben.

(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyzőnek a képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni. A képviselők igen, nem és tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

22. § (1) Titkos szavazás tartható mindazon ügyekben, ahol a képviselő-testület zárt ülést köteles tartani vagy zárt ülést tarthat.

(2) Titkos szavazást tart a képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor.

(3) Titkos szavazást a polgármester, valamint a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, esetenként egyszerű többséggel dönt.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólappal, külön helyiségben, urna igénybevételével történik.

(5) A titkos szavazás megkezdése előtt a szavazás módját és összegezését a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a testülettel, amit az ügyrendi döntéssel fogad el.

(6) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

(7) A titkos szavazás eredményét és az annak alapján meghozott határozatot a polgármester az elkészített jegyzőkönyv alapján ismerteti a testülettel. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselőt-testületi ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.

23. § (1) Érvényes szavazás után egy ülésen belül - ideértve a folytatólagos ülést is - abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A polgármester köteles ismételt szavazást elrendelni akkor, ha a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban bármely képviselő, vagy a jegyző részéről bármilyen aggály felmerül. Ilyen esetben ismételt szavazás egy alkalommal rendelhető el.

24. § (1) A képviselő-testület döntései a rendeletet és a határozat.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló címmel kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendelet, és határozat jelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet szabályai irányadók.

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, a társulásnak, a települési nemzetiségi önkormányzat testületének, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

25. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző, a települési nemzetiségi önkormányzat testülete, valamint a helyi civil szervezet képviselője.

(3) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A képviselő-testület a rendelet előkészítésénél szabályozási elveket, szempontokat, illetve a bevonandók körét megállapíthatja.

26. § (1) A rendelet-tervezetet a jegyző a közös önkormányzati hivatal közreműködésével készíti elő.

(2) A rendelet-tervezet előkészítése során törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezetnél meg kell vizsgálni különösen:

(3) A törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok szabályozása tekintetében rendelet alkotás előkészítésekor meg kell vizsgálni különösen:

(4) A tervezetet a polgármester - a jegyző véleményével együtt - véleményezés céljából megküldi a tárgykör szerint érintett bizottság részére.

(5) A rendelet-tervezethez minden esetben indokolást kell fűzni. Az előterjesztésben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait.

(6) Az előterjesztésben be kell mutatni a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok alakulását, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének eszközeit, a szabályozás várható hatását, a végrehajtás feltételeit, a költség és haszonelemzést.

(7) Amennyiben a rendelet-tervezet a közösségi jog tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget a jogharmonizációs követelményeknek, illetőleg összeegyeztethető-e az Európai Közösségek jogszabályaival. Amennyiben a szabályozás az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, erre az önkormányzati rendelet záró rendelkezésében az irányadó közösségi jogszabály megjelölésével utalni kell.

27. § (1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A rendeletnek tartalmaznia kell a felhatalmazó jogszabályi rendelkezést, a rendelet célját, a szabályozás tárgyára vonatkozó helyi előírásokat, magatartási szabályokat, a magatartási szabályok megsértésének következményeit, a hatályba léptető rendelkezéseket, a hatályon kívül helyezendő rendelet megjelölését.

(3) A rendelet szövegezésének világosnak, egyértelműnek kell lenni, kerülni kell a központi jogszabály szövegének ismétlését. Amennyiben a rendelet tervezet szerinti szabályozási javaslat magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit szó szerint átveszi, az átvett rendelkezéseket a rendelet tervezetben eltérő betűtípussal kell megjeleníteni, valamint az átvett bekezdéseknél az eredeti jogszabály helyet meg kell jelölni.

(4) A rendelet módosítása, vagy hatályon kívül helyezése esetén a rendelet címében erre utalni kell.

28. § (1) A képviselő-testület által elfogadott rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követő 2 napon belül köteles gondoskodni. A jegyző a rendeletet a közös önkormányzati hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(2) A rendelet elfogadásáról, a cím megjelölésével a közös önkormányzati hivatal közterületén lévő hirdetőtábláin hirdetményt kell közzé tenni megjelölve azt is, hogy hol tekinthető meg a rendelet teljes szövege.

(3) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(4) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) Rendeletmódosítást követően az alaprendeletet a módosítással egységes szerkezetbe kell foglalni. Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(6) A képviselő-testület rendeleteinek folyamatos felülvizsgálatáról, hatályosulásának figyelemmel kíséréséről a jegyző gondoskodik, kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát, időszerű módosítását, hatályon kívül helyezését.

(7) A jegyző az elfogadott rendeletekről kézi nyilvántartást vezet.

(8) Az elfogadott, hatályos rendeletek szövege a közös önkormányzati hivatalban tekinthető meg.

29. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselő-testületi tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésekről hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell továbbá:

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyvekbe bárki betekinthet. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző tekinthet be.

(6) A jegyzőkönyv 3 eredeti példányban készül. Egy példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, ezt a példányt az ülést követő 15 napon belül a kormányhivatalhoz felterjesztik elektronikus formában, további egy példányt a polgármesternél, egyet a közös önkormányzati hivatalban a testületi ügyintézőnél kell elhelyezni.

(7) A jegyzőkönyv egy példányát - a zárt ülés kivételével - az állampolgárok a közös önkormányzati hivatal testületi ügyintézőjénél - ügyfélfogadási időben - megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett, arról - költségtérítés ellenében - másolatot kérhetnek.

(8) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

30. § (1) A települési képviselők Somogyaracs község egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit. A megválasztott önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz, képviseleti tevékenysége során hivatalos személynek minősül.

(2) A képviselő-testület a települési képviselők tiszteletdíjának mértékét, folyósításának feltételeit, valamint költségtérítésére vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(3) A települési képviselőt az Mötv. 32-35. §-aiban és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

31. § (1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) A képviselő jogosult afeladatkörében eljárva iratbetekintési jog gyakorlására, ebben az esetben igazolnia kell, hogy a képviselői munkájával összefüggésben, a helyes döntés kialakításához, konkrétan milyen adatokra és milyen célból van szüksége.

(3) A képviselő a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

(4) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó, közérdekű ügyben a képviselő kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre az 30 napon belül köteles érdemi választ adni.

(5) A képviselő - a lakossági kérelmek, panaszok, bejelentések megismerése érdekében - fogadóóráját a közös önkormányzati hivatal jegyző által kijelölt helyiségében is megtarthatja a munkaidőn túl.

(6) A képviselő képviselői jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást - a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján - az önkormányzat indítja meg.

32. § (1) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, továbbá köteles a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.

(2) A képviselő köteles a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a polgármesternek bejelenteni és megszüntetni, valamint a törvény előírásai szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

(3) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja.

(4) A képviselő köteles a képviselő-testület ülésein részt venni, beleértve a közmeghallgatást is. Az ülésen köteles:

(5) Igazoltan van távol a képviselő-testület üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt legalább 3 nappal bejelentette, s fontos okból vagy betegsége miatt marad távol.

(6) Felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján a képviselő köteles részt venni a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.

(7) A települési képviselőt mind a képviselő-testület, mind annak valamely bizottsága konkrét feladat elvégzésével bízhatja meg, a képviselő köteles az elvégzett munkáról a következő ülésen beszámolni, illetve a testület bármely tagja kérésére, menetközben is köteles tájékoztatást adni a feladatokról.

(8) A polgármester egyedi megbízást adhat a képviselőnek saját feladatkörébe tartozó ügy ellátására, illetve a hivatal tevékenységi körébe tartozó ügy végrehajtásának ellenőrzésére. A települési képviselő köteles a megbízó iránymutatásait figyelembe venni. A képviselő köteles munkájáról a megbízónak beszámolni.

(9) A képviselő-testület által gazdasági társaság igazgatóságába és egyéb vezető testületébe delegált képviselők végzett tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek.

(10) A képviselő köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati, üzleti és magántitkot. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának megszűnése után is fennáll.

33. § (1) Bárki tehet a képviselővel szemben összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a polgármesternél. A kezdeményezést a polgármester haladéktalanul köteles átadni az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálására felhatalmazott bizottságnak.

(2) A bizottság a kezdeményezés polgármesterhez való benyújtását követő 30 napon belül döntést hoz az ügyben.

34. § (1) A képviselők kötelesek a törvényben meghatározottak szerint az abban megjelölt határidőig a vagyonnyilatkozatok kezelésére és vizsgálatára kijelölt bizottság részére a vagyonnyilatkozatot zárt borítékban leadni.

(2) A képviselőre vonatkozó adatokat tartalmazó vagyonnyilatkozat - az ellenőrzést biztosító adatok kivételével – nyilvános, a családtagok nyilatkozata viszont nem.

35. § (1) A képviselők a képviselő-testület ülésén vagy a bizottság ülésén való részvételük akadályoztatását, az ülésekről való késést, illetve az ülés befejezése előtti eltávozást kötelesek a polgármesternél vagy a közös önkormányzati hivatal testületi ügyintézőjénél a bizottsági, illetve testületi ülést megelőzően jelezni.

(2) Amennyiben a képviselő a képviselő-testületi vagy a bizottsági ülésen való távollétére vonatkozó bejelentési kötelezettségének három alkalommal nem tesz eleget, úgy esetenként az őt megillető tiszteletdíj egy havi időtartamra, 25 %-kal mérséklésre kerül.

(3) Amennyiben a képviselő egymás után további két alkalommal bejelentés nélkül marad távol az (1) bekezdés szerinti ülésekről, úgy esetenként az őt megillető tiszteletdíj az egymás utáni hiányzásokat követően két hónapra, havi 50 %-kal kerül mérséklésre.

(4) Amennyiben a képviselő hat hónapon belül három alkalommal bejelentés nélkül marad távol az (1) bekezdés szerinti ülésekről, úgy az őt megillető tiszteletdíj négy hónapra, havi 25 %-kal kerül mérséklésre.

(5) A távolmaradásokról, az azokra vonatkozó bejelentésekről a közös önkormányzati hivatal testületi ügyintézője nyilvántartást vezet.

(6) A távolmaradás előzetes bejelentésének alapos okból való elmaradása esetén utólagos igazolásnak van helye. Az igazolás elfogadásáról az Ügyrendi Bizottság dönt.

(7) Nem minősül igazolatlan távollétnek:

36. § (1) A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre: Ügyrendi Bizottság elnevezéssel. A bizottság létszáma 3 fő képviselő. A bizottság feladatait a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(3) A bizottságok ügyrendjüket saját maguk állapítják meg. A bizottsági ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30. napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni. A bizottság ügyrendjét az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel e rendelet és más jogszabályok változásaira.

(4) A bizottság tagjait, elnökét a képviselő-testület választja meg, menti fel.

(5) A képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(6) Az eseti bizottság működésének szabályaira az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

37. § (1) Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(2) A bizottságok a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntenek. A bizottságok döntése határozat.

(3) A bizottságok működésére e rendeletben foglalt eltérésekkel a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a szóbeli előterjesztésre vonatkozó szabályok kivételével.

38. § (1) Az elnök a folyamatban lévő ügyekről történő tájékoztatással egyidejűleg, a bizottsági tag és az alelnök pedig egyoldalú nyilatkozatával tisztségéről lemondhat. A lemondott elnök helyett legkésőbb a lemondást követő második rendes képviselő-testületen új elnököt kell választani.

(2) A bizottság tevékenysége szünetel, ha képviselő tagjainak létszáma nem éri el a 2 főt. A szünetelés tartama alatt a bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben a képviselő-testület jár el. A képviselő-testületnek 30 napon belül helyre kell állítania a bizottság működőképességét.

39. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottságot a polgármester - és az őt helyettesítő, e rendelet 11. § (1) bekezdésében szereplő személyek, valamint a bizottság tagjainak indítványára össze kell hívni. Az elnök köteles a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a képviselő-testület rendes ülése előtt a napirendként javasolt előterjesztések megtárgyalása megtörténjen. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést nyújthat be: az, aki a képviselő-testület ülésein előterjesztő lehet.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. A nyílt és zárt ülésekre vonatkozó meghívókat külön kell elkészíteni, a zárt ülési meghívókat csak a bizottság tagjai kaphatják meg. A meghívók és előterjesztések kézbesítésének dokumentálására a képviselő-testületnél említett szabályokat kell alkalmazni. A nyílt és a zárt ülések meghívóit a képviselő-testületre megállapított rendelkezések szerint kell elkészíteni. Nem kell megküldeni a bizottság képviselő tagjainak a képviselő-testületi meghívóval megküldött anyagokat. A kézbesítés történhet a bizottsági tag által megjelölt kézbesítési címre, elektronikus úton.

(3) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a jegyzőt, polgármestert, alpolgármestert, a nemzetiséget érintő napirend tárgyalásakor a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a tárgyalt ügyben érintettszakügyintézőt, a tevékenységüket érintő napirend tárgyalása kapcsán. A bizottság elnöke a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat.

(4) A bizottság üléséről - a napirend közlésével - minden képviselőt értesíteni kell a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívóval.

(5) A bizottság ülései – a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

40. § (1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(2) A bizottság elnöke a napirendi javaslat - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére szóló javaslattal. A bizottság ülésén kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indoklásával kerülhet sor, ha a napirendre vételt a bizottság minősített többséggel megszavazta.

41. § (1) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele részt vesz.

(2) A bizottság döntéseit egyszerű többségű igen szavazattal hozza.

(3) A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. Az ilyen kisebbségi véleményt a Képviselő-testületen, a bizottság többségi véleményének ismertetése után a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti.

42. § (1) A bizottság ülésének vezetője:

(2) A bizottság ülésének vezetője engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát.

(3) A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. Az elnök és alelnök egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök gyakorolja az elnöki jogosítványokat. Az elnököt helyettesítő alelnök és a korelnök jogai és kötelezettségei a helyettesítés idejére az elnökével azonosak.

43. § (1) A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Ezen túlmenően a jegyzőkönyv tartalmazza

(3) A bizottság jegyzőkönyvét az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek törvényességi ellenőrzésre, aki gondoskodik annak továbbításáról a kormányhivatalhoz az ülést követő 15 napon belül.

(4) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekét. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

44. § (1) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a közös önkormányzati hivatal gondoskodik. A bizottság tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a döntéstervezetet előkészíteni, a bizottsági ülésen részt venni a jegyző által kijelölt, a téma szerint illetékes köztisztviselők feladata.

(2) A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

45. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) Dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben az egyéb helyi rendeletekben ügyekben.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei különösen:

(5) A polgármesternek a polgármesteri tisztséggel kapcsolatos egyéb kötelezettségei:

46. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával helyettesíti, illetve segíti munkáját.

47. § (1) A polgármesterek határozatlan időre - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen:

(3) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, szervezi és összehangolja a hivatal munkáját.

(4) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében a polgármesterek egyetértésével.

48. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A közös önkormányzati hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat, segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat munkáját.

(3) A közös önkormányzati hivatal működését, az ügyfélfogadás rendjét, belső szervezeti tagozódását a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(4) A közös önkormányzati hivatalt a jegyző képviseli.

49. § Az önkormányzat a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a helyi nemzetiségi önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:

50. § (1) Az önkormányzat feladatai ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját vagyona. A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamra, az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el gazdasági programját. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. Az elfogadott gazdasági programot a képviselő-testület éves időszakonként felülvizsgálja, valamint értékeli azt a program időtartamának lejártakor.

(3) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott - programokra alapozott éves költségvetés alapján gazdálkodik.

(4) A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg, melyben dönt az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el. A költségvetési rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően tartalommal és szerkezetben kell megalkotni.

51. § (1) A költségvetési rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzat részvételével működő társulásokkal, a nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetés és a döntések meghozatala. Az egyeztetések és döntési sorrend betartása a jegyző feladata.

(2) Az éves költségvetés módosításának szabályait a képviselő-testület éves költségvetési rendelete tartalmazza.

(3) A zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A zárszámadással egyidejűleg - évi egy alkalommal - kerül előterjesztésre a képviselő-testület elé az önkormányzat vagyonának változásáról szóló jelentés, valamint a belső ellenőrzési jelentés. A zárszámadási rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzat részvételével működő társulásokkal, a nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetés és a döntések meghozatala. Az egyeztetések és a döntési sorrend betartása a jegyző feladata.

(4) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(5) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az önkormányzat működésének belső ellenőrzéséről a képviselő-testület éves belső ellenőrzési tervében foglaltak szerint, a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás keretében gondoskodik.

52. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület rendeletben egyes feladat- és hatásköreinek ellátását a társulásra átruházhatja.

(2) Az önkormányzat a 4. melléklet szerinti társulásokban vesz részt.

(3) A képviselő-testület tagja a barcsi kistérség települési önkormányzatai részvételével az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása céljából létrejött Barcsi Többcélú Kistérségi Társulásnak – továbbiakban: többcélú társulás.

(4) A képviselő-testület a társulási megállapodásban meghatározott feladatokon kívüli feladatok ellátására további együttműködési megállapodást köthet a kistérséghez vagy más kistérséghez tartozó önkormányzattal, és a megyei önkormányzattal.

53. § (1) A képviselő-testület munkatervében vagy határozataiban dönt lakossági fórumok, érdekegyeztető tanácskozások tartásáról, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, illetőleg a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) A fórumok szervezésére – meghatározott témára vagy területre vonatkozóan – a polgármester, a képviselő-testület bizottságai és képviselők is jogosultak. E fórumok állásfoglalásairól a kapcsolatot tartó polgármester köteles a képviselő-testületet tájékoztatni. A lakossági fórumokról feljegyzés készül.

(3) A polgármester minden hétfői napon, az alpolgármester minden hónap első hétfői napján fogadónapot tartanak.

(4) A képviselők az általuk bejelentett időpontban fogadónapot tarthatnak.

54. § (1) Az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - biztosítja a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

(2) Az önkormányzat rendszeresen a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján közzéteszi a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, az általa kezelt adatfajtákra és a működéséről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodására vonatkozó - adatokat.

(3) A fent említett adatok nem ismerhetők meg, ha azok bírsági eljárással vagy közigazgatási hatósági eljárással érintettek.

(4) Az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.

(5) A közérdekű adatok megismerésére irányuló igényt a települési önkormányzat közös önkormányzati hivatalánál kell előterjeszteni a jegyzőnek címezve. A jegyző az igényt megvizsgálja és intézkedik annak elutasítása vagy teljesítése iránt. Az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz annak eleget.

(6) Az igény elutasítására a Ket. szabályait kell alkalmazni.

55. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.