Fonó község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

  I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

1. A rendelet hatálya Fonó község közigazgatási területére terjed ki.

2. ^[1][2] A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az általános érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és az annak mellékleteit képező szabályozási terveknek  megfelelően szabad.”

3. A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal

-a szabályozási vonalak

-a területfelhasználási módok és határok

-az övezeti határok és övezeti jelek

-az építési övezeti előírások

-az építési határvonalak

-a védelem alatt álló és a helyi jelentőségű természeti és művi értékek

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

-a védőfásítás a lakókertek végénél.

(4)  A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

5. Beépítésre nem szánt - erdő és mezőgazdasági - területen tervezett építést

      megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatali nyilvántartás szerinti és

      a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a

      megfelelőség biztosítása után - a művelési ágra is figyelemmel - az övezetre   vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék.    

6.  Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok

       együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és

       az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

7. ^[3]A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki.”

8. Ha a területelőkészítési- és építési munkák során régészeti leletek kerülnek elő, a munkát fel kell függeszteni, és ezzel egyidejűleg értesíteni kell a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(9)  Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani, melyben – a lakóterület közelsége miatt – az állattartó telepre vonatkozó állattartási technológiát is elő kell írni.

(10)^[4]

(11)A közigazgatási terület déli részén – a Magyaratádi árok keleti oldalán – meglévő ásványvagyon (tőzeg, lápföld) védelme érdekében a területet jelenlegi állapotában – rét művelési ágú területként – kell megtartani. Területi lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

(12) ^[5]

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§.

1. A település igazgatási területének

      a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei:                                                                               

aa/ falusias lakóterület(FL), ahol a megengedett legnagyobb

                szintterületsűrűség 0,3.

            ab/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (KG), ahol a megengedett

                legnagyobb szintterületsűrűség 0,3

            ac/ egyéb ipari gazdasági terület, ezen belül

                     -a közmű(vízműkút, víztározó)(IG-Kv) - és az energiaellátás (gázfogadó)

                     (IG-Kg) területigényes létesítményeinek területe

                    -mezőgazdasági üzemi terület (major,állattartó telep) (IG-M), ahol 

                      a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3

  ad/ különleges terület, ezen belül

                   - sportterület (KÜ-S)

                   - temető (KÜ-T)

      b./ beépítésre nem szánt területei-övezetei:

ba./ közlekedési és közműterület (K)

           bb./ ^[6]

            bc./ erdőterület, ezen belül

                  - védelmi (E-V)

                 - gazdasági (E-G)

bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül

                 - szántó (M-SZ)

                 - gyep, legelő, rét (M-GY)

                 - kert, szőlő, gyümölcsös (M-K)

                 - belterületi kert (M-BK)

                     be.^[7]/  vízgazdálkodási terület

• folyó és állóvizek medre és parti  sávja (VT)”

(2) ^[8]A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.”

Falusias lakóterület

3.§.

(1)  A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza

(2)  A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

            a.,az (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv

              szerinti lehet

            b.,nem helyezhetők el a (2) bekezdés 2 és 8 pontjában felsorolt létesítmények

2. A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők.

3. A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi telekstruktúrát és a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

            a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál a telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

            b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

            c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz – elsősorban a helyi védett épületekhez - igazodó legyen. A lakóépületek traktusszélessége a 8,50 métert nem haladhatja meg (keresztszárny illetve „hajlított” ház építhető)

            d.,az épületek tetőidoma a kialakult állapothoz igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet.

            e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

            f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

                       -az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

                        -az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az

                        OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel,

                        hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt

                        legkisebb méretén belül”érvényesek, hanem az elő- és oldalkert

               egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti mérettel rendelkező épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzoltó szakhatóságot be kell vonni.

                        -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell

                       biztosítani

4. A lakóterületen

a./ legalább a részleges közművesítettség, és

       b./ a burkolt út

       biztosítandó.

5. A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(7)  A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

4.§.

„(1) ^[9]A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

2. A területre vonatkozóan az OTÉK 19.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (2) bekezdés 4 és 5 pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

3. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:

a./ legalább a részleges közművesítettség

b./és a burkolt út

biztosítandó

4. A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(5)^[10] A területen a zölddel való fedettség minimum 35 % kell legyen, melyet háromszintűen kell kialakítani, oly módon, hogy annak része legyen a 189/2 hrsz-ú erdősült terület is.”

 (6) ^[11]A területen a teljes telekméret minden 150 m²-e után 1 db, min. 16/18 méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.”

Egyéb ipari gazdasági terület

5.§.

1. Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (3) bekezdés, valamint az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

2. Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

       -a./a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó) (IG-Kv), és az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (IG-Kg) területe

       -b./mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (IG-M)

3. A mezőgazdasági üzemi területen a kialakítható legkisebb telekterület 8000 m2, ahol szabadonálló beépítési móddal, maximum 30 %-os beépítettséggel, maximum 7,5 m építménymagasságú épületek építhetők.

4. A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet.  A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, tegola) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

5. A mezőgazdasági üzemi területen:

a./ legalább a részleges közművesítettség

b./és a burkolt út

biztosítandó

6. A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(7)  A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

(8) ^[12] A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.”

Különleges terület

6.§.

1. A település területén különleges területek a temető és a sportterület.

2. A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

3. Urnafal csak a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki.

4. A területen:

a./ legalább a részleges közművesítettség

b./és a burkolt út

biztosítandó

5. A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

6. A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.

Közlekedési és közműterület

7.§.

(1)  A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

2. A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad

      használatát biztosítani kell.

5. A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4)  A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

(5)  Az utak mentén fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

Zöldterület

8.§.^[13]

Erdőterület

9. §.

1. ^[14]Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§. előírásai közül a védelmi és a gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes  erdészeti hatóság hozzájárulása is szükséges.”

2. Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Mezőgazdasági terület

10 §.

(1)  A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

             a./a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5

                    helyett 5,0 m lehet

            „b^[15]./a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépület

                          -az M-BK  övezeti jelű területen nem helyezhető el

                          -az M-K övezeti jelű területen min. 10000 m2 telekterületen

                                   -az M-SZ és az M-GY övezeti jelű területen min. 20000 m2 telekterületen helyezhető el.”

2. A mezőgazdasági területen:

              a./az M-K és az M-BK övezeti jelű területen kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2

              b./az M-SZ és az M-GY övezeti jelű területen a kialakítható legkisebb

                 telekterület 3000 m²

3. A belterületi kertterületen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

4. A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, tegola, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

5. A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

6. A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Vízgazdálkodási terület ^[16]

11.§.

1. ^[17]Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni ezen rendelet 1. függelékében felsorolt hatályos jogszabályok előírásaira is.”

2. A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett és a tó körül 4 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

3. A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

 (4)^[18]   A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.”

III. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

12.§.

1. ^[19]Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elöl el nem zárt magánutak és a közhasználatra szolgáló területek.”

2. A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

IV. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

13.§.

1. A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közművesítettséget kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a./ a közműves villamosenergia-szolgáltatás

b./ a közműves ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c./ a közműves szennyvízelvezetés megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő

d./ a nyílt árkos csapadékvízelvezetés

      megoldott legyen.

2. A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ürítőhelyre kell szállítani.

(3)^[20] Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.”

(4) A településen az energiaellátást vezetékes energiahordozóval kell biztosítani.

(5)  Az igazgatási területen - település- és tájképvédelmi okok miatt - táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

14.§.^[21]

(1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása  - a kaposvári kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.”

(2) A településen működő dögkút nincs. Az esetleges állati tetemeket a feldolgozóhelyre kell szállítani.”

V. FEJEZET

Környezetvédelem

15.§.

1. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni,   hogy:

a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                     

  c./kizárja a környezetkárosítást

2. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy

folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék   

       környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

3. A település az általános levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozik. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek e kategória előírásait kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

4. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető. A település szennyezésérzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület.

5. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

6. A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint az összekötő út menti lakóterületeken 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.

Természet- és tájvédelem

16.§.

1. Az igazgatási területen országos védelem alatt álló, illetve arra érdemes természeti érték nincs.

2. A településen a helyi jelentőségű természeti területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

3. A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(4)^[22] Táj- és településkép-védelmi okokból

                  -a belterületen a szabályozási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

                  -útsorfásítást kell végezni a meglévő és tervezett új utak mentén.”

Művi értékek védelme

17.§.

1. A településen országos védelem alatt álló műemlék a katolikus templom.

2. A műemléki környezet lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

( 3)^[23] A helyi jelentőségű, valamint az országos védelem alatt álló művi értékeket a belterület szabályozási terv, tételes felsorolásukat a 2. melléklet és 2. függelék tartalmazza.”

(4)A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg, melyben a lehetséges önkormányzati támogatásokon túl a védendő értékek hasznosításának különböző változatait is meg kell határozni.

(5)A helyi védelemre érdemes művi értékek listája a rendezési terv módosítása nélkül is módosítható, külön építészeti szakvélemény alapján.

VI. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

18.§.^[24]

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

19.§.

Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2)^[25]

(3)  E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4)E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

19/A. §.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.^[26]

Fonó, 2002. március 5.

                        Patakiné Kercsó Szilvia                         Kovács Gyula     

                                   körjegyző                                      polgármester

A rendelet kihirdetve 2002. 03. 05.

                        Patakiné Kercsó Szilvia                        

                                   körjegyző            

Egységes szerkezetben a 14/2009./X:21/ sz., 4/2010. (IV. 7.) és 3/2012. (II:13.) rendeletei módosítással.

2012.02.13. Patakiné Kercsó Szilvia-körjegyző