/egységes szerkezetben/

Baté község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

  I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

1. A rendelet hatálya Baté község közigazgatási területére terjed ki.

2. ^[1]

„(3)^[2] A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

                 -a külterületi és a belterületi határvonal

                 -a szabályozási vonalak

                 -az övezeti határok és övezeti jelek

                 -az építési övezeti előírások

                 -az építési határvonalak

                 -az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek

                 -a sajátos jogintézmények

                 -az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

                 -a védőfásítás a lakókertek végénél és a mezőgazdasági üzemi területen

                 -a kertépítészeti terv készítési kötelezettség

4. ^[3]

     (5) ^[4]

(6)  ^[5]„(6) Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség" -gel érintett területre. A területek kialakítása csak annak megfelelően történhet ”

(7) ^[6]

(8) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok

       együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és

       az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

(9) ^[7]„ A telekalakítások és építések során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki.”

(10) ^[8]„ A termőtalaj védelme érdekében az építmények termöföldön (kül- és belterületen) történő elhelyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.”

(11) ^[9]

(12) Családi ház nagyságrendjét meghaladó területfejlesztési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is. Különösen fontos ezen munkarészek elkészítése – a suvadásos terület közelsége miatt – a víztározó tervezése során.

(13) ^[10]Az ökológiai folyosó övezete által érintett (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű) területen

                                    a)szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el

                        b)gyep (rét, legelő) művelési ágú területen csak olyan építmény helyezhető el, mely a gyepgazdálkodás céljait szolgálja

                        c)új építmény elhelyezése a természetvédelmi szempontok és a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet

                        d)10 m magasságot meghaladó építmény – kilátó és víztorony kivételével – csarnok jellegű épület és nagyfelületű reklámcélú hirdető építmény (óriásplakát) nem helyezhető el

                        e)birtokközpont nem létesíthető

                        f)közlekedési hálózatok és létesítmények a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el

                        g)közmű- és hírközlési hálózatok valamint járulékos közműépítmények tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – helyezhetők el

                        h)a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg

                        i)erdőtelepítés, külterületi fásítás csak őshonos fafajokkal történhet

                        j)energetikai célú növénytelepítés nem történhet.”

(14) ^[11]

(15) ^[12]„Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.”

 (16) ^[13]

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§.

„(1) ^[14]A település igazgatási területének

              a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei:

                     aa/ falusias lakóterület (Lf)

                     ab/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

                     ac/ ipari terület, ezen belül

                            - egyéb terület az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (Gip-kg) területe

                            - jelentős mértékű zavaró hatású terület a mezőgazdasági üzemi terület (állattartó telep) (Gip-M)

                     ad/ különleges terület, ezen belül

                            - sportterület (KÜ-S)

                            - temető, kegyeleti park (KÜ-T)

                            - idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I)

              b./ beépítésre nem szánt területei-övezetei:

                     ba./ közlekedési és közműterület, ezen belül:

                     - közút (KÖu)

                     - kötöttpályás-vasút (KÖk)

                     bb./ zöldterület, ezen belül

                     - közpark (Z)

                     bc./ erdőterület, ezen belül

                          - védelmi (E-V)

                                               - gazdasági (E-G)

              - turisztikai (E-T)

          bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül

                                               - szántó (M-SZ)

                                               - gyep, legelő, rét (M-GY)

                     be./ vízgazdálkodási terület

                                               - folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)

                                               - a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkutak, víztározó) (V-kv)

(2) ^[15]„A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.”

Falusias lakóterület

3.§.

(1)  A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat 3§ (5) tartalmazza

(2)  ^[16]„A falusias lakóterületre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

       a.,az épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet

b.,nem helyezhetők el a mező és erdőgazdasági (üzemi) építmények, valamint üzemanyagtöltő

(3)A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők.

4. A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a – történeti fejlődés során kialakult – jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

            a),a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.

               Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

            b),a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

           c) az épületek tömeg- és homlokzat alakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz igazoló legyen.

            d), ^[17]az épületek tetőidoma jellemzően oldalhatárral párhuzamos legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 20-45^o közötti lehet.

            e),az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

            f)„^[18] az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

            -az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével – a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

                        -az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK oldalkertre vonatkozó előírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az abban előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak.

                     -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani”

            g),az övezeti előírástól eltérően a szemközti oldalhatáron is beépített telkeken az előírástól eltérően meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők.

5. A lakóterület az alábbi övezetekre tagolódik:

(6)  A lakóterületen

a./ legalább a részleges közműellátás, és

       b./ a burkolt út

       biztosítandó.

(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

8. A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

9. A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

4.§.^[19]

1.       „ A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

„(2) ^[20]A kereskedelmi, szolgáltató területre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el parkolóház, üzemanyagtöltő és sportépítmény, valamint egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és egyéb közösségi szórakoztató épület.”

3. ^[21]
4. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

„(5) ^[22]A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.”

6. A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

7. A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

„(8)^[23] A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.”

(9) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

„Ipari terület^[24]

5.§.

„(1) Az ipari területekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület.”

„(2)^[25]Az ipari terület az alábbi övezetekre tagozódik:

                   -egyéb terület az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (Gip-kg) területe

                   -jelentős mértékű zavaró hatású terület a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M).”

3. A mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

4. ^[26]

„(5) ^[27]A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.”

(6)A mezőgazdasági üzemi területen:

a./ legalább a részleges közműellátás

b./ és a burkolt út

biztosítandó.

(7)A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

8. A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

9. ^[28]A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.”

„(10)^[29]Az ipari területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.”

Különleges terület

6.§.

1. A település területén különleges területek a temető, a kegyeleti park, a sportterület és az idegenforgalmi fogadóhely (kastély, panzió…stb.).

2. A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

3. Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki.

4. Az idegenforgalmi fogadóhely övezeti előírásait a belterületi szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

5. ^[30]
6. Az idegenforgalmi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – uszoda, teniszcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, igényes fémlemezfedéssel is építhetők.

7. A különleges területen:

a./ legalább a részleges közműellátás

b./és a burkolt út

biztosítandó

8. A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

9. A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.

10. A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Közlekedési és közműterület

7.§.

(1)  ^[31]„A közlekedési és közműterületekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhető el kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató és igazgatási épület, valamint a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet szolgáló lakások.”

2. A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

3. A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

4. Az utak mentén fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

5. A területen nem létesíthető 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.

6. A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

8.§.

„(1) ^[32]A zöldterületre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni”

2. A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

3. A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

4. A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

9. §.

„(1) ^[33]Az erdőterületekre az OTÉK vonatkozó előírásai közül a turisztikai (E-T), a védelmi (E-V) és a gazdasági (E-G) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulása is szükséges.”

      „(2) ^[34]A természetvédelmi érintettségű erdőterületen jelen előírásokat e rendelet 1.§ (13) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.”

3. Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Mezőgazdasági terület

10 §.

(1)  ^[35]„A mezőgazdasági területekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

             a./ a lakóépületek építménymagassága 7,5 helyett 5,5 m lehet

             b./ lakóépület

       -az M-GY övezeti jelű területen nem helyezhető el

       -az M-SZ övezeti jelű területen min. 20000 m2 telekterületen

            helyezhető el.”

(2) ^[36]

„(3) ^[37]A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 20-45^o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.”

„(4)^[38] A természetvédelmi érintettségű mezőgazdasági területen jelen előírásokat e rendelet 1.§ (13) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.”

5. A mezőgazdasági területen a 016, a 046 és – a Mosdós közigazgatási területéből átcsatolandó – 035/4 hrsz-ú ingatlanokon meglévő lakóépületeket adottságként kell kezelni; azok felújíthatók, korszerűsíthetők, egy alkalommal nettó 25 m² –el bővíthetők.

6. A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Vízgazdálkodási terület

11.§.

„(1) ^[39]Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a külön jogszabályok^1,2 előírásaira is.”

2. A vízfolyások és a tervezett víztározó jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6 m, a tó körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

„(3)^[40] A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben végezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.”

(4)^[41]

(5)A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

12.§.

1. Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek) és a zöldterületek a közhasználatra szolgáló területek.

2. A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

IV. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

13.§.

1. A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a./ a közüzemi energia-szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

b.^[42]/ „ a közüzemi ivóvízellátás és tüzivíz ellátás

c./ a közüzemi szennyvízelvezetés megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő

d./ a közterületi nyílt árkos csapadékvízelvezetés

      megoldott legyen.

       Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

„(2) ^[43]A szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig a zárt, vízzáróan kivitelezett tárolóba összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kijelölt szennyvíztelepre kell szállítani.”

„(3)^[44] A településen a csapadékvíz-elvezetést szolgáló nyílt árokrendszer, továbbá a befogadó vízfolyások, patakok és a Kapos folyó mentén meder-karbantartásra a karbantartó számára

                        -állami kezelésű vízfolyásoknál, tavaknál 6-6 m-es

                        -önkormányzati, társulási kezelésű vízfolyásoknál 3-3 m-es sávot kell biztosítani. Ha a karbantartó sáv nem közterületre esik, akkor szolgalmi jogot kell biztosítani a karbantartó számára.”

„(4) ^[45]Az igazgatási területen - település- és tájképvédelmi okok miatt – új vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény önálló tartószerkezettel nem telepíthető, belterületen épületre, építményre telepítéssel, külterületen multifunkcionális kialakítású építményként létesíthető.”

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

14.§.

1. A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2)  Az esetleges állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.

V.FEJEZET

Környezetvédelem

15.§.

1. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni,   hogy:

a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                     

  c./kizárja a környezetkárosítást

2. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy

folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék   

       környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

3. ^[46]
4.  ^[47]A település felszín alatti víz szempontjából érzékeny terület, a területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem végezhető.”

5. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a mezőgazdasági major-állattartó telep környezeti károkozásának csökkentéséről.

„(6) ^[48]A településen a zajvédelem az országos előírások^3,4 szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 61.számú főút menti lakóterületen 65/55 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB, a temető területén és a beépítésre nem szánt területeken – a közlekedési és közműterületek kivételével – 50/40 dB.”

7. A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

8. ^[49]„A településen közforgalmú üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.”

Természet- és tájvédelem

16.§.

„(1) ^[50]A településen a helyi jelentőségű, e rendelettel védetté nyilvánított egyedi természeti emlékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 3. melléklet tartalmazza.”

2. ^[51]„A természetvédelmi érintettségű területeket (ökológiai folyosó) – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. függelék tartalmazza.”

„(3) ^[52]Táj- és településkép-védelmi okokból

                   -a szabályozási terveken beültetési kötelezettséggel jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

                   -útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.”

Művi értékek védelme

17.§.

„(1) ^[53]Az e rendelettel védetté nyilvánított helyi művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 4. melléklet tartalmazza.”

(2)A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg, melyben a lehetséges önkormányzati támogatásokon túl a védendő értékek hasznosításának különböző változatait is meg kell határozni.

„(3) ^[54]Az országos védelem alatt álló művi értékeket, valamint a nyilvántartott és a nyilvántartásra váró új régészeti lelőhelyeket – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 3. függelék tartalmazzák.”

VI. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

18.§.

1. ^[55]
2. ^[56]
3. ^[57]
4. Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból

-külterületen a mezőgazdasági major-állattartó telep területét a külterület szabályozási terv szerinti helyen

-a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.

„18/A. §.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést  szolgálja.”^[58]

Záró rendelkezések

19.§.

1. Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2)^[59]

(3)E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

3. E rendelet 2003. május 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 2/1991. (I. 11.) számú képviselőtestületi határozattal jóváhagyott – a SOMOGYTERV által 1989-ben készített – „Taszár és településcsoportja egyszerűsített összevont rendezési terve” Batéra vonatkozó része.

Baté, 2003. 04.16.

                          Patakiné Kercsó Szilvia  sk.                      Zsalakó Ernő     sk.   

                                   körjegyző                                      polgármester

Kihírdetve: 2003. 04.16.

Patakiné Kercsó Szilvia

körjegyző

Egységes szerkezetben a 22/2009./X.22./ , 13/2012.(V.31.), 9/2015. (XI.11.) sz. önkormányzati  rendeleti módosítással.

2015.11.11.

Patakiné Kercsó Szilvia-jegyző

MELLÉKLETEK

1. melléklet:  2.2.1. Külterület szabályozási terv-módosítás

2. melléklet:  2.2.2. Belterület szabályozási terv-módosítás

3. melléklet:  Természet és tájvédelem

4. melléklet:  Művi értékek védelme

FÜGGELÉKEK

1. függelék:   A HÉSZ-ben meghivatkozott hatályos jogszabályok

2. függelék:   Természet és tájvédelem

3. függelék:   Művi értékek védelme

1. sz. melléklet (9/2015. (XI.11 ) Ör. módosított 5/2003.(IV.16.) ^[60]

Külterületi szabályozási terv

2. sz. melléklet (9/2015. (XI.11.) ör. módosított 5/2003. (IV. 16. )^[61]

Belterület szabályozási terv

3. melléklet

(9/2015. (XI.11. ) Ör. módosított az 5/2003. (IV. 16.) ök. rendelet 3. melléklete)^[62]

TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM

Helyi jelentőségű védett egyedi természeti emlékek

4. melléklet^[63]

(9/2015. (XI.11.) ör. módosított az 5/2003. (IV. 16.) ök. rendelet 4. melléklete)

MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME

Helyi védelem alatt álló művi értékek

3., Kőkereszt Fő u. 58.                                                                            110 hrsz

4., Kőkereszt Petőfi S. u. 21.                                                                  188 hrsz

5., Kőkereszt temető                                                                        205/1 hrsz

6., Kőkereszt temető                                                                        205/2 hrsz

7., HarangtoronyPetőfi S. u. 26.                                                            241 hrsz          

8., Kőkereszt                                                                                             029/4 hrsz

9., Kőkereszt  régi temető                                                                       067 hrsz

10., Kőkeresztrégi temető                                                                       067 hrsz

11., Református kápolna régi temető                                                    068 hrsz          

12., Vasútállomás-épület                                                                         093/8 hrsz

13., Óvoda  Fő u. 11.                                                                                  28 hrsz

14., Volt malom Kossuth L. u. 40.                                                   257/1 hrsz

1. függelék^[64]

(9/2015. (XI.11.) ör- módosított  5/2003. (IV. 16.) ök. rendelet 1. függeléke)

A HÉSZ-BEN MEGHIVATKOZOTT

JELENLEG HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK

1. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvizi mederkezelési terv készítési rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Kormányrendelet
2. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet
3.  „A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet
4.  „A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem egyes szabályairól” szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet

2. függelék^[65]

(9/2015. (XI.11.) Ör. mód. az 5/2003. (IV. 16.) ök. rendelet 2. függeléke)

TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM

1.TERMÉSZETVÉDELMI ÉRINTETTSÉGŰ TERÜLETEK

ökológiai folyosó övezete által érintett terület (a módosítással érintett területen)

010 hrsz, 011 hrsz, 012 hrsz, 091 hrsz egy része, 092/4/b,f,g hrsz, 092/7 hrsz, 092/8 hrsz, 093/1 hrsz egy része , 093/3 hrsz egy része, 093/12 hrsz, 093/13 hrsz, 094 hrsz egy része, 095/n hrsz egy része, 095/m hrsz egy része, 095/a,b.c,d,f,g,h,j,k hrsz, 096 hrsz, 097/1 hrsz, 097/2 hrsz, 097/3 hrsz, 097/6 hrsz, 097/7 hrsz, 097/8 hrsz, 097/9 hrsz, 097/10 hrsz, 097/11 hrsz, 0100 hrsz, 0101/1 hrsz, 0101/2 hrsz egy része, 0101/3 hrsz egy része, 0109 hrsz egy része, 0110/2 hrsz, 0110/5 hrsz, 0110/6 hrsz, 0110/7 hrsz, 0110/8 hrsz, 0110/9 hrsz, 0110/10 hrsz, 0111 hrsz, 0112 hrsz,  0113 hrsz egy része,

A jelen módosítással érintett területen kívül eső területen az ökológiai folyosó övezetének pontosított lehatárolását követően lehet a tételes – helyrajzi szám szerinti – felsorolást elvégezni.

3. függelék^[66]

(9/2015. (XI.11.) ör. módosított az 5/2003. (IV. 16.) ök. rendelet 3. függeléke)

MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME

Műemléki védettség

Műemléki környezet

v. Gaál-kastély ex-lege műemléki környezete (tsz:4451, azonosító: 28899)

157, 156, 155, 105/1, 105/2, 105/3, 33, 34/1, 36, 34/3

R. k. templom ex-lege műemléki környezete (tsz:4452, azonosító: 28900)

274/4, 274/5, 275, 206, 205/1

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

Nyilvántartásra váró új régészeti lelőhelyek