1. § (1) A rendelet hatálya Som község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait az e rendeletben, valamint az ennek mellékletét képező szabályozási tervekben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(3) A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben a BTSZ és az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(4) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

(5) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb, irányadó elemek változtatása - a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával - hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(6) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a kialakult településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki. A már beépült telek nem osztható meg, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladja.

(7) Az épületeket és építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti érték védelmi követelményeknek, valamint az illeszkedés szabályainak. Beépítésre szánt területen - a településkép és a tájkarakter védelme érdekben - csarnokjellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan történhet.

(8) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezés során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(9) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni és az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési terület pince- és üregviszonyait.

(10) A beépítésre szánt területen különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen létesíthető, a többi területfelhasználási egység területén terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el oly módon, hogy nem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok beépítését. A terepszint alatti építmény legfeljebb egy szint mély (-3,5 m.járószint ) lehet.

2. § (1) A település igazgatási területének

3. § (1) A lakóterületekre (Lf) vonatkozóan az OTÉK 14. § előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

(2) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a vonatkozó szabályozási tervek
is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

4. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 16. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen alapfokú közösségi funkciót szolgáló telekigényes épületek és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(2) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a vonatkozó szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

5. § (1) A területre (Gksz) vonatkozóan az OTÉK 19. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19. § (3) bekezdés szerinti létesítmények.

(2) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a vonatkozó szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

6. § (1) A település területén különleges területek az idegenforgalmi fogadóhely-üdülőházak területe (Kü-I1), a termál- és strandfürdő területe (Kü-I2), a sportterület (Kü-Sp), a temető területe (Kü-T), a szennyvíztisztító-telep területe (Kü-Sz), a regionális hulladéklerakó területe (Kü-H) és a mezőgazdasági üzemi terület (Kü-M)

(2) Az idegenforgalmi fogadóhely-üdülőházak területén az üdülési funkciót szolgáló szállásférőhelyek (üdülőházak) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épületek és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(3) A termál-strandfürdő területén a fürdőkomplexum, kereskedelmi szállásférőhelyek (kemping, motel, sportszálló, stb.), sport- és szabadidős létesítmények, egészségügyi létesítmények, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és egyéb közösségi szórakoztató-kulturális épület, valamint azok kiszolgáló létesítményei és szolgálati lakások (a tulajdonos és a személyzet számára) helyezhetők el. A terület kialakítása csak a beruházás környezeti hatásainak tisztázása, a terület és környezete részletes növényzet-értékfeltárással és biológiai állapotfelméréssel megalapozott tervek alapján végezhető el, melyben vizsgálni szükséges a tervezett beruházás környező területre gyakorolt hatását is. (A vízfelület kialakítása vízjogi engedély köteles.)

(4) A sportterületen sportolásra szolgáló és a sporttal kapcsolatos építmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(5) A temető területén a sírhelyek, a temető üzemeléséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek helyezhetők el. Az egyházi épülethez tartozó toronyra, haranglábra nem vonatkozik a terven és a táblázatban szereplő legnagyobb építménymagasság mértéke.

(6) A szennyvíztisztító-telep területén a szennyvíztisztításhoz szükséges építmények és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(7) A regionális hulladéklerakó területén a technológiához tartozó üzemi és kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(8) A mezőgazdasági üzemi területen (major, állattartó telep) a mezőgazdasági termények feldolgozásával és raktározásával, valamint az állattartással kapcsolatos épületek, építmények és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(9) A különleges övezetek előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

7. § (1) A beépítésre nem szánt területeken az építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni. A 10m-nél magasabb építmények valamint a 250m2-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban² meghatározott látványtervet kell készíteni.

(2) Ahol új épület nem építhető, ott a meglévő épületek bővítése - ahol ezzel a lehetőséggel még nem éltek - legfeljebb nettó 25 m²-rel, egy alkalommal lehetséges, illetve az épületek felújíthatók, korszerűsíthetők.

(3) Új bánya a közigazgatási területen nem létesíthető.

8. § (1) A közlekedési és közműterületekre (Köu, Kök) vonatkozóan az OTÉK 26. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A közlekedési- és közmű területe - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat - lehetőleg felszín alatt - elhelyezhető legyen.

(3) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési hatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával és előírásai szerint történhet.

(4) Az országos utak külterületi szakasza menti védőtávolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával és előírásai szerint történhet. A 65. sz. főút külterületi szakaszán a védőtávolság az úttengelytől mért 100-100m, a mellékutak mentén a védőtávolság az úttengelytől mért 50-50 m.

(5) A terület közútjainak tervezési osztályba sorolása:

9. § (1) A zöldterületre (Z) vonatkozóan az OTÉK 27. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A zöldterületek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A zöldterületen közlekedési-, közmű és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések - gyalogos és kerékpárutak, illetve közvilágítás kivételével -valamint hirdetőtáblák nem helyezhetők el.

(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 70% kell legyen, melyet többszintesen (gyep, cserje, fa) kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 40% legyen. A parképítést kertépítészeti terv alapján kell elvégezni.

10. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan e rendelet 7. § előírásait és az OTÉK 28. § előírásai közül a védelmi (Ev) és a gazdasági (Eg) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat együtt kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a gazdasági (Eg) erőterületeken a beépítettség legfeljebb 0,3 % lehet.

(2) A meglevő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.

(3) Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

(4) A település közigazgatási területén az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:

11. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan e rendelet 7. § előírásait valamint az OTÉK 29. § előírásait együtt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 29. § (3) - (7) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

12. § (1) Az általános mezőgazdasági területeken (Má) e rendelet 11. § előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az általános mezőgazdasági területen 0,5 ha-nál kisebb és 50 m-nél keskenyebb telket - a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egység kivételével -kialakítani nem szabad.

(3) Az Má övezeti jelű általános mezőgazdasági területen

13. § (1) A kertes mezőgazdasági területen (Mk) e rendelet 11. § előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) A kertes mezőgazdasági területen 3000 m²-nél kisebb és átlagosan 14 m-nél keskenyebb telket - a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egység kivételével -kialakítani nem szabad.

(3) Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen

14. § (1) A különleges beépítésre nem szánt egyéb területekre (Kün-E) vonatkozóan az OTÉK 30/B § előírásait kell alkalmazni.

(2) A település közigazgatási területén különleges beépítésre nem szánt egyéb terület a 096, 097 és 098 hrsz-ú ingatlanokon kialakítandó horgásztó és szabadidő-rekreációs terület, ahol 2 %-os beépítettséggel kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató épületek, horgásztanyák és viziállások létesíthetők, egy-egy horgásztanya területe a 20 m²-t nem haladhatja meg. A terület kialakítása csak a beruházás környezeti hatásainak tisztázása, a terület és környezete részletes növényzet-értékfeltárással és biológiai állapotfelméréssel megalapozott tervek alapján végezhető el, melyben vizsgálni szükséges a tervezett beruházás környező területre gyakorolt hatását is. (A vízfelület kialakítása vízjogi engedély köteles.)

(3) A Kün-E övezeti jelű különleges beépítésre ne szánt egyéb területen

15. § (1) Az igazgatási területen levő vízgazdálkodási területekre ( V ) vonatkozóan az OTÉK 30. §, valamint a vonatkozó külön jogszabályok³'⁴ előírásait kell alkalmazni.

(2) Külterületen a természetes és természetközeli állapotú vízfolyás, vizes élőhelyek partvonalától számított 50-50 m-en belül, tavak partjától 100 m-en belül új építmény vízgazdálkodási, halászati és horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények kivételével nem helyezhető el.

(3) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében

16. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési- és közműterületek és a zöldterületek (közterületek) a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja. A rendeltetéstől eltérő használathoz a terület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) A közterületen elhelyezhető:

17. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok, valamint elektronikus hírközlési hálózatok és létesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat, valamint jelen helyi építési szabályzatban előírtakat kell figyelembe venni. Az ágazati előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető és hatóság hozzájárulásával végezhető.

(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőövezeteik számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a hálózatok és létesítmények, azok biztonsági- és védőövezete helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá bármi egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(4) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell önálló közműbekötést kiépíteni és mérőhelyet kialakítani. Magánúttal feltárt területen a telkenkénti mérésre almérőket kell telepíteni. A főmérés a magántelek és a közterület határán van.

(5) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közművek kiépítéséről is gondoskodni kell.

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezetékek fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(7) Vízállásos, vízelöntéssel veszélyeztetett területre építési engedélyt kérni csak a víz elleni védelem teljes körű megvalósítása után szabad. A magas talajvízállásos, mély fekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad, az abban előírtak kötelező betartása mellett.

(8) A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

(9) Vízellátás hálózatában NÁ 100-as paraméterű vezetéknél kisebb átmérőjű vezetékszakaszt építeni nem szabad.

(10) Új fejlesztési területen épített új vízvezetéket addig használatba venni nem szabad, amíg a szennyvíz közcsatornával történő elvezetése nem megoldott. A szennyvíz közcsatorna-hálózatot és az ivóvíz-hálózatot csak egyidejűleg szabad üzembe helyezni.

(11) Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése, vagy a tüzivíz igény csökkentése szükséges. Építési engedélyt igénylő beruházás csak a szükséges tüzivíz ellátás biztosításával valósítható meg.

(12) Élővízből (patak, tó, stb) kivehető víz, vagy mesterségesen kialakított záportározóból, látványtóból kivehető víz tüzivíz ellátásra nem vehető figyelembe.

(13) Mindenféle házi-helyi kút csak engedéllyel létesíthető. (Amennyiben a tervezett kút saját vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m³/év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget, illetve az első vízadó réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a kút létesítését. Minden egyéb esetben a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az engedélyező hatóság.)

(14) Elválasztott rendszerű szennyvíz- és csapadékvízelvezető hálózat építése szükséges.

(15) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

18. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények - a szelektív hulladékgyűjtők kivételével -közterületen - a szállítás napja kivételével - nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) Az állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.

(3) A település területén regionális hulladéklerakó kerül kialakításra. A közigazgatási területen újabb térségi hulladéklerakó-hely kijelölése szükségtelen.

19 § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy

20. § (1) A település közigazgatási területének egy része tájképvédelmi övezet által érintett terület.

(2) A településen a magterület- és az ökológiai folyosó övezete által érintett területeket, illetve a helyi természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 5. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az ökológiai hálózathoz tartozó magterület és az ökológiai folyosó övezetén belül a vonatkozó jogszabály¹² előírásait kell alkalmazni.

(4) A helyi természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki - az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján - ha azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.

(5) Táj- és településkép-védelmi okokból

21. § (1) Az országos és a helyi védelem alatt álló művi értékek a szabályozási terven jelöltek, tételes felsorolásukat a 6. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi védelem alá helyezést, illetve megszüntetését bármely természetes személy, vagy jogi személy, jogi személyiséggel rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti. A döntéshez okleveles építészmérnök által készített szakvélemény és értékvizsgálat szükséges.

(3) A helyi védettséget az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(4) A helyi védelem fajtái:

(5) A helyi védett művi értéken csak olyan építési munka végezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(6) A védett épületet hagyományos építészeti tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az anyaghasználatot, a nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat.

(7) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát.

(8) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti tetőformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(9) A helyi védett épületen hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak az épületben működő cég felirata, legfeljebb 0,5 m² méretben.

(10) A helyi védett épületen parabolaantenna, parapet-konvektor, klímaberendezés és közművezeték - közterületről látható módon - nem helyezhető el.

(11) A helyi védett művi érték teljes lebontása csak a védelem megszüntetése után történhet.

(12) A bontásra kerülő művi érték felmérési és foto-dokumentációjának elkészíttetéséről és a levéltárban történő elhelyezéséről gondoskodni kell.

(13) A helyi védett művi érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelessége.

(14) A védelem alatt álló emlékmű, kereszt javítását, felújítását szakképzett restaurátor végezheti el.

(15) A régészeti lelőhelyeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 6. sz. melléklet tartalmazza.

(16) A régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a hatályos jogszabály¹³ előírásait be kell tartani.

(17) A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal az örökségvédelmi hatóság által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni kivéve, ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg. A beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző ásatásra vonatkozóan a beruházónak a területileg illetékes múzeummal kell szerződést kötnie a vonatkozó jogszabály¹³ alapján.

(18) Amennyiben a település közigazgatási területén belül bárhol - építés vagy művelés kapcsán - régészeti emlék, illetve lelet kerül elő, kötelesek a vonatkozó jogszabály¹⁴ szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni a jegyzőt, aki az illetékes múzeum és örökségvédelmi hatóság szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges, haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.

(19) A régészeti területeken minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz -művelési ág váltáshoz - telekalakításhoz, építkezéshez, földmunkához az illetékes örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulása szükséges.

22. § (1) Beültetési kötelezettség - telken belüli kötelező védőfásítás - terheli környezetvédelmi, valamint táj- és településképi okokból az ingatlanok egy részét a szabályozási tervek szerinti helyeken.

23. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervvel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2) Aki e rendelet 1. § (2), 3. § (6), 4,§ (6), 5,§ (6), 6. § (13), 8. § (2) és (3), 15. § (3), 16. § (2) valamint 18. § (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi - amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és a külön jogszabályban¹⁵ meghatározott pénzbírsággal sújtható.

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet 2010. július 1.-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a „Som helyi építési szabályzatáról szóló „11/2008. (IV. 21.) számú rendelettel módosított 11/2005. (IX. 22.) számú rendelet.