„3. § (1) A lakóterületekre (Lf) az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

(2) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a szabályozási tervekben és a 7. melléklet 1. pontjában foglalt táblázatban meghatározottak alapján kell alkalmazni.

(3) A lakóterületen az új épületeket a meglevő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy, hogy azok a történeti fejlődés során kialakult telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

(4) Az övezeti előírástól eltérő módon beépített lakótelkeken az előírásnak nem megfelelő meglevő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

(5) A lakóterületen a teljes közműellátás és a burkolt út biztosítandó.

(6) A falusias lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 40% kell legyen.

(7) A falusias lakóterületen nem helyezhető el a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály hatálya alátartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény.

(8) Egyházi épület építése esetén a legnagyobb építménymagasság 8 méter lehet, amelybe a torony, harangláb magasságát nem kell beszámítani.”

„4. § (1) A területre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen alapfokú közösségi funkciót szolgáló telekigényes épületek (pl. óvoda, bölcsőde, általános iskola, bolt, háziorvosi rendelő, kocsma) és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(2) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a szabályozási tervekben és a 7. melléklet 2. pontjában foglalt táblázatban meghatározottak alapján kell alkalmazni.

(3) A településközpont vegyes területen a teljes közműellátás és a burkolt út biztosítandó.

(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 30% kell legyen.”

„5. § (1) A területre (Gksz) az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és egyéb közösségi szórakoztató épületek.

(2) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a szabályozási tervekben és a 7. melléklet 3. pontjában foglalt táblázatban meghatározottak alapján kell alkalmazni.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az épületek kialakításánál semleges (szürke, drapp) vagy természetes földszíneket (drapp, barna, keki, stb.) kell alkalmazni.

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen legalább a részleges közműellátás és a burkolt út biztosítandó

(5) A területen a zölddel való fedettség minimum 50% kell legyen.

(6) A daránypusztai kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen csak olyan tevékenységek végezhetők, amelyek védelmi övezete nem ér el a határos lakóterületig.”

„6. § (1) A település területén különleges területek az idegenforgalmi fogadóhely-üdülőházak területe (Kü-I1), a termál- és strandfürdő területe (Kü-I2), a sportterület (Kü-Sp), a temető területe (Kü-T), a szennyvíztisztító-telep területe (Kü-Sz), a regionális hulladéklerakó területe (Kü-H) és a mezőgazdasági üzemi terület (Kü-M)

(2) Az idegenforgalmi fogadóhely-üdülőházak területén az üdülési funkciót szolgáló szállásférőhelyek (üdülőházak) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épületek és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(3) A termál-strandfürdő területén a fürdőkomplexum, kereskedelmi szállásférőhelyek (kemping, motel, sportszálló, stb.), sport- és szabadidős létesítmények, egészségügyi létesítmények, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és egyéb közösségi szórakoztató-kulturális épület, valamint azok kiszolgáló létesítményei és szolgálati lakások (a tulajdonos és a személyzet számára) helyezhetők el. A terület kialakítása csak a beruházás környezeti hatásainak tisztázása, a terület és környezete részletes növényzet-értékfeltárással és biológiai állapotfelméréssel megalapozott tervek alapján végezhető el, melyben vizsgálni szükséges a tervezett beruházás környező területre gyakorolt hatását is. (A vízfelület kialakítása vízjogi engedély köteles.)

(4) A sportterületen sportolásra szolgáló és a sporttal kapcsolatos építmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(5) A temető területén a sírhelyek, a temető üzemeléséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek helyezhetők el. Az egyházi épülethez tartozó toronyra, haranglábra nem vonatkozik a terven és a táblázatban szereplő legnagyobb építménymagasság mértéke.

(6) A szennyvíztisztító-telep területén a szennyvíztisztításhoz szükséges építmények és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(7) A regionális hulladéklerakó területén a technológiához tartozó üzemi és kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(8) A mezőgazdasági üzemi területen (major, állattartó telep) a mezőgazdasági termények feldolgozásával és raktározásával, valamint az állattartással kapcsolatos épületek, építmények és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(9) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a szabályozási tervekben és a 7. melléklet 4. pontjában foglalt táblázatban meghatározottak alapján kell alkalmazni.

(10) A különleges területeken a központi belterületen és a hozzá közvetlenül csatlakozóknál a teljes közműellátás, a közvetlenül nem csatlakozóknál legalább a részleges közműellátás és a burkolt út biztosítandó.

(11) A különleges területeken - a szabályozási terveken jelölt helyeken - beültetési kötelezettségként háromszintű növényállományt kell telepíteni, amelyben a teljes telekméret 300 m²-e után 1 db, minimum 10/12 törzskörméretű fát kell ültetni. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a növénysáv fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.”