(egységes szerkezetben 2009. szeptember 23-tól – 2017. december 31-ig hatályos)

Kaposhomok Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 1999. évi XLIH törvény 41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján eljárva, figyelemmel a törvény végrehajtásáról rendelkező 145/1999.(X.l.) Kormányrendelet szabályaira, az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. §

Ezen rendelet hatálya kiterjed a Kaposhomok község közigazgatási területén fekvő köztemetőre, valamint annak fenntartásával és a temetéssel kapcsolatos összes tevékenységre.

A temető pontos címe:          Kaposhomok

Helyrajzi száma: 10/1.

2. §

(1) Kaposhomok Község Önkormányzata gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő köztemető fenntartásáról.

(2) Az önkormányzat által fenntartott temető köztemető, melyben az önkormányzat biztosítja az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélküli eltemetését.

(3) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(4)  Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről Kaposhomok Község Önkormányzata gondoskodik, a törvény és a végrehajtási rendelet szabályainak betartásával.

(5) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt az önkormányzat jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.

(6) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárásától, illetőleg az utolsó temetkezésről számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.

3. §

(1)A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi.

 (2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében:

       a) felhív a jogszabályokban és a temető szabályzatban foglalt rendelkezések betartására,

b) szabálysértési eljárást folytat le.

4.§

Az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségéről maga gondoskodik.

A temető

5.§

(1) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek, és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.

(2) A temetőt az épített és a természeti környezet harmóniájára figyelemmel kell kialakítani és meg kell őrizni kert jellegét.

(3) A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani és gondozni.

(4) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.

(5) A temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről, elhelyezéséről és kezeléséről a temető üzemeltetője gondoskodik.

(6) A vízvételt vízvezeték útján kell megoldani. Sírgondozás céljára a vizet bárki ingyenesen használhatja, a keletkező hulladékot, koszorú- és virágmaradványt az erre kijelölt lerakóhelyen díjtalanul lerakhatja.

(7) A temetőt körülkerítő kerítés állapotát a műszaki főelőadó félévente ellenőrzi, amennyiben a kerítés állagának romlását észleli, gondoskodik annak kijavításáról.

(8) A ravatalozónak alkalmasnak kell lennie az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására.

(9) A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről a halott hűtő berendezésben a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.

(10) Mozgássérültek, egészségi állapotuk vagy életkoruk miatt mozgásukban korlátozott személyek a temetőben kiépített utakat gépjárművel ingyenesen használhatják.

A temető üzemeltetése

6.§

A temető üzemeltetését a vonatkozó jogszabályokban, ezen önkormányzati rendeletben meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni.

A temető üzemeltetője:

1. meghatározza a temetkezési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét;
2. biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit, ideértve a temetési helyre való első temetést megelőzően a sírhely kiásásáról (sírásás ) való gondoskodást;
3. megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt;
4. biztosítja a ravatalozó, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását, és működteti azokat;
5. gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását, zárását;
6. megőrzi a nyilvántartó könyveket;
7. tájékoztatja a temetőlátogatókat;
8. kijelöli a temetési helyeket;
9. elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosságmentesítését és a hóeltakarítást;

j) összegyűjti és elszállítja a hulladékot;

k) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról;

1) összehangolja a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását;

m) gondoskodik az ügyfélfogadásról.

8. §

A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

9. §

(1) Az üzemeltető tevékenysége során a temetőt látogatók kegyeleti érzéseit nem sértheti, zajkeltéssel a szertartásokat nem zavarhatja.

(2) A temető területéről sírkövet, síremléket, fej fát - vagyonvédelmi okokból - csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után szabad kivinni.

(3) A temetői munkák - különösen rátemetés, exhumálás, áthelyezés - során talált értéktárgyakról - ékszer, nemesfémből készített protézis - és a megtalálás körülményeiről az üzemeltető jegyzőkönyvet köteles felvenni.

(4) A talált értékek biztonságos megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik a jogosultnak történő átadásáig.

10. §

(1) A temetőben - a kegyeleti jogok gyakorlása céljából - a temetési helyekről az üzemeltető nyilvántartásokat vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartást vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.

(2) A nyilvántartó könyv a következő adatokat tartalmazza: folyószám, temetés (urnaelhelyezés vagy a hamvak szétszórásának ) napja, az elhalt családi neve és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének a címe, az elhalálozás időpontja, a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma, valamint az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme és a síremlékre vonatkozó bejegyzések.

(3) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével kell jegyezni.

(4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(5) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.

(6) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek.

(7) A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírboltkönyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.

(8) Az üzemeltető a sírbolt könyv és a nyilvántartó könyv adatait elektronikus adathordozón is tárolhatja. Elektronikus nyilvántartás esetén hiteles biztonsági másolat készítése vagy párhuzamos manuális nyilvántartás vezetése szükséges.

Temetési hely

11. §

(1) A temetőt sírhelytáblákra (parcella) a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(2) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(3) A mesterséges, vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány eltemetésére az északi sírhelytábla 24-25. sora szolgál.

(4) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.

(5) A temetőben lévő sírhelyek méretei:

1. Felnőtt egyes sírhely:               250 cm hosszú, 200 cm mély, 150 cm széles

    Felnőtt kettes sírhely:              250 cm hosszú, 200 cm mély, 250 cm széles

Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységben legyen.

2. Sírboltok:

kétszemélyes:                           300 cm hosszú, 200 cm mély, 200 cm széles

négyszemélyes:                        400 cm hosszú, 200 cm mély, 300 cm széles

3. Gyermeksírhely:                      130 cm hosszú, 160 cm mély, 100 cm széles
4. Urna földbe temetésnél

130 cm hosszú, 100 cm mély, 60 cm széles

12. §

(1) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.

(2) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.

(3) A sírbolt (kripta) legalább két koporsó elhelyezését biztosító, terepszint alatti és feletti, illetve kizárólag terepszint feletti építményrészből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az építési hatóság engedélyével építhető. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.

(4) A sírbolt, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.

(5) A sírok egymástól való oldaltávolságának 60 cm-nél, a gyermek síroknál 30 cm-nek kell lennie. A sírdombok magassága legfeljebb 50 cm lehet.

13. §

(1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolumbárium), urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

(2) Az urnafülke (kolumbárium) hamvakat tartalmazó urnák elhelyezésére épített temetési hely, amelyet a temető tulajdonosa külön jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélyével létesíthet.

(3) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret legalább 30x30 cm. Urnafülke építmény kialakításához a szabályzat előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

(4) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában (használati idő) különböznek egymástól.

(5) A temető tulajdonosa a hamvak szétszórásához és bemosásához külön temetőrészt jelölhet ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.

14. §

(1) A sírboltot csak kiviteli terv alapján lehet építeni, a tervet az üzemeltetőnek be kell mutatni. A sírbolt építési munkák végzésének várható időpontját az üzemeltetőnek be kell jelenteni.

(2) A sírbolt felett rendelkezőnek azt kell tekinteni, aki a használati díjat megfizette.

(3) Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, a létesítőnek a sírboltkönyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók.

(4) A sírboltba koporsóban csak annyi személy temethető, ahány férőhelyre azt építették Ezen felül két férőhelyes sírboltba további hat urna, négyszemélyes sírboltba további tizenkét urna helyezhető el. Amennyiben a sírbolt tulajdonosa a temetkezési jogosultságról a sírboltkönyvben, vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltba az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők. A sírbolt tulajdonosának kérelmére a sírboltban elhelyezett koporsókban lévő poriadáson túli csontmaradványokat össze kell gyűjteni és hamvasztás után urnában, illetőleg gyermekkoporsóban a sírboltba vissza kell helyezni. Ebben az esetben a maradványok csak urnahelynek számítanak.

(5) Síremléket szilárd talajra kell építeni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet.

(6) A síremlék körül létesített járda magassága a talajszinttől maximum 6 cm. A sírkeret magassága a járdaszinttől számítva 30 cm lehet.

(7) A síremlék magassága a járdaszinttől:

• gyermeksíroknál 120 cm,
• felnőtt síroknál               150 cm lehet.
  (8) A kiásott kriptahelyeket az alapépítmény elkészültéig körbe kell keríteni
  (9) A közízlést sértő felírással ellátott síremléket felállítani nem szabad. A síremlék meg kell,

hogy feleljen a temető esztétikájának.

15. §

(1) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

(2) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni.

(3) Ha a halva született magzat eltemetéséről közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető és azon utónevét is fel lehet tüntetni.

16. §

(1) Az önkormányzat a temetési hely felett rendelkezni jogosult a biztonságos használatot veszélyeztető sírjel vagy sírbolt helyreállítására köteles felhívni. A felhívást-a temetési hely megjelölésével - a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni, és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni.

(2) Ha a síijel felett rendelkezni jogosult a felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg.

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

Temető létesítése, lezárása, megszüntetése, újbóli használatbavétele

17. §

A temető létesítésére, lezárására, megszüntetésére, újbóli használatbavételére az önkormányzat a törvény és a végrehajtási rendelet szabályait alkalmazza.

Sírnyitás

18. §

(1) A sír vagy sírbolt felnyitását a temető fekvése szerint illetékes intézet engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.

(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.

19. §

(1) A koporsós temetésre szolgáló temetési helyre sírnyitási engedéllyel - a sír megfelelő mélyítésével, alapméretenként egymás fölé helyezve - további, legfeljebb egy elhalt vagy a szabályzatban rögzített, az intézet által engedélyezett számú, 25 évnél régebbi holttestmaradvány temethető rá. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az intézet előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát az intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén - a 25 évnél régebben temetett és exhumált maradvány kivételével - biztosítani kell a temetési hely legalább 25 éves használatát. Rátemetés esetén a meghosszabbított sírhelyhasználati időre vonatkozó arányos sírhelyhasználati díjat kell megfizetni.

(2) Az elhalálozástól számított 5 éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély csak hamvasztás, más temetési helyre való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

Temetés

20. §

(1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás mellett.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezés hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt a saját halottja volna.

(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

(5) Ha a temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az önkormányzat gondoskodik - illetékességi területén belül.

21. §

(1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta.

(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

(3) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

Temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama

22.  §

(1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő):

1. egyes sírhely esetén 25 év, illetőleg az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év,
2. kettős sírhely esetén az utolsó koporsós betemetés napjától számított 25 év,
3. sírbolt esetén 60 év,
4. az urnafülke és urnasírhely esetén 10 év,
5. urnasírbolt esetén 20 év.
   (2) A temetési hely felett rendelkezési jog a (3) bekezdésben foglalt kivétellel meghosszabbítható (újraváltható). A meghosszabbítás legrövidebb időtartamára az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók. A rendelkezési jogosultság kezdő időpontja a megváltás napja.
   (3) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.
   (4) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve, ha a temetési hely megszűnik.
   (5) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyről kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

(6) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

23.§

(1) A köztemetőben a polgármester külön önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben díszsírhelyet adományozhat.

(2) A díszsírhely adományozásáról az elhalt legközelebbi hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét írásban kell értesítem.

(3) A díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjtalan.

Díjak

24.§

(1) Az egyes temetési helyekért az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni. A díj mértékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A temetőben építési, felújítási munkát végző vállalkozók temetőfenntartási hozzájárulási díjat kötelesek fizetni a temető üzemeltetőjének.

(3) A temetői létesítmények igénybevételéért a temetkezési szolgáltatónak díjat kell fizetni.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglalt díjak mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A temető használatának rendje

25. §

(1) A temető fenntartójának a temetőről térképet kell készítenie, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva. A temető térképe jelen rendelet 3. számú mellékletét képezi.

(2) A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokat legalább évenként ki kell egészíteni.

(3) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről.

26. §

(1) A nyitvatartási idő alatt a temetőt bárki korlátozás nélkül látogathatja, a sírokat gondozhatja. 12 éven aluli gyermek a temetőben csak felnőtt személy felügyelete mellett tartózkodhat.

(2) A temetőben végzendő minden munkát - kivéve a hozzátartozók részéről történősírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését – a temető üzemeltetőjének be kell jelenteni.

(3) Építőanyagnak a temetőbe való beszállításához, építési, vagy bontási munkák elvégzéséhez az üzemeltető engedélye szükséges. Az üzemeltető jogosult minden engedélyköteles munkánál a jogerős hatósági engedély bemutatását kérni, amelynek hiánya esetén a munkavégzést megtiltja.

(4) A temetőben lévő síremléket, sírjelet felállítani és bontani csak a temető üzemeltetőjének történő előzetes - a rendelkezésre jogosulttól származó írásbeli nyilatkozattal - bejelentés után, szakirányú végzettséggel rendelkező személy végezhet. A temető területéről sírkövet, síremléket, fej fát - vagyonvédelmi okokból - csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után szabad kivinni.

(5) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

(6) Tilos a temetési szertartás ideje alatt anyagszállítás és zajjal járó munka végzése.

(7) Vasárnap és ünnepnapokon a temetőbe ipari jellegű célszállítás és munka nem végezhető.

(8) A temetőbe járművel behajtani és azzal közlekedni csak az üzemeltető engedélyével lehet. A mozgássérülteket a parkolási engedélyük feljogosítja a temetőbe való behajtásra.

Értelmező és záró rendelkezések

27. §

E rendelet alkalmazásában:

1. temető: Kaposhomok község igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak.
2. köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető is, amelyben az önkomiányzat - a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján - a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.
3. temetési hely: a temetőben létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, umasírhely, urnasírbolt. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól.
4. hősi temető, hősi temetési hely: nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a honvédelmi kötelezettség fegyveres vagy fegyver nélküli teljesítése közben elesettek, továbbá a teljesítést követően, ezzel közvetlenül összefüggésbe hozható okból elhunytak, valamint háborúban kényszermunkára hurcoltak és elhunytak eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely.
5. kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla.
6. kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.