Kaposhomok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (II. 5.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2026. 02. 08- 2026. 02. 08Kaposhomok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (II. 5.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
[1] Kaposhomok Községi Önkormányzat Képviselő-testülete tiszteletben tartja a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát, amelyet a választópolgárok közössége demokratikus választáson leadott szavazata alapján, a település egészéért vállalt felelősséggel, közvetett módon gyakorol. A helyi közügyek intézésének, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának szervezeti és működési kereteit - az Alaptörvénybe foglalt államcélok megvalósításának követelményével, valamint a jogszabályokban meghatározott jogaival és kötelezettségeivel összhangban -, az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, a település önfenntartó képességének biztosítása, és a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében állapítja meg
[2] Kaposhomok Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kaposhomok Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 7261 Kaposhomok, Kossuth Lajos utca 2.
(3) A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester;
b) e rendelet szerinti bizottság;
c) a közös önkormányzati hivatal;
d) a jegyző,
e) a társulások.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe Kaposhomok község közigazgatási területére terjed ki.
(5) A képviselő-testület hivatala a Taszári Közös Önkormányzati Hivatal.
(6) Az önkormányzat hivatalos honlapja a www.kaposhomok.hu internetes oldal.
2. § (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására önkormányzati rendeletet alkot.
2. Az Önkormányzat feladata, hatásköre
3. § (1) Az önkormányzat a törvényekben előírt kötelező önkormányzati feladatokat meghaladóan további feladatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. §-ában meghatározott módon vállal.
(2) Az önkormányzat által önként vállalt helyi közügyek:
a) a fogászati ellátás működésének támogatása;
b) a rendezvények, közösségi programok szervezése;
c) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének segítése, támogatása, és az együttműködés biztosítása;
d) a közműfejlesztések elősegítése, közreműködés a szervezési feladatokban.
(3) Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat éves költségvetési rendelete tartalmazza.
(4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, intézményt alapíthat, illetve szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.
(5) A képviselő-testület községfejlesztési és ellátási elképzelései végrehajtásához figyelembe veszi a lakosság, a helyi civilszervezetetek és egyházi, vallási szervezetek véleményét.
4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt öt fő.
(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és a képviselő-testület szervei biztosítják.
(3) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, a képviselő-testület bizottságára, a társulásra és a jegyzőre ruházhatja át. Az átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. melléklet tartalmazza.
(4) Az átruházott hatáskörben meghozott döntésről a hatáskör gyakorlója félévente beszámol a képviselő-testületnek.
(5) Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók listáját e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
3. A képviselő-testület működése. A képviselő-testület üléseinek összehívására, az ülés vezetésére és a tanácskozás rendjére vonatkozó szabályok
5. § (1) A képviselő-testület éves ülés és munkatervet (a továbbiakban: munkaterv) készít. A polgármester a munkatervet február 15. napjáig terjeszti elő a képviselő-testületnek.
(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze. A munkatervben foglaltak végrehajtásáról a polgármester gondoskodik.
(3) A munkaterv összeállításához véleményt kell kérni:
a) a települési képviselőktől;
b) a képviselő-testület bizottságától;
c) a helyi civil szervezetektől.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a tárgyidőszak fő feladatait,
b) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait, főbb napirendi pontjait;
c) a főbb napirendi pontok előterjesztőjét;
d) azon napirendi pontok megjelölését, melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani;
e) azon napirendi pontok megjelölését, melyek eldöntéséhez a Képviselő-testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését, civil szervezetek véleményét; és
f) azon napirendi pontok megjelölését, melyek eldöntéséhez bizottsági állásfoglalás szükséges.
6. § (1) A képviselő-testület a munkatervben meghatározottak szerint, de legalább évi hat alkalommal ülést tart.
(2) A képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére az Mötv. 45. §-ában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
(3) A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatás esetén a képviselő-testület bizottságának elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. A bizottsági elnök akadályoztatása esetén a képviselő-testület korelnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(4) A képviselő-testület ülésének indítványra történő összehívása során az Mötv. 44. §-ában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
(5) A képviselő-testület
a) alakuló;
b) rendes;
c) rendkívüli;
d) ünnepi, megemlékező ülést tart.
(6) Rendes ülés az, amely a munkaterv alapján kerül összehívásra.
(7) Rendkívüli ülés az, amely a munkatervtől eltérően, rendkívüli, előre nem látható és döntést igénylő ügy megtárgyalása miatt kerül összehívásra. A rendkívüli ülés összehívására telefonon történő közléssel, az ülés időpontját megelőző 24 órával sor kerülhet.
(8) A képviselő-testület a település ünnepén, évfordulókon, egyéb megemlékezések alkalmából ünnepi, megemlékező ülést tarthat. Az ünnepi, megemlékező ülésen csak az ünnep, megemlékezés jellegének megfelelő napirend tárgyalható. Az ünnepi és a megemlékező ülésre az ülés meghívójának tartalmára, kézbesítésére, napirendjére, az előterjesztésekre, a tanácskozás rendjére, valamint a képviselő-testület döntéseire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
7. § (1) A képviselő-testület ülésére szóló írásos meghívót az ülést megelőzően
a) rendes ülés esetén 5 nappal;
b) alakuló, ünnepi, megemlékező ülés esetén 7 nappal
korábban meg kell küldeni a települési képviselőknek, a jegyzőnek és a tanácskozási joggal meghívott vendégeknek.
(2) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját;
b) a tárgyalandó napirendi javaslatot és az ahhoz kapcsoló előterjesztők nevét, és az előterjesztés jellegét; és
c) az írásos előterjesztéseket.
(3) A képviselő-testület ülésére – amennyiben jelenlétük szükséges – tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a Somogy Vármegyei Kormányhivatal főispánját és főigazgatóját;
b) a Kaposvári Járási Hivatal vezetőjét;
c) a Somogy Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökét;
d) a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt;
e) a napirendi pont tárgya szerint érintett intézmény vezetőjét, önszerveződő közösségek képviselőit, valamint az egyéb érintetteket, továbbá azon külső meghívottakat, akiket a polgármester, az alpolgármester vagy a bizottság javasolnak.
(4) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülés előtt legalább három nappal hirdetmény útján értesíteni kell a lakosságot. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a napirendek anyaga megtekinthető a közös önkormányzati hivatalban, illetve az önkormányzat hivatalos honlapján.
(5) A képviselő-testület
a) a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a hivatalt létrehozó települési önkormányzatok közös döntéshozatalát igénylő kérdésekben összehívott együttes ülés;
b) más települési önkormányzattal közös döntéshozatalt igénylő kérdésekben összehívott együttes ülés;
c) ünnepi, illetve megemlékező ülés;
d) az ülésen tárgyalt napirend speciális jellege;
e) a képviselő-testület nyilvános ülésén, vagy a közmeghallgatáson résztvevő lakosság száma miatt az Önkormányzat székhelyétől eltérő helyszínen tarthatja meg ülését.
8. § (1) Előterjesztésnek minősül az ülés napirendjei sorába felvett
a) önkormányzati rendelet-tervezet;
b) határozati javaslat;
c) beszámoló; és
d) tájékoztató.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előterjesztések a tájékoztató tartalmú előterjesztések kivételével írásban terjeszthetőek elő.
(3) A polgármester által szóban előterjesztett, a két ülés között végzett tevékenységről, illetve beszámolót a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról írásba kell foglalni, és azt az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(4) A képviselő-testületnek előterjesztést nyújthat be:
a) a képviselő-testület bizottsága;
b) a települési képviselő;
c) a polgármester;
d) a jegyző; és
e) a beszámolásra, tájékoztatásra felkért szervezet, személy.
(5) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés tárgyat és a tényállást;
b) a döntési javaslatok indokait, és jogszabályi alapját;
c) a várható társadalmi, gazdasági hatásait, pénzügyi vonzatait;
d) a határozati javaslat elfogadásához minősített többségű döntés szükségességét;
e) a bizottsági tárgyalás eredményét és szavazati arányát;
f) a határozati javaslatot, vagy az önkormányzati rendelet tervezetét;
g) a végrehajtásért felelős megnevezését;
h) a végrehajtás határidejét;
i) a végrehajtásban érintettek értesítését; és
j) az előterjesztés készítésének dátumát.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott írásbeli előterjesztéseket az ülést megelőző 5 nappal megelőzően meg kell küldeni törvényességei szempontú véleményezésre a jegyző részére.
9. § (1) Az előterjesztésre jogosult személy vagy szerv javasolhatja a képviselő-testület részére a napirendben nem szereplő előterjesztés (a továbbiakban: sürgősségi indítvány) sürgős megtárgyalását.
(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző nap 12:00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesternél. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, a sürgősség indokát, és a döntési javaslatot.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről, tárgyalásáról vagy elnapolásáról a polgármester javaslatára, a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
10. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.
(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján szerint zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el.
(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett személy és a szakértő vesz részt.
(4) Zárt ülés keretében tárgyalandó napirendet a képviselő-testület ülésén nyilvánosan tárgyalt napirendek után, utolsóként kell tárgyalni.
11. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselők több, mint a fele jelen van.
(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása e rendelet szerint történt-e, megállapítja a határozatképességet, illetve a tanácskozási joggal résztvevők körét;
b) előterjeszti az ülés napirendjét, valamint javaslatot tesz a sürgősségi indítványokra;
c) tájékoztatást nyújt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és a két ülés között végzett tevékenységéről;
(3) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül határoz.
12. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett egyenként nyit vitát, melynek során:
a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban legfeljebb öt perc időtartamban kiegészítést tesz;
b) a bizottság elnöke ismerteti az általa tárgyalt előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást; amelynek keretében kitér arra, hogy a bizottság javasolja-e vagy sem az előterjesztés határozati javaslatának, vagy önkormányzati rendelet-tervezetének elfogadását, illetve ismerteti az esetleges módosító indítványokat és a kisebbségi véleményt; ezt követően
c) a napirendi pont előadójához a képviselő-testület tagjai, és a tanácskozási joggal résztvevő személyek kérdést intézhetnek.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalások időtartama maximum öt perc, az ismételt hozzászólások időtartama maximum két perc.
(3) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(4) A vita lezárása után, határozathozatal előtt, a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(5) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület először a módosító indítványokról dönt azok elhangzásának sorrendjében, majd ezt követően az eredeti javaslatról.
13. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfeltartással történik. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2) A képviselő-testület tagjának a döntéshozatalából történő kizárására az Mötv. 49. §-ában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
(3) A személyes érintettségének az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti bejelentését elmulasztó képviselőt a képviselő-testület 5 000 Forintig terjedő rendbírsággal sújthatja.
14. § (1) A minősített többséghez kötött javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének támogató szavazata szükséges.
(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ben meghatározottakon túl:
a) már megtárgyalt, de szavazattöbbség hiányában elutasított napirendi pont ismételt megtárgyalásához;
b) a napirenden nem szereplő javaslat napirendre vételéhez;
c) a titkos szavazás elrendeléséhez;
d) a név szerinti szavazás elrendeléséhez;
e) a bizottság ügyrendjének jóváhagyásához;
f) a rendbírság kiszabásához;
g) az átruházott hatáskörben hozott döntések képviselői javaslatra történő felülvizsgálatához;
h) a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez;
i) olyan pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó döntés elfogadásához, amely a tárgyévi költségvetési rendelet bevételi és kiadási főösszegének módosításával jár, vagy a következő év költségvetését érinti;
j) a 10 000 000 Forint feletti, valamint az éven túli hitel felvételéhez, kötvénykibocsátáshoz;
k) valamennyi, az Mötv. 42. § 2. pontjában nem szabályozott személyi jellegű kérdésben.
15. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, vagy zárt ülést tarthat.
(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
16. § (1) Titkos szavazást az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint zárt ülés tartásakor lehet elrendelni.
(2) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. Az Ügyrendi Bizottság tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámolja a szavazatokat, elkészíti a jegyzőkönyvet, és a szavazás eredményéről jelentést ad a képviselő-testületnek.
(3) A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma.
17. § A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választás vagy kinevezés esetén, amennyiben kettőnél több jelölt van, a szavazás során
a) az első fordulóban minden jelöltre lehet szavazni;
b) amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a megválasztásához, vagy kinevezéséhez szükséges minősített szavazattöbbséget, úgy a képviselő-testület második fordulót tart;
c) a második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni, és amelyik jelölt megkapja a szükséges számú szavazatot, az kerül megválasztásra, kinevezésre;
d) amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a megválasztásához, vagy kinevezéséhez szükséges minősített szavazattöbbséget, úgy választás, kinevezés eredménytelen.
18. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek megtárgyalása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, a képviselő-testület bizottságának elnökétől, és a jegyzőtől napirenden nem lévő önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, interpellálhat.
(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző nap 12:00 óráig a polgármesternél kell írásban benyújtani. A határidő elmulasztása esetén az interpelláció – a benyújtó képviselő választása szerint – vagy kérdésként nyújtható be, vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a fenti határidő teljesült. Az interpellációt az ülésen szóban, vagy az ülést követően legkésőbb 15 napon belül írásban meg kell válaszolni.
(3) A feltett kérdésre adott választ minden képviselőnek meg kell küldeni. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról.
(4) Ha a testület nem fogadja el a kérdésre, vagy interpellációra adott választ, annak vizsgálatát az Ügyrendi Bizottságra bízza.
(5) A kérdésekre az interpellációkra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem szavaz.
(6) Az interpellációra, illetve a kérdésre öt perc áll a rendelkezésére.
19. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülést vezető gondoskodik. A polgármester az ülés vezetése során
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától;
b) rendreutasítja, aki a tanácskozás méltóságát sértő kifejezéseket használ; vagy
c) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében, ha az ismételt figyelmeztetés sem járt eredménnyel felfüggesztheti az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) Az elnök rendfenntartás érdekében, és az ülésvezetés során tett intézkedéseit nem lehet bírálni. Az elnök intézkedését bíráló képviselőt a képviselő-testület 5 000 Forintig terjedő rendbírsággal sújthatja.
4. A jegyzőkönyv
20. § (1) A képviselő-testület minden üléséről a tanácskozás lényegét, valamint az elfogadott határozatokat, illetve önkormányzati rendeleteket rögzítő írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az ülésen elhangzottakról képviselői kérésre az adott napirendi pont tekintetében szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) Az írásbeli jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az elnök intézkedéseit, továbbá a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket;
b) az ülés bezárásának idejét; és
c) a zárt ülés elrendelésének indokait.
(4) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi
a) a meghívó;
b) az írásbeli előterjesztések;
c) az indítványok;
d) az interpellációk;
e) a kihirdetett önkormányzati rendeletek;
f) a jelenléti ív;
g) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv egy példánya;
h) a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása jegyzőkönyvben rögzített véleménye;
i) a név szerinti szavazásról készült, a szavazat eredményét rögzítő jegyzőkönyv egy példánya; és
j) az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan.
21. § A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél a jegyzőkönyv írásba foglalásától számított 8 napon belül írásban kérhetik a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.
5. A képviselő-testület döntései
22. § (1) A képviselő-testület a döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Önkormányzati rendelet megalkotását - írásban benyújtott indokolással - kezdeményezheti polgármesternél:
a) a települési képviselő;
b) a képviselő-testület bizottsága;
c) a polgármester;
d) a jegyző; vagy
e) a helyi civil szervezet vezetője.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezetet a jegyző készíti el.
(4) A rendelet-tervezet előkészítéssel a képviselő-testület bizottsága is megbízható, illetve külső szakértő is bevonható. A szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
(5) Az elfogadott önkormányzati rendeletet helyben szokásos módon kell kihirdetni. Helyben szokásos módnak minősül a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztés. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával. Az önkormányzati rendelet irattári példányán szerepeltetni kell a kifüggesztés és a levétel napját.
(6) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.
23. § (1) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő öt napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(2) A képviselő-testület normatív határozatát e rendelet 22. § (5) bekezdése szerint közzé kell tenni.
(3) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
6. A települési képviselő
24. § A települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott jogain felül jogosult:
a) az Önkormányzat tevékenységével kapcsolatos iratokba betekinteni;
b) felvilágosítást kérhet a település ellátásában, üzemeltetésében részt vevő szervektől; és
c) az önkormányzat által, az arról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott részére nyújtott juttatásokra.
25. § A települési képviselő a Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségein felül köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testületi feladatok elvégzésében, illetve a bizottsági munkában; és
b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testületi ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.
26. § A képviselő-testület a Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjában foglalt kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.
7. A képviselő-testület bizottsága
27. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.
(2) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság. A bizottság létszáma: három fő, melyből három fő képviselő-testületi tag.
(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.
(4) A képviselő-testület a bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül választja meg.
28. § (1) A bizottságok működésük részletes szabályait az ügyrendje tartalmazza.
(2) A bizottságot az elnök hívja össze és vezeti az ülését. Akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb tagja, mint korelnök látja el e feladatot.
(3) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.
(4) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
29. § Az Ügyrendi Bizottság:
a) véleményezi a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egysége kialakítására tett polgármesteri javaslatot;
b) ellátja a képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi teendőket, és a titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági feladatokat;
c) véleményezi a polgármester és alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslatot;
d) kivizsgálja és javaslatával a képviselő-testület elé terjeszti a polgármester és az alpolgármester ellen bejelentett összeférhetetlenségi indítványt;
e) kezeli a települési képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát, és ellátja az ezzel kapcsolatos jogszabályban előírt feladatokat; és
f) gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket.
8. A polgármester
30. § A polgármester megbízatását főállásban látja el.
31. § A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – a két ülés közötti időszakban dönthet
a) önerőt nem igénylő pályázat benyújtásáról az önkormányzat nevében;
b) a pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtételéről;
c) központi államigazgatási szervek megkeresése alapján vélemény nyilvánításról;
d) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítéséről;
e) vagyonjogi – különösen vagyonhasznosításra irányuló – ügyekben az Önkormányzat számára pénzügyi többletkötelezettség vállalást nem jelentő, valamint a törzsvagyoni minőséget nem érintő egy, vagy többoldalú jognyilatkozatok megtételéről;
9. Az alpolgármester
32. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester segíti a polgármestert feladatai ellátásában. Feladatait a polgármester irányításával látja el. A polgármester tartós – 30 napot meghaladó időtartamú – távolléte esetén ellátja helyettesítését. A polgármester e rendeletben meghatározott feladatokon túl konkrét feladatok ellátásával bízhatja meg az alpolgármestert.
33. § Az alpolgármester köteles beszámolni a képviselő-testületnek a polgármester által megbízott feladatok ellátásáról.
10. A jegyző
34. § (1) A jegyző feladatai a Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottakon felül az önkormányzat működésével kapcsolatban:
a) törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket;
b) a képviselő-testület ülésén törvényességi észrevételt tesz;
c) rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet, a bizottságot és a tisztségviselőket az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, és azok változásáról; és
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontja, és e rendelet 35. § (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényességi szempontú jelzését az ülésen felszólalás keretében összefoglaló jelleggel, és az ülés jegyzőkönyvéhez csatolt feljegyzéssel teszi meg.
35. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a közös önkormányzati hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a jegyzői képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
11. A közös önkormányzati hivatal
36. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.
(2) A közös önkormányzati hivatal gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv. A működéséhez szükséges előirányzatokat, működési- és fenntartási költségeket az éves költségvetés határozza meg.
12. A társulások
37. § Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb ellátása érdekében társulásokban vehet részt.
38. § Az önkormányzat
a) az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Társulás;
b) a Kaposvár Környéki Belső ellenőrzési Önkormányzati Társulás; valamint
c) a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
tagja.
13. A közmeghallgatás
39. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A polgármester a közmeghallgatás helyéről, idejéről az állampolgárokat helyben szokás módon legalább tíz nappal előbb tájékoztatja.
40. § A közmeghallgatásra a rendes képviselő-testületi ülés összehívására és lefolytatására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
14. Záró rendelkezések
41. § Ez a rendelet 2026. február 8-án lép hatályba.
42. § Hatályát veszti Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Kaposhomok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019(XI.22..) önkormányzati rendelete .
1. melléklet az 1/2026. (II. 5.) önkormányzati rendelethez
1. A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatáskörök gyakorlását
1.1. A Szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló 6/2021. (V.28.) önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskörök gyakorlása.
1.2. A falugondnoki szolgálatról szóló 8/2018. (VI.29.) önkormányzati rendelet szerinti hatáskör gyakorlása.
1.3. A közterület filmforgatás célú hasznosításáról szóló 9/2013. (IX.9.) önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlása.
1.4. A településkép védelméről szóló 9/2018(IX.24.) önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskörök gyakorlása.
1.5. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól szóló 5/2025. (IV. 23.) önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskörök gyakorlása.
1.6. A közterületek használatáról szóló 4/2025. (IV.23.) önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskörök.
1.7. Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 15/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskörök gyakorlása.
2. A képviselő-testület a jegyzőre ruházza át az alábbi hatáskörök gyakorlását
2. melléklet az 1/2026. (II. 5.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és
2. 013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
3. 013320 Köztemető-fenntartás és - működtetés
4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
5. 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
6. 013370 Informatikai fejlesztések, szolgáltatások
7. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
8. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
9. 016030 Állampolgársági ügyek
10. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
11. 022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
12. 025020 Védelmi célú stratégiai tartalékok tárolása, kezelése
13. 025090 Egyéb védelmi ügyek
14. 031030 Közterület rendjének fenntartása
15. 031070 Baleset-megelőzés
16. 032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
17. 032050 Egészségügyi stratégiai tartalékok tárolása, kezelése
18. 032060 Polgári védelmi stratégiai tartalékok tárolása, kezelése
19. 041140 Területfejlesztés igazgatása
20. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
21. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
22. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
23. 042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások
24. 042180 Állat-egészségügy
25. 045120 Út, autópálya építése
26. 045150 Egyéb szárazföldi személyszállítás
27. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
28. 045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása
29. 045170 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása
30. 047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek
31. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
32. 053020 Szennyeződésmentesítési tevékenységek
33. 061020 Lakóépület építése
34. 062010 Településfejlesztés igazgatása
35. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
36. 063020 Víztermelés- kezelés, ellátás
37. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
38. 064010 Közvilágítás
39. 066010 Zöldterület-kezelés
40. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
41. 072111 Háziorvosi alapellátás
42. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
43. 072311 Fogorvosi alapellátás
44. 072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás
45. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
46. 076062 Település-egészségügyi feladatok
47. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
48. 082044 Könyvtári szolgáltatások
49. 081045 Szabadidősport, rekreációs sporttevékenység támogatása
50. 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
51. 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
52. 082094 Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés
53. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
54. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
55. 102031 Idősek nappali ellátása
56. 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján
57. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
58. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
59. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
60. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás