1. § (1)² A rendelet területi hatálya Bálványos község közigazgatási területére terjed ki. A rendelet az M= 1:10.000 méretarányú külterületi és az M=1:2.000 méretarányú belterületi szabályozási tervével együtt alkalmazható.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt ( a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet ( és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet – személyi hatályát tekintve - minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4)³ A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képviselő testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával és a települési főépítészi egyeztetéssel. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók.

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni :

- a település igazgatási határát

- a meglévő és tervezett belterületi határt

- - a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket,

- az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait.

- a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, és műemléki szabályokat és kikötéseket.

- az építési vonalat, építési határvonalat.

(6)⁴ Hk.

(7)⁵ Hk.

(8) A kialakult (K) beépítéseknél a meglévő telekméretet , beépítettséget és építmény magasságot adottságnak kell tekinteni, bővítés esetén azonban ezen rendelet új beépítésre vonatkozó előírásait be kell tartani. Új telekalakítás esetén a telek minimális szélessége szabadon-álló beépítés esetén 16,0 m, oldalhatáros beépítésnél 14,0 m.

(9) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42.§-ának előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni.

(10)⁶ Hk.

(11)⁷ Hk.

(12) A feltöltött területen történő építés esetén az építési feltételeket talajmechanikai szakvélemény alapján kell meghatározni.

(13)⁸ Hk.

(14)⁹ Hk.

(15) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről ( bányából) kell beszerezni.

(16)¹⁰¹¹ Hk.

(17) Az állattartással kapcsolatos szabályozást a község állattartó rendelete tartalmazza.

(18)¹² Hk.

(19)¹³ Hk.

(20) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 2000 évi CXII törvény és az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(21)¹⁴ Hk.

(22)¹⁵ Hk.

(23)¹⁶¹⁷ Hk.

(24)¹⁸ A település beépítésre nem szánt területén a tájkarakter védelme érdekében

(25)²⁰ A község beépítésre szánt területein különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületeken létesíthető. A további területeken a talajvíz és talajviszonyok figyelembe vétele mellett terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el.

(26)²¹ Hk.

(27)²² Hk.

(28) Ahol a terv építési határvonalat nem jelöl, ott az utak mentén a meglévő építési vonalhoz igazodóan, vagy minimum 5,0 m-es előkertet kell figyelembe venni és a beépítésnél az OTÉK oldal és hátsó kertre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(29) A szabadonálló beépítéseknél az oldalkert nem lehet kisebb sem a telekre előírt építménymagasság felénél, sem pedig 3,0 m-nél.

(30)²³ Az építményekre előírt maximális építménymagasság nem vonatkozik a technológiai építményekre, műtárgyakra és sajátos építményfajtákra. Ezek előírásait a vonatkozó jogszabályok alapján, a technológiai igények függvényében kell meghatározni

(31)²⁴ Hk.

(32)²⁵ Hk.

(33)²⁶ Hk.

(34)²⁷ A település beépítésre nem szánt területein 3000 m²-nél kisebb telket – közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.

2. § A település igazgatási területe tagozódik :

(1) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %

(2) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

(5) A község területén, a beépítésre szánt területek telek-szintterület sűrűsége – amelyet a területi egységeknél telekre kiterjedően kell figyelembe venni – a következő :

Lakóterületek :

1./ Kertvárosias lakóterület : 0,4

2./ Falusias lakóterület : 0,5

Vegyes területek :

1./ Településközpont vegyes terület : 1,4

2./ Központi vegyes terület : 1,0

Gazdasági területek :

2./ Ipari és mezőgazdasági ipari

gazdasági terület : 1,0

Üdülőterületek :

1./ Hétvégiházas üdülőterület 0.2

Különleges területek : 1,5

(6)²⁸ Hk.

3. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:

- Kertvárosias lakóterület (Lke)

- Falusias lakóterület (Lf)

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes szabályozása tartalmazza.

(4) A kialakult keskeny, oldalhatárosan beépített telkeknél a tűztávolság az oldalkert felé 4,0 m-ig csökkenthető a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával a Balatoni Területi Főépítészi Iroda 21-6/2005.(07.27.) számú eltérési engedélye alapján.

(5)²⁹ Az oldalhatáros, 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is alkalmazható azzal, hogy az oldalhatáros beépítés eredeti oldalkertje felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.

4. § (1) A szabályozási terven a lakóterület jele : "Lke".. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :

5. § (1) A szabályozási terven a lakóterület jele : „Lf”. A szabályozási terven Lf1-Lf5 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :

6. § (1) A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek, vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor :

- Településközpont vegyes terület (Vt)

- Központi vegyes (Vk)

(3) A területeket burkolt úttal és teljes közművesítéssel kell ellátni.

7. § (1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási terven a terület jele : "Vt". A szabályozási terven Vt1-Vt4 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :

8. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási terven a terület jele : "Vk". A szabályozási terven Vk1-Vk2 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :

9. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község igazgatási területén :

- Ipari és mezőgazdaság gazdasági területek (Gipm) kialakítására került sor.

10. § (1) Az ipari és mezőgazdasági gazdasági területek a község külterületén lévő, beépítésre szánt területként jelölt mezőgazdasági üzemi területek (Gipm)

Beépítési előírásuk a következő :

Beépítési mód : szabadon-álló

Építmény magasság maximum : 7,5 m, minimum : egy szint

Beépítettség max : 30 %

Telek nagyság minimum : 2.000 m2

Telekszélesség min : 25 m

Telekmélység min : 50 m

(2) A területek egyéb ipari területnek minősülnek, azokon nem jelentős mértékű zavaró ipari, mezőgazdasági, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási létesítmények, a gazdasági épülten belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek helyezhetők el.

(3) A legkisebb zöldfelület a telek 40 %

(4)³² Állattartó épület csak a szükséges védőtávolságok kijelölésével létesíthető.

(5) Az utak mentén, minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.

(6)³³ Hk.

(7)³⁴ Hk.

(8) A területeket burkolt úttal és teljes közművesítéssel kell ellátni.

11. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A község területén az alábbi üdülőterületek szabályozására kerül sor:

- Hétvégi házas üdülőterület (Üh)

12. § (1)³⁵ A szabályozási terven hétvégi házas üdülőterület jele: "Üh1". A beépítési módot, a legnagyobb építménymagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

13. § (1) A különleges területek közé a község területén a temető (Kt), a turisztikai övezet (Kü) és a sportterületek (Ksp) soroltak, a beépítési előírásokat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A temető (Kt) területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. Az OTEK 38. § (8) bekezdés szerinti védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani.

(3) A turisztikai övezet (Kü) a kastély területe ahol kereskedelmi szállásférőhelyek, egyéb kereskedelmi és vendéglátó létesítmények, sport és turisztika létesítményei a tulajdonos és alkalmazottak részére lakások helyezhetők el a helyi védett kertterület értékeinek megőrzésével. A beépítési előírásokat a szabályozási terv tartalmazza.

(4) A sportterületen (Ksp) a sportolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhetők el.

(5) A különleges területek szabad területeit fásítani kell. A telekterület minimum 40%-át zöldfelületként kell kialakítani.

(8) A különleges területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

14. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖ-közmű )

(2) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §.-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) A közutak, és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(4)³⁷ Hk.

(5) A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.

(9) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és legalább egyoldali utcai fásítás telepítése kötelező.

15. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z) soroltak

(2) A közparkok (Z) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A közparkokban az OTÉK 27. §. (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el legfeljebb 2 %-os beépítettségig szabadonállóan, 5,0 m-es építmény magasságig.

(4) A területek kialakítása, átépítése csak szaktervező (táj- és kertépítész) által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(5) A közpark területeken (Z) a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 30 % legyen.

16. § Általános előírások :

(1) A község igazgatási területén meglévő és tervezett védőerdők (Ev1, Ev2) és gazdasági erdők (Eg1, Eg2 ) kijelölésére került sor.

(2)³⁸ A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a szőlőkataszter I. osztályú területeket, ahol az erdészeti hatóság egyetértésével történhet a művelési ág változás.

(3) A meglévő gazdasági erdők területén (Eg1), legfeljebb 0,3 %-ig építhető be minimum 10 Ha nagyságú telek esetén az erdő rendeltetésének megfelelő épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal.

(4) A védőerdők területén (Ev1, Ev2) épületet elhelyezni nem lehet.

(5)³⁹ Hk.

(6)⁴⁰ A területeken csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás alkalmazható.

(7)⁴¹ Védett erdőterületen közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek szerint történhet.

(8) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad.

További övezeti előírások :

(9)⁴² Hk.

(10)⁴³ Hk.

(11)⁴⁴ Hk.

(12)⁴⁵ Hk.

(13)⁴⁶ Hk.

(14)⁴⁷ Az erdőterületeket érintő kiemelt térségi övezetek a BTSZ övezeti tervlapjai és vonatkozó előírásai szerint veendők figyelembe és kezelendők.

17. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés , állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor :

- Mezőgazdasági általános területek (Má)

- Be nem építhető mezőgazdasági általános területek (Má0)

- Kertterületek (Mk)

(3)⁴⁸ A területen építményeket elhelyezni szabadon-álló beépítés móddal lehet.

(4)⁴⁹ A területen – amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra – új épületet létesíteni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet.

(5)⁵⁰ Hk.

(6)⁵¹ Hk.

(7) Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.

(8)⁵² A mezőgazdasági területeket érintő kiemelt térségi övezetek a BTSZ övezeti tervlapjai és vonatkozó előírásai szerint veendők figyelembe és kezelendők.

18. § Általános előírások :

(1)⁵³ Az általános mezőgazdasági területen épületet létesíteni a BTSZ 39. § (1) bekezdés előírásai szerint lehet.

(2) Birtokközpontot kialakítani a BTSZ 39. § (2) bekezdés előírásai szerint lehet.

(3) Az építménymagasság maximuma lakóépületnél 5,5 m, gazdasági épületnél 7,5 m lehet.

(4) Hk.

(5) Hk.

(6) Hk.

(7)⁵⁴ Hk.

(8)⁵⁵ Hk.

(9)⁵⁶ Hk.

19. § Általános előírások :

(1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek (Mk)

(2)⁵⁷ A már korábbi szabályozás alapján kialakított minimum 1500 m²-es telek beépíthető.

(3) Gazdasági épület művelt telekre legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, és 4,0 m-es építmény magassággal építhető oly módon, hogy a legmagasabb homlokzat magasság sem haladhatja meg a 6,0 m-t.

(4) Lakóépület a 3000 m2 és azt meghaladó nagyságú területeken építhető 3 %-os beépítettséggel, 5,5 m-es építmény magassággal, a szennyvízkezelésre az illetékes vízügyi és környezetvédelmi szakhatóság által elfogadott módon megoldottan, művelt telekre a 800-826 hrsz-u telkekre.

(5) A meglévő épületek az 1500 m2 vagy azt meghaladó nagyságú telkek esetén a telek 3 %-os beépítettségéig bővíthetők. Az 1500 m2-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a beépítettség a bővítéssel nem növelhető.

(6)⁵⁸ A területen szabadon-álló, vagy a kialakult állapot szerinti építmények létesíthetők.

(7) Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.

További övezeti előírások :

(8)⁵⁹ Hk.

(9)⁶⁰ Hk.

20. § Általános előírások :

(1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezőgazdasági területeken (Má0 ).

(2) A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.

(3) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések ( a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei és az egyes övezeteknél előírt építmények helyezhetők el.

További övezeti előírások :

(4)⁶¹ Hk.

(5)⁶² Hk.

(6)⁶³ Hk.

21. § (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv jelöli (V),

(2) A vízgazdálkodási területeken a vonatkozó rendeletek által meghatározott építmények helyezhetők el.

(3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni.

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

21/A. § (1) A település területén különleges beépítésre nem szánt terület a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló naperőmű-park (Kü-n) területe, ahol a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények létesíthetők, max 3 m építménymagassággal.

(2) A naperőmű-park területén épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.”

(3) A zöldfelület minimum 80 % kell legyen, mely a napelemcellák alatt is biztosítható.

(4) A területen elhelyezésre kerülő, 2 m magasságot meghaladó építményeket (trafóház, stb.) magas cserjesávval takarni kell.”

22. § A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

23. § (1) A környezetvédelmi előírások a település közigazgatási területére érvényesek .

(2) A környezetvédelemmel kapcsolatos helyi rendeletekben e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(4)⁶⁵ Levegő-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl.

(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget előíró helyeken - a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(7)⁶⁶ Hk.

(8) A szippantott szennyvizek csak a működési engedéllyel rendelkező és a szippantott szennyvíz fogadására alkalmas szennyvíztisztító telepre szállíthatók.

(6)⁶⁷ A település a szennyeződés érzékenységi besorolás alapján „B” érzékeny területnek minősül.

(10) A településen a zajvédelem az országos előírások és az önkormányzat 10/2004.(IV.09.) sz. rendelete szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 65116.számú közlekedési út mentén 65/55 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB, a temető területén és a beépítésre nem szánt területeken a közlekedési és közműterületek kivételével 50/40 dB.

(11) A forgalmi út közvetlen környezetében egészségügyi, oktatási és gyermek intézményeket elhelyezni nem lehet.

(12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

(13)⁶⁸ A település beépítésre szánt területein illetve belterületén – ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki – új épületet létesíteni csak akkor lehet, ha a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült.

(14) A szennyvíztisztító teleptől 300 m; a dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.

(15) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter belül lakóépület nem létesíthető.

(16) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(17) Természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéshez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(18) A területen a 20 férőhelyet elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 férőhelyet elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(19)⁶⁹ A településen üzemanyagtöltő állomás közlekedési és gazdasági területen helyezhető el akkor, ha az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

(20)⁷⁰ A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen a gyűjtési napot kivéve nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(21) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetők el.

24. § (1) Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat az illetékes nemzeti Park Igazgatósága kezelési tervben határozza meg.

(2)⁷¹ Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos. A „Natura 2000” területeken a művelési ág változás az illetékes természetvédelmi hatóság és kezelő hozzájárulásával történhet.

(3)⁷² Hk.

(4) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet.

(5) Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet.

(6)⁷³ Hk.

(7) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

(8) A védettségre tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni.

25. § (1) – (3) ⁷⁴ Hk.

(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék,vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(5)⁷⁵ Hk.

(6)⁷⁶ Hk.

26. §⁷⁷ Hk.

27. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha :

- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

- közérdeket nem sért,

- az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

(3) A beültetési kötelezettséget az engedélyezési eljárások során a szabályozási tervben jelöltek alapján elő kell írni.

28. §⁷⁸ Hk.

29. §⁷⁹ Hk.

30. §⁸⁰ Hk.

31. § (1)⁸¹ Hk.

(2)⁸² Hk.

(3) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/2000.(III.20.) és 5/2002.(III.8.) sz. rendeletekkel módosított 5/1997.(VI.09.) és a 11/2004.(IV.09)számú önkormányzati rendelet.

32. §⁸³ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Bálványos, 2018. december 18.

melléklet ⁸⁴ Hk.

melléklet ⁸⁵ Hk.

melléklet ⁸⁶ Hk.

függelék ⁸⁷ Hk.