Zics Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (IX.13.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2019. 01. 01

Zics Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (IX.13.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

2019.01.01.

Zics Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. Törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 7. § (3) bekezdésének c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján,- az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, - figyelemmel az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) számú Kormányrendeletre (továbbiakban OTÉK) az alábbi rendeletet (továbbiakban HÉSZ) alkotja.

I. Fejezet

Általános előírások

1. § (1) A rendelet területi hatálya Zics község közigazgatási területére terjed ki és Dr. Fazekas Sándorné vezető településtervező által készített 7/2004 jelzőszámú kül- és belterületi szabályozási tervvel (SZK, SZ-1, SZ-2 jelű) együtt alkalmazható.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a műtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, az általános érvényű előírások mellett, csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.

(3) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(4) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.

(5) A szabályozási terven kötelező szabályozási elemek jelöltek, kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával, önkormányzati rendelettel változtathatók meg. helyi értékvédelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel,- a szabályozási terv módosítása nélkül módosíthatók, helyi építészeti értékvédelemre vonatkozó előírások változtatásához előzetesen ki kell kérni a megyei főépítész szakvéleményét, védőtávolságok lehatárolása, csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával és az ágazati jogszabályokkal összhangban változtatható meg.

(6) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

- a település igazgatási határát,
- a belterületi határt,
- a szabályozási vonalakat,
- az egyes terület-felhasználási egységek, övezetek és építési övezetek határát, beépítési feltételeit és módját meghatározó előírásokat,
- a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemlékvédelmi szabályokat és kikötéseket,
- az építési helyet, építési határvonalat.
(7) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését követően építési engedély csak azzal a feltétellel adható ki, hogy az ingatlan közműhálózatra való csatlakozása a használatbavétel engedélyezésének időpontjáig megvalósul. A szennyvízhálózat kiépítéséig, illetve ahol a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a szennyvíz gyűjtése csak zárt szennyvíztárolóban történhet, vagy engedélyezett szennyvíztisztító kis-berendezésre vezethető.
(8) A telekalakítási eljárások során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen, a képződő hordalék visszatartása műszaki és talajvédelmi szempontokat figyelembe véve megtörténjen.
(9) A HÉSZ beépítési előírásainál, ha a „K"-val jelzett, kialakult állapot az övezeti előírásoknál intenzívebb beépítettségű, annál kisebb telekméretű, a meglévő tömegen belül átalakítás, korszerűsítés, felújítás akkor is elvégezhető. Bontás esetén, az új épület, a bontás előtti állapotnak megfelelő nagyságrendig visszaépíthető, az oldal- és a hátsókertre vonatkozó előírások betartása mellett. Az új létesítmény azonban ez esetben sem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok használatát, beépíthetőségét. (OTÉK alóli felmentés száma:251-4/2006)
(10) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló igényét az OTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és azt az építési telken belül kell kielégíteni. Közösségi létesítmények, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények parkolója közterületen is megépíthető,- amennyiben az saját telken nem lenne megvalósítható, - és ahhoz a közterület kezelője, önkormányzati tulajdonban álló közterületen, a képviselőtestület hozzájárul.
(11) [1]
(12) [2]
(13) [3]
(14) [4]
(15) A szabályrendeletben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológia jellegű építményekre és műtárgyakra, valamint a sajátos építmény fajtákra. Ezek építménymagasságát a rendeltetésük és indokoltságuk alapján a vonatkozó előírások figyelembevételével az építési hatóság esetenként állapítja meg.
(16) Állattartó épület és trágyatároló a lakóépületektől és intézményektől 10 m-nél nagyobb távolságra helyezhető el.
(17) Az állattartással kapcsolatos előírásokat külön törvény[5] és önkormányzati rendelet szabályozza.
(18) [6]
(19) Földmunkával járó beruházásoknál a humusz réteget (felső 30 cm-es réteg) külön kell deponálni, majd a kivitelezést követően, felső rétegként kell újrahasznosítani.
(20) Ahol a szabályozási terv nem határoz meg kötelezően alkalmazandó építési vonalat az épület elhelyezésénél, ott azt az építési hatóságnak kell meghatároznia a kialakult állapothoz igazodva.
(21) A nem beépíthető területeken már meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, és e rendelet hatálybalépését követően, legfeljebb egy alkalommal, max. 25 m2 hasznos alapterülettel bővíthetők.
II. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

2. § A település igazgatási területe tagozódik:

a) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége

legalább 10%.
b) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége
legfeljebb 5 % lehet.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Falusias lakóterület

3. § (1) A területen,- a lakóépületen kívül,- kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsoroltak építhetők az üzemanyagtöltő kivételével.

(2) [7]

(3) [8]

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke Lf1-Lf3 övezetben 40 %, az Lf4 övezetben a kialakult állapot szerinti, ebben az övezetben a zöldfelület nem csökkenthető.

(5) A lakótelkek be nem építhető részén levő kertterületeken elhelyezhetők: növényházak és az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak, a kirakatszekrény, az ömlesztett anyag-, folyadék-, valamint a gáztároló kivételével.

(6) 20 m-nél szélesebb telkek és a saroktelkek szabadonálló beépítési móddal is beépíthetők, az OTÉK oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásainak betartása mellett.

(7) A szabályozási terven a falusias lakóterület jele: „Lf", melynek beépítési előírásai:

Övezet jele

Beépítési mód

Építménymag asság Max. (m)

Beépítettsé g max. %

Legkiseb b
telekmér et (m2)

Min. telekszéle sség (m)

Min. telekmély ség (m)

Közművesi-tettség

Lf1

OK

K-4,5

K-30

K-1200

K-12

K

R

Lf2

OK

K-4,5

K-30

K-800

K-12

K

R

Lf3

OK

K-4,5

K-30

K-500

K-12

K

R

Lf4

OK

K-6,5

K-30

K-500*

K-12

K

R
ahol „O" oldalhatáros, „K" kialakult, „R" részleges
*az Lf4 övezetben az ingatlanok tovább nem oszthatók
(8) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a jogszabályokban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek,- maximum 4,5 méter építménymagasság mellett,- minimum 4 méterig történő csökkentése,- csak azokban az esetekben alkalmazható, ha a meglévő telek szélessége a 14 métert nem éri el. A létesítendő épületek külső térelhatároló szerkezete, tetőhéjazata és párkányzata csak l.-lll. tűzállósági fokozatú, nem éghető anyagokból készülhet, szemben álló homlokzatok egyikén legfeljebb csak 0,36 m2 felületű szellőző ablakok lehetnek. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzat nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra. (OTÉK alóli felmentés száma:251-4/2006)
(9) 80 m-nél nagyobb telekmélységű telek beépítettségét a telek beépített területét, a telek 80 m-es telekmélységéig számított területéhez viszonyítva kell megállapítani.
(10) 12 m-nél keskenyebb lakótelek nem alakítható ki.

Mezőgazdasági, üzemi gazdasági területek

4. § (1) A mezőgazdasági üzemi funkciójú gazdasági területeken (Gipm) ipari és tároló létesítmények, üzemi épületek, állattartó telepek alakíthatók ki. Ezeknek a területeknek a lakott területekhez közel fekvő részein, a funkciók átcsoportosításával, védő létesítmények kiépítésével, biztosítani kell, hogy azok a lakóterületekre a megengedhető környezeti határértékeknél nagyobb terhelést ne jelentsenek, környezetterhelést okozó létesítményre építési engedély csak a környezetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával adható.

(2) A mezőgazdasági üzemi területek közül jelentős mértékű zavaró hatású létesítmények csak a 078 hrsz-ú major területén helyezhetők el.

(3) A területen,- beültetési kötelezettség alapján,- a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db lombos fa telepítendő, gazdasági területeken fekvő ingatlanokat a telekhatár mentén történő beültetés kötelezettség terheli, melynek sávszélességét a szabályozási terv határozza meg, ennek hiányában min. 10 m kell legyen, beültetési kötelezettség 2 m magasságot elérő bokor és lombos fa telepítésével teljesíthető. A kötelezettség teljesítésénél a telken már meglévő faállományt figyelembe kell venni, beültetési kötelezettséget az ingatlant érintő építési engedélyben kell előírni, teljesítése a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(4) A mezőgazdasági üzemi terület beépítési előírásai:

Övezet jele

Beépítési mód

Epítménymaga sság Max. (m)

Beépítetts ég max. %

Legkisebb telekméret (m2)

Min. telekszél esség (m)

Min.telekmélys
ég (m)

Közmüvesí-tettség

Gipm

SZK

5

30

3000

50

50

R
ahol „SZ" szabadonálló, „K" kialakult, „R" részleges
(5) Állattartó telepek engedélyezési eljárásaiba a környezetvédelmi, a közegészségügyi és az állategészségügyi szakhatóságokat be kell vonni.
(6) [9]
(7) A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 40 %-a.
(8) Az előkertben porta építhető. (OTÉK alóli felmentés száma:251 -4/2006)

Különleges területek

5. § (1) A különleges területek:

- a sportpálya területe (Ks),
- a temető (Kt)
(2) A sportpálya területén a sportolással kapcsolatos építmények helyezhetők el, az alábbi beépítési előírások mellett:

Övezet

Beépítés

Epítménymag

Beépítetts

Legkisebb

Min.

Min.telekmélys

Közmüve

jele

i mód

asság

ég max.

telekméret

telekszéle

ég

-sítettség

Max. (m)

%

(0)

sség

(m)

ím)

Ks

KSZ

4,5

10

2000

K

K

R
ahol „SZ" szabadonálló, „K" kialakult, „R" részleges
(3) A temető területén csak annak üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, emlékművek és egyházi építmények helyezhetők el, a következő beépítési előírások mellett:

Övezet

Beépítés

Építménymag

Beépítetts

Legkisebb

Min.

Min.telekmélys

Közműve

jele

i mód

asság

ég max.

telekmére

telekszéle

ég

-sítettség

max. (m)

%

t(m2)

sség

(m)

(m)

Kt

SZ

4,5

10

2000

K

K

R

ahol „SZ" szabadonálló, „K" kialakul

,, „R" rész

eges

(4) A legkisebb zöldfelület aránya a sportpálya területén 60%, a temető területén 80% lehet.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közmű területek

6. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-nagysebességű vasút, KÖ-közmű)

(2) A közutak (KÖu) elhelyezéséhez szükséges területeket a kialakult és a tervezett állapot figyelembe vétele mellett, a szabályozási terv és az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.

övezet jele

közlekedési terület jellege

min. szabályozási szélesség

KÖu1

Országos közút

meglévő

kialakult állapot szerint

tervezett

30 m

KÖu2

mezőgazdasági út

meglévő

kialakult állapot szerint

tervezett

8 m

KÖu3

kiszolgáló út

meglévő

kialakult állapot szerint

tervezett

12 m

KÖu4

kerékpárút

1,5 m

elválasztás nélküli gyalog- és kerékpársáv

2,5 m

KÖu5

gyalogút, sétány

3 m
(3) Kerékpárút a közút, illetve a járdaszabályozási szélességében vezethető. Vegyes forgalom esetén a járda minimális burkolata 1,5 m, a közúté 2x4,5 m széles kell, legyen.
(4) A közutak, és a közművek védőtávolságait a vonatkozó előírások[10] és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.
(5) Az országos közút, és a vasútvonal védőtávolságain belüli építési hatósági eljárásokba a közlekedési szakhatóságot, a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget be kell vonni, továbbá az út kezelőjének hozzájárulását is be kell szerezni.
(6) A közlekedési, és a közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.
(7) Közműterületeken (KÖ) az ügyben illetékes szakhatóság és az üzemeltető hozzájárulásával, elektromos és hírközlési vezetékek, műtárgyak és a közmű működtetéséhez szükséges, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek építhetők.

Zöldterületek

7. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek (Z) közé a közparkok soroltak.

(2) A közpark a község növényzettel fedett közterülete, amelynek a közútról közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A közparkban és a játszótéren az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig, az építmények magassága a 4 m-t nem haladhatja meg.

(4) Meglévő zöldterületek nem csökkenthetők.

Erdőterületek

8. § (1) A község közigazgatási területén meglévő és tervezett gazdasági erdők (Eg), valamint védelmi erdők (Ev) kerültek kijelölésre.

(2) A meglévő erdőterületek művelési ágának megváltoztatása csak az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) A meglévő és a tervezett gazdasági erdők területén (Eg), - a 10 ha-nál nagyobb területen,- legfeljebb 0,5 % beépítettséggel lehet építeni, az erdő műveléséhez szükséges gazdasági épületeket, szolgálati lakást és vadászházat.

(4) A védelmi erdők területén a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítmények helyezhetők el.

(5) Az erdők területén a telekalakítási-, a területfelhasználási- és az építési engedélyezési eljárásokba az Állami Erdészeti Szolgálatot, valamint a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni.

(6) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak közbiztonsági, természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdasági célból szabad.

Mezőgazdasági területek

9. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kertgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:

• ÁItalános mezőgazdasági területek (Má)
- Be nem építhető általános mezőgazdasági területek (Má0)
- Kertes mezőgazdasági területek (Mk)
- Be nem építhető kertes mezőgazdasági területek (Mk0)

Általános mezőgazdasági területek

10. § (1) Az általános mezőgazdasági területek a szabályozási terven (Má)-val jelöltek.

(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú vagy magán úttal kell biztosítani.

(3) A 3000 m2-t meghaladó nagyságú területen a növénytermesztés, az állattartás és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, valamint a tárolás építményei helyezhetők el, maximálisan 3%-os beépítettséggel. Lakóépület csak a 6000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén építhető, úgy, hogy a megengedhető maximálisan 3%-os beépíthetőség felét-, a különálló lakóépület homlokzatmagassága az 5 m-t,- nem haladhatja meg.

(4) [11]

Kertes mezőgazdasági területek

11. § (1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven Mk-ként jelöltek.

(2) A területeken kialakítható legkisebb földterület 1.500 m2, melynek legkisebb szélessége 12 m,

(3) A már korábban kialakított:

- 720 m2 - nél kisebb földrészleten földalatti pince kivételével, építmény nem helyezhető el,
- 720 - 1500 m2 közötti területnagyságú telken a nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével -max. 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
- az 1500 m2-t meghaladó területű telken max. 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
(4) A 720 m2-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a beépítettség a bővítéssel nem növelhető.
(5) A területen már meglévő lakóépületek megtarthatók, felújíthatók és legfeljebb egy alkalommal, 25 m2-el bővíthetők, e rendelet hatálybalépését követően, gazdasági és lakóépületek együttesen sem haladhatják meg a 3 %-os beépítettséget.

Be nem építhető általános mezőgazdasági területek

12. § (1) A be nem építhető általános mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven Má0-val jelöltek.

(2) A területen csak köztárgyak, közutak, nyomvonalas létesítmények; vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

Be nem építhető kertes mezőgazdasági területek

13. § (1) A be nem építhető kertes mezőgazdasági területek a belterületen helyezkednek el, a szabályozási terven Mk0-val jelöltek.

(2) Az Mk0 területen kialakítható legkisebb földrészlet 1.500 m2

(3) A területen csak köztárgyak, közutak, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével) helyezhetők el.

Vízgazdálkodási területek

14. § (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv „V"-vel jelöli.

(2) A vízgazdálkodási területeken a vízkár elhárítási, a sporthorgászati, és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

(3) A vízfolyások mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es szabad parti sáv biztosítandó[12].

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

(5) A vízimunkák csak vízjogi engedély alapján végezhetők.[13]

Környezetvédelem

15. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b./ megelőzze a környezetszennyezést,
c.l kizárja a környezetkárosítást.
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyagkibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, valamint kielégítik a vonatkozó jogszabályban[14] meghatározott védőtávolságokat és nem okoznak lakosságot zavaró bűzhatást.
(3) A közigazgatási területen lévő illegális hulladék-lerakóhelyeket az ingatlan tulajdonosának kell megszüntetnie. A tulajdonos, a kezelő, a bérlő köteles a tulajdonában, használatában, bérleményében lévő ingatlan műveléséről, tisztántartásáról gondoskodni.
(4) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
(6) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.
(7) A szippantott szennyvizek csak hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.
(8) A település, a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „érzékeny" területnek minősül.[15]
(9) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó, zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.
(10) Technológiai eredetű szennyvíz közcsatornába csak jogerős vízjogi engedéllyel létesített előtisztító műben történő tisztítás után vezethető.
(11) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a vízfolyás kezelője köteles gondoskodni.
(12) Üzemi állattartó-telepek építményei, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítmények, egészségügyi intézmény telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.
(13) A dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.
(14) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén, a tengelytől számított 50 méter távolságon belül, autóút esetén 100 m távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, egyetértésével létesíthetők.
(15) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.
(16) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat szilárd burkolattal kell kiépíteni. 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(17) A településen a kommunális szilárd hulladék gyűjtésére csak szabványosított zárt edény, konténer használható. gyűjtőedények,- a szelektív gyűjtésre kialakított gyűjtőszigetek kivételével,-közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

Természetvédelem

16. § (1) A táj szerkezetét, állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.

(2) [16] A növényzet telepítésére vonatkozó helyi előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A területen ismert élőhelyeket meg kell óvni, beruházások helyének kijelölésekor ezeket a területeket kerülni kell.

Tájvédelem

17. § (1) [17]

(2) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(3) [18]

(4) Mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) a vonatkozó jogszabály[19] alapján meg kell őrizni.

Kulturális örökség védelme

18. § (1) A település műemléki értékeit, a helyi védelem alatt álló építményeit, objektumait, a műemléki környezeteket, nyilvántartott régészeti lelőhelyeit, és régészeti érdekű területét a szabályozási tervek, valamint e rendelet 1. számú melléklet tartalmazza, az ebben felsorolt helyi művi értékeket a Képviselőtestület helyi védetté nyilvánítja.

(2) Országosan védett (műemlék) épületen és telkén az építési hatósági jogkört a KÖH gyakorolja, műemléki környezetben (M-el jelölt) és a régészeti területeken (Rny és Ré-vel jelölt) az építési engedélyezési eljárásokba a KÖH-t szakhatóságként be kell vonni, műemlékekre és a műemléki környezetben elhelyezendő épületekre vonatkozóan a hatályos kulturális örökség védelméről szóló törvényelőírásait kell betartani.

(3) Régészeti leletek és jelenségek előkerülése esetén az építési munkálatokat haladéktalanul fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát valamint a KÖH-t a leletről, vagy jelenségről soron kívül értesíteni kell.

(4) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, művelési ág-változáshoz, építéshez, 30 cm-t meghaladó mélységű földmunkához a KÖH előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(5) Régészeti érdekű területet érintő munkálatok esetén a KÖH előzetes véleményét be kell szerezni.

(6) A nyilvántartott régészeti lelőhelyekre, a régészeti örökségvédelemre, a műemlékekre, azok környezetében elhelyezkedő épületekre, telkekre vonatkozóan ezek védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani[20].

(7) [21]

(8) [22]

(9) A helyi védettség alá helyezésről, illetve törlésről, okleveles építészmérnök által készített szakvélemény alapján,- az 1. §(5) bekezdés figyelembevételével,- a képviselőtestület rendelettel dönt.

IV. FEJEZET

Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere

Építésjogi követelmények

19. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési, valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeletetését, vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha:

- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
- közérdeket nem sért,
- az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthető el.

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

20. § (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése, vagy szabályozása érdekében az építési hatóság az ingatlannak a helyi közút céljára szükséges részét kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelmére és érdekében kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan visszamaradó része a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy az egész ingatlant a tulajdonos kérelmére, kártalanítás mellett, igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét, melyet az érintett tulajdonosokra át kell hárítani.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

21. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig a telkeket kialakító beruházónak meg kell valósítani.

(2) A helyi közutat, illetőleg közművet, amennyiben azt a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja, hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Településrendezési kötelezések

22. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) [23]

(3) Az ingatlanok telekhatára mentén, a szabályozási tervben jelölt helyeken, - a 4. § (3) bekezdésében szabályozott módon,- beültetési kötelezettség terheli az ingatlanokat.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

24. § (1) [24]

(2) E rendelet 2006. október 1.-től lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon (az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel) a körjegyző gondoskodik.

Záradék

25. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006./123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.