Tiszaszalka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (X. 2.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési szabályzatáról

Hatályos: 2020. 10. 17- 2021. 02. 14

Tiszaszalka Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


  1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése és székhelye, a képviselő-testület és szervei és bélyegzői


1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Tiszaszalka Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) Székhelye: 4831Tiszaszalka, Bajcsy-Zsilinszky utca 2.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése: Tiszaszalka Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) Székhelye: 4831Tiszaszalka, Bajcsy-Zsilinszky utca 2.

(3) A Képviselő-testület bizottságának elnevezése: Tiszaszalka Község Önkormányzata Képviselő-testületének Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző, valamint Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: bizottság).

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös hivatal) Címe: 4844 Csaroda, Beregszászi utca 14/B.

(5) Az önkormányzat az alábbi Társulások tagja:

a) Beregi Többcélú Kistérségi Társulás

b) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás


2. § (1) A Képviselő-testület körbélyegzője közepén tartalmazza Magyarország címerét, a köríven pedig a képviselő-testület elnevezését.

(2) A közös hivatal körbélyegzője közepén tartalmazza Magyarország címerét, a köríven pedig a Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezését.

(3) A polgármester körbélyegzője közepén tartalmazza Magyarország címerét, a köríven pedig a Tiszaszalka Község Polgármestere elnevezést.

(4) A Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője körbélyegzője közepén tartalmazza Magyarország címerét, a köríven pedig a Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője elnevezést.


2.  Az Önkormányzat jelképei, ünnepei


3. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló.

(2) A címer használatának rendjére vonatkozó szabályokat az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

(3) Az Önkormányzat zászlajának leírása: Fehér alapon a címer, alatta Tiszaszalka felírat.

(4) A község ünnepe: „Málenkíj Robotra elhurcoltak emléknapja” minden év december 3.  


3. Az önkormányzat által ellátott feladatok


4. § (1) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelezően ellátandó feladatait a lakossági igények és anyagi lehetőségeinek függvényében biztosítja.

(2) A Képviselő-testület - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően - az Önkormányzat éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.

(3) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását - figyelemmel az Mötv. 13.§ (1) bekezdésében foglaltakra - az 1. melléklet tartalmazza.


4. Az önkormányzat által ellátott önként vállalt feladatok


5. § (1) Önkormányzati feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni.

(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(3) Önként vállalt önkormányzati feladatok:

a) civil szervezetek, szerveződések támogatása.

b) Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása Idősek Otthona

c) Demens betegek ellátása


5. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei


6. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a

a) fűtési támogatás, temetési támogatás, rendkívüli települési támogatás, köztemetés, iskoláztatási támogatás, étkezési támogatás, gyermekétkezési támogatásról szóló döntés hatáskörét.

(2) A Képviselő-testület a Jegyzőre ruházza át a

a) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 29/B. § (2) bekezdés a) pontjában, 34. § (3) bekezdésében, (4) és (6) bekezdésében, 35. § és 36. § (1) bekezdésében, (3) és (4) bekezdésében, 37. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 39. §-ában, 41. § (1) és (2) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2) bekezdésében, 43. §(1) bekezdésében meghatározott

b) döntés a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárásban hatáskörét.


7. § (1) Az Önkormányzat hatáskörének átruházására, illetve visszavonására a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha azt a képviselő-testület 2/3-a, legalább 3 fő kezdeményezi.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi testületi ülésen.


II. Fejezet

A Képviselő-testület működése


6.      A Képviselő-testület összehívása, vezetése


8. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a két hónap időtartamot meghaladó távollét.


9. § (1)A Képviselő-testület évente 6 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyén tartja.

(3) A Képviselő-testület dönthet arról, hogy ülését a (2) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartja.


10. § (1) A Képviselő-testületet összehívására vonatkozó meghívó tartalmazza az ülés

a) tervezett időpontját,

b) helyszínét,

c) a napirendi javaslatot, az előterjesztők megjelölésével.

(2) A meghívót az ülés tervezett időpontja előtt 3 nappal írásban kell a képviselők és a meghívottak részére megküldeni. A helyi választópolgárok tájékoztatása érdekében a polgármester a meghívót az ülés tervezett időpontját megelőző 2 nappal az önkormányzat hirdetőtábláján közzé teszi.

(3) A Képviselő-testület üléseit az ülésterv szerint tartja.

(4) Az üléstervre javaslatot tehetnek:

a) polgármester, alpolgármester

b) képviselők

c) jegyző

(5) Az üléstervet a jegyző állítja össze tárgyév január 30. napjáig a polgármester irányításával. A képviselő-testület elé a polgármester terjeszti jóváhagyásra tárgyév február 15. napjáig.

(6) Az ülésterv tartalmi elemei:

a) a testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei;

b) a közmeghallgatások napirendjeinek a meghatározása;

c) a napirendi pont előterjesztőjének a megjelölése;

(7) Az ülésre meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) az érintett önkormányzati intézmények vezetőit,

d) a közös hivatal napirend szerint illetékes előadóját.


11. § (1) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének (2 fő képviselő) vagy a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére. A kezdeményezést az ülés tervezett időpontja előtt 8 nappal írásban lehet benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot.

(2) A polgármester az ülést legkésőbb az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül az indítványban javasolt időpontra, de legkésőbb 15 napon belüli időpontra hívja össze.

(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az (1) bekezdésében foglalt eseten kívül:

a) önkormányzati pályázathoz szükséges döntés meghozatala érdekében

b) törvénymódosítás miatt szükségessé vált rendeletalkotás, módosítás érdekében.

c) önkormányzat működő képességét biztosító határidős döntés meghozatala érdekében.

d) minden olyan esetben, amikor nincs határidős testületi feladat, de a polgármester úgy ítéli meg, hogy az önkormányzati feladatok folyamatos elvégzéséhez szükséges.

e) olyan a települést, vagy annak lakosságát érintő, előre nem látható esemény bekövetkezése esetén (káresemény, veszélyhelyzet, vis maior, szociális, egészségügyi helyzet), melynek tekintetében képviselő-testületi döntés szükséges.


12. § A határozatképtelen ülést 5 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.


13. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.


14. § (1)Az ülésvezető jogkörei:

a) megállapítja az ülés határozatképességét

b) javaslatot tesz 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítő személyére a képviselők közül,

c) javaslatot tesz jegyzőkönyvvezető személyére a közös hivatal köztisztviselői közül,

d) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

e) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

f) szünetet rendelhet el,

g) lezárja a vitát,

h) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

i) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,

j) rendre utasítja a Képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt,

k) bezárja az ülést.


15.§ A Képviselő-testület ülése szóban is összehívható halaszthatatlan intézkedést kívánó esetekben az ülést megelőző 4 órával.


16. § (1) A testületi ülés tanácskozási rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülést levezető elnök gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,

c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.


7. A tanácskozás rendje


17. § (1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről;

b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról;

c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok;

d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok;

e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok;

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet.

(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez;

b) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

c) vita az előterjesztéssel kapcsolatban;

d) módosító javaslatok megtétele;

e) döntés a módosító javaslatokról;

f) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.

(4) A döntés meghozatala előtt az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.


18. § (1) A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik. 

(2) Egy napirendi pont esetében 3 alkalommal maximum 3 perc időtartamban lehet hozzászólni.

(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:

a) a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,

b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik

c) ha a hozzászólásban más személyt sértő, vagy lealacsonyító kifejezés hangzik el.


8. Az előterjesztések


19. §  (1) Előterjesztésnek minősül:

a) az írásban benyújtott határozat-tervezet, rendelet-tervezet

b) beszámoló, tájékoztató és indítvány

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.

(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) polgármester

b) bizottság elnöke

c) képviselők,

d) jegyző,

(4) Kizárólag írásban nyújtható be a jelentős költségvetési kihatással járó előterjesztés, valamint a rendelettervezet.

(5) Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.

(6) A rendelet-tervezetet az aljegyző készíti el és - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.


9. Az alakuló ülésre vonatkozó szabályok


20. § (1)Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.

(2) Az alakuló ülés napirendje:

a) tájékoztatás az önkormányzati választás eredményéről

b) megválasztott képviselők, polgármester eskütétele

c) tiszteletdíjról szóló rendelet felülvizsgálatáról

d) szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatáról

e) döntés polgármester illetményéről, tiszteletdíjáról

f) alpolgármester megválasztása, tiszteletdíjának meghatározásáról

g) bizottság tagjainak megválasztása

(3) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazást lebonyolító bizottság elnökének és tagjainak személyére a polgármester tesz javaslatot, amelyről a képviselő-testület dönt.

(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazást szavazólap és urna használatával bonyolítja le.

(5) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a) a választás időpontját,

b) az alpolgármesteri tisztségre jelölt képviselőkre érkezett szavazatok számát

c) a bizottság elnökének és tagjainak aláírását.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.


10. A döntéshozatali eljárás


21. § (1) A képviselő-testület döntése lehet határozat, vagy rendelet.

(2) A Képviselő-testület nyílt szavazása során a képviselők kézfelnyújtással közlik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket.

(3) A névszerinti szavazás során a jegyzőkönyvvezető abc sorrendben felolvassa a megválasztott képviselők nevét, akik egymás után, felállva szóban az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés alkalmazásával szóban közlik döntésüket.

(4) Az Mötv. 48.§ (3) bekezdésén túl név szerinti szavazást tart a közbeszerzési eljárás lezárásáról szóló döntés meghozatalakor.

(5) A névszerinti szavazásról készített hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6) Titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, egyidejűleg szavazatszámláló bizottságot választ tagjai közül.

(7) A titkos szavazás a borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben, és urna igénybevételével történik.

(8) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c)  a szavazás során felmerült körülményeket.

(9) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlősége esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

(10) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentés elmulasztása esetén bármely képviselő javaslatára a képviselő tárgyhavi tiszteletdíja 30 %-al csökken.


22. § (1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról a javaslattétel sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához egyszerű szótöbbség szavazati arány szükséges.

(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(3) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(4) Ha a Képviselő-testület az (4) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség.


23. § (1) A jegyző az önkormányzati rendeletet az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) az önkormányzati rendelet számát,

b) az önkormányzati rendelet címét,

c) az önkormányzati rendelet hatályát.

(3) A polgármester minden év december 31-ig felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosulását és a vizsgálat eredményéről beszámol a Képviselő-testületnek.


24. § (1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

a) A határozat megjelölése tartalmazza:

b) a Képviselő-testület megnevezését,

c) a „önkormányzati határozata” kifejezést

d) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,

e) a határozat címét.

(2) Példa a határozat megjelölésére:

„Tiszaszalka Község Önkormányzata Képviselő-testületének

1/2019.(I.01.) önkormányzati határozata

a Képviselő-testület 2019. évi üléstervéről „

(3) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a Képviselő-testület döntését

b) a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.

(4) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(5) A jegyző a normatív határozatokat a 22. § (1) bekezdésében meghatározott módon teszi közzé.


11. A jegyzőkönyv


25. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 1 példányban készül.

(2) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaszalkai Kirendeltségén munkaidőben tekinthető meg.


12. A lakossággal való kapcsolati formák, a közmeghallgatás, lakossági fórumok


26. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal az önkormányzat székhelyén közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt 5 nappal az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtáblán közzéteszi.

(2) A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják:

a) falugyűlés

(3) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.


III. Fejezet

Az Önkormányzat szervei, azok jogállása, feladataik


13. A Polgármester jogállása, feladatai


27. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

28. § A polgármester feladatai:

a) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését,

c) tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához,

d) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

e) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi munkáját,

f) képviseli az önkormányzatot,

g) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, a térségi önkormányzatokkal, önkormányzati társulásokkal, a helyi civil és egyéb szervezetekkel, az önkormányzat testvértelepülésével, illetve

h) nyilatkozik a sajtónak.


29. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester

a) önkormányzati pályázat benyújtása, azon pályázatok tekintetében, melyek pénzügyi kötelezettségvállalást nem igényelnek, önkormányzati támogatás igénylésére vonatkoznak,

b) önkormányzati intézmény, vagy szervezet működőképességének fenntartása

c) önkormányzat működő képességét biztosító határidős döntés meghozatala,

d) olyan a települést, vagy annak lakosságát érintő, előre nem látható esemény bekövetkezése esetén (káresemény, veszélyhelyzet, vis maior, szociális, egészségügyi helyzet), melynek elhárításához ez haladéktalanul szükségesügyben  döntést hozhat.

(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan

a) önkormányzati pályázat benyújtása, melyek pénzügyi kötelezettségvállalást nem igényelnek, önkormányzati támogatás igénylésére vonatkoznak,

b) önkormányzati intézmény, vagy szervezet működőképességének fenntartása

c)  önkormányzat működő képességét biztosító határidős döntés meghozatala,

d) olyan a települést, vagy annak lakosságát érintő, előre nem látható esemény bekövetkezése esetén (káresemény, veszélyhelyzet, vis maior, szociális, egészségügyi helyzet), melynek elhárításához ez haladéktalanul szükséges,

ügyben döntést hozhat

(3) A polgármester 1.000.000,- Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről, a döntést követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.


14. Az alpolgármester jogállása, feladatai


30. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(2) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek. Részt vesz: 

a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,

b) gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,

c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,

d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

(3) Az alpolgármester a Közös Önkormányzatai Hivatal épületében minden második pénteki napon tart ügyfélfogadást 08.00 órától – 12.00 óráig.

15. A Bizottságok jogállása feladatai


31. § (1) A Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző, valamint Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság 3 tagból áll, a bizottsága elnöke és 2 tagja önkormányzati képviselő.

(2)  A Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző, valamint Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság nyilván tartja és ellenőrzi a polgármester és hozzátartozója, az önkormányzati képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát.

(3) Az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal összefüggő a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott bizottsági feladatokat a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző, valamint Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság látja el.

(4)  A Bizottság feladat- és hatáskörei:

a) Előzetesen véleményezi a területét érintő képviselő-testületi napirendeket.

b) Vagyonnyilatkozatok kezelése, vizsgálata jogszabályi felhatalmazás alapján.

c) Összeférhetetlenség vizsgálata jogszabályi felhatalmazás alapján.

d) Javaslatot tesz, fegyelmi eljárással kapcsolatos vizsgálóbizottsági feladatokat lát el.


16. A Társulások jogállása, feladatai


32. § (1) A Beregi Többcélú Kistérségi Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás.

(2) A Társulás feladata:

a) kistérségi területfejlesztési feladat- és hatáskörök megvalósítása,

b) az egészségügyi alapellátás közös biztosítása, ezen belül a központi orvosi ügyelet közös szervezése, fenntartása,

c) a család- és gyermekjóléti központ, illetve a család- és gyermekjóléti szolgáltatás alapellátás közös szervezése és fenntartása,

d) a hatályos jogszabályok szerinti belső ellenőrzési feladatok ellátásának közös biztosítása,

e) bölcsődei alapellátás közös szervezése, fenntartása.


33. § (1) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás.

(2) A Társulás feladata a Társulás működési területét átfogó, térségi, regionális hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása, mely magában foglalja a szilárd települési hulladék gyűjtését, válogatását, újrahasznosítását, a válogatási maradványanyagok korszerű, az EU szabályozásnak megfelelő lerakón való elhelyezését; az ehhez kapcsolódó technikai és technológiai rendszerek kialakítását, az eszközök beszerzését, a szükséges beruházások megvalósítását, az illegális hulladéklerakók felszámolását, a felhagyott hulladéklerakók rekultivációs munkáit.


17. Az Önkormányzati Hivatal jogállása és feladatai


34. § (1) A Képviselő-testület Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre Csaroda, Gelénes, Hetefejércse, Tákos, Tiszaszalka, Tiszavid Község Önkormányzatával.

(2) A Közös Hivatal székhelye: 4844 Csaroda, Beregszászi utca 14/B

(3) A Közös Hivatal ellátja az önkormányzatok működésével, valamint a hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

(4) A Közös Hivatal működésének részletes szabályait a polgármesterek és a jegyző által kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

(5) A képviselő-testület a Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal költségvetésének tárgyalását, elfogadását megelőzően határozatban dönt, a biztonságos gazdálkodás feltételeinek megteremtése érdekében, a közös hivatal részére az aktuális költségvetési évben a feladat alapú támogatásból nyújtandó, irányító szervi támogatás összegéről és annak a tagönkormányzatok között lakosságszám arányában felosztásra kerülő részéről.


18. A Jegyző jogállása és feladatai


35. § (1)  A közös önkormányzati hivatalt alapító önkormányzatok polgármestereinek tanácsa a közös hivatal vezetésére, határozatlan időre, pályázat útján, a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A Jegyző a Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladatain túl:

a) rendszeresen tájékoztatást nyújt a polgármestereknek, alpolgármesternek, a képviselő-testületeknek, valamint a bizottságoknak a munkájukat érintő jelentősebb jogszabályi változásokról,

b) a polgármesterek irányításával gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottság elé kerülő előterjesztések, döntési tervezetek elkészítéséről, azok törvényességéről,

c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a KÖH munkájáról, az ügyintézés helyzetéről, színvonaláról,

d) ellátja az igazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,

e) tevékenységéről kérésükre a polgármestereknek, az alpolgármesternek és a képviselő-testületnek tájékoztatást nyújt.


36. § (1) A közös önkormányzati hivatalt alapító önkormányzatok polgármestereinek tanácsa a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.


37. § (1) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat – legfeljebb hat hónap időtartamra – Baráti-Kondor Katalin adóügyi és igazgatási ügyintéző látja el.


19. A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok


38. § (1) A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülést megelőző munkanap 16.00 óráig a polgármesternek köteles bejelenteni. A hiányzásokat a jegyző tartja nyilván.


39. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület döntéshozatalában 6 hónapot meghaladó időtartamban nem vesz részt, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 12 havi időtartamra 20 %-ban csökkenti.


20. Záró rendelkezések


40. § (1) A rendelet 2019. október 10. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a 4/2007. (IV. 24.) önkormányzati rendelet.



Lapos István                                                                                                                                                 Siket Sándor

polgármester                                                                                                                                                     jegyző



Záradék:


A rendelet 2019. október 2. napján kihirdetve.



                                                                                                                                                                      Siket Sándor

                                                                   jegyző



[1]1. melléklet a  10/2019.(X. 02.) önkormányzati rendelethez



1. Az Önkormányzat alaptevékenységei: 8411 Általános igazgatás


Államháztartási szakágazat: 841105 Helyi Önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége


2. Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:


011130          Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320          Köztemető-fenntartás és -működtetés

013350          Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016010          Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016020          Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

041231          Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232          Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

041233          Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236          Országos közfoglalkoztatási program

041237          Közfoglalkoztatási mintaprogram

042180          Állat-egészségügy

045120          Út, autópálya építése

045160          Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047120          Piac üzemeltetése

047410          Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051020          Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása

051030          Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

051040          Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

052020          Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezés

053020          Szennyeződésmentesítési tevékenységek

061020          Lakóépület építése

063020          Víztermelés, - kezelés, ellátás

064010          Közvilágítás

066010          Zöldterület - kezelés

066020          Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111           Háziorvosi alapellátás

074031          Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032          Ifjúság-egészségügyi gondozás

076062          Település-egészségügyi feladatok

081030          Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

082042          Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082044          Könyvtári szolgáltatások

082092          Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

096015          Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025          Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben         

102023          Időskorúak bentlakásos ellátása

104037          Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

106020          Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051          Szociális étkeztetés szociális konyhán

[1]

A rendelet szövegét a 10/2020 (X. 16.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2020. 10. 17..-től

Mellékletek