Jászszentandrás Község Önkormányzat Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 7. § (3) c) pontja, 13. § (1) bekezdése, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szóló többször módosított 253/1997. (XII.20.) Korm. rend. 2. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Étv. 10 § (3) bekezdésében, valamint az OTÉK 3. számú mellékletében továbbá az építésügyi, építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rend. 2. § (1) bekezdésében meghatározott szervek vélemé‐ nyének kikérésével a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében megha‐ tározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

A rendelet hatálya

(1)   E rendelet hatálya Jászszentandrás Község közigazgatási területére terjed ki.

(2)   Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket, területet kialakítani, valamint kötelezést előírni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló többször módosí‐ tott 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Jászszentandrás Község Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban HÉSZ), és a rendelet mellékletét képező szabályozási tervek előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

(3)   A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. Jelen rendelet előírásaitól eseti eltérést az I. fokú építési hatóság csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat – az országos érvényű előírások keretein belül, ahol és amely tárgyat érintően erre a HÉSZ kifejezetten feljogosítja.

        (4)   A HÉSZ mellékletét képezi a Szabályozási Terv – Külterület (1. sz. melléklet, rajzszám: SZT_01), vala‐

mint a Szabályozási Terv – Belterület (2. sz. melléklet, rajzszám: SZT_02)

2.§

Az igazgatási terület, a belterület és a határok módosítása

(1)   Az igazgatási terület határa nem változik.

(2)   A belterület határvonala a 2005. december 31‐én érvényben lévő ingatlan‐nyilvántartás szerinti álla‐

pot.

(3)   A beépítésre szánt terület határvonalát a szabályozási terv jelöli.

(4)   Azon területeket, melyek nem szerepelnek a belterületbe vonandó területek között, csak a Település‐

         szerkezeti terv és a Szabályozási terv módosítása után lehet belterületbe vonni

(1) Jászszentandrás Község igazgatási területén építési használat szerint:

a)    Beépítésre szánt területek, valamint

b)    Beépítésre nem szánt területek kerültek kijelölésre, melyek területfelhasználási és övezeti beso‐

rolását a belterületi és külterületi szabályozási tervek határozzák meg, és határolják le

4.§

A beépítésre szánt területek területfelhasználása

(1)  A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezetekre és övezetekre sorolandók:

(2)  A területek övezeti határvonalait és építési övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.

(2)   A területek határvonalait és övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.

(4)   Az övezeti határ telekhatárhoz kötött, övezeti határ csak telekhatáron lehet. Egy telek csak egy öve‐

zetbe tartozhat.

(5)   Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki. Meglévő, közterületi kapcsolatokkal nem rendelkező (csak szolgalmi joggal megközelíthető) telkek esetében nyúlványos telkek kizárólag a kialakult álla‐ pot rendezése céljából alakíthatók ki.

(6)   Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kiala‐ kult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig telekalakítás csak a kijelölt új terület‐ használat és szabályozás szerinti funkció esetén engedélyezhető, illetve a kialakult használat megtar‐ tásával, csak telekegyesítés és telekhatár‐rendezés, valamint út céljára történő lejegyzés esetén enge‐ délyezhető.

(5)   Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban előírt kialakítható legkisebb telekte‐ rület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 14.§), valamint a sajátos övezeti előírások betartásával elhelyez‐ hető.

   (2) Építési vonal

       a)   Az előkert mérete egyben az építési vonalat is jelöli.

       b)   Saroktelek esetében mindkét előkerti határvonal egyben építési vonalat is jelöl.

(1)Amennyiben az általános és konkrét övezeti szabályozás másként nem rendelkezik, az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni az alábbi esetekben:

a)   Előkertek megállapítása meglévő beépítésű környezetben;

b)   Hátsókertek megállapítása meglévő beépítésű környezetben;

c)   Beépítési módok megállapítása meglévő beépítésű környezetben;

d)   Telekmegosztás esetén ‐ a tömbre előírt minimális telekméret betartása mellett ‐ az alakítható legkisebb telekszélesség és

      telekmélység meghatározásánál;

e)   Építési vonal kijelölése a megadott építési helyen belül meglévő beépítésű környezetben;

f)    Melléképületek elhelyezése az építési helyen belül, különös tekintettel a beépítési módra, az elő‐, oldal‐, és hátsókertre, valamint

      a tetőformára és a kialakult állapotokra;

g)   Az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változta‐

tásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál.

       (1)   A településen csak magastetős építmény építhető.

(2)   Közterület felé a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formá‐ ban, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában. Helyette a homlokzat 1/3‐ad ré‐ szét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfel‐ építmény (melynek minimális szélessége 3,0 m) megjelenhet megszakított, vagy végigfutó tetőpár‐ kánnyal. Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

       (3)   Nem helyezhető el utcai homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége.

       (4)   Fém kémény csak körbefalazva helyezhető el.

(5)   Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető, melyen belül galéria szint létesíthető.

      LAKÓTERÜLETEK

13.§

Lakóterületek általános előírásai

(1)  A település egyedi telkes lakóövezeti területein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhet‐

                   nek elhelyezésre:

         a)    A szabályozási terv alapján előírt építési helyen belül a megengedett legnagyobb beépítettség mértékének

               megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több mint 1500 m2.

                b)    Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész egyik lakóövezetben sem építhető be.

                                Kialakult nyeles telek esetében a beépített hátsó telek minimum 5 m‐es előkertjét a nyél nélküli telekrészhez

                                viszonyítva kell kijelölni.

14.§

Falusias lakóterületek (Lf)

(1)  A falusias lakóterületen belül az Lf1 és Lf2 övezetben elhelyezhető épületek és funkciók:

a)    1 telken belül legfeljebb 2 lakás helyezhető el.

(2)  Az Lf3 övezetben elhelyezhető épületek és funkciók:

a)    1 telken belül legfeljebb 2 lakás helyezhető el.

b)   Mezőgazdasági (üzemi) építmény.

c)    Kézműipari építmény.

d)   Termelő kertészeti építmények.

(3)  A falusias lakóterületen belül nem helyezhető el:

a)    üzemanyagtöltő állomás,

         b)   3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.

 (4)  A falusias lakóterület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és elő‐

írásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

      GAZDASÁGI TERÜLETEK

15.§

                       Kereskedelmi, szolgáltató területe (Gksz)

(1)  A kereskedelmi‐, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

      (2)  A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

a)   Mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

         b)   Gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

c)   Igazgatási és egyéb irodaépület

d)   Sportépítmény

e)   Üzemanyagtöltő

      (3) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

a)    Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

b)   Egyéb közösségi szórakoztató épület.

17.§

Üdülő területek (Ü)

(1)  Az üdülőterület üdülőházas vagy hétvégi házas üdülőépületek elhelyezésére szolgáló terület.

(2)  Az üdülőterületekre vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

17/A.§

Üdülőházas üdülő területek (Üü)

(1)  Üdülőházas területen olyan üdülőépületek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakítá‐ suk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak. Az üdülőházas üdülőterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

a)   Szállásépületek, kemping, üdülő tábor.

      (2)  Az üdülőházas üdülőterületen nem helyezhető el:

      a)   Zajos közösségi szórakoztató épület.

b)   3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.

(3)  Lakóépület az övezetben nem helyezhető el. Kivételt képez az egy lakóegységet magában foglaló szol‐ gálati lakóépület, mely nem önálló telken, hanem az üdülőépület (camping, üdülőtábor) telkén is elhe‐ lyezhető. Önálló telek a meglévő szolgálati lakóépülethez sem alakítható ki.

17/B.§

Hétvégi házas üdülő területek (Üh)

(1)  A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület helyezhető el.

(2)  Az övezet területén az övezeti előírások megtartásával az igénybevevők ellátására elhelyezhetők:

a)   ellátó és szolgáltató, kiskereskedelmi és vendéglátó építmények max. 40 m2 szintterülettel,

b)   sportépítmények.

(3)  A hétvégi házas üdülőterületen nem helyezhető el:

a)   Üzemanyagtöltő állomás,

b)   Közösségi szórakoztató épület,

c)   Önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szál‐

 lító járművek számára.

(4)  Lakóépületek az övezetben nem helyezhetők el.

Különleges területek (K)

18.§

(1)   A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények külön‐ legessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2)   A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézményfunkciójú területeken csak az övezeti és szabá‐ lyozási terven jelölt intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmé‐ nyek helyezhetők el.

          (3)   A különleges területek beépítési előírásait a 3. sz. melléklet tartalmazza.

Különleges területek kiegészítő előírásai

18/A.§

Temető területe – K/te

(1)   A temető területen a temetéssel összefüggő, és a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők.

(2)   A temető telkén belül legalább 10 m széles, többszintes növényzettel ellátott védőterületet kell kiala‐

kítani.

18/B.§

Sportterület – K/sp

(1)   A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szol‐ gáló vendéglátó és szolgáltató létesítmények helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális ki‐ szolgáló épületeket telken belül kell biztosítani.

18/C.§

Rendezvénypark – K/re

(1)  Az ún. Rendezvénypark (0117/44 hrsz.) területén a sportoláshoz, szabadidő eltöltéséhez, ezek kiszol‐

gálásához szükséges építmények és parkolók helyezhetők el.

18/D.§

Strand területe – K/st

(1)   A strand területén a strand kiszolgáló épületei (pl. Zuhanyzók, kabinok, a terület használóinak ellátá‐

sát szolgáló vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató létesítmények) helyezhetők el.

18/E.§

Állattartó telep területe – K/át

(1)  Az állattartó telep területén az állattartáshoz szükséges építmények, illetve az ezeket kiszolgáló épüle‐

tek helyezhetők el.

   (3)   A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.

20.§

Közlekedési és közmű területek (Kö)

          (1)  A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, me‐

          lyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2)  A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, a közmű rendszerek és környezet‐ védelmi létesítmények, továbbá a közművek és hírközlés ‐ kivétel a toronyjellegű ‐ építményeinek elhe‐ lyezésére szolgál.

      (3)  A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

 a)   közlekedési építmények;

 b)   kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;

c)   igazgatási épület;

d)   a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

21.§

Közlekedési területek általános előírásai

(1)  A település közúti közlekedési területeinek besorolása:

(a)  Országos főút – Köu/1

(b) Országos mellékút (települési főút) – Köu/2

(c)  Települési gyűjtőút – Köu/3

(d) Kiemelt külterületi kiszolgáló út – Köu/4

(e)  Kiszolgáló út – Köu/5

         (f)   Vegyes használatú út – Köu/6 ‐ Gyalogos és korlátozott kiszolgáló forgalom számára fenntartott, díszburkolattal fedett,

               növényzettel és utcabútorokkal, köztéri műalkotásokkal gazdagított terület. Megvalósítás előtt közterületi terv készítendő,

               melynek ki kell térni a térburkolatokra, növényzetre, utcabútorokra, térvilágításra és egyéb közművekre.

         (g)  Parkoló – Köu/P

        (2)  Közlekedési területen a műszaki létesítményeken (útpálya, biztonsági berendezések, stb.) túl

(a)  szolgálati lakóépületek és szállásépületek

(b)  az utazóközönséget ellátó

(c)   épületek (kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek)

(d)  egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló, for‐

                galomirányító‐helyiség, igazgatási épület, közlekedésben dolgozók szociális helyiségei)

         (e)  külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerint ‐ a szakági előírások betartásával ‐ reklámok is elhelyezhetők.

21/B.§

(1)  Köu/3 települési gyűjtőút

-    Szabályozása: belterületen min. 16 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

(2)  Köu/4 kiemelt külterületi kiszolgáló út

-    Szabályozása: méretezés nélküli min. szélessége 12 m, ill. a szabályozási terv szerinti érték

(3)  Köu/5 kiszolgáló út

-    Szabályozása: méretezés nélkül min. szélessége 8 m, ill. a szabályozási terv szerinti érték

(4)  Köu/6 vegyes használatú út

-    Szabályozása: belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

(5)  Köu/P parkoló

-    A 10 gépjárműnél nagyobb befogadó képességű felszíni várakozó (parkoló) helyet fásítani kell. A

fásítást minden megkezdett 4 db várakozó (parkoló) hely után legalább 1 db, nagy koronát növe‐

lő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.

22.§

Közmű területek

(1)  A településen az ingatlan‐nyilvántartásban árokként jelölt területet vízgazdálkodási területnek kell tekinteni. Az árokként jelölt területet érintő bármilyen tevékenység csak az illetékes Környezetvédel‐ mi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulása esetén engedélyezhető.

       (2)  Adótorony, antenna állvány csak közműterületen helyezhető el.

       (3)   Közművek védőterületén belül építmény csak az üzemeltető hozzájárulásával helyezhető el.

23.§

Zöldterületek (Z)

      (1)  A területet min. 70% zöldfelületi fedettséggel kell kialakítani.

(2)  Új zöldterületek kialakítása, illetve meglévő zöldterületek átépítése csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

       (3)  A zöldterületek funkcionális besorolása a tervben:

-      Közkert – Zkk

24.§

Közkert

       (1)   Az övezet területén elhelyezhetők:

a)   a pihenés és testedzés építményei (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

b)   parkberendezés, közterületi bútorok.

(2)   Az övezetben az épületek által elfoglalt beépített terület a közkert területének legfeljebb 2%‐a lehet, de a szabadonálló épület bruttó területe nem haladhatja meg a 100 m2‐t;

       (3)   Önálló építménnyel bíró reklámok az övezetben nem helyezhetők el.

       (4)   A közkert legkisebb kialakítható mérete: 300 m2.

         (5)   Legkisebb kialakítható telekszélesség: 10 m.

(3)   Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

(2)   A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

25/B.§

Gazdasági rendeltetésű erdő (Eg)

(1)   Az övezetbe a védelmi erdő övezetbe nem sorolt erdőterületek tartoznak.

(2)   Az övezetben az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el legfeljebb 0,5%‐os beépí‐

tettségig 10 ha‐t meghaladó területnagyság esetén.

b)   Mkf– korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület

1. Mkf/sz – Korlátozott funkciójú szántó terület

2. Mkf/gy – Korlátozott funkciójú gyepterület

(3)  A mezőgazdasági rendeltetésű területen – az alövezeti szigorúbb szabályozási előírások figyelembe vételével – az alábbi építmények helyezhetők el:

a)    a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű‐várakozó helyek,

b)   a kutatás és ismeretterjesztés építményei,

c)    közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

d)   nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtávolság

e)    a távközlés létesítményei,

f)     a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,

g)    geodéziai jelek, köztárgyak,

          h)   a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

i)     nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

j)     a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,

k)    biztonsági okokból szükséges őrház,

l)     komposztáló telep és építményei

       (4)  Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

(5)  Mezőgazdasági területen csak tájba illeszkedő, a helyi építészeti hagyományokat követő nyeregtetős, természetes anyaghasználatú építmények helyezhetők el.

27.§

Általános mezőgazdasági területek – Má

(1)  Az Má övezetben jellemzően elhelyezhető építmények a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesz‐

tés, feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges lakó‐ és gazdasági építmények.

(2)  Az övezet az alábbi művelési ágú alövezetekre tagolódik:

a)    Szántó (Má/sz),

b)   Gyep (Má/gy)

   (3)  A mezsgyék közt található egyedi fákat, fasorokat meg kell őrizni. Őshonos fajokból külterületi utak mentén fasorok telepítése

         szükséges.

b)   lakóépület legalább 10 ha (100.000 m2) területű telekre építhető (építménymagassága a 6 métert nem haladhatja meg. A lakóépület alapterülete a megengedett 3%‐os beépítettség felét nem ha‐ ladhatja meg, ugyanakkor az épület alapterülete max. 200 m2 lehet).

28/A.§

Mkf/sz – Természetközeli szántó területek

  (1)  Építmény csak az 5 ha‐nál nagyobb telken helyezhető el. A telek beépítettsége nem lehet több 2%‐nál.

        Az övezet területén csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építmény helyezhető el.

(2)  Építmény közterülettől legalább 20m távolságra helyezhető el.

28/B.§

Mkf/gy – Természetközeli gyepterületek

    (1)  Építmény csak az 5 ha‐nál nagyobb telken helyezhető el. A telek beépítettsége nem lehet több 2%‐nál.

    Az övezet területén csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, a gyepek fenntartását szolgáló     

    legeltetéses állattartása, bemutató‐ és sportolási célú állattartás és szénatárolás

    építményei elhelyezhetők.

(2)  Építmény közterülettől legalább 20m távolságra helyezhető el.

29.§

Mk – Kertes mezőgazdasági terület

(1)  A kertes mezőgazdasági terület a szőlő‐ és gyümölcstermesztés, kertművelés számára szolgáló terület.

(2)  A mezőgazdasági rendeltetésű területen lakás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.

(3)  A területen pince nem építhető.

(4)  Az övezet területén elhelyezhető építmények:

a)    tárolás és pihenés célját szolgáló egy gazdasági épület.

b)   fóliasátor, üvegház.

  (3) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat a vonatkozó rendelkezések előírásai szerint,

     valamint az alábbiak figyelembevételével, csak úgy lehet, hogy a beavatkozás:

   a)    A biztonságos felszíni vízelvezetést szolgálja, ill. ne veszélyeztesse,

   b)   Segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra visszatartását,

   c)    Biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását,

  (2)   A település közigazgatási területét érintő nagyvízi medrek, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek,  

         valamint a nyári gátak mentén parti sávokat kell biztosítani.

  (3)  A vízfelület mellett mederfenntartási munkák folytatásához a mindenkori partéleitől számított 6,0‐6,0 m széles felvonulási terület

        biztosítása (parti sáv) szükséges (7 m magasnak tekintendő) munka‐ és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára.

        Ahol a kataszteri birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén árvédekezéskor

        elbontható.

(4)  A parti sávban mobilkerítés kivételével semmiféle építmény nem létesíthető.

(1) A csatornák fenntartása és karbantartása a kezelő feladata.

  (2) Az egyéb hasznosításra nem alkalmas vízmosásokban és időszakosan vízjárta területeken a természe‐

       tes növényzet megőrzésével kell biztosítani az ökológiai hálózat folytonosságát.

30/D.§

V/m – Vízbeszerzési és vízmű területek

(1)   A vízmű terület körül a vízügyi szakhatóság által meghatározott külső védőövezetben, de legalább a belső védőterület határától számított 100 méteren belül olyan tevékenység végzése, létesítmény el‐ helyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetve a vízbe szennyezőanyag kerülhet – tilos.

31.§ Különleges területek (K)

31/A.§

Szennyvízszikkasztó területe – K/szt

(1)  A szennyvízszikkasztó területén csak a terület ellátását és a technológiát kiszolgáló építmények he‐

lyezhetők el.

31/B.§

Anyag­nyerőhely (Bánya) területe – K/b

(1)  A bánya (anyag‐nyerőhely) területén csak a terület őrzését biztosító építmények helyezhetők el.

31/C.§

Gázfogadó területe – K/gf

(1)  Az övezetben építmény az adott létesítményre vonatkozó védelmi előírások szerint helyezhető el.

   (3) A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek:

    a)   a levegőtisztaság‐védelem,

    b)   a zaj és rezgés elleni védelem,

    c)   a föld és vízvédelem,

    d)   a hulladékgazdálkodás,

    e)   a sugárzás,

    f)    a természetvédelem,

    g)   az épített környezet védelmének témaköreire, valamint

    h)   az állattartással kapcsolatos előírásokra.

33.§

A táj­ és a természet értékeinek védelme

       (1)   A természeti értékek védelméről magasabb szintű jogszabályok rendelkeznek.

(2)   A helyi művi‐, táji‐ és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.

(3)   A helyi táji‐ és természetvédelmi értékek védelmét, a területek kezelését az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(4)   A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén ‐ a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett ‐ a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdo‐ nos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.

(5)   Növénytelepítés során a terület adottságainak megfelelő, őshonos, nem invázív fa‐ és cserjefajok al‐

kalmazhatók.

       (3)   Az övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.

(4)   Az övezetben területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. A természet‐közeli gyepeket feltörni nem szabad, kivétel ez alól a Horto‐ bágyi Nemzeti Park által engedélyezett védelmi célú erdőtelepítés. A kataszterezett, vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól a Hortobágyi Nemzeti Park gondoskodik.

(5)   Természeti területek övezetében a vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, vala‐ mint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásá‐ hoz, valamint a vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül meglévő épüle‐ tek, építmények, létesítmények, átépítéséhez, átalakításához az igazgatóság szakhatósági hozzájárulá‐ sa szükséges.

35.§

Egyedi Tájértékek területei

(1)   Az egyedi tájértékek kataszterezése és kihirdetése után a természetvédelmi törvény és a vonatkozó kormányrendelet alapján, az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokban az illetékes természetvé‐ delmi felügyelőséget, mint szakhatóságot be kell vonni.

         (6) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítés beültetési kötele‐

          zettséget be kell tartani.

          e)   A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad

                oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában. Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a

                homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó

                tetőpárkánnyal.

          f)    A tetőfelépítmény minimális szélessége 3 méter.

g)   Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

h)   Helyi védelem alá vont épületen, és a hozzá tartozó ingatlanon 1,0 m2  felületet meghaladó rek‐

lámtábla vagy reklám célt szolgáló homlokzatfestés és fényreklám nem helyezhető el. Nem he‐

lyezhető el közterület határvonalától számított 1,0 m‐en belüli homlokzatfelületen klíma beren‐

dezés kültéri egysége, csak az épületek hátsó homlokzatán és takartan.

i)    Településképi jelentőségű területek sajátos építési szabályai:

1.    Településképi jelentőségű területen közterületről látható melléképítmény nem építhető.

2.    A területen a nem megfelelően befejezett, vagy zavaró utcaképet nyújtó épületekre helyreho‐

zatali kötelezettséget kell elrendelni.

j)    A helyi védelemre javasolt épületek esetében a tervezést csak műemléki tervezésben jártas terve‐

ző végezheti.

         k)   Közterületen mobil reklám nem helyezhető el. Egy épületen illetve rendeltetési egységen csak egy reklám vagy cégér,

               továbbá maximum három irányító tábla helyezhető el.

39.§

A védett értékekre vonatkozó általános szabályok

(1)  Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.

   (2)  A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épület‐ részeknek,  

         tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előír‐ ható.

(3)  A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.

   (4)  A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését ‐ egyebek között ‐ a rendeltetésnek megfelelő használattal kell 

         biztosítani.  Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez

         vezetne, úgy e használatot ‐ a hatályos jogszabályok keretei kö‐ zött ‐ az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve

         megtiltja.

    (5)  Az építési engedélyezést megelőzően a beruházással érintett területre a régészeti hatásvizsgálatot el kell készíttetnie az

          építtetőnek. Az elkészített régészeti hatásvizsgálatot az örökségvédelmi hatásta‐ nulmányba kell beilleszteni.

40.§

Régészeti örökség védelme

       (1)  Jászszentandrás nyilvántartott régészeti lelőhelyeit az 1. sz. függelék tartalmazza.

(2)  A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést, a régészeti lelőhelyen végezhető munkálatokat, a régészeti feltárást, stb. illetően a kulturális örökség védelméről szóló törvény, vala‐ mint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészei lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismeré‐ sének részletes szabályairól szóló rendelet vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(3)  Jászszentandrás területén, ha földmunka végzés bármely szakaszában régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a KÖH területileg illetékes hivatalát haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leletet a fe‐ lelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a hivatal képviselőjének átadni.

(4)  Földmunkával járó, 1 ha‐nál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházások esetén, az érintett terü‐ leten található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében szük‐ séges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését.

VIII. FEJEZET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

41.§

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

(1)  A településrendezési feladatok megvalósítását a vonatkozó magasabb szintű törvény biztosította sajátos jogintézmények  szerint kell végrehajtani. A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosí‐ tása érdekében sajátos jogintézményeket kell alkalmazni, azok felhatalmazása alapján kell eljárni.

(2)  Beépítésre szánt területen kiszolgáló utak és közművek kialakítására az útépítés és közművesítési hozzájárulás mértékének és arányának megállapítását a Képviselőtestület külön rendeletben szabá‐ lyozhatja.

(3)  A településrendezési kötelezettségek közül

      a)    beültetési kötelezettséget kell előírni.

       (4)  A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel előírt

               a)    a   településrendezési   kötelezettség   határozattal   történő   elrendeléséről,   és   az   ingatlannyilvántartásba

                      történő bejegyzéséről a képviselőtestület intézkedik