Tiszajenő Község Önkormányzata a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 42.§-ában  kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§ A rendelet hatálya a Tiszajenő községben 034/59 helyrajzi számon található köztemetőre és létesítményeire, valamint a köztemetőben zajló temetésekkel kapcsolatos temetkezési tevékenységre terjed ki.

2.§ A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa az elhunytakat megillető jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében, szabályozza a temető működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.

3.§ (1) A tisztességes és méltó temetéshez való jog bármely megkülönböztetés nélkül mindenkit megillet.

(2) A temetés szertartásának módja lehet világi és egyházi.

(3) Tiszajenő községben kizárólag a települési önkormányzat által fenntartott köztemető működik.

• 4.§ Hatályon kívül helyezve 31/2013.(XII.18.)/

II. fejezet

A temető használatának és igénybevételének szabályai

5.§ (1) A temetőben minden látogató a hely jellegének megfelelő olyan magatartást köteles tanúsítani, mellyel mások kegyeleti érzéseit tiszteletben tartja.

(2) A temetőt a temetőlátogatók részére

április 1-től – szeptember 30-ig  reggel 7,00 órától este 20,00 óráig

október 1- től – március 31-ig    reggel  8,00 órától este 18,00 óráig

kell nyitva tartani.

Október 31. és november 1. napján, továbbá a „Nemzeti Gyásznap” alkalmával a nyitvatartási idő reggel 7,00 órától 22,00 óráig tart.

(3) A temető rendjét szabályozó hirdetményeket a temető hirdetőtábláján  ki kell függeszteni.

(4) A temetőben tilos járművel közlekedni, kivéve

• a súlyos mozgássérültet szállító járművet,

• a temetkezési tevékenységben részt vevő járművet.

(5) Az üzemeltető  a munkavégzés céljából behajtó járműveknek behajtási engedélyt adhat.

(6) A temető területén 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat.

(7) A temetőbe – vakvezető kutya kivételével -  állatokat bevinni tilos.

(8) Szemetet elhelyezni kizárólag az arra kijelölt helyen szabad.

6.§ (1) A temető rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb helyi és infrastrukturális feltételeket  temető tulajdonosa az alábbiak szerint biztosítja:

a) elektromos áram, vízellátás,

b) a ravatalozás, boncolás és gyászszertartás lebonyolítására alkalmas helyiségek.

(2) A temetőt drótkerítéssel vagy élősövénnyel körbe kell keríteni, és biztosítani kell,  hogy a temetőbe való be- és kijárás a kapukon keresztül történjen.

III. fejezet

A temetkezési helyek kialakításának és gazdálkodásának szabályai

7.§ (1) A köztemető belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét "temetőrendezési tervben" kell meghatározni. A tervet az üzemeltető készíti, azt a képviselő-testület hagyja jóvá. Ennek alapján a köztemetőről az üzemeltető térképet, nyilvántartást készít, amelyet naprakészen vezet.

(2) Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni temetkezés céljára kijelölt területen szabad.

(3) Temetkezésre használt helyek:

a) Koporsós temetés esetén:

    - egyes sírhely

    - kettős sírhely

    - sírbolt

b) Hamvasztásos temetés esetén:

    - urnafülke, / kolumbárium /

    - urnasírhely,

    - urnasírbolt

c) Díszsírhelyek.

8.§ A díszsírhelyek a köztemetőben esetenként kijelölt egyes sírhelyek, amelyeket az elhunyt személy kimagasló érdemeinek elismeréséül az önkormányzat képviselő-testülete örök temetkezési hely céljára adományoz. A díszsírhelyek síremlékeinek felállításáról  a képviselő-testület esetenként határoz.

A köztemető esetleges átrendezése, vagy megszüntetése esetén a díszsírok áthelyezéséről az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

9.§ Az elhaltakat általában – az elhalálozás ideje szerinti sorrendben – a következő sírokba kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket. Indokolt esetben a temető üzemeltetője ettől eltérően is rendelkezhet.  A korábban megváltott kettős sír be nem temetett része betemethető.

10.§ (1) Urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni, vagy sírhelyre rátemetni egyaránt lehet.

A rátemetésnél ilyen esetben sírnyitási engedély nem szükséges, azonban ügyelni  kell arra, hogy az urna a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kerüljön.

Az egy urnafülkébe, vagy urnasírba elhelyezhető, valamint urna sírhelybe  temethető urna száma:

- urnafülke egyes: 1

- urnafülke kettes: 2

- urna sírbolt, urna sírhely: a rendelkezésre álló terület befogadóképessége alapján.

(2) Ha valamely urnafülke, illetve urnasírhely használati ideje lejár, a temető üzemeltetője hirdetményben tartozik a hozzátartozók figyelmét a lejárat előtt legalább hat hónappal erre felhívni. A hirdetményt ilyen esetben a temető hirdetőtábláján kell hat hónap időtartamra kifüggeszteni.

11.§ (1) A művészettörténeti, vagy művészi értéket képviselő síremléket, továbbá az ország vagy a település életében jelentős szerepet játszó személyiségek sírhelyét

 ( urnáját)  síremlékét lebontani, felszámolni nem lehet, azok fenntartásáról a képviselő-testület gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti sírhely (urna), illetve síremlék megőrzésére javaslatot a település bármely polgára tehet. A döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

11/A.§ Hatályon kívül helyezve 3/2014.(II.12.)

IV. fejezet

A sírhelyek méretezése, sírjelek alkalmazása

12.§ (1)Sírhelyek, sírboltok, urnafülkék méretei:

a) A sírhelyek méretei:

• egyes sír mérete 2,00 x 1,00 m, mélysége 200 cm,

• kettős sír mérete 2,00 x 2,00 m, mélysége 200 cm,

b) A sírboltok méretei:

• kétszemélyes 300 x 300 cm, mélysége: 200 cm,

• négyszemélyes 400 x 300 cm, mélysége: 200 cm,

• hatszemélyes 400 x 400 cm, mélysége: 200 cm.

A sírok egymástól való távolságának legalább 60 cm-nek kell lennie.

(2) A kolumbáriumban az urnák tárolása 30 x 30 x 30 cm-es belméretű és szilárd alappal légmentesen lezárt urnafülkében történhet.

(3) Urna földbetemetése esetén az urnasírhely mérete általában 80 x 60 cm, mélysége legalább 50 cm.

(4) A hamvszóró parcella mérete: 3 x 3 m, mélysége 1 m.

13.§ (1) Sírjelet csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el az üzemeltető engedélyével.

(2) A sírjelet szilárd alapra kell helyezni.

(3) A  síremlék  és tartozékai valamint az emlékoszlop tervét engedélyezés céljából a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt  be kell mutatni.

(4) Kegyeletet vagy a közízlést sértő síremléket felállítani tilos.

14.§ Sírbolt csak a temető tulajdonosának hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott esetekben az építési hatóság engedélyével építhető.

14/A.§ Hatályon kívül helyezve 3/2014.(II.12.)

V. fejezet

Kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezésének, a sírok  gondozásának szabályai

15.§ (1) A temetőben csak a sírok, sírboltok, síremlékek díszítésére szolgáló tárgyak

( koszorúk, vázák, virágok, mécsesek, gyertyák stb. ) helyezhetőek el.

(2) A temetőben gyertyát vagy mécsest gyújtani legkésőbb a zárás előtt fél órával szabad. A tűzveszély elkerüléséhez szükséges intézkedéseket annak kell megtennie, aki a gyertyát vagy mécsest meggyújtotta.

(3) Fát, cserjét a köztemető területén magánszemély nem ültethet. Ez alól kivételt képez a sírra, vagy attól max. 30 cm távolságra ültetett az az örökzöld, amely teljes kifejlettségében nem magasabb 1,5 méternél, és átmérője nem több 0,6 méternél.

16.§ A sírhelyek gondozása során úgy kell eljárni, hogy a szomszédos temetési hely ne sérüljön, ne szennyeződjön.

VI. fejezet

A köztemetőben végzett kegyeleti közszolgáltatások, temetkezési  szolgáltatások és egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának rendje

17.§ (1)  A köztemető üzemeltetéséről a képviselő-testület kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján gondoskodik.

(2) A feladat ellátáshoz szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról az üzemeltető gondoskodik.

(3) A köztemetőt üzemeltető szervezet kiválasztásáról a képviselő-testület dönt.

(4) A temető üzemeltetője köteles együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a temető tulajdonosával, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel.

(5) A  temető üzemeltetőjének olyan magatartást kell tanúsítania és olyan üzletpolitikát kell kialakítania, hogy a megrendelők igényét - adottságaitól , lehetőségeitől függően - teljeskörűen kielégíthesse. Ennek érdekében:

• folyamatosan álljon rendelkezésre (ügyelet, ügyfélszolgálat útján),

• igény esetén rendkívüli szolgáltatást is vállaljon,

- készen álljon helyettesítésre (vállalkozáson belül vagy más vállalkozó       közreműködésével),

• a szolgáltatás eszközeit tekintve megfelelő tartalékkal rendelkezzen.

(6) A temetési szertartást a hozzátartozók még kivételesen sem végezhetik el.

(7) A temetőben elhelyezett sírok síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési illetve kártérítési felelősség sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.

18.§.   A temető üzemeltetőjének feladatai, kötelezettségei:

1. biztosítja az eltemetés ( urnaelhelyezés) feltételeit,
2. a ravatalozó és technikai berendezései, a tároló és boncolóhelyiség, valamint az egyéb közcélú létesítmények karbantartása, működtetése,
3. a temetőbe kiszállított elhunytak átvétele, átadása,
4. a nyilvántartókönyv, térkép  és a sírboltkönyv vezetése,
5. a temetőlátogatók tájékoztatása,
6. a temetési helyek kijelölése, értékesítése,
7. a temető és létesítményeinek tisztán tartása, kaszálása, az utak karbantartása, síkosság-mentesítés,  hó eltakarítása,
8. a hulladék összegyűjtése és elszállításáról való gondoskodás,
9. a temetések rendjének összehangolása,
10. ügyfélszolgálat működtetése.

19.§ (1) A temetői létesítmények igénybevételének feltételei:

a) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők kötelesek az üzemeltető részére temető-fenntartási hozzájárulást fizetni, melynek mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

b) A temetői létesítmények, az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók  által fizetendő díj mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

c) A temetőben történő munkavégzést – a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével – a temető üzemeltetőjének a munkavégzés megkezdését megelőzően be kell jelenteni.

d) A temetkezési szolgáltató és a temettető  a temető létesítményeinek igénybevételi igényét az üzemeltető felé köteles bejelenteni, legalább az igénybevételt megelőző 48 órával előbb.

e) A temetői létesítmények igénybevétele utáni díjfizetési kötelezettség az üzemeltetőt is terheli.

19/A.§ Hatályon kívül helyezve 3/2014.(II.12.)

VII. fejezet

A temetési helyek feletti rendelkezési jog

20.§ (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama ( használati idő):

 a) Egyes és kettős sírhelyek esetén  25 év.

b) Kettős sírhelyek esetén, amennyiben az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik, a használati jog megszűnik, kivéve ha az arra jogosult a használati jogot ismételten megváltja.

 c) Sírbolt (kripta) esetén a megváltástól számított 60 év.

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog meghosszabbítható ( újraváltható).

(3) A részben vagy teljesen lezárt temetőben a használati idő rátemetés esetén sem hosszabbítható meg.

(4) Amennyiben az egyes és kettős sírhelyekre a használati időn belül rátemetés történik, akkor – a sírhely megváltása és a rátemetés közötti időszakra eső arányos sírhelymegváltási díj befizetésével -  a sírhely megváltási  ideje a rátemetéstől számítva 25 évvel meghosszabbodik.

21.§ (1) A sírhelyek, a sírboltok, urnafülkék, hamvszórók használatáért sírhely-megváltási díjat kell fizetni. A fizetendő díjtételeket a rendelet 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az üzemeltető az általa beszedett sírhelymegváltási díjakat minden hónap 5. napjáig befizeti az önkormányzat részére.

(3) A használati díjat az első megváltás alkalmával a temettető vagy az általa megbízott, az újraváltáskor a sír felett rendelkező hozzátartozó köteles megfizetni. A díjakat minden esetben a temetést, kihantolást, rátemetést megelőzően kell megfizetni.

(4) A rokoni háttér nélküli, elhagyott, 25 éve gondozatlan sírok esetében a temető tulajdonosa a sírokat újra értékesítheti, ha hat hónap időtartamon belül három alkalommal egy országos és egy területi napilapban, valamint a temetőben jól látható helyen ezzel kapcsolatos hirdetményt tesz közzé és a sírokat nem váltja meg újra senki.

22.§ (1) A sírbolt, illetve sírhely feletti rendelkezési jogot a sírbolt létesítője, örököse, vagy az a személy gyakorolhatja, akinek jogosultságát a sírboltkönyvbe, illetve a nyilvántartásba bejegyezték.

A sírbolt létesítőjének azt kell tekinteni, aki a használati díjat befizette és e minőségben a sírboltkönyvbe bejegyezték.

(2) Arra nézve, hogy valamely sírboltba mely személyeket temethetnek az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek a rendelkezései az irányadók.

Ha a rendelkezésre jogosult erről - e minőségének a sírboltkönyvbe történő bejegyzésekor - nem rendelkezett, az üzemeltető felhívja a sírboltba eltemethető személyek pótlólagos bejelentésére.

Ha a felhívásra a rendelkezésre jogosult személy három hónapon belül nem intézkedik, a sírboltba a házastársa, az élettársa, az egyeneságbeli rokonai és azok házastársai, valamint azok oldalági rokonai és azok házastársai temethetők el.

(3) Amennyiben a temetés az előző bekezdésben foglaltak alapján történik, és azt később a rendelkezni jogosult kifogásolja, a temető fenntartója kártérítéssel nem tartozik.

(4) Magántulajdonban álló sírbolt magánkézből értékesíthető, a kegyeleti szempontok betartása mellett:

• korábban a kriptában eltemetett elhunytak hamvait egy megváltott sírhelyben kell elhelyezni névmegjelölés mellett.

• aknakriptában feltöltéssel elválaszthatók az új betemetések a korábbitól, azok névmegjelölésének meghagyása mellett.

• a kripta férőhelyei megfelelő számban betemethetők.

(5) Minden olyan esetben, ha korábban elhunytak hamvai a kriptában maradnak, gondoskodni kell, hogy neveik az erre a célra szolgáló márvány, műkő lapon, vagy más látható módon megőrzésre kerüljenek. A kripta eladását írásos szerződésben kell rögzíteni és a temető üzemeltetőjével a sírboltkönyv alapján igazoltatni kell. Jogutód nélküli kripták esetében az utolsó betemetéstől számított porladási idő letelte után a kripta értékesítésének joga az önkormányzaté.

(6) Temetési hely, sírbolt felnyitását ( továbbiakban : sírnyitást ) a temető fekvése szerint illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyezheti.

A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem szükséges  hozzájárulás a nyomozóhatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a sírnyitás elrendelőjének a temetési hely felett rendelkezni jogosultakat értesíteni kell.

VIII. fejezet

A  temetői kötelező nyilvántartások vezetése

23.§ (1) A köztemető üzemeltetője a mindenkor hatályos jogszabályok alapján állapotfelmérésen és kitűzésen alapuló nyilvántartókönyvet, és sírboltkönyvet  vezet.

(2) Nyilvántartást kell vezetni azokról a síremlékekről, amelyek a köztemető fenntartójának a tulajdonába kerültek.

(3) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető(k) és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy(ek) betekinthet(nek), részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felől érdeklődőknek.

(4) A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.

IX.  fejezet

Záró és vegyes rendelkezések

24.§ Jelen rendelet mellékletét képezi az üzemeltetési szabályzat és a rendezési terv.

25.§  Hatályon kívül helyezve 13/2012.(V.17.)

26.§  (1) A rendelet 2005. október 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszajenő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a temetőről és a temetkezési tevékenységről szóló 11/2004. (IV.21.) rendelete.

27.§ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK sz. irányelvébe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.

Tiszajenő, 2005. szeptember 8.

Id. Horthy Csaba  sk.                                              Gyapjasné Sepsi Erzsébet sk.

  polgármester                                                                     jegyző

Megjegyzés: A rendeletet módosította a 24/2005.(XII.9.)  a 12/2009.(V.25.)  a 20/2009.(IX.18.)  a 6/2010.(VI.30.)  az 5/2011.(II.22.)  a 13/2012.(V.17.)   a 31/2013.(XII.18.)   a 3/2014.(II.12.)   és a 11/2018. (IX.10.) önkormányzati rendelet.

  2018.szeptember  15. napján hatályos szöveg.

                                                                              Gyapjasné Sepsi Erzsébet

                                                                                           jegyző