Kuncsorba Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonú lakás és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
Hatályos: 2021. 11. 01- 2021. 11. 01Kuncsorba Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonú lakás és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
Kuncsorba Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdéseiben, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) és (3) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 84. § (1)-(2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Kuncsorba Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.
2. A lakás bérbeadásának feltételei
2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakást szolgálati lakásként lehet bérbe adni.
(2) Szolgálati jelleggel bérbe adható lakás: 5412 Kuncsorba, Dózsa György út 49/b. hrsz: 288/2. Alapterülete: 120m2, Bérleti díj: 5.000.-Ft/hó
3. § (1) Szolgálati lakás igénylésére jogosultak, az alábbi jogosultsági sorrendben akkor jelölhetők ki, ha az
a) önkormányzattal,
b) önkormányzati fenntartású költségvetési szervvel,
c) Kuncsorba Községi Önkormányzat tagságával működő önkormányzati társulás által fenntartott intézménnyel,
d) önkormányzati tulajdonosi részesedéssel működő gazdasági társasággal,Kuncsorbán működő állami fenntartású oktatási-nevelési intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak, valamint
e) Kuncsorba Községi Önkormányzat kötelező feladatellátásában személyesen közreműködő személy.
(2) Szolgálati lakásként bérbe adott lakás bérlőjévé a kérelmező akkor jelölhető ki,
a) ha neki, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak Kuncsorba község közigazgatási területén
aa) lakástulajdona,
ab) állandó lakáshasználati joga,
ac) önkormányzati tulajdonban lévő, szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta,
b) a kérelem benyújtásának időpontjában korábbi, önkormányzati lakás bérletéből származó, az Önkormányzatnál nyilvántartott tartozása nincs,
c) akinek korábbi lakásbérleti szerződését az Önkormányzat az Lt. 24. § (1) bekezdés a)-d) pontjai alapján, öt éven belül nem mondta fel.
(3) A bérlő kijelöléséről a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság dönt.
4. § A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles a bérbeadónak számla ellenében megfizetni.
5. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a bérelt lakásban lakni.
(2) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglaltak teljesítését egy naptári évben legalább egy alkalommal ellenőrzi.
3. A bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei
6. § (1) Bérlőtársi szerződés a bérlő és a leendő bérlőtárs – lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – közös kérelmére köthető. A szerződést a kérelmező felek, és a bérbeadó kötik.
(2) A bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele, hogy a leendő bérlőtárs – a bérleti jogviszony jellegétől függően – feleljen meg a bérlőre a bérbeadás feltételeként meghatározottaknak.
(3) A házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.
4. A felek megállapodásának tartalma a bérbeadó jogai és kötelezettségei vonatkozásában
7. § (1) A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás az átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas.
(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A felmerülő költségeket a bérbeadó ebben az esetben számla ellenében megtéríti a bérlőnek.
(3) A bérbeadó gondoskodik
a) az épület karbantartásáról,
b) az épület központ berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,
c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.
(4) Az épület és a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - a (3) bekezdésben nem említett - egyéb kötelezettségek a bérlőt - illetve a bérlőket a lakás hasznos alapterületének arányában - terhelik, melyet saját maguk kötelesek elvégezni, vagy elvégeztetni.
(5) Amennyiben a bérlő a bérbeadótól a lakásbérleti szerződésben átvállalja a bérbeadót terhelő kötelezettség teljesítését a vállalt kötelezettség teljesítésének megfelelő összegben, lakbérmérséklésre tarthat igényt.
(6) A lakásbérleti jogviszony keretében a karbantartással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.
(7) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. Az erről szóló megállapodást írásba kell foglalni, melynek tartalmaznia kell az elvégzendő munkák konkrét megjelölését, a befejezés határidejét, a költségeit és azok megfizetésének feltételeit, és módját. A munkák elvégzésének költségei a (8) bekezdésben foglaltak kivételével a bérlőt terhelik.
(8) Amennyiben a (7) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is nő, a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.
(9) Amennyiben a bérbeadó és a bérlő megállapodnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadó részére a megállapodás szerinti időpontban, de legkésőbb 30 napon belül megtéríteni.
(10) A bérbeadás e §-ban meghatározott feltételeinek meghatározása a polgármester hatáskörébe tartozik.
5. A lakáshasználati díj emelésének mértéke és feltételei
8. § (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó, a bérbeadó részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.
(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított négy hónap elteltével a használati díj a lakásra megállapított lakbér 150 %-a, a bérleti díj 100%, ha a bérlő igazolja, hogy közüzemi tartozása nincs.
6. A bérlő által a lakásba befogadható személyek köre és a befogadás feltételei
9. § (1) A bérlő a lakásba más személyt - házastársa, gyermeke, örökbefogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint az örökbefogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a bérbeadó és a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(3) A bérbeadó a hozzájárulását akkor tagadja meg, ha a befogadni kívánt személlyel a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondta, mert
a) a befogadni kívánt személy, vagy a vele együttlakó személyek az önkormányzattal, a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsított;
b) a befogadni kívánt személy, vagy a vele együttlakó személyek az Önkormányzattól bérelt lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, területet rongálták, vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használták.
(4) Az bérbeadó hozzájárulásának megadásáról a polgármester dönt.
7. A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a másik lakás bérbeadására, illetőleg a pénzbeli térítés mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályok
10. § (1) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel bármikor megszüntethető.
(2) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg, másik lakás bérbeadására is sor kerülhet abban az esetben, ha a bérlő kisebb alapterületű lakást vesz helyette bérbe, és megfelel – a bérleti jogviszony jellegétől függően – a bérbeadás feltételinek.
(3) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén pénzbeli térítés nem fizethető.
8. A cserelakás felajánlása helyett - megállapodás alapján - fizethető pénzbeli térítés mértéke és feltételei
11. § (1) A bérbeadó a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést úgy is felmondhatja, hogy cserelakást ajánl fel.
(2) A bérbeadó a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett pénzbeli térítést fizet, ha
a) a bérlő lakhatása biztosított,
b) és nincs azonos komfortfokozatú és legalább ugyanakkora alapterületű önkormányzati bérlakás, mely cserelakásként megfelelő.
(3) A pénzbeli térítés mértéke a lakóingatlan forgalmi értékének 10%-a.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak vonatkozásában az új bérlőt úgy kell tekinteni, mintha az eredeti lakásbérleti szerződést is vele kötötte volna a bérbeadó.
(5) A bérleti jogviszony folytatásáról a polgármester dönt.
9. A lakás egy részének albérletbe adásához való hozzájárulás feltételei
12. § A bérbeadó a bérelt lakás egy részének albérletbe adásához akkor járulhat hozzá, ha az albérlőként szerződni kívánó féllel szemben nem állnak fenn a befogadást kizáró körülmények, a lakásban lakókra személyenként legalább 12 m2 alapterület jut, és az albérleti szerződés tartalmazza:
a) hogy az albérleti jogviszony megszűnik a bérleti jogviszony megszűnése, vagy megszüntetése esetén,
b) az albérlő kezesi kötelezettséget vállal az üzemeltetés költségeinek megtérítésére,c) a kizárólagosan használt lakóhelyiség számát, megnevezését, alapterületét.
10. Az önkormányzati helyiségek bérbeadásának feltételei
13. § (1) A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget – a (2) bekezdés kivételével - csak pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe. Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Nem kell pályázattal a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjét kijelölni, ha a bérbeadó a helyiséget ideiglenesen annak helyreállítása, felújítása, életveszély elhárítása érdekében kiürítette, de a kiürítés okának megszűnte után az eredeti hasznosításra vissza adja a bérlőnek.
14. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell legalább:
a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét,
b) a helyiségben folytatható tevékenység megjelölését,
c) a bérleti szerződés lehetséges időtartamát,
d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat, és azok elvégzésének határidejét, az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,
e) pályázni jogosultak körét,
f) a fizetendő bér minimális mértékét,
g) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét.
(2) A pályázati hirdetményt az önkormányzat honlapján és az önkormányzati hirdetőtáblákon közszemlére kell tenni legalább 5 napra.
15. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét és címét,
b) a helyiségben végezni kívánt tevékenység megjelölését,
c) a bérleti díj mértékét,
d) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy az önkormányzattal szemben tartozása nem áll fenn, és ennek alátámasztására nemleges adóigazolást mutat be,
e) a nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.
(2) A pályázatokat a kitűzött határidő leteltekor 5 munkanapon belül értékelni kell.
(3) Nem lehet bérleti szerződést kötni azzal az ajánlattevővel, akinek
a) öt éven belül önkormányzati helyiségre fennállott bérleti szerződését szerződésszegés miatt a bérbeadó felmondta, vagy
b) az önkormányzattal szemben tartozása áll fenn.
16. § (1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.
(2) A pályázók közül azzal kell a szerződést megkötni, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot.
(3) A pályázat nyertese a bérbeadóval 10 napon belül bérleti szerződést köteles aláírni, valamint a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül köteles a helyiséget birtokba venni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt határidő elmulasztása esetén a bérbeadó 5 nap határidő tűzésével írásban nyilatkoztatja a pályázót, hogy kéri-e a helyiség biztosítását vagy a szerződéskötéstől eláll. Amennyiben a határidőben a pályázat nyertese nem válaszol, úgy azt a szerződéstől való elállásnak kell tekinteni.
(5) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a második legkedvezőbb ajánlattevővel kell a bérleti szerződést megkötni.
17. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.
(2) A bérlő köteles gondoskodni:
a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzatot (portát), védő (előtető) biztonsági berendezések karbantartásáról,
c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről,
d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,
e) az épület ,továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.
18. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási, illetve a bérbeadó hozzájárulásával átalakított, felújított állapotban és felszereltséggel köteles átadni.
19. § A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadására akkor adhat hozzájárulást, ha:
a) a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja,
b) a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt,
c) a befogadás nem további bérbeadásra, albérletbe adásra vagy egyéb módon használatába adásra irányul.
20. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti, vagy a helyiséget albérletbe adhatja.
(2) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő tevékenysége jogszabályba ütközik.
11. A törvény alapján elővásárlási joggal érintett lakások vételárának mértéke és megfizetésének feltételei
21. § (1) Az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került lakásra a bérlőt (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg.
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakás vételárát - ha a lakást az (1) bekezdésben meghatározott személy (a továbbiakban: vevő) vásárolja meg - a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen
a) az épület településen belüli fekvése;
b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága;
c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő;
d) a lakás alapterülete és komfortfokozata;
e) a lakottság ténye figyelembevételével, az ingatlanforgalmi értékbecslő által készített becslés szerinti összegben kell megállapítani.
(3) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.
(4) A vevőt a (2) és (3) bekezdés alkalmazásával megállapított vételárból 10% kedvezmény illeti meg.
(5) A vevő részére - kérelmére – legalább 15, más jogosult esetében 5 évi részletfizetési kedvezményt kell adni.
(6) Ha a vevő részletfizetést kér, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár húsz százalékának egy összegben való megfizetését kell kikötni. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.
(7) A fennmaradó vételárra kamatot az Önkormányzat nem köt ki.
(8) Az elővásárlási jog gyakorlásához az önkormányzat az ajánlatában számszerűen határozza meg a vételár és a kedvezmények, valamint a részletfizetés esetén a havi részlet összegét a (2)–(7) bekezdésekben foglaltak alapján. Az ajánlati kötöttség ideje 30 nap.
12. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítése
22. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése pályázat útján történhet a vagyongazdálkodás szabályait megállapító önkormányzati rendelet alkalmazásával.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségre a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.
23. § A helyiség vételára nem lehet kevesebb, mint a helyiség beköltözhető forgalmi értéke.
24. § (1) A vevő a vételárat részletekben is kifizetheti. A részletfizetés időtartama legfeljebb 3 év.
(2) Részletfizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamatot kell felszámolni.
13. A lakások és helyiségek elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályai
25. § (1) Az Önkormányzat a lakások és helyiségek elidegenítéséből származó bevételeket a településrendezési terv szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, az önkormányzati bérlakás- és helyiségállomány növelésére, állaguk javítására használja fel.
(2) A felhasználásra a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet szabályait kell alkalmazni.
14. Módosuló jogszabály
26. § A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 13/2020. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése 14-17 ponttokkal egészül ki:„14. dönt az önkormányzati bérlakás bérleti jogviszonyának folytatásáról.15. Dönt a helyiségek, bérlőjének kijelöléséről.16. Dönt a lakásbérlet esetén más személy befogadásához való hozzájárulásról.17. Meghatározza a bérlemény felújítására vonatkozó megállapodás feltételeit a bérlővel.”
27. § A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 13/2020. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: A bizottság dönt:
a) Bursa Hungarica pályázatokról,
b) szolgálati lakás bérlőjének kijelöléséről.”
15. Az Európai Unió jogának való megfelelés
28. § A rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletében, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározottakkal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
16. Záró rendelkezések
29. § (1) A rendelet 2021. november 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 10/2004. (IV. 30.) önkormányzati rendelet az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások, helyiségek bérletéről.