Kuncsorba Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2020. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2023. 12. 15Kuncsorba Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2020. (VIII.31.) önkormányzati rendelete
Kuncsorba Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2020. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Kuncsorba Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói jogkörében, valamint a 8. § (2) bekezdése vonatkozásában az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § d) pontjában és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a 19. § vonatkozásában a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Kuncsorba Községi Önkormányzat
(2) Az önkormányzat székhelye: 5412 Kuncsorba, Dózsa György út 26. szám
(3) Az önkormányzat portál címe: www.kuncsorba.hu
(4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: csorba@t-online.hu
(5) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.
2. Az önkormányzat feladatai
2. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) államháztartáson kívüli személyek, szervezetek támogatása,
b) mezei őrszolgálat működtetése.
(2) Az önkormányzat szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti megjelölését a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
3. Az önkormányzat kapcsolatai
3. § (1) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn más országok önkormányzataival.
(2) Az önkormányzat tagja önkormányzati érdekvédelmi szövetségnek.
(3) Az önkormányzat feladatai ellátására társul más helyi önkormányzatokkal. Az ilyen módon a képviselő-testület szerveként működő társulásokat, és a társulás útján ellátott feladatokat a rendelet 2. melléklete állapítja meg.
4. A polgármester
4. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A képviselő-testületet és az önkormányzatot a polgármester képviseli.
(3) A polgármester átruházott hatáskörei a következők:
1. A közművelődési intézmény vonatkozásában
1a. meghatározza a használati szabályokat,
1b. kibocsátja a működési engedélyeket,
1c. jóváhagyja az éves munkatervet.
2. Jóváhagyja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatát.
3. Jóváhagyja az önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint az annak mellékletét képező pénzügyi ügyrendet.
4. Meghatározza a bérlemény felújítására vonatkozó megállapodás feltételeit a bérlővel.
5. Dönt a lakásbérlet esetén más személy befogadásához való hozzájárulásról.
6. Dönt a vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi nyilatkozatok megtételéről.
7. Dönt a 20.001-100.000 Ft érték közötti behajthatatlan követelés törléséről.
8. Dönt az önkormányzat öröklése, illetve az önkormányzat részére történő ingatlan ajándékozás esetén a vagyon elfogadásáról, megteszi a vagyon megszerzéséhez szükséges nyilatkozatokat, intézkedik annak átvételéről.
9. Dönt az 50.000 Ft, vagy az alatti általános forgalmi adóval növelt forgalmi értékű ingó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, a reprezentációra elkülönített keret terhére.
10. Elbírálja az önkormányzati beszerzéseket és dönt az eredményéről.
11. Egyezteti a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tervét.
12. Dönt - az önkormányzati feladatok ellátása érdekében - feladatonkénti 1 000 000 Ft-ig az előirányzatok közötti átcsoportosításról.
13. Dönt az önkormányzat rendeletében szabályozott szociális és gyermekvédelmi ügyekben.
14. Dönt az önkormányzati bérlakás bérleti jogviszonyának folytatásáról.
15. Dönt a helyiségek bérlőjének kijelöléséről.
16. Dönt lakásbérlet esetén más személy befogadásához való hozzájárulásról.
17. Meghatározza a bérlemény felújítására vonatkozó megállapodás feltételeit a bérlővel.
5. § Bármely kizárólagos képviselő-testületi hatáskörbe nem tartozó, vagy minősített többséggel hozott döntést nem igénylő ügyben, amelyben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat.
6. § A képviselő-testület hatáskörébe tartozó, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyek, melyekben a polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet:
a) a közbeszerzések végrehajtása körében
aa) intézkedik a közbeszerzési hirdetmények közzététele körében a Közbeszerzési Hatóság által kibocsátott hiánypótlási felhívásban foglaltak közbeszerzési dokumentumokban történő átvezetéséről, a felhívás és a dokumentáció hiánypótlásnak megfelelő módosításáról,
ab) az eljárás ajánlattételi szakaszában dönt az eljárást megindító felhívás és a dokumentáció módosításáról, kivéve ha a módosítás a közbeszerzés tárgyának, vagy a közbeszerzésben alkalmazott bírálati szempontnak a megváltozását eredményezi,
ac) dönt az ajánlattételi határidő módosításáról,
ad) megadja a kiegészítő tájékoztatást,
af) a képviselő-testület által kijelölt bírálóbizottságot szükség esetén további legfeljebb két taggal kiegészíti,
ag) tárgyalásos eljárásban dönt az ajánlatok érvényességéről és a tárgyalásra felkért ajánlattevők köréről.
b) az önkormányzat részesedésével működő gazdasági társaságok taggyűlésén a képviselő-testület által előzetesen nem ismert javaslatokról való szavazás.
5. Az alpolgármester
7. § A képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
6. A bizottságok
8. § (1) A képviselő-testület a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságot hozza létre öt taggal.
(2) A bizottság nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek.
(3) A bizottságot annak elnöke képviseli.
(4) A bizottsági tagot tevékenységéért tiszteletdíj illeti meg.
7. A bizottság működésének szabályai
9. § (1) A bizottság működésének szabályait, e rendelettel összhangban, ügyrendjében határozhatja meg.
(2) A bizottság a képviselő-testület munkatervével összhangban, és szükség szerint tart ülést.
(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(4) A bizottság feladatai eredményesebb ellátása érdekében szakértőt is igénybe vehet.
(5) A bizottság döntéseinek jelölése megegyezik a testületi határozatok jelölésével, annyi különbséggel, hogy az a sorszámozás és keltezés után a bizottság nevének kezdőbetűiből képzett rövidített nevét tartalmazza.
10. § (1) A bizottság általános feladatai:
a) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben;
b) a testületi döntések előkészítése érdekében állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben;
c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket;
d) előkészíti vagy véleményezi az önkormányzati rendeletek tervezeteit;
e) véleményezi az önkormányzati társulásokkal kapcsolatos előterjesztéseket.
(2) A bizottság elnökének feladatai a következők:
a) összehívja a bizottság üléseit;
b) vezeti a bizottság üléseit;
c) gondoskodik a bizottság működésére vonatkozó szabályok hatályosulásáról;
d) kapcsolatot tart és koordinál a bizottsági ülések szervezésében;
e) kapcsolatot tart a polgármesterrel és a jegyzővel.
8. A bizottság feladatai
11. § (1) A bizottság pénzügyi feladatai:
a) véleményezi az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos előterjesztéseket;
b) figyelemmel kíséri az önkormányzati tulajdon helyzetének alakulását;
c) közreműködik a területfejlesztést célzó programok kidolgozásában;
d) vizsgálja az infrastruktúra, az ellátás és a szolgáltatások helyzetét.
12. § (1) A bizottság ügyrendi feladatai:
a) a szavazatszámláló rendszer működésképtelensége esetén ellátja a képviselő-testület működéséhez kapcsolódó titkos szavazás lebonyolítását;
b) ellátja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat;
c) ellátja az összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos bizottsági feladatokat;
d) figyelemmel kíséri a képviselők kötelezettségének teljesítését, szükség esetén javaslatot tesz a képviselő-testületnek a tiszteletdíj csökkentésére;
e) koordinálja a nemzetközi, partnertelepülési kapcsolatokat, együttműködést;
f) részt vesz a kitüntetésekkel kapcsolatos feladatokban.
9. A bizottság hatásköre
13. § (1) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben hozott döntéseiről, azok eredményeiről a következő, munkaterv szerinti ülésen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek.
(2) A bizottság dönt:
a) a Bursa Hungarica pályázatokról,
b) szolgálati lakás bérlőjének kijelöléséről
10. A bizottság véleménye kikérése nélkül a képviselő-testület által nem tárgyalható ügyek
14. § A bizottság véleménye kikérése nélkül képviselő-testület által nem tárgyalható ügyek:
a) az önkormányzat költségvetése;
b) a zárszámadásról szóló rendelet;
c) a pénzeszközök átcsoportosítására, a pénzmaradvány és a tartalék felhasználásra irányuló javaslatok;
d) az önkormányzat ellenőrzési terve és a végrehajtásról szóló beszámoló;
e) a helyi adó kivetésére és mértékére vonatkozó önkormányzati rendelet tervezete;
f) a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelettervezet, kivéve az alakuló ülést;
g) törvényességi felhívás alapján készült előterjesztés;
h) a felterjesztési jog gyakorlásáról szóló előterjesztés;
i) a polgármester illetményének, egyéb juttatásának megállapításáról szóló előterjesztés, kivéve az alakuló ülést;
j) az alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapításáról szóló előterjesztés, kivéve az alakuló ülést;
khjh) az önkormányzat elé kerülő Díszpolgári Cím adományozására vonatkozó javaslatok.
11. Az önkormányzati képviselő
15. § Az önkormányzati képviselők munkájuk végzése során jogosultak a székhely épülete helyiségeinek, valamint az önkormányzati hivatal munkavállalói munkakörébe tartozó ügyekben, a segítségük igénybevételére. Erre irányuló igényének teljesítését, valamint munkájuk egyéb feltételeit a jegyző biztosítja.
12. Az önkormányzati hivatal
16. § (1) A képviselő-testület Tiszatenyő Községi Önkormányzat Képviselő-testületével és Örményes Községi Önkormányzat Képviselő-testületével megállapodással egységes hivatalt hoz létre Tiszatenyői Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, Tiszatenyő székhellyel valamint örményesi és kuncsorbai kirendeltséggel.
(2)1 A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az igazgatási osztályvezető munkakörben foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő látja el.
13. A jegyző átruházott hatáskörei
17. § A jegyző átruházott hatáskörébe tartozik:
a) a mezőőri járulék kivetésével;
b) a közútkezelői hozzájárulások kiadásával;
c) az eltérő közterület-használat tudomásul és nyilvántartásba vételével;
d) a közterület karbantartásának a tulajdonos költségére történő elvégzésének elrendelésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása.
14. A képviselő-testület működésének általános szabályai
18. § (1) A képviselő-testület munkáját a gazdasági program, valamint a kötelező és önként vállalt feladatainak tervszerű végrehajtása figyelembe vételével előkészített, legalább tíz képviselő-testületi ülést tartalmazó éves munkaterv szerint végzi, melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogad el.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülések tervezett napirendi pontjait és azok előterjesztőit,
c) ha van ilyen, a napirendi pont bizottsági véleményezésének szükségességét,
d) a napirendi ponthoz meghívottakat,
e) szükség esetén a tárgyaláshoz szükséges szervezési kérdésekről szóló rendelkezést.
(3) A munkatervet úgy kell előkészíteni, hogy képviselő-testület lehetőleg minden hónap utolsó hetének hétfői napján, július hónapban szükség szerint tartsa ülését.
(4) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a bizottság nem képviselő tagjaitól,
c) az önkormányzat feladatellátásában részt vevő költségvetési szervek vezetőitől,
d) az önkormányzat tagságával működő gazdasági társaságok vezetőitől,
e) az önkormányzattal kötött megállapodás alapján közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől,
f) a képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívottaktól.
(5) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
19. § A Képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát a választópolgárok 25%-ában határozza meg.
15. A képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok
20. § (1)2 A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesteri tisztség együttes betöltetlensége, illetve mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze, vagy vezeti.
(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni
a) a képviselőket,
b) a tervezett napirend szerinti előadót, szakértőt,
c) szükség szerint az érintetteket,
d) a tanácskozási joggal rendelkező
da) jegyzőt és aljegyzőt,
db) a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv vezetőjét,
dc) a kuncsorbai választópolgárok szavazataival megválasztott, egyéni országgyűlési képviselőt,
dd) az önkormányzati hivatal csoportvezetőit.
(3) A jegyző feladata a meghívó kiküldése és az ülés tárgyalási anyagának összeállítása, melyet úgy köteles végrehajtani, hogy a meghívottak az ülés előtt 5 nappal kézhez kapják a meghívót és az előterjesztéseket.
(4) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület rövid úton - a meghívó megküldésével, az előterjesztések megküldése nélkül, vagy telefon, telefax, e-mail küldése útján - is összehívható. Különösen indokolt a képviselő-testület összehívása, ha a döntés más időpontban nem pótolható.
(5) A meghívó tartalmazza
a) az ülés helyét és kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit,
c) a meghívottakat,
d) a munkatervben szereplő ülés esetén az interpelláció és kérdés lehetőségét,
e) a meghívó mellékletét képező beterjesztéseket.
21. § (1) A képviselő-testületi ülésre a meghívót és mellékleteit az önkormányzati képviselők nyilatkozata alapján, papíralapon vagy elektronikus úton kell megküldeni.
22. § A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről - a meghívó egy példányának hirdetőtáblán történő kifüggesztésével, az önkormányzati portálon való közzététellel az ülés előtt legalább 5 nappal a jegyző tájékoztatja a lakosságot. Az önkormányzati portálon a kizárólag nyilvános ülésen tárgyalható beterjesztéseket is közzé kell tenni.
16. Beterjesztések
23. § (1) A beterjesztést minden esetben, írásban kell elkészíteni.
(2) A beterjesztés lehet
a) előterjesztés, mely valamilyen önkormányzati ügyben való döntés kezdeményezésére tesz indítványt döntési javaslattal;
b) beszámoló, mely jogszabály, vagy a képviselő-testületi döntés alapján önkormányzati ügyben történt feladat-végrehajtásról szól annak értékelése mellett, döntési javaslattal;
c) tájékoztató, mely jogszabály, vagy a képviselő-testületi döntés alapján önkormányzati ügyben történt tevékenységről szól döntési javaslattal, vagy anélkül.
24. § (1) Beterjesztést nyújthat be:
a) a polgármester,
b) alpolgármester,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) települési képviselő,
e) a jegyző,
f) az aljegyző,
g) a főépítész,
h) az önkormányzat tagságával működő gazdasági társaság vezetője.
25. § (1) Az előterjesztés három részből áll.
a) Az első résznek tartalmaznia kell:
aa) a tárgy pontos meghatározását,
ab) előzmény esetén annak rövid ismertetését, a döntést, a végrehajtás eredményét,
ac) a döntés tárgykörét szabályozó jogszabályok bemutatását,
ad) fel kell tüntetni mindazokat a körülményeket és összefüggéseket, amelyek indokolják a döntési javaslatot,
ae) az előterjesztés előkészítésében és végrehajtásában résztvevőket.
b) A második rész a döntési javaslat,
ba) mely határozat esetén tartalmazza a megjelölésének tervezetét, melynek rendelkező részét egyértelműen, közérthetően kell megfogalmazni,
bb) az eltérő tartalmú javaslatokat - döntési változatokat -, külön-külön kell megfogalmazni,
bc) határozat esetén tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét, az értesülők megnevezését.
c) A harmadik rész tartalmazza
ca) a készítés időpontját,
cb) a készítő nevét és aláírását,
cc) az előterjesztő nevét és aláírását.
(2) A beszámoló, és a döntési javaslatot tartalmazó tájékoztató részei megegyeznek az előterjesztés részeivel, míg a döntési javaslat nélküli tájékoztató nem tartalmazza az (1) bekezdés ad) alpontját és b) pontját.
(3) A döntési javaslat nélküli tájékoztatót tudomásul vétel érdekében kell szavazásra bocsátani. A tudomásul vétel azt jelenti, hogy a döntéshozó a tájékoztatót megtárgyalta, és azt tudomásul vette. Tudomásul vétel hiányában döntési javaslatot kell kialakítani a tudomásul vétel hiányának okáról.
26. § (1) A beterjesztést a beterjesztő, vagy a hivatal köztisztviselője készíti el.
(2) A beterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 5 nappal, ha bizottság véleményezi, a bizottsági ülést megelőző 3 nappal kell a beterjesztőnek, vagy az előkészítőnek a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a beterjesztés jogszerűségét, gondoskodik valamennyi testületi anyag képviselők részére történő átadásáról.
(3) A jegyző a beterjesztés jogszerűségi vizsgálata során felhívja a készítőjének figyelmét, ha jogszabálysértést tapasztal. Az általa jogszerűnek ítélt beterjesztéseket „Az előterjesztés törvényes” megjelöléssel látja el. Amennyiben a beterjesztő a vélemény ismeretében is fenntartja az beterjesztésben foglaltakat, úgy a jegyző „az előterjesztés nem törvényes” megjelöléssel látja el a beterjesztést.
27. § (1) A sürgősségi indítvány olyan előterjesztés, melyet a döntéshozó szerv az általános szabályoktól eltérően tűz napirendjére.
(2) Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottság, a bizottság elnöke, valamint a képviselő terjeszthet elő írásban.
(3) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület soron kívül tárgyalja. A sürgősségi indítvány, a sürgősség tényének rövid indoklásával, az összehívott ülést megelőző ötödik napot követően, és legkésőbb az ülés napján 10 óráig, írásban nyújtható be a polgármesternél.
(4) Sürgősségi indítványként a képviselő-testület napirendjére felvett előterjesztés bizottsági tárgyalás nélkül is tárgyalható.
(5) A polgármester röviden ismerteti az indítványt, majd lehetőséget ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására. A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(6) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.
17. A tanácskozás
28. § (1) A polgármester a képviselőkhöz rendelt képviselői egységen (a továbbiakban: egység) történő bejelentkezés alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét.
(2) Amennyiben az ülés határozatképes, a polgármester előterjeszti az ülés napirendi javaslatát.
(3) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
29. § (1) A polgármester minden beterjesztés felett külön vitát nyit.
(2) A képviselő-testület először a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót tárgyalja meg, majd a bizottság elnöke, a polgármester, és a jegyző - ebben a sorrendben - tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(3) A napirendi pontok érdemi tárgyalását - legfeljebb 5 percben - szóbeli kiegészítés előzheti meg, melynek megtételére az előterjesztő, vagy az általa felkért, legalább tanácskozási joggal rendelkező személy jogosult.
(4) A kiegészítésre jogosulthoz a képviselő-testület tagjai, és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek.
(5) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeiről szükség szerint tájékoztatja a képviselő-testületet.
30. § (1) A vita során a polgármester az egységen történő bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót.
(2) A napirendi pont szerinti ügytől való eltérés miatt a polgármester a hozzászólótól a szót megvonhatja.
(3) Ügyrendi hozzászólásra történő jelentkezés esetén az általános szabályok szerinti sorrend nem érvényesül, a jelentkező soron kívül kap szót. Több ügyrendi kérdésben való bejelentkezés esetén, a polgármester az egységen történő ügyrendi bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót.
(4) A jegyző amennyiben az ülés során a képviselő-testület működésére vonatkozó szabálytalanságot észlel, köteles azt haladéktalanul jelezni. Ennek érdekében ügyrendi hozzászólásra jelentkezik, mely alapján a polgármester minden hozzászólásra jelentkezőt megelőzően, időkorlátozás nélküli hozzászólásra adja meg a szót.
31. § (1) A kérdések elhangzását megelőzően az előterjesztést véleményező bizottság elnöke ismerteti a bizottság határozatát legfeljebb 5 percben.
(2) A vita megkezdését megelőzően a képviselő-testület tagjai, valamint a tanácskozási joggal meghívottak egy esetben, legfeljebb öt percben kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz, melyre hozzászólásonként legfeljebb 5 percben kell választ adni.
(3) A kérdések lezárását követően a képviselő-testület tagja egy alkalommal 5 perc időtartamban szólalhat fel. Újabb hozzászólásra a polgármester két esetben legfeljebb 3 perc időtartamra adhat engedélyt.
(4) A tanácskozási joggal rendelkezők egy esetben, legfeljebb 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.
(5) Vita közben más felszólalásával kapcsolatos észrevétel megtételére bármelyik képviselő-testületi tag és tanácskozási joggal meghívott 2 perc időtartamban szólhat hozzá ismételten.
32. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások korlátozására ügyrendi kérdésként a képviselő-testület bármelyik tagja tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) Bármelyik képviselő-testületi tag ügyrendi kérdésként javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását a következő képviselő-testületi ülésen történő ismételt napirendre tűzés mellett, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője legfeljebb 5 percben kaphat szót hozzászólásra.
33. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról döntsön a testület.
(2) A módosító, kiegészítő javaslatok szavaztatásának sorrendjét azok elhangzásának sorrendje határozza meg.
34. § A polgármester a nyilvános ülés végén, a kérdéseket és interpellációkat megelőzően, tájékoztatást ad a lakosság, valamint a képviselő-testület érdeklődésére számító kérdésekről, eseményekről, melyekhez kapcsolódóan a képviselők kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez.
18. Az ülés rendje
35. § (1) Ügyrendi kérdésként személyes megjegyzést tehet az a képviselő, aki a vita során a személyét ért támadást kívánja visszautasítani, vagy aki az általa kifejtett állásponttal kapcsolatos félreértést kívánja tisztázni.
(2) A személyes megjegyzésre, mint hozzászólásra a 31. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ebben a jogkörében:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától,
b) rendre utasítja azt, aki a (4)-(6) bekezdésekben foglalt szabályokat megszegi,
c) megvonja attól a felszólalótól a szót, aki a jelenlévő vagy távollévő személyt sértegeti, rávonatkozóan sértő kifejezést, megengedhetetlen, nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző hangnemet használ.
(4) Az ülésen szórólap, ismeretterjesztő kiadvány, egyéb írásos dokumentáció a polgármester engedélyével bocsátható rendelkezésre.
(5) Nyilvános ülésen a képviselő-testület tagjai és más jelenlévők a tanácskozóhelyiségben csak azt az adatrögzítésre és továbbításra alkalmas elektronikai eszközt használhatják, mely képviselői, közszolgálati, meghívotti, sajtó tevékenységükhöz elengedhetetlenül szükséges.
(6) Zárt ülésen a jelenlévők a tanácskozóhelyiségben csak azt az adatrögzítésre és továbbításra alkalmas elektronikai eszközt használhatják, mely munkájukhoz, feladatellátásukhoz elengedhetetlenül szükséges. Senki nem használhat azonos idejű adattovábbítás céljából elektronikai eszközt.
(7) A képviselő-testület a vita lezárása után a döntési javaslatot nem tartalmazó tájékoztató tudomásul vételéről, rendelettervezetről, vagy határozati javaslatról szavaz.
(8) A polgármester a tanácskozás megkezdésétől számított legalább másfél óránként 10 perc szünetet rendel el.
19. Az érintettség bejelentésének elmulasztása
36. § Amennyiben az önkormányzati képviselő érintettségét nem jelenti be, és erről a polgármesternek tudomása van, felhívja a képviselő figyelmét bejelentési kötelezettségére. Amennyiben az érintettség a képviselő-testületi döntést követően válik valószínűsíthetővé, a polgármester a szavazás eredményétől függően mérlegeli, hogy megtárgyalásra ismét a képviselő-testület elő terjeszti-e az előterjesztést.
20. Határozathozatal
37. § (1) A képviselő-testület a határozatait általában egyszerű többséggel hozza, több döntést igénylő napirendi pont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.
(2) A képviselő-testület minősített többséggel dönt
a) díszpolgári cím adományozásáról,
b) tízmillió Ft értékhatár feletti hitelfelvételről,
c) a következő költségvetési évre vagy évekre vonatkozó kötelezettségvállalásról.
(3) Név szerint szavazást kell tartani a képviselő-testület bármelyik tagjának javaslatára, ha a név szerinti szavazást törvény nem zárja ki, és a képviselő-testület vita nélkül úgy határozott, vagy a megválasztott képviselők több mint fele indítványozza.
(4) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, törve az évszámmal, zárójelben az elfogadás hónapja és napja, valamint „önkormányzati határozat” megjelöléssel, valamint a tárgyának megjelölésével kell ellátni.
38. § (1) A testületi határozatokról a jegyző határidős nyilvántartást vezet.
(2) A határozatokat, a végrehajtási határidőt megelőzően megfelelő határidőben, de legkésőbb a testületi ülést követő 15 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek, és a határozatban értesítésre megjelölt személyeknek. A megküldésről a jegyző által kijelölt köztisztviselő köteles gondoskodni.
39. § A nyilvános ülésen hozott döntéseket, valamint a zárt ülésen hozott közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó határozatokat az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
21. Rendeletalkotás
40. § (1) A kötelező önkormányzati rendeletalkotáson kívüli szabályozás szükségességéről kezdeményezés alapján dönt a képviselő-testület.
(2) Az önkormányzati rendelet alkotását bárki kezdeményezheti.
(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, aki a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti a szabályozás szükségességéről szóló döntés érdekében.
(4) Ha az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezi rendelet megalkotását, azt úgy kell tekinteni, mintha a (3) bekezdésben foglaltak szerint járt volna el.
(5) Ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy a szabályozás szükséges, vagy ha kötelező a rendelet kiadása, a szabályozási koncepció, majd annak elfogadását követően a rendelettervezet szakmai előkészítését a jegyző végzi.
(6) Nem kell szabályozási koncepciót készíteni, ha rendeletnek a hatályosulásának vizsgálatával alátámasztott felülvizsgálatára kerül sor.
41. § (1) A képviselő-testület az előkészítésben való részvétellel megbízhatja a bizottságát, vagy szakértőt is felkérhet.
(2) A rendelettervezetet a polgármester, bármely önkormányzati képviselő, vagy a jegyző terjeszti elő.
(3) Amennyiben a rendelettervezet alapján várhatóan a község lakosságának, a gazdálkodó személyeknek, szervezeteknek - vagy annak azonos tevékenységi körrel működő csoportjának - a 30%-át a szabályozás tervezete alapján kötelezettség terheli, a tervezet egy példányának az önkormányzati portálon való közzététellel a társadalmi részvétel biztosítása érdekében vitára kell bocsátani. A beérkezett észrevételeket és javaslatokat - a névtelenül eljuttatott vélemények kivételével - a rendelettervezethez fűzött indoklásban ismertetni kell.
42. § (1) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet megjelölését, tárgyát, megalkotásának, kihirdetésének és hatályba lépésének, valamint hatályvesztésének időpontját.
(2) A rendeletet az önkormányzat honlapján kell kihirdetni.
22. Végrehajtás és ellenőrzés
43. § (1) Az önkormányzati döntések eredményes végrehajtásáért a polgármester, a jegyző, vagy a határozatban végrehajtás felelőseként megjelölt más személy a felelős.
(2) A határozatok végrehajtása során a polgármester gondoskodik az összetett vagy több szerv közreműködését igénylő határozatok végrehajtásának tervszerű ütemezéséről.
(3) Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtásáért felelős személy a végrehajtást akadályozó körülményt észlel, arról köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
(4) A határozat végrehajtásáról annak felelőse a határozat határidejének lejártát követő 14. napig készíti el a képviselő-testület részére jelentését.
23. Hallgatóság, nyilvánosság
44. § (1) A képviselő-testület ülése - a zárt ülés kivételével - nyilvános, azon hallgatóság lehet jelen, erre tekintettel az ülést olyan helyiségben kell tartani, ahol a hallgatóság - figyelemmel a várható érdeklődésre is - jelen tud lenni.
(2) Hozzászólásra a hallgatóság nem jogosult, azonban az érdekelt személy kérelmére hozzászólási lehetőséget biztosíthat a polgármester.
24. A szavazás
45. § (1) A képviselők a szavazás során igen, nem, vagy tartózkodás szavazattal gyakorolják döntési jogkörüket. A szavazás az egység szavazás felületén található gombja valamelyikének megnyomásával történik.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző a jelenlévő képviselő-testületi tagok nevét betűrendben felolvassa, akik ezt követően a leadott szavazatukat hangos szóval kimondják. Utolsónak a polgármester adja le szavazatát.
(3) A titkos szavazás az (1) bekezdésben meghatározottak szerint történik, de a szavazás során a szavazat és az azt leadó képviselő kapcsolatának rögzítése nem történik meg.
(4) Amennyiben a digitális szavazatszámláló rendszer működésében üzemzavar áll be, úgy a nyílt szavazást az igen, a nem, és a tartózkodás kérdésére felemelt kézzel kell lebonyolítani.
(5) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.
(6) Amennyiben a digitális szavazatszámláló rendszer üzemzavara miatt a titkos szavazást nem lehet azzal lebonyolítani, az eljárás a következő: a titkos szavazás lebonyolítását a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság végzi, a szavazás szavazólappal történik. A bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az érvényes szavazatok esetén az igen, a nem és tartózkodás számát, a szavazás eredményét, a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek. A titkos szavazásról ebben az esetben külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni a szavazással kapcsolatos iratokkal együtt.
25. Interpelláció
46. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökeihez és a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpelláció önkormányzati ügyekre, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó helyi közügyekre terjeszthető be, mely
a) problémát tár fel,
b) probléma megszüntetésére vár választ,
c) mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet,
d) másképp nem orvosolható panasz ügyében megoldást kér.
(2) Az interpellációt írásban vagy szóban lehet beterjeszteni. Az interpellációt írásban, a képviselő-testületi ülésen, vagy az ülést megelőzően a polgármesterhez lehet benyújtani, melyet a polgármester a nyilvános ülés végén ismertet.
(3) Az ülésen beterjesztett interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban választ kell adni. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően 72 órával korábban került sor, úgy arra az ülésen kell írásban választ adni. Amennyiben az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját beterjeszteni nem lehet.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Azonnali válasz esetén azonnal, írásbeli válasz esetén a következő ülésterv szerinti ülésen. Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(5) Ha a választ nem fogadja el a képviselő-testület, az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendel el. Ezzel a polgármestert, vagy a képviselő-testület bizottságát bízza meg. A vizsgálat elrendelése esetén lehetőséget kell adni arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vegyen.
(6) A vizsgálat megállapításait a következő munkaterv szerinti testületi ülésen ismertetni kell.
(7) Az interpellációkról és az arra adott válaszokról a jegyző nyilvántartást vezet.
26. A kérdés
47. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, előkészítési, döntési kérdéskörben az önkormányzati képviselő által tett felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdést írásban vagy szóban lehet előterjeszteni.
(3) A szóbeli kérdés feltételére, valamint a válasz megadására egyaránt 5 perc idő áll rendelkezésre. A kérdésre a válasz írásban is megadható.
(4) A kérdésekről és az arra adott válaszokról az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.
27. A közérdekű bejelentés
48. § (1) A közérdekű bejelentés a más szervezet feladat- vagy hatáskörébe tartozó ügyben tett bejelentés, vagy a jegyzőhöz intézett tudakozódás.
(2) A közérdekű bejelentést szóban lehet előterjeszteni.
(3) A közérdekű bejelentést a jegyző eljuttatja a feladat- vagy hatáskörrel rendelkező szervezethez, majd az arra kapott választ megküldi a bejelentőnek.
28. A jegyzőkönyv
49. § (1) A képviselő-testület üléséről szószerinti, digitális formában rögzített jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a beterjesztéseket, a jelenlét nyilvántartását, az ülés teljes hanganyagát, a szavazások eredményét, valamint a döntéseket.
(2) A szószerinti jegyzőkönyv alapján a tanácskozást követő 15. napig írásos jegyzőkönyv készül.
50. § A települési képviselő kérése esetén - indokolt esetben - hozzászólását, írásban benyújtott hozzászólását szó szerint kell az írásos jegyzőkönyvbe foglalni.
51. § (1) A jegyzőkönyvekkel kapcsolatos feladatok elvégzéséért, valamint a szószerinti jegyzőkönyv archiválásáért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvekbe történő betekintés lehetőségének a jogszabályi keretek közötti biztosításáért a jegyző felelős.
(3) Kizárólag a képviselő-testület nyilvános üléséről képfelvétel is készülhet, melyet a hangfelvétellel együtt közzé lehet tenni.
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyet elkülönítve kell kezelni. A zárt ülésen hozott - a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó jogszabály alapján - közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő határozat nyilvános, a zárt ülési jegyzőkönyv ezen része megtekinthető.
29. A közmeghallgatás
52. § (1) A képviselő-testület ülésének keretében évente legalább egyszer, a munkatervében meghatározottak szerinti időpontban, valamint a képviselők legalább felének indítványára közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatáson évente egyszer tájékoztatást ad a polgármester az önkormányzat gazdálkodásáról.
(3) Közmeghallgatást egy témában is tarthat a képviselő-testület.
(4) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot úgy kell tájékoztatni, hogy arról legalább 5 nappal az ülés előtt tudomást szerezhessen.
(5) A közmeghallgatáson a hozzászólásokra, kérdésekre nyitva álló idő személyenként 5 perc, ismételt hozzászólás esetén további egy alkalommal 2 perc.
30. Lakossági fórum
53. § Az önkormányzati képviselő a választók sajátos problémáinak megismerésére évente legalább egy alkalommal lakossági fórumot tart. Az elhangzottakról a képviselő a képviselő-testületet tájékoztatja.
31. Együttműködés nem önkormányzati szervekkel
54. § (1) Az Képviselő-testület szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében, a hozott határozatok végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében együttműködnek a nem önkormányzati szervekkel.
(2) Az együttműködési megállapodásokat az önkormányzat nevében, képviselő-testület döntése alapján a polgármester jogosult megkötni.
(3) A polgármester az együttműködési megállapodásokról, szerződésekről és azok megvalósulásáról a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.
32. A tiszteletdíj
55. § A kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület csökkenti, vagy megvonja.
33. Záró rendelkezések
56. § (1) Ez a rendelet 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kuncsorba Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelet és a helyi népszavazásról szóló 9/2017. (X.27.) önkormányzati rendelet.
A 16. § (2) bekezdése a Kuncsorba Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a Kuncsorba Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Kuncsorba Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2023. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kuncsorba Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.