KUNCSORBA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

JÓVÁHAGYTA:  5/2019.(IV.25.) számú rendeletével

Kuncsorba  Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Kuncsorba Községi Önkormányzat Képviselő-testületének  5/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelete

                              a Kuncsorba Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Kuncsorba Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Kuncsorba Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye 5412. Kuncsorba, Dózsa György út 26.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet Kuncsorba Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Az Önkormányzat illetékességi területe Kuncsorba község közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzat hivatalának neve Tiszatenyői Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(6) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe www.kuncsorba.hu.

(7) Kuncsorba község címere álló, középen hasított, bal oldalt enyhe domború íven vágott aszimmetrikus tárcsapajzs. A pajzs jobb oldali felső csúcsa haránt irányba letört. A pajzsot kettős fekete kontúrú aranykeret veszi körbe. A pajzs felső pereme homorú. A pajzsmagasság és szélesség aránya: 6:5.

(8) A pajzs jobb oldali kék mezejében a község római katolikus templomának stilizált képe van, a templom jobb oldalán a toronysüveg mellett hatágú aranycsillag ragyog.

(9) A pajzs bal oldali vágott felső piros mezejében vágtázni készülő ezüstszínű ló hátsó két lábával megérinti az alsó zöld mező felső domborulatát, mely zöld mezőben két arany búzakalász követi a címerpajzs ívét.

(10) A címerpajzs alatt fecskefark-végződésű, fekete kontúrú, hullámos szalagon „KUNCSORBA” felirat olvasható. A szalag kívül arany, belül zöld bevonatú. A felirat zöld, fekete kontúrral. A szalag érintkezik a címerpajzs csúcsával, valamint jobb és bal, íves oldalával.

(11) A tárcsapajzs felső peremét aranyleveles, levelek közt gömbös, piros, fehér és zöld kövekkel ékített korona díszíti.

(12) Az Önkormányzat pecsétje kör alakú, benne körfelirat “Községi Önkormányzat Kuncsorba" helyezkedik el, középen a Magyar Köztársaság címere.

(13) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén a Magyar Köztársaság hivatalos címerét kell használni, a köríven az alábbi felirattal:

1. Polgármester Kuncsorba;
2. Tiszatenyői Közös Önkormányzati Hivatal Kuncsorbai Kirendeltsége

II. FEJEZET

Az Önkormányzat feladata és hatásköre

2. §

(1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 21. § (1) bekezdése szerinti feladatokat.

(2) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat.

(5) Az Önkormányzat a Képviselő-testület önkormányzati feladat- és hatáskörének, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában vehet részt vagy ahhoz csatlakozhat. A Képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során az Mötv. 87-95. §-aiban foglalt rendelkezések szerint jár el.

3. §

A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében a gazdaságélénkítő munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik Törökszentmiklós és térsége önkormányzataival.

4. §

(1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a feladat

1. nem tartozik más személy kizárólagos feladat és hatáskörébe,
2. megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően ellátandó feladatainak ellátását,
3. ellátásához a szükséges feltételekkel rendelkezik.

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(3) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni a Képviselő-testületnek.

5. §

(1) A Képviselő-testület hatásköre kizárólag rendeletben ruházható át és vonható vissza.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a soron következő testületi ülésen a hatáskör címzettjei beszámolnak.

(3) Ha az átruházott hatáskör birtokosa olyan kérdésben dönt, amelyre felhatalmazással nem rendelkezik, vagy azt a képviselő-testület már visszavonta, a döntés érvénytelen és nem végrehajtható. Az érvénytelen döntést a Képviselő-testület megsemmisíti.

III. FEJEZET

A Képviselő-testület szervezete és működése

A Képviselő-testület

6. §

A települési képviselők száma a polgármesterrel, valamint az alpolgármesterrel együtt 5 fő. Kuncsorba Községi Önkormányzat Képviselő-testülete tagjainak névjegyzékét e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

A Képviselő-testület alakuló, rendes- és rendkívüli ülése

7. §

(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

1. a polgármester eskütétele (esküvevő: a korelnök),
2. a települési képviselők eskütétele (esküvevő: a polgármester)
3. a polgármester illetményének megállapítása.

(3) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább a munkatervben meghatározott számban és időben rendes ülést tart.

(4) A Képviselő-testület ülését haladéktalanul össze kell hívni a munkatervben nem szereplő időpontban (rendkívüli ülés) is

1. az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben,
2. ha a Képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
3. ha a testületi ülés összehívását – jogszabályban rögzített feltételek fennállása esetén – más hivatalos szervek kezdeményezik,
4. helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés elbírálására, eredményes népszavazás esetén pedig az eredmény végrehajtásának megtárgyalására és biztosítására,
5. ha az előző ülés határozatképtelenség miatt meghiúsult,
6. a jegyző indítványára jogszabálysértés megszüntetésére, ha az a rendes ülésig nem halasztható,
7. ha a polgármester megítélése szerint munkaterven kívüli esetben a Képviselő-testület összehívására van szükség.

(5) A rendkívüli ülés kezdeményezésére irányuló indítványt az ülés összehívására jogosultnál kell előterjeszteni. Az indítványban javaslatot kell tenni az ülés időpontjára.

(6) A Képviselő-testület üléseit a Hivatal tanácskozó termében tartja.

A munkaterv

8. §

(1) A Képviselő-testület a tervezett ülések naptári nap szerinti időpontját munkatervében állapítja meg.

(2) Az éves munkatervet a tárgy évet megelőző december havi rendes ülésen a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(3) A munkaterv tartalmazza:

1. az ülések tervezett időpontját,
2. az adott ülések napirendjeit,
3. az előterjesztő megnevezését,
4. az előterjesztésben közreműködőket,
5. az előterjesztés tárgyalására meghívottakat.

(4) A munkaterv tervezetéhez javaslatot kell kérni

1. a települési képviselőtől
2. a Képviselő-testület állandó bizottságától (a továbbiakban: Bizottság)
3. az alpolgármestertől
4. a jegyzőtől.

Javaslat legkésőbb a munkaterv megtárgyalásának tervezett napja előtt 15 nappal nyújtható be.

Előterjesztések

9. §

(1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés

1. a munkatervbe felvett napirendről beszámoló, jelentés, tájékoztató,
2. döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul.

(2) A Képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be

1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. a jegyző,
4. a Bizottság,
5. legalább 3 települési képviselő,
6. Kuncsorba Községi Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv, intézmény,
7. azon gazdasági társaság, melyben Kuncsorba Községi Önkormányzat többségi tulajdonnal rendelkezik,
8. a helyi közérdeket, közbiztonságot és köznyugalmat szolgáló közintézmény, közigazgatási szerv.

(3) Az előterjesztést jogszerűségi ellenőrzés céljából a testületi ülést megelőző 10 nappal kell benyújtani a jegyző részére.

(4) A testületi ülésre az előterjesztés írásban nyújtható be.

(5) Az előterjesztés tartalmi követelményei

1. a tárgy pontos meghatározása,
2. az előkészítésben résztvevők megnevezése,
3. az eltérő vélemények megjelölései és annak indokai,
4. mindazon körülmények, összefüggések feltárása, tényszerű információk közlése, amelyek indokolják a meghozandó döntést.

(6) Az előterjesztés megállapításain alapuló feladatmeghatározást a határozati javaslat tartalmazza, melynek

1. szervesen kell kapcsolódnia az előterjesztés megállapításaihoz,
2. törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie,
3. amennyiben a végrehajtásnak több módja is lehetséges, döntési alternatívákat kell megjelenítenie,
4. rendelkeznie kell ugyanabban a tárgykörben korábban hozott testületi határozatokról,
5. rögzíteni kell a végrehajtásért felelőst,
6. meg kell jelölnie konkrét naptári napban a végrehajtási határidőt, amennyiben az lehetséges.

(7) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés szakmai megalapozása érdekében. A jegyző (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének ebben az esetben is érvényesülnie kell.

Sürgősségi indítvány

10. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely nem szerepel az ülés meghívójában. Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülés tartását legalább 2 órával megelőzően, írásban nyújtható be a polgármesternél.

(2) Sürgősségi indítványt a 9. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott személyek terjeszthetnek elő.

(3) A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel dönt a napirendi pontok elfogadását megelőzően. Amennyiben a polgármester vagy települési képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani a napirendi pontok elfogadását követően.

(4) Ha a Képviselő-testület nem támogatja a sürgősséget, akkor az indítványt napirendi javaslatként kell kezelni és a napirendre tűzésének időpontjáról a Képviselő-testület dönt.

A Képviselő-testület ülésének összehívása

11. §

(1) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester jogosult az ülés összehívására és vezetésére. Ha a polgármester és az alpolgármester egyaránt akadályoztatva van, a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A Képviselő-testület munkatervnek megfelelő rendes üléseit a hónap utolsó szerdai napjára kell összehívni, rendkívül indokolt esetben ettől el lehet térni.

(3) A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívó tartalmazza

1. az ülés helyét és időpontját,
2. a javasolt napirendet napirendi pontonként, továbbá azok előterjesztőit, előadóit,
3. a napirendi pontok tárgyalásához tanácskozási joggal meghívottakat.

(4) A meghívó és az ülés anyagának (előterjesztés) elkészíttetése a jegyző feladata.

(5) A meghívót és az ülés anyagát (előterjesztés)

1. a rendes ülés előtt legalább 5 nappal,
2. rendkívüli ülés – kivéve a kivételes körülmények fennállása esetén a szóban összehívott ülést – előtt legalább 24 órával

kell elektronikus formában – amennyiben ez nem lehetséges papírformátumban – elérhetővé tenni a Képviselő-testület tagjainak.

(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt négy órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, de a sürgősség okát közölni kell.

(7) Az ülésre meg kell hívni

1. a Képviselő-testület tagjait,
2. a jegyzőt,
3. a Hivatal csoportvezetőit,
4. a napirendi pontok előadóit,
5. a Bizottság azon tagjait, akik nem települési képviselők,
6. a helyben megválasztott országgyűlési képviselőt,
7. akiket a polgármester, a jegyző és a Képviselő-testület indokoltnak tart.

(8) Az ülés helyéről és időpontjáról, a napirend tartalmáról a meghívó közlésével egy időben a választópolgárokat

1. a meghívónak a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével,
2. Kuncsorba Község hivatalos honlapján,
3. szükség szerint egyéb médiafelületeken

kell tájékoztatni.

(9) A (8) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható azokra a napirendi pontokra, amelyek esetén zárt ülést kell vagy lehet tartani. A zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható napirendi pontok előterjesztéseit kizárólag a (7) bekezdés a)-b) és d) pontban megjelölt személyek illetve érintettségük esetén az önkormányzati intézmények vezetői, a Kuncsorba Községi Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság ügyvezetője és a Bizottság nem települési képviselő tagja(i) kaphatják meg.

(10) A Képviselő-testület ülésén a települési képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(11) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

1. a helyben megválasztott országgyűlési képviselőt,
2. a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjét.

(12) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan

1. a napirendi pont előadóját és a tárgya szerint érintetteket,
2. a Bizottság nem települési képviselő tagjait,
3. az előterjesztő által javasolt személyeket.

A Képviselő-testület ülésének vezetése

12. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester nyitja meg, majd megállapítja az ülés határozatképességét a jelenlévő Képviselő-testületi tagok számának ismertetésével.

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele jelen van.

(3) Amennyiben az ülés vezetője megállapítja, hogy az ülés határozatképtelenség miatt nem tartható meg, azt az elmaradt vagy megszakadt ülést követő 8 napon belüli időpontban, változatlan napirenddel ismételten össze kell hívni.

(4) Az ülés határozatképességét valamennyi döntés előtt vizsgálni kell. Ha az ülés berekesztése előtt az ülés határozatképtelenné válik, a polgármester

1. a határozatképesség helyreállításáig szünetet rendelhet el, ha valószínűsíthető, hogy az ülés egy órán belül határozatképessé válik,
2. az ülést berekeszti, ha nem valószínűsíthető, hogy az ülés egy órán belül határozatképessé válik vagy az egy órás szünet eredménytelenül letelik.

(5) Ha az ülés határozatképes, az ülés vezetője tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a távolmaradt képviselők közül ki jelentette be távollétét, illetve ki az, aki az ülésen való részvételben akadályozott.

13. §

(1) Az ülés nyilvánossága az állampolgárnak az ülésen való jelenlét lehetőségét biztosítja, de az ülést vezető dönt arról, hogy az állampolgárnak hozzászólási jogot biztosít-e.

(2) Hozzászólási jog biztosítása esetén a hozzászólás időtartama a három percet nem haladhatja meg állampolgáronként.

14. §

(1) Egyes napirendi pontokat vagy azok részeit az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott esetekben zárttá kell nyilvánítani vagy azok zárttá nyilváníthatók. Törekedni kell arra, hogy a zárt ülésen tárgyalásra kerülő napirendi pontok egymás után következzenek és az ülés elején vagy végén kerüljenek sorra.

(2) Zárt ülés tartását a polgármester vagy a települési képviselő kezdeményezheti.

15. §

(1) A polgármester a rendes ülés napirendi pontjainak előterjesztése előtt szóban tájékoztatja az ülés résztvevőit a Képviselő-testület előző rendes ülése óta történt fontosabb eseményekről, majd az annak tartalmával összefüggő kérdésnek, bejelentésnek helyt adhat, képviselőnként kettő perc időtartamban.

(2) A kérdésekre a polgármester – választása szerint – nyomban, az ülés végén vagy írásban, az ülést követő 15 napon belül válaszol. Az írásban közölt választ valamennyi települési képviselő részére meg kell küldeni.

(3) Amennyiben az ülést nem a polgármester vezeti, a két ülés közötti fontosabb eseményekről szóló tájékoztató a következő ülésre napolható.

16. §

(1) A 15. § szerinti tájékoztató elfogadását követően az ülés vezetője előterjeszti a napirendi javaslatot. Amennyiben a meghívóban közölt javaslathoz képest nincs változtatás, elegendő utalni a meghívóban közöltekre.

(2) A napirendről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A meghívóban nem szereplő napirendi javaslatokat indokolni szükséges.

(4) A napirendre tett javaslatok szavazásakor az ülés vezetője először a kiegészítő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, majd az elfogadott kiegészítésekkel korrigált javaslatot teszi fel szavazásra.

(5) A napirend megszavazását követően kezdhető meg a napirendi pontok tárgyalása.

A napirendi pont tárgyalása, elnapolása, napirendről való levétele

17. §

(1) A Képviselő-testület a napirendi pontokat egyenként, a napirendben szereplő sorrendben tárgyalja.

(2) A települési képviselő az adott napirendi pont tárgyalása előtt köteles bejelenteni személyes érintettségét.

(3) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját csökkentheti.

18. §

(1) A napirendi pont tárgyalása előtt az előterjesztő, szakelőadó – legfeljebb 5 percben – a napirendi ponthoz a vita előtt szóbeli kiegészítést, pontosítást, módosítást tehet, az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti, a szóbeli előterjesztést részletesen ismertetheti.

(2) A Képviselő-testület előterjesztést véleményező bizottságának elnöke vagy tagja ismerteti a Bizottság napirendi ponttal kapcsolatos véleményét.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak előterjesztéssel kapcsolatos kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz, a szakelőadóhoz, a jegyzőhöz, a meghívottakhoz és a Képviselő-testület tagjaihoz, amelyekre a megkérdezett válaszol.

(4) A kérdések és válaszok elhangzása után az ülés vezetője a hozzászólásoknak ad helyt.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott személyek az előterjesztésben foglaltakról – ha azok a döntéshozatal szempontjából jelentőséggel bírnak – véleményt nyilváníthatnak legfeljebb tíz perc időtartamban.

(6) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(7) A hozzászólásban a javasolt döntésre vonatkozó módosító indítvány tehető.

19. §

(1) Amennyiben a napirendi pont tárgyalása során kiderül, hogy a döntéshozatalhoz más szerv vagy személy előzetes döntése, valamilyen feltétel teljesülése szükséges, a napirendet a Képviselő-testület leveszi napirendről.

(2) Le kell venni napirendről azt a napirendi pontot, amelynek tárgyalása során tisztázódik, hogy a Képviselő-testületnek már nem szükséges dönteni, vagy nem jogosult a döntéshozatalra.

(3) A napirendi pont levételéről, elnapolásáról a Képviselő-testület haladéktalanul szavaz.

20. §

(1) A napirendi pont tárgyalását a polgármester lezárja, ha nincs további hozzászólás.

(2) A napirendi pont tárgyalását követően – a szavazás előtt – lehetőséget kell adni az előterjesztő, szakelőadó részére, hogy a vitában elhangzottakra észrevételt tehessen legfeljebb öt perc időtartamban.

(3) A szavazás előtt szót kell adni a jegyzőnek, amennyiben a javaslat jogszerűségét illetően észrevételt kíván tenni.

21. §

(1) A Képviselő-testület tagja jogosult legfeljebb kettő percben indokolást tartalmazó ügyrendi indítványt tenni.

(2) Ügyrendi indítvány a

1. a napirendi pont elnapolására, napirendről való levételére,
2. rendreutasítás megtételére,
3. a napirendi pont tárgyalásával kapcsolatos egyéb kérdésre,
4. zárt ülés elrendelésére,
5. névszerinti vagy titkos szavazásra

vonatkozó indítvány.

(3) Az ügyrendi indítvány megtételére soron kívül kell megadni a szólás lehetőségét, feltéve, hogy az indítvány ügyrendi jellegét az indítványozó előre jelezte.

(4) A napirendi pont tárgyalásával kapcsolatos egyéb kérdésre vonatkozó ügyrendi indítvány megtételére a jegyző is jogosult, amennyiben a jogszerűségi jelzési kötelezettségét kívánja teljesíteni.

Tárgyalási szünet

22. §

A napirendi pontok tárgyalása között a polgármester szünetet rendelhet el.

Az ülés rendjének fenntartása

23. §

(1) Az ülés vezetőjének feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.

(2) Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető köteles

1. figyelmeztetni azt a hozzászólót, aki a hozzászólásra kapott időtartamot túllépte, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
2. rendreutasítani azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
3. figyelmeztetni azt az ülésen jelenlévő választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
4. az ülés elhagyására kötelezni azt a választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja vagy méltatlan magatartást tanúsít.

(3) A polgármester a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseit vitatni, visszautasítani nem lehet.

(4) Amennyiben a települési képviselő figyelmeztetés ellenére nem tartja be a hozzászólási rendet, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása vagy az üléshez méltatlan magatartást tanúsít, az ülés vezetője javasolja a Képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek csökkentsék a tiszteletdíját. A Képviselő-testület az ügyben határozatot hoz.

(5) A hallgatóság a nyilvános ülésen a számukra kijelölt helyen foglalhatnak helyet és az ülés rendjét nem zavarhatják. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a rendzavarót az ülésvezető figyelmezteti. Ha a figyelmeztetés ellenére a rendzavarás megismétlődik, annak elkövetőjét az ülés vezetője az ülésről kiutasíthatja. A kiutasított ellenszegülése esetén a kiutasítás végrehajtására hatósági intézkedés kezdeményezhető.

(6) Amennyiben az ülésen a hallgatóság rendzavarása az ülés folytatását akadályozza és a rend helyreállítása érdekében tett figyelmeztetés eredménytelen, az ülés vezetője a hallgatóságot az ülésről köteles kiutasítani. A kiutasítás fenntartásáról és megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.

(7) A hallgatóság kiutasításának végrehajthatatlansága esetén az ülés vezetője elhagyhatja a helyét, amellyel az ülés félbeszakad. A félbeszakadt ülés folytatását az ülés vezetője rendeli el. Az a napirendi pont, amelynek tárgyalása alatt az ülés félbeszakítása megtörténik, elnapolható.

A szavazás rendje

24. §

(1) A tárgyalás lezárását követően az ülés vezetője szavazásra bocsátja az előterjesztett javaslatot.

(2) Amennyiben a tárgyalás nyilvánosan történt, a szavazást is nyilvánosan kell lefolytatni, a zárt ülésen tárgyalt napirendi pontról történő szavazás kizárólag zárt ülésen történhet.

(3) A szavazás során először a módosító indítványokról külön-külön, majd az elfogadott módosításokkal korrigált, kiegészített javaslatról dönt a Képviselő-testület.

(5) Amennyiben az előterjesztő a módosító indítványt befogadja, úgy az az eredeti előterjesztés részének tekintendő és arról külön nem kell szavazni.

(6) A szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg.

(7) Ha a szavazás eredménye nem állapítható meg egyértelműen, a szavazást meg kell ismételni.

25. §

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A titkos szavazást a Képviselő-testület tagjaiból álló szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(3) A szavazatszámláló bizottság három főből áll. A Képviselő-testület a szavazatszámláló bizottság megválasztásáról vita nélkül jelöltenként dönt.

(4) A szavazólapok elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A titkos szavazás során leadott szavazatok összeszámlálásának idejére szünetet kell elrendelni.

(6) Szavazni kizárólag a szavazatszámláló bizottságtól átvett, a jegyző bélyegzőjének lenyomatával ellátott szavazólapon lehet. A szavazólapot tollal kell kitölteni.

(7) A szavazólap tartalmazza a szavazás időpontját (év, hó, nap), a szavazásra bocsátott kérdést vagy kérdéseket, az adható válaszokat („igen”, „nem”, „tartózkodom”) választás, kinevezés, megbízás esetén a jelöltek neveit.

(8) A szavazó kérheti a rontott szavazólap kicserélését.

(9) Az utolsó szavazat leadása után a szavazatszámláló bizottság a Képviselő-testület jelenlétében megsemmisíti a fel nem használt szavazólapokat és összeszámlálja az érvénytelen és érvényes szavazatokat.

(10) A szavazás eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza

1. a szavazás helyét és időpontját (év, hónap, nap),
2. a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és aláírását,
3. a szavazásra jogosultak számát,
4. az érvénytelen szavazatok számát,
5. az érvényes szavazatok számát összesen, a támogató és ellenszavazatok számát – jelöltek esetében a jelöltekre leadott szavazatok számát – külön-külön,
6. a szavazás eredményét (vagy eredménytelenségét),
7. a jegyző és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(11) A titkos szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki.

26. §

(1) A Képviselő-testület név szerinti szavazást tart a polgármester, alpolgármester, települési képviselő kezdeményezésére, amit a Képviselő-testület vita nélkül rendel el.

(2) Nem tartható név szerinti szavazás, ha titkos szavazásnak van helye.

(3) Név szerinti szavazás esetén az ülés vezetője a jelenléti ív szerint szólítja a Képviselő-testület tagjait, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” választ adhatnak. A polgármester utolsóként adja le szavazatát.

(4) A válaszokat a jegyzőkönyvvezető rögzíti és a szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

27. §

(1) A szavazás akkor eredményes, ha az Mötv. 47. (1)-(2) bekezdésben foglaltak teljesülnek.

(2) Eredménytelen a szavazás, ha sem az igen, sem a nem szavazatok száma nem haladja meg a jelenlévő képviselők számának felét, illetve minősített többség szüksége esetén, nem éri el az összes képviselő számának több mint a felét. Ebben az esetben a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

(3) Elutasított javaslat kizárólag akkor terjeszthető elő, ha a döntés előkészítését megismételték és annak során új tények, körülmények merültek fel.

A Képviselő-testület döntése

28. §

(1) A Képviselő-testület döntése lehet

1. határozat vagy
2. rendelet.

(2) A képviselő-testület a döntéseit az Mötv. 47. § (2) bekezdés szerinti egyszerű többséggel vagy minősített többséggel hozza.

(3) Minősített többség szükséges

1. az Mötv. 50. §-ban meghatározott esetekben,
2. e rendelet 10. § (3) bekezdése által szabályozott ügyekben,
3. a Képviselő-testület munkatervének elfogadásához,
4. a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához és visszavonásához,
5. az önkormányzati alapítású kitüntető címek adományozásához,
6. helyi népszavazás kiírásához.

(4) A Képviselő-testület feladatot meg nem határozó ügyekben állásfoglalást ad ki.

Rendeletalkotás

29. §

(1) Rendeletalkotást kezdeményezhet

1. a polgármester, alpolgármester,
2. a Bizottság,
3. a települési képviselő és
4. a jegyző.

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármester részére kell benyújtani.

(3) A jegyző köteles a rendelet előkészítésében részt venni.

(4) A rendelettervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértő közreműködése igényelhető.

(5) A rendelettervezetről a Bizottság véleményét ki kell kérni.

(6) A megalkotott rendeletet a jegyzőkönyvvel együtt a jegyző az ülést követő 15 napon belül elektronikus úton köteles megküldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(7) A megalkotott rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(8) A jegyző feladata a rendeletek hatályosulásának folyamatos ellenőrzése. A hatályos rendeleteket szükség szerint, de legalább négy évenként egyszer felül kell vizsgálni.

Határozathozatal

30. §

(1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő tíz napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelősnek.

Kérdés, interpelláció

31. §

(1) A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a Bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben kérdést tehet fel és interpellálhat.

(2) Az interpellációt írásban lehet megtenni.

(3) Az ülés vezetője az ülés kezdetén ismerteti a képviselők által addig írásban benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát. Ezt követően képviselőnként legfeljebb egy perc időtartamban egy szóbeli kérdés tehető fel az (1) bekezdésben meghatározott személyekhez, amelyekre a napirend elfogadását megelőzően kell választ adni.

(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület – vita nélkül – akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és a Képviselő-testület is külön dönt erről.

(6) Az interpellációt a Képviselő-testület ülése előtt legalább 8 nappal, a kérdést – az azonnali kérdés kivételével – a Képviselő-testület ülése előtt legalább 5 nappal írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki gondoskodik az interpelláltakhoz és kérdezettekhez való eljuttatásáról.

(7) A kérdésre vagy az interpellációra írásban is adható válasz, amelyet az ülést követő 30 napon belül valamennyi képviselőnek meg kell küldeni, ennek elfogadása tárgyában a Képviselő-testület a következő ülésén dönt.

(8) A Képviselő-testület az interpelláció alapján vizsgálatot is elrendelhet, amelynek lefolytatására megbízza a polgármestert, a Bizottságot vagy eseti bizottságot hoz létre. A vizsgálatról értesíteni kell az interpelláló képviselőt.

(9) A vizsgálat lefolytatásában nem vehet részt az, akihez interpelláltak és az, aki az interpellációval érintett döntés előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásában részt vett.

(10) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

Az ülés berekesztése

32. §

A napirendi pontok megtárgyalását követően az ülés vezetője az ülést berekeszti.

Jegyzőkönyv

33. §

(1) A Képviselő-testület ülései jegyzőkönyvének tizenöt napon belül, egy példányban történő elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl

1. a testületi ülésről és a szavazásról távolmaradt képviselők nevének felsorolását,
2. a meghívóban közölt napirendi javaslaton kívül javasolt napirendi pontokat,
3. az elfogadott napirendet tárgy, előterjesztő, szakelőadó és az eseti meghívottak feltüntetésével,
4. a szóbeli előterjesztések és kiegészítéseik tartalmát,
5. a kérdezők, hozzászólók nevét, a kérdések, hozzászólások tartalmát összefoglalóan,
6. a szóbeli módosító indítványokat,
7. a megalkotott rendeleteket, határozatokat,
8. a kérdésekre és interpellációkra adott válaszokat,
9. az ülésen történt valamennyi fontos eseményt.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell

1. a meghívót,
2. az írásos előterjesztéseket,
3. az írásban benyújtott módosító indítványokat,
4. az írásos tájékoztatókat,
5. az interpellációkat, írásban benyújtott kérdéseket,
6. a jelenléti ívet.

(4) A Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyző kezeli, amelyet elektronikus formában az ülést követő 15 napon belül a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjének megküld.

(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a titkos ügykezelés szabályai szerint kell kezelni.

(6) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyző gondoskodik. A Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvekbe és a zárt üléseken hozott döntésekbe az állampolgárok hivatali munkaidőben, hivatali dolgozó jelenlétében betekinthetnek, arról a vonatkozó szabályok szerint másolatot kérhetnek.

(7) A Képviselő-testület nyilvános ülései jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

Közmeghallgatás

34. §

(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha a képviselők fele indítványozza.

(2) A közmeghallgatásra a nyilvános rendes ülés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jelenlévő állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői rendelkeznek a kérdezés és hozzászólás jogával kérdésenként, hozzászólásonként legfeljebb négy perc időtartamban. Az időtartam az ügy sajátosságára tekintettel meghosszabbítható, amennyiben azt a Képviselő-testület engedélyezi.

(3) Amennyiben a kérdés, javaslat olyan ügyre vonatkozik, ami nem közérdekű, vagy amelyet zárt ülésen kell vagy lehet tárgyalni, a válaszadást meg kell tagadni vagy megtagadható.

Falugyűlés

35.

(1) Az Önkormányzat a lakosság tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítése érdekében falugyűlést tart, melynek időpontjára, napirendjére a polgármester tesz javaslatot a Képviselő-testület részére.

(2) A falugyűlésre a nyilvános rendes ülés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jelenlévő állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői rendelkeznek a kérdezés és hozzászólás jogával kérdésenként, hozzászólásonként legfeljebb négy perc időtartamban. Az időtartam az ügy sajátosságára tekintettel meghosszabbítható, amennyiben azt a Képviselő-testület engedélyezi.

(3) A falugyűlésen elhangzottakról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

IV. FEJEZET

Az Önkormányzat szervei és tisztségviselői

Az Önkormányzat szervei

36. §

1. Az Önkormányzat szervei

1. a Képviselő-testület bizottsága,
2. az Önkormányzat társulásai,
3. a Képviselő-testület hivatala (Hivatal).

37. §

(1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy eseti bizottságot választ.

2. A Képviselő-testület állandó bizottsága a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság.

3. A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság feladat- és hatáskörét jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

4. A Bizottság elnökét a Képviselő-testület, helyettesét a Bizottság választja meg a települési képviselő tagok közül.

5. A Bizottság tagja köteles a Bizottság munkájában aktívan részt venni, amennyiben három egymást követő ülésről indokolatlanul távol marad, a Bizottság elnöke a Képviselő-testületnél indítványozza bizottsági tagsága alóli felmentését.

6. A Bizottság szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.

7. A Bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a helyettese, mindkettő akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő tag hívja össze és vezeti.

8. A Bizottság ülését össze kell hívni, ha

1. a Képviselő-testület döntésének meghozatala előtt az előterjesztés vagy a döntésre szánt kérdés véleményezése szükséges,
2. a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntés meghozatala szükséges,
3. a polgármester indítványozza,
4. jogszabálysértés esetén azt a jegyző indítványozza, amennyiben a jogszabálysértés kiküszöbölésére megszabott határidő miatt az nem halasztható,
5. összehívása a fentieken túl szükséges.

9. A Bizottság ülését írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívót az ülést megelőzően legalább öt nappal, kivételes esetben 24 órával kell megküldeni. A meghívó tartalmára a 11. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A meghívóval meg kell küldeni a napirendi pontokhoz készített írásbeli előterjesztéseket is.

10. Az ülésre meg kell hívni

1. a Bizottság tagjait,
2. a települési képviselőt,
3. a polgármestert,
4. az alpolgármestert,
5. a jegyzőt,
6. a napirendi pontok előadóit,
7. akit az ülés összehívására jogosult indokoltnak tart.

(10) Az ülésre meghívott nem bizottsági tagok tanácskozási joggal rendelkeznek.

(11) A Bizottság az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről rendszeresen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

38. §

(1) A Képviselő-testület hivatala (Hivatal) az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat látja el.

Az Önkormányzat tisztségviselői

39. §

(1) A választópolgárok által megválasztott polgármester társadalmi megbizatásban látja el feladatát.

(2) A polgármester a Képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog ellátásával egyedileg megbízhatja az alpolgármestert, a jogi képviselőt vagy a települési képviselőt.

(3) A polgármester illetményét az alakuló ülésen a korelnök előterjesztése alapján, a Bizottság javaslatára állapítja meg a Képviselő-testület. A polgármester illetményének emelésére, jutalmazására a Bizottság tesz javaslatot.

40. §

(1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A Képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg.

(2) Az alpolgármester feladatait, munkarendjét a polgármester határozza meg. Az alpolgármester feladatait e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(3) Az alpolgármester tiszteletdíját képviselő-testületi határozat tartalmazza. 

41. §

(1) A települési képviselő köteles

1. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,
2. a Képviselő-testület, a Bizottság, a polgármester felkérése alapján részt venni az ülés előkészítésében,
3. tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az Önkormányzatot és a települést sérti,
4. a döntést – amennyiben az feladata – végrehajtani,
5. a tudomására jutott állami-, szolgálati és üzleti titkot megőrizni, megbízatása megszűnését követően is,
6. köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, évente egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

(2) A települési képviselő köteles a polgármesternek írásban bejelenteni, ha a Képviselő-testület ülésétől távol marad. A képviselő a képviselő-testületi ülés jelenléti ívén – a távozás és a visszaérkezés időpontjainak feltüntetésével – köteles megjelölni, ha a Képviselő-testület üléséről egy órát meghaladó időtartamra távozik.

(3) A távolmaradás igazoltnak tekintendő

1. ha annak oka halaszthatatlan elfoglaltság,
2. utólagos bejelentés esetén is a betegség.

(4) A (2)-(3) bekezdések irányadók a bizottsági ülésről történő távolmaradásra is.

(5) A települési képviselő tiszteletdíjban részesül, melynek összegét és csökkentésének – jelen rendelet rendelkezésein túl – jogcímeit külön rendelet szabályozza. 

42. §

(1) Amennyiben a Képviselő-testület tanácsnokot választ, tiszteletdíját külön rendeletben kell szabályozni.

(2) A tanácsnok feladatkörét a megválasztásáról szóló határozatban kell rögzíteni és a határozatot e rendelethez függelékként csatolni.

(3) A tanácsnok köteles a feladatkörét érintő területen észlelt tapasztalatokról a Képviselő-testületet tájékoztatni, amennyiben szükséges, intézkedéseket kezdeményezni.

43. §

A jegyző a Hivatal vezetőjeként

1. a polgármester útmutatásának megfelelően gondoskodik a Képviselő-testület és a Bizottság elé kerülő előterjesztések elkészítéséről,
2. állást foglal az előterjesztések jogszerűségéről,
3. állást foglal a polgármester, az alpolgármester által feltett jogértelmezési kérdésekben,
4. tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről,
5. szervezi a Képviselő-testület és a Bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok végrehajtását, az ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését,
6. gondoskodik jelen rendelet mellékleteinek folyamatos aktualizálásáról,
7. tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, a polgármesternek, a Bizottságnak, a települési képviselőnek az Önkormányzatot érintő fontosabb jogszabályokról.

V. FEJEZET

Az Önkormányzat költségvetése

44. §

(1) Az Önkormányzat bevételeit és kiadásait éves költségvetésben rendelettel állapítja meg.

(2) A költségvetési évet követően a polgármester a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelet-tervezetet terjeszt a Képviselő-testület elé.

(3) A költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezeteket nyilvános és rendes ülésen kell tárgyalni és elfogadni. A költségvetési rendelet módosítására nyilvános rendkívüli ülésen is sor kerülhet. 

Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

45. §

(1) A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külső szakértő igénybevételével gondoskodik.

(2) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság feladatkörébe tartozik

1. az Önkormányzat és intézményei éves költségvetési javaslatának, a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámolók tervezeteinek véleményezése,
2. a költségvetési bevételek és a vagyonváltozás alakulásának figyelemmel kísérése, az azt előidéző okok értékelése,
3. a hitelfelvétel indokainak és gazdasági megalapozottságának vizsgálata, a pénzkezelési szabályzat betartásának, a bizonylati rend és -fegyelem érvényesítésének ellenőrzése.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

Hatályba léptető rendelkezések

46. §

Jelen rendelet 2019. április 25. napján lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

47. §

Az e rendelet hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyok, megkezdett eljárási cselekmények esetében a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet rendelkezései szerint kell eljárni.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

48. §

Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kuncsorba Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról.

Kuncsorba, 2019. 04. 25.

                            Rédai János                                               Dr. Pócs Gabriella 

                            polgármester                                                          jegyző