Mezőhék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 12.) önkormányzati rendelete
A Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2026. 01. 13Mezőhék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 12.) önkormányzati rendelete
A Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Mezőhék Község Önkormányzatának Képviselő-testülete abból a célból, hogy Szervezeti és Működési Szabályzata megfeleljen a hatályos jogszabályoknak, szükségesnek tartja egy új rendelet megalkotását.
[2] Mezőhék Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mezőhék Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése Mezőhék Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(3) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. §(2) bekezdése szerint falugondnoki szolgáltatást működtet. A Képviselő-testület a falugondnoki szolgálat részletes szabályait a falugondnoki szolgálatról szóló 4/2014.(II.27.) önkormányzati rendeletében határozza meg.
(4) A Képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezése:
a) Mezőhék Község Polgármestere
b) a Képviselő-testület állandó bizottsága:Mezőhék Község Önkormányzata Képviselő-testületének Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottsága
c) Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal Mezőhéki Kirendeltsége
d) Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
e) Berettyó-Körös Többcélú Társulás
f) Nagykun Hagyományőrző Társulás
(5) Az önkormányzat, a Képviselő-testület székhelye Mezőhék, Kossuth Lajos út 1.
(6) Az önkormányzat hivatalos weblapja: www.mezohek.hu.
Részletes rendelkezések
1.Önkormányzati feladat- és hatáskörök
2. § Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
3. § Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében elsősorban az Mötv. 13. § (1) bekezdésében felsorolt kötelező feladatokat látja el.
4. § (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:
a) az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
b) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
c) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
2.Hatáskörök átruházása
5. § (1) A Képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörét az Mötv. 42. §-a állapítja meg.
(2) Az Mötv 42. §-ban felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe más tárgykört nem kíván vonni.
6. § (1) A Képviselő-testület – az Mötv.-ben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át.
(2) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(4) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek a következő Képviselő-testületi ülésen ismertetnie kell átruházott hatáskörben hozott döntéseit.
(5) A polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
A Képviselő-testület működése
3.Képviselő-testületi ülések rendje
7. § (1) A Képviselő-testület létszáma a polgármesteri tisztséget főállásban betöltő polgármesterrel együtt 5 fő.
(2) A Képviselő-testület alakuló és munkaterv szerinti rendes ülést tart, továbbá rendkívüli ülést tarthat.
8. § (1) A polgármestert az alpolgármester helyettesíti.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző bizottság elnökének adja át.
9. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését a - (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az önkormányzat székhelyére hívja össze.
(2) A Képviselő-testület kihelyezett ülést tart, amennyiben a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja.
(3) A polgármester akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti.
10. § A polgármester, vagy a jegyző a Képviselő-testületi, vagy a bizottsági előterjesztéseket, más önkormányzati anyagokat e-mail formájában küldi meg a képviselő számára.
4.A képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció
11. § (1) A képviselőt a Mötv-ben foglaltakon túl az alábbi jogok illetik meg:
a) felvilágosítást kérhet a jegyzőtől a polgármesteri hivatal működéséről, a polgármesteri hivatal tevékenységével kapcsolatos iratokba titoktartási kötelezettség mellett betekinthet,
b) felvilágosítást kérhet önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetőitől, a tevékenységükkel kapcsolatos iratokba titoktartási kötelezettség mellett betekinthet.
c) igényelheti a hivataltól a képviselői munkájához szükséges feltétel biztosítását, a megfelelő operatív segítségnyújtást
d) képviselői fórumot szervezhet.
(2) A képviselőt az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjaiban meghatározottakon túl az alábbi kötelezettségek terhelik:
a) felkérés alapján részt vesz az ülések előkészítésében, különböző vizsgálatok lefolytatásában
b) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkokat meg kell őriznie
c) tájékoztatja a választópolgárokat a Képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
d) köteles személyes érintettségét bejelenteni
e) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
f) a Képviselő-testületi és a bizottsági üléseken részt vesz,
g) távollétét igazolja oly módon, hogy azt az ülés megkezdése előtt szóban vagy írásban, személyesen vagy telefonon a polgármesternek, a bizottság elnökének vagy a jegyzőnek bejelenti,
h) előzetesen bejelenti, amennyiben egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van
(3) A képviselői összeférhetetlenségre, méltatlanságra, vagyonnyilatkozat tételre a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(4) A képviselők fogadó óráikat az általuk meghirdetett helyen és időben tartják.
12. § (1) A Képviselő-testület a képviselőnek- Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint - önálló rendeletben szabályozott tiszteletdíjat állapít meg.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével és az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.
(4) Az Mötv.-ben és e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a Képviselő-testület határozattal 6 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.
13. § (1) Az interpelláció során a képviselő problémát tár fel, valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet és ezzel egyidejűleg az ügy rendezése érdekében konkrét intézkedést kezdeményez. A képviselő a tisztségviselőhöz vagy Képviselő-testület bizottságához interpellációt intézhet önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben.
(2) Az interpellációt a képviselőnek legkésőbb a Képviselő-testület munkaterv szerinti rendes ülése előtti 3. munkanap 12.00 órájáig kell benyújtani írásban a polgármesternél. A polgármester gondoskodik az interpelláció címzetthez való eljuttatásáról.
(3) Az interpelláció tartalmazza az interpelláció megnevezést, a címzettjét, a problémaként felvetett kérdést és az önkormányzati hatáskört, amelyre a kérdés irányul, a kezdeményezett intézkedést, az interpelláció keltezését, az interpelláló képviselő nevét, aláírását.
(4) Az interpellációra az interpelláció címzettje a Képviselő-testületi ülésen szóban vagy az ülést követő legkésőbb 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.
(5) A válasz elfogadásáról vagy elutasításáról a Képviselő-testület szóbeli válasz esetén az ülésen, írásbeli válasz esetén, a soron következő rendes ülésén vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(6) Amennyiben a Képviselő-testület sem fogadja el az interpellációra adott választ, ideiglenes bizottságot hoz létre az interpellációval érintett ügy kivizsgálására, amely a vizsgálat eredményéről a következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
14. § (1) A kérdés minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül a 13. § (1) bekezdésében meghatározott interpellációnak, valamint nem kapcsolódik az adott ülésen tárgyalt napirendi pontokhoz. A képviselő a Képviselő-testület rendes ülésén a tisztségviselőhöz vagy a Képviselő-testület bizottságához kérdést intézhet önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben.
(2) A kérdésre a választ azonnal szóban vagy a legkésőbb a Képviselő-testület ülését követő 15 napon belül írásban adja meg a képviselőnek az, akihez a kérdést intézték.
(3) Egy képviselő ülésenként legfeljebb három kérdést és két interpellációt intézhet a címzetthez.
5.A Képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre
15. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 44. §-ban meghatározottak szerint évente legalább 6 alkalommal köteles ülést tartani.
(2) A Képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a Képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A Képviselő-testület a munkaterv módosításával kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
(4) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetben,
b) ha a Képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.
(5) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint a 15. § (4) bekezdésén kívüli esetben a Képviselő-testület összehívására van szükség.
16. § (1) A Képviselő testület ülése nyilvános. Zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben lehet tartani.
(2) A polgármester vagy a jegyző hirdetményt:
a) a polgármesteri hivatal épületében erre a célra kijelölt hirdetőtáblán vagy
b) az önkormányzat honlapján a www.mezohek.hu weboldalon
(3) A jegyző az elfogadott rendeletet a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére törvényben meghatározott határidőt követő 5 napon belül kifüggeszti. A rendelet kihirdetésének a napja a kifüggesztés napja.
(4) A lakosság naprakész tájékoztatását szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek
a) a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján,
b) az önkormányzat honlapján,
c) a helyi elektronikus médiának egyikében, az alábbiak szerint:
interneten való megjelentetése.
6.Az ülések tervezése, a munkaterv
17. § (1) A Képviselő-testület üléseit meghatározó munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé.
(2) A polgármester az éves munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év novemberi rendes Képviselő-testületi ülésen terjeszti a Képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv:
a) jelzi a tárgyidőszak fő feladatait,
b) tartalmazza a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,
c) megjelöli a napirendi pontok előadóit, valamint az előkészítésért felelős személyt,
d) meghatározza azokat a napirendeket, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
e) meghatározza azt a témát, amelyet valamely bizottság nyújt be, vagy amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni - a bizottság megjelölésével,
f) rögzíti a napirendek tárgyalásához kapcsolódó anyagok leadási határidejét,
g) megjelöli az ülésre meghívottakat,
h) rögzíti a bizottság és a polgármesteri hivatal adott évre vonatkozó legfontosabb feladatait,
i) tartalmazhat egyéb szervezési feladatokat.
(4) A jegyző a község honlapján való közzététellel gondoskodik arról, hogy az elfogadott munkaterv a község polgárai számára megismerhető legyen.
7.Az előterjesztés
18. § (1) Az előterjesztés a Képviselő-testület döntésére irányuló írásbeli javaslat.
(2) Az előterjesztés határidőben történő megfelelő előkészítését, az egyeztetések elvégzését a jegyző ellenőrzi és biztosítja az előterjesztés törvényességét.
(3) A jegyző a Képviselő-testület döntésének jogszabálysértő voltát
a) a Képviselő-testület ülésén a döntés meghozatalának megtárgyalása során jelzi vagy
b) a polgármesternek írásban benyújtja és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolja.
19. § (1) A Képviselő-testület ülésére előterjesztést nyújt be:
a) a polgármester vagy
b) az alpolgármester vagy
c) a Képviselő-testület tagja vagy
d) a Képviselő-testület bizottsága vagy
e) a jegyző vagy
f) az aljegyző, kirendeltség-vezető, vagy
g) önkormányzati intézmény vezetője vagy
h) más olyan személy, aki a jogszabálynál fogva beszámolási, tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az önkormányzat felé.
(2) Az előterjesztő, amennyiben az előterjesztés jellege vagy terjedelme indokolja, megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt von be az előterjesztés előkészítésébe (a továbbiakban: előkészítő).
(3) A Képviselő-testület ülésére az előterjesztést írásban kell benyújtani.
(4) Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásbeli előterjesztésnek és a döntési javaslatnak a Képviselő-testület ülésén történő kiosztását és megtárgyalását.
20. § Az előterjesztés tartalmazza
a) a címet,
b) az előterjesztő személy nevét, aláírását,
c) az előkészítésben részt vevő személy, – több előkészítő estén – személyek, szervezetek nevét,
d) azokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, indokokat, amelyek a döntés alapjául szolgálnak,
e) a tárgykört érintő jogszabályokat vagy jogszabályhelyeket,
f) a határozati javaslatot,
g) végrehajtandó előterjesztés esetén a végrehajtásért felelős nevét és a végrehajtás határidejét,
h) az önkormányzat költségvetését érintő kötelezettségvállalást tartalmazó határozati javaslat tartalmazza a kötelezettségvállalás költségvetési előirányzatának megnevezését is,
i) a határozati javaslat tartalmazza az értesítendők között azoknak a személyeknek, szervezeteknek a nevét, pontos elérhetőségét, akinek az elfogadott határozatot kézbesíteni kell.
8.A Képviselő-testület ülésének előkészítése, összehívása, vezetése és a tanácskozás rendjének fenntartása
21. § Az ülés előkészítését a polgármester a jegyző közreműködésével látja el.
22. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülése a választási eredmény jogerőssé válását követően, törvényben meghatározott időtartamon belül, a Községháza Házasságkötő termében kerül megtartásra.
(2) A Képviselő-testület a munkaterv alapján tartja meg rendes üléseit.
(3) A Képviselő-testület a rendes ülést a hónap utolsó hétfőjén tartja 8.00 órai kezdettel, ettől eltérést a polgármester kezdeményezhet.
(4) A Képviselő-testület a közmeghallgatás időpontját a munkatervében határozza meg.
(5) A polgármester a Képviselő-testület tájékoztatására, valamint a döntés előkészítő munka hatékonyságának növelése érdekében munkamegbeszélést hívhat össze. A munkamegbeszélésen a Képviselő-testület döntést nem hoz. A munkamegbeszélésről a jegyző feljegyzést készít. A feljegyzést a polgármester írja alá.
23. § (1) A Képviselő-testületi ülések összehívása - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a meghívó elektronikus úton történő megküldésével történik.
(2) A polgármester a meghívót úgy küldi meg és a meghívó mellékleteit úgy teszi hozzáférhetővé, hogy azok a meghívottakhoz a rendes ülés előtt legalább 5 nappal eljussanak. Az ezt követően elkészült előterjesztések azonnal – elektronikus úton – elküldésre kerülnek.
(3) A polgármester a Képviselő-testület rendkívüli ülését legkésőbb az ülést megelőző napon hívja össze, oly módon, hogy a meghívó és a tárgyalandó napirendek postázása legkésőbb az ülést megelőző nap 17 órájáig megtörténjen. A rendkívüli ülés napirendjének módosítására, vagy a tárgyalandó napirendek számának emelésére csak kivételesen fontos okból, a napirendek elfogadásával egyidejűleg kerülhet sor.
(4) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, napját, nyilvános ülés kezdetének időpontját, a zárt ülés megjelölését,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendi pontok előterjesztőit, előkészítőit,
d) az utalást arra, hogy az anyag később kerül kiküldésre, vagy az ülésen kerül kiosztásra,
e) a polgármester aláírását.
(5) A rendes ülés meghívójának mellékletét képezi:
a) a határidőre leadott előterjesztést, önálló indítványt, interpellációt, kérdést,
b) az írásban benyújtott közérdekű bejelentést
(6) A Képviselő-testület ülésére egy meghívó készül, amelyben fel kell tüntetni az ülés rendes, vagy rendkívüli jellegét és az előterjesztés tárgyalásának módját.
24. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésére a Képviselő-testület tagjain, a jegyzőn és az aljegyzőn, kirendeltség-vezetőn kívül elektronikus úton kell meghívni:
a) meghívóval és az őket érintő napirendhez tartozó anyaggal:
aa) a közös önkormányzati hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,
ab) az önkormányzati intézményvezetőt (intézményvezetőket),
ac) a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,
ad) a szakértőt,
ae) az előterjesztés előkészítésében részt vevő személyt.
af) a településen működő bíróság által bejegyzett civil szervezetek és bírósági bejegyzés
nélkül működő önszerveződő közösségek vezetőit.
b) meghívó küldésével:
ba) a választókerület országgyűlési képviselőjét,
bb) a Mezőtúri Járási Hivatal vezetőjét,
(2) A meghívót és az előterjesztéseket a rendes Képviselő-testületi ülés időpontja előtt öt nappal, rendkívüli ülés esetén a meghívót a 24. § (3) bekezdése szerint, az előterjesztéseket főszabály szerint a 24. § (3) bekezdése szerint kell kiküldeni, kivételesen fontos okból a 24. § (3) bekezdésében leírtaktól eltérően legkésőbb az ülés megkezdéséig is kiküldhetők. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag érintettekhez való eljuttatásáról. A meghívónak és mellékleteinek az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetésével értesíteni kell a község lakosságát a testületi ülésről.
(3) A Képviselő-testület zárt ülésére Képviselő-testület tagjain és a jegyzőn, aljegyzőn, kirendeltség-vezetőn kívül - lehetőleg elektronikus úton - meg kell hívni
a) meghívóval és az őket érintő napirendhez tartozó anyaggal:
aa) az önkormányzati hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,
ab) a könyvvizsgálót,
ac) az önkormányzati intézmény vezetőjét,
ad) a szakértőt,
ae) az előterjesztés előkészítésében részt vevő személyt.
b) meghívó küldésével:
ba) hatósági ügy tárgyalásánál az ügyfelet,
bb) önkormányzati vagyont érintő ügy tárgyalásánál az ismert érintettet.
25. § (1) A Képviselő-testület ülésének vezetésére a Mötv. szabályait az e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
(2) Polgármester távolléte esetén a 8. §-ban meghatározott helyettesítési rend szerint az alpolgármester vezeti a Képviselő-testület ülését. Együttes akadályoztatás esetén Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző bizottság elnöke vezeti a Képviselő-testület ülését.
(3) A polgármester a Képviselő-testületi ülés vezetése során:
a) megnyitja és berekeszti az ülést,
b) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
c) kijelöli a jegyzőkönyvvezetőt,
d) előterjeszti az ülés napirendjét,
e) tájékoztatást ad a két ülés között történt eseményekről,
f) indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását a vita lezárása érdekében,
g) tárgyalási szünetet rendel el.
(4) A Képviselő-testületi ülés határozatképességére egyebekben a Mötv. vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
26. § (1) A polgármester
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki
aa) eltér a tárgyalt témától vagy
ab) a tanácskozáshoz nem illő kifejezéseket használ,
b) rendreutasítja azt, aki a Képviselő-testület tekintélyét, valamely képviselő személyét vagy más személyt sértő kifejezést használ,
c) megvonja a szót, amennyiben az a)–b) pontban nevezett intézkedései nem vezetnek eredményre,
d) ismétlődő rendzavarás esetén, újabb figyelmeztetés után - a képviselő kivételével - a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót,
e) az ülést legfeljebb 30 perces időtartamra félbeszakítja, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi,
f) Az ülést elnapolja, ha az a) - e) pontban meghatározott intézkedései nem vezetett eredményre.
(2) Amennyiben a képviselő úgy ítéli meg, hogy az előterjesztés tárgyalása során valamely, a tárgyhoz kapcsolódó kérdés tisztázása szükséges, az előkészítőhöz vagy az előterjesztőhöz a vita során egy alkalommal, legfeljebb 2 perc időtartamban kérdést intézhet. A válaszadást követően az előterjesztés vitája során a képviselő két alkalommal szólhat hozzá a napirendhez. Első hozzászólása 3 perc időtartamú lehet, második hozzászólása 2 perc időtartamú lehet.
(3) Akitől a szót a polgármester megvonta, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra. Erről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel ügyrendi határozatot hoz.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára vita nélkül egyszerű szótöbbséggel ügyrendi határozatot hozhat arról, hogy az érintett személy a továbbiakban részt vehet-e a Képviselő-testület ülésén.
(5) Az előterjesztő, vagy az előkészítő az előterjesztés ismertetésére legfeljebb 5 percben szólhat hozzá. A polgármester a hosszabb időtartamú hozzászólást kivételes méltányosságból engedélyezi.
(6) A polgármesternek, mint az ülés vezetőjének a hozzászólásainak száma és terjedelme nem korlátozott.
(7) A polgármester a napirend vitája során a hozzászólások számának korlátozását feloldhatja, amennyiben a vita jellege azt indokolja.
9.A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja, a napirend megállapítása
27. § (1) A polgármester által javasolt képviselő-testületi ülések napirendjét és a napirendi pontok sorrendjét a képviselő-testület jogosult elfogadni.
(2) A polgármester a rendes nyilvános ülés napirendi tervezetét a következő tartalommal terjeszti elő:
a) Az ülés napirendi pontjait - rendelet-tervezetek, határozati javaslatok - és egyéb előterjesztéseket tárgyalja meg a Képviselő-testület.
b) A Képviselő-testület rendes ülései között eltelt időszakban végzett tevékenységéről a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a polgármester megbízásából önkormányzati feladatkörben eljáró képviselő tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek.
c) A kérdéseket és interpellációkat tárgyalja meg a Képviselő-testület.
d) A Képviselő-testület tagjai közérdekű javaslatot, bejelentést tehetnek.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a b) és a c) pontot az a) pontban meghatározott fő napirendi pontok és egyéb előterjesztések között terjeszti elő a polgármester, amennyiben azt az előterjesztett napirendek száma indokolja.
(4) A képviselők javaslatot tehetnek a fő napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, napirendi pont törlésére, továbbá elfogadott napirendi pont tárgyalásának elnapolására.
(5) Amennyiben az előterjesztés megtárgyalása vagy elfogadása az általánostól eltérő módon kell, hogy történjen, azt az előkészítőnek az előterjesztésben fel kell tüntetni. Ilyen lehet különösen a név szerinti szavazás, vagy egy előterjesztéshez tartozó több határozati javaslat.
(6) Az elfogadott napirendi pont tárgyalásának elnapolását bármely települési képviselő indítványozhatja a szavazás megkezdéséig, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.
(7) Bármelyik képviselő legfeljebb 3 perc időtartamú napirend előtti felszólalásra kérhet lehetőséget a polgármestertől legkésőbb az ülés kezdetéig. Ekkor köteles közölni a felszólalás tárgyát is. Amennyiben a polgármester a lehetőséget megtagadja, a képviselő kérésére a tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
10.A napirend tárgyalása
28. § (1) A polgármester az elfogadott napirendnek megfelelő sorrendben napirendenként vitára bocsátja az előterjesztéseket.
(2) A polgármester javasolja az egyes egymással összefüggő napirendi pontok összevont tárgyalását, amennyiben a napirendek tárgyalása azt indokolttá teszi. Erről a Képviselő-testület vita nélkül hoz határozatot.
(3) A polgármester szóbeli kiegészítésre felkéri a napirend előkészítőjét, amennyiben a napirend terjedelme vagy a tárgyalás sürgőssége indokolja.
(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előkészítőhöz, az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előkészítő vagy az előterjesztő köteles rövid választ adni.
29. § A napirendi pont tárgyalása során a napirendet véleményező bizottság álláspontját a polgármester, vagy véleményező bizottság elnöke röviden ismerteti. Ezután a napirend vitája során a polgármester a kérdésre, hozzászólásra jogosultaknak lehetőleg jelentkezésük sorrendjében ad szót. Bizottság véleményezési jogkörébe tartozó előterjesztést az illetékes bizottság előzetes véleménye nélkül csak akkor tárgyalhat a képviselő testület, ha jogszabályi előírás alapján a döntés a következő munkaterv szerinti ülésre nem halasztható, vagy az önkormányzatnak különösen fontos érdeke indokolja.
30. § A polgármester engedélyezi az önkormányzati intézmények, az önkormányzati tulajdonú, egyéb szervezetek, az előkészítő vagy az önkormányzati hivatal köztisztviselőinek a hozzászólását a tárgyalt napirendi ponthoz, amennyiben a napirend tárgyalása azt szükségessé teszi.
31. § A Képviselő-testület tagja a vita lezárására vagy a hozzászólás befejezésére a Képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tesz, amennyiben a vita jellege azt indokolja. A képviselő vita lezárására irányuló javaslatáról a Képviselő-testület soron kívül, vita nélkül határoz.
32. § A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
33. § (1) A tanácskozási joggal részt vevő személy a vita során tett módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig indokolás nélkül visszavonhatja.
(2) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joga van annak a személynek, aki előterjesztési joggal rendelkezik valamint a településen működő bíróság által bejegyzett civil szervezetek és bírósági bejegyzés nélkül működő önszerveződő közösségek vezetőinek. A tanácskozási jog magában foglalja a Képviselő-testület ülésén a hozzászólás és az előterjesztés módosítására irányuló javaslattétel jogát.
34. § (1) Az előterjesztés feletti vitát a polgármester zárja le. A Képviselőnek a vita lezárását követően csak ügyrendi hozzászólásra van lehetősége.
(2) A polgármester összefoglalja és ismerteti az elhangzott, szavazás tárgyát képező javaslatokat. A polgármester az elhangzott módosító javaslatokra utalást tesz. Amennyiben a módosító javaslat jellege, összetettsége indokolja, a polgármester a módosító javaslatot szövegszerűen bocsátja szavazásra.
(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra az alábbiak szerint:
a) az anyagot véleményező bizottság módosító javaslatát vagy
b) a képviselői módosító javaslatot – több képviselői módosító javaslat esetén a javaslat indítványozásának sorrendjét figyelembe véve,
c) végül az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot valamennyi elhangzott módosítással együtt.
(4) A polgármester nem bocsátja szavazásra a módosító indítványt, amennyiben a Képviselő-testület az időrendben korábban szavazásra bocsátott és ugyanabban a tárgyban beterjesztett módosító indítványt elfogadta.
(5) A polgármester, a Képviselő-testület tagja vagy a jegyző, kirendeltség-vezető amennyiben az előterjesztésben név-, szám- vagy más elírást, számítási hibát észlel, az előterjesztés feletti vita során jelzi azt a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület az elírásról vagy számítási hibáról vita nélkül a határozati javaslat vagy a rendelet tervezet elfogadásakor dönt.
(6) A szavazás után a polgármester a javaslat mellett és az ellene szavazók számának vagy az egyhangú szavazás ismertetésével kihirdeti a döntést.
11.Szavazás módja
35. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt, névszerinti, vagy titkos szavazással hozza.
(2) A Képviselő-testület tagja a döntési javaslat elfogadásáról „igen”-nel, annak elutasításáról „nem”-mel szavaz.
(3) A Képviselő-testület a nyílt szavazására kézfelemeléssel történik.
(4) A kézfelemeléssel történő nyílt szavazás esetén a szavazatok megszámlálásáról a polgármester gondoskodik.
(5) Bármely képviselő - szavazás megkezdése előtt előterjesztett - ügyrendi indítványára a Képviselő-testület vita nélkül névszerinti vagy titkos szavazást rendelhet el.
36. § (1) A névszerinti szavazáskor a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét.
(2) A képviselő a nevének felolvasásakor az „igen” vagy a „nem” szó kimondásával szavaz.
(3) A név szerinti szavazás során a jelen lévő képviselő és az általa leadott szavazat a jegyzőkönyvben külön feltüntetésre kerül.
(4) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.
37. § (1) A képviselő a szavazás megkezdése előtt köteles bejelenteni az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettségét. Amennyiben a bejelentési kötelezettségének a képviselő nem tesz eleget, a polgármester felhívhatja a képviselő figyelmét a bejelentési kötelezettségének elmulasztására. A Képviselő-testület a képviselő döntéshozatalból való kizárása kapcsán az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak alapján jár el.
(2) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját és természetbeni juttatását 3 hónapra 50 %-kal csökkentheti.
(3) Az (2) bekezdés szerinti csökkentésről a Képviselő-testület határozatot hoz.
38. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazás elrendeléséről azokban az ügyekben dönt, amelyekben zárt ülést köteles tartani vagy zárt ülést rendelhet el.
(2) A titkos szavazást a Képviselő-testület tagjaiból – kivéve a polgármestert és az alpolgármestert – álló szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A szavazatszámláló bizottság 3 főből áll. A Képviselő-testület a bizottság megválasztásáról vita nélkül jelöltenként dönt. A választásról szóló határozat a bizottság egészének megválasztását tartalmazza. A titkos szavazás elrendelése előtt a Képviselő-testület megállapítja a szavazólap tartalmát, kivéve az alpolgármester választást.
(3) A szavazás szavazólapon, urna és szavazófülke igénybevételével történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(4) A szavazatszámláló bizottság feladatai:
a) ismerteti a titkos szavazás módját,
b) ismerteti a szavazás leadására rendelkezésre álló időt,
c) elkészíti a szavazólapokat,
d) összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
e) a szavazás lefolytatásáról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza: a szavazás helyét és napját, a szavazatszámláló bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült tényeket, a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatokat, valamint a szavazás eredményét,
f) a szavazásról készített jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják,
g) a szavazás eredményét a bizottság elnöke a Képviselő-testületi ülésen kihirdeti.
(5) Ha bármely szavazáskor az igen és nem szavazatok valamint a személyes érintettség esete miatt nem szavazó képviselő együttes száma nem egyezik meg a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak létszámával, a szavazás érvénytelen, és azt meg kell ismételni.
12.A szavazati arány
39. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel, a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazatával hozza.
(2) A jogszabályban meghatározott minősített többségű szavazás esetén a határozat, vagy rendelet-tervezet elfogadásához az összes képviselő több mint felének, azaz 3 főnek igen szavazata szükséges.
(3) Minősített többséget igénylő előterjesztés tárgyalása során a módosító indítvány elfogadása is minősített többséget igényel.
(4) Minősített többséget igényel a Mötv. 50. §-ban meghatározottakon kívül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó munkáltatói döntés meghozatala önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetén.
13.A Képviselő-testület döntései
40. § (1) A Képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) A normatív határozat megjelölése annak kihirdetése során az alábbi sorrendben magában foglalja
a) a normatív határozatot hozó szerv teljes megjelölését,
b) a normatív határozat sorszámát arab számmal,
c) a „/”jelet,
d) a normatív határozat közzétételének évét arab számmal,
e) zárójelben a normatív határozat közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal,
f) a „határozata” kifejezést és
g) a normatív határozat címét.
(3) A határozatok jelölése a következő formában történik: Mezőhék Község Önkormányzata Képviselő-testületének....../….év (... hó ... nap) határozata (a határozat címe).
(4) A Képviselő-testület alakszerű határozattal dönt:
a) ügyrendi jellegű kérdésekről,
b) a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(5) A Képviselő-testület alakszerű határozata tartalmazza a testület döntését szószerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(6) A hozott alakszerű határozatokról jegyzőkönyvi kivonat készül, melynek hitelességét a polgármester és a jegyző igazolja.
(7) Az elfogadott határozatok megküldését elsősorban elektronikus levélben hajtja végre a jegyzőkönyvezésre kijelölt köztisztviselő. A hatósági, a személyi, kitüntetési ügyben hozott, valamint az e-mailben nem kézbesíthető döntést postai úton tértivevénnyel kell megküldeni az érintettnek.
41. § (1) A Képviselő-testület működése során ügyrendi javaslatnak tekinti az alábbiakat:
a) a Képviselő-testület személyes érintettsége miatti bejelentést és a döntéshozatalból való kizárásra történő javaslatot,
b) képviselői javaslatot zárt ülés tartására,
c) az ülés félbeszakítására, elnapolására, tárgyalási szünet elrendelésére irányuló képviselői kezdeményezést,
d) a napirend megállapítása kapcsán napirendi pontok felcserélésére, törlésére irányuló képviselői kezdeményezést,
e) döntést arról, hogy a Képviselő-testület tagja újból hozzászólhat-e, amennyiben a polgármester a szót tőle megvonta és arról, hogy részt vehet-e a továbbiakban a tanácskozáson
f) a vita lezárására, vagy a hozzászólás befejezésére irányuló képviselői javaslatot
g) vita lezárását követő e bekezdésben meghatározott hozzászólást.
(2) Szavazás közben valamint azt követően ügyrendi javaslat nem tehető.
(3) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja, majd kihirdeti a szavazás eredményét.
42. § (1) A Képviselő-testülettől önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti az alább felsoroltak közül:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a Képviselő-testület tagja,
d) a Képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző vagy
f) az aljegyző
g) kirendeltség-vezető
(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez nyújtja be az (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott személy vagy szerv.
(3) A rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata. Az elkészítés során a jegyző:
a) szükség szerint szakértőt vesz igénybe az előkészítéshez,
b) elkészíti a rendelet szövegtervezetét,
c) indokolást készít a rendelethez.
(4) A polgármester a jegyző által elkészített a rendelet-tervezetet a véleményezésben illetékes bizottság elé, majd a bizottság véleményével együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.
(5) Rendkívüli ülésen tárgyalandó rendelet Képviselő-testület általi megtárgyalásához bizottsági vélemény nem szükséges.
43. § (1) A rendelet-tervezet tárgyalása során a rendelet-tervezethez módosító javaslatot a módosítani kívánt jogszabályhely pontos megjelölésével és az új jogszabályi szöveg ismertetésével teheti az előterjesztésre jogosult.
(2) A jogszabály hiteles szövegét a jegyző készíti el, a polgármester és a jegyző írja alá a kihirdetést megelőzően.
44. § A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik: Mezőhék Község Önkormányzata ....../…..év (......... hó ... nap) önkormányzati rendelete (a rendelet címe)
45. § Az eredeti jogalkotói hatáskörben hozott önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát a Képviselő-testület ötévente elvégzi. A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő felülvizsgálat céljából.
14.Jegyzőkönyv
46. § (1) A Képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésekről a jegyzőkönyv elkészítéséhez hangfelvétel készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül az alábbiakat:
a) az ülés
aa) rendes,
ab) rendkívüli,
ac) alakuló vagy
ad) közmeghallgatás jellegét,
b) az ülés nyilvános vagy zárt módjának megjelölését,
c) és az igazolással, vagy igazolatlanul távolmaradt települési képviselők nevét,
d) a jegyzőkönyvvezető nevét,
e) a képviselők szóban megtett interpellációit, kérdéseit, az arra adott válaszokat,
f) bármely települési képviselő kérésére hozzászólása szószerinti rögzítését,
g) az ülésen történt fontosabb eseményeket, a polgármester által az ülés rendjének fenntartása érdekében tett intézkedéseit,
h) ülés berekesztésének tényét,
i) a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit,
j) a polgármester, a jegyző, az ülésen a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(3) A jegyzőkönyv eredeti és a törvényességi ellenőrzés céljából megküldött példányának mellékleteként kell kezelni:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) írásbeli interpellációkat, kérdéseket, beszámolókat, tájékoztatókat,
d) az interpellációra és a kérdésre utólag adott írásbeli választ,
e) írásbeli előterjesztéseket, írásbeli módosító, kiegészítő javaslatokat,
f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,
g) a települési képviselő írásbeli hozzászólását, ha kérte annak jegyzőkönyvhöz csatolását,az elfogadott önkormányzati rendelet hiteles szövegét.
(4) A Képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről a jegyzőkönyvet 1-1 eredeti példányban kell elkészíteni. A törvényességi felügyeletért felelős szerv az erre vonatkozó jogszabály alapján elektronikus formában kapja meg a jegyzőkönyvet. A jegyző gondoskodik a nyilvános ülés jegyzőkönyvének nyilvánosságra hozataláról.
(5) A nyilvános Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét az önkormányzat honlapján legalább a soron következő rendes ülésig közzé kell tenni.
47. § (1) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a Képviselő-testület tagjainak, a jegyzőnek és annak a személynek van betekintési joga, aki számára azt törvény lehetővé teszi.
(2) A Képviselő-testületi ülésen készült hangfelvétel tárolásáról, megőrzéséről az irattári tervről szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell gondoskodni.
(3) A bizottsági ülésen készült hangfelvétel a jegyzőkönyv elkészítéséhez nyújt segítséget, annak tárolásáról, megőrzéséről az irattári tervről szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell gondoskodni.
(4) A Képviselő-testület üléséről készült dokumentumok, hangfelvétel megismerésére a Mötv. 52. § (3) bekezdése vonatkozik.
15.Közmeghallgatás, lakossági fórumok
48. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a Képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
49. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a Képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
50. § (1) A Képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a Képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(4) A hozzászólási jog megadása a Képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
51. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
52. § A közmeghallgatásról a jegyző a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
53. § (1) A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel lakossági fórumot (a továbbiakban: fórum) tarthat.
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a Képviselő-testület által felkért - a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.
(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.
(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
A Polgármester, az Alpolgármester, a Jegyző és az Aljegyző
16.A polgármester
54. § A polgármester jogállására, jogaira és kötelezettségeire Mötv., a polgármesteri tisztség jogállását szabályozó törvények vonatkozó szabályait, valamint e rendelet, vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
55. § A polgármester a Képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének eredményes működéséért.
56. § (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
a) segíti a települési képviselők munkáját,
b) képviseli az önkormányzatot, szervezi munkáját, biztosítja a működés feltételeit,
c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
d) ellátja a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatásköröket, az átruházott hatáskörökben hozott döntéseiről a Képviselő-testület rendes ülésén beszámol,
e) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő feladatokat és irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
f) gondoskodik az önkormányzat működésének széles körű nyilvánosságáról, ennek keretében:
fa) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
fb) nyilatkozatot ad a sajtónak,
g) gondoskodik a Képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, kapcsolati tevékenység kialakításáról,
h) gondoskodik az önkormányzat vagyonának megőrzéséről és gyarapításáról,
i) biztosítja a helyi hatalom demokratikus gyakorlását, a közakarat érvényesítését, melynek keretében
ia) a lakosság részére rendszeresen ügyfélfogadást tart, gondoskodik közmeghallgatások megtartásáról,
ib) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,
ic) kapcsolatot tart a környező települési önkormányzatokkal, önkormányzati érdekszövetségekkel, megyei közgyűléssel, felettes szervekkel, a helyi pártok vezetőivel,
j) ellátja a vezetői ellenőrzési feladatokat.
k) amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
l) a polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 5. § (1) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
(2) A polgármester a Képviselő-testület bizottságának működésével összefüggő feladatai:
a) indítványozza a bizottság összehívását,
b) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület döntésével vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
(3) A felfüggesztett bizottsági döntést a Képviselő-testület elé terjeszti, majd arról a Képviselő-testület következő ülésén határoz.
(4) A polgármester Képviselő-testület által meghatározott feladatait a 2. melléklet tartalmazza.
57. § A polgármester és az alpolgármester egymást váltva minden hónap első szerdáján a polgármesteri hivatal általános ügyfélfogadási idejében ügyfélfogadást tartanak.
17.Az alpolgármester
58. § A képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját a megválasztásával egyidejűleg – jogszabály keretei között – összegszerűen állapítja meg.
59. § Az alpolgármester jogállására, jogaira és kötelezettségeire az Mötv, valamint e rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
60. § Az alpolgármester a tisztséget társadalmi megbízatású foglalkoztatási jogviszonyban töltik be a polgármester Mötv. 74. § (1) bekezdés szerinti javaslata alapján.
18.A jegyző
61. § (1) A Képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti.
(2) A jegyző és az aljegyző ügyfélfogadását a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani.
(3) A jegyző Képviselő-testület által meghatározott feladat- és hatásköreit e rendelet 3. melléklete rögzíti.
19.Az aljegyző
62. § Az aljegyzőt a Mötv-ben meghatározottak szerint kell kinevezni. Az aljegyző feladatait a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani.
63. § A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti, a jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós - 3 munkanapon túli - akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a jegyzői referens, hiányában a jegyző kinevezési feltételeinek megfelelő legmagasabb beosztású hivatali dolgozó látja el.
20.A közös önkormányzati hivatal jogállása
64. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 84-86. §-ai alapján hozza létre a hivatalát.
(2) A Képviselő-testület közös önkormányzati hivatal kialakításáról, módosításáról vagy ahhoz való csatlakozásról vagy megszüntetéséről külön határozatot hoz.
(3) A közös önkormányzati hivatal feladatait e rendelet 4. melléklete rögzíti.
A Képviselő-testület bizottsága
21.A bizottságok létrehozása
65. § (1) A Képviselő-testület bizottsága a működésére vonatkozó szabályokat, az Mötv 57–61. §-ában és a rendeletben foglaltakra figyelemmel alkalmazza.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottságot hoz létre és ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(3) A polgármester írásbeli előterjesztése alapján az állandó bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg az alakuló ülésen.
(4) Az ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak személyére javaslatot tesz a polgármester.
22.A Képviselő-testület állandó bizottsága
66. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságként létrehozza a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottságát 3 fővel.
(2) A Képviselő-testület a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartásával és ellenőrzésével, a képviselőkkel szembeni összeférhetetlenségi bejelentések vizsgálatával, méltatlansági eljárás előkészítésével Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottságot bízza meg. A Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság feladatait az 1. melléklet részletezi.
23.A bizottság működése
67. § (1) A bizottság elnökét valamint tagjait a Képviselő-testület választja meg. A bizottság meghatározza ügyrendjét.
(2) A bizottság a munkáját éves munkaterv alapján végzi, amelyet a Képviselő-testület éves munkatervének elfogadását követő 30 napon belül készít el. A bizottság a munkatervét önállóan - a Képviselő-testület munkaterve alapján - állítja össze. A polgármester és a jegyző gondoskodik a Képviselő-testület és a bizottság munkaterveinek összehangolásáról.
(3) A bizottság a munkatervében meghatározottak szerint rendes ülést tart. A Képviselő-testület rendkívüli ülése előtt nem kerül sor bizottsági ülés megtartására, kivéve a költségvetési rendelet összeállításához kapcsolódó ülést, továbbá a polgármester által meghatározott ügyekben tartandó ülést.
68. § (1) A bizottsági üléseket az elnök hívja össze és vezeti.
(2) A bizottság ülésére a bizottság elnöke meghívja a bizottsági tagokon kívül a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, az aljegyzőt, a kirendeltség-vezetőt, valamint mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, vagy együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak. A bizottságok ülésére a tevékenységi körükben tanácskozási joggal meg kell hívni a településen működő bíróság által bejegyzett civil szervezetek és bírósági bejegyzés nélkül működő önszerveződő közösségek vezetőit.
(3) A bizottság ülése nyilvános, kivéve a (4) bekezdésben meghatározottak.
(4) A bizottság által állandó meghívott nem bizottsági tag (a továbbiakban: állandó meghívott), - kivéve az önkormányzati tisztségviselőt - a bizottság zárt ülésén csak meghívó és előterjesztés megküldése esetén vehet részt. A zárt ülésre egyebekben a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályok az irányadóak.
(5) Az elnök köteles összehívni a bizottságot a Képviselő-testület határozatára, a polgármester, a jegyző, vagy a bizottsági tagok legalább felének indítványára.
(6) A bizottság képviselői és a meghívottak a kérdések és hozzászólások időtartamánál és számánál a Képviselő-testület kérdéseire, hozzászólásaira meghatározott időtartamot és a hozzászólások számának korlátozását nem léphetik túl - amennyiben az időtartam mérésének lehetősége biztosítva van.
69. § (1) A bizottság elnöke vagy tagja javaslatot tehet a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti.
(2) A bizottság a Képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlása során és más hatáskörében eljárva határozattal dönt.
70. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre a Képviselő-testületi jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat – a Mötv. vonatkozó szabályaival együtt - kell alkalmazni.
(2) A bizottság működésével kapcsolatos előkészítői, jegyzőkönyvvezetői feladatokat az önkormányzati hivatal erre kijelölt köztisztviselői látják el.
(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.
(4) Egyebekben a bizottság működésére a Képviselő-testület működésének szabályai az irányadóak.
24.A bizottságok feladat- és hatásköre
71. § A Képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket
a) amelyeket a bizottság terjeszti a képviselő-testütet elé vagy
b) amelyek csak előzetes bizottsági állásfoglalással nyújthatók be.
25.A Képviselő-testület ideiglenes bizottsága
72. § (1) A Képviselő-testület esetenként meghatározott feladat elvégzésére ideiglenes (ad hoc) bizottság alakításáról hoz határozatot.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséről szóló jelentésnek, előterjesztésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig vagy a bizottság Képviselő-testület általi megszüntetéséig tart.
(3) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor meghatározza annak elnevezését, feladat- és hatáskörét, létszámát, személyi összetételét, esetleges költségkeretét. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.
(4) A társadalmi szervek, egyesületek támogatására biztosított költségvetési előirányzat felhasználásáról - pályázati kiírás alapján - a bizottság elnökeiből alakuló ideiglenes bizottság dönt.
(5) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Az önkormányzati társulás és testvér-települési kapcsolatok alapvető szabályai
73. § (1) Az önkormányzat Magyarország területén található önkormányzattal társulási vagy az együttműködés más formáját szabályozó megállapodás alapján működik együtt.
(2) A Képviselő-testület önkormányzati társulásban való részvételről, az együttműködés formájáról és módjáról határozattal dönt.
(3) A Képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(4) A társulások célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása,
d) pályázatok kidolgozása, előkészítése
(5) Az önkormányzat részvételével működő társulásokat és az általuk ellátott feladatokat az 5. melléklet tartalmazza.
74. § (1) Az önkormányzat Magyarország területén, határain kívül található településsel testvér-települési megállapodást köt, amennyiben az önkormányzatok közötti kulturális, gazdasági vagy más egyéb kapcsolatok jellege azt indokolja.
(2) A Képviselő-testület testvér-települési megállapodásban meghatározza a települések önkormányzatai közötti együttműködés módját és formáit.
(3) A Képviselő-testület a testvér-települési kapcsolatokra fordítható éves előirányzatot a költségvetésben elkülönítetten tervezi meg és számol be arról a zárszámadásban.
A Képviselő-testület gazdasági programja fejlesztési terve
75. § (1) A Képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
Az önkormányzat gazdasági alapjai, vagyona
76. § Az önkormányzat gazdasági alapjaira, vagyonára, bevételeire, gazdálkodására, költségvetésére, ellenőrzésére a vonatkozó törvények jogszabályok vonatkozó és e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
77. § A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás alapvető szabályairól és módjáról önálló rendeletet alkot.
78. § (1) A Képviselő-testület az egyes kötelező feladatainak, vagy kötelező közszolgáltatások ellátására másik törvényben és jogszabályban meghatározottak alapján intézményt, gazdasági társaságot alapíthat, egyéb szervezethez csatlakozhat vagy ilyet hozhat létre.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzati intézmény, gazdasági társaság alapításáról, egyéb szervezet létrehozásáról, ahhoz történő csatlakozásról szervezeti és működési szabályzatáról, a szervezettel és működéssel kapcsolatos személyi tárgyi anyagi feltételekről határozatot hoz.
79. § (1) A Képviselő-testület a vonatkozó törvényben és jogszabályban meghatározottak alapján a költségvetéséről költségvetési és zárszámadási rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat kormányzati funkcióinak felsorolását a rendelet 6. melléklete tartalmazza.
80. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonát önálló rendeletben határozza meg (a továbbiakban: vagyonrendelet).
(2) A vagyonrendelet rögzíti a forgalomképtelen vagyontárgyakat, valamint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyek szerint a vagyontárgyakról rendelkezni lehet.
(3) Az önkormányzat törzsvagyonát a vagyonrendelet mellékletében feltüntetett vagyontárgyak képezik.
Titoktartási kötelezettség
81. § (1) A polgármester, alpolgármester, a képviselők, a bizottság nem Képviselő-testületi tagjai, az állandó meghívottak és a polgármesteri hivatal dolgozói a tudomásukra jutott állami, szolgálati valamint üzleti titkot kötelesek megtartani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek illetéktelen személynek nem adhatnak tájékoztatást olyan tényről, amely tevékenységük során jutott tudomásukra és kiszolgáltatásuk az önkormányzat, képviselőtársak, munkatársak, a város lakossága számára jogellenesen előnyös vagy hátrányos következményekkel járna.
(3) A Képviselő-testület döntéshozatali eljárásában résztvevőket titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében. A személyes adatok védelmére vonatkozó titoktartási kötelezettség.
Záró rendelkezése
82. § Ez a rendelet 2026. január 13-án lép hatályba.
83. § Hatályát veszti a Mezőhék Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2025. (IX.25.) önkormányzati rendelet.