1. § (1) E rendelet hatálya Nagyrév község teljes közigazgatási területére, valamint a közigazgatási területen végzett 1. § (3) bekezdésében részletezett tevékenységre terjed ki.

(2) Jelen rendeletet a településre 2002. évben az OPTIMUNKA Bt. által készített M=1:2000 méretarányú szabályozási tervvel együtt alkalmazható a település belterületén a külterületen a helyi építési szabályzat mellékletét képező beazonosító tervlap figyelembevételével kell alkalmazni.

(3) A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, beépíteni, utat és egyéb közlekedési létesítményt, közműhálózatot és bármely más épületet, építményt létesíteni, bővíteni, lebontani valamint ezekre hatósági engedélyt illetve szakhatósági hozzájárulást adni csak a mindenkor érvényes országos szabályozásoknak (törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek) a területre készített szabályozási tervnek és jelen önkormányzati rendeletnek megfelelően szabad.

2. § A szabályozási terven jelölt szabályozási elemek kötelezőek, azokat csak az 1997. évi LXXVIII. törvényben rögzített egyeztetési eljárásának lefolytatása mellett lehet megváltoztatni.

3. § A település igazgatási területe – melynek határa kialakult - nem változik.

4. § (1) Építési használat szerint a település belterülete:

(2) A beépítésre szánt területek lehetnek:

(3) A beépítésre nem szánt területek lehetnek:

5. § (1) A terület elsősorban a település intézményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen elhelyezhető épületek építménymagasságát és beépítés módját a szabályozási terv tünteti fel.

(3) A településközpont vegyes területen elhelyezhető.

(4) Jelen rendelet 5. § (3) c) pontja alá tartozó létesítmény csak abban az esetben helyezhető el, ha egyetlen környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket. A zajterhelési határérték nappal 50 dBA, éjjel 40 dBA.

(5) A területen elhelyezett épületeket nyeregtetővel kell ellátni. A tető hajlásszöge 30-45 fog között lehet. A fő funkciót tartalmazó öt méteres építménymagasságot meghaladó épület gerincvonalának iránya utcával párhuzamos kell legyen.

(6) A telek beépítettsége maximum 50 % lehet, a kialakítható legkisebb telekterület méret 1200 m².

(7) A telek aktív zöldfelülete minimum 30 % lehet.

(8) Az épületek az utcafrontra és az oldalhatáron álló beépítési móddal kerülnek elhelyezésre, megengedett legnagyobb építménymagasság 6,5 m.

(9) A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig vagy zárt szennyvíztároló létesíthető és a kihordásról gondoskodni kell vagy korszerű házi szennyvíztisztító létesítendő.

(10) Állattartó épület a területen nem létesíthető.

(11) A telek fő funkciója épületén vörös nyerstégla burkolatnak is meg kell jelennie legalább a lábazaton és a nyílászáró kereteknél.

(12) Önálló pince a területen nem építhető.

6. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető

(2) Az elhelyezhető épületek építménymagasságát és a beépítés módját a szabályozási terv tünteti fel.

(3) A telkek legkisebb utcafronti szélessége 16 m lehet új telkek kialakításánál.

(4) Új telek csak úgy alakítható ki, hogy közterületről közvetlen megközelíthető legyen.

(5) Jelen rendelet 5. § (1) b) c) d) e) f) és g) pontjaiban felsorolt létesítmények csak abban az esetben helyezhetők el, ha egyetlen környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket. A zajterhelési határértékek nappal 50 dBA, éjjel 40 dBA.

(6) A területen elhelyezett épületeket nyeregtetővel kell ellátni. A tetők hajlásszöge 30-45 fok lehet. A fő funkciót tartalmazó épületek gerincvonalának iránya utcára merőlegesnek kell legyen, kivéve ha a két szomszédos épület gerincvonala az utcával párhuzamos kialakítású, nyeregtető vagy sátortető.

(7) A telek beépítettsége maximum 30 % lehet.

(8) A telek zöldfelülete minimum 40 % kell, hogy legyen.

(9) Az 5. § (1) a) c) d) f) pontjaiban felsorolt létesítmények utca felöli homlokvonalát úgy kell megválasztani, hogy a két szomszédos épület homlokvonalával megegyezzen, vagy eltérő méretű előkertű szomszédépületek esetén a két előkert átlagát kell alkalmazni.

(10) A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.

(11) A meglévő oktatási, egészségügyi szociális és művelődési létesítmények valamint nem előre csomagolt élelmiszert árusító üzlet épülettől 50 m-es távolságon belül új építési engedélyhez kötött állattartó épület nem létesíthető.

(12) Terepszint alatti létesítmények közül csak önálló pince építhető.

7. § (1) Az épületek építménymagassága maximum 4,5 m lehet, kivéve az állattartó épületeket, azok építménymagassága maximum 3,0 m lehet.

(2) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:

(3) Az épületek héjazata csak cserép vagy nád lehet.

(4) Állattartó épületek csak telkenként 30 m²-t meg nem haladó méretben építhetők összesen.

(5) Kialakítható legkisebb telekterület mérete 800 m².

(6) A telek fő funkciójú épületén vörös nyerstégla burkolatnak is meg kell jelennie legalább a lábazaton, és a nyílászáró kereteknél.

8. § (1) A kialakítható legkisebb telek méret 1500 m².

(2) Az épületek építménymagassága maximum 4,5 m lehet, kivéve az állattartó épületeket, azok építménymagassága maximum 3,0 m lehet.

(3) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:

(4) A kétutcás telkeknél a már kialakult rend szerint kell a lakóépületeket elhelyezni, a másik utca felől 20 méteres sávban állattartó épület nem építhető.

(5) A kialakítható legkisebb telekterület mérete 1200 m².

9. § (1) Az épületek építménymagassága maximum 6,5 m lehet kivéve az állattartó épületek, azok építménymagassága maximum 3,0 m lehet.

(2) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:

(3) A kialakítható legkisebb telek mérete 1500 m².

10. § (1) Területen elhelyezhető:

(2) A kialakítandó legkisebb telekterület 1000 m².

(3) A beépítettség legnagyobb mértéke 50 %.

(4) megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 méter.

(5) területet részleges közművesítéssel kell ellátni, hiányában használatbavételi engedély nem adható ki.

(6) Az aktív zöldterület legkisebb mértéke 30 %.

(7) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek a lakóterületre előírt értékűnek kell lennie.

(8) Zajterhelési határérték éjjel 40 dBA, nappal 50 dBA.

(9) Az épületeket magastetősre kell tervezni.

(10) A területen terepszint alatti építmények közül csak önálló pince helyezhető el.

(11) A telkeken belül az építési hely lehatárolása a következő:

11. § (1) A lezárt temető területén új temetés nem lehet. Új síremlék állítása megengedett.

(2) A sportpálya területén csak az azt kiszolgáló létesítményre adható építési engedély. Maximális beépítettség 10 % lehet.

(3) Az OTÉK 7. § (3) bek. szerinti valamennyi paramétert az OTÉK 18. § (2) bek. szerinti illeszkedés elvével kell az építésügyi hatósági eljárás során alkalmazni.

12. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere továbbá közművek és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhetők közlekedési építmények.

13. § (1) A területen elhelyezhető a pihenést és testedzést szolgáló építmény, a terület fenntartásához szükséges épület.

(2) A liget utcai zöldterületen lovas sporthoz és szabadtéri színpadhoz kapcsolódó építmény is elhelyezhető 2 %-os beépítettségig.

14. § (1) A település külterülete használat szerint:

(2) A beépítésre szánt külterületek közé tartoznak:

(3) A beépítésre nem szánt területek lehetnek:

15. § (1) A gazdasági területek lehetnek:

16. § (1) A területen elhelyezhető:

(2) A telkekre és az épületekre vonatkozó előírások:

(3) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:

17. § (1) A temetőt áttört kerítéssel kell körül venni. A sírparcellák közötti utak fásításáról fokozatosan a parcellák értékesítésekor gondoskodni kell az üzemeltetőnek.

(2) A beazonosító tervlapon jelölt területen csak bemutató jellegű háziállat tartó épületek és kiszolgáló épületei létesíthetők. Az épületek csak 30-38 fokos cserép vagy nádtetősek lehetnek.

18. § (1) Legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el, valamint olyan épületek, melyek a területet rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják.

(2) Az üdülőegységek csoportos formában nem helyezhetők el.

(3) Egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület a területen nem helyezhető el.

(4) A területen a megengedett legnagyobb beépítettség 20 %. A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter. A legkisebb zöldfelület 60 %. Zajterhelési határérték nappal 50 dBA, éjjel 40 dBA.

(5) A terület legalább részleges közművesítéssel látandó el, hiányában használatbavételi engedély nem adható ki.

(6) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:

(7) Az épületek csak 30-45 fokos hajlásszögű magastetővel létesíthetők.

(8) Az épületek szabadon-állóan helyezhetők el.

(9) A Cibaki Holt Tisza melletti telkeknél a Holt Tisza felől a hátsókert mérete 10 méter.

(10) A területen terepszint alatti építmények nem helyezhetők el. Pince csak épület alatt alakítható ki.

19. § (1) A területen üdülőépületeken túlmenően elhelyezhető azok kiszolgálását biztosító épületek, valamint sportolási és turisztikai célú épületek, építmények.

(2) A megengedett legnagyobb beépítettség 20 %.

(3) A terület legalább részleges közművesítettséggel látandó el, hiányában használatbavételi engedély nem adható ki.

(4) Telken belül az építési hely lehatárolása a következő:

(5) Az épületek csak 30-45 fokos hajlásszögű magastetővel létesíthetők, cserép vagy nádfedéssel.

(6) A beépítés módja szabadon álló.

(7) A telekalakításkor a telkek legalább magánútról történő megközelíthetőségét kell biztosítani.

(8) A kialakítható legkisebb telek mérete 1500 m².

(9) Zajterhelési határérték nappal 50 dBA, éjjel 40 dBA.

(10) A területen terepszint alatti építmények közül csak önálló pince helyezhető el.

20. § (1) A mezőgazdasági rendeletetésű terület a település külterületének a növénytermesztés és az állattenyésztés továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági rendeletetésű területen:

(3) A földrészletek a telkek nagyságától függően az alábbiak szerint építhetők be:

(4) Szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén legalább 3000 m², egyéb művelési ág esetén legalább 6000 m² telekterület felett helyezhető el a 20. § (2) f) pontjában ismertetett épület.

(5) Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni, minimum 3 m elő-oldal és hátsókertet szabadon kell hagyni.

(6) A közutak tengelyétől az épületek építésénél az alábbi távolságot kell betartani

21. § (1) Tanya építése esetén tanyaudvart kell kialakítani, melyet a művelés alól ki kell vonni az engedélyezést megelőzően. A tanyaudvar területe minimum 500 m² kell legyen, a tanyaudvaron az épületek szabadonállóan helyezhetők el. A tanyaudvar maximum 30 %-ig építhető be, a teljes önálló helyrajzi számú területre vonatkozó 3 %-on belül.

(2) Az épületek építménymagassága az általános mezőgazdasági területen 5,0 m-t nem haladja meg, ez alól kivételt csak az az építmény képezhet, melynek technológiája azt feltétlenül megköveteli.

(3) Az épület építménymagassága a kertes mezőgazdasági területen a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

(4) Az épületeket az általános mezőgazdasági területen 30-45 fokos nyeregtetővel kell megépíteni, fedésre csak cserép, vagy nád alkalmazható, ez alól kivételt csak a 12 m szélességet meghaladó épületek, ahol alacsonyabb hajlásszög és más fedőanyag is használható.

(5) Az épületeket a kertes mezőgazdasági területen 30-45 fokos nyeregtetővel kell megépíteni, fedésre csak cserép vagy nád alkalmazható.

(6) A beazonosító lapon jelölt árvízveszélyes területnek épületet csak víznek ellenálló falazatból lehet építeni, a belvízveszélyes területnek jelölt épület csak minimum 30 cm-es feltöltés mellett építhető.

22. § (1) Az épületek szabadonállóan helyezhetők el az ingatlan határától való 6 m-es távolság szabadon hagyása mellett.

(2) A beépítettség legnagyobb mértéke 45 %, de a birtokra vonatkozó 3 %-os korlátozást nem haladhatja meg.

(3) A megengedett legnagyobb építmény magasság 6,00 méter, ez alól kivételt képez ahol a technológia ennél nagyobb magasságot igényel.

(4) A területet részleges közművesítéssel kell ellátni azzal a lehetőséggel, hogy közüzemi ivóvíz szolgáltatás helyett saját vízmű is létesíthető.

(5) Az épületeket magastetőre 30-45 fokos nyeregtetővel kell megépíteni, fedésre csak cserép vagy nád alkalmazható, ez alól kivétel csak a 12 m szélességet meghaladó épületek, ahol alacsonyabb hajlásszög és más fedőanyag is használható.

23. § A területen az Étv. 18. § (2) bek. szerinti illeszkedés elvét kell az építésügyi hatósági eljárás során alkalmazni.

24. § (1) A külterületen a közlekedési terület elsősorban a közutak és csomópontjainak, elhelyezésére szolgál.

(2) A beazonosító tervlapon rögzített fontosabb dűlőutak szélességét 8 méterre kell növelni, burkolattal ellátásukkal egy időben kétoldali fasort kell létesíteni.

25. § (1) A meglévő erdők területén épületet elhelyezni nem lehet.

(2) A tervezet erdők területén a jelenlegi művelés a telepítésig folytatható, új épület építését nem lehet engedélyezni.

26. § (1) A temetőt körülvevő védőerdő telepítése a szomszédos területek beépítésének feltétele.

(2) A védőerdők területén épületet elhelyezni nem lehet.

27. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, a közcélú nyíltcsatornák medre és partja – ahol csak a vízkárelhárítás, és az öntözés építményei helyezhetők el.

(2) A Tisza folyón a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a KÖTIVIZIG, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közlekedési Felügyelet engedélyével helyezhető el vízi közlekedéssel kapcsolatos létesítmény.

(3) A Tisza hullámterén csak a vízi közlekedéssel kapcsolatos építmény helyezhető el.

(4) A szabad-strandon csak mobil létesítmények helyezhetők el.

28. § Az ártéri erdők területén semmilyen építmény nem helyezhető el a vadetetők kivételével.

29. § Az övezetben semmilyen építmény nem helyezhető el. A vízitúrázók sátorozó helyén csak mobil létesítmény helyezhető el.

30. § (1) A belterületen a régészeti leletekre vonatkozó általános előírásokat kell betartani.

(2) A település külterületén az általános előírásokon túl minden a szántási mélységet meghaladó földmunkával járó építkezéseknél az engedélyezési eljárás során szakhatóságnak kell tekinteni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságát is. Érvényesíteni kell továbbá az 1997. évi CXL tv. 35. § (3) bekezdésének előírásait.

31. § (1) A talaj védelme miatt be kell tartani jelen rendelet 21. § (6) és 22. § (1) bekezdésében előírt fasortelepítéseket. Hígtrágya elhelyezésnél az I. fokú talajvédelmi hatóság engedélyét kell beszerezni.

(2) Levegőtisztasági szempontból a település teljes területe kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szénmonoxidok és benzol anyagok tekintetében „F” zónába, míg szilárd (PM10) szennyezőanyag tekintetében „E” zónába tartozik.

(3) A zajkibocsátásnál jelen rendeletben az építési övezetekre előírt határértékeit kell betartani.

(4) A felszíni vizek védelménél a 3/1984.(II.7.) OVH rendelkezés, és a 203/2001.(X.26.) Korm. rendelet előírásait kell betartani.

(5) Az ipari és mezőgazdasági és állattartó létesítmények engedélyezésénél meg kell oldani mind a kommunális jellegű, mind az ipari jellegű de nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását és gyűjtését. A veszélyes hulladékokra vonatkozóan betartandók a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet előírásai.

(6) A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig szennyvizet vagy zárt szennyvíztárolókba lehet elhelyezni, rendszeres kihordásukról történő gondoskodás mellett, vagy házi szennyvíztisztítót kell alkalmazni.

(7) Új állattartó telepet a belterülettől mért 500 m-es távolságon belül létesíteni tilos.

(8) Felszín alatti vizek védelme szempontjából a község teljes területe „b” érzékeny kategóriába tartozik.

(9) A szeméttelep rekultivációjáig, illetve a dögkamra felszámolásáig a szabályozási terven, illetve a külterületi beazonosító lapon feltüntetett védőtávolságon belül lakóépület és élelmiszer feldolgozó üzem nem létesíthető.

32. § (1) A beazonosító tervlapon jelölt természeti területeken minden építési munka során, valamint esetleges művelési ág váltás esetén is szakhatóságnak kell tekinteni a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot, be kell tartani az 1996. évi LIII. tv. 21. §-ának előírásait, valamint a 166/1999.(XI.19.) Korm. rendelet előírásait.

(2) Védett természeti területek a 2. melléklet felsorolva.

(3) Helyi védettség alatt áll a Menyóra majorban lévő 100 éves tölgyfa és a Tiszainoka határában lévő volt gátőrháznál lévő szilfa.

(4) A Zsidóhalom, a Fekete halom és a Csárda halom ex lege védett terület az 1996. évi LIII. tv. 23. § (2) bekezdése alapján.

33. § A rendelet 3. melléklet szerint.

34. § A 831, 832, 833-as helyrajzi számú területet a Cibakházi Holt Tisza megközelíthetősége érdekében építési tilalom alá kell helyezni

35. § (1) Jelen rendeletben nem szabályozott esetekben az országos érvényű előírásokat kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A rendelet kihirdetésével egyidőben a község szabályozási övezeti tervéről, valamint a helyi építési előírásokról szóló 16/1998.(XII.29.) Önkormányzati rendeletét hatályon kívűl helyezi.