Tiszainoka község önkormányzata az 1997. évi LXXVIII. Törvény, valamint a 253/1997 (XII.20) Korm. Rendelet alapján a településrendezési terv megvalósítása érdekében a következőket rendeli el az 1990. évi LXV törvény felhatalmazása alapján.

1. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§ (1) E rendelet hatálya község teljes közigazgatási területére, valamint a közigazgatási területen végzett 1. §. (3) bekezdésében részletezett tevékenységre terjed ki.

(2) Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes és alkalmazható: A belterületre készített szabályozási tervvel (3. sz. melléklet OM-01-04), a külterületre a beazonosító tervlappal (1. melléklet OM-01-04), kivéve a Mezőcsir major területére készített szabályozási terv (4. melléklet) területét, ahol az érvényes, valamint a védett természeti területek jegyzéke (2. melléklet).

(3) A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, beépíteni, utat és egyéb közlekedési létesítményt, közműhálózatot és bármely más épületet, építményt létesíteni, bővíteni, lebontani, valamint ezekre hatósági engedélyt illetve szakhatósági hozzájárulást adni csak a mindenkor érvényes országos szabályozásoknak ( törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek ) a területre készített szabályozási tervnek és jelen önkormányzati rendeletnek megfelelően szabad.

(4) A szabályozási terven jelölt szabályozási elemek kötelezőek, azokat csak az 1997. évi LXXVIII. Törvényben rögzített egyeztetési eljárásának lefolytatása mellett lehet megváltoztatni.

2.§ Azokon a területeken, ahol az építés feltételei fásítás hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak akkor adható, ha:

1. azok az engedély kiadása előtt elkészülnek, vagy
2. legkésőbb a tárgyévi beépítéssel egyidejűleg elkészülnek

2. fejezet

A TELEPÜLÉS TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA

3.§ A település igazgatási területe – melynek határa kialakult, nem változik.

1. belterületre
2. külterületre tagozódik

3. fejezet

A TELEPÜLÉS  BELTERÜLETE

4.§ (1) Építési használat szerint a település belterülete:

1. beépítésre szánt terület és
2. beépítésre nem szánt területet foglal magába

(2) A beépítésre szánt területek lehetnek:

1. falusias lakóterület
2. különleges terület
3. kereskedelmi szolgáltató terület

(3) A beépítésre nem szánt területek lehetnek:

1. közlekedési és közműterület
2. zöldterület
3. vízgazdálkodási terület
4. gazdasági erdőterület

Falusias lakóterület

5.§ (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető

1. lakóépület
2. mező-és erdőgazdasági (üzemi) építmény
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
4. szálláshely szolgáltató épület
5. kézműipari építmény
6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
7. sportlétesítmény

(2) Az elhelyezhető épületek építménymagasságát és a beépítés módját a szabályozási terv tünteti fel.

(3) A telkek kisebb utcafronti szélessége 16 m lehet új telkek kialakításánál

(4) Új telek csak úgy alakítható ki, hogy közterületről közvetlen megközelíthető legyen

(5) Jelen rendelet 5. §. (1) b,c,d,e,f és g, pontjaiban felsorolt létesítmények csak abban az esetben helyezhetők el, ha egyetlen környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket. A zaj terhelési határértékek nappal 50 dBA, éjjel 40 dBA.

(6) A területen elhelyezett épületeket nyeregtetővel kell ellátni. A tetők hajlásszöge 30-45 fok lehet. A fő funkciót tartalmazó épületek gerincvonalának iránya utcára merőlegesnek kell legyen, kivéve ha két szomszédos épület gerincvonala az utcával párhuzamos kialakítású, nyeregtető, vagy sátortető.

(7) A telek beépítettsége maximum 30 % lehet.

(8) A telek zöldfelülete minimum 40 % kell, hogy legyen.

(9) Az 5. §. (1) a,c,d,f pontjaiban felsorolt létesítmények utca felöli homlokvonala és a telek utca felöli határa közötti távolság a két szomszédos épület egyikével megegyezőnek kell lennie.

(10) A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szennyvizet zárt tárolóba kell elhelyezni, kivéve a napi 1 m³ szennyvíznél többet termelő létesítményeknél, ahol korszerű közműpótló építendő.

(11) A meglévő oktatási, egészségügyi szociális és művelődési létesítmények, valamint nem előre csomagolt élelmiszert árusító üzlet épülettől 50 m-es távolságon belül új építési engedélyhez kötött állattartó épület nem létesíthető.

(12)  Állattartó épület védőtávolsága lakóépülettől a helyi állattartó rendelet szerint

(13)  A területen terepszint alatt közműpótló, illetve 30 m² –t meg nem haladó önálló pince is elhelyezhető.

Az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások

FL-1 jelű építési övezet

6.§ (1) Az épületek építménymagassága maximum 4,5 m lehet, kivéve az állattartó épületeket, azok építménymagassága maximum 3,0 m lehet.

(2) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:

• az előkert mérete 0 méter
• az oldalkert mérete 6 méter
• a hátsókert mérete 3 méter

(3)   A telek fő funkciójú épületén vörös nyerstégla burkolatnak is meg kell jelennie legalább a lábazaton és a nyílászáró kereteknél.

(4)   Az épületek tetőhéjazata csak a cserép vagy nád lehet.

(5)   A  232/1 és 232/2 hrsz-ú területekre az önkormányzatnak elővásárlási joga van öregek otthona bővítése céljából.

FL-2 jelű építési övezet

7.§ (1) Az épületek építménymagassága maximum 4,5 m lehet, kivéve az állattartó épületeket, azok építménymagassága maximum 3,0 m lehet.

(2) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:

• az előkert 0,00 méter
• az oldalkert 6 méter
• a hátsó kert mérete 6 méter

(3) A kétutcás telkeknél a már kialakult rend szerint kell a lakóépületeket elhelyezni, a másik utca felöli 20 méteres sávban állattartó épület nem építhető.

Különleges terület

8.§ (1) A temetőt áttört kerítéssel kell körbevenni.

(2) A temető Felszabadulás utca felöli oldalán 20 m széles sávban sírhelyet új temetés céljára nem lehet kialakítani a lakóépületek közelsége miatt. Ezen a területen védőfásítást kell kialakítani.

Kereskedelmi szolgáltató terület

9.§ (1) A területen elhelyezhető

Minden fajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület igazgatási és egyéb irodaépület

(2) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni

• A kialakítható legkisebb telekméret 1000 m²
• A beépítettség legnagyobb mértéke 50 %
• A telek zöldfelületének minimum 30 % kell, hogy legyen. A területen terepszint alatti építmények közül csak zárt közműpótló helyezhető el.
• A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 méter
• A területet részleges közművesítéssel kell ellátni, hiányában használatbavételi  engedély nem adható ki. Az épületeket magas tetősre kell tervezni.

(3) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek a lakóterületre előírt értékűnek kell lennie. Zajterhelési határértékek éjjel 40 dBA, nappal 50 dBA

(4) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő

• előkert mérete 3 méter
• oldalkert mérete 3 méter
• hátsókert mérete 6 méter

Közlekedési és közműterület

10.§ (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere továbbá közművek és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhetők közlekedési építmények

(3) A lakóterületen a lakásokhoz szükséges parkolók elsősorban a lakótelken, kivételes esetben a közterületen is kialakíthatók. A nem lakóépületekhez az OTÉK-ban előírt parkolóhely kialakítása, amennyiben célszerűen annak telkén nem alakítható ki a közúthálózathoz kapcsolódóan közterületen is kialakítható.

(4) Az utcákon legalább kétoldali fasor létesítendő a 12 méternél keskenyebb szakaszokon legalább egyoldali fasort kell kialakítani.

Zöldterületek

Z-1-es övezet

11.§ (1) A területen elhelyezhető a pihenést és testedzést szolgáló építmény.

(2) Helyi védettség alatt áll a major területén lévő 3 db tölgyfa.

(3) A felhagyott szeméttelep területén a rekultiváció elvégzése után zöldterület alakítandó ki.

Z-2-es övezet

12.§. (1) A 124/1-4 hrsz-ú területen növényzet telepítése csak a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának hozzájárulásával lehetséges, építmény nem létesíthető.

Vízgazdálkodási terület

13.§ (1) A terület rendeltetése horgásztó, kialakítását és vízellátását ennek megfelelően kell biztosítani.

(2) A szomszédos telkek mentén legalább 3 m széles gyalogos megközelítésre alkalmas területet kell kialakítani.

Gazdasági erdő terület

14.§ Építési engedélyhez kötött épület a területen nem helyezhető el.

4. Fejezet

TELEPÜLÉS   KÜLTERÜLETE

15.§ (1) A település külterülete használat szerint:

• beépítésre szánt és
• beépítésre nem szánt területeket foglal magába.

(2) A beépítésre szánt külterületek közé tartoznak:

• gazdasági területek
• üdülőházas területek

(3) Beépítésre nem szánt területek lehetnek:

• általános mezőgazdasági terület
• kertes mezőgazdasági terület
• mezőgazdasági állattartó majorok területe
• közlekedési terület
• erdő terület
• vízgazdálkodási területek

Mü jelű építési övezet

Különleges mezőgazdasági üzemi terület

16.§ (1) A területen elhelyezhető minden a mezőgazdasági termeléssel és feldolgozással kapcsolatos épület és építmény. Az épületeket magastetővel kell kialakítani.

(2) A kialakítható legkisebb telekméret 2000 m²
A telek beépíthetősége maximum 40%, a zöldfelület minimum 40%, ebből kötelező az ingatlan mezőgazdasági terület felőli határán 10 m széles háromszintű zöldfelület kialakítása.

(3) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni
Az építési hely lehatárolása a következő:

• előkert mérete 5,0 méter
• oldalkert mérete 5,0 méter
• hátsókert mérete 5,0 méter

(4) Az építménymagasság maximum 6,0 méter amennyiben az építményben megvalósuló technológia feltétlen megköveteli, ez az érték 12 m-ig növelhető.

(5) A területet részleges közművesítettséggel kell ellátni, terepszint alatti építmény elhelyezhető úgy, hogy a zöldfelület minimuma biztosított legyen.

Üdülőházas terület

17.§ (1) A területen csak kemping alakítható ki.

(2) A kialakítható legkisebb telekterület 2000 m².

• Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni, telekhatártól legalább 3 métert szabadon kell hagyni.
• A beépítettség legnagyobb mértéke 15 %.
• A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m.
• A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.
• A zöldterület legkisebb mértéke 70 %.
• A zajterhelési határérték éjjel 40 dBA, nappal 50 dBA.
• Terepszint alatti építmény csak közműpótló lehet.

(3) A kemping telepítésével egyidejűleg az erdőművelésből történő kivonásáról gondoskodni kell.

(4) Az épületet magas tetősre kell tervezni.

Mezőgazdasági területek

(általános, kertes)

18.§ (1) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a település külterületének a növénytermesztés és az állattenyésztés továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen

1. az OTÉK 32. §. –ában felsorolt létesítmények
2. a mezőgazdasági terméssel kapcsolatos üzemi építmények (terménytároló, feldolgozó, mezőgazdasági gépgyártó)
3. növénytermesztés céljára szolgáló üvegház és fóliasátor
4. présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám, vegyszer, kisgép, terménytároló és pince
5. biztonsági okból szükséges őrház
6. lakást magába foglaló tanyaépület helyezhető el, ha az nem esik utak, illetve a már meg lévő és tervezett a település-szerkezeti terven feltüntetett létesítmények védőterületébe

(3) A földrészletek a telkek nagyságától függően az alábbiak szerint építhetők be:

1. 720 m²-t el nem érő telken a 18. §. (2) a, és c, pontjában fogalmazottakon túl egyéb létesítményt elhelyezni nem szabad
2. 720-1500 m² nagyságú telken- nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével- a 18. §. (2) a, és c, pontjában foglaltakon túlmenően 3 %-os beépítettséggel a, b, d, e, pontokban ismertetett, de legfeljebb egyetlen épület. Ezen épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk 4,0 m lehet. Az épületeket 30-45 fokos lejtésű nyeregtetővel kell ellátni. A tetőtér beépíthető.
3. 1500 m²-t meghaladó nagyságú telken 3 %-os beépítettséggel a 19. §. (2) f, pontjában foglaltak kivételével helyezhető el épület. Az épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 4,0 m lehet. Az épületeket 30-45 fokos nyeregtetővel kell ellátni. A tetőtér beépíthető.

(4) Szőlő, gyümölcs és kertművelési ág esetén legalább 3000 m², egyéb művelési ág esetén legalább 6000 m² telekterület felett helyezhető el a 18. §. (2) f, pontjában ismertetett épület.

1. ha azt meglévő, vagy a szerkezeti tervben tervezett létesítmény védőterülete nem tiltja
2. ha a telek legalább magánútról megközelíthető
3. ha a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz biztosított
4. ha a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése biztosított
5. ha a használat során keletkező hulladékok elszállításának illetőleg házilagos komposztálásának lehetősége biztosított
6. ha a rendeltetés szerint szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. §.-ban előírtaknak megfelelően biztosított.

(5) A (4) szerinti teleknagyság mellett a beépítettség maximum 3 % lehet, ezen belül önálló lakóépület legfeljebb a beépítettség 1,5 %-át teheti ki.

(6) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni, minimum 3 m elő-oldal és hátsókertet szabadon kell hagyni.

(7) A közutak tengelyétől az épületek építésénél az alábbi távolságot kell betartani

• földút mellett 10 méter
• burkolt út mellett 25 méter
• a 442-es számú út mellett 50 méter
• M 44-es gyorsforgalmi út mellett 100 méter

(8) A mezőgazdasági állattartó major területek védőtávolságán belül lakóépület nem helyezhető el.

(9) A legelő művelési ágú területen csak legelő gazdálkodási célú állattartó épület helyezhető el, mely csak náddal, vagy cseréppel fedhető. Lakóépület nem építhető.

Tanya (általános, kertes mezőgazdasági területen elhelyezhető lakóépület és gazdasági épületek összessége) építésére vonatkozó előírások

19.§ (1) Tanya építése esetén tanyaudvart kell kialakítani, melyet a művelés alól ki kell vonni az engedélyezést követően. A tanyaudvar területe minimum 500 m² kell, hogy legyen, a tanyaudvaron az épületek szabadon állóan helyezhetők el. A tanyaudvar maximum 30 %-ig építhető be.

(2) Az épületek építménymagassága az általános mezőgazdasági területen 5,0 m-t , a tájképvédelmi területen ( a 442 sz. közúttól nyugatra eső terület) pedig a 3,5 m-t nem haladhatja meg, ez alól kivételt csak az az építmény képezhet, amelynek technológiája ennél magasabbat feltétlenül megkövetel.

(3) Az épület építménymagassága a kertes mezőgazdasági területen a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

(4) Az épületeket az általános mezőgazdasági területen 30-45 fokos nyeregtetővel kell megépíteni, fedésre csak cserép, vagy nád alkalmazható. Ez alól kivételt csak a 12 m szélességet meghaladó épületek, ahol alacsonyabb hajlásszög és más fedőanyag is használható.

(5) Az épületeket a kertes mezőgazdasági területeken 30-45 fokos nyeregtetővel kell megépíteni, fedésre csak cserép vagy nád alkalmazható.

(6) A tanyaudvart kettős fasorral kell szegélyezni, a hozzávezető utat kétoldali fasorral kell ellátni, a használatbavételi engedélyt megelőzően.

(7) A beazonosító tervlapon közepesen belvízveszélyes területnek jelölt részen épület csak minimum 30 cm-es feltöltés mellett építhető, a feltöltéshez szükséges anyag csak vagy saját terület tereprendezésével, vagy legálisan működő bányából kell biztosítani.

Birtokközpontra vonatkozó előírások

Birtokközpont kialakítását az OTÉK 29. §. (5), (6), (7) és (8) bekezdése szerint kell elvégezni.

20.§ (1) A birtokközpont határán a belső oldalon minimum hármas fasort kell kialakítani a használatbavételi engedély kiadását megelőzően.

(2) Az épületek szabadon állóan helyezhetők el. A beépítettség legnagyobb mértéke 45 %. A megengedett legnagyobb építmény magasság 6,0 méter, ez alól kivételt képez ahol a technológia ennél nagyobb magasságot igényel. A területet részleges közművesítéssel kell ellátni azzal a lehetőséggel, hogy közüzemi ivóvíz szolgáltatás helyett saját vízmű is létesíthető. Az épületeket magas tetősre 30-45 fokos nyeregtetővel kell megépíteni, fedésre csak cserép vagy nád alkalmazható, ez alól kivétel csak a 12 m szélességet meghaladó épületek, ahol alacsonyabb hajlásszög és más fedőanyag is használható.

Mezőgazdasági állattartó majorok területe

21.§ A területen az Étv 18. §. (2) bek. szerinti illetékes elvét kell az építésügyi hatósági eljárás során alkalmazni, azzal a kikötéssel, hogy a beépítés %-a nem növekedhet, de bontott épület helyett új építhető és a tetőtér beépítés lehetőségét meg kell adni.

Közlekedési terület

22.§ (1) A külterületen a közlekedési terület elsősorban a közutak és csomópontjainak elhelyezésére szolgál.

(2) A szerkezeti tervben rögzített fontosabb dűlőutak szélességét 8 méterre kell növelni, burkolattal ellátásukkal egy időben kétoldali fasort kell létesíteni.

Erdő terület

23.§ (1) A meglévő erdők területén épületet elhelyezni nem lehet.

(2) A tervezett erdők területén a jelenlegi művelés a telepítésig folytatható, új épület építését nem lehet engedélyezni.

Vízgazdálkodási terület

24.§ (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, a közcélú nyíltcsatornák medre és partja – ahol csak a vízkárelhárítás, és az öntözés építményei helyezhetők el.

(2) A Tisza folyón a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a KÖTIVIZIG, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közlekedési Felügyelet engedélyével helyezhető el vízi közlekedéssel kapcsolatos létesítmény.

Ártéri erdők övezete

25.§ (1) Az ártéri erdők területén semmilyen építmény nem helyezhető el a vadetetők kivételével.

(2) A szabad strandon építmény nem helyezhető el, csak mobil létesítmények állíthatók fel.

Ártéri mezőgazdasági övezet

26.§ Az övezetben semmilyen építmény nem helyezhető el.

5. Fejezet

Környezet és természetvédelem

Régészeti értékek védelme

27.§ A település területén ismert lelőhely a kiemelten védett (124/1-4 hrsz) templomrom. A belterület többi részén a régészeti leletekre vonatkozó általános előírásokat kell betartani.

A település külterületén az általános előírásokon túl minden a szántási mélységet meghaladó földmunkával járó építkezéseknél az engedélyezési eljárás során szakhatóságnak kell tekinteni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságát is.

Érvényesíteni kell továbbá az 1997. évi CXL tv. 35. §. (3) bekezdésének előírásait.

Környezetvédelem

28.§ (1) A talaj védelme miatt be kell tartani jelen rendelet 19. §. (6), 20. §. (1) és 22. §. (2) bekezdésében előírt fasortelepítéseket. Hígtrágya elhelyezésnél az I. fokú talajvédelmi hatóság engedélyét kell beszerezni.

(2) Levegőtisztasági szempontból a település teljes területe kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szénmonoxid és benzol anyagok tekintetében „F” zónába, míg szilárd ( PM 10 ) szennyezőanyag tekintetében „E” zónába tartozik.

(3) A zajkibocsátásnál jelen rendeletben az építési övezetekre előírt határértékeit kell betartani.

(4) A felszíni vizek védelménél a 3/1984 (II.7.) OVH rendelkezés előírásait kell betartani.

(5) Az ipari és mezőgazdasági létesítmények engedélyezésénél meg kell oldani mind a kommunális jellegű, mind az ipari jellegű de nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását és gyűjtését. A veszélyes hulladékokra vonatkozóan betartandók a 98/2001 ( VI. 15. ) Korm. Rendelet előírásai.

(6) A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig szennyvizet vagy zárt szennyvíztárolókba lehet elhelyezni, rendszeres kihordásukról történő gondoskodás mellett, vagy házi szennyvíztisztítót kell alkalmazni.

(7) Új állattartó telepet a belterülettől mért 500 m-es távolságon belül létesíteni tilos. Minden földút mentén legalább az egyik oldalon fasor telepítését kell fokozatosan megvalósítani.

Természetvédelem

29.§ (1) Helyi védelem alatt állnak:

• Szőlőssziget tanya 25/6, 25/5 és 25/4 hrsz alatt lévő tölgyfák

(2) A beazonosító lapon (1. sz. melléklet) jelölt védett, védelemre tervezett természeti területeken minden építési munka során, valamint esetleges művelési ág váltás esetén is szakhatóságnak kell tekinteni a Hortobágyi Nemzeti Part Igazgatóságot, be kell tartani az 1996. évi LIII. Tv. 21. §. –ának előírásait, valamint a 166/1999 (XI.19.) Korm. Rendelet előírásait.

(3) A szikes tó (Hangács) ex lege védett terület az 1996. évi LIII. Tv. 23. §. (2) bekezdése alapján.

(4) A védett területek listáját a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(5) A beazonosító tervlapon jelölt legelők művelési ága nem változtatható.

Általános biztonsági előírások

30.§ A rendelet 1. sz. függeléke szerint.

6. Fejezet

Sajátos jogintézmények

31.§ A 232/1 és 232/2 hrsz-ú ingatlanokra Tiszainoka Község Önkormányzatának elővásárlási joga van öregek otthona bővítésének céljára.

7. Fejezet

Záró rendelkezések

32.§ (1) Jelen rendeletben nem szabályozott esetekben az országos érvényű előírásokat kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.