Tiszainoka Község Önkormányzatának Képviselő-testülte (a továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló-többször módosított-1990. évi LXV. törvény 18.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezetéről és működésének rendjéről az alábbi rendeletet alkotja:

I.fejezet

Általános rendelkezések

1.§ (1) Az önkormányzat megnevezése: Tiszainoka Község Önkormányzat

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 5464 Tiszainoka, Kossuth út 2.

(3) Az önkormányzati jogokat Tiszainoka Község Önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Tiszainoka Község Önkormányzat közigazgatási területe.

(5)^[1]A képviselő-testület létszáma 5 fő, tagok névsorát e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(6) A település fontosabb adatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

2.§ Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3.§ Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására é adományozására külön rendeletet alkot.

II. fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

4.§ (1) A helyi önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselőtestület a hatásköreit meghatározott esetekben és körében átruházhatja.

2. ^[2]Az önkormányzat feladatai különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltak.
3. ^[3]Az önkormányzat köteles gondoskodni az Ötv. 8.§(4) bekezdésében foglaltakról.
   

(4) Az alaptevékenységeket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az önkormányzat önként vállalt feladatairól a képviselő-testület évente, éves költségvetésben a pénzügyi fedezet meghatározásával egyidőben foglal állást.

(6) Új, önként vállalt feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell folytatni a feladat pénzügyi, személyi tárgyi feltételei tárgyában. Az elkészítést az illetékes bizottság végzi.

(7) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel, a képviselő-testület az önszerveződő közösségeket érintő napirendi pont tárgyalásánál a közösségek képviselői részére hozzászólási jogot biztosít a képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén.

(8) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-estületet illetik meg. A képviselő testületet a polgármester képviseli.

(9) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei:

1. a polgármester
2. képviselő-testület bizottságai
3. a képviselő-testület hivatala látja el.

5.§ (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletében átruházhatja a polgármesterre, bizottságaira, törvényben meghatározottak szerint társulására.

(2) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, a hatáskört gyakorló szervezet vagy személyt beszámoltathatja, a hatáskört visszavonhatja.

(3) A képviselő-testület által étruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

6.§ (1) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámolási kötelezettséget a hatáskör átadásával egyidejűleg kell meghatározni.

(2) A bizottságokra átruházott feladata- és hatásköröket a szabályzat 5. számú melléklete tartalmazza, melynek naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A képviselő-testület feladata- és hatáskörét érintő jogszabályi változásokról, az áruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a jogszabály kihirdetését követő testületi ülésen írásban tájékoztatja a képviselő testületet.

7.§   (1) ^[4]A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv. 42. §-ban felsoroltakon kívül.

1. A képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezése és megbízás esetén illetmény meghatározása
2. Új, önként vállalt feladat vállalása, illetőleg önként vállalt feladatról történő lemondás
3. Hitelfelvétel, a képviselő-testület szerveinél és intézményeinél foglalkoztatott dolgozók egyhavi munkabére és annak járulékainak megfelelő összegű és erre a célra szolgáló hitel felvétel kivételével
4. Minden 500.000 Ft-ot meghaladó összegű vagyonügylet.
5. Gazdasági vagy közhasznú társaság alapítása, illetve abban való részvétel, gazdasági társaságból való kilépés, illetve gazdasági társaság közhasznú társaság megszüntetése.

8.§ A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.

9.§ (1) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozat ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján hozott képviselő-testületi határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással az illetékes bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület programja

10.§  (1) A képviselő-testület megbízatásának időpontjára szóló program alapján működik.

(2) A program tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztésről a polgármester gondoskodik. A programot a polgármester megválasztását követő legkésőbb 6 hónapon belül elkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti.

A képviselő-testület üléseinek száma

11.§  (1) a képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A féléves munkatervet minden év december 31-ig, illetve június 30-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülés megtartásának hónapját

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat

c) az előterjesztő megnevezését

d) az előterjesztésben közreműködőket

(4) a képviselő-testület rendkívüli ülést tarthat, ha azt a hatáskör gyakorlása, a feladat ellátása, vagy idő közben felmerülő határidő feladat azt szükségessé nem teszi.

(5) A rendkívüli ülés időpontjáról és az ülésen tárgyalt napirendekről a meghívandókat az ülés előtt legalább 6 órával tájékoztatni kell a rendkívüli ülés összehívás indoklása mellett.

(6) A rendkívüli ülés összehívása telefonon is történhet, amelyről feljegyzést kell készíteni.

12.§  (1) A képviselő-testület ülését össze kell hívni:

a) a települési képviselők egynegyedének, azaz legalább két képviselő indítványára vagy a képviselő testület bizottságának az indítványára, valamint

b) azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül határidő betartása miatt szükség van.

2. ^[5]Amennyiben a polgármester az (1) a.) pontjában foglalt kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetője hívja össze az ülést.
3. ^[6]Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére rendkívüli ülést kell összehívni, ha a törvénysértés megszüntetésére irányuló felhívásra a megadott határidőn belül intézkedés nem történt.

(4) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés összehívásáról.

A képviselő-testületi ülések összehívása és vezetése

13.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a Szociális és Ügyrendi Bizottság hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat polgármesteri hivatalának házasságkötő termébe kell összehívni.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése máshol is összehívható.

14.§ (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését, aláírását

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 naptári nappal tértivevénnyel kell elküldeni.

(5) A meghívót meg kell küldeni:

a) képviselőknek,

b) jegyzőknek,

c) bizottságok nem képviselő tagjainak,

d) nem állandó meghívottaknak:

• előterjesztésben közreműködőknek
• önszerveződő közösségek képviselőinek
• akiket az ülés összehívója megjelöl.

15.§ (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívja a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testület ülés összehívására:

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással, amelyről feljegyzést kell készíteni

b) egyéb szóbeli meghívással, amelyről feljegyzést kell készíteni.

c) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

A képviselő-testület ülésének vezetése

16.§ (1) ^[7]A megjelentek számbavételével a testület határozatképességének a megállapítása, amely az Mötv. 47. § (1) bekezdésében foglaltak alapján történik.

(2) Javaslatot tesz a napirend elfogadására, ha szükséges, bejelenti a zárt ülés tartását.

(3) A megállapított napirendek sorrendjében levezeti a vitát, megadja a szót a kérdésekre, hozzászólásokra, kiegészítésre. Összefoglalja a vitát. Felteszi szavazásra az indítványokat, majd a határozati javaslatokat. Megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést. Gondosan ügyelni kell arra, hogy egyes ügyek eldöntéséhez minősített többségre van szükség. A szavazás eredményét pontosan, számszerűen kell megállapítani és kihirdetni.

(4) Fenntartja a rendet a tanácskozás alatt, a felmerülő ügyrendi kérdéseket szavazásra bocsátja, a megállapítja a szavazás eredményét.

(5) Tájékoztatja a testületet az időszerű kérdésekről, számot ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról,

(6) Bezárja az ülést és bejelenti a következő ülés várható időpontját, továbbá tervezett napirendjét.

7. ^[8]A polgármester - a képviselő-testület határozata alapján sem – utasíthatja ki a teremből rendbontás esetén a képviselő-testület tagját. A települési képviselő kizárása a döntéshozatalból kizárólag az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerint történhet.

17.§ (1) A képviselő-testület ülése fő szabványként nyilvános.

2. ^[9]A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben és minősítet többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetekben.

(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) jegyzőt,

b) meghívása esetén a szakértőt

(4) Az ülés meghatározott napirend pontjához kapcsolódóan illeti meg hozzászólási jog a meghívottak közül:

a) azon önkormányzati intézmény vezetője, illetve

b) a napirendi pont előterjesztésében közreműködő köztisztviselőt, akit egy-egy napirendi pont

(5) A (4) bekezdésben szabályozott esetekben a szó megadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

18.§ (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell.

(2) A tájékoztatás formái:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára

b) plakát

A határozatképesség megállapítása

19.§ (1) ^[10]A képviselő-testület tagjainak létszáma: 5 fő.

2. ^[11]A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább - a képviselőknek több mint fele, azaz – 3 fő jelen van.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 3 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

4. ^[12]A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárása az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása

20.§. (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő-testület tagjai javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

Napirendek tárgyalása

21.§ (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést (kéréseket) intézhetnek, véleményt mondhatnak.

(3) A napirendi ponttal kapcsolatban a képviselő-testület tagjai módosító indítványt (indítványokat) tehetnek.

(4) Egy-egy napirendi ponthoz a képviselő-testület tagjai és az aki a képviselő-testülettől a 16.§ (5) bekezdése szerint hozzászólási jogot kapott, egyenként legfeljebb összesen 2 perc időtartamban tehetnek fel kérdést.

(5) Egy-egy napirendi ponttal kapcsolatos vélemény kifejtése hozzászólásonként (beleértve a módosító javaslatot /javaslatokat/ is) egy alkalommal lehetséges időtartama nem haladhatja meg a 3 percet.

(6) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

22.§ (1) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatmódosítással nem érintett részeit tesz fel szavazásra.

(2) A szavazás előtt, a vita során a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(3) A javaslat egyszerű többséggel történő elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(4) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) igen szavazata szükséges

23.§ (1) ^[13]Minősített többséggel kell dönteni az Mötv. 50. § és 55. § (1) bekezdésben foglaltakon túl.

(2) Amennyiben az előterjesztés – jellegétől függően – nem kapja meg a 21.§(3)-(4) bekezdésben meghatározott számú támogató szavazatot, akkor elutasító döntés születik, amelyet sorszámmal ellátva, a szavazás számszerű eredményét is rögzítve a jegyzőkönyvbe kell foglalni.

24.§ (1) A képviselő-testület döntései határozatok és rendeletek.

(2) A képviselő-testület döntéseit – fő szabályként – nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

25.§ (1) ^[14]Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.

(2) Név szerinti szavazás tartható a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott, eseti határozat alapján. A név szerinti szavazásra bármely képviselő javaslatot tehet.

(3) A név szerinti szavazás során a jegyző felolvassa a jelenlévő képviselők nevét, a név mellett rögzíti, hogy a jelenlevő képviselők név szerint igen, nem vagy tartózkodom szavazatot adtak le.

(4) A név szerinti szavazással hozott határozat előtt a szavazás szám szerinti eredményén kívül a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell, hogy a jelenlevő képviselők név szerint hogyan szavaztak.

26.§ (1) ^[15]A képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdésében foglaltak alapján titkos szavazással választ alpolgármestert.

2. ^[16]A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésben foglalt esetben titkos szavazást tarthat.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetben a titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként szótöbbséggel dönt.

(4) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként egyszerű többséggel megválasztott 3 tagú ad-hoc bizottság gondoskodik.

(5) A 3 tagú ad-hoc bizottság megbízása a szavazás számszerű eredményének megállapításával megszűnik.

(6) A titkos szavazás borítékban elhelyezett, az ad-hoc bizottság által lebélyegzett szavazólappal, urna igénybevételével történik.

7. ^[17]A szavazásról jegyzőkönyv készül, amelyet a 3 tagú ad-hoc bizottság minden tagja aláír. Ezt a jegyzőkönyvet a képviselő-testület ülés jegyzőkönyvével együtt elektronikus úton meg kell küldeni Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalnak.

Kérdés

27.§ (1) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amelynek időtartama legfeljebb 2 perc lehet.

(2) A kérdésre adott válasz időtartama legfeljebb 5 perc.

Felvilágosítás kérés

28.§ (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől – önkormányzati ügyben-felvilágosítást kérhetnek.

(2) A felvilágosítás kérést a polgármesternél az ülés előtt legalább 3 nappal írásban kell benyújtani.

(3) A felvilágosítás kérésre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

Interpelláció

29.§ (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz.

(2) Interpellálni a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó Önkormányzati ügyben lehet. Interpellációt szóban és írásban is lehet előterjeszteni.

(3) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

(4) Az interpellációra adott válasz időtartama 5 perc.

(5) A válasz elfogadásáról az interpelláció nyilatkozata után a képviselő-testület dönt.

(6) Az interpellációra fő szabályként az ülésen választ kell adni.

(7) Az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban válaszolhat.

Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(8) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

(9) Az interpellációról a jegyző nyilvántartást vezet.

Előterjesztés

30.§ (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet és a határozati javaslat.

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Rendkívüli testületülésen az előterjesztés sürgősségére való hivatkozással, szóban is előterjeszthető.

(4) Rendeletalkotással összefüggő napirend írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható.

(5) Az előterjesztések tartalmi elemei:

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a téma ismertetése, az előzmények és a jogszabályi háttér bemutatása mellett,

c) a kapcsolódó érvrendszer bemutatása,

d) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

(6) Az előterjesztéshez csatolni kell a határozati javaslatot (javaslatokat), illetve a rendelettervezetet.

(7) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(8) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(9) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.

(10) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét tekintve, amennyiben egy napirendhez kapcsolódó előterjesztés 20 oldalánál több, úgy az nem kerül kiküldésre, de a polgármesteri hivatalban megtekinthető, tanulmányozható, kérésre floppyn, e-mailen ki kell küldeni.

Határozati javaslat

31.§ (1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:
a) a határozat szövege

b) végrehajtást igénylő döntéseknél

- a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

- a határozat végrehajtásnak határideje

A képviselő-testület döntései

32.§ (1) A képviselő-testület döntései:

a) határozat,

b) rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű szótöbbséggel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) tájékoztató elfogadásáról.

d) A 16.§ (4.) bekezdésben meghatározottak részére hozzászólási jog megadásáról.

(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza:

a) a határozat számát,

b) a határozatlan dátumát,

c) tárgyát,

d) a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban,

e) a végrehajtás idejét,

f) a végrehajtásért felelős megnevezését.

33.§ (1) ^[18]A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. ^[19]
3. ^[20]

(4) Az érintetteknek a képviselő-testület határozatáról készült kivonatot kell kézbesíteni

(5) A jegyző gondoskodik a nyílt és zárt ülésen hozott képviselő-testületi határozatok elkülönített nyilvántartásáról.

Az Önkormányzati rendeletalkotás szabályai

34.§ (1) ^[21]Rendelet alkotását a képviselő, bizottság, jegyző, Kormányhivatal vezetője írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(3) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A rendeleteket a tárgy szerint illetékes bizottságnak véleményével lehet a képviselőtestület elé terjeszteni.

(5) Az önkormányzati rendelet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(6) Helyben szokásos módnak minősül a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

(7) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés tényét a dátumát a rendeletre rá kell vezetni, a jegyzőnek aláírnia.

8. ^[22]
9. ^[23]
   

(10) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

(11) A jegyző 15 napon belül gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

A jegyzőkönyv

35.§ a) A képviselő-testület és a bizottságok üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, illetve azok előterjesztőjét, előterjesztőit, vagy előadóját, a tanácskozás lényegét, beleértve a hozzászólásokat is, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket.
3. Zárt ülés esetben rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.
4. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
5. A jegyzőkönyvet a gyorsító jegyzetei és hangfelvétel alapján kell elkészíteni.
6. A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni, azonban a képviselő-testület tagja kérésére az elmondottak szó szerint rögzítendők a jegyzőkönyvben.
7. A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és esetenként választott két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

36.§ (1) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza.

(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.

(3) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az elfogadott rendeletek, határozatok szövegét.

(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

1. a meghívót,
2. a jelenléti ívet,
3. az írásos előterjesztéseket,
4. illetve a képviselők kérése alapján:
5. a képviselői indítványokat,
6. a képviselői hozzászólásokat,
7. a képviselői interpellációkat.

5. ^[24]Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni elektronikus úton a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(6) A jegyzőkönyvbe és előterjesztésekbe – a zárt ülés kivételével – bárki betekinthet.

(7) A jegyzőkönyvről a polgármester hozzájárulásával a térítési díj ellenében készülhet másolat.

(8) A zárt ülés kivételével a képviselők is készíthetnek hangfelvételt a képviselő-testületi ülésekről.

(9) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

IV. fejezet

A települési képviselő

37.§ (1) ^[25]A települési képviselők jogait és kötelességeit az Mötv. 32. §-a szabályozza.

(2) A települési képviselők a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának közreműködését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

(3) A képviselő a tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, közérdekű ügyben való közreműködést írásban kérheti a jegyzőtől.

(4) A települési képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát a Szociális és Ügyrendi Bizottság kezeli és vizsgálja az adatvédelmi szabályzatban meghatározottak szerint.

(5) A képviselői eskü szövegét a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

Járandóságok, képzés, továbbképzés

38.§ (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(2) A képviselők képzéséről, továbbképzéséről – feladataik eredményes ellátása érdekében – a képviselő-testület gondoskodik.

Összeférhetetlenség és az összeférhetetlenségi eljárás

39.§ (1) ^[26]

2. ^[27]

V. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

40.§ (1) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozhatja létre:

a) állandó

b) ideiglenes

c) ad-hoc

(2) Állandó bizottság:

1. Szociális és Ügyrendi Bizottság
3. A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság tagja, elnöke.
4. A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen:
   1. szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét,
   2. jelentősebb társadalmi szervezet küldöttjét,
   3. a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt.
5. Szociális és Ügyrendi létszám 5 fő.
6. Az (5) bekezdésben meghatározott bizottságnak 2 fő nem képviselő tagja van.

A bizottságok működése

41.§ (1) A bizottságok szükség szerint üléseznek.

(2) A bizottsági üléseket:

1. az elnök híva össze, de
2. a polgármester indítványra össze kell hívni.
   

(3) Az üléseket a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag vezeti.

(4) A bizottság ülése fő szabályként nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) A bizottság a döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza.

(6) A bizottság határozatképességre és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(8) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a biztosságok jegyzőkönyveit a bizottság elnöke írja alá.

9. ^[28]A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalnak.
10. ^[29]A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatal látja el

A bizottságok feladatai

42.§ (1) A bizottság a következő feladatokat látja el:

1. feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit,
2. szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását, de ez ne terjedhet ki a hivatal államigazgatási ügyeivel kapcsolatos feladatokra
3. benyújtja az előterjesztéseket,
4. előterjesztésekhez állásfoglalást készít,
5. gyakorolja a testület által rá átruházott önkormányzati hatósági hatáskört,
6. ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést,

az önkormányzati érdek sérelmet, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

A képviselő-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai

43.§ (1)A képviselő-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

a.)   meghatározza a bizottsági szervezetét és megválasztja bizottságait,

b.)   meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be a képviselő-testületnek,

c.)   meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,

d.)   döntési jogot adhat bizottságainak,

e.)   a bizottság által hozott döntést felülvizsgálhatja,

f.)   önkormányzati rendeletében hatósági hatáskört állapíthat mega  bizottságnak,

g.)   határoz a polgármester által felfüggesztett bizottsági döntések tárgyában (a felfüggesztést követő ülésen).

(2) A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

a) indítványra össze kell hívni a bizottságot,

b) felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,

(3) dönt a bizottság elnökének (személyes érintettsége miatt történő) döntéshozatalából való kizárásáról.

A képviselő-testület állandó bizottsága

44.§ (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

a) Szociális és Ügyrendi Bizottság

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bizottság létszámát, a bizottságok feladatait, hatáskörét a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(3) A bizottság tagjainak névsorát a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

A testület bizottsága

45.§ (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot hozhat létre:

(2) meghatározott időre vagy

(3) meghatározott feladat elvégzésére

(4) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(5) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

1. dönt a bizottság elnevezéséről,
2. rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
3. meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,
4. meghatározza a bizottságok feladat-és hatáskörét.

(6) Az ideiglenes bizottságok működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok vonatkoznak.

(7) A képviselő-testület a feladatai ellátása során a bizottságok mellett létrehozhat egy-egy munkacsoportot, előkészítő bizottságot egy-egy feladat elvégzésére. Ezen ad-hoc bizottságokra nem vonatkoznak a képviselő-testület szervenként működő bizottságok összetételére, működésére vonatkozó szabályok. Tagjai nem rendelkeznek azon jogosítványokkal, amelyekkel a bizottságok, rájuk önkormányzati hatáskör nem ruházható, tagjai külön bizottsági juttatásban, tiszteletdíjban nem részesülnek.

(8) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

Alakuló ülés

46.§ (1) Az alakuló ülést a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választását követő 15 napon belül a polgármester hívja össze.

(2) Az újonnan megválasztott polgármester eskütételéig a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti az ülést

(3) A következő napirendjei:

1. a polgármester eskütétele
2. képviselők eskütétele
3. alpolgármester(ek) megválasztása
4. SZMSZ felülvizsgálatára javaslat
5. a polgármesteri és a képviselői eskü szövegét az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza.

A polgármester

47.§ (1) ^[30]A polgármester tisztségét főállásban látja el. A polgármester felett a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a vonatkozó jogszabály előírásai alapján összegszerűen állapítja meg. Munkaidejét a képviselő-testület munkarendjéhez igazítva szabadon osztja be.

(2) Éves szabadságának kivételét javaslatait figyelembe véve a képviselő-testület határozattal adja ki.

(3) A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

4. ^[31]A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. 72. §-a szabályozza.

48.§ (1) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatai, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

(3) A polgármester:

1. a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
2. dönt a jogszabály által hatáskörbe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;
3. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
4. a hatáskörbe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
5. gyakorolja az egyben munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(4) A polgármester további feladatai:

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait;

c) képviseli az önkormányzatot;

d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel;

e) az általa előre meghatározott időpontban fogadó órát tart;

f) nyilatkozik a sajtónak.

(5) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.

(6) A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

Az alpolgármester

49.§ (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával, a polgármester által meghatározott feladatokat látja el.

(3) Több alpolgármester esetén a polgármester kijelöli az őt helyettesítő személyt.

(4) Az alpolgármesterre (alpolgármesterekre) önkormányzati hatáskör nem ruházható.

(5) a társadalmi megbízatású alpolgármesternek (alpolgármestereknek) nem munkáltatója a képviselő-testület.

A jegyző

50.§ (1) A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevezi ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.

(3) A jegyző:

1. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
2. a hatáskörbe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezető megbízás visszavonásához, jutalmazásához – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester írásos egyetértése szükséges,

3. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
4. tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
5. dönt a hatáskörbe utalt ügyekben.

(4) A jegyző (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli feladatai különösen:

1. tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,
2. tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
3. gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
4. biztosítja az önkormányzati rendeleteket, határozatok érintettekkel való meg- ismertetését.
5. Biztosítja az állampolgárok államigazgatási ügyeinek szakszerű ügyintézését.

(5) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

VII. fejezet

A képviselő-testület hivatala

Polgármesteri hivatal

51.§ (1) ^[32]A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munka-, és ügyfélfogadásának rendjét.

(3) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.

4. ^[33]A Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatai:
   1. Ellátja az önkormányzati testületi szervekhez (képviselő-testület, bizottság) kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, az önkormányzati képviselők munkájának segítését, a vezetést segítő törzskari funkciókat, valamint a belső munkaszervezési igazgatási teendőket.
   2. Előkészíti és végrehajtja a testületi szervek önkormányzati döntéseit, a polgármester irányítása és a jegyző operatív vezetése mellett.
   3. Ellátja a központi állami szervek megbízásából az önkormányzat számára hatáskört megállapító jogszabályok végrehajtásaként az államigazgatási feladatokat,
   4. előkészíti döntésre az államigazgatási ügyeket és gondoskodik e döntések végrehajtásának megszervezéséről.
      

(5) A hivatal a jegyző által elkészített ügyrend szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.

(6) A hivatal ügyrendjét a 6. sz. melléklet tartalmazza.

VIII. fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák

(falugyűlés, közmeghallgatás)

52.§ (1) A képviselő-testület évente legalább két alkalommal falugyűlést tart.

(2) A falugyűlésen keresztül kerül sor a közmeghallatásra.

(3) A falugyűlést, illetve a közmeghallgatást előre meg kell hirdetni.

(4) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét, előadóit.

(5) A közmeghallatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

53.§ (1) A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben értékelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vehetnek fel és javaslatot tehetnek.

(2) A falugyűlést, illetve közmeghallgatást a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása estén a Szociális és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

IX. fejezet

Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

Helyi népszavazás

54.§ A helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét az Ötv. 45.§-51.§-a, valamint külön Önkormányzati rendelet szabályozza.

X. fejezet

Az önkormányzati gazdálkodás

55.§ (1) A képviselő-testület ( a vonatkozó jogszabályok alapján) külön rendeletet alkot:

1. az önkormányzat költségvetéséről,
2. a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadásról
3. az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelre, illetőleg más célú hasznosításról

(2) Az önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályok alapján végzi.

(3) Tiszainoka Község önkormányzata nem általános forgalmi adóalany.

(4) Az önkormányzat feladatai ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját vagyona. Költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(5) Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzat költségvetése az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

(6) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.

(7) Feladatai ellátásához szükséges forrásokat saját bevételekből, átengedett központi adókból, gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési hozzájárulásokból, valamint támogatásokból-szükség esetén hitelből-teremti meg.

(8) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a testület a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

56.§ (1) Az önkormányzat nevében kötelezettségvállalásra, továbbá a kiadások teljesítésének, és a bevételek beszedésének az elrendelése (utalványozására) a polgármester, akadályoztatása esetén a pénzügyi-gazdálkodási szabályzatban megjelölt választott tisztségviselő jogosult.

(2) A kötelezettségvállalás, utalványozás ellenjegyzője a jegyző, akadályoztatása esetén a pénzügyi-gazdálkodási szabályzatban megjelölt köztisztviselő.

(3) A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés részletes szabályait a jegyző által elkészített szabályzatokban a polgármester határozza meg.

XI. fejezet

Az önkormányzat vagyona

57.§ (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat tulajdonával való rendelkezés és a vagyonnal való gazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelt határozza meg.

(3)^[34]A képviselő-testület az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet átlátható gazdasági vállalkozásokban.

(4)^[35]Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelősségének mértéke nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(5)^[36]Az önkormányzat a tulajdonában álló gazdasági társaságok üzleti jelentését és üzleti tervét az önkormányzati képviselő-testület – mint taggyűlés – minden év május 31-éig megtárgyalja és jóváhagyja. A két taggyűlés közötti időszakban a tulajdonosi jogok gyakorlásával – korlátozott hatáskörben – a polgármestert bízza meg.

XII. fejezet

Záró és vegyes rendelkezések

58.§ (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egy időben a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2006. (III.14.) Önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezi.

(3) Az SZMSZ mellékletinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.