Kölesd Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv) felhatalmazásával élve, - tekintettel az Országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) sz. kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásaira is – az alábbi rendeletet alkotja:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§

A rendelet hatálya

1. Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képező, a MERIDIÁN KFT által készített 1816/2008 tervszámú Kölesd község Sz1 számú külterületi, Sz2.1, Sz2.2 és Sz2.3 számú belterületi szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.
2. Jelen rendelet hatálya Kölesd község közigazgatási területére terjed ki.
3. A szabályozási terven alkalmazott jelek az OTÉK 2. sz. mellékletében szereplő jelkulcsán alapulnak, az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők. A jelkulcsban szereplő jelek kötelező érvényűek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges. A telekhatárok az övezeti előírások betartása mellett az I. fokú építési hatóság engedélyével módosíthatók.
4. Egyes objektumok helyi védelem alá helyezése vagy törlése jelen rendelet módosítása nélkül - megyei főépítészi szakvélemény megkérése mellett - önálló önkormányzati rendelettel történhet a helyi védelemre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett.
5. Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

2.§

Telekalakításra vonatkozó előírások

1. A település területén telekalakítás csak az adott övezetben illetve építési övezetben szereplő paraméterekkel lehetséges, kivéve a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkét.
2. Az építési teleknek minősülő, az adott övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező, kialakult telken álló épület is szükség esetén felújítható, korszerűsíthető, és az övezeti előírások betartása mellett bővíthető. 
3. Kialakult telekállapotok esetén telekmegosztás csak az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekösszevonás, illetve telekterület-növeléssel járó telekalakítás azonban ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is engedélyezhető.
4. Telekalakításra az engedély csak akkor adható ki, ha a telekalakítás következtében a talajvédő gazdálkodás feltételei^[1] nem romlanak.

3.§

Épületek elhelyezésére vonatkozó általános előírások

1. Új épületet elhelyezni és meglévő épületet bővíteni csak olyan telken lehet, amely:

• gépjármű-közlekedésre alkalmas, közterületről vagy magánútról közvetlenül megközelíthető,
• belterületen lévő beépítésre szánt területen – a szennyvízvezeték kiépítését követően - teljes közművesítettséggel rendelkezik.
• belterületen lévő beépítésre nem szánt területen, külterületen pedig az épületben alkalmazni kívánt technológia függvényében kell a közművesítést kiépíteni.

2. Belterületen a vezetékes szennyvízhálózat kiépítéséig a szennyvizet közműpótló berendezésbe kell vezetni, amelyet a vonatkozó jogszabály előírásait^[2] figyelembe véve 500 m³ /év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény építése, használatbavétele, átalakítása esetén a települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges.
3. Új létesítmények építésekor, vagy meglévők átalakításakor, bővítésekor, rendeltetésük megváltoztatásakor a vonatkozó tűzrendészeti jogszabály^[3] rendelkezéseit kell alkalmazni az átalakítás, bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében.
4. Új épület építése csak a jogszabályban^[4] meghatározott gépjármű-várakozó- és tároló-helyek biztosítása esetén engedélyezhető. A gépjármű tárolóhelyeket az építési telek területén belül, vagy közintézmények esetében - a közterület tulajdonosa illetve kezelője és a közlekedési szakhatóság hozzájárulásával - az ingatlantól mért 300 m távolságon belül közterületen kell kialakítani.
5. A tervezési területen állandó használatra szánt lakókocsi, konténer nem helyezhető el.  
6. Mikrohullámú átjátszó torony nem helyezhető el belterületen, illetve ezek 500 m sugarú környezetében, valamint Natura2000, ökológiai folyosó, tájképvédelmi és helyi jelentőségű természetvédelem alatt álló területeken.
7. Utcai kerítés csak a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra helyezhető.
8. Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett építménymagasság betartása mellett bővíthetők.

8. Kialakult beépítésű utcában az ingatlan fő funkcióját betöltő új épület utcai homlok-falát az utcában jellemzőnek tekinthető kialakult építési vonalhoz kell igazítani.
9. Gazdasági és különleges területeken – ha a szabályozási terv szigorúbban nem rendelkezik - az építési hely határvonala a telekhatártól mért 5 m, de portaépület az előkertben is elhelyezhető.
10. Szabályozási vonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része indokolt esetben felújítható, de ezen a telekrészen nem bővíthető.
11. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén új épület csak a hatályos jogszabályban^[5] előírt oldalkert megtartásával és az építmények közti távolság biztosításával helyezhető el.
12. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén oldalkertben álló meglévő épület, vagy abba nyúló meglévő épületrész felújítása, bővítése csak a keresztcsűrök és nyári konyhák esetében és csak akkor engedélyezhető, ha a tervi megoldással és alkalmazni kívánt szerkezetekkel az illetékes tűzoltóság egyetért.
13. Hátsókert mélysége – ahol a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 6 m.
14. Az elő- és oldalkert előírt, vagy a szabályozási terven jelölt legkisebb méretén belül nem lehet:

• növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor;
• szennyvízszikkasztó műtárgy;
• árnyékszék;
• kemence, húsfüstölő;
• állatkifutó;
• trágyatároló, komposztáló, továbbá
• siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.

15. A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag,- folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.
16. Gépjármű-tároló az építési övezet fő funkcióját betöltő építménnyel egyidőben történő építése esetén azzal egy épülettömegben alakítható ki. Utólagos építése esetén, ha az építési övezet fő funkcióját betöltő építménytől különállóan kerül kialakításra, az utcai telekhatártól mért 8 méteren belül nem helyezhető el.
17. Lakóterületen, telkenként legfeljebb 2 db gépjármű-tároló helyezhető el.
18. Az állattartás céljára szolgáló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok:

4.§

Épületek, építmények kialakítására vonatkozó általános előírások

1. Gazdasági terület kivételével minden egyéb építési övezetben és övezetben az ingatlan fő funkcióját képviselő épületet jellemzően 35-45^o hajlású magas tetővel kell kialakítani. E területek épületein alkalmazható tető-héjazati anyag: a natúr égetett cserép színárnyalataival megegyező színű égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedés-jellegű fémlemez- vagy bitumenes zsindely-héjazat. Nem alkalmazható azbesztet tartalmazó, illetve fokozott tűzterjedési fokozatba sorolt héjazati anyag. Nád-, zsúp- és fazsindely-fedés csak kivételesen, a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye és feltétele alapján, legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható. 
2. Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal összhangban kell kialakítani, az építési engedélyezéskor az utcaképbe való illeszkedést, a tervezett építéssel érintett ingatlan két-két szomszédos telken meglévő, beépítést bemutató fotódokumentációval szükséges igazolni. 
3. Terepszint alatti építmények (alagsor, pince) egy szint mélységben, az építési helyen belül létesíthetők. Pincék építési engedélyezési tervét a talaj- és talajvíz-viszonyok, valamint a szomszédos épületek állékonyságának figyelembevételével kell elkészíteni. 
4. A település belterületén csak az adott ingatlanon működő intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló reklámhordozó berendezés helyezhető el, ingatlanonként legfeljebb 1 m² reklám-felülettel. 
5. A település területén minden terepszinttől mért 15 m-nél magasabb építmény-részt tartalmazó létesítmény (torony, kémény, antenna, szellőző, terményszárító, stb.), építési engedélyezési tervéhez tájesztétikai vizsgálat és látványterv mellékelendő.
6. Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévő épület – a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén - korszerűsíthető és bővíthető az építménymagasság további növelése nélkül.

5.§

Általános földtani és talajvédelmi követelmények

1. Az építési engedélyezési tervnek tisztáznia, ábrázolnia és értékelnie kell az építési terület pince és üregviszonyait.
2. Építési és elvi építési engedélyezési eljárásokban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal szakhatóság állásfoglalása szükséges:

• 4 szintnél magasabb, vagy 7 m fesztávnál nagyobb fesztávolságú tartószerkezeteket tartalmazó előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél,
• a meredek, csúszás- vagy omlásveszélyes területek beépítésénél,
• az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
• a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás)
• a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

3. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal megkeresése szükséges a földtani felépítéssel és morfológiai viszonyokkal összefüggést mutató események jelentkezésekor, továbbá a mérnökgeológiai adottságok eredményeként fellépett és az épített környezetre hatást gyakorlóan észlelt változások esetén.
4. Az építési engedélyezési tervekhez geotechnikai-mérnökgeológiai szakvéleményt kell készíteni, ha:

• a tervezett építmény létesítési helye omlás- és csúszásveszélyes helyszíneken belül található,
• 4 m-nél magasabb kőzetfal vagy 70°-nál meredekebb rézsű elé vagy azok koronaszintjére tervezett az építmény és a kőzetfaltól (a felülettől) vagy a rézsűtől (perem- és lábvonaltól) az építmény távolsága kevesebb, mint a helyi szintkülönbség 2-szeres szorzata,
• 2 m-nél magasabb nyitott állapotú kőzetfallal közvetlenül érintkezik az építmény,
• az építkezés 3 m-nél nagyobb földvastagságú tereprendezéssel jár együtt (feltöltés, bevágás, teraszosítás),
• az építési hely 15°-nál meredekebb lejtőrész.

5. Partfallal közvetlenül érintkező építmények bontásakor gondoskodni kell a nyitottá vált kőzetfelület megtámasztásáról.
6. A község területén lévő felhagyott bányák tereprendezéssel és szakszerű növényesítéssel rekultiválandók.
7. A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.
8. Építési, tereprendezési munkák során kitermelt ásványi nyersanyag deponálásához és elhelyezéséhez – amennyiben az értékesítésre kerül – a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal hozzájárulása szükséges. Amennyiben a deponálás mezőgazdasági területet érint, meg kell kérni a talajvédelmi hatóság hozzájárulását.
9. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen:

• betartandók a vonatkozó jogszabályok^[9] előírásai,
• bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni,
• a felszín alatti vizeket potenciálisan szennyező (fertőző, mérgező) szilárd vagy folyékony anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

10. Az ivóvízellátás létesítményeinél a vonatkozó jogszabályban^[10] előírt védőtávolságokat be kell tartani és az előírt védelemről gondoskodni kell. Borjád településrész önálló vízművel rendelkezik.
11. A széleróziónak kitett területen az erdő, szőlő-, gyümölcsös, rét- és legelőművelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg.

6. §

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

1. Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
2. Nyersanyag kitermelés nem folytatható belterületen, beépítésre szánt területen, lakott területtől 300 m-en belül.
3. Bányászati tevékenység végzéséhez környezetvédelmi hatástanulmány készítendő.
4. A község területén található felhagyott bányák rekultivációját építéshatóság által kiadott tereprendezési vagy bányahatósági engedélyezést követően jóváhagyott terv birtokában lehet végezni.
5. 300 m²-nél nagyobb alapterületű bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatbavételére és megsemmisítésére irányuló építéshatósági eljárásokba a Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni , amennyiben a tárolótér felett természetes kőzetréteg található és a tárolótér nem szerves része a földfelszín feletti építménynek.

7.§

A települési környezet védelmének általános szabályai

1. A település területén csak olyan tevékenységek folytatása engedélyezhető, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a hatályos jogszabályokban megengedett határértékeket.
2. A szennyvízcsatornázással nem rendelkező területen keletkező szennyvizeket szakszerűen kialakított közműpótlóban kell gyűjteni, amelyet a vonatkozó jogszabály előírásait^[11] figyelembe véve 500 m³ /év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény építése, használatbavétele, átalakítása esetén a települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges.
3. A település területén keletkező, összegyűjtött kommunális szilárd és folyékony hulladékot csak közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett lerakóhelyen szabad elhelyezni.
4. Tisztítatlan szennyvizet nem szabad termőföldön elhelyezni. A tisztított szennyvíz termőföldön történő elhelyezéséhez be kell szerezni a talajvédelmi hatóság engedélyét.
5. A községben a felszín alatti vizek védelme érdekében az ásott kutak szennyvíz szikkasztóként való alkalmazása tilos.
6. Kutat létesíteni csak engedéllyel lehet. A háztartási célú talajvízkutakat 500 m³/év vízfelhasználásig a helyi jegyző engedélyezi, egyéb kutak vízjogi engedély kötelesek. ^[12]
7. Vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz vízjogi engedély szükséges^[13].
8. Az állattartó telepek létesítésekor és üzemeltetésekor a „helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait”^[14]és a „Helyes gazdálkodási gyakorlat” előírásait be kell tartani. Hígtrágya a termőföldön csak a talajvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.
9. A termőföldeken a földhasználó köteles olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, mely a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket figyelembe veszi.
10. Termőföldön tereprendezést csak a talajvédelmi hatóság engedélyével lehet végezni. Amennyiben a tereprendezés (feltöltés, bevágás) elsődleges célja nem a termőföld védelme, az engedélyezési eljárásba a talajvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.
11. A település csapadékvíz hálózatában összegyülekező vizet be kell vonni a befogadóba, a termőföldön történő elszikkasztása tilos.
12. A csapadékvizek károkozás nélküli elvezetéséről gondoskodni kell. Szennyezett csapadékvizek élővízbe nem vezethetők.
13. A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatánál és hasznosításánál a vonatkozó jogszabályok^[15] előírásai betartandók.
14. Külterületen parti sávban (Sió-csatorna, Sárvíz-csatorna partvonalától számított 6 méterig) csak gyepgazdálkodás folytatható. Ettől eltérni csak a vonatkozó jogszabály^[16] előírásainak figyelembe vételével lehet.
15. A község területén keletkező, 50 kg-ot meghaladó állati tetemeket Kistormás külterületén létesítendő átmeneti, állati tetemgyűjtő konténerbe kell elhelyezni, ahonnan a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítő-helyre kell elszállítani.
16. Jelentős zajkibocsátást okozó tevékenységek esetén be kell tartani a jogszabályban^[17] előírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket.
17. A 2 m² –nél nagyobb felületű reklám,- és hirdetőtáblák termőföldön történő elhelyezése engedélyezési eljárása során be kell szerezni a talajvédelmi hatóság hozzájárulását.
18. Folyamatosan gondoskodni kell a termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyommentesítéséről, továbbá a termőföldek között elhelyezkedő úthálózat fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása).
19. Erdőterületeket érintő beruházások során vagy erdőtelepítés esetén a vonatkozó jogszabályok^[18] betartandók.
20. A község közigazgatási területén történő növényültetésnél az 5. számú mellékletben megadott értékek betartandók.

8.§

A természet védelmének általános szabályai

1. Ökológiai folyosó területére vonatkozó szabályok:

1. Beépítésre nem szánt területen telekalakítás esetén 3000 m2-nél kisebb földrészlet nem alakítható ki.
2. A területhasználat során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
3. Erdő és mocsár művelési ágú területek művelési ága nem változtatható meg.
4. Az Mk-2 övezet kivételével, beépítésre nem szánt területen épület, építmény elhelyezése az e) és f) pontokban foglaltak kivételével engedélyezhető.
5. Különösen indokolt esetben vadvédelmi kerítés, vadászles, vadetető és vadtakarmány-tároló – az illetékes erdészeti és természetvédelmi hatóság hozzájárulása esetén helyezhető el.
6. Egyéb építmények, nyomvonalas építmények, bányászati építmények építése és bányatelek kijelölés csak különleges indokoltság esetén, kiemelten fontos közérdekből, az illetékes minisztérium és önkormányzati igazolásokkal alátámasztottan engedélyezhetők, betartva a hatályos jogszabályokban előírt előzetes építtetői, tervezői egyeztetési kötelezettségeket.

2. A Szedresi Ős-Sárvízhez tartozó területek Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési, Natura 2000 védettségű területek, amelyeken az (1) pont a), és b) előírásai betartandók.

1. A területen kizárólag az árvízvédelemmel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el, betartva a jogszabályban előírt – az illetékes természetvédelmi szakhatóságokkal lefolytatandó – előzetes terv-egyeztetéseket.
2. Új térburkolatok, utak pályaszerkezete csak elemes, vagy szórt (zúzottköves) kivitelű lehet. Vízzáró (aszfalt, beton) térburkolat csak különös indokoltsággal, kiemelten fontos közérdekből építhető.
3. A gyep művelési ág változtatása kerülendő, a művelési ág megváltoztatásához az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
4. Az övezetben bányászati tevékenység nem folytatható.

3. Tájképvédelmi övezetbe tartozó területeken az alábbi előírások betartandók:

1. A tájképet jelentősen megváltoztató, a terepszinttől 8 m-nél magasabb, vagy 100 m² beépített területnél nagyobb építmények építési engedélyezési terveihez látványtervet kell mellékelni.
2. A területen 15 m-nél magasabb, és 300 m2-nél nagyobb beépített területű építmények nem helyezhetők el.
3. Az övezetben bányászati tevékenység a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint folytatható.

4. Védett természeti emlék a község területén lévő földvár és minden forrás.(L. 4. sz. melléklet)
5. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület az egykori Jeszenszky kastély parkja Felsőhídvég pusztán. A területen lévő erdő ritkítása, fák ültetése, terep rendezése tájrendezési terv alapján engedélyezhető.
6. Jelen rendelet 3. mellékletében felsorolt botanikai értékek helyi védelemben részesülnek.

2. FEJEZET

A TERVEZÉSI TERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSA

9.§

A település területének felhasználása

1. A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák:

• falusias lakóterület;
• településközponti vegyes terület;
• jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület;
• egyéb ipari terület;
• kereskedelmi-szolgáltató terület;
• különleges terület.

2. A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:

• zöldterület;
• általános mezőgazdasági terület;
• kertes mezőgazdasági terület;
• védett mezőgazdasági terület;
• gazdasági rendeltetésű erdőterület;
• védelmi rendeltetésű erdőterület;
• 
  

• közlekedési és közmű-elhelyezési terület;
• vízgazdálkodási terület.

3. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

10.§

Lakóterületek szabályozása

1. Lf-1 Lf-2, Lf-3 és Lf-4 jelű falusias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• Legfeljebb kétlakásos lakóépületek;
• Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;
• A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
• Szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.);
• A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület;
• Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
• Sportépítmény;
• Gépjárműtároló.

2. A területen haszonállat-tartás az önkormányzat állattartási rendeletével összhangban lehetséges.
3. Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

* A falusi gazdasági épületek esetében a megengedett legnagyobb építménymagasság 7 m.

11.§

Vegyes területek szabályozása

1. Vt-1 jelű településközponti vegyes területen csak egyházi épület (templom) helyezhető el.
2. Vt-2 jelű településközponti vegyes területen elhelyezhető létesítmények:

• lakóépület,
• a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
• szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.)
• helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési épület,
• sportépítmény,
• gépjárműtároló.

3. Vt-3 jelű településközpont vegyes területen csak helyi igazgatási és művelődési épületek és ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el. A területen haszonállat-tartás nem megengedett.
4. Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

* Közoktatási intézmények esetében 6,0 m.

.

12.§

Gazdasági területek szabályozása

1. Gksz jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
• igazgatási és egyéb irodaépület;
• a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
• gépjárműtároló.

2. Gip-1 jelű, jelentős zavaró hatású ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• bármilyen tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
• igazgatási és egyéb irodaépület;
• gépjárműtároló.

3. Gip-2 jelű, egyéb ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• bármilyen, nem zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
• a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;
• igazgatási és egyéb irodaépület;
• gépjárműtároló.

4. Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

* Siló és terményszárító létesítése esetén a legnagyobb építménymagasság legfeljebb 15 m.

5. Gksz, Gip-1 és Gip-2 jelű építési övezetben haszonállat-tartás megengedett

13.§

Különleges területek szabályozása

1. K-1 jelű különleges területen csak temető, és a temetőhöz tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
2. K-2 jelű különleges területen csak sportpályák, sportépítmények, és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.
3. K-3 jelű különleges területen az alábbi, szabadidős tevékenységet szolgáló létesítmények helyezhetők el:

• szálláshely-szolgáltató épület;
• vendéglátó épület;
• művelődési, igazgatási, szociális épület;
• sportépítmény;
• fenti létesítmények kiszolgáló épületei és gépjárműtároló.

4. K-4 jelű különleges területen a szennyvízelhelyezés és tisztítás elvégzéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.
5. K-5 jelű különleges területen az alábbi létesítmények helyezhetők el:

• szálláshely szolgáltató épület;
• vendéglátó épület;
• ismeretterjesztést szolgáló épület;
• ezekhez kapcsolódó kiszolgáló létesítmények, valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

6. A K-1, K-2 és K-4 jelű különleges terület ingatlanai bekerítendők, és a kerítés mentén – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik – legalább 10 m szélességben beültetési kötelezettség előírásai szerint évelő növényzet telepítendő.

7. Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

* Kivéve harangtorony, harangláb

4. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

14.§

Közlekedési és közmű-elhelyezési területek szabályozása

1. KÖu- jelű közlekedési (út) területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el a közlekedési felügyelet hozzájárulásával:

• gépjármű-, gyalogos- és kerékpáros közlekedési pályák;
• csapadékvíz-elvezető árkok;
• utcafásítás;
• utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
• közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
• forgalomirányító és tájékoztató táblák, jelzések;
• közlekedési rendeltetésű épületek (buszvárók).

2. Az utak szabályozási szélességét legalább a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani.
3. Az utak besorolása:

4. A település mezőgazdasági földútjainak fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása) az út kezelőjének folyamatosan gondoskodnia kell.

15.§

Vízgazdálkodási területek szabályozása

1. V-1 jelű vízgazdálkodási területen csak vízkárelhárítást szolgáló építmények helyezhetők el a vízügyi hatóság hozzájárulásával.
2. V-2 jelű vízgazdálkodási területen csak vízbeszerzést, kezelést és tárolást szolgáló létesítmények és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el a vízügyi hatóság hozzájárulásával. A terület bekerítendő.

16.§

Zöldterületek szabályozása

1. Z-1 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• növényzet, sétányok;
• utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
• közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
• játszótéri létesítmények;

2. Z-2 jelű zöldterületen az alábbi létesítmények helyezhetők el:

• növényzet, sétányok;
• közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések.

3. Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.
4. A területen haszonállat-tartás nem megengedett.

17.§

Erdőterületek szabályozása

1. Erdőterületeken az erdőgazdálkodási tevékenység a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának engedélyével folytatandó.
2. Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen 10 hektárt meghaladó területnagyságú földrészleten a terület legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével az erdő rendeltetésének megfelelő, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el szabadonállóan. 
3. Ev-1 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
4. Ev-2 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületek a községet érintő ökológiai folyosó részei, ezért a területen betartandó a 8 §. (1) bekezdésének előírásai.
5. Ev-3 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületek a községet érintő ökológiai folyosó és tájképvédelmi terület részei, ezért a területen betartandó a 8. § (1) bekezdésének és (3) bekezdés c. pontjának előírásai.
6. Ev-4 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületek a községet érintő tájképvédelmi terület részei, ezért a területen betartandó a 8. § (3) bekezdés c. pontjának előírásai.

18.§

Mezőgazdasági területek szabályozása

1. A mezőgazdasági területek között megkülönböztetünk általános mezőgazdasági területet (Má1), védett mezőgazdasági területet (Má2, Má3, Má4, Má5, Má6) és kertes mezőgazdasági területet (Mk1, Mk2, Mk3, Mk4).
2. Mezőgazdasági területeken földművelési tevékenység csak a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.
3. Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei (továbbiakban mezőgazdasági rendeltetésű épületek) helyezhetők el.
4. Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen:   

1. Telekalakítás esetén legalább 5000 m² területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
2. 3000 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel, de egy földrészleten legfeljebb 400 m² beépített területtel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.
3. 10 000 m2-nél nagyobb telken a 3 %-os, de legfeljebb a 400 m² megengedett beépítettség felét meg nem haladó kiterjedésű területen lakóépület is elhelyezhető.
4. Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.
5. Siló és terményszárító esetén az építmény terepszinttől mért megengedett legmagasabb pontja legfeljebb 20 m, egyéb épület megengedett építménymagassága legfeljebb 4,5 m.
6. A területen birtokközpontok is kialakíthatók.

5. Ökológiai folyosó területébe tartozó általános mezőgazdasági területek Má-2 jelű védett mezőgazdasági területbe sorolandók. Az övezetben a 8. § (1) bekezdésének előírásai betartandók. 
6. Ökológiai folyosó és tájképvédelmi területbe tartozó általános mezőgazdasági területek Má-3 jelű védett mezőgazdasági területbe sorolandók. Az övezetben a szigorúbb előírást adó 8. (1) bekezdésének előírásai tartandók be.
7. Tájképvédelmi területbe tartozó általános mezőgazdasági területek Má-4 jelű védett mezőgazdasági területbe sorolandók.

1. Az övezetben a 8. § (3) bekezdésének előírásai betartandók.
2. Telekalakítás esetén legalább 10 000 m² területű, és legalább 50 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
3. Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.
4. 3000 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel, de egy földrészleten legfeljebb 300 m² beépített területtel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.
5. 10 000 m2-nél nagyobb telken a 3 %-os, de legfeljebb a 300 m² megengedett beépítettség felét meg nem haladó kiterjedésű területen lakóépület is elhelyezhető.
6. Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.
7. Új épületet építeni, meglévőt átalakítani csak 30°-nál nagyobb hajlásszögű tető kialakításával lehet.
8. Siló és terményszárító esetén az építmény terepszinttől mért megengedett legmagasabb pontja legfeljebb 15 m, egyéb épület megengedett építménymagassága legfeljebb 4,5 m.
9. A területen birtokközpontok is kialakíthatók.

8. Ökológiai folyosó, Natura2000 és tájképvédelmi területbe tartozó Má-5 jelű védett mezőgazdasági területen betartandó a 8. § (2) bekezdésének előírásai.
9. Má-6 jelű védett mezőgazdasági területen épület nem helyezhető el.
10. Mk-1 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen: 

1. Telekalakítás esetén legalább 1500 m² területű, és legalább 20 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
2. 1500 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.
3. Az övezetben lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m², egyéb művelési ág esetén 6000 m² telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladja meg.
4. Az övezetben szőlő- és gyümölcstermesztéssel, feldolgozással és értékesítéssel kapcsolatos vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület helyezhető el, a lakóépületek létesítésére vonatkozó előírások betartásával.
5. Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel és 10 m hátsókert-mélységgel.
6. Megengedett építménymagasság: legfeljebb 3,5 m. 
7. A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.

11. Mk-2 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen az alábbiak mellett az ökológiai folyosóra vonatkozó 8. § (1) bekezdésének előírásai is betartandók:

1. Szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú, 1500 m²-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel, de legfeljebb 120  m² beépített területtel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.
2. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel és 10 m hátsókert-mélységgel.
3. Megengedett építménymagasság legfeljebb 3,5 m.
4. Az övezetben lakóépület nem alakítható ki.
5. A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.

12. Mk-3 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen az alábbiak mellett a tájképvédelmi területre vonatkozó 8. § (3) bekezdésének előírásai is betartandók:

1. Szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú, 750 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.
2. Az övezetben lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m², egyéb művelési ág esetén 6000 m² telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladja meg.
3. Az övezetben szőlő- és gyümölcstermesztéssel, feldolgozással és értékesítéssel kapcsolatos vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület helyezhető el, a lakóépületek létesítésére vonatkozó előírások betartásával.
4. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel és 10 m hátsókert-mélységgel.
5. Megengedett építménymagasság legfeljebb 3,5 m.
6. A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.

13. Mk-4 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen:

1. Telekalakítás esetén legalább 1500 m² területű, és legalább 12 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
2. A területen épület nem helyezhető el.

V. FEJEZET

KIEMELTEN KEZELT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA

19.§.

Belterületi határ megállapítása

1. A település meglévő belterületi határvonala a szabályozási terv szerint változtatható meg.

20.§

Védőtávolságok szabályozása

1. Elektromos vezetékek mentén a szabványban^[19] előírt védőtávolságok betartandók.
2. Szénhidrogén termékvezeték és földgázvezetékek mentén a jogszabályban^[20] előírt biztonsági övezetre vonatkozó előírások betartandók.
3. Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok^[21] betartása mellett helyezhető el.
4. Természetes állapotú vízfolyások partvonalától mért 50 m védőtávolságon belül épület nem helyezhető el. Felszíni vízfolyás mindkét partja mentén a partéltől számított 6 méter sáv szabadon hagyandó, amelyen belül nem építhető építmény, nem ültethető növényzet.
5. A Sió és a Sárvíz csatorna árvízvédelmi töltésének mindkét oldalán, annak lábvonalától számított 10-10 méter szélességű építési tilalmi sáv biztosítandó.
6. Meglévő állattartó telep korszerűsítése, bővítése, vagy új állattartó telep létesítése esetén a külön jogszabályok^[22] szerinti védőtávolságok betartandók.
7. A tervezett szennyvíztisztító telep 150 méteres védőtávolságán belül lakóépület nem helyezhető el.

6. FEJEZET

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA

21.§

Az épített környezet védelmének szabályozása

1. Műemléki védettségű ingatlan területén (L. 2. melléklet) minden építéssel, környezetalakítással, növényzet-telepítéssel és megszüntetéssel járó tevékenység a hatályos jogszabály^[23]szerint végezhető. Műemlék-épületek építési ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építési hatóságként jár el.
2. Műemléki környezet területén (L. 2. melléklet) minden építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bevonandó.
3. Régészeti érintettség esetén (L. 1. melléklet) a hatályos jogszabály^[24] alapján kell eljárni.
4. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő - mezőgazdasági területen a szántott szintnél mélyebb - talajt bolygató tevékenység végzéséhez, valamint a művelési ág megváltoztatásához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.
5. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.
6. Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeum-igazgatóságot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.
7. Az 1 hektárnál nagyobb felületeket érintő beruházások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
8. A jogszabályban^[25] meghatározott nagyberuházások esetében a régészeti szakfeladatokat a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat látja el.
9. A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

22.§

A helyi védelem szabályozása

1. A helyi védelem irányítása az Önkormányzat Képviselőtestületének hatáskörébe tartozik. A védetté nyilvánításról illetve annak megszüntetéséről a Képviselőtestület rendelettel dönt. A döntésről tájékoztatni kell a védett érték tulajdonosait, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.
2. A helyi egyedi védelem alá helyezett objektumok körét jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
3. A helyi védetté nyilvánítás, illetve megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
4. A helyi értékek védelmével kapcsolatos döntések és feladatok előkészítése és végrehajtásának szervezése a település jegyzőjének feladata.
5. A védendő értékek körének bővítésére épület és szobor esetén építészmérnök által készített építészeti értékvizsgálat, növény esetében tájépítész- és kertészmérnök által készített botanikai értékvizsgálat alapján lehet javaslatot tenni. Az előterjesztéshez ki kell kérni a települési főépítész, ennek hiányában megyei főépítész szakvéleményét is.
6. A védettség törlésére a tulajdonos kérelmére, épület és szobor esetében építészmérnök, növényállomány esetében kertészmérnök által készített szakvélemény alapján akkor kerülhet sor, ha a védett épület állaga miatt gazdaságosan már nem újítható fel, illetve ha a védett növény kiszáradt, balesetveszélyessé vált, vagy növényegészségügyi szempontból szükséges. A védettség törléséhez ki kell kérni a települési főépítész, ennek hiányában a megyei főépítész szakvéleményét is.
7. Ha a védettség megszűnik, a tulajdonosnak kötelessége elkészíttetnie a felmérési dokumentációt, valamint a megmenthető értékes szerkezeti elemek, tárgyak megmentése és átadása az önkormányzatnak.
8. Ha a védettség megszűnik, a jegyző feladata kötelezni az ingatlan tulajdonosát a védett épület felmérési dokumentációjának elkészíttetésére, valamint az elkészített felmérési dokumentáció és a megmentett értékes szerkezeti elemek, tárgyak Megyei Levéltárban történő elhelyezése.
9. A település képviselő testülete a helyi védettség megszűntetésével járó költségeket a tulajdonostól átvállalhatja.

23.§

Helyi védett érték használata, fenntartása, átalakítása

1. A védett érték tulajdonosának kötelessége a védett érték rendeltetésszerű használatáról, jó állapotáról gondoskodni.
2. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
3. A védett érték fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik.
4. Védett épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek).
5. A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását – hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítését a védettség nem akadályozza.
6. Védett épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

24.§

A helyi védelem önkormányzati támogatása

1. A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából a tulajdonos kérelmére pályázat útján önkormányzati támogatás adható.
2. A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.
3. A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.

25.§

Helyi védelem alatt álló épületek építési engedélyezése

1. A helyi védelem alatt álló épületek, építmények esetében – a külön jogszabályban építési engedélyhez kötött tevékenységeken kívül – építésügyi hatósági engedély szükséges az alábbi esetekben is:

1. épület külső színezése,
2. képző- és iparművészeti restaurálások, illetve az épület megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok (pl. falkutatás) végzése. 

2. A helyi védelem alatt álló épületek és építmények esetében a vonatkozó jogszabály^[26] alapján építési engedélyköteles vagy bejelentés köteles tevékenységek végzéséhez az  építésügyi hatósági eljárásban ki kell kérni a települési főépítész, ennek hiányában a megyei főépítész szakvéleményét.
3. A helyi védett épületen az alábbi előírások betartandók:

1. a területen meglévő keresztcsűrős beépítésű gazdasági épületek felújíthatók;
2. az oldalkertbe nyúló, keresztbe fordított (keresztcsűrős) gazdasági épület csak a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság állásfoglalása alapján engedélyezhető;
3. az épület tetőhéjazatához cserepet kell használni;
4. az épületen fém kémény, tető síkjából kiugró tetőablak, utcai homlokzaton égéstermék kivezető, mesterséges szellőzés, vagy hűtés kültéri egysége, loggia vagy erkély nem létesíthető;
5. az épületen parabola vagy antenna csak a közterületről nem látható helyre helyezhető;
6. épületen, kerítésen legfeljebb 0,25 m2 nagyságú reklámtábla, hirdető felület helyezhető el, az utcaképet nem zavaró kialakítással, anyaghasználattal, színezéssel.

4. Az építési engedély iránti kérelemhez a vonatkozó jogszabályban^[27] előírt tartalmú építészeti-műszaki dokumentációhoz csatolni kell:

1. átalakítás esetén a jelenlegi állapot felmérési rajzait,
2. homlokzatot érintő munkák esetén a színezésre vonatkozó tervet,
3. a beavatkozás előtt készült fénykép-dokumentációt egy példányban.
4. az építésügyi hatóság indokolt esetben további mellékletek csatolását is előírhatja (pl. falkutatás, talajmechanikai-, statikai vizsgálat, faanyag-vizsgálat, stb.)

VII. FEJEZET

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

26.§

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

1. Az Önkormányzat az ÉTV 27.§. értelmében kiszolgáló és lakóutak lejegyzésére kapott jogával a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken élni kíván. Ennek érvényesítésére jelen szabályzat módosítása nélkül, államigazgatási határozattal kerülhet sor.

27.§

Beültetési kötelezettség

1. A szabályozási tervlapokon beültetési kötelezettségre jelölt területeken 3 szintes növényzet telepítendő.
2. Beültetési kötelezettségű területen épület nem helyezhető el.

28.§

 Vízerózió által veszélyeztetett területeken történő építés feltételei

1. A vízerózió által veszélyeztetett területeket a külterületi szabályozási tervlap tünteti fel.
2. A területen művelési ág váltás csak a hatályos jogszabályok^[28] szerint engedélyezhető.

29.§

Helyrehozatali kötelezettségű terület

1. A szabályozási tervlapokon helyrehozatali kötelezettségre jelölt területeken a tulajdonos kötelezettsége a terület rekultiválása, a táji környezet helyreállítása.

VIII.FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30.§

Záró rendelkezések

1. Jelen rendelet a kihirdetés után 30 nappal lép hatályba.

Kölesd, 2008. június hó 9-én.

               Berényi István                      dr. Wéber László  

                          polgármester                                                                                  jegyző

Kihirdetés napja: 2008. június 19.

                                  dr. Wéber László

                                                                                                                                     jegyző