Medina Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdése b) pontjában és a 26.§-ában kapott felhatalmazás alapján, a szociális ellátások helyi szabályairól a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

E rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelően biztosított egyes pénzben, valamint természetben nyújtott szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, továbbá azok érvényesítésének módját és garanciáit.

A rendelet hatálya

 1.§

 (1) A Rendelet hatálya kiterjed Medina község közigazgatási területén élő

1. bejelentett lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező – több lakcímmel rendelkező esetén a községben életvitelszerűen lakó – magyar állampolgárokra,
2. bevándoroltakra és letelepedettekre,
3. hontalanokra,
4. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed

1. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Kölesd község közigazgatási területét tartózkodási helyeként megjelölte,
2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.évi I.törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
3. az Szoctv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

Eljárási rendelkezések

2. §

(1) A Rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Kölesdi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. Az eljárás hivatalból is megindítható.

2. Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a társulás által fenntartott intézmény vezetőjénél lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.
3. A hivatalból történő eljárást civil szervezetek is kezdeményezhetik. Eljárás-kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4)^[1]   A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmében (2. melléklet) saját, valamint a családjában élő személyek adatairól, jövedelmi és vagyoni viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

3. §

A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik.

4. §

 (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező a kérelmében köteles saját, családja, valamint a vele közös háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi és vagyoni viszonyairól nyilatkozni, és az erre vonatkozó – külön jogszabályban, valamint e rendeletben meghatározott – igazolásokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

1. a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, társadalombiztosítási azonosító jelét,
2. az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(3) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(4) A jövedelem igazolható különösen:

1. havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással,
2. álláskeresési ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, az illetékes munkaügyi központ által kiállított igazolással, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,
3. a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,
4. családtámogatási ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, a Magyar Államkincstár által kiállított igazolással, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,
5. vállalkozó esetén az adóhatóságnak a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról szóló igazolásával.

(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül meghatározásra.

(6)^[2] Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 36. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(7) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásra vonatkozó kérelem benyújtására, a jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a továbbiakban az Szoctv. és a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. §

A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások folyósítása az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül közvetlen kifizetéssel vagy pénzintézeti átutalás útján történik.

6. §

(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, a kérelmezőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőnél, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

7. §

(1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásakor, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemnyilatkozatában feltüntetetteken felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.  

(2) A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként felül kell vizsgálni, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

II. FEJEZET

pénzbeli ellátások

A pénzbeli ellátások formái

8. §

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára Medina Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Szoctv.-ben és e Rendeletében meghatározott feltételek szerint települési támogatást, rendkívüli települési támogatást nyújt.

9.§

(1) Az ellátására való jogosultság feltételeként a kérelem benyújtójának a lakókörnyezete rendezettségét az e Rendeletben meghatározottak szerint biztosítania kell (továbbiakban: a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó helyi előírások): 

1. az ingatlanhoz tartozó udvar rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található háztartási hulladék, szemét és lom eltávolítása,
2. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,
3. az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, különös tekintettel az árok és áteresz rendben tartása,
4. a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:
   •  a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,
   •  vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,
5. az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
6. állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása.

(2) Amennyiben a támogatásra jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó e Rendeletben foglalt feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget, úgy a támogatás iránti kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(3) A jogosultság feltételeként a Rendeletben előírt szabályok betartását az Önkormányzat a családgondozó bevonásával ellenőrzi. Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett megkeresést követő 5 napon belül köteles a helyszíni szemlét elvégezni és annak eredményét a jegyzővel írásban közölni.

Települési támogatás

10. §

(1) A képviselő-testület a Szoc. tv. és e Rendelet rendelkezései alapján települési támogatást nyújt.

(2) Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,

c) a gyógyszerkiadások viseléséhez,

d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

11. §

1. A települési támogatás a képviselő-testület által adható juttatás.
2. A jogosultság megállapítására, összegére, felülvizsgálatára, megszüntetésére a képviselő-testület az Szoc. tv. és e Rendelet rendelkezéseit alkalmazza.
3. Az ellátására való jogosultság feltétele a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó helyi előírások betartása e Rendelet 9. § (1) – (3) bekezdése szerinti szabályok szerint. Települési támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át.
4.   Különös méltánylást érdemlő esetben települési támogatás nyújtható annak a kérelmezőnek is, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át. Különös méltánylást érdemlő esetnek minősül az elemi csapás vagy a természeti katasztrófa.
5. A települési támogatás  egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegében lehet megállapítani. Különös méltánylást érdemlő esetben az önkormányzati segély összege legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszerese.
6. A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás – ide nem értve az (1) bekezdés d) pontja szerinti célra nyújtott támogatást – havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
7. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatást a lakásban együttélők száma alapján kell megállapítani úgy, hogy egy főre eső összege nem lehet kisebb 1000.-Ft-nál, és nem haladhatja meg a 2000.-Ft-ot, egyedülállók esetén 2000.-Ft.
8. A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére akkor állapítható meg támogatás, ha nincs a Szoc.törvény szerinti jövedelme, valamint az ápolt, gondozott személynek a jövedelme 50.000.-Ft-nál nem nagyobb, és a háziorvosa igazolja az ápolásra való rászorultságot.
9. A gyógyszerkiadások viseléséhez csak természetbeni ellátás állapítható meg.
10. A települési támogatás egészben vagy részben természetben is nyújtható. Természetbeni ellátás lehet különösen az élelmiszer, tüzelő, ruházat, közüzemi díjak kifizetése.
11. A települési támogatással kapcsolatos határkör gyakorlását a képviselő-testület az Önkormányzati Bizottságra ruházza át.

Rendkívüli települési támogatás

12. §

(1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) Rendkívüli települési támogatásban azokat a személyeket kell részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

3. A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.
4. A képviselő-testület jövedelemhatárra tekintet nélkül 10000.-Ft rendkívüli települési támogatást állapít meg annak, aki a halálakor medinai állandó lakcímmel rendelkező elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és az eltemettető is állandó medinai lakcímmel rendelkezik.
5. A rendkívüli települési támogatás hatáskörének gyakorlását a képviselő-testület az Önkormányzati Bizottságra ruházza át.

III. FEJEZET

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ellátások

13. §

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a képviselő-testület az Szoctv.-ben és e Rendeletében meghatározott feltételek szerint természetbeni ellátásként köztemetést nyújt.

Köztemetés

14. §

(1) A köztemetést az Önkormányzat az Szt-ben foglalt szabályok alapján biztosítja.

(2) Különös méltánylást érdemlő egyedi esetben, kérelemre, a képviselő-testület a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre kötelezett személyt.

IV. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

15. §

(1) Az Önkormányzat az Szt. 57. § (1) bekezdésében meghatározott szociális alapszolgáltatások (a továbbiakban: szociális alapszolgáltatások) közül

1. az étkeztetést önállóan,
2. a tanyagondnoki szolgáltatást önállóan,
3. a családsegítést társulásos formában
4. a házi segítségnyújtást a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társuláson keresztül

biztosítja.

(2) Az Önkormányzat a családsegítést társulásban történő fenntartással a Paksi Kistérségi Szociális Központon (7030 Paks, Ifjúság útja 1/A.) keresztül biztosítja.

(3) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtást a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társuláson keresztül biztosítja.

Étkeztetés

16. §

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, hajléktalanságuk miatt.

(2) Az (1) bekezdés alapján szociálisan rászorultnak minősül

1. a nyugdíjas, ideértve a rokkantsági nyugdíjast és a baleseti járadékost,
2. a rehabilitációs járadékban részesülő, 
3. a rendszeres szociális járadékos,
4. a rendszeres szociális segélyezett,
5. a mozgássérült,
6. aki pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt saját étkeztetéséről gondoskodni nem tud,
7. a hajléktalan.

(3) Étkeztetésben részesíti az Önkormányzat az igénylővel egyidejűleg azt az általa eltartott személyt is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(4) Az étkeztetés iránti kérelmet a Hivatalban lehet benyújtani. Az étkeztetés iránti kérelem elbírálásáról a polgármester dönt.

(5) Az Önkormányzat a szociális étkeztetést a szociális étkezde útján biztosítja. Az étkeztetés biztosítása történhet éthordóban történő elvitellel, házhozszállítással vagy helyben fogyasztással.

(6) A szociális étkezde tevékenységének irányítása, valamint az étkeztetés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása a polgármester feladata.

Tanyagondnoki szolgáltatás

17. §^[3]

(1) A tanyagondnoki szolgálat Medina közigazgatási területén, - életvitelszerűen (állandó és ideiglenes jelleggel) lakó és tartózkodó személyekre - terjed ki.

(2) Ellátási területe: Medina-Szőlőhegy településrész, Szemeti csárda, Utas dűlő.

(3) A tanyagondnokot az önkormányzat képviselő-testülete nevezi ki és menti fel. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(4) tanyagondnoki munkakörben csak olyan személy foglalkoztatható, akit a foglalkoztatás kezdő időpontjában a munkáltató bejelentett a munkakör betöltéséhez szükséges falu- és tanyagondnoki alapképzésre, és azt a munkakör betöltője a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított egy éven belül elvégzi.

17/A.§^[4]

(1) A tanyagondnoki szolgáltatás közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó alapfeladatai:

a) a közreműködés

aa) az étkeztetésben,

ab) a házi segítségnyújtásban,

ac) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában;

b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így

ba) a háziorvosi rendelésre szállítás,

bb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás,

bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása;

c) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása,

így

ca) az óvodába, iskolába szállítás,

cb) az egyéb gyermekszállítás.

(2) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatnak minősülnek a lakossági szolgáltatások, így

a) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése,

b) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,

c) az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon kívüli egyéb szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés.

(3) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásnak minősül

a) az ételszállítás önkormányzati intézménybe,

b) az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére,

c) a tanyagondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása.

17/B. §^[5]

(1) A tanyagondnoki szolgálat igénybevétele szóbeli és írásbeli kérelemre illetve a polgármester jelzése alapján történik.

(2) A tanyagondnoki szolgálat igénybevétele jövedelmi viszonyok vizsgálatától függetlenül történik.

(3)A tanyagondnoki szolgáltatás térítésmentes.

(4) A tanyagondnokok tevékenységüket tevékenységnaplóban kötelesek dokumentálni.

(5) Az önkormányzat a tanyagondnoki szolgálat ellátásához 1 db gépjárművet biztosít. A gépjármű kötelező felelősségbiztosítással és CASCO biztosítással rendelkezik. A gépjármű üzemképes állapotban tartásáért a tanyagondnok a felelős.

A társulásos formában ellátott szociális szolgáltatásokra vonatkozó speciális szabályok

Házi segítségnyújtás

18. §

(1) Házi segítségnyújtásról az Önkormányzat az Szt-ben és a vonatkozó szakmai előírások alapján gondoskodik.

(2)^[6] A házi segítségnyújtást az Önkormányzat a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társuláson keresztül, önkormányzati társulás útján biztosítja.

(3)^[7] A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Társuláshoz kell benyújtani.

Családsegítés

19.§

(1) A családsegítésről az Önkormányzat az Szt-ben és a vonatkozó szakmai előírások alapján gondoskodik.

(2) A családsegítést az Önkormányzat a Paksi Kistérségi Szociális Központon keresztül, önkormányzati társulás útján biztosítja.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a Központhoz kell benyújtania.

(4) Az ellátás iránti kérelemről a Központ vezetője dönt.

A térítési díjak megállapítására vonatkozó szabályok

20. §

(1) A szociális alapszolgáltatások személyi térítési díját a társult formában fenntartott intézmények állapítják meg a vonatkozó jogszabályok alapján.

(2) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(3) A személyi térítési díjat

1. az ellátást igénybe vevő jogosult,
2. a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
3. a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
4. a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
5. a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(4) Az önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

(5) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

 A szociális étkeztetés intézményi térítési díjainak megállapítása

21. §

(1) Az intézményi térítési díjat a Képviselő-testület minden évben március 31-ig állapítja meg, melyet egy alkalommal felülvizsgálhat.

(2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. szabályai irányadók.

(3) A szociális étkeztetés intézményi térítési díját és a kedvezményes térítési díjat e Rendelet függeléke tartalmazza.

(4) Azon igénylők, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át meghaladja, de a 300 %-át nem haladja meg, térítési díj kedvezményben részesülnek.

(5) Azon igénylők, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg, további térítési díj kedvezményben részesülnek.

(6)^[8] Medina közigazgatási területén a kiszállítás térítésmentes.

 A személyi térítési díjak megfizetése

22.§

(1) Az intézményvezető vagy a Képviselő-testület által meghatározott személyi térítési díjat

a) szociális étkeztetés tekintetében egy hónapi időtartamra előre,

b) más személyes gondoskodási formáknál havonta utólag kell megfizetni.

(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló jogszabály rendelkezései szerint korrigálni kell.

 Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

23. §

Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/C.§-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára,

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára,

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára,

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,

e) az ellátás megkezdésének időpontjára,

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre,

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

 Az intézményi jogviszony megszűnése

24. §

(1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101.§-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az étkeztetés ellátás megszűnik, ha az igénylő

a)   a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b)   a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c)   elhalálozik,

 d)   kéri az ellátás megszüntetését.        

(3) Az étkeztetés megszüntetése a polgármester hatásköre.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

25. §

(1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 18/2013. (XII.22.) önkormányzati rendelete.

(4) A Képviselő-testület a Medina község önkormányzat képviselő-testülete 11/2014. ( XI.22.) önkormányzati rendelete Medina község önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról 2.melléklet b) pontját módosítja a következő szöveggel: „ rendkívüli települési támogatás megállapítása”, a 3. melléklet j) pontját módosítja úgy, hogy az Önkormányzati Bizottság hatáskörébe ruházza át a települési támogatás megállapítása jogkörét, és egyidejűleg törli az önkormányzati segély megállapítása hatáskörét.

Medina, 2015. február 25.

                        Vén Attila                                                            Garai László

                        polgármester                                                              jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetésre került:

Medina, 2015. február 26.

                                                                                                    Garai László

                                                                                                           jegyző

Egységes szerkezetbe foglalta:

Medina, 2019. július 3.                                                         dr. Herczig Hajnalka

                                                                                                            jegyző