Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§. (1) bekezdésének, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, az 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§. (3) bekezdésének felhatalmazásával élve, - tekintettel az Országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 36/2002. (III.7.) kormányrendelettel módosított 253/1997. (XII. 20.) sz. kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásaira is – az alábbi rendeletet alkotja:

1.§

A rendelet hatálya

(1) Jelen rendelet csak az 1. mellékletében lévő belterületi és külterületi szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.^[1]

(2) Jelen rendelet hatálya Magyarkeszi község közigazgatási területére terjed ki.

(3) A szabályozási terven alkalmazott jelek az OTÉK 2. sz. mellékletében szereplő jelkulcsán alapulnak, az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők. A jelkulcsban szereplő jelek – az irányadó szabályozási elemek kivételével - kötelező érvényűek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges.^[2]

(4) Hatályon kívül helyezve a 11/2016. (XI. 10.) önkormányzati rendelettel 2016. december 1-jétől.

(5) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

2.§

Telekalakításra vonatkozó előírások

(1) A település területén telekalakítás csak az adott övezetben illetve építési övezetben szereplő paraméterekkel lehetséges, kivéve a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkét.

(2) Kialakult telekállapotok esetén telekmegosztás csak az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekösszevonás, illetve telek-bővítés azonban ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is engedélyezhető.

(3) Telekalakítás csak úgy engedélyezhető, hogy ezáltal ne romoljanak a talajvédő gazdálkodás (vízelvezetés, megközelíthetőség, művelhetőség) feltételei.

3.§

Épületek elhelyezésére vonatkozó általános előírások

(1) ^[3]

 (2) Új létesítmények építésekor, vagy meglévők átalakításakor, bővítésekor, rendeltetésük megváltoztatásakor a vonatkozó tűzrendészeti jogszabály^[4] rendelkezéseit kell alkalmazni az átalakítás, bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében.

(3) Új épület építése csak a jogszabályban^[5] meghatározott gépjármű-várakozó- és tároló-helyek biztosítása esetén engedélyezhető. A gépjármű tárolóhelyeket az építési telek területén belül, vagy közintézmények esetében az ingatlantól mért 300 m távolságon belül közterületen kell kialakítani.^[6]

(4) A tervezési területen állandó használatra szánt lakókocsi, konténer, és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.  

(5) Mikrohullámú átjátszó torony nem helyezhető el belterületen és kertes mezőgazdasági területen, illetve ezek 500 m sugarú környezetében, valamint országos és helyi jelentőségű természetvédelem alatt álló területeken.

(6) Szélerőmű nem helyezhető el az országos ökológiai hálózathoz tartozó területeken, valamint ezek 1000 m sugarú környezetében.

(7) Utcai kerítés csak a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra helyezhető.

(8) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett építménymagasság betartása mellett bővíthetők.

(9) Kialakult beépítésű utcában az ingatlan fő funkcióját betöltő új épület utcai homlok-falát az utcában jellemzőnek tekinthető kialakult építési vonalhoz kell igazítani.

(10) Gazdasági és különleges területeken – ha a szabályozási terv szigorúbban nem rendelkezik - az építési hely határvonala a telekhatártól mért 5 m, de portaépület az előkertben is elhelyezhető.

(11) Szabályozási vonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része indokolt esetben felújítható, de ezen a telekrészen nem bővíthető.

(12) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén oldalkertben álló meglévő épület, vagy abba nyúló meglévő épületrész felújítása, bővítése csak akkor engedélyezhető, ha a tervi megoldással és alkalmazni kívánt szerkezetekkel az illetékes tűzoltóság egyetért.

(13) Hátsókert mélysége – ahol a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 6 m.

4.§

Épületek, építmények kialakítására vonatkozó általános előírások

(1)^[7]

(2) Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal összhangban kell kialakítani. 

(3)^[8] Terepszint alatti építmények (alagsor, pince) az építési helyen belül, egy szint mélységben létesíthetők.

(4) A település területén csak az adott ingatlanon működő intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló reklámhordozó berendezés helyezhető el, ingatlanonként legfeljebb 3 m² reklám-felülettel. Termőföldön reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el. 

(5) Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévő épület – a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén - korszerűsíthető és bővíthető az építménymagasság további növelése nélkül.

5.§

Általános földtani és talajvédelmi követelmények

(1)^[9]

(2) ^[10]

(3) ^[11]

(4) A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.

(5) Építési, tereprendezési munkák során kitermelt ásványi nyersanyag deponálásához és elhelyezéséhez – amennyiben az értékesítésre kerül – a bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal hozzájárulása szükséges.^[12]

(6) Hatályon kívül helyezve a 11/2016. (XI. 10.) önkormányzati rendelettel 2016. december 1-jétől.

6.§

A települési környezet védelmének általános szabályai

(1) A település területén csak olyan tevékenységek folytatása végezhető^[13], amelynek szennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a hatályos jogszabályokban megengedett határértékeket.

(2) A szennyvízcsatornázással nem rendelkező területen keletkező szennyvizeket szakszerűen kialakított közműpótlóban kell gyűjteni.^[14]

(3) A település területén keletkező, összegyűjtött kommunális szilárd és folyékony hulladékot csak közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett lerakóhelyen szabad elhelyezni.

(4) 50 kg-ot meghaladó állati tetemeket a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítő-helyre kell elszállítani.

(5) Jelentős zajkibocsátást okozó tevékenységek esetén be kell tartani a jogszabályban^[15] előírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket.

(6) Hatályon kívül helyezve a 11/2016. (XI. 10.) önkormányzati rendelettel 2016. december 1-jétől.

(7) Tisztítatlan szennyvíz nem helyezhető el termőföldön.^[16]

(8) Állattartó telepek üzemeltetése során a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait be kell tartani.

(9) A csapadékvíz-elvezető hálózatban összegyűjtött csapadékvizeket befogadóba kell vezetni, a csapadékvizek termőföldön történő elszikkasztása tilos. Szennyezett csapadékvizek csak tisztítás után vezethetők élővizekbe.

(10)^[17]

7.§

A természet védelmének általános szabályai

(1) A település területén be kell tartani a természetvédelemre vonatkozó jogszabályok^[18] előírásait.

(2) Természetközeli állapotú erdő, rét, legelő, gyep, nádas területeken a természetes állapot megőrzésére kell törekedni.^[19]

(3) Egyedi tájértékek kataszterezésénél a vonatkozó szabvány szerint kell eljárni.^[20]

II. FEJEZET

A TERVEZÉSI TERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSA

8.§

A település területének felhasználása

(1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák:

- falusias lakóterület;

- kertvárosias lakóterület;

- településközponti vegyes terület;

- jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület;

- egyéb ipari terület;

- különleges terület.

(2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:

- zöldterület;

- általános mezőgazdasági terület;

- kertes mezőgazdasági terület;

- gazdálkodási rendeltetésű erdőterület;

- védelmi rendeltetésű erdőterüle;

- turisztikai rendeltetésű erdőterület;

- közlekedési és közmű-elhelyezési terület;

- vízgazdálkodási terület.

III. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

9.§

Falusias lakóterületek szabályozása

(1) Lf-1 jelű falusias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

- Legfeljebb kétlakásos lakóépületek;

- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;

- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;

- Szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.);

- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület;

- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

- Sportépítmény;

- Gépjárműtároló.

(2) Hatályon kívül helyezve a 11/2016. (XI. 10.) önkormányzati rendelettel 2016. december 1-jétől

(3) Az építési teleknek minősülő, az adott övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező, kialakult telken álló épület is szükség esetén felújítható, korszerűsíthető, és az övezeti előírások betartása mellett bővíthető. 

(4) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

(5) A telek beépítettségének számításánál csak a hátsó építési vonalon belüli telekrész vehető számításba.^[21]

Építési legkisebb          legkisebb         legkisebb     a telek              a telek            beépítési               legnagyobb

övezet  telek-               telek-               telek-           legnagyobb        legkisebb        mód                     építmény-

           szélesség (m)   mélység (m)    terület (m²)   beépítettség %   zöldfelület %                               magasság (m)

Lf-1            18                 50                    900            30*                    50            oldalhatáron álló              5

*^[22]

10.§

Kertvárosias lakóterületek szabályozása

(1) Lke-1 jelű kertvárosias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

- Legfeljebb kétlakásos lakóépületek;

- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;

- Szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.);

- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

- Sportépítmény;

- Gépjárműtároló.

(2) Hatályon kívül helyezve a 11/2016. (XI. 10.) önkormányzati rendelettel 2016. december 1-jétől

(3) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

Építési legkisebb          legkisebb      legkisebb      a telek               a telek              beépítési       legnagyobb

övezet  telek-                telek-           telek-            legnagyobb        legkisebb          mód              építmény-

          szélesség (m)     mélység (m) terület (m²)    beépítettség %  zöldfelület %                           magasság (m)

Lke-1   18                         30              550                30                      50           oldalhatáron álló          5

11.§

Településközponti vegyes területek szabályozása

(1) Vt-1 jelű településközponti vegyes területen csak egyházi épület (templom) helyezhető el.

2) Vt-2 jelű településközpont vegyes területen csak oktatási-nevelési épületek és ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(3) Vt-3 jelű településközponti vegyes területen elhelyezhető létesítmények:

- lakóépület,

- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

- szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.)

- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési épület,

- sportépítmény,

- gépjárműtároló.

(4) Hatályon kívül helyezve a 11/2016. (XI. 10.) önkormányzati rendelettel 2016. december 1-jétől

(5) Az építési teleknek minősülő, az adott övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező, kialakult telken álló épület is szükség esetén felújítható, korszerűsíthető, és az övezeti előírások betartása mellett bővíthető. 

(6)Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

Építési legkisebb      legkisebb   legkisebb   a telek           a telek        beépítési       legnagyobb

övezet  telek-            telek-         telek-         legnagyobb   legkisebb   mód              építmény-

            szélesség (m)                  mélység (m)                   terület (m²)                     beépítettség % zöldfelület %                         magasság (m)

Vt-1     40                 60              3000          20                 60              szabadonálló              15

Vt-2     25                 50              2000          25                 50              szabadonálló             9

Vt-3     18                 25              500            40                 20              szabadonálló             7,5

12.§

Gazdasági területek szabályozása

(1) Gip-1 jelű egyéb ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

- nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;

- igazgatási és egyéb irodaépület;

- gépjárműtároló.

(2) Gip-2 jelű, jelentős mértékben zavaró hatású ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

- ármilyen tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;

- igazgatási és egyéb irodaépület;

- gépjárműtároló.

(3) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

(4) Technológiai indokokkal igazolható esetben kivételesen ennél magasabb építménymagasság is engedélyezhető.^[23]

Építési legkisebb            legkisebb        legkisebb       a telek                a telek           beépítési         legnagyobb

övezet  telek-                  telek-             telek-             legnagyobb        legkisebb         mód               építmény-

           szélesség (m)     mélység (m)    terület (m²)     beépítettség %   zöldfelület %                         magasság (m)

Gip-1          30                     50               2000                  40                   30              szabadonálló           8*

Gip-2          40                     50               3000                  30                   40              szabadonálló           8*

*^[24]

13.§

Különleges területek szabályozása

(1) K-1 jelű különleges területen csak temető, és a temetőhöz tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(2) K-2 jelű különleges területen csak sportpályák, sportépítmények, és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.

(3) A különleges terület ingatlanai bekerítendők, és a kerítés mentén – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik – legalább 10 m szélességben beültetési kötelezettség előírásai szerint évelő növényzet telepítendő.

(4) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások.

Építési           legkisebb      legkisebb        legkisebb       a telek               a telek        beépítési       legnagyobb

övezet            telek-            telek-              telek-            legnagyobb       legkisebb      mód              építmény-

                  szélesség (m)   mélység (m)   terület (m²)    beépítettség %  zöldfelület %                     magasság (m)

K-1                     30                 50                2000                      2                   40          szabadonálló          5

K-2                     50                 100              5000                     10                  80          szabadonálló          5

IV. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

14.§

Közlekedési és közműelhelyezési területek szabályozása

(1) KÖu- jelű közlekedési (út) területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:^[25]

- gépjármű-, gyalogos- és kerékpáros közlekedési pályák;

- csapadékvíz-elvezető árkok;

- utcafásítás;

- utcabútorok, képzőművészeti alkotások;

- közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;

- forgalomirányító és tájékoztató táblák, jelzések;

- közlekedési rendeltetésű épületek (buszvárók).

(2) Hatályon kívül helyezve a 11/2016. (XI. 10.) önkormányzati rendelettel 2016. december 1-jétől

(3) Az utak szabályozási szélességét legalább a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani.

(4) Az utak besorolása:

- KÖu-1: országos főút;

- KÖu-2: országos mellékút;

- KÖu-3: helyi gyűjtőút;

- KÖu-4: kiszolgáló út;

- KÖu-5: mezőgazdasági vegyesforgalmú kiszolgáló út (dűlőút);

- KÖu-6: gyalogút;

15.§

Vízgazdálkodási területek szabályozása

(1) V-1 jelű vízgazdálkodási területen csak vízkárelhárítást és sporthorgászást szolgáló építmények helyezhetők el.^[26]

(2) V-2 jelű vízgazdálkodási területen csak vízbeszerzést, kezelést és tárolást szolgáló létesítmények és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.^[27] A terület bekerítendő.

16.§

Zöldterületek szabályozása

(1) Z- 1 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

- növényzet, sétányok;

- utcabútorok, képzőművészeti alkotások;

- közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;

- játszótéri létesítmények.

(2)^[28]

(3) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.

(4) Hatályon kívül helyezve a 11/2016. (XI. 10.) önkormányzati rendelettel 2016. december 1-jétől

17.§

Erdőterületek szabályozása

(1) Hatályon kívül helyezve a 11/2016. (XI. 10.) önkormányzati rendelettel 2016. december 1-jétől

(2) Eg-1 jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen 10 hektárt meghaladó területnagyságú földrészleten a terület legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével az erdő rendeltetésének megfelelő, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el szabadonállóan. 

(3) Ev-1 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

(4) Et-1 jelű túrisztikai rendeltetésű erdőterületen 10 hektárt meghaladó területnagyságú földrészleten a terület legfeljebb 2 %-os beépítettségével az erdő rendeltetésének megfelelő, legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el szabadonállóan. 

18.§

Mezőgazdasági területek szabályozása

(1) Mezőgazdasági területeken földművelési tevékenység csak a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.

(2) Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen:  

a) Telekalakítás esetén legalább 3000 m² területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.

b) 1500 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel, de egy földrészleten legfeljebb 400 m² beépített területtel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.

c) 10 000 m2-nél nagyobb telken a 3 %-os megengedett beépítettség felét, illetve 200 m² beépített területet meg nem haladó kiterjedéssel lakóépület is elhelyezhető.

d) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.

e) Megengedett építménymagasság: legfeljebb 4 m. Technológiai szükségszerűség esetén ennél magasabb gazdasági építmény is elhelyezhető.

f) területen birtokközpontok is kialakíthatók.

(3) Má-2 jelű védett általános mezőgazdasági területen: 

a) Telekalakítás esetén legalább 3000 m² területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.

b) A területen épület nem helyezhető el.

(4) Mk-1 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen: 

a) Telekalakítás esetén legalább 1500 m² területű, és legalább 14 m átlagos szélességű telek alakítható ki.

b)1500 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el. A beépítés előfeltétele, hogy az ingatlan legalább 75 %-ban szőlő, gyümölcsös vagy kert műveléssel hasznosított legyen.

c) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 5 m előkert-mélységgel.

d) Megengedett építménymagasság: legfeljebb 4 m. 

e) A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.

V. FEJEZET

KIEMELTEN KEZELT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA

19.§.

Belterületi határ megállapítása

A település belterületi határvonala csak a szabályozási tervnek megfelelően változtatható meg.

20.§

Védőtávolságok szabályozása

(1) Nagyfeszültségű elektromos vezetékek mentén a szabványban^[29] előírt védőtávolságok betartandók.

(2) Szénhidrogén termékvezeték és földgázvezetékek mentén a jogszabályban^[30] előírt biztonsági övezetre vonatkozó előírások betartandók.

(3) Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok^[31] betartása mellett helyezhető el.

(4)Természetes állapotú vízfolyások partvonalától mért 50 m, tavak partvonalától mért 100 m védőtávolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.

(5) Meglévő állattartó telep korszerűsítése, bővítése, vagy új állattartó telep létesítése esetén a külön jogszabályok^[32] szerinti védőtávolságok betartandók

6. FEJEZET

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA

21.§

Az épített környezet védelmének szabályozása

(1) A műemléki értéket érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.^[33]

(2) Műemléki védettségű ingatlan területén (L. Függelék a. pontja) és a műemléki környezet területén (L. Függelék a. pontja) betartandók a hatályos jogszabályi előírások (L. Függelék c. pontja).^[34]

(3) Régészeti érintettség esetén (L. Függelék b. pontja) a hatályos jogszabály alapján kell eljárni.^[35]

(4) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.^[36]

(5) Hatályon kívül helyezve a 11/2016. (XI. 10.) önkormányzati rendelettel 2016. december 1-jétől.

(6) atályon kívül helyezve a 11/2016. (XI. 10.) önkormányzati rendelettel 2016. december 1-jétől

(7) Hatályon kívül helyezve a 11/2016. (XI. 10.) önkormányzati rendelettel 2016. december 1-jétől

(8) Hatályon kívül helyezve a 11/2016. (XI. 10.) önkormányzati rendelettel 2016. december 1-jétől

22.§

A helyi védelem szabályozása

(1) A helyi védelem irányítása az Önkormányzat Képviselőtestületének hatáskörébe tartozik. A védetté nyilvánításról illetve annak megszüntetéséről a Képviselőtestület rendelettel dönt. A döntésről tájékoztatni kell a védett érték tulajdonosait.

(2) A helyi védelem alatt álló objektumok körét jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védetté nyilvánítás, illetve megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(4) A helyi értékek védelmével kapcsolatos döntések és feladatok előkészítése és végrehajtásának szervezése a település jegyzőjének feladata.

(5) A védendő értékek körérnek bővítésére épület és szobor esetén építészmérnök által készített építészeti értékvizsgálat, növény esetében tájépítész- és kertészmérnök által készített botanikai értékvizsgálat alapján lehet javaslatot tenni. Az előterjesztéshez ki kell kérni a megyei főépítész szakvéleményét is.

(6) A védettség törlésére a tulajdonos kérelmére, épület és szobor esetében építészmérnök, növényállomány esetében kertészmérnök által készített szakvélemény alapján akkor kerülhet sor, ha a védett épület állaga miatt gazdaságosan már nem újítható fel, illetve ha a védett növény kiszáradt, balesetveszélyessé vált, vagy növényegészségügyi szempontból szükséges.

(7) Ha a védettség megszűnik, a jegyző gondoskodik a védett épület felmérési dokumentációjának elkészíttetéséről és annak a Megyei Levéltárban történő elhelyezéséről; valamint a megmenthető értékes szerkezeti elemek, tárgyak megmentéséről és elhelyezéséről.

23.§

Helyi védett érték használata, fenntartása, átalakítása

(1) A védett érték tulajdonosának kötelessége a védett érték rendeltetésszerű használatáról, jó állapotáról gondoskodni.

(2) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(3) A védett érték fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik.

(4) Védett épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, az eredeti homlokzati elemekkel (nyílások, tagozatok, díszek) együtt.

(5) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását – hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítését a védettség nem akadályozza.

(6) Védett épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

24.§

A helyi védelem önkormányzati támogatása

(1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából a tulajdonos kérelmére pályázat útján önkormányzati támogatás adható.

(2) A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.

25.§^[37]

VII. FEJEZET

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

26.§

                                                                    Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

Az Önkormányzat az ÉTV 27.§. értelmében kiszolgáló és lakóutak lejegyzésére kapott jogával a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken élni kíván. Ennek érvényesítésére jelen szabályzat módosítása nélkül, államigazgatási határozattal kerülhet sor.

27.§

Beültetési kötelezettség

(1) A szabályozási tervlapokon beültetési kötelezettségre jelölt területeken 3 szintes növényzet telepítendő.

(2) A beültetési kötelezettség teljesítése az érintett ingatlanon új épület használatbavételi engedély kiadásának feltétele.

(3) Beültetési kötelezettségű területen épület nem helyezhető el.

28.§^[38]

Feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalom

VIII.FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29.§

Záró rendelkezések

(1) Jelen rendelet a kihirdetés után 30 nappal lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

Magyarkeszi, 2007. február 19.

              Kovács Erzsébet                                                            Csóti Zsuzsanna

               polgármester                                                                       jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetése a mai napon megtörtént.

Magyarkeszi, 2007. február 20.

Csóti Zsuzsanna

Jegyző