Gerjen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (VI. 24.) önkormányzati rendelete
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL
Hatályos: 2024. 07. 01Gerjen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (VI. 24.) önkormányzati rendelete
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL
Gerjen Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény („Mötv.”) 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) és j) pontjaiban és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény („Nvt.”) 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, valamint (4) bekezdésében, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, a Mötv.107. §-ában, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed:
a) Gerjen Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonával kapcsolatos eljárásokra, jogügyletekre, jogviszonyokra, valamint az azokban részt vevő természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre terjed ki;
b) az Önkormányzat tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra, különösen a vagyon alábbi elemeire: ingatlanra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, közművekre, értékpapírokra, pénzeszközökre, követelésekre (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).
2. § E rendelet szabályait az önkormányzat tulajdonában álló közterületre, lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, az önkormányzat pénzeszközére, valamint az önkormányzat követelésére vonatkozóan akkor kell alkalmazni, amennyiben e tárgykörben hatályban lévő más önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik
Önkormányzati vagyon
3. § Az Önkormányzat vagyona – forgalomképesség szempontjából – törzsvagyon és üzleti vagyon lehet.
Az önkormányzat törzsvagyona
4. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.
(2) Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonból áll.
(3) Forgalomképtelen törzsvagyon:
a) a Nvt. 5. § (3) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, valamint
b) mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.
(4) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó vagyontárgyak felsorolását jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(5) A forgalomképtelen törzsvagyon - az Nvt.-ben meghatározott kivétellel - nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
(6) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon:
a) a Nvt. 5. § (5) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, valamint
b) az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások és közüzemi szolgáltatást végző vállalatok, gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magában foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is
c) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az Önkormányzat képviselő-testülete rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.
(7) A korlátozottan forgalomképesnek minősülő törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak felsorolását jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(8) Az Nvt. 5. § (5) bekezdésében megjelölt korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.
(9) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.
Az önkormányzat üzleti vagyona
5. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindaz a forgalomképes vagyonelem, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(2) A forgalomképes üzleti vagyon tárgyainak felsorolását jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) A forgalomképes üzleti vagyon elidegeníthető, bérbe, használatba adható, egyéb módon hasznosítható, apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható. A forgalomképes vagyonelemmel vállalkozási tevékenység folytatható, azonban az az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
Vagyonnyilvántartás és vagyonleltár
6. § (1) Az Önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.
(2) Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.
(3) Az önkormányzati vagyont törzsvagyon és forgalomképes vagyon bontásban bemutató vagyonleltárt, illetve vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az Önkormányzatnak be kell mutatni, amelyben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
Vagyontárgyak minősítése
7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező egyes vagyontárgyak forgalomképessé, korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné minősítését törvény, vagy– a jelen rendeletben foglaltak figyelembevételével – az Önkormányzat képviselő-testülete határozza meg.
(2) Amennyiben az Önkormányzat tulajdonába vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a képviselő-testületnek jelen rendelet alapján be kell sorolnia a törzsvagyonvagy az üzleti vagyon körébe.
(3) Amennyiben valamely üzleti vagyonba tartozó vagyontárgy közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátásához vagy hatáskör gyakorlásához válik szükségessé, az adott vagyontárgy – a jelen rendeletben foglaltak figyelembevételével – a törzsvagyonba sorolandó át.
(4) Amennyiben az önkormányzati törzsvagyonba tartozó valamely vagyontárgy már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását, az adott vagyontárgy a törzsvagyon köréből kivonható és az üzleti vagyonba átsorolható.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
8. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyon megszerzésére, elidegenítésére vagy egyéb hasznosításra irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) ingatlan vagyon, ingó vagyontárgy és vagyoni értékű jog esetén az erre vonatkozó értékbecslésben meghatározott érvényességi idejű, de 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján;
b) értékpapír esetén a tőzsdére bevezetett részvénynél a tőzsdei árfolyam, a tőzsdén nem jegyzett részvénynél, valamint az üzletrésznél üzleti értékelés alapján.
(2) Amennyiben az adott jogügylet (szerződés) több vagyontárgyat érint, a vagyontárgyak együttes értékesítése vagy hasznosítása során az adott vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(3) Ingatlanvagyon megszerzése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre, amennyiben a szerzés hatósági vagy végrehajtási eljárásban történik, és az adott ingatlan értékét az adott eljárásokra vonatkozó jogszabály alapján határozták meg.
(4) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában a jelen rendeletben meghatározottnál régebben készült értékbecslés áll rendelkezésre, a döntést megelőzően ennek aktualizált, illetve értékbecslő által felülvizsgált változata is elfogadható.
Önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai
Tulajdonosi jogok gyakorlója
9. § (1) Az Önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik.
(2) Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, melyet gyakorlásának jogát az e rendeletben foglaltak szerint ruházza át szerveire, intézményeire.
(3) A képviselő-testület hatáskörébetartozik:
a) az önkormányzati vagyon hasznosításával, fejlesztésével, elidegenítésével kapcsolatos stratégiájának meghatározása;
b) az Önkormányzat részesedésével működő gazdasági társaságok legfőbb szervi ülésein képviselendő álláspontról való döntés;
c) gazdasági társaságalapítása, átalakulása, megszüntetése;
d) az önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok részére történő pénzbeli vagyoni hozzájárulás vagy apport, vagy tulajdonosi (tagi) kölcsön nyújtásáról való döntés;
e) döntés az önkormányzati tulajdonba kerülő – jelen rendeletben meghatározott értékhatárt elérő – ingó vagyon vagy ingatlan megszerzéséről,
f) döntés az önkormányzati vagyon hasznosításával, használatával, elidegenítésével, megszerzésével kapcsolatban a – jelen rendeletben meghatározott értékhatárt elérő – vagyontárgy esetén;
g) ingatlan megvásárlásra, cserére vagy értékesítésre történő kijelölése;
h) jogszabályban meghatározott esetekben a versenyeztetés módjának és részletes szabályainak meghatározása;
i) önkormányzati vagyonra vonatkozó vételi, elővásárlási, visszavásárlási jog alapításáról való döntés;
j) hitelfelvétel, illetve annak feltételeként vagyoni fedezet nyújtása;
k) – jelen rendeletben meghatározott értékhatárt elérő – vagyontárgy biztosítékul adása vagy más módon megterhelése;
l) kezességvállalás;
m) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása;
n) civil szervezet létrehozásának engedélyezése, civil szervezethez való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása;
o) döntés a nem önkormányzati vagyontárgyon történő vagyoni értékű jog megszerzéséről.
(4) Az Önkormányzati tulajdonú társasági részesedéssel való rendelkezési jog a képviselő-testület hatásköre.
(5) Önkormányzati vagyon elidegenítéséről, hasznosításáról, használatba adásáról vagy azzal egyéb módon történő rendelkezésről, valamint az önkormányzati tulajdonba kerülő vagyonelem megszerzéséről,
a) 1 millió Ft értékhatár alatt a polgármester,
b) 1 millió Ft értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó felett a képviselő-testület
jogosult dönteni.
(6) Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról a megszerezni kívánt vagyontárgy értékére tekintettel
a) bruttó 1 millió forint vételár alatt a polgármester,
b) bruttó 1 millió forintot elérő, vagy azt meghaladó vételár esetén a képviselő-testület
dönt.
Tulajdonosi képviselet
10. § (1) A polgármester jelen rendeletben foglaltak betartása mellett jogosult
a) az önkormányzati vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi nyilatkozatok megtételére;
b) az Önkormányzat részesedésével működő gazdasági társaságban a tulajdonosi jogosítványokat gyakorolni;
c) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek, megkötésére.
(2) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásokban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásokban az ügyfél vagy peres fél jogosultságait a polgármester gyakorolja, vagyonkezelési szerződés esetén- a szerződés keretein belül, meghatalmazás alapján – a vagyonkezelő gyakorolja.
Önkormányzati vagyon hasznosítása, elidegenítése
Vagyongazdálkodás, vagyonhasznosítás általános szabályai
11. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának alapvető célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.
(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. A vagyonnal felelős módon rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.
(3) Az Önkormányzat az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint köthet.
(4) Az Önkormányzat tulajdonát képező nemzeti vagyont ingyenesen csak törvényben meghatározott esetekben lehet hasznosítani. Az Önkormányzat képviselő-testülete jogosult az önkormányzati vagyont az Nvt. 11. § (13) bekezdésében meghatározott feladat és szolgáltatás ellátás céljából az ahhoz szükséges mértékben ingyenesen használatba adni.
(5) Az önkormányzati vagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás érdekében az Önkormányzat gazdasági társaságot alapíthat, abban részesedést szerezhet.
Versenyeztetés
12. § (1) Az önkormányzati vagyont a 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték feletti vagyon tekintetében – ha törvény kivételt nem tesz - kizárólag csak versenyeztetés útján lehet átruházni vagy hasznosítani az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával.
(2) Versenyeztetési eljárás nélkül az önkormányzati vagyon értékesítésére vagy értékesítésén kívüli hasznosítására akkor kerülhet sor, ha
a) a vagyontárgy értéke nem éri el jelen rendelet 12. § (1) bkezdésében meghatározott értéket, vagy
b) törvény azt lehetővé teszi.
13. § (1) A versenyeztetési eljárás típusai:
a) pályázati eljárás,
b) árverés,
c) versengő ajánlatkérés,
d) versenytárgyalás.
(2) A hatáskörrel rendelkező tulajdonosi jogokat gyakorló szerv az érintett vagyontárgy hasznosításáról vagy elidegenítéséről szóló döntés meghozatalakor dönt arról, hogy milyen típusú versenyeztetés lefolytatását rendeli el, vagy mellőzi-e a versenyeztetést.
(3) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönt.
(4) Eredménytelen versenyeztetési eljárás esetén a polgármester dönthet annak megismételt lefolytatásáról. A vagyontárgy értékének 50%-át el nem érő ellenértéken történő ismételt versenyeztetési eljárás lebonyolításához a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
14. § (1) A versenyeztetési eljárás – jelen rendeletben foglaltak kivétellel - nyilvános.
(2) Nyilvános versenyeztetés helyett kizárólag akkor írható ki zártkörű versenyeztetés, ha
a) az önkormányzati vagyon jellege, valamint annak leghatékonyabb értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők részvételét teszi szükségessé,
b) ha a nyilvános versenyeztetésé költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános versenyeztetés 6 (hat) hónapon belül - érdeklődés hiányában - eredménytelenül zárult és a zártkörű eljárással is biztosítható az önkormányzati vagyon gazdaságos hasznosítása,
c) jogszabályi rendelkezések vagy a vagyon átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók, így csak meghatározott ajánlattevők képesek a teljesítésre vagy az értékesítés, illetve hasznosítás csak meghatározott személy részére történhet.
15. § (1) AzÖnkormányzat mint kiíró a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. Az Önkormányzat a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, határidőben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
(2) Minden ajánlattevőnek egyenlő joga van az Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni.
16. § (1) A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt versenyeztetési feltételeknek, szempontoknak, valamint az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével a legmegfelelőbb ajánlatot tette („legjobb ajánlattevő”).
(2) A versenyeztetési eljárás eredményére vonatkozó döntést, az elbírálást követő 45 (negyvenöt) napon belül kell meghozni, és azt követő legkésőbb 15 (tizenöt) napon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.
17. § (1) A versenyeztetési eljárás alapján a legjobb ajánlattevővel megkötendő szerződés tartalmát a közzétett versenyezetetési feltételek, valamint a legjobb ajánlattevő ajánlata alapján kell meghatározni.
(2) Abban az esetben, ha a szerződés megkötése a szerződéskötésre nyitva álló határidőben meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a legjobb ajánlattevő a szerződés létrejöttéhez vagy hatálybalépéséhez szükséges feltételeket - az előírt módon és időben - nem teljesíti, úgy - amennyiben a versenyeztetési kiírás erre lehetőséget adott – az Önkormányzat jogosult a soron következő helyre rangsorolt ajánlattevővel azonos feltételek mellett szerződést kötni.
18. § (1) Az önkormányzati vagyont 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték alatt értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni a (helyi) forgalmi értéknek megfelelő áron vagy meghirdetés, árverés, illetve versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Az értékesítés, illetve a használat, hasznosítás átengedésének módjáról a képviselő-testület dönt.
(2) Eredménytelen értékesítési eljárás után a polgármester jogosult megismételni az értékesítési eljárást, mely során a vételárat - árverés esetén az induló árat - legfeljebb 50%-ig csökkentheti. A vagyontárgy értékének 50%-át el nem érő ellenértéken történő ismételt értékesítési eljárás lebonyolításához a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
(3) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
(4) Az önkormányzat képviselő-testülete ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítás
Önkormányzati vagyon ingyenes, kedvezményes átruházása, megszerzése
19. § (1) Jelen rendeletben meghatározott versenyeztetés értékhatárát el nem érő értékű önkormányzati vagyon tulajdonjogát vagy használatának, hasznosításának jogát kedvezményesen átruházni az Önkormányzat kötelező feladatellátását nem veszélyeztető, vagy érdekeit egyébként nem sértő módon és a (2) bekezdésben meghatározott esetekben lehet.
(2) A kedvezményes juttatás címén, az adott vagyontárgy értékének legfeljebb 50 %-kal csökkentett értéken az alábbi szervezetek javára vagy jogcímek alkalmazásával történhet;
a) egyházak és közalapítvány javára;
b) más helyi önkormányzat javára meghatározott céllal, önkormányzati közszolgáltatás vagy közfeladat átadás-átvétele vagy átvállalása kapcsán,
c) állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára az általa ellátott állami, önkormányzati közfeladattal összefüggésben,
d) önkormányzati költségvetési szerv javára az alapító okiratában foglalt alaptevékenység ellátásával összefüggésben,
e) közhasznú szervezetek javára, e szervezetek által ellátott közhasznú tevékenység végzésének, folytatásának elősegítésére,
f) civil szervezetek, non-profit gazdasági társaságok részére, ha tevékenységük az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatellátásához, az abban való közreműködéshez, vagy átvállalásához kapcsolódik.
g) közfeladat ellátásához, közérdekű célra.
20. § Az önkormányzati nemzeti vagyon kedvezményes átengedéséről az Önkormányzat képviselő-testülete dönt.
Vagyonkezelés szabályai
21. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést. A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.
(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékéről vagy a vagyonkezelői jog ingyenes alapításáról a képviselő-testület a vagyonkezelői jog alapításával egyidejűleg dönt.Ingyenes vagyonkezelési szerződés kivételesen törvény alapján köthető.
(4) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat, kötelezettségeket átvegye.
22. § A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.
23. § (1) A vagyonkezelő jogait és kötelezettségeit – ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződésmásként nem rendelkezik az Nvt. 11. § (8) bekezdése határozza meg.
(2) A vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a vagyonkezelési szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat, vagy általa harmadik személynek biztosított használat következménye.
(3) A vagyonkezelő köteles
a) a vagyont rendeltetésszerűen használni,
b) a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról gondoskodni,
c) gondoskodni a kezelésében lévő vagyontárgyak működtetéséről, üzemeltetéséről, üzemképes állapotban tartásáról, az azt befolyásoló tényezőket értékeli, elemzi;
d) a vagyonnal kapcsolatos közterheket viselni,
e) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról az Önkormányzatot haladéktalanul értesíteni,
f) kezelésében lévő vagyontárgyakat fenntartani, karbantartani, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni,
g) a Mötv. 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek eleget tenni,
h) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben előírt, és a jogszabály alapján fennálló egyéb
i) kötelezettségeket.
(4) A fenti bekezdésben meghatározott kötelezettsége megszegésével okozott kárért a vagyonkezelő a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.
(5) A vagyonkezelő a rábízott önkormányzati vagyont a létesítő okiratában meghatározott tevékenységéhez önállóan hasznosíthatja, alapfeladatainak sérelme nélkül bevételei növelésérefordíthatja.
(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.
24. § (1) Az Önkormányzatot ellenőrzési jog illeti meg, melynek célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata. Az ellenőrzés feladata különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, valamint az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelési intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(2) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megtartásával – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.
(3) A vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat a polgármester útján ellenőrzi. A polgármester egyes jogosítványok gyakorlására harmadik személynek - e rendelet képviseleti jogra vonatkozó szabályai szerint – meghatalmazást adhat, vagy harmadik személy szakértőként történő igénybevétele mellett dönthet.
(4) Azonnali intézkedését nem igénylő esetekben a polgármester köteles a képviselő-testületet évente tájékoztatni az adott évben lefolytatott ellenőrzés eredményéről.
(5) Amennyiben a Polgármester az általa végzett tulajdonosi ellenőrzés alapján a vagyonkezelő részéről mulasztást szerződésszegést, vagy az Önkormányzat érdekeit sértő eljárást észlel, köteles a Képviselő-testületet a soron következő rendes ülésén tájékoztatni és intézkedését kezdeményezni.
(6) Rendkívüli sürgősség esetén, vagy az Önkormányzatot fenyegető azonnali kár elhárítása érdekében a polgármester köteles a képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezni, vagy utólagos tájékoztatás mellett azonnali intézkedéseket kezdeményezni.
25. § (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnik:
a) határozatlan idejű szerződés esetén a vagyonkezelési szerződésben meghatározott felmondás gyakorlásával,
b) határozott idejű szerződés esetén a szerződésben meghatározott időtartam elteltével, vagy
c) rendkívüli felmondással törvényben meghatározott esetben, továbbá
d) ha megszűnik az a közfeladat, amelynek ellátására a vagyonkezelési szerződés létrejött.
(2) A vagyonkezelési szerződés megszűnése az érintett vagyontárgyra vonatkozó vagyonkezelői jogot - ingatlan esetében annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése időpontjában - megszünteti.
(3) A vagyonkezelő az erre irányuló szerződéses jogviszony megszűnésekor, valamint jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles az önkormányzati vagyon értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével - csökkenésével vagy növekedésével – a szerződés szerint elszámolni.
Követelés mérséklése, elengedése, lemondás követelésről
26. § (1) Az Önkormányzat és költségvetési szerveinek követeléséről lemondani csak jelen rendeletben meghatározott módon és esetekben lehet.
(2) Követelésről való lemondásra, a követelés részben vagy egészben való elengedésére a képviselő-testület jogosult, az alábbi esetekben:
a) ha a követelés kis összegű és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,
b) csődegyezségi megállapodásban,
c) bírói egyezség keretében,
d) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
e) a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,
f) ha a követelés igazoltan csak veszteséggelvagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
g) a követelés kötelezettje nem lelhető fel, ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított,és végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkezik.
h) önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságával szemben fennálló követeléséről, ha a követelés megfizetése a társaság működését veszélyezteti,
i) olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt.
(3) Az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.
Felajánlott vagyon elfogadása, államháztartáson kívüli forrás átvétele
27. § (1) Önkormányzatnak ingyenesen juttatott vagyon elfogadásáról (az intézményi átvett pénzeszközök ésalapítványi juttatások kivételével) – amennyiben annak rendeltetésszerű használataműködési többletköltséget az önkormányzat számára nem jelent – a vagyontárgy értékealapján
a) 1 millió Ft értékig a polgármester, míg
b) 1millió forint felett a képviselő-testület dönt.
(2) Az Önkormányzat, vagy költségvetési szerve részére ingyenesen felajánlott és elfogadott, vagy ellenérték fejében megszerzett vagyon tulajdonjoga az Önkormányzatot illeti meg.
(3) A vagyon tulajdonjogának megszerzése, felajánlás elfogadása során mérlegelni kell az ahhoz kapcsolódó esetleges terheket és kötelezettségek teljesíthetőségét is.
(4) Átvételre felajánlott ingó vagy ingatlan vagyon esetében a képviselő-testületi döntés meghozatalához be kell mutatni annak forgalmi értéket, a vagyon működtetésével, fenntartásával kapcsolatos költségeket és egyéb kötelezettségeket, valamint a pénzeszköz átvétel következményeit legalább három évre vonatkozóan, továbbá javaslatot kell tenni a hasznosítás mikéntjére és a vagyontárgy besorolására.
(5) A forgalmi érték meghatározásához ingatlan esetében ingatlanforgalmi szakértői véleményt, ingóesetében tárgyszakértői véleményt kell beszerezni.
(6) Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló megállapodás aláírására a polgármester jogosult.
Záró rendelkezések
28. § Hatályát veszti az AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL, ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL című 1/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet.
29. § Ez a rendelet 2024. július 1-jén lép hatályba.