Aparhant Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2008. (VIII. 2.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2019. 09. 15
Aparhant Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2008. (VIII.2.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
2019.09.15.
Aparhant község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
1. A rendelet területi hatálya Aparhant község teljes közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.
3. Szabályozási elemek:
a.) I. rendű szabályozási elemek (közlekedési elemek, területfelhasználási módok, területfelhasználási egység határa, amelyeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni, kivéve a c., pontban rögzített esetet),
b.) II. rendű szabályozási elemek (az a.) és c.) pontokban nem szereplő elemek, amelyeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni),
c.)1 III. rendű szabályozási elemek (módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők):
– az illetékes szakhatóság hozzájárulásával a védősávok és területek,
– telekalakítási terv alapján a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési övezet és területfelhasználás-szabályozási vonal, valamint a terület-felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út.
– a belterületi határ a beépítésre szánt területek fejlesztési ütemével összhangban,
– a sajátos jogintézmények köre,
– szakvélemény alapján a helyi védett terület, építmény, vagy objektum listája.
4. A rendelet a HÜBNER Tervező KFT 21/2002. munkaszámú dokumentációjának V-1, V-2, V-3, V-4 rajzszámú tervlapjaival együtt érvényes.
I. Fejezet
Az engedélyezés általános szabályai
1. 2 A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott építési munkák körét nem bővíti.
2. A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális örökségvédelemről szóló törvény (
2001. évi LXIV. törvény) rendelkezéseit érvényre kell juttatni.
3. §3 Az építési engedélykérelmekhez a jogszabály szerint egyéb mellékleteket nem kell csatolni, kivéve a helyi építészeti értékek védelméről szóló (HÉSZ 30. § 3. bekezdés) előírásokat .
Geológiai általános előírások
1. 4
2. A bevágásokkal, tereplépcsőkkel tagolt területek beépítése előtt mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra alapozva kell tisztázni a beépítés feltételeit.
3. 5 Terepszint alatti építmények (pincék) közterület, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken a tervezés során figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.
4. A területet borító kőzetösszlet felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvíz elvezetést kiemelt gondossággal kell megtervezni.
5. Új területek beépítésének alapfeltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és közterületeken a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése biztosított legyen.
6. Mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken (Aparhanti-patak mederközeli területe, Vörösmarty M. u. és Petőfi S. u. közötti Lf-1, Lf-2 és Mk jelű építési övezetben) építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.
7. Jelentősebb mértékű, vagy felszínmozgásra veszélyes területek igénybevétele, illetve belterületbe vonás előtt az építési tevékenység megalapozására geotechnikai, mérnökgeológiai szakági munkarész készítése szükséges.
8. 6
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
1. 7
2. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
3. A 2. bekezdésben lévő korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására és bővítés nélküli korszerűsítésére, továbbá a korábbi előírások szerint engedélyezett és épült épületek bővítésére.
Az építési övezeti, övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek abban az esetben bővíthetők, ha:
- nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt;
- vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével;
-8 függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építménymagasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság nem korlátozza az építménymagasság növelését, továbbá az építménymagasság növelése nem korlátozza a szomszédos telkek építési lehetőségét,
- a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák.
4. A 2. bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:
a.) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
5. 10
6. 11
7. Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
Telekalakítási rendelkezések
1. Az új telkek legkisebb méreteit az építési övezeti előírások szerint kell megállapítani.
2. A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.
3. 12
1. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
2. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
3. 13
4. A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.
A közművesítés mértéke, közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje
1. Közművesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek teljes közműve-sítettségűnek minősülnek, azaz
- közüzemi energia szolgáltatást (villamos energia és vezetékes gáz),
- közüzemi ivóvíz szolgáltatást,
- közüzemi szennyvízelvezetést és tisztítást,
- közterületi nyitott, vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést
2. 14
3. A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.
4. A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók.
5. 15
6. 16
Az építmények elhelyezése, kialakítása
Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok
1. 18 Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi.
2. 19
3. 20
4. 21
1. 22
2. Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni.
3. Az
OTÉK 42. §-a által előírt, illetőleg az (1) bekezdés szerint csökkentett számú várakozóhelyek 30%-a – az Önkormányzattal kötött szerződés alapján – a kapcsolódó közterületen is megépíthető.
4. 23
5. 24
II. Fejezet
A belterületi határ megállapítása
1. A község belterületét növelni, illetve csökkenteni a szabályozási terven jelölt területtel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történő megerősítését követően lehet.
2. A tervezett belterület bővítés az igények ismeretében ütemezetten történhet (lásd:
1. § 3. bekezdés c. pontja).
Településszerkezet, területfelhasználás
14. § A szabályozási terv
a.) a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;
b.) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;
c.) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;
d.) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
15. § A község beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a.) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,
b.) vegyes terület (településközpont vegyes terület, központi vegyes terület): Vt,
c.) gazdasági terület (ipari, kereskedelmi szolgáltató és mezőgazdasági üzemi terület): Gip, Gksz,
d.) különleges terület: K.
16. § A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a.) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: KÖ,
b.) zöldterület: Z,
c.) erdőterület: E,
d.) mezőgazdasági terület: M,
e.) vízgazdálkodási terület: V.
A szabályozási elemek értelmezése, fogalommeghatározás
1. 26
2. 27 A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása:
- az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított F/L értéke.
3. Megjegyzés:
- az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők,
- a K jel a kialakult állapotra utal.
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI
Falusias lakóterület (Lf)
2. A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:
2.1. A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.
2.2. Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.
2.3. A meglévő gazdasági épület felhasználásakor
a.) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,
b.) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.
2.4.28 A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatárra helyezhető el.
2.5. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan keresztcsűrök is elhelyezhetők, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.
3. A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m .
4. 29 A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:
|
Lf-1 jelű építési övezet |
HÉSZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
K – 1500 |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
K –16 |
m |
|
A beépítési mód |
K
oldalhatáron álló |
|
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság* |
4,5 |
m |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
20 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
60 |
% |
* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.
|
Lf-2 jelű építési övezet |
HÉSZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
K – 800 |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
K – 16 |
m |
|
A beépítési mód |
K
oldalhatáron álló |
|
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság* |
4,5 |
m |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
% |
* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.
|
Lf-3 jelű építési övezet (új)
|
HÉSZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
900 |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
18 |
m |
|
A beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 |
m |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
% |
Beépítésre szánt területeken, ahol a csapadékvíz elvezetése még nem megoldott, a beépítés előtt a területek vízelvezetésének vízjogi engedély (18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet) alapján történő megvalósítását engedélyeztetni kell. A telekbeépítettség az építési övezetekben az építési határvonal által határolt területen belül számítandó. Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az
OTÉK szerint kell meghatározni.
5. A területre vonatkozó részletes előírások:
a.)30 A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott. Keresztcsűrök zártsorúan is építhetők, fenntarthatók, újjáépíthetők.
b.) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani.
c.) A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen.
d.) Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet.
6. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.
Településközpont (vegyes) területe (Vt)
1. A területen az
OTÉK 16. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
2. E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének területe tartozik.
3. 31 A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Vt jelű építési övezet |
HÉSZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
K – 400 |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
K – 15 |
m |
|
A beépítési mód |
K
oldalhatáron álló, zártsorú |
|
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
K –-5,0 |
m |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke* |
50 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
25 |
% |
* Oktatási intézmények esetében a maximális érték 25% lehet.
4. A területre vonatkozó részletes előírások:
a.)32 A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. Az illeszkedési feltételek igazolásához az önkormányzat és a tervező kérheti a területi főépítész állásfoglalását.
b.) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani.
c.) Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet. Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott.
d.) A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen.
5. Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felől kapuval lezárt átjárót, vagy tömör kerítést kell létesíteni.
6. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
1. A területen az
OTÉK 19. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
2. E területfelhasználási egységbe (területbe) a község nyugati oldalán, illetve a tsz-majortól északra elhelyezkedő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület tartozik.
3. 33 A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Gksz jelű építési övezet |
HÉSZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
K – 1000 |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
K – 20 |
m |
|
mélységi mérete |
- |
m |
|
A beépítési mód |
K
szabadonálló |
|
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
K – 6,0 |
m |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
50 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
20 |
% |
4. 34
5. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 2,0.
Ipari gazdasági terület (Gip)
1. A területfelhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási, valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el.
2. A területen nem helyezhető el:
- egészségügyi, szociális épület,
- roncsautó tároló és bontó telepek.
3. E területfelhasználási egységbe az igazgatási területen kialakult mezőgazdasági üzemi területek (majorok), illetve a település keleti végén a 6538 sz. út melletti területek tartoznak.
4. 35 A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Gip jelű építési övezet |
HÉSZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
K – 1500 |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
K – 30 |
m |
|
mélységi mérete |
K – 50 |
m |
|
A beépítési mód |
szabadonálló |
|
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság* |
3,0-5,0 |
m |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
30 |
% |
* 36a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága.
5. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,0.
1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
2. 37 K-t jelű övezet: temető
|
K-t jelű építési övezet |
HÉSZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
nincs
kikötés |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
m |
|
mélységi mérete |
m |
|
A beépítési mód |
szabadonálló |
|
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
4,0* |
m |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
% |
* Kivételt képez a harangláb, harangtorony építmény.
3. 38 K-sp jelű övezet: sportterület
|
K-sp jelű építési övezet |
HÉSZ |
|
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
nincs
kikötés |
m2 |
|
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
m |
|
mélységi mérete |
m |
|
A beépítési mód |
szabadonálló |
|
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,5-7,5 |
m |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
10 |
% |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke |
60 |
% |
4. K-szv jelű övezet: szennyvíztisztító területe
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI
Közlekedési, közműelhelyezési, terület
2. 39 Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli.
3. A közutak, vasutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az
OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
4. A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.
5. 40
6. Közút területét – szélességben, vagy hosszúságban – ütemezve kialakítani nem szabad.
7. 41
8. A közlekedési létesítmények elhelyezéséhez szükséges területek határát a szabályozási terv tartalmazza.
|
|
|
Tervezési osztály |
Szabályozási szélesség |
|
|
|
meglévő |
tervezett |
|
KÖu-1
|
6538. sz. Majos-Lengyel-Kurdi ök. út |
K.V.C |
30 + 2x50 m |
|
6538. sz. Majos-Lengyel-Kurdi ök. út |
B.V.c.C |
12- 16 m |
|
Petőfi u., Rózsadomb u., Kossuth u. |
K |
|
KÖu-2
|
Vörösmarty utca
Ady u, Béke u., Jókai utca
Deák F. utca
Rákóczi F. utca |
B.VI.d.C
|
B.VI.d.C
|
min. 8 m
min. 16 m
min. 24 m
min. 8 m |
9. Újonnan kialakított dűlőút minimális szélessége 8 m .
1. E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.
2. A területen legfeljebb 3,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
3. A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
5. A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
6. A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.
1. E területfelhasználási egységbe (területbe) gazdasági (Eg) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását a mindenkor érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza.
2. 42
3. A területen – a kilátótornyok kivételével – építmények nem helyezhetők el, kivéve a gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők művelési ágból történő kivonással.
4. A közhasználatra szánt védőerdő területeit erdészeti eszközökkel min. 60%-os borítottsággal kell beültetni, többszinten kialakítani.
5. 43
6. Erdőtelepítésnél, fasorok létesítésénél elsősorban a tájra jellemző, őshonos, hosszú életű fafajokat kell alkalmazni.
7. Az erdősítési programokat lehetőleg a másképpen gazdaságosan nem hasznosítható földterületeken kell megvalósítani.
2. 44 A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló Kormányrendeletben foglaltakat be kell tartani.
3. V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület, tó,
V-2 jelű terület: vízgazdálkodási terület, patak, árok,
V-3 jelű terület: vízgazdálkodási terület, vízmű terület
V-4 jelű terület: vízgazdálkodási terület, mocsár, vízállás.
1. E területfelhasználási egység (terület) az
OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.
2. 45
a) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen – elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.
b) Az igénybevételt az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.
c) A beépítésre szánt területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók belterületbe.
d) 46
e) 47
3. 48
4. 49 A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület a településrendezési terveken nem jelölt közlekedési és vízgazdálkodási rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.
5. 50
6. A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:
- általános (szántó és gyepterület) Má
- házikert Mk
7. Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.
8. Általános mezőgazdasági övezet (Má):
a.) Ebbe az övezetbe sorolandók a szabályozási tervben jelölt szántó (Má-1), gyep (Má-2) és szőlő gyümölcsös (Má-3) területek.
b.) Az övezet területén erdő is létesíthető.
c.) A gyep valamint a szőlő, gyümölcsös művelési ágú földrészletek nem beépíthetők, ezeken a területeken épület nem helyezhető el.
d.) Szántó művelési ágú földrészleten építmény csak 100 000 m2-nél nagyobb (minimum 100 m szélességű) telekterületen helyezhető el.
e.)51 Az Má-1 jelű övezetben a d.) pontban jelölt földrészleteken a maximális beépítettség 3%. A területen megvalósítandó létesítmény környezetét minimum 15 m-es sávban zöldfelületként rendezni kell.
Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága.
A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.
f.) Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.
9. Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:
- A 3%-os beépíthetőség a birtoktestet alkotó földrészletekre külön-külön vonatkozik.
- A beépíthetőség alapján kiszámított épületeket a birtokközpont, vagy indokolt esetben kiegészítő központ telkén is el lehet helyezni, ha
· a telek területe a minimális 10 000 m2-t eléri,
· a létesítmény nincs a szomszédos telekre korlátozó hatással,
· a beépítettség a 45%-ot nem haladja meg.
-53 A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága.
-54
10. A termőföldön történő beruházásokat a talajvédelmi beruházások károsítása nélkül kell megvalósítani.
11. Gondoskodni kell a meliorációs beruházások során elkészült úthálózat fenntartásáról.
12. Telkesítéseknél, az úthálózat módosításainál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő a deflációs, eróziós kártételek, valamint szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.
13. A kertes mezőgazdasági terület (Mk) a település belterületén elhelyezkedő, jelenleg is kertként művelt ingatlanok. A telken épület, építmény – pince kivételével – nem helyezhető el.
14. 55 Szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíz, szennyvíziszap és a településen keletkező egyéb nem veszélyes hulladék, valamint hígtrágya csak a talaj szennyezése nélkül helyezhető ki termőföldre.
III. Fejezet
1. Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a) 56
b) Az országosan védett épületek – műemlékek – esetében bármilyen építési munka (homlokzatfelújítás, színezés, nyílászáró csere, épületfelújítás, külső-belső átalakítás, bontás, melléképület
c) A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
d) 57
e)58
1. A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelemben (HV) részesült épületek listáját a 3. számú melléklet tartalmazza.
2. 59
3. A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.
1. A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje / alapvető tömege, utcai és udvari (tornácos) főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok - lényegében a védelem tárgya - nem változhat.
2. Védett épület bővítése az oldalhatár mentén ill. rövid keresztszárnnyal az udvari részen történhet. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után helyezhető el, így a lakóház eredeti tömegéből és tornácából a nagyobb rész érintetlen maradhat.
3. 60 A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.
4. 61
1. A tulajdonos köteles az épület, építmény jókarban tartásáról gondoskodni, azt a meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.
2. 62
3. A védett épületek helyreállítási, állagmegóvási munkáit az Önkormányzat indokolt esetben támogathatja.
Egyedi tájértékek, régészeti lelőhelyek védelme
1. 63
2. A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a vonatkozó törvény (
2001. évi LXIV. törvény) szerint régészeti érdekű területek.
3. 64
4. 65
5. 66 Beépítésre nem szánt területeken lehetőség van a művelési ág változtatására (szántott lelőhelyek esetében kifejezetten kívánatos).
6. 67
7. 68
8. Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén javasolt kikérni a KÖH véleményét.
9. 69
IV. Fejezet
Környezet- és természetvédelmi szabályok
Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, táj- és természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre.
Növénytelepítési előírások
34. § I. A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:
1. Az ingatlan déli és nyugati határától:
a.) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m ;
b.) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m ;
c.) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint a a d.) és e.) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m ;
d.) cseresznyefa esetében 2,5 m ;
e.) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m ;
2. Az ingatlan északi és keleti határától:
a.) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m ;
b.) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m ;
c.) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m ;
d.) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m ;
e.) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m ;
f.) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m;
g.) cseresznyefa esetében 5,0 m ;
h.) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m .
II. Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a.) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m ;
b.) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.
3. A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
V. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
1. A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása esetén – az Étv.
17. §-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.
2. Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
2.2. Elővásárlási jogi követelmények:
Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő ingatlanok esetében:
a.) A terv szerinti új közterületek területeire,
b.)72 A terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak.
c.) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22. §-a tartalmaz. 2.3. Helyi lakó- és kiszolgáló út céljára történő lejegyzés:
a tervezett lakó- és kiszolgáló út létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávok.
2.4. Újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeken az építtetők a belterületbe vonással, művelési ágból történő kivonással, telekalakítással, tervezéssel, közművesítéssel, út- és járdaépítéssel kapcsolatos költségeket teljes egészében, illetve az önkormányzattal történő megállapodásnak megfelelő mértékben vállalják.
VI. Fejezet
1. E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2008. október 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
Belterület Szabályozási terv
Szabályozási terv
Szerkezeti terv