Váralja Község Önkormányzati Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 43/B§ (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, a 65.§-ban, a 65/C§-ban, a 67.§ -ban, a 68.§ -ban, a 68/A§, a 68/B§-ban, a 92. § (1)-(2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) és 34.§ (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja meg.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

E rendelet meghatározza Váralja Község Önkormányzata által biztosított szociális ellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, az igénybevétel módját és az ellenőrzés szabályait.

2.§

(1) A rendelet hatálya a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Bonyhádi Szociális Alapszolgáltatási Központként működő Gondozási Központ (családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás (székhelye: Bonyhád, Perczel u. 29.) valamint a Váraljai Őszikék Szociális Intézmény (szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás) személyes gondoskodást nyújtó ellátásaira terjed ki.

 (2) Az (1) bekezdésben szereplő ellátásokat a

            a) Váralja bejelentett lakóhellyel rendelkező és

b) Bonyhád Város Önkormányzata és az érintett önkormányzat(ok) által kötött  megállapodás, illetve az intézményfenntartó társulási megállapodás alapján a társult  települések állandó lakosai vehetik igénybe, Bonyhád Város Önkormányzata által meghatározott térítési díj ellenében.

c) Étkeztetés, házi segítségnyújtás tekintetében  Váralja Község Önkormányzata és az érintett önkormányzat(ok) által kötött  megállapodás, illetve az intézményfenntartó társulási megállapodás alapján a társult  települések állandó lakosai vehetik igénybe, Váralja Község Önkormányzata által meghatározott térítési díj ellenében.

3. §

(1) A szociális ellátásra való jogosultság kérelemre vagy hivatalból indul. A kérelmet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal Váraljai Irodájához kell benyújtani.

(2) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott személyes gondoskodásra irányuló kérelmet az intézmény vezetőjénél kell benyújtani. Hajléktalan és váraljai bejelentett tartózkodási helyű rászoruló kérelme esetén a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szoc.tv.) rendelkezései irányadók.

4. §

(1) A szociális ellátást igénylő köteles családja vagyoni viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. A jövedelmi vagyoni viszonyokat igazoló iratokat a kérelemhez kell csatolni; (kereset, jövedelemigazolások, nyugdíjszelvény, stb.). A kérelemhez elő kell adni mindazokat a tényeket és körülményeket, amelyek a szociális ellátásra jogosultság alapjául, indokként szolgálnak.

(2) Személyes gondoskodás esetén a szolgáltatást igénybe vevő jövedelméről kell nyilatkozni, illetve azt igazolni.

(3) A szociális ellátást igénylőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarországon lévő vagyonáról is.

(4) Az előadott tényekről és körülményekről a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője vagy a Hivatal megbízottja környezettanulmány során tájékozódhat, megállapításait írásban rögzíti.

(5) A Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal külön megkeresés útján köteles beszerezni a kérelmező kereseti igazolását, ha alapos okkal arra lehet következtetni, hogy a becsatolt igazolás, ill. nyilatkozat valótlan adatot tartalmaz.

(6) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.

5. §

Az ellátás odaítéléséről a képviselő-testület, illetve az átruházott hatáskör gyakorolója, egyedi határozatban dönt.

6. §

A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátást - a Szoc.tv. 17. § (1)-(6) bekezdése alapján - meg kell téríteni.

II. fejezet

PÉNZBELI JUTTATÁSOK

7. §

Váralja Község Önkormányzati Képviselő-testülete az Szoc.tv-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek szerint

1. az Szoc.tv. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,
2. létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.

Ápolási díj

8. §

(1) A Képviselő-testület által megállapított ápolási díj illeti meg a 18. életévét betöltött, tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását végző hozzátartozót, ha a család egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 300%-át, egyedülálló esetén 350%-át.

(2) Az önkormányzat által megállapított ápolási díj összege nem lehet kevesebb – az Szoc.tv. 44.§ (c) bekezdése alapján - az éves központi költségvetési törvényben megállapított összeg 80%-nál.

(3) Az ápolási díjban részesülő személy kötelezettségeit nem teljesíti, ha nem tartja be a 63/2006 (III.27.) Kormányrendelet 27.§ (2) bekezdésében foglaltakat, és az (1) bekezdésben fennálló tényekről nem tájékoztatja a jogosultságot megállapító hatóságot.

(4) Az ápolási díj folyósítását az önkormányzat a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségek valamelyikének elmulasztása esetén azonnali hatállyal megszünteti, és gondoskodik a gondozásra szoruló személy más módon történő ellátásáról.

(5) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítését az önkormányzat – legalább két évente egy alkalommal – ellenőrzi.

(6) A (3) bekezdés alól kivételt képez az ápolást végző, illetve az ápolt két hónapot nem meghaladó fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása. Az ápolást végző – távolléte esetén – köteles az ápolás teljesítéséről más módon gondoskodni.

(7) A jogosultsági feltételeket a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal kétévente legalább egy alkalommal felülvizsgálja.

(7/a) A felülvizsgálat keretében a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal bekéri az ápolt egészségi állapotára vonatkozó háziorvosi igazolást, amelynek felülvizsgálatát az Szoc.tv. 43. § (4) bekezdés a) pontja alapján kezdeményezheti.

(7/b) Az ápolt állandó és tartós gondozását kimondó szakvélemény felülvizsgáltatható az illetékes módszertani feladatokat ellátó szerv által kijelölt szakértővel.

Önkormányzati segély

9. §

 (1) Váralja Község Önkormányzati Képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a temetési költségekhez, a napi életvitelhez szükséges kiadásokhoz, elemi kár bekövetkezésekor a károk elhárításához, valamint a gyermekek rászorultsága esetén önkormányzati segélyt állapít meg.

Temetéshez nyújtott önkormányzati segély

9/A §

 (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

és akinek a családjában a saját és a vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 %-át, egyedül élő esetén annak 500 %-át.

(2) A segély összege nem lehet kevesebb a  helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál.

(3) A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége 120.000 Ft.

(4) A temetési költségek önkormányzati támogatására vonatkozó kérelemhez csatolni kell a Rendelet 4. §-ában meghatározottakon kívül a halotti anyakönyvi kivonatot és a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított – részletes számla eredeti példányát.

(5) Nem állapítható meg önkormányzati segély annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

Létfenntartáshoz nyújtott önkormányzati segély

9/B §

 (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személynek, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személynek, ahol a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át.

(2) Elsősorban azok részesülhetnek önkormányzati segélyben, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. Betegség esetén különösen akkor nyújtható a támogatás, ha magas a havi gyógyító ellátás költsége, és közgyógyellátásra nem jogosult a kérelmező.

(3) Létfenntartási célra biztosított önkormányzati segély összege 14.000,- Ft-ig terjedhet, amely évente többször megállapítható.

Katasztrófahelyzet, elemi kár esetén nyújtott önkormányzati segély

9/C §

(1) Elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy más bekövetkezett katasztrófa esetén az érintett személynek vagy családnak – kérelem alapján - 200.000,- Ft-ig terjedő azonnali vissza nem térítendő önkormányzati segély nyújtható.

(2) Az önkormányzat a támogatást természetben, a károk helyreállításához szükséges anyagok és munkaerő biztosításával is nyújthatja.

Gyermekek rászorultsága esetén nyújtott önkormányzati segély

9/D §

(1) Önkormányzati segély állapítható meg azon gyermekek részére, ahol a gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) A támogatás összege legfeljebb 20.000,-Ft-ig terjedhet.

(3) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként önkormányzati segélyben részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak.

(4) Beiskolázási támogatás nyújtható azon családok részére, amelyek esetében a gyermek iskolakezdése miatti többlet kiadások anyagi segítséget tesznek indokolttá.

 (5) A támogatás összegéről határozatban kell rendelkezni. A támogatást engedélyező határozat az év során folyósítandó többszöri támogatás kifizetéséről is dönthet, meghatározva az alkalmanként kifizetésre kerülő összegeket.

Aktív korúak ellátása

10. §

(1) Aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás.

(2) A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg az Szoc.tv. 33.§-34.§-a figyelembevételével.

(3) Az aktív korúak ellátására jogosult személy – az Szoc.tv. 37. §-ban foglaltak szerinti kivétellel - foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül.

(3/a) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét a jegyző az Szoc.tv. 35.§ (4) bekezdése alapján határozza meg.

(4) Az aktív korúak ellátására jogosult személy rendszeres szociális segélyre jogosult az Szoc.tv. 37.§ (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén.

(4/a) A rendszeres szociális segély havi összegét a jegyző az Szoc.tv. 37.§ (4) bekezdése alapján határozza meg.

(5) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani,  amelyhez csatolni kell a nyomtatványon feltüntetett igazolásokat.

(6) A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele, hogy a kérelmező nyilatkozatban vállalja a Gyermekjóléti Szolgálati feladatokat ellátó Családsegítő Központtal (Bonyhád, Perczel Mór u. 27.) (a továbbiakban: CSK; együttműködésre kijelölt szerv) az együttműködést.

(7) Az együttműködési kötelezettség keretében a rendszeres szociális segélyre jogosultat az alábbiak terhelik:

1. a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni a CsK-át nyilvántartásba vétele végett,
2. részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában,
3. megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,
4. eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,
5. meg kell jelennie legalább három havonta a CsK-nál,
6. folyamatosan kapcsolatot kell tartania a CsK-val,
7. ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles a CsK-át annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolás ) igazolni.

(8) Az önkormányzat és az együttműködésre kijelölt szerv kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken:

1. az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt megállapító – jogerős –

határozatot megküldi a CsK-nak,

2. a CsK a beilleszkedési program elkészültéről tájékoztatja az önkormányzatot.

(8/a) A rendszeres tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a beilleszkedési program végrehajtásában résztvevő, közreműködő más szervezetekre is.

(8/b) Az együttműködésre kijelölt szerv az együttműködés megvalósítása érdekében:

                  a)   kapcsolatot tart a jegyzővel,

                  b)   nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt,

3. figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,
4. tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól,
5. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt,
6. folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
7. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot,
8. jelzi a jegyzőnek, ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
9. az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
10. a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet.

(8/c) A jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:

1. az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, 
2. az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő,  vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
3. a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.

(9) A beilleszkedési programban a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.

(9/a) A CsK által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai a következők:

           a.)   egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését

                 szolgáló programok, családfenntartó szerep erősítésére irányuló tevékenység,

                 valamint munkavállalást ösztönző, munkakeresést segítő tréningek,

1. tanácsadások: egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi,     

mentális,  munkaügyi, pedagógiai, pszichológiai, rehabilitációs.

(10) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult:

1. a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően,    
2. nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,
3. nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására,   a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,
4. személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,
5. nem jelenik meg legalább három havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,
6. az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot a CsK-val.

(11) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

Lakásfenntartási támogatás

11.§

A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt a Szoc. tv. 38.§ és 39.§-ban meghatározott feltételek és eljárásrend szerint.

Méltányosság alapján nyújtott közgyógyellátás

12. §

(1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2) Az Szoc.tv. 50. § (3) bekezdése alapján méltányosságból közgyógyellátásra az jogosult, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át, és a kérelmezőnek, illetve családjának létfenntartást biztosító vagyona nincs, és a havi gyógyító ellátás költsége meghaladja a nyugdíjminimum 20 %-át.

(3) Kivételes méltányosságból jogosult a kérelmező a közgyógyellátásra, ha a család egy főre eső jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 180 %-át, egyedül élő esetén 230 %-át és a havi gyógyító ellátás költsége meghaladja a nyugdíjminimum 40 %-át.

(4) A közgyógyellátási igazolvány méltányosságból történő kiadása iránti kérelmet a kezelő orvos, illetve háziorvos - egészségügyi állapotra,  gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz díjára, a gyógyászati ellátásokra vonatkozó – igazolása, valamint az egészségbiztosítási szerv szakhatósági állásfoglalása alapján kell elbírálni.

(5) A (4) bekezdés szerinti igazolás és szakhatósági állásfoglalás alapján - átruházott hatáskörben  - a jegyző 8 napon belül megállapítja a közgyógyellátásra való jogosultságot, annak kezdő időpontját, valamint az egyéni gyógyszerkeretet  és az eseti keretet, egy éves időtartamra.

III. fejezet

A TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK

Köztemetés

13. §

(1) Váralja Község Polgármestere önkormányzati hatáskörben – a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha:

1. nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
2. az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól mentesülhet, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

Szociális temetés

13.§

Szociális temetést az eltemettetésre kötelezett igényelhet az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti önkormányzattól. A szociális temetést a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 24/A§, 24/B§, 24/C§- ainak figyelembevételével kell biztosítani.

A létfenntartáshoz nyújtott természetbeni támogatások

14. §

(1) Természetbeni ellátás nyújtható különösen a közüzemi díjak, illetve intézmények térítési díjának kifizetéséhez.

(2) A támogatás megállapítása a Pénzbeli ellátások fejezetben meghatározottak szerint történik.

IV. fejezet

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

Személyes gondoskodást nyújtó intézmények

15. §

(1) Váralja Község Önkormányzati Képviselő-testülete a Bonyhádi Szociális Alapszolgáltató Központként Működő Gondozási Központ Fenntartója (székhelye: Bonyhád, Perczel u. 29. rövidített neve: Gondozási Központ fenntartója) valamint a Váralja Község és Nagymányok Város Szociális Intézményeinek Intézményfenntartó Társulása (továbbiakban: Szociális Intézményfenntartó Társulás) keretein belül biztosítja személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat.

(2)    A Gondozási Központ intézményegységei:

    a) Gyermekjóléti Szolgálati feladatokat ellátó Családsegítő Központ

       (rövidített neve: CSK)  Bonyhád, Perczel Mór u. 27.

   b.) Idősek Otthona

        Bonyhád, Szabadság u. 2.

(3) A Szociális Intézményfenntartó Társulás intézményegységei:

a.) Váraljai Őszikék Szociális Intézmény (7354, Váralja Kossuth Lajos u. 129.)

b.) Nagymányok Szociális Intézmény (7355 Nagymányok József A. u.8/c

Alapellátások

15/A. §

(1)  Családsegítés (telephelye: Bonyhád, Perczel Mór u. 27.) keretében a CSK segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) Étkeztetés (székhely: Váralja Kossuth L., 129.) keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik a Váraljai Őszikék Szociális Intézmény, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

            a.) koruk,

            b.) egészségi állapotuk,

            c.) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

            d.) szenvedélybetegségük, vagy

            e.) hajléktalanságuk miatt.

 (3) Házi segítségnyújtás (székhelye: Váralja, Kossuth L. u. 129.) keretében gondoskodik a Váraljai Őszikék Szociális Intézmény:

a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,

c) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő

visszaillesztés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

(4) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (telephelye: Bonyhád, Szabadság u.2.) keretében a Bonyhádi Gondozási Központ az Szoc.tv. 65. §-a szerinti napi 24 órás készenléti szolgálat biztosításával gondoskodik azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek.

(5) Támogató szolgáltatás (telephelye: Bonyhád, Perczel u.29.) keretében – a Szoc.tv. 65/C. §-ában meghatározottak alapján - biztosítja a Bonyhádi Gondozási Központ a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátását, illetve a más szolgáltatásokhoz való hozzájutást.

Szakosított ellátások

16/B. §

(1)  Az önkormányzat szakosított ellátásként az Idősek Otthonában ápolást, gondozást nyújt a Váraljai Őszikék Szociális Intézmény útján

(1) Az Idősek Otthona ápolást, gondozást nyújtó intézmény. Gondoskodik az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, lakhatásáról. (továbbiakban: teljes körű ellátás), feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

(1/a) A szolgáltatás célja, hogy az Idősek Otthona az ellátásra jogosult személyeknek a jogszabályban meghatározott teljes körű ellátást biztosítson, akiknek koruk, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt otthonukban, illetve hozzátartozóik által nem megoldható, gondozási szükségletük meghaladja a napi 4 órát. Azoknak az idős személyeknek az ápolása, gondozása, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képesek.

(1/b) Felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.

(1/c) Az intézmény biztosítja az ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket: napi huszonnégy órás szolgálatot, egészségügyi ellátást, lakhatást, személyi tisztálkodási, étkezési lehetőséget, környezet, ruházat tisztántartását, közösségi együttlétre és látogatók fogadására alkalmas helyet, mentálhigiénés ellátást, szocioterápiás foglalkozásokat. Az intézménybe kerülve a személyre szabott ellátás, tehát az igénybevevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglevő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására kerül sor, melynek következtében a rászorultak szociális helyzete javul, egészségi állapotuk pedig nem romlik tovább.

Intézményi jogviszony

16. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. Az e rendeletben szabályozott személyes gondoskodásra irányuló kérelmek közül

1. az étkeztetés, házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet a Váraljai Őszikék Szociális Intézmény vezetőjénél,
2. a családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet Bonyhádi Gondozási Központ vezetőjénél,
3. a idősek otthonába való felvétel iránti kérelmet a Váraljai Őszikék Szociális Intézmény vezetőjénél lehet előterjeszteni

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről az intézményvezető dönt.

(3) Az intézmény vezető döntését sérelmező igénylő, illetve törvényes képviselője a vitatott döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül Váralja Község Önkormányzati Képviselő-testülethez fordulhat jogorvoslatért.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről az intézményvezető megállapodást köt az ellátást igénybe vevővel, amelyben meg kell határozni:

1. az igénybevett ellátást
2. az igénybevevő természetes személyazonosító adatait
3. az ellátás kezdetének időpontját
4. az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését)
5. az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások részletes tartalmát
6. a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítési díj-fizetési kötelezettséggel jár
7. panasz esetén a jogorvoslati lehetőséget
8. az ellátás megszüntetésének módjait

(5) Külön eljárásban biztosítható az ellátás, ha

a)         az igénybe vevő önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartózója, aki az ellátásáról gondoskodna,

b)         a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli szolgáltatás biztosítása indokolt,

c)         az igénybe vevő szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, ami az ellátást indokolja,

d)        az igénybe vevő kapcsolata a vele együtt élő hozzátartózójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott és az ellátása így nem biztosított.

(6) Külön eljárás nélkül biztosítható az ellátás, ha a kért szolgáltatás hiánya az igénylő életét vagy testi épségét veszélyezteti. Az írásos kérelmet és jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell. Különösen indokolt az igény, ha a kérelmező egyedül él és önmaga ellátásában segítségre szorul.

(7) A jogosultak érdekvédelmére vonatkozó részletes szabályokat az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint házirendje határozza meg.

(8) Megszűnik az intézményi jogviszony:

1. az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
2. a jogosult halálával,

(9) Megszűntethető az ellátás, ha az ellátott:

1. a térítési díjat 3 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,
2. a szolgáltatást 3 hónapon keresztül indokolatlanul nem veszi igénybe,
3. kéri az ellátás megszüntetését.
4. a szolgáltatást igénybe vevő részéről a jogosultság jogszabályi feltételei nem állnak fenn,
5. a szolgáltatást igénybevevő számára másik intézménybe történő elhelyezés indokolt,
6. az alapszolgáltatást igénybe vevő elköltözik az ellátási területről.
7. a házirendet súlyosan megsérti

Az ellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszüntetéséről írásban értesíti az ellátásban részesültet.

A személyes gondoskodást nyújtó intézmények ellenőrzése

17.§

(1) A személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetője évente egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületnek az intézmény működéséről, szakmai munkájáról.

Intézményi térítési díjak

18. §

1. A fenntartó a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásért térítési díjat (intézményi térítési díj) állapít meg. Az intézményi térítési díjat szolgáltatásonként kell meghatározni

2. Az intézményekben nyújtott egyes ellátásokért, az azt igénybe vevők térítési díjat fizetnek. (személyi térítési díj) A személyi térítési díjat utólag, a teljesített naptári hónap lezárását követő hó 10. napjáig kell megfizetni. A személyi térítési díj mértéke az ellátott jövedelmétől függ. Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jövedelemmel nem rendelkező személyt.

3. Az intézményvezetőnek a térítési díj megállapítása során vizsgálni kell, hogy a kérelmező a Szoc.tv. 3. § (3) bekezdés a.) pont hatálya alá  tartozik-e. A jövedelmi és vagyon viszonyok igazolása során figyelembe kell venni jelen rendelet 4. §-ában foglaltakat is. A térítési díjat a hazai és külföldről származó jövedelem együttes figyelembevételével kell meghatározni.

4. Az intézményi térítési díjakat Váralja Község Önkormányzata jelent rendelet 1. számú mellékletében állapítja meg, illetve az ellátottak által fizetendő személyi térítési díjak közül a házi segítségnyújtás esetében Váralja Község Önkormányzata, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a támogató szolgáltatás esetében Bonyhád Város Önkormányzata rendeletben állapítja meg.

Az intézményvezető a mellékletekben meghatározott térítési díj 50%-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be. Különösen kedvezőtlen változás az elemi kár, lakásában bekövetkezett súlyos kár (pl. csőtörés) egészségi állapotrosszabbodás. A térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 6 hónapra adható.

(4) Szociális étkeztetés esetén a térítési díjat az önkormányzat jelen rendelet 1. számú mellékletében állapítja meg.

(5) A szociális étkeztetés rászorultsági feltétele különösen, hogy a szociális étkeztetést igénylő:

1. 50 év felüli,
2. orvosi igazolás alapján (házi orvos vagy szakorvos) mások gondozására, ellátására szorul,
3. szakorvosi igazolással alátámasztott fogyatékosságban, pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved,
4. a népesség-nyilvántartás, illetve környezettanulmány alapján hajléktalannak minősül,
5. hadirokkant.

V. fejezet

ÉRDEKVÉDELEM

19. §

(1) Az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmének biztosítása érdekében a Váraljai Őszikék Szociális Intézmény fenntartójaként a Váralja Község és Nagymányok Város Szociális Intézményeinek Intézményfenntartó Társulása gondoskodik az intézményi érdekképviseleti fórum létrehozásáról.

(2) Az érdekképviseleti fórum 6 tagból áll. A fórum tagjai a következők:

1. 2 fő ellátott a Váraljai Őszikék Szociális Intézmény részéről,
2. 1 fő az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői részéről,
3. 1 fő intézményi dolgozó,
4. 2 fő a fenntartó képviseletében

(3) A fenntartót az érdekképviseleti fórumban a Társulási Tanács 2 tagja képviseli.

(4) A fórum megalakítása a (2) bekezdés a), b), c) pontja esetében választás útján, nyílt szavazással történik.

VI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Átruházott hatáskörök

20. §

(1) A Rendeletben meghatározott szociális ellátások közül a Képviselő-testület:

a) az önkormányzati segélyek megállapítását a Polgármester,

b) a méltányossági közgyógyellátás megállapítását, a Szoc.tv. 43/B§-ban meghatározott ápolási díj megállapítását a Jegyző,

c) a természetben nyújtott ellátások megállapítását a Polgármester hatáskörébe ruházza át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatáskör-átruházás a Szoc.tv., valamint jelen rendelet által szabályozott ellátások tekintetében az egyedi ügyekben a döntéshozatal jogát jelenti.

(3) A Polgármester és a Jegyző írásban köteles negyedévente beszámolni a Képviselő-testületnek az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

21.§

(1) A Rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A Rendeletben foglaltakat a Szoc.t. 140/S §-ra és a Gyvt. 161/T§-ra figyelemmel kell alkalmazni.

(3) A Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Váralja Község Önkormányzati Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 2/2008. (I. 29.) sz. önkormányzati rendelete