Szakadát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019.(VIII.8..)önkormányzati rendelete
SZAKADÁT KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2019. 09. 01- 2021. 12. 01
Szakadát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019.(VIII.8..)önkormányzati rendelete
SZAKADÁT KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
2019.09.01.
Szakadát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településren-dezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítész hatáskörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, Nem-zeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökségvédelemért felelős miniszter, az illetékes nemzeti park igazgatósága, továbbá a Szakadát Község a településkép-érvényesítéssel össze-függő partnerségi egyeztetés helyi szabályai szerint bevont partnere véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. Fejezet
A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § (1) E rendelet célja Szakadát Község jellegzetes és értékes településképének társadalmi bevo-nás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi vé-delem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabá-lyozásával,
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) településképi követelmények meghatározásával,
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A rendelet személyi hatálya:
a) a Szakadát községben állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező lakosok, valamint az, aki az adott településfejlesztéssel, illetve településrende-zéssel érintett,
b) valamennyi, a településfejlesztéssel, településrendezéssel összefüggésbe hozha-tó szakadáti székhellyel, telephellyel rendelkező, vagy az adott településfejlesz-téssel, településrendezéssel érintett gazdálkodó szervezet, civil szervezet és egyház,
c) a Szakadát Község területén működő közmű szolgáltatók és üzemeltetők.
2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivite-lezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
(2) E rendelet előírásait a mindenkor hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell al-kalmazni.
3. § A rendeletben alkalmazott fogalmak meghatározását e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
4. § Értelmező rendelkezések:
a) E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
b) Az oldalhatáron álló beépítési mód esetén
ba) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési tel-kek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon.
bb) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon.
II. Fejezet
A helyi védett érték fogalma, annak fajtái
5. § (1) E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett, település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (továbbiakban helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, az építmények részleteire (továbbiakban: egyedi védelem) vonatkozó érték, amely e rendelet 1. mellékletében felsorolásra kerül.
(2) Helyi művi érték minden olyan településtörténeti, településképi, építészeti, régészeti, nép-rajzi, képzőművészeti, iparművészeti vagy kertészeti szempontból jelentős településrész (beleértve utcavonalvezetést, településsziluettet, kilátást is), együttes vagy egyedi alkotás, illetve annak tartozéka, része vagy környezete, amely nem minősül műemléknek, azonban a képviselő-testület szakértői javaslatok alapján megőrizendőnek, védendőnek ítél. A helyi művi értékek egyben a nemzet kulturális kincsei is, ezért megbecsülésük, megtartásuk és védelmük minden magyar állampolgár, de különösen a helyben élők erkölcsi kötelessége.
(3) A helyi védelem lehet:
b. helyi területi védelem
(4) A helyi védett értékekről az önkormányzat az EljR. 23/D. §-ban foglaltaknak megfelelő nyilvántartást vezet.
6. § (1) A helyi egyedi védelem fajtái:
a. építményre (épület vagy műtárgy), építményrészletre vagy az alkalmazott anyag-használatra, színezésre, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b. táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c. szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d. az a)–c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
(2) Amennyiben helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján védelemre kerül, azt az értéket jelen rendelet
1. mellékletéből törölni kell.
7. § (1) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű épí-tési munka esetén a következő általános előírásokat kell betartani:
a. A fő rendeltetést tartalmazó épület megtartandó és eredeti állapotában helyreállí-tandó.
b. Az épület megjelenését meghatározó, fő épülettömegének tetőidoma nem változ-tatható.
(2) Helyi egyedi védelem alatt álló épület átalakítására vonatkozó előírások:
a. A közterület felőli tetőfelületen, vagy a közterületről látható tetőfelületen az ut-cai homlokzatsíktól 5méteren belül „kutyaól jellegű” tetőablak nem alkalmazható.
b. A tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet hagyományos cserépfedéssel, vagy azzal struktúrájában és megjelenésében megegyező más tetőfedő anyaggal. Mázas, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású tetőfedés nem alkalmazha-tó.
c. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
d. Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
e. Ha a helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték egyes részét, részletét ko-rábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során azt az eredeti állapot-nak megfelelően, vagy ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó doku-mentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti vagy a helyben fellelhető, azonos formaelemeinek al-kalmazásával kell helyreállítani.
(3) Helyi egyedi védelem alatt álló épület felújítására vonatkozó előírások:
a. Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyomá-nyos homlokzati és tömegarányokat, párkány- és gerincmagasságokat, nyílásren-deket, a nyílások osztását, a homlokzati tagozatokat meg kell őrizni.
b. Az épületek homlokzatának felületképzése vakolt, pasztell színezésű kell legyen, eredeti kő, ill. tégla felületképzéseket meg kell tartani.
(4) Helyi egyedi védelem alatt álló épület bővítésére vonatkozó előírások:
a. Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
b. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos haj-lásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
(5) Helyi egyedi védelem alatt álló épület bontására vonatkozó előírások
a. Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódo-kumentációjának elkészítését követően.
b. A helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték nem védett részei - amennyi-ben ezt egyéb jogszabályok nem tiltják - bonthatóak és az épülethez illő épület-résszel bővíthetőek. A változtatások a védett érték jellegét nem módosíthatják, építészeti értékét nem csökkenthetik.
(6) Helyi egyedi védelemmel érintett ingatlanok esetén:
a. Területén a telekhasználat, növénytelepítés valamint bármely építés során az épü-let egykori rendeltetéséhez méltó épület és telekhasználat szerint megengedett.
b. Bármely építés az egyedi védelemre vonatkozó értékvizsgálatban rögzített érték tiszteletben tartásával megengedett.
c. Az azzal utcafronton szomszédos telkeken csak a védett épülethez illeszkedő, a védett épület értékeinek érvényesülését biztosító épület helyezhető el.
8. § (1) A helyi területi védelem fajtái:
a. helyi védett utcakép, épületek az utca vonalához és egymáshoz való viszonya (előkertes vagy előkert nélküli-, fésűs, vagy zártsorú beépítés), az alkalmazott anyaghasználatra, színezésre, tömegformálásra, homlokzati kialakításra, ahol a a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságot képvisel,
b. történetileg kialakult településszerkezet, utcahálózat,
c. településképi szempontból meghatározó jellegzetes, elsősorban hagyományos épí-tészeti karakterekkel rendelkező, egységes beépítésű utcaszakasz(ok)ra,
d. parkokra és közterekre, ahol a kialakult beépítés, művi létesítmények (pl. temető), vagy növényállomány jellegzetes, hangulatos történeti együttest alkot,
e. indokolt esetben a helyileg védett létesítmény tágabb környezetére terjedhet ki.
(2) A területen belül a kialakult telkek tovább nem oszthatók, és nem vonhatók össze.
(3) Helyi védettségű területen álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű épí-tési munka, a helyi védett utcakép és településkép esetén a következő területi- és egyedi építészeti követelményeket kell betartani:
a. A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vona-lak, az utcaképet alkotó épületek telken belüli, fésűs, vagy zártsorú elhelyezése, ritmusa megőrzendők.
b. Az épületek tömegaránya, tetőformája, az épület közterület felőli megjelenése, egy- vagy kétszintes épülettömege, utcával párhuzamos, vagy utcára merőleges gerincű tetőidoma nem változtatható. Az épületszélesség legfeljebb 8méter le-gyen, párkány- és gerincmagassága a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.
c. A meglévő tornác megtartandó.
d. A közterület felőli homlokzati anyaghasználat a kialakulthoz igazodjon, felület-képzése vakolt, pasztell színezésű lehet, illetve a területre jellemző tégla architek-túra is alkalmazható.
e. A tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet.
f. Az utca felöli homlokzaton terasz vagy erkély kialakítása nem megengedett.
g. A közterület felőli tetőfelületen, vagy a közterületről látható tetőfelületen az ut-cai homlokzatsíktól 5méteren belül „kutyaól jellegű” tetőablak nem alkalmazható.
(4) Az épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, vagy kereszt-irányban az utcai homlokzatvonaltól 5méterrel hátrább húzva történhet. A bővítés széles-sége a főépület (meglévő épület) szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, nyereg-, vagy félnyereg tetővel fedhető.
(5) Az utcai kerítés csak áttört lehet, tömegaránya, anyaghasználata, a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, magassága a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.
A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem megszüntetése
9. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és természeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes épí-tett és táji karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes személy vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdemé-nyezheti, illetve ilyen javaslattal a Képviselő-testület és szervei is élhetnek.
(3) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt.
(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a. helyi területi védelem esetén:
aa) az épületegyüttes, településrész vagy táji környezet megnevezését,
ab) körülhatárolás esetén a védendő ingatlanok helyrajzi számát,
ac) az érték rövid leírását, dokumentálását (irdalom, fotók),
ad) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó indok-lást, képviselőjének megnevezését, elérhetőségét.
b. helyi egyedi védelem esetén,
ba) az érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
bb) pontos helymegjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, épület-rész. épületelem, illetve telekrész)
bc) az érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
bd) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó indok-lást, képviselőjének megnevezését, elérhetőségét.
be) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.
10. § (1) A helyi védettség alá helyezéshez értékvizsgálatot kell készíteni, melynek készítője bár-mely jogi vagy természetes személy lehet. A településképi rendelet alátámasztásául szolgáló települési értékleltárt az önkormányzati főépítész is elkészítheti.
(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
b. életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növény egészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik.
c. a védelem alapját képező értékek helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a véde-lemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d. magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.
(3) A védettség megszüntetésére védetté nyilvánításra irányuló kérelem melléklete az állapot-rögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:
a. az érintett elem helyszínrajzát,
b. épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
c. természeti érték esetén annak állapotát bemutató leírást, felmérési tervet
e. amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okle-veles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített – szakvéleményt.
(4) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.
(5) A helyi védettséggel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a jegyző gondoskodik, főépítész szakmai állásfoglalása alapján.
(6) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, érintett helyi szak-mai-, és társadalmi szervezetek véleményét.
11. § (1) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítá-sáról az érdekeltet – az alábbiak szerint – értesíteni kell:
a. a helyi egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érde-keltnek írásban kézbesíteni kell,
b. a helyi területi érték esetén az értesítés közszemlére tétel útján történik,
c. a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
d. amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, érte-sítésüket a közszemlére tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(2) Az eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:
a. Helyi egyedi védelem esetén:
aa) a javaslattal érintett objektum tulajdonosait,
ab) a kezdeményezőt vagy képviselőjét,
b. Helyi területi védelem esetén:
ba) az a) pontban felsoroltakat,
bb) a közművek üzemeltetőit,
bc) a közterületek fenntartóit.
(3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítéstől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(4) A helyi védettség alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére irányuló kezdeményezést – az erről szóló döntést megelőzően – 30 napra közszemlére kell tenni.
A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
12. § (1) A helyi területi-, és helyi egyedi védelem alá helyezés, a védelem megszüntetése jelen rendelet 1. mellékletének módosításával történhet.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti érték megőrzése érdekében, a helyi értéken bármilyen állagmegóvási, felújítási, építési munka végzésekor a hagyományos homlokzati és tömeg-arányok, párkány és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati ta-gozódás lehetőleg megőrzendő.
(3) Helyi művi érték úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakí-tása, utcaképi szerepe ne változzon.
(4) Az épület, építmény rendeltetési mód változtatásakor a homlokzati jellemzők (nyílászárók, nyílásrendek, nyílások elosztására és azok nagysága, héjazat anyaga) csak olyan mérték-ben változhatnak, amelyek az új rendeltetési mód, illetve az épület és építmény biztonsá-gos használatához feltétlenül szükségesek.
Helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásának rendje
13. § (1) A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartási munkát az önkormányzat jegyzője végzi.
a. A védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat megvizs-gálása - főépítészi szakvélemény beszerzése -, amennyiben szükséges a javaslattevő 30 napon belül kiegészítésre, vagy hiánypótlásra történő felszólítása, 90 napon belül a Képviselő-testület elé terjesztése.
b. A védetté nyilvánításnak és a védelem megszüntetésének döntéséről az érdekeltek ér-tesítése.
c. A védetté nyilvánításról vagy a védettség megszüntetéséről szóló Képviselő-testületi döntés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése. A bejegyzés elma-radása a védettség hatályát nem érinti.
d. A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása, a változások szerint az e rendelet 1. mellékletének módosítása. (2) A helyi értékek védelmének aktív képviselete.
a. Javaslattétel az önkormányzati támogatás odaítélésére, az erre vonatkozó pályázat le-bonyolítása.
b. A helyi értéken elvégzett munka ellenőrzése és igazolása főépítész, vagy külső szakértő bevonásával.
c. A helyi értéken végzett munka elkészülte után az érintett értékre vonatkozóan e rende-let 1. mellékletének felülvizsgálata, szükség esetén módosítása, ennek érdekében javas-lattétel a rendelet módosítására. d. A helyi értéken bekövetkezett egyéb változtatások, javítások elvégzése, vagy az azo-kon történt esetleges károsodások bekövetkezte esetén az érintett értéknek e rendelet 1. mellékletének felülvizsgálata, szükség esetén módosítása, ennek érdekében javaslat-tétel a rendelet módosítására. (3) A védetté nyilvánított helyi értékek listáját és területi megjelölését e rendelet
1. melléklete tartalmazza.
A helyi védett érték fenntartása
14. § (1) A védetté nyilvánított helyi érték - mint minden más építmény, vagy épület esetében - fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni.
(2) A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szo-bor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonosnak, ke-zelőnek gondoskodnia kell.
(3) Felújítást, korszerűsítést megkezdeni és végezni, valamint a védett érték rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési eljárás alapján, e rendeletben foglalt rész-letes előírások betartásával lehet.
(4) A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat, mely nem jelent azzal megegyező használatot. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(5) A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreál-lítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében, a helyi értékvédelemmel kapcsolatos igazolha-tó többletköltségének megtérítésére. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat. A támogatás csak pályázat útján ítélhető meg.
(6) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban je-lezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
(7) A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenn-tartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.
Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere
15. § (1) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantar-tást és állagmegóvást, valamint az általános épület-felújítást és korszerűsítést meghaladó munkálatok, vagy munkarészek – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, re-konstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek elkészítése, építési munkák – finanszí-rozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat pályázat útján tulajdonos kérelemére, melyet az Önkormányzat Képviselő-testülete bírál el.
(2) A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.
(3) A támogatás mértéke nem lehet több mint az (1) bekezdés szerinti többlet bekerülési ösz-szeg legfeljebb 50 %-a, amely tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.
(4) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet ál-tal kiállított dokumentummal igazolja.
(5) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.
16. § (1) A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt.
(2) A nyertes pályázóval a polgármester támogatási szerződést köt.
(3) A támogatás utófinanszírozású.
(4) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, mely-hez a támogatás felhasználását bizonyító számlák hitelesített másolatát, valamint a szám-laösszesítőt becsatolja. A teljesítést a jegyző főépítész, vagy külső szakértő bevonásával ellenőrzi.
III. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
A településképi szempontból elkülönülő karakterű területek lehatárolása
17. § (1) A településképi szempontból elkülönülő karakterű területek megállapításának célja a tele-pülésszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő te-rülethasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasznála-tú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.
(2) A településképi szempontból elkülönülő karakterű területek térképi lehatárolását az e ren-delet 2. melléklete tartalmazza.
(3) Szakadát belterülete egyetlen eltérő karakterű területekre osztott, mely a település beépí-tett belterülete.
(4) Szakadát külterülete egyetlen eltérő karakterű területekre osztott, mely a természetes élő-helyek, védett terület.
A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
18. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településképi karaktert hordozó vagy meg-határozó településrészek lehatárolása.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását ezen rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) Településképi szempontból meghatározó területek Szakadát település területén:
a. Beépített belterület, a „Település beépített belterülete” eltérő karakterű területen található, jele: MT-B,
b. Értékes élőhelyek területe, megegyezik a „Természetes élőhely, védett terü-let” eltérő karakterű területtel, jele: MT-É,
Beépített belterület, jele: MT-B építészeti követelményei
19. § Területi építészeti követelmények:
a. Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,8méter legyen, a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.
b. A területen legfeljebb kétszintes új épület építhető, illetve meglévő épület legfeljebb kétszintesre bővíthető, földszint + tetőtér beépítéssel - a szintek számába a pinceszintet nem kell beleszámítani.
c. Az épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, vagy ke-resztirányban az utcai homlokzatvonaltól 5méterrel hátrább húzva történhet.
d. Udvari épületek, épületszárnyak elhelyezése:
da) Oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra, építé-szeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol az utcai épület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik ol-dalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikre-sítve. Az épület legmagasabb pontja a lakóépületét nem haladhatja meg.
db) Szabadonálló utcai épület esetén a főépület takarásában, azzal építé-szeti egységet alkotva építendő. Az épület legmagasabb pontja a lakóépüle-tét nem haladhatja meg.
dc) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem épülhet.
20. § Egyedi építészeti követelmények:
a. Az épületek tömegaránya, tetőformája, az épület közterület felőli megjelenése, egy- vagy kétszintes épülettömege, utcával párhuzamos, vagy utcára merőleges gerincű tető-idoma a kialakult utcaképhez igazodjon - ennek hiányában a tetőgerinc iránya az oldal-határral párhuzamos legyen.
b. Az épületbővítés a meglévő épületével azonos hajlásszögű, nyereg-, vagy félnyereg te-tővel fedhető.
c. A területen lapostetős épület nem építhető, meglévő épület lapostetős szárnnyal nem bővíthető, valamint meglévő épület lapostetősre nem alakítható át.
d. A magastető hajlásszöge 35-45 fok között építendő, ezen belül is a kialakult utcakép-hez igazodjon. A tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet hagyományos cserép-fedéssel, vagy azzal struktúrájában és megjelenésében megegyező más tetőfedő anyag-gal. Mázas, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású tetőfedés nem alkalmazható.
e. Az épület homlokzatszélessége, párkány- és gerincmagassága a történetileg kialakult mértékhez igazodjon.
f. A közterület felőli homlokzati anyaghasználat a kialakult utcaképhez igazodjon, felü-letképzése vakolt, hagyományos pasztell színezésű lehet, illetve a területre jellemző tégla architektúra is alkalmazható.
g. Az utcai kerítés áttört legyen, lábazat nélküli vagy - beton, tégla, kő - lábazatos ki-alakítással, fa vagy fém kerítésmezőkkel és kapuzattal. A kerítés tömegaránya, anyag-használata, a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszke-dő legyen, magassága legfeljebb 1,8méter legyen, a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.
Értékes élőhelyek területe, jele: MT-É építészeti követelményei
21. § Területi építészeti követelmények:
aa) általános mezőgazdasági művelésű külterületen épület, illetve építmény elhelyezése nem megengedett,
ab) a már beépített major, illetve gazdasági területen új épület elhelyezhető,
ac) egyéb területen csak erdészeti-, vadászati-, halászati- célú épület he-lyezhető el,
ad) zártkertben kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú területen, ingat-lanonként legfeljebb 1db gazdasági épület, vagy lakóépület helyezhető el
ae) belterületen épület elhelyezhető
ba) kerítés belterületen létesíthető
bb) külterületen vagyonvédelmi kerítés a már meglévő gazdaságok, major területek körül létesíthető,
bc) külterületen karám, illetve kerítés a legelők, szőlő- és gyümölcsös ültet-vények bekerítésére létesíthető,
bd) kerítés egyéb területen nem létesíthető.
A település teljes közigazgatási területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények
22. § A település közigazgatási területén:
a. Új fő rendeltetésű épület építése, meglévő épület felújítása, vagy az alapterület bővíté-se esetén műanyag burkolat-, pala-, hullámpala burkolat-, bitumenes hullámlemez bur-kolat alkalmazása az épületek homlokzatán nem megengedett.
b. Ipari épületek homlokzatain trapézlemez burkolat alkalmazása esetén sem megengedett a fénylő, csillogó, tükröződő felületek alkalmazása.
c. A homlokzatok színének meghatározásakor pasztellszínektől eltérő színvilág alkalma-zása nem megengedett.
d. A tetőfedés anyagának és színének meghatározásakor a földszínektől eltérő, rikító, te-lepülésképbe nem illeszkedő anyag- és színhasználat nem megengedett. Mázas, csillo-gó, tükröződő felületű, vagy fémhatású tetőfedés nem alkalmazható.
Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános területi- és egyedi építészeti követelmények
23. § (1) Az egyéb épületeket vagy építményeket, ideértve a lábon álló tetőt, kerti lugast, kocsibeállót stb. - a közműcsatlakozás műtárgyain kívül –az előkert területén kívül kell el-helyezni.
(2) Kerti építményt - hinta, csúszda, homokozó, lugas, terasz, tereplépcső és lejtő kivételével - az építési helyen belül kell elhelyezni.
(3) A településen található közparkokat, játszótereket kertépítészeti terv alapján kell felújítani.
24. § (1) A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész által készített szaktervek alapján kell kialakítani és fenntartani.
(2) A közparkot, és zöldterületet úgy kell kialakítani, és fenntartani, hogy azon, 3000 m2-nél nagyobb területre legfeljebb 1 db épület kerüljön. Az épületnek 35-45 fok tető-hajlásszögű magastetővel kell rendelkeznie. A tetőfedéshez a földszínek valamelyikét kell választani, hagyományos cserépfedéssel. Ennek során olyan tetőfedést kell alkalmazni, ami nem mázas, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású. Az épületet úgy kell meg-építeni, hogy tömegarányai, anyaghasználata és színezése a település építési hagyományait kövesse, homlokzata vakolt, hagyományos pasztell színezésű legyen, illetve adott esetben a területre jellemző tégla architektúra kerüljön alkalmazásra. Az épület megengedett leg-nagyobb homlokzatszélessége 7,5 méter.
25. § (1) Árusítópavilon 35-45 fok közötti hajlásszögű magastetős kialakítással. A tetőfedéshez a földszínek valamelyikét kell választani, hagyományos cserépfedéssel. Ennek során olyan tetőfedést kell alkalmazni, ami nem mázas, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású. Az épületet úgy kell megépíteni, hogy tömegarányai, anyaghasználata és színezése a tele-pülés építési hagyományait kövesse, homlokzata vakolt, hagyományos pasztell színezésű legyen, illetve adott esetben a területre jellemző tégla architektúra kerüljön alkalmazásra.
(2) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek. Egyedi tervezésű építmény magastetővel létesítendő, tömegará-nyai, anyaghasználata és színezése kövesse a település építési hagyományait, homlokzata legyen vakolt, hagyományos pasztell színezésű, illetve adott esetben a területre jellemző tégla architektúra kerüljön alkalmazásra. A tetőfedéshez a földszínek valamelyikét kell vá-lasztani, hagyományos cserépfedéssel. Ennek során olyan tetőfedést kell alkalmazni, ami nem mázas, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású.
26. § (1) Zöldfelületek létesítése, karbantartása és védelme az e rendeletben meghatározott telepü-lésképi szempontból meghatározó területeken, közterületen:
a. A 12 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali, a 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területen kétoldali, (K-Ny irá-nyú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásí-tott sávot kell létesíteni.
b. Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni
c. Közterületek-, valamint a 10 férőhelyet meghaladó méretű parkoló felületek fá-sításánál, azok felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyedek részére legalább 5m2 szilárd burkolat nélküli termőterületet és legalább 1m3 termőföldtömeget, azaz termőfölddel feltöltött ültető-gödröt kell biztosítani.
d. A közterületen, közparkokban, illetve közforgalom számára megnyitott magán-területen, parkolóban adott esetben olyan fákat kell ültetni, ami nem tartozik a gyümölcsfák, húsos termést hozó díszfák közé.
e. A táji adottságok megőrzése miatt, tereprendezés során a kialakítandó feltölté-seket és bevágásokat úgy kell kialakítani, hogy magasságuk ne haladja meg a 2 m-t, és adott esetben olyan rézsűket kell kialakítani, amelyek hajlásszöge nem haladja meg a 35 fokot. 2,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. A rézsűk felületének legalább fele talaj-takaró növényekkel, illetve cserjékkel ültetendő be.
f. Közút és vasút nyomvonala mentén legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepítendő, a növények egy-máshoz viszonyított minimális ültetési távolsága:
fa) 3,0 méternél magasabbra nem növő fa és cserje esetén: a kifejlett nö-vény lombkoronamérete +1,5 méter,
fb) 3,0 méternél magasabbra növő fa és cserje esetén: a kifejlett növény lombkoronamérete +2,5 méter.
(2) Zöldfelületek létesítése, karbantartása és védelme az e rendeletben meghatározott telepü-lésképi szempontból meghatározó területeken, magánterületen - udvarban, kertben:
a. Ingatlanhatártól, illetve szomszédos épülettől mért legkisebb ültetési távolság belterületen:
aa) szőlő és 3,0 méternél magasabbra nem növő gyümölcsfa, egyéb fa és cserje, valamint élő sövény esetén: a kifejlett növény lombkoronamérete +0,5méter,
ab) 3,0 méternél magasabbra növő gyümölcsfa, egyéb fa és cserje, valamint élő sövény esetén: a kifejlett növény lombkoronamérete +1,5 méter.
b. Ingatlanhatártól mért legkisebb ültetési távolság külterületen, beépítésre szánt területeken:
ba) gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, szőlő, pöszméte (egres), ribizke, és málnabokor esetén: a kifejlett növény lombkoronamérete +0,5 mé-ter,
bb) az ba) pontban nem sorolt egyéb cserjék esetén: a kifejlett növény lombkoronamérete +1,0 méter,
bc) birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén: a kifejlett növény lombkoronamérete +1,5 méter,
bd) törpealanyra oltott almafa, meggy-, szilva-, és mandulafa esetén: a ki-fejlett növény lombkoronamérete +2,0 méter,
be) vadalanyra oltott alma-, körte-, kajszi fa esetén: a kifejlett növény lombkoronamérete +2,5 méter,
bf) cseresznyefa esetén: a kifejlett növény lombkoronamérete +3,0 méter,
bg) dió-, és gesztenyefa és minden, az ba)-bf) pontokban nem szereplő fa esetében: a kifejlett növény lombkoronamérete +4,0 méter.
A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajá-tos építmények, műtárgyak
27. § (1) Új villamosenergia szolgáltatást nyújtó és vezetékes hírközlési hálózatokat figyelembe vé-ve az egyes ingatlanok föld feletti bekötését, és átkötési igényét is:
a. a település településképi szempontból meghatározó területein földalatti elhelye-zéssel kell kialakítani,
b. a település értékes élőhelyek területén - MT-É és a beépítésre nem szánt területe-ken – külterületeken, ahol a meglévő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, az új elektronikus hírközlési hálózatokat a racionális területgazdál-kodás és a táji értékvédelem érdekében földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni,
c. az egyéb területeken a meglévő oszlopsorokon kell kialakítani, illetve, ha ilyen nincs, akkor egy oszlopsoron kell elhelyezni.
(2) Vezeték nélküli szolgáltatás új építményei:
a. belterületen, a településképi szempontból meghatározó területen csak meglévő épületre, illetve meglévő építményre telepíthető,
b. külterületen új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak egyéb hasznosítással összekötve (kilátó, vendéglátóhely, erdei pihenő, mezőgazdasági-, gazdasági építmény, stb) létesíthető.
c. egyéb területeken új vezeték nélküli szolgáltatás építménye önálló építmény-ként is elhelyezhető, ha azt a területrendezési tervek megengedik.
(3) Meglévő föld feletti villamosenergia szolgáltatást nyújtó és vezetékes hírközlési hálózatok rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes ingatlanok föld feletti bekötését, és átkötési igényét is:
a. műemléki környezetben,
b. helyi területi védelemmel érintett területen,
c. belterületen a településképi szempontból meghatározó területeken csak föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(4) A meglévő föld feletti többoldali, vagy egymás mellett futó oszlopsort az elosztóhálóza-tok rekonstrukciója esetén fel kell számolni, egyoldali oszlopsorra kell áthelyezni.
(5) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajá-tos építmények, műtárgyak elhelyezésére a teljes közigazgatási terület alkalmas, kivéve az egyedi vagy területi védelemmel érintett, illetve a műemléki védelemmel érintett területek.
(6) Átjátszó állomás elhelyezése meglévő adótorony vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítható meg.
(7) Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszke-dően helyezhető el. Az illeszkedést főépítészi véleménnyel kell igazolni.
a. Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
b. Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordu-lása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
(8) A település területén minden terepszinttől mért 15 m-nél magasabb építményrészt tartal-mazó létesítmény (torony, kémény, antenna, szellőző, terményszárító stb.) esetén igazolni kell a tájba illeszkedést.
(9) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajá-tos építmények, műtárgyak fa, fém, beton, tégla anyagúak lehetnek, festett, vakolt natúr felülettel.
28. § (1) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag információs vagy más célú berendezés, vagy utcabútor igénybevételével lehetsé-ges. Az információs vagy más célú berendezés, továbbá utcabútor reklám céljára haszno-sítható felületének legfeljebb kétharmad részén tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.
(2) Információs vagy más célú berendezés kizárólag:
a. közintézmények közhasználatra átadott területein,
b. közintézmények telekhatárától mért 20,0 méteren belül közterületen
c. telepíthető, maximum 2-2 db, egyenként legfeljebb 1,5 x 2,0méter méretben.
(3) A lakóövezetek közterületein kizárólag reklámozás, hirdetés célját szolgáló, állandó jelle-gű, táblaszerű objektum nem helyezhető el, kivéve, ha a hirdetés önkormányzati. illetve Községi célt, továbbá esetenkénti rendezvények hirdetését szolgálja.
(4) Hirdetményt, hirdetést, plakátot, reklámcédulát, feliratot, rajzot, stb. e célra ki nem jelölt építményen, buszvárón, műtárgyon, köztéri berendezésen és úttartozékon elhelyezni, fel-festeni nem megengedett, kivéve, ha azzal külön engedély alapján elhelyezhető új közte-rületi létesítmény jön létre, amelyet elhelyezője közhasználatra rendelkezésre bocsát, to-vábbá a közcélú létesítmény engedélyezésével, megépítésével járó valamennyi költséget a hirdetés, illetve reklám kihelyezés érdekeltje térít meg.
(5) Nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.
(6) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet hátrányosan nem változtathatja meg.
(7) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem he-lyezhető el.
(8) Építési tevékenység idejére építési reklámháló, - amennyiben a polgármester engedélyezi -, az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető, azzal a feltétellel, hogy építési napló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve, ha építési napló vezetésére nem áll fenn kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését, és az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül elbontják. A megszüntetéséért és a reklámhordozó eltávolításáért a reklámozó és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel; a reklámhordozót tartó berendezés eltávolításáért a rek-lámhordozót tartó berendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa tartozik egyetemle-ges felelősséggel.
(9) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó az utcai telekhatártól mini-mum 10méterrel hátrább húzva helyezhető el, reklámhordozó a telekhatárt nem keresztez-heti.
(10) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló beren-dezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó be-rendezésként nem alkalmazható.
Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és tájékoztatási célú táblák elhelyezése
29. § (1) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok
a. csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület épí-tészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban,
b. kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a,
c. épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.
(2) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el. Káp-ráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet. Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a fa-lon belül, vagy takartan kell vezetni.
(3) A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon és az árnyékolókon – a
(4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – cégfeliratot, plakátot, LED futófényt nem lehet elhelyezni.
(4) A napellenző és esővédő szerkezet textil típusú anyagú és natúr színű lehet. A szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 20 cm magasságú cégfelirat helyezhető el.
(5) A területen kizárólag tájékoztatási célú tábla helyezhető el, amely magassága legfeljebb 2,2 méter lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg az 1 m²-t.
(6) Vállalkozásonként az épület utcai homlokzatán 1 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.
(7) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák homlokzatonként
a. az elhelyezési magasság,
c. a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe vé-ve az épület homlokzati kialakítását.
(8) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelü-let méretének 25%-át.
(9) Nem megengedett az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtó-szárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.
Egyéb műszaki berendezések
30. § (1) A település teljes közigazgatási területén az új, illetve hálózatbővítés, korszerűsítés, felújí-tás esetén a lecserélt gáz- és elektromos fogyasztásmérő berendezések az épületek utcai homlokzati falán, vagy az épületek közterületről látható homlokzatán csak takartan he-lyezhetők el. A takarásnak, mind anyaghasználatában, mind színhasználatában, mind stí-lusában a befogadó épülethez és a kialakult környezethez illeszkednie kell. Fogyasztásmé-rő berendezések telepítése az előkertben javasolt - amennyiben van előkert -, a berendezé-seket növényzettel takartan kell kialakítani.
(2) Gáznemű égéstermék elvezető berendezés nem létesíthető a település teljes közigazgatási területén:
a. az országos és helyi egyedi védelem alatt álló épületek valamennyi homlokza-tán,
b. a műemléki környezetben álló, illetve a helyi területi védelemmel érintett épüle-tek utcai homlokzatán, illetve a közterületről látható homlokzatán, az utcai homlokzatsíktól 5méteren belül,
c. az egyéb épületek utcai homlokzatán, illetve a közterületről látható homlokza-tán, az utcai homlokzatsíktól 3méteren belül,
(3) Parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el a település teljes közigazgatási területén:
a. az országos és helyi egyedi védelem alatt álló épületek valamennyi homlokza-tán, és az utcafronti tetőfelületén,
b. a műemléki környezetben álló, illetve a helyi területi védelemmel érintett épüle-tek utcai homlokzatán, illetve a közterületről látható homlokzatán, az utcai homlokzatsíktól 5méteren belül, valamint az utcafronti tetőfelületén,
c. az egyéb épületek utcai homlokzatán, illetve a közterületről látható homlokza-tán, az utcai homlokzatsíktól 3 méteren belül, illetve az utcafronti tetőfelületén.
(4) Háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) nem telepíthető:
a. műemléki környezetben,
b. helyi területi védelemmel érintett területen,
c. belterületen a településképi szempontból meghatározó területeken, az utca vo-nalától számított 20méteren belül.
IV. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
31. § (1) A településkép-védelmi szakmai konzultáció kötelező:
a. A rendelet 1. mellékletében meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló épü-letek, illetve a helyi területi védelemmel érintett ingatlanok tekintetében, min-den új építést, épület felújítást, épület átalakítást vagy bővítést, korszerűsítést megelőzően. b. Minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmaz és az utcavonalától 10méteren belül történik, va-lamint településképi szembotból meghatározó területen található. c. Településképi szempontból meghatározó területen minden olyan építési tevé-kenység esetén, mely az építmények és környezetük településképi megjelenését megváltoztatja vagy befolyásolja.
d. Településképi szempontból meghatározó területen az építmények homlokzatán cégérek, cégtáblák és cégfeliratok elhelyezése esetén.
(2) A településkép-védelmi szakmai konzultáció kérhető minden építési engedélyhez kötött és egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó építési tevékenység esetén is.
(3) A településkép-védelmi szakmai konzultációt az ügyfél írásos kérésére a polgármester megbízásából a főépítész folytatja le. A főépítész a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról e-mailben, telefonon, vagy írásban tájékoztatja.
(4) A településkép-védelmi szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve az ez irányú kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
(5) A településkép-védelmi szakmai konzultáció díjmentes.
(6) A konzultációról készült írásos emlékeztetőt a polgármester nyilvántartásba veszi.
A településképi véleményezési eljárás
32. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési engedély köteles esetekben
a. új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően, a településképi szem-pontból meghatározó területeken,
b. meglévő építmény bővítéséhez, valamint a településképet érintő, befolyásoló átalakításához készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően településképi szempontból meghatározó területeken.
(2) Az előírások nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében
a. az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrende-zési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a köz-ponti, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, vagy
b. az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati sza-kaszt kezdeményezett.
(3) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó engedélyköteles építési tevékenységek esetén.
(4) Településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti- mű-szaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai álláspontja képezi.
(5) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a to-vábbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez – a
4. melléklet szerinti bejelentő-lap papíralapú – benyújtott kérelemre indul.
(6) A véleményezési eljárás során kérelmező kérelmét papír alapon nyújtja be és a véleménye-zendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági el-járásokhoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáfé-rést biztosít. Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak a településfejlesztési koncepció-ról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, vala-mint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló
314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
33. § (1) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell
a. a településképi követelményeknek való megfelelést,
b. a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
c. közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkola-tának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító be-rendezések és reklámhordozók kialakítását.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véle-ményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonat-kozó jogszabályi előírásoknak.
(4) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:
a. a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrende-zési eszközök előírásait,
b. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozá-sát, illetve kilátását,
c. teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű területek, épületek esetében az érték-védelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
d. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület ren-deltetésével és használatának sajátosságaival,
e. a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
f. a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése meg-felelő-e,
g. a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegí-ti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,
h. meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe,
i. a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
j. közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkola-tának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító be-rendezések és reklámhordozók kialakítását.
A településképi bejelentési eljárás
34. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
b. meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén a településképi szempont-ból meghatározó területeken,
c. a település közigazgatási területén reklámok és reklámhordozók elhelyezése ese-tén valamennyi esetben.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti reklám vagy reklámhordozó elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági határozat alapján, és az abban meghatározott feltétel figyelembevételével köthető.
35. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – a 4. mel-léklet szerinti bejelentőlap írásban történő benyújtásával – bejelentésre indul.
(2) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott hatósági határozat birto-kában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.
(3) A polgármester által kiadott hatósági határozat érvényessége az igazolás kiállításának dá-tumától számítva:
a. állandó építmény esetén végleges,
b. legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb 180 nap,
c. reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfel-jebb 2 év,
d. cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései ese-tén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 10 év,
e. útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfel-jebb 2 év.
(4) A polgármester – a főépítész szakvéleménye alapján – a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést, cégtáblát, cégért, üzletfeliratot, portál kialakítást vagy rendeltetésvál-toztatást – feltétel meghatározásával vagy a nélkül – tudomásul veszi, és a bejelentőt ezen a tényről a határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés:
a. a benyújtott tervdokumentáció megfelel az integrált településfejlesztési stratégi-áról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajá-tos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint az e rendelet előírásainak, b. a tervezett építési tevékenység, illetve reklámelhelyezés, cégtábla, cégér, üzlet-felirat, portál kialakítás illeszkedik a településképbe,
c. a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biz-tonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátoz-za.
(5) A polgármester – a főépítész szakvéleménye alapján – megtiltja a bejelentett építési tevé-kenység, reklámelhelyezés, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portál kialakítás vagy rendeltetés-változtatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezmé-nyeire, ha a bejelentés
a. nem felel meg a csatolandó dokumentációt illetően az előírt követelményeknek,
b. a tervezett építési tevékenység, illetve reklám, cégtábla, cégér, üzletfelirat, por-tál kialakítás nem illeszkedik a településképbe,
c. a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező be-építés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mérték-ben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
(6) A polgármester az eljárást megszünteti az Ákr. 47. § (1) bekezdés szerinti esetekben.
(7) A településképi bejelentés tudomásul vételét, illetve a tudomásulvétel megtagadását tar-talmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
(8) A polgármester - a főépítész szakmai álláspontja alapján - a településképi bejelentési eljá-rásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a. jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;
b. a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;
c. illeszkedés, valamint e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelő-ség.
(9) Az ügyfél a polgármester döntésével szemben 15 napon belül a Képviselő-testülethez fel-lebbezéssel élhet.
A településképi követelmények megszegésének esetei és jogkövetkezményei, településképi kötelezési eljárás szabályai
36. § (1) A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében – hivatalból, vagy kérelemre – településképi kötelezési eljárást folytat le a településképi bejelentési kötele-zettség
b. alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,
c. alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása esetén.
(2) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a polgármester 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
(3) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén a polgármester a településkép védelméről szóló
2016. évi LXXIV. törvény 11. § szerint településképi kötelezésben az ingatlan tulajdonosát az épít-mény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti mellyel egyide-jűleg az e rendeletben meghatározott önkormányzati településkép-védelmi bírságot szab-hat ki.
(4) A településképi kötelezés felújítási, átalakítási vagy elbontási kötelezés lehet.
(5) A polgármester az e rendeletben foglaltak be nem tartása esetén felhívja az ingatlantulaj-donos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogsza-bálysértés megszüntetésére
(6) A határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdeké-ben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy el-bontására kötelezi, településkép-védelmi bírság egyidejű kiszabása mellett.
(8) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét és a be-jelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét (e-mail, telefon).
(9) Amennyiben a helyszíni bejárás során a bejelentés megalapozott, az eljárást az
Ákr. szabá-lyai szerint folytatja le a polgármester.
(10) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai: A polgármester az észle-léstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást, az ingatlan tulajdonosát értesíti az eljárás megindításáról.
(11) A polgármester önkormányzati településkép-védelmi bírságot szabhat ki, amelynek ösz-szege:
a. településképi követelmények be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függő-en legalább 100 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,
b. a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 50 000 forint,
c. a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása ese-tén, amennyiben az a településképi követelmények be nem tartásával is jár, az eltérés mértékétől függően legalább 50 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,
d. településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100 000 forint, legfeljebb 500 000 forint.
(12) Az önkormányzati településkép-védelmi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különö-sen:
a. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d. a jogsértő állapot időtartamát,
e. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(13) A településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése estére a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legma-gasabb összegű településkép-védelmi bírságot ismételten, negyedévente mindaddig ki-szabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.
(14) A településkép-védelmi bírság ismételten akkor is kiszabható, ha a bírság összege meg-haladja a mulasztással okozott kár értékét.
(15) A kötelezettség érvényesítésére a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.
V. Fejezet
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
37. § E rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
38. § E rendelet előírásait a hatálybalépéskor folyamatban lévő, már megindított véleményezési, bejelentési, kötelezési eljárásokra nem kell alkalmazni.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
39. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szakadát Község Helyi Építési Szabályzatának 6. § (2) bekezdés d) f) k) l) m) n) pontjai, 17. § (1) és (2) bekezdései, 19. §, (2) bekezdés a), b), c), d), e) pontjai, 19. §, (3) bekezdés, a rendelet 2.sz. melléklete.
Laszk Gábor
polgármester |
Tokainé dr. Mézes Mária
jegyző |
1. függelék az 1. melléklethez