1. § (1) Szakadát község (a továbbiakban: település) közigazgatási területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) fogalom-meghatározása szerinti építési tevékenységet folytatni és telket alakítani a mindenkor hatályos jogszabályok, különösen az Étv., az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EljR), Szakadát község településkép védelméről szóló 10/2019. (VIII. 8.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: TKR), valamint e rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) előírásai szerint szabad.

(2) A HÉSZ mellékletei:

(3) A szabályozási terven alkalmazott jelek az Elj.R. 5. mellékletének és a Településtervezési szabályzat 3. mellékletének előírásaival összhangban az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők.

2. § E rendelet alkalmazásában a „telekszélesség” a telek szélességi méreteinek átlagértéke.

3. § (1) Az egyes építési övezetek és övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a HÉSZ 3. melléklete tartalmazza.

(2) Az egyes építési övezetekben és övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetésekkel, valamint a közműellátás mértékével és módjával kapcsolatos előírásokat a HÉSZ 4. melléklete tartalmazza.

(3) A település területén telek csak az adott övezetben és építési övezetben a HÉSZ 3. mellékletében meghatározott paraméterekkel alakítható ki, kivéve:

(4) A HÉSZ 3. mellékletében szereplő kialakítható legkisebb telekszélességet csak a főépítmény elhelyezése szempontjából mértékadó közterületi telekhatártól mért 25 méter telekmélységéig kötelező biztosítani.

(5) Egy telek vagy építési telek több övezetbe vagy építési övezetbe is tartozhat. Több övezetbe vagy építési övezetbe sorolt telek esetén az övezetre vagy építési övezetre meghatározott paraméterek a telek vagy építési telek érintett övezeti, építési övezeti részére számítandók. Ebben az esetben az övezeti határ telekhatárnak tekintendő, és az építési hely ennek figyelembevételével állapítandó meg.

4. § (1) A település területén új épület és építmény elhelyezése, bővítése, átalakítása csak a település építészeti karakteréhez, kialakult építészeti környezetéhez illeszkedő módon valósítható meg.

(2) Közterülettel határos telekhatáron kerítés a telekhatárra helyezendő, 8 méternél keskenyebb közút mentén kerítés az út középvonalától legalább 4 méter távolságra helyezhető.

(3) Új épületek építési telken belüli elhelyezésére vonatkozó előírások:

(4) Oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott építési telken az oldalkertet az utcában jellemzően kialakult beépítési rendnek megfelelően, új beépítésű utcában az épületnek kedvezőbb benapozást biztosító oldalon kell biztosítani.

(5) Az oldalkert szélessége oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott telek esetén 4,5 méter, szabadon álló beépítési móddal szabályozott telek esetén az övezetre megállapított homlokzatmagasság fele. Olyan telken, ahol az oldalkerti sávban az ingatlan-nyilvántartásban meglévő épület áll, ott az oldalkert mérete a kialakult állapot szerinti mérték. Az épületek elhelyezésekor be kell tartani az OTÉK 36. §-ában foglalt telepítési távolságokra és a tűztávolságra vonatkozó előírásokat is.

(6) Oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott tömb saroktelkének azon égtáj szerinti telekhatára mentén, amelyre a tömb többi telkének építési helye illesztendő, előkertet nem kell biztosítani.

(7) Beépítésre szánt terület telkein a hátsókert legkisebb mélysége 6 méter. 30 méternél rövidebb telken hátsókertet nem kell kialakítani. Az épületek elhelyezésekor be kell tartani az OTÉK 36. § szerinti telepítési távolságokra és a tűztávolságra vonatkozó előírásokat is.

(8) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége – a meglévő épületek utólagos hőszigetelése kivételével - tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett homlokzatmagasság betartása mellett bővíthetők.

5. § (1) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmények (pince) egy szint mélységben, a telek építési helynek minősülő területén belül létesíthetők.

(2) Megtámasztás nélküli, szabad partfallal rendelkező telken a partfal lábvonalától, valamint a partél vonalától mért, a partfal magasságának megfelelő távolságon belül új épület, építmény nem helyezhető el.

6. § (1) A település területén történő új építmények elhelyezése, meglévő építmények bővítése esetén az országos érvényű jogszabályok szerinti jármű-elhelyezést kell biztosítani.

(2) Minden önálló rendeltetési egységnek minősülő új lakás elhelyezése esetén egy személygépkocsi elhelyezési lehetőséget kell telken belül biztosítani.

7. § (1) A település közterületein a műszaki és gazdaságossági lehetőségek figyelembevétele mellett törekedni kell az ott elhelyezendő közművek és műtárgyaik terepszint alatt történő elhelyezésére.

(2) A település területére hulló csapadékvizeket lehetőség szerint tárolókban kell gyűjteni és öntözési célra kell hasznosítani.

(3) Olyan telkek esetében, ahol a csapadékvizek tárolása és szikkasztása nem oldható meg, ott a csapadékvizeket közterületi csapadékvíz-elvezető árokba vagy zárt csapadékvíz-elvezető csatornába kell vezetni.

8. § (1) A település területét vízminőség-védelmi területek nem érintik.

(2) A település a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM. rendelet szerint érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen fekvő település, ezért:

(3) A vízbázisok védelme érdekében kijelölt hidrológiai „A” és „B” zónák által érintett ingatlanokra vonatkozóan be kell tartani a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet általános érvényű rendelkezéseit.

(4) A település a települések ár- és belvízveszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII.9.) KvVm-BM együttes rendelet mellékletében nem szerepel.

(5) A szabályozási terven jelölt belvízjárta területeken új lakóépület, valamint terepszint alatti helyiséget tartalmazó építmény nem helyezhető el.

(6) A kizárólagos állami tulajdonú csatornák partélétől számított 10 méteren belül a vízfolyást keresztező nyomvonalas létesítményeken kívül semmilyen, 10 – 15 méter között pedig csak ideiglenes jellegű létesítmény építhető.

(7) A forgalomképes csatornák partélétől számított 4 méteren belül a vízfolyást keresztező nyomvonalas létesítményeken kívül semmilyen, 4 – 10 méter között pedig csak ideiglenes jellegű létesítmény építhető.

(8) A települést nem érinti nagyvízi meder terület.

9. § (1) A település a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló 44/2021. (XII. 16.) BM-rendelet értelmében katasztrófavédelmi szempontból III. veszélyességi osztályba tartozik.

(2) A településen az elégséges védelmi szint meglétéhez a következők szükségesek:

10. § A település a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet módosításáról szóló 3/2019. (II. 19.) AM rendelet 1. melléklete szerinti nitrát-érzékeny területein kommunális és gazdasági tevékenységből származó szennyvíz nem szikkasztható el.

11. § Háztáji állattartó építmények elhelyezése esetén lakóépülettől betartandó védőtávolság:

12. § (1) Az ökológiai hálózathoz tartozó, és a tájképvédelmi területek lehatárolását a szabályozási tervlapok tüntetik fel.

(2) Tájképvédelmi terület övezetbe tartozó területeken nem helyezhető el új külszíni bánya, terepautó- és terepmotor-sport pálya és szélerőmű.

(3) Tájképvédelmi területen elhelyezni kívánt, 200 m2-nél nagyobb alapterületű, valamint terepszinttől mért 15 méter magasságot meghaladó, településképi bejelentéshez vagy településképi véleményhez kötött építmény vagy épület elhelyezése esetén a tájba történő illeszkedés teljesülését igazoló látványterv készítendő.

13. § (1) Régészeti érintettség esetén a hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alapján kell eljárni.

(2) Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet vagy annak tűnő tárgy, régészeti emlék vagy régészeti jelenség kerül elő, a területileg illetékes jegyzőt értesíteni kell, aki haladéktalanul tájékoztatja az örökségvédelmi hatóságot, a további intézkedésig a munkálatokat fel kell függeszteni, a terület őrzéséről a megtaláló köteles gondoskodni.

(3) A régészeti örökséget és a műemléki értéket érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.

14. § A település műemléki védelem alatt álló, vagy műemléki környezethez tartozó ingatlanait érintő beavatkozások esetén a Kötv. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.

15. § A település helyi védelem alatt álló értékeit, és a rájuk vonatkozó külön előírásokat a TKR tartalmazza.

16. § (1) Az alkalmazott sajátos jogintézmények jegyzékét a HÉSZ 6. melléklete tartalmazza.

(2) Helyi közút céljára történő lejegyzésre szánt területen épület, közműpótló műtárgy és épített kerítés nem helyezhető el.

(3) Beültetési kötelezettségű területsáv területén – meglévő épület, valamint az ingatlan bejáratát biztosító út számára szükséges hely kivételével – magas lomboronájú fákkal, erőteljes cserjékkel és sűrű aljnövényzettel kialakított háromszintes növényzet telepítendő.

17. § (1) Beépítésre szánt területek építési övezetei, építési övezeti jelei, és rendeltetésük:

(2) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a rendelet 3. melléklete, az egyes építési övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

18. § (1) Beépítésre nem szánt területek övezetei, övezeti jelei, és rendeltetésük:

(2) Az egyes övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a rendelet 3. melléklete, az egyes övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

19. § Ez a rendelet 2024. október 29-én lép hatályba.

20. § E rendelet előírásai folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazhatók, ha az az ügyfél számára előnyösebb.