1. § (1) Pörböly község (a továbbiakban: község) külterületi szabályozási tervét a rendelet 1. melléklete, belterületi szabályozási tervét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A szabályozási terven alkalmazott jelek a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban EljR.) 6. mellékletében szereplő jelmagyarázatán alapulnak, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.), valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban OTÉK) vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők.

(3) A javasolt megszüntető jel és javasolt telekhatár jel nem kötelező jellegű, a telekalakításra és az építési telekre vonatkozó országos, és az adott övezetre vonatkozó helyi előírások betartása mellett el lehet tőlük térni.

2. § A település belterületébe csak a szabályozási tervlapon belterületbe vonásra jelölt terület csatolható.

3. § A település területén új közterület csak a szabályozási terven közterületi célra jelölt területeken alakítható ki a vonatkozó sajátos jogintézmények alkalmazásával.

4. § A község területén telek csak az adott övezetben és építési övezetben a rendelet 3. mellékletében meghatározott legkisebb paraméterekkel alakítható ki, kivéve:

5. § (1) A község régészeti védettség alatt álló ingatlanainak jegyzékét a rendelet 1. függeléke tartalmazza, amelyekre vonatkozó telekalakítási, építési és terület-használati ügyekben a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok valamint jelen rendelet előírásai alkalmazandók.

(2) Pörböly Község Önkormányzat Képviselő-testületének Pörböly község településképének védelméről szóló 14/2017. (XII. 19.) rendeletében szereplő helyi védelem alatt álló építmények jegyzékét a rendelet 2. függeléke tartalmazza, amelyekre vonatkozó telekalakítási, építési és terület-használati ügyekben a településképi rendelet, valamint jelen rendelet előírásai alkalmazandók.

6. § (1) A magterületek, a Natura 2000 területek és a tájképvédelmi területek lehatárolását a Szabályozási Terv tartalmazza, amelyekre vonatkozó telekalakítási, építési és terület-használati ügyekben a természet védelméről szóló jogszabályok, valamint jelen rendelet előírásai alkalmazandók.

(2) Tájképvédelmi területen nem létesíthető új külszíni bánya, terepautó- és terepmotor-sport pálya, naperőmű, valamint a terepszinttől mért 30 méternél magasabb műtárgy.

(3) Tájképvédelmi területen elhelyezni kívánt új 0,4 kV-nál magasabb feszültségű elektromos légvezeték, terepszinttől mért 20 méternél magasabb hírközlési antenna, 10 méternél magasabb, vagy 200 m²-nél nagyobb alapterületű épület építési engedélyezési tervéhez a tájba történő illeszkedés teljesülését igazoló látványterv mellékelendő.

7. § (1) A település területén kommunális és gazdasági tevékenységből származó szennyvíz nem szikkasztható el.

(2) Háztáji haszonállat-tartás esetén a keletkező trágyát zárt trágyatárolóban kell gyűjteni.

(3) A rendeltetése folytán védelmet igénylő lakó, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és hitéleti rendeltetésű épületek és az alábbi állattartó épületek között betartandó legkisebb távolság:

(4) A (3) bekezdés b) pontjában szereplő épületek közti távolságot nem kell betartani olyan lakóépület esetén, amely az állattartásra szolgáló külterületi mezőgazdasági üzem, tanya vagy farmgazdaság telkén helyezkedik el.

8. § (1) A község a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVm rendelet szerint fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település, ezért a szabályozási terven jelölt országos vízminőség-védelmi területekre vonatkozóan a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásai alkalmazandók, valamint az ilyen területeken

(2) A község területének a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény értelmében nagyvízi meder övezetével érintett település, melyre vonatkozóan a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet előírásai és a vonatkozó nagyvízi mederkezelési terv megállapításai betartandók.

(3) Pörböly község a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet alapján enyhén veszélyeztetett település. A szabályozási terven külterületen jelölt rendszeresen belvízjárta területeken nem helyezhető el belső térrel rendelkező terepszint alatti épület-rész.

9. § (1) A Szabályozási terven jelölt országos közutak szabályozásával érintett területrészek az Étv. 26. §-ában foglalt szabályok szerint az Önkormányzat ilyen értelmű döntése esetén kisajátíthatók.

(2) A Szabályozási terven jelölt kiszolgáló és lakóutak létesítésével, bővítésével vagy szabályozásával érintett területrészek az Étv. 27. §-ában foglalt szabályok szerint lejegyezhetők.

(3) Újonnan beépítésre szánt területen, valamint olyan ingatlanon, ahol a rendelet hatályba lépése előtt nem állt épület, az Étv. 28. § (1) bekezdésében említett felhatalmazással élve az Önkormányzat az utak és közművek megvalósításának költségeit az építtetőkre háríthatja. Az építtető kérelmére az Önkormányzat megállapodást köthet az útépítési és közművesítési költségek részbeni átvállalásáról.

10. § (1) A település belterületén a közművek kiépítése az Önkormányzat feladata, kivéve ahol a sajátos jogintézményekre vonatkozó szabályok adta lehetőségekkel élve annak terheit az Önkormányzat az érdekeltekre áthárítja.

(2) Új közművezetékeket a vonatkozó jogszabályok és ágazati szabványok betartása mellett elsődlegesen közterületen kell elhelyezni.

11. § (1) A szabályozási terv szerint szabályozási vonallal érintett ingatlan közterület felőli oldalán új, épített kerítés csak a szabályozási vonalra helyezhető.

(2) Új épületek építési telken belüli elhelyezésére vonatkozó előírások:

(3) Az oldalkert legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott telek esetén 4 méter, szabadon álló beépítési móddal szabályozott telek esetén 3 méter. Az oldalkert betartandó tényleges szélességét az OTÉK 36. §-ában foglalt telepítési távolságokra és tűztávolságra vonatkozó előírásokkal összhangban kell meghatározni.

(4) Beépítésre szánt terület telkein a hátsókert legkisebb mélysége 6 méter. 25 m-nél kisebb mélységű telken hátsókertet nem kell biztosítani, de új épület csak az OTÉK épületek között megengedett legkisebb távolságaira vonatkozó előírásainak betartásával helyezhető el úgy, hogy a szomszédos ingatlanok telekhatára mentén a beépíthetőséget ne korlátozza.

(5) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett épületmagasság betartása mellett bővíthetők.

(6) Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb homlokzatmagasságú meglévő épület korszerűsíthető és az alapterülete bővíthető a homlokzatmagasság további növelése nélkül a megengedett beépítettség mértékéig.

(7) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmények (pince) egy szint mélységben, a telek építési helynek minősülő területén belül létesíthetők.

(8) A szabályozási terven „telek be nem építhető része”-ként jelölt területen a területsávot keresztező nyomvonalas közmű- és hírközlési építmény kivételével épület és építmény nem helyezhető el.

12. § (1) A település a vonatkozó jogszabály szerint katasztrófavédelmi szempontból II. veszélyességi osztályba tartozik.

(2) A településen az elégséges védelmi szint meglétéhez a következők szükségesek:

13. § Az egyes építési övezetek területén kialakítható telkek méretét, beépítési módját, a beépítettség valamint a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértékét, a közműellátás mértékét és módját, a zöldfelület legkisebb mértékét a rendelet 3. melléklete, az egyes övezetek területén megengedett legnagyobb beépítettség és a beépítési magasság mértékét a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

14. § (1) Lf-1 övezeti jelű falusias lakóterületen csak az OTÉK falusias lakóterületekre vonatkozó előírásában foglalt épületek és építmények helyezhetők el.

(2) Vt-1 övezeti jelű településközpont területen csak az OTÉK településközpont területekre vonatkozó előírásában foglalt épületek és építmények helyezhetők el.

(3) Vt-2 övezeti jelű településközpont területen csak hitéleti rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el.

(4) Gksz övezeti jelű kereskedelmi, szolgáltató területen csak az OTÉK kereskedelmi és szolgáltató területekre vonatkozó előírásában foglalt épületek és építmények helyezhetők el.

(5) K-K övezeti jelű közmű-üzemi létesítmények elhelyezésére szolgáló különleges területen csak vízellátási, szennyvízkezelési, energiaszolgáltatási és hírközlési rendeltetésű és e rendeltetések kiszolgálásához szükséges rendeltetésű építmények és épületek helyezhetők el.

(6) K-Közl övezeti jelű közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló különleges területen csak üzemanyagtöltő állomás, és a vasúti, valamint a gépjármű-közlekedéshez kapcsolódó kiszolgáló épületek és építmények helyezhetők el.

(7) K-Mü övezeti jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol csak állattartó, terménytároló, terményfeldolgozó, mezőgazdasági géptároló, mezőgazdasági gépjavító rendeltetésű, és a mezőgazdasági üzemi tevékenység kiszolgálásához szükséges rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el. Az övezetben új lakóépület csak a mezőgazdasági üzem tulajdonosa, bérlője, vagy a személyzet számára létesíthető.

(8) K-E övezeti jelű különleges erdőgazdasági üzemi területen csak erdőgazdasági, faipari, továbbá idegenforgalmi-turisztikai rendeltetésű, valamint az ezek kiszolgálásához szükséges rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el.

(9) K-S övezeti jelű különleges sport területen csak sportpálya és sportolási rendeltetésű, valamint a sport-tevékenység kiszolgálását szolgáló épületek és építmények helyezhetők el.

15. § (1) KÖu övezeti jelű közúti közlekedési területen csak az OTÉK közlekedési és közműterületre vonatkozó előírásaiban foglalt épületek és építmények helyezhetők el.

(2)¹ A szabályozási terven jelölt közutak osztályba sorolása:

(3) KÖk övezeti jelű kötöttpályás közlekedési területen csak a vasúti közlekedés építményei, és a vasúti közlekedés kiegészítő építményei helyezhetők el. Közúti vasúti keresztezésben indokolt esetben az (1) bekezdésben említett építmények is elhelyezhetők.

(4) Zkp övezeti jelű zöldterületi közpark területen csak az OTÉK zöldterületekre vonatkozó előírásában foglalt épületek és építmények helyezhetők el.

(5) Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen csak az OTÉK védelmi erdőterületekre vonatkozó előírásában foglalt építmények helyezhetők el.

(6) Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen csak az OTÉK gazdasági erdőterületekre vonatkozó előírásában foglalt építmények helyezhetők el.

(7) Ek övezeti jelű közjóléti erdőterületen csak az OTÉK közjóléti erdőterületekre vonatkozó előírásában foglalt épületek és építmények helyezhetők el.

(8) Má övezeti jelű általános mezőgazdasági területen csak az OTÉK mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásaiban foglalt épületek és építmények helyezhetők el. Új épület vagy épület-bővítmény úttal érintkező telekhatártól csak 5 méter távolságon túl helyezhető el.

(9) V-1, V-2 övezeti jelű vízgazdálkodási területen építmények csak az OTÉK vízgazdálkodási területekre vonatkozó előírásai szerint helyezhetők el.

(10) Kb-T övezeti jelű beépítésre nem szánt különleges temető terület, ahol a temetkezési célú építmények és a temető működéséhez szükséges épületek és építmények helyezhetők el. A temető telke bekerítendő.

(11) Kb-V övezeti jelű beépítésre nem szánt különleges vízügyi területen csak árvíz-védelmi rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el.

(12) Kb-Id övezeti jelű különleges idegenforgalmi területen csak szálláshely és vendéglátó rendeltetésű épületek helyezhetők el.

16. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Pörböly Község Önkormányzata Képviselő-testületének Pörböly község helyi építési szabályozásáról szóló 9/2005. (XII. 9.) önkormányzati rendelete.