Kismányok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 3/2015 (IV.28.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 06. 01- 2023. 11. 22Kismányok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 3/2015 (IV.28.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kismányok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 2. pontjában és 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat neve, székhelye
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Kismányok Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 7159 Kismányok, Kossuth u. 49/B.
(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Kismányok Község közigazgatási területe.
(4) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Nagymányoki Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban Hivatal).
2. § (1) Az Önkormányzat jogi személy.
(2) Kismányok Község Önkormányzati képviselő-testületét (a továbbiakban: képviselő-testület) a polgármester képviseli.
(3) Az önkormányzat feladat-, és hatáskörei – eltérő rendelkezés hiányában – Kismányok Község Önkormányzati Képviselő – testületét illetik.
2. Az önkormányzat jelképei, kitüntetései, nemzetközi kapcsolatai
3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a község címere és zászlaja.
(2) Az önkormányzat címerére, zászlajára és a helyi jelképek használatára vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület a községi kitüntetések alapításáról, az adományozásra vonatkozó szabályokról és a kitüntetésekre vonatkozó egyéb rendelkezésekről külön önkormányzati rendelet alkotott.
(4) Az önkormányzat hivatalos testvér települési kapcsolatot tart fenn a romániai (erdélyi) Zetelaka községgel.
3. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában
Az önkormányzás általános szabályai
4.Az önkormányzati jogok
5. § (1) Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a város közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.
(2) A képviselő-testület 5 főből áll a polgármesterrel együtt. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.
(3) Önkormányzati döntést:
6. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatásköröket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10 – 17. § szabályozza, míg a teljes hatásköri jegyzéket a Belügyminisztérium által kiadott központi hatásköri jegyzék tartalmazza.
(2) Az önkormányzat - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően éves költségvetésében határozza meg, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben, és módon lát el.
(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, és a társulások látják el.
(4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátását a Mötv. 41. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi.
7. § (1) Az Önkormányzat akkor vállalhat szabadon közfeladatokat, ha:
8. § (1) A képviselő-testület hatásköreit a Mötv. 41. § (4) bekezdésben meghatározottakra ruházhatja át, az Mötv. 41. § (5) bekezdésében meghatározott korlátozással.
(2) A képviselő-testület hatásköréből a Mötv. 42. §-ában foglalt hatáskörök nem ruházhatók át.
(3) A képviselő-testület – a 34§ (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – hatáskörét átruházhatja:
9. § A képviselő-testület feladatainak ellátása során együttműködik a területi-, és más települési önkormányzatokkal, nemzetiségi önkormányzattal, önkormányzati szövetségekkel.
A képviselő-testület működése
10. § (1) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.
(2) Az ülések típusai:
6. A Képviselő-testület alakuló ülése
11. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a Mötv. 43. §-ában meghatározott időben és módon tartja meg.
(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:
7. A képviselő-testület rendes ülése
12. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(2) A testületi ülést a polgármesternek 15 napon belül kell összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározottak esetekben, ha azt az érintett írásban teszi.
8. A képviselő – testület rendkívüli ülése
13. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, szükség szerinti időpontban tart rendkívüli testületi ülést.
(2) A rendkívüli ülésre csak olyan napirendi pont vehető fel, amely annak összehívását indokolja. Más témát csak minősített többséggel lehet napirendre tűzni.
9. A képviselő-testület ünnepi ülése
14. § (1) A képviselő-testület ünnepi ülést tart, amennyiben Díszpolgári Cím vagy egyéb önkormányzat által alapított kitüntetés átadására kerül sor. Az ünnepi ülést nemzeti ünnepen vagy az azt megelőző napon kell megtartani.
(2) Ünnepi testületi ülésen csak az ünnep jellegére vonatkozó napirend szerepelhet.
10. A Képviselő-testület programja és munkaterve
15. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a polgármester – a hivatal bevonásával - állítja össze, és terjeszti a képviselő-testület elé az Mötv. 116. § (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül.
16. § (1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztésére éves munkatervet határoz meg, mely a képviselő-testület működésének alapja. Az éves munkatervet a tárgyévet megelőző december 31-ig, de legkésőbb a tárgyév első rendes ülésén elő kell terjeszteni.
(2) A munkaterv tartalmazza:
11. A Képviselő-testület összehívása
17. § A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.
A polgármestere akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív ok miatt az érintett személyek jogaikat, vagy kötelességeiket - az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából szükséges időpontban - gyakorolni nem tudják.
18. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(2) A meghívó mellékletei a napirendi pontokhoz készített anyagok.
(3) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót és mellékleteit a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót – az összehívás okának megjelölésével - legalább 24 órával előbb küldi meg.
(4) A képviselő-testület ülése időpontjának meghirdetéséről a jegyző hirdetmény közzétételéről gondoskodik.
19. § (1) A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként – a képviselő-testület tagjain kívül, tanácskozási joggal – meg kell hívni:
12. A képviselő-testületi ülések nyilvánossága
20. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében – a zárt ülések kivételével – az állampolgárok a testületi ülésekre, annak megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül az ülés megkezdése után is beléphetnek.
(3) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben.
(4) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában
13. A képviselő-testületi ülés napirendje
21. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester a napirend - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztandó anyagok napirendre-vételére szóló javaslatával.
(2) A képviselők, valamint az ülésén tanácskozási joggal részt vevők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, újabb napirendi pont felvételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezők javaslatukat megindokolhatják.
(3) A testületi ülésen kiosztandó anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indokolásával valamint a jegyző törvényességi véleményével kerülhet sor.
(4) Az ülés megkezdése előtt anyagot kiosztani csak a polgármester engedélyével lehet.
(5) Nem kerülhet a testületi ülésen kiosztásra:
a) intézmény, gazdasági társaság alapítása, átszervezése, megszüntetése, alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítása;
b) önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés;
c) önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról, ill. vagyon elidegenítéséről szóló javaslat;
d) rendeletalkotás;
e) a törvény által a testület hatáskörébe utalt kinevezésre, választásra, megbízásra, visszahívásra vonatkozó előterjesztés.
22. § A tárgyalandó napirendet – tájékoztatók, beszámolók, előterjesztések, indítványok, jellegüktől függetlenül az ülésen kiosztott anyagok, interpellációk, kérdések – a Képviselő-testület vita nélkül határozza meg.
14. Határozatképesség
23. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a testület határozatképességét, majd kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. A képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg. Ha a képviselő-testületi ülés határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.
(2) A határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a polgármesternek.
(3) Ha a testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(4) Amennyiben a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
15. A testületi ülés tanácskozási rendje
24. § Az ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén helyettesítését e rendelet 17. §-ban meghatározott szabályok szerint kell ellátni. A helyettesítő alpolgármester vagy korelnök jogai és kötelezettségei az ülés vezetés körében azonosak a polgármesterével.
25. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében az alábbi intézkedésekre jogosult:
a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy csak a napirendi ponttal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,
b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
c) megvonhatja a szót attól a nem képviselő hozzászólótól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
d) ismételt rendzavarás esetén a nem képviselő résztvevőt a teremből kiutasíthatja.
(2) Amennyiben a polgármester az ülést nem e rendelet szabályainak megfelelően vezeti, bármely képviselő ezt ügyrendi felszólalásban kifogásolhatja.
26. § (1) A polgármester minden napirendi pontról - kivéve a tájékoztatót, kérdést, indítványt és az interpellációt - külön vitát nyit.
(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó, aki szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, melyek a döntéshozatalt befolyásolhatják.
(3) Az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyban érintett bizottság elnöke ismertetik a bizottság véleményét, amennyiben a napirendi pont ezt megkívánja. Ezt követően az előterjesztőhöz, az előadóhoz és a tárgyban érintett bizottsági elnökhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolni kell. A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is.
27. § (1) A napirendi pont vitájánál – jelentkezésük sorrendjében – a képviselők, valamint a tanácskozási joggal részt vevők kérhetnek szót.
(2) Bármikor szót kérhet:
a) az előterjesztő, előadó,
b) bármelyik képviselő ügyrendi kérdésben,
c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(3) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a testület munkájával - üléseinek lefolytatásával - kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. A javaslat a konkrét kérés megfogalmazásával kezdődik és indokolható.
(4) A vita során a képviselők az (1) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet beadni.
28. § (1) A polgármester visszaadja a szót az előterjesztőnek, és lezárja a vitát, ha megállapította, hogy felszólalásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárását követően hozzászólásnak vagy észrevételnek nincs helye. Ezt követően kerülhet sor a végszavazásra. Ügyrendi javaslatra azonban minősített többséggel hozott döntéssel a már lezárt vita ismét folytatható.
(2) A vita lezárását bármely képviselő ügyrendi javaslatában indítványozhatja, erről a testület külön vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz.
(3) Összetett jogi kérdés felmerülésekor a jegyző kérésére a polgármester szünetet rendelhet el.
29. § (1) A végszavazás megkezdése előtt bármely képviselő ügyrendi javaslatot tehet a téma napirendről való levételére, melyről a testület vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz.
(2) Bármelyik képviselő javaslatára a testület a napirendi pont tárgyalása során hozandó döntést legfeljebb a soron következő ülésig elnapolhatja. A testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
15. A személyes érintettség
30. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, aki az Mötv 49. §-ának megfelel. (2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy a közeli hozzátartozója akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján testületi döntés kedvezményezettje, továbbá ha érdekelt
a) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében;
b) önkormányzat által kiírt pályázat útján, vagy anélkül történő vállalkozás jellegű megbízás megszerzésében;
c) a testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.
(3) A személyes érintettség szempontjából közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.
(4) A képviselő-testület tagja a Mötv. 49. § (1) bekezdés szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirend pont tárgyalása előtt köteles bejelenti. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzat képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester javaslatára a képviselő 5.000 Ft összegű rendbírsággal sújtható.
16. A döntéshozatal
31. § (1) A testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A határozati javaslatról a testület tagjai „igen”, „nem”, nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.
(2) A szavazás nyílt vagy titkos. A titkos szavazás elrendelésére az Mötv. 46 § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben van lehetőség.
(3) A testület bármely képviselő ügyrendi javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el, melyről a testület minősített többséggel dönt.
(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt
32. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat a jegyző közreműködésével megszámlálja.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, s ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás eredményét a testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A titkos szavazás szavazófülke és urna igénybevételével történik, ebben az esetben a titkos szavazással kapcsolatos teendőket az Ügyrendi Bizottság látja el. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
33. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.
(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni - elegendő csupán arra utalni - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.
(3) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.
(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a testület az eredeti előterjesztés szerinti, illetve a testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó javaslat egészéről.
(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.
34. § (1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).
(2) A megválasztott képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges az Mötv. 42. §. 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá az 50. §-ában, valamint az alábbi ügyekről történő döntéshez (minősített többség):
a) a gazdasági program, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;
b) a településrendezési tervek jóváhagyása;
c) éven túli hitel felvétele;
d) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságba történő belépés, gazdasági társaság üzletrészének átruházása, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezése, illetve megszüntetése;
e) alapítványi forrás átadása, átvétele;
f) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, adományozása;
g) helyi népszavazás kiírása - ha az nem kötelező;
h) közterület elnevezése;
i) a törvény által önkormányzati hatáskörbe utalt választás esetén a felmentés, kinevezés és vezetői megbízás visszavonása;
j) fegyelmi eljárás megindítása;
k) a testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása;
l) képviselő rendbírsággal való sújtása;
m) vita lezárására vonatkozó javaslat elfogadása;
n) titkos szavazás elrendelése;
o) önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használati jogának átengedése, bérbeadása, bérleti jogának átengedése, gazdasági társaságba vitele, ingyenes (közcélra történı) használatba adása, elővásárlási jogról való lemondás;
p) korlátozottan forgalomképes ingatlan forgalomképessé nyilvánítása;
q) hatályos jogszabályokban, valamint e rendeletben meghatározott más esetekben.
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottnál kevesebb számú „igen” szavazat a javaslat elutasítását jelenti.
35. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.
(2) A polgármester, ha a testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az Mötv. 68. § (1) szerint kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását.
(3) A testületi döntés újratárgyalását legalább a képviselők több, mint a felének az indítványára napirendre kell tűzni.
17. A képviselő-testület döntései
36. § (1) A testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.
(3) A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére, az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.
18. Rendeletalkotás
37. § (1) A rendelettervezet előkészítése, véleményezése:
a) a testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél - alapelveket, szempontokat állapíthat meg;
b) a tervezetet a Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységei, illetve köztisztviselői készítik elő;
c) a tárgyban szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel az egyeztetést a Hivatal végzi;
(2) A rendelet-tervezet testület elé terjesztése a következők szerint történik:
38. § (1) A rendeletek jelölése:
19. Határozathozatal
39. § (1) Ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő, a testület feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben normatív, vagy egyedi határozatot hoz.
(2) A határozatok jelölése:
20. A Képviselő-testület elé kerülő anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok
40. § (1) A testület elé kerülő anyagok fajtái:
a) tájékoztató,
b) beszámoló,
c) előterjesztés,
d) indítvány,
(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján - előzetes törvényességi véleményezést követően - gondoskodik az ülés meghívójának összeállításáról. A benyújtáskor figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányadó 18. § (3) bekezdés szerinti időpontra.
21. Tájékoztató
41. § (1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni - ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá - különösen:
a) a jogszabályok ismertetését;
b) a Képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat;
c) a településre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését.
(3) A tájékoztató határozati javaslat tudomásul vételéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
22. Beszámoló
42. § (1) A beszámoló
a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról;
b) a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról;
c) az interpellációk kivizsgálásáról;
d) a képviselő-testület és szervei tevékenységéről
készíthető.
(2) A beszámolók benyújtására a testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek: polgármester, bizottsági elnökök, jegyző, települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, az önkormányzat intézményének, gazdálkodó szervezetének vezetője, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.
(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület, illetőleg átruházott hatáskörben az illetékes bizottság határozatot hoz.
(4) A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.
23. Előterjesztés
43. § (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottságok, a jegyző, aljegyző és az osztályvezetők jogosultak. Rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés benyújtására e rendelet 37. § (2) bekezdésében írtak jogosultak. A költségvetésről, annak módosításáról, valamint a zárszámadásról szóló rendelettervezet előterjesztője a polgármester.
(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.
(3) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi követelményei:
a) a tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született;
b) a meghozandó döntés indokainak bemutatása;
c) a vonatkozó jogszabályok megjelölése;
d) konkrétan jelölje meg az előterjesztés a feladatokat, a megvalósításhoz szükséges feltételeket és a végrehajtás során elérhető eredményeket;
e) az előterjesztés részét képezhetik a téma átfogó értékelését segítő mellékletek (statisztikai táblák, korábbi határozatok szövege stb.);
f) legyen a határozati javaslat egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését;
g) a határozati javaslatban utalni kell a korábban hozott határozatok további sorsára (visszavonás, módosítás, hatályban fenntartás);
h) az önkormányzati hatósági ügyekben készített előterjesztés tartalmazza a döntési javaslat tömör kivonatát;
i) meg kell jelölni, hogy mely részek minősülnek minősített adatnak;
44. § (1) Ha az előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növekedését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.
(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezések esetén a pályamunkákat, ha a pályázó az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem kéri a zárt ülés tartását, a pályamunkák a Hivatalban tekinthetők meg.
(3) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztésen a "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.
(4) Amennyiben az ügy jellege megengedi, illetve az összefüggések a testület tagjai előtt ismertek, a határozati javaslat szóban is előterjeszthető.
(5) Szóbeli előterjesztést akkor lehet tenni, ha a jogszabályban előírt vagy a testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül az a következő ülésre már nem terjeszthető be. A szóbeli előterjesztést legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásakor lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.
24. Indítvány
45. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásának előkészítésére vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit. (2) Az indítvány az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére vonatkozhat.
(3) Indítványt bármely képviselő, bizottsági elnök, polgármester, alpolgármester, jegyző terjeszthet a képviselő-testület elé.
(4) Az indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a testület az ügyet a polgármesternek, a jegyzőnek vagy az aljegyzőnek, az illetékes bizottságnak, az önkormányzat intézménye, gazdálkodó szervezete vezetőjének adja ki, a testületi döntés előkészítése céljából.
25. Kérdés, interpelláció
46. § (1) A napirendi pontok tárgyalása után kérdésekre és interpellációkra kerül sor.
(2) Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás a kérdés.
(3) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyekben kérdést intézhetnek, felvilágosítást kérhetnek
(4) A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is. A válasz után képviselői viszontválaszra van lehetőség.
(5) A feltett kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Erről a testületet - amennyiben az ülésen a megkérdezett nem válaszol a feltett kérdésre -, úgy a soron következő ülésen a válaszról tájékoztatni kell a képviselő testületet. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadja el, úgy a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) Amennyiben a képviselő ismételten ugyanazt a kérdést tesz fel – tartalmát tekintve – mint amit már feltett és a válasz már a testületi ülésen elhangzott, elegendő csak erre utalni.
47. § (1) Interpellációnak minősül az olyan kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz (továbbiakban: interpelláltak) intéznek önkormányzati feladatkörükhöz tartozó bármely ügyben. Az interpellációt írásban vagy szóban lehet benyújtani.
(2) Az írásban benyújtott interpellációt a képviselő az ülésen felolvassa. Amennyiben az interpellációt benyújtó képviselő az ülésen nincs jelen, úgy az interpellációt előterjeszteni nem lehet
(3) Az interpellált a testületi ülésén vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt annak elfogadásról. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát az Ügyrendi Bizottságra bízza.
(5) Az interpelláció alapján a testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással és ebbe külső szakértő is bevonható.
(6) Ugyanabban a témában évente egy alkalommal nyújtható be interpelláció.
26. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
48. § (1) A testületi ülésről írásbeli jegyzőkönyv készül 2 eredeti példányban.
(2) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken túl a következőket tartalmazza:
a) napirendi pontonként:
aa) az előterjesztő (előadó) nevét, részvétele jogcímét és szóbeli kiegészítésének lényegét,
ab) a feltett kérdéseket, a kérdésekre adott válaszok lényegét,
ac) a felszólalók nevét, részvételük jogcímét, felszólalásuk lényegét, kiemelve a módosító, és/vagy kiegészítő javaslatokat,
ad) kérésére a képviselő véleményét,
ae) döntésenként a szavazás számszerű eredményét, ismételt szavazás esetén az ismétlés okát,
af) a határozatok szószerinti szövegét.
b) az elhangzott kérdést, interpellációt és az arra adott válasz lényegét, valamint az interpelláló véleményét és a testület döntését;
c) az elhangzott bejelentések lényegét.
(4) Az írásbeli jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv 1. számú eredeti példányának megőrzéséről a jegyző gondoskodik.
(5) A jegyzőkönyv mellékletei:
d) az ülésre szóló meghívó,
e) az előterjesztések és azok mellékletei,
f) az ülésen elfogadott rendelet,
g) a névszerinti szavazás névsora,
h) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,
i) az aláírt esküokmány,
j) a képviselői kérdésre, interpellációra adott írásbeli válasz,
k) a jelenléti ív.
(6) A jegyzőkönyv példányát a mellékletekkel együtt - az ülést követő 15 napon belül - a jegyző megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a KIM rendelet 2. §-ában foglaltak alapján a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül. A 2 számú eredeti példány az irattár számára készül.
(7) A zárt ülés kivételével a dokumentumokba (jegyzőkönyv) való betekintést a Hivatalban is biztosítani kell. Az állampolgárok - az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett – a nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát, a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a Hivatal Kismányoki Irodáján megtekinthetik.
(8) A zárt ülés dokumentumait csak a zárt ülésen részt venni jogosultak tekinthetik meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni. A zárt ülésen hozott döntések nyilvánosak.
27. A közmeghallgatás és a lakossági fórumok
49. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 54. §-ában meghatározottak szerint közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosságot 10 nappal korábban a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetményben értesíteni kell.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.
(4) A közmeghallgatáson elhangzó közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal választ kell adni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a kérdezőt, javaslattevőt 15 napon belül írásban kell értesíteni.
(5) A meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a képviselő-testület illetékes szerveinek át kell adni kivizsgálás céljából. Az érintettek kötelesek a kérdést 15 napon belül írásban megválaszolni a kérdezőnek és a testület erről a következő ülésen tájékoztatni.
(6) A közmeghallgatásról a 48. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával jegyzőkönyvet kell vezetni.
A Képviselő-testület szervezete
28. A polgármester
50. § (1) Kismányok Község polgármestere megbízatását főállásban látja el. A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(2) A polgármester a Mötv. 66. § alapján tagja a Képviselő-testületnek.
(3) A polgármester feladatai különösen:
a) képviseli a képviselő-testületet, biztosítja a testület demokratikus, nyilvános működését,
b) összehívja és vezeti a Képviselő-testület ülését,
c) gondoskodik és közreműködik a testület munkájának megtervezésében, megszervezésében,
d) segíti a képviselők, a képviselő-testület bizottságainak a munkáját;
e) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben, hatósági jogkörökben,
f) a hatáskörébe tartozó ügyekben meghatározza a kiadmányozás rendjét;
g) elkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti a választási ciklusra kiterjedő gazdasági és munkaprogramot.
h) elősegíti az önkormányzati vagyon megőrzését, gyarapítását;
i) gondoskodik arról, hogy az önkormányzati szervek döntései tükrözzék a közakaratot;
j) segíti és ellenőrzi az önkormányzati intézmények működését;
k) kezdeményezheti az önkormányzat érdekeit sértő döntés ismételt megtárgyalását;
l) a polgármester az önkormányzat érdekének védelmében jogosult a perindításra, melyről a következő testületi ülésen beszámol;
m) tevékenységével hozzájárul Kismányok fejlődéséhez, az önkormányzat és szervei munkájának hatékonyságához,
n) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
o) szervezi az önkormányzat és az országos főhatóságok kapcsolatait és együttműködését,
p) kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel,
q) aláírja az önkormányzati önerőt nem igénylő pályázatokat, valamint azon pályázatokkal kapcsolatos megállapodásokat, ahol az önerőt a képviselő-testület biztosította.
(4) Amennyiben a testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42-§-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.
(5) A polgármester – a testület utólagos tájékoztatása mellett – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a testület hatáskörébe tartozó önkormányzati önerőt igénylő pályázatokkal kapcsolatban ügyekben dönthet.
(6) Önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.
29. Alpolgármester
51. § A Képviselő-testület képviselő tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásukkal kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új Képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatás a választás napjával megszűnik.
30. A jegyző
52. § (1) A jegyző vezeti a Hivatalt.
(2) A jegyző feladatai az Mötv. 81. § (3) bekezdése és a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
(3) A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek és a települési nemzetiségi önkormányzat elnökének, ha a döntés előkészítése során, illetve a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel.
(4) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.
(5) Kismányok Község Önkormányzata megállapodás alapján, mely a rendelet 2. melléklete, közös önkormányzati hivatalt hoz létre Nagymányok Város Önkormányzatával.
31. A képviselő
53. § (1) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. Kismányok község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(2) A képviselő:
a) köteles részt venni a testület munkájában, ülésein,
b) részt vehet a testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
c) előterjesztést tehet,
d) felszólalhat,
e) indítványt tehet,
f) kérdéseket tehet fel,
g) interpellálhat,
h) szavaz a döntést igénylő ügyekben,
i) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a Kormányhivatal által szervezett képzésen,
j) köteles a vele szemben felmerülő összeférhetetlenséget megszüntetni,
k) köteles vagyonnyilatkozatot leadni,
l) köteles igazolni a köztartozásmentes adatbázisba való felvételének megtörténtét.
(3) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.
(4) A képviselő a (2) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében.
(5) A vagyonnyilatkozat tételére kötelezetteket a 3. melléklet tartalmazza.
54. § (1) A képviselő megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet.
(2) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt is meg kell hívni.
(3) Kezdeményezheti, hogy a testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek - a testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.
(4) A testületi ülésen írásban is benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
(5) A képviselő a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre - a Hivatal útján - 15 napon belül érdemi választ köteles adni.
(6) A képviselőt feladatainak ellátásában a Hivatal folyamatosan segíti.
(7) A képviselő önkormányzati munkájával összefüggő feladatainak ellátása érdekében a hivatal részére biztosított technikai eszközöket (telefon, sokszorosító, telefax stb.) igénybe veheti.
32. Az állandó bizottságok
55. § (1) A képviselő testület egy állandó bizottságot hoz létre. A bizottság megnevezése és tagjainak száma:
a) Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma: 3 fő.
(2) A bizottság két tagja a képviselő-testület tagja, egy tag nem képviselő.
(3) A képviselő-testület minősített többséggel megválasztja a bizottság elnökét és tagjait.
(4) A bizottság elnöke vagy tagja az Mötv. 58. § (1) alapján nem lehet a polgármester.
(5) A bizottság működési szabályait– jelen rendelet keretei között – maga állapítja meg.
56. § Az ügyrendi bizottság feladatai:
a) előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi ügyeket,
b) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát,
c) szavazatszámláló bizottságként működik közre a titkos szavazások esetén,
d) ellátja az Mötv. 120. § (1)-ben felsorolt bizottsági feladatokat,
e) a képviselő-testület külön döntésével egy-egy önkormányzati feladat előkészítésével megbízhatja a bizottságot.
57. § A bizottság üléseinek összehívására és működésére az Mötv. 60. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
33. Az ideiglenes bizottságok
58. § (1) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján meghatározott feladat ellátására, így különösen: jelentős döntés előkészítésére, rendelet, határozat végrehajtásának ellenőrzésére, fontos települési rendezvények megszervezésére, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a testület a bizottság felállításakor határozza meg.
(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
34. Nagymányoki Közös Önkormányzati Hivatal
59. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.
(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Nagymányoki Közös Önkormányzati Hivatal, melynek székhelye: 7355 Nagymányok, Dózsa Gy. u. 28.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a közös önkormányzati hivatal a megállapodás alapján Nagymányok városban és Kismányok község területén látja el.
A helyi népszavazás
60. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról a képviselő-testület önálló rendelet alkot.
A települési nemzetiségi önkormányzat
61. § Kismányok Község Önkormányzata biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését. Ennek érdekében együttműködik a településen működő német nemzetiségi önkormányzattal.
62. § (1) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testületi és bizottsági üléseken. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt német nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.
(2) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testületi döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a polgármester köteles a soron következő testületi ülés meghívóján a napirendi pontok közé javasolni.
63. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a költségvetését és a zárszámadását határozatban állapítja meg. A költségvetés és zárszámadás előkészítéséről – a nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetés alapján – a Hivatal gondoskodik.
(2) A nemzetiségi önkormányzat pénzeszközök feletti rendelkezésének szabályait az erre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
64. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségben érintő testületi határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési német nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
65. § (1) A Hivatal biztosítja a Kismányoki Német Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti feladatok ellátását, amellyel kapcsolatban az önkormányzatok együttműködési megállapodást kötnek.
(2) A német nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodás a rendelet 3. számú függeléke.
Társulások
66. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb és célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások formáiról, működésének szabályairól az Mötv. 87-95. §-ban meghatározott rendelkezések, valamint a megkötött társulási megállapodások az irányadók.
(2) Az önkormányzat társulásait 4. sz. függelék tartalmazza.
Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása
35. Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása
67. § Az önkormányzat tulajdonára és a vagyongazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.
68. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának szabályozását külön önkormányzati rendelet tartalmazza. E rendelet meghatározza:
36. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
69. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján látja el. Belső ellenőrök tevékenységüket közvetlenül a jegyző irányítása alatt végzik.
(3) Az Ügyrendi Bizottság ellátja az Mötv. 120. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési feladatát.
Az önkormányzat intézményei
70. § (1) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.
(2) Intézményt más településsel közösen is alapíthat, fenntarthat.
(3) Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó, vagy önállóan működő költségvetési szerv.
(4) Az intézmény fenntartói jogosítványait a képviselő-testület gyakorolja. Más településsel fenntartott intézmény esetén a fenntartói jogok gyakorlásának módjáról a társulási megállapodás rendelkezik.
(5) Nem érinti az intézmény szakmai önállóságát, ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy több intézmény gazdálkodását közös szervezeti egységben, illetve társulási megállapodás keretén belül látja el.
Záró rendelkezések
71. § (1) A rendelet 2015. május 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 6//2011. (IX.16.) sz. önkormányzati rendelet.
Az 5. melléklet a Kismányok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (III. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Kismányok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.