Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2003.(IX.1.) önkormányzati rendelete
Fácánkert Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 11. 08- 2022. 01. 31Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2003.(IX.1.) önkormányzati rendelete
Fácánkert Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot alkotja.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § [Az önkormányzat]
(1) 1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Fácánkert Község Önkormányzata, székhelye: 7136 Fácánkert, Árpád utca 12.
2. Az önkormányzat létrehozására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezése alapján került sor. Az alapítás dátuma: 1990. szeptember 30., a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzés dátuma: 1990. december 10.
3. Az önkormányzat törzskönyvi azonosító száma: 417930.
4. Az önkormányzat adószáma: 15417938-1-17.
5. Az önkormányzat statisztikai számjele: 15417938-8411-321-17.
1/A. § [.]
Az önkormányzat alap-, valamint a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alap-, vállalkozási tevékenységének – az államháztartási szakfeladatok rendje szerinti – szakfeladat- számmal és megnevezéssel történő felsorolását a rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.
1/B. § [.]
1. Az önkormányzat fenntartói jogokat gyakorol az alábbi költségvetési szervek vonatkozásában:
a)1 Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal;
b) Bogyiszlói Kistarisznya Óvoda;
2. Az önkormányzat tulajdonosi jogokat gyakorol az alábbi gazdálkodó szerv vonatkozásában: Tolna Víz- és Csatornamű Kft.
1/C. § [.]
1. Az önkormányzat képviselő-testülete: Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. (A továbbiakban: képviselő-testület)
2. Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester, illetve az általa meghatalmazott személy képviseli. A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben hozott döntés vonatkozásában az önkormányzatot - a polgármester által adott meghatalmazás alapján - a döntést hozó bizottság elnöke, tagja képviseli.
3.2 Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a képviselő-testület bizottságai, a polgármester, a Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal, - a továbbiakban: Hivatal - , a jegyző, továbbá a társulások látják el.
4. A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
2. § [Jelképek és kitüntetések]
1. Az önkormányzat jelképe: a címer, a zászló és a díszpecsét, amelyekről, valamint használatuk rendjéről a képviselő-testület rendeletet alkot.3
2. Az önkormányzat minden év augusztus 19-ét, valamint 20-át – az állami ünnep méltóságát tiszteletben tartva – közégi ünnepnappá nyilvánítja.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
3. § [A képviselő-testület feladat- és hatásköre]
1. A képviselő-testület ellát kötelező és önként vállalt helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket.
2. A képviselő-testület önként vállalhatja minden olyan helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.
4. § [A képviselő-testület ülései]
1. A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart. Az ülést több egymást követő ülésnapra is össze lehet hívni.
2. A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze.
3. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el.
5. § [A képviselő-testület megalakulása]
1. Az alakuló ülést a polgármester eskütételéig a korelnök vezeti.
2. Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság beszámol a helyi önkormányzati választás eredményéről.
6. § [Rendes ülés]
1. A képviselő-testület - az általa elfogadott munkatervet is figyelembe véve - kéthavonta egy rendes ülést tart, lehetőség szerint csütörtöki napon.
2. Az ülés kezdete 17.00 óra.
7. § [Rendkívüli ülés]
1. A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a két képviselő, vagy a képviselő-testület bizottságának a rendkívüli ülés indokát tartalmazó indítványára.
2. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
3. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles az ülést összehívni. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét.
4. A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni.
5. A rendkívüli ülésre - e § (1)-(4) bekezdéseiben foglalt kivétellel- a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
8. § [A képviselő-testület összehívása]
1. A képviselő-testületet a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.
2. A képviselő-testületi és a bizottsági ülés előterjesztéseit az ülésre meghívottak számára a polgármester elektronikus úton küldi meg. A zárt ülés előterjesztését úgy kell megküldeni, hogy ahhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá, amennyiben ez elektronikus úton nem biztosítható, a zárt ülés előterjesztéseit postázni kell. Az előterjesztéseket a képviselők legalább három nappal az ülés előtt kapják meg. Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor küldték meg azokat.” (3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak megjelölését is.
3. A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább egy nappal az ülés megkezdése előtt kell kézbesíteni, a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt. Kivételes esetben, ha a képviselő-testület döntésének késedelme az önkormányzati érdek jelentős sérelmével járna, a képviselő-testület az írásbeliség mellőzésével, rövid úton – telefonon – is összehívható
4. A képviselő-testület ülésének időpontjáról és a napirendjéről a település lakosságát a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell értesíteni.
9. § [.]
1. A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni
a) a jegyzőt,
b) Bogyiszlói Kistarisznya Óvoda intézményvezetőjét,
c) az ifjúsági referenst,
d) a Fácánkert Községért Közalapítvány Kuratóriumának elnökét,
d) azokat, akiknek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.”
2.4 A tanácskozási joggal meghívottak részére – a jegyzőt kivéve – csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
10. § [Az ülések nyilvánossága]
1. A képviselő-testületi ülések - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nyilvánosak.
2. A képviselő-testület
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
1.5 3. A zárt ülésen a képviselők, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.
2. 4.A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. Jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart. Bármely képviselő javaslatára titkos szavazást tarthat a (2) bekezdésben foglalt ügyekben. Az e §-ban foglaltak a bizottságra is vonatkozik.
11. § [A képviselő-testület munkaterve]
(1) A képviselő-testület éves munkaterv szerint dolgozik. A képviselő-testület a munkatervtől eltérő időpontban is összehívható.
(2) A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján - éves munkatervet fogad el.
12. § [A munkatervnek tartalmaznia kell:]
a képviselő-testület által meghatározott éves feladatokat és a végrehajtásukkal összefüggő tennivalókat,
a jogszabály, valamint e rendelet által a kötelezően előírt napirendeket,
a képviselő-testületi ülés várható időpontját, a napirendek címét, az előkészítésért felelős megjelölését, a napirendhez kapcsolódó kiegészítő jelentések megjelölését,
a közmeghallgatás időpontját,
a lakossági fórumokat, valamint azok tervezett napirendjét.
13. §6 [.]
A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni: a képviselőktől, a bizottságtól, a jegyzőtől.
14. § [A rendes ülés napirendje]
1. A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
2. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:
a) tájékoztatók
b) rendeleti javaslatok,
c) határozati javaslatok, ezen belül a beszámoló jellegű, de határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztéseket hátrébb sorolva,
d) interpellációk,
e) kérdések,
f) bejelentések.
3. A (2) bekezdés a) pont szerinti tájékoztatók keretében a polgármester beszámol
a) a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról;
b) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről;
c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
4. A napirendek megtárgyalását követően napirend utáni felszólalásokra kerülhet sor legfeljebb fél órában.
15. § [Az előterjesztések rendje]
1. Az előterjesztések a polgármesternél írásban nyújthatók be. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztésnek az ülésen történő ismertetését, kiosztását.
2. A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:
a) a képviselők,
b) a polgármester és az alpolgármester,
c) a bizottság,
d)7 a jegyző,
4a. e) Hatályát vesztette)
3. A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.
4. Az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeket és az előterjesztések benyújtásának rendjét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
5. A (2) bekezdés b) és d) pontjaiban említett előterjesztők a Hivatal köztisztviselői közül az előterjesztés előadójaként más személyt is megnevezhetnek.
16. § [Interpelláció]
1.8 Az önkormányzati képviselő az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, illetve a jegyzőhöz és az állandó bizottság elnökeihez interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülés előtt három nappal a polgármesternél kell benyújtani.
2. Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.
3. A válasz elhangzása után - az írásban adott válasz esetében a képviselő-testület következő ülésén - az interpelláló képviselőnek kettő perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról.
4. Ha a képviselő-testület a választ nem fogadta el, a polgármester vizsgálat céljából kiadja az illetékes bizottságnak, illetve a Hivatalnak.
5. A képviselő-testület az interpelláció tárgyában a jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő meghallgatása után vita nélkül szavaz.
17. § [Kérdés]
1.9 A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni.
2. A kérdésekre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.
18. § [Napirend utáni felszólalás]
1. Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, a napirenden nem szereplő települési jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben a napirendek megtárgyalását követően bármely képviselő felszólalhat.
2. A napirend utáni felszólalások tárgyát annak tartalmára egyértelműen utaló módon a testületi ülés kezdetéig a polgármesternél jelezni kell.
3.10 A polgármester, az alpolgármester, valamint a jegyző a napirend utáni felszólaláshoz két-két percben észrevételt tehetnek. Egyebekben vitának és szavazásnak helye nincs.
19. § [A képviselő-testület tanácskozási rendje]
(1)11 A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.
(2) Az ülést a polgármester nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. Az ülés tartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az "igen", "nem", "tartózkodom" szavazatok összesített száma irányadó.
(3) A képviselő-testületi ülésen részt vevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(4) A polgármester gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.
(5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester
a) a tárgytól eltérő, illetve e rendelet eljárási szabályait megsértő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,
b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a testület tekintélyét sértő kifejezést használ, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti,
c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót. Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy elhagyja a székét, és ezzel az ülés a visszatéréséig félbeszakad.
(6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései elleni felszólalásnak vagy ezzel kapcsolatban vitának helye nincs.
20. § [.]
1. A képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
2. A megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja.
3. Ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.
21. § [Vitavezetési szabályok]
1. A polgármester minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.
2. A testületi ülésen napirendenként elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként a bizottság előadóját illeti meg a szó. A napirend előadóját a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti.
3. Bármelyik képviselő napirendi pontonként egy-egy alkalommal legfeljebb egy perces felszólalási időtartamban a vitát megelőzően az előadóhoz a témához kapcsolódó kérdéseket intézhet. Az összes kérdés elhangzása után azokra - a vita megnyitása előtt - a napirendi pont előadója válaszol legfeljebb tíz perc időtartamban. Az előadó a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők, meghívottak segítségét is.
22. § [A felszólalások és hozzászólások szabályai]
1.12 A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselők és a bizottság előadója az ülésteremben kijelölt állandó helyükről, az ülés más résztvevői a számukra biztosított üléshelyről szólalnak fel.
2. A képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak. E kérdésben vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
23. § [A felszólalások típusai]
A képviselő-testületi ülésen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
felszólalás ügyrendi kérdésben,
napirendhez kapcsolódó felszólalás,
napirend utáni felszólalás,
interpelláció,
kérdés.
24. § [Felszólalás ügyrendi kérdésben]
1. Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő az e rendelet által szabályozott keretek között soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.
2. Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
25. § [Napirendhez kapcsolódó felszólalás]
1. A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek kézfelemeléssel jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben a polgármester adja meg a szót.
2. A napirend előadójának felszólalási ideje legfeljebb tíz perc, az érintett bizottság többségi és kisebbségi véleményét előadóké legfeljebb öt-öt perc.
3. A képviselők és más megjelentek napirendhez való hozzászólásának ideje legfeljebb öt perc, ismételt szókérés esetén kettő perc.
4.13 A napirend előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhatnak több alkalommal is.
26. § [A vita lezárása]
Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármelyik képviselő javasolhatja, e kérdésben a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.
27. § [A döntéshozatal szabályai]
A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen levőnek kell tekinteni.
28. § [.]
1. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van. Ha az ülés kezdetekor az ülés elnöke megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után az elnök határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja, vagy elnapolja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás, s a jelenlévők nevének rögzítése útján történik.
2. A képviselő-testület a döntéseit – a (3) bekezdés szerinti kivétellel - egyszerű szótöbbséggel, - az ülésen jelenlevő képviselők több mint felének – „igen” szavazatával hozza
3. Minősített többség szükséges az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott kérdésekben hozott döntésekhez.
4. A minősített többséggel hozott döntéshez a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges
29. § [A szavazás módja]
1. A szavazás úgy történik, hogy az ülésen jelen lévő képviselő kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, titkos szavazás esetén a szavazólapot saját kezűleg kitölti, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik.
2. A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.
3. A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.
4. A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.
30. § [Nyílt szavazás]
1. A nyílt szavazás a polgármester által kihirdetett, illetve elrendelt döntés szerint vagy kézfelemeléssel, vagy név szerint történik.
2. Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, a polgármester köteles a szavazatokat megszámlálni. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.
3. A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
31. § [.]
1. Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
2. Ha a jelen lévő képviselők közül legalább ketten írásban kérik, név szerinti szavazást kell tartani.
3.14 A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők felállva "igen", "nem", "tartózkodtam" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
4. Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.
5. Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.
32. § [Titkos szavazás]
1. A titkos szavazást a Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le.
2. A titkos szavazás szavazólappal történik.
3. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja.
4. A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
5. A bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
1a. a szavazás helyét és napját,
1b. a szavazás kezdetét és végét,
1c. a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
1d. a szavazás során felmerült körülményeket,
1e. a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat,
1f. a szavazás eredményét.
6. A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.
7. A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.
33. § [A képviselő-testület döntései]
1. A képviselő-testület döntései:
önkormányzati rendeletek,
képviselő-testületi határozatok,
határozathozatal nélküli tudomásulvétel, egyetértés.
A képviselő-testület rendelettervezeteinek előterjesztési rendjére, az előterjesztések rendjéről szóló 1. számú mellékletet kell alkalmazni.
34. § [A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyve]
1. A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
2. A jegyzőkönyv tartalmazza:
1. az ülés helyét, időpontját;
2. a megjelent képviselők nevét;
3. az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét;
4. az ülés megnyitásának időpontját;
5. az elfogadott napirendet;
6. napirendi pontonként az előadó és a felszólaló nevét, a kérdések és a hozzászólások lényegét, illetve kérelemre a szó szerint elhangzottakat;
7. a szavazás számszerű eredményét és a döntés szövegét, továbbá külön indítványra a kisebbségi véleményt;
8. a polgármester esetleges intézkedéseit;
9.15 a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit;
10. az ülésen történt fontosabb eseményeket;
11. az interpellációt;
12. az ülés bezárásának idejét;
13. a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés időpontját és a jelen lévő képviselők névsorát.
3. Ha a képviselő indokolással kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.
4. A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
35. § [A jegyzőkönyv elkészítése]
1.16 A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
2. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
3. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Tolna Megyei Kormányhivatalnak a külön jogszabályban meghatározott módon.
4. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
36. § [A jegyzőkönyvbe betekintés szabályai]
A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek az ülések előterjesztéseibe és a jegyzőkönyvbe. Ennek feltételeiről a Hivatalnak gondoskodnia kell.
A KÖZMEGHALLGATÁS ÉS A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE
37. § [Közmeghallgatás]
1. A képviselő-testület évente legalább egyszer - a munkaterv szerint - előre meghirdetett közmeghallgatást tart.17
2. A közmeghallgatás időpontját legalább nyolc nappal korábban közhírré tétel útján ki kell hirdetni.
3. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
4. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a képviselő-testület döntése alapján az általa megválasztott háromtagú ideiglenes bizottságnak, illetve a Hivatalnak meg kell vizsgálnia.
5. A kérdést a bizottság, illetve a Hivatal 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek.
6. A közmeghallgatásra egyebekben a testületi ülésre vonatkozó általános szabályok az irányadóak.
38. § [Lakossági fórum]
1. A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
2. A lakossági fórum meghirdetésére, lebonyolítására a közmeghallgatás szabályai alkalmazandók.
38/A. § [.]
1. A képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tartanak. A részvétel lehetőségéről a választók a hivatal hirdetőtábláján, és a település honlapján tájékozódhatnak.
2. A képviselői fogadóórákon az elhangzott közérdekű bejelentésekről, javaslatokról a képviselő feljegyzést készít. A feljegyzés alapján a szükséges intézkedések megtételéről a jegyző gondoskodik.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI
39. §18 [A képviselő jogai és kötelezettségei]
A képviselők névjegyzékének nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. (1. számú függelék)
40. § [.]
1. A képviselő jogai:
a. részt vehet a képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében;
b. kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben
c. megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
d. a Hivataltól igényelheti a munkájához szükséges tájékoztatást, iratbetekintést, valamint ügyviteli közreműködést, közérdekű ügyben kezdeményezheti a Hivatal intézkedését, melyre a hivatal tizenöt napon belül köteles érdemi választ adni;
e. tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottsági ülésen;
f. javaslatot tehet a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügyek megtárgyalására, amelyet a bizottság a legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és erre a képviselőt is meg kell hívni.
2. A képviselő köteles:
a. részt venni a képviselő-testület ülésén;
b. írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha az ülésen való részvételben akadályoztatva van;
c. a tudomására jutott szolgálati és hivatali, üzleti- és magántitkot megőrizni;
d. személyes érintettségét a napirendi pont vitájának megnyitása előtt bejelenteni;
e. részt venni – felkérés alapján – a döntések előkészítésében, vizsgálatok végzésében,
f. megbízólevelének átvételekor, illetve azt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni.
3. Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban az ülésről részben vagy egészben távol marad és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távol lévőnek minősül.
4. A képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. A képviselő-testület által megválasztott tanácsnokok névjegyzékét, valamint az általuk ellátandó feladatok felsorolását a függelék tartalmazza.
41. § [A képviselő díjazása]
1. A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak - törvény keretei között – külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapít meg.19
2. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő- testület a polgármester, bármely képviselő vagy a jegyző javaslata alapján legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
A bizottság jogállása és az állandó bizottság
42. § [.]
1. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
2. A bizottság működésének szabályait jelen Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
3. Az állandó bizottság általános feladatai:
a. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
b. a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve az előterjesztések véleményezését is;
c. előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket;
d. közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében;
e. feladatkörében ellenőrzi a Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját;
f. javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.
4.20 A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg. Az állandó bizottságot, maximális létszámát e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A bizottság elnöke és tagjai névjegyzékének naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. (2. számú függelék) Az állandó bizottság részletes feladat- és hatásköreit, a bizottságra a képviselő-testülettől átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
5. A képviselő-testület a bizottságra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
43. § [Ideiglenes bizottság]
1. A képviselő-testület indokolt esetben általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.
2. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.
3. Az ideiglenes bizottság feladata különösen:
1a. esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése;
1b. egyes rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése;
1c. társulási megállapodások előkészítése;
1d. d. vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.
4.21 Az ideiglenes bizottságokról és azok tagjairól a jegyző nyilvántartást vezet. (3. számú függelék)
44. § [A bizottságok szervezete és működési rendje]
1. A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.
2. A bizottság tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.
3. Bármelyik képviselő javaslatot tehet a képviselő-testületnek a bizottság elnöke és tagjai személyének megváltoztatására.
4. A bizottsági tagság megszűnik
a) a képviselői megbízatás lejártával, illetve a képviselői megbízatás megszűnésével,
b) felmentéssel,
c) femondással.
45. § [.]
A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén
46. § [A bizottság ülései]
1. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
2. Az elnök akadályoztatása esetén e feladatokat valamely tag látja el.
3. Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot:
a. a képviselő-testület határozatára
b. a polgármester indítványára;
c. a bizottsági tagok legalább felének indítványára.
4. Indokolt esetben a bizottság sürgősen is felvehet saját napirendjére előterjesztéseket.
5. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
47. § [.]
1. Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.
2. A képviselő javaslatát a bizottság a soron következő ülésen köteles megtárgyalni.
3. Bármely képviselő kezdeményezheti a képviselő-testületnél a bizottsági döntés felülvizsgálatát.
48. § [.]
1. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a megjelent bizottsági tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket, elkülönítve az átruházott hatáskörben hozott határozatokat.
2. A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület következő ülésén határoz.
3.22 A bizottság ülésére az írásos anyagok megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt is
49. § [Kizárás a bizottsági döntéshozatalból]
1. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy.
2. A személyes érintettséget a bizottság tagja köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, a bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
50. § [Hatályát vesztette.]
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER ÉS A JEGYZŐ 23
51. § [A polgármester]
1. A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A jegyző kezeli polgármester személyzeti anyagát, nyilvántartja a szabadságát.
2. A polgármester feladatát foglalkoztatási jogviszonyban, főállású polgármesterként látja el
3. A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. E hatáskörök jegyzékét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
4. A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
52. § [A polgármester feladatai]
1. A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
1a. segíti a képviselők munkáját;
1b. .összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;
1c. képviseli az önkormányzatot;
1d. az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja.
2. A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei:
a. kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását;
b. felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit;
c. a bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti;
3. A polgármester egyéb jogkörei:
a. a jegyző javaslatainak figyelembevételével – Bogyiszló község polgármesterével, a Hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban szabályozottak figyelembe vételével - meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
b. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;
c. a jegyző javaslatára – Bogyiszló község polgármesterével, a Hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban szabályozottak figyelembe vételével - előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
d. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
e. Bogyiszló község polgármesterével együtt gyakorolja a jegyző feletti munkáltatói jogkör körében a kinevezési és a felmentési jogkört, a döntéshez a két polgármester lakosságszám-arányos többségi döntése szükséges.
f. Bogyiszló község polgármesterével egyetértetésben meghatározza a Hivatal köztisztviselőinek azon körét, akik kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához, jutalmazásához egyetértése szükséges.”
53. § [Az alpolgármester]
1. A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
2. Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
54. § [A jegyző]
1. A jegyzőt Bogyiszló és Fácánkert községek polgármesterei nevezik ki. A döntéshez a polgármesterek lakosságszám-arányos többségi döntése szükséges.
2. A jegyző
a. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
b. gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében,
c. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
d. tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
e. jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
f. évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
g. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
h. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
i. dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
j. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
3. A jegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni, és ott a szükséges tájékoztatást megadni.
55. § [A HIVATAL]
1.24 A képviselő-testület – Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületével együtt – Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre. A hivatal létrehozásáról szóló megállapodás jelen szabályzat 5. számú függeléke.
2. A Hivatal ellátja az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, és közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
3. A képviselő-testület véleményezi a jegyzőnek a Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét tartalmazó javaslatát, melyről Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt. (6. számú függelék)
4. A Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
56. § [A költségvetés]
1. A képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és évenként költségvetéséről rendeletet alkot.
2. Amennyiben a költségvetés megtárgyalása két fordulóban történik, az első fordulóban a költségvetési irányelvek kerülnek a képviselő-testület elé, a második fordulóban a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a költségvetési rendelet tervezetének megtárgyalására kerül sor.25
3. A polgármester a zárszámadásról szóló rendelettervezetet a költségvetési évet követő négy hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé.
4. Hatályát vesztette.
57. § [Az önkormányzat vagyona]
Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.
58. § [ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK]
1. E rendelet 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.
2. A rendelet mellékletei az alábbiak:
a. az előterjesztések rendje és a rendeletalkotás általános szabályai; (1. számú melléklet)
b. a minősített szavazattöbbséget igénylő kérdések jegyzéke; (2. számú melléklet)
c. az állandó bizottság, maximális létszáma; (3. számú melléklet)
d. az állandó bizottság feladat- és hatásköre, a képviselő-testület által bizottságra átruházott hatáskörök jegyzéke; (4. számú melléklet)
e. a képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke; (5. számú melléklet)
f. a Hivatal belső szervezeti tagozódása, munkarendje, valamint az ügyfélfogadás rendje; (6. számú melléklet)
g. a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzéke; (7. számú melléklet
h. képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek (8. számú melléklet)
3.26 A rendelet függelékeinek karbantartásáról a jegyző gondoskodik.
4. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 4/1999. (II.15.) számú önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 8/2000. (III.06.), 3/2002. (III.01.), a 9/2002. (XI.15.) számú önkormányzati rendeletek.
1. melléklet
1. A képviselő-testületi előterjesztések a polgármesternél írásban nyújthatók be.
2. A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:
3. A képviselő-testület munkatervében szereplő előterjesztéseket lehetőség szerint a munkatervnek megfelelő időpontra kell elkészíteni.
a) a képviselők,
b) a polgármester és az alpolgármester,
c) a bizottság,
d) a jegyző.
4. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket az alábbiak figyelembevételével kell elkészíteni.
a) Az értékelő rész tartalmazza mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, melyek az ügyben megalapozott döntés hozatalához szükségesek. Ha az adott témakörben több megoldás lehetséges, azokat ismertetni kell. Amennyiben volt, utalni kell a tárgyra vonatkozó korábbi határozatokra és a végrehajtás tapasztalataira.
b) Az előterjesztésnek egyértelműen megfogalmazott és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető feladatokat, határidőket - a folyamatos határidő megjelölés lehetőség szerinti mellőzésével -, valamint a végrehajtásért felelőssel megjelölt határozati javaslatot kell tartalmazniuk.
c) A korábbi hasonló tárgyban hozott határozatok hatályon kívül helyezésére vagy érvényben tartására is javaslatot kell tenni.
d) Az előterjesztő felel a megfelelő színvonalú, tárgyalásra és döntésre alkalmas tervezet elkészítéséért.
e) Az előterjesztést véleményező álláspontját a testületi ülésen szóban ismerteti, vagy véleményét előzetesen írásban küldi meg.
8. Törvényességi koordináció
Az előterjesztéseket törvényességi szempontból egyeztetni kell a jegyzővel. A jegyző a kézirat alapján ellenőrzi, hogy az előterjesztés megfelel-e az e szabályokban előírt követelményeknek. Az ellenőrzés elsősorban a határozati javaslatok törvényességének ellenőrzésére terjed ki, továbbá arra is, hogy a képviselő-testületnek a kérdés eldöntésére van-e hatásköre, a határozati javaslat a hatályos jogszabályokkal összhangban van-e.
Abban az esetben, ha képviselő az előterjesztő, az e szabályokban foglaltak teljesítésében a Hivatal közreműködik, azokat nyilvántartja.
9. A képviselő-testület üléseinek előkészítése
A képviselő-testület üléseinek előkészítésével kapcsolatos szervezési és technikai feladatokat a jegyző irányításával a Hivatal látja el.
10. A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, a határozat meghozatala napjának megjelölésével kell nyilvántartani, utalva a képviselő-testületre is [pl. Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013. (II. 14.) számú képviselő-testületi határozata, rövidítve 1/2013. (II.14.) Kt. h.]. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat-hozatal időpontja.
1. Rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a képviselők,
b) a polgármester,
c) a bizottság,
d) a jegyző.
2. Az önkormányzati rendeletek tervezeteinek előkészítése a kezdeményező feladata.
3. A rendelettervezet formai követelményei:
Jelölését a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 1. melléklet 2.3.4. pontja szerint kell végezni. [Például Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II. 14.) önkormányzati rendelete a ...- ról. Rövidítve: 2/2013. (II. 14.) Kt. r. Az évszám után zárójelben szereplő dátum az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontja.]
Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
4. Az önkormányzati rendelet kihirdetése, nyilvántartása
a) Az önkormányzati rendeleteket a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés a kifüggesztés napján valósul meg.
b) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről a Hivatal útján a jegyző gondoskodik.
5. Az önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése, módosítása és kiegészítése
Az önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésére, módosítására vonatkozó eljárás értelemszerűen az I-II-III-IV. fejezetekben szabályozottak szerint történik, az alábbi eltéréssel: Az önkormányzati rendelet módosítására vonatkozó javaslatot úgy kell megszerkeszteni, hogy ebből egyértelműen kitűnjön, mely rendelkezés szorul módosításra.
2. melléklet
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
4. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
5. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
6. az önkormányzati képviselő kizárása, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapítása, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés,
7. zárt ülés elrendelése az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
3. melléklet
A képviselő-testület állandó bizottságai |
létszámuk |
|
1. |
Szavazatszámláló Bizottság |
3 fő |
4. melléklet
1. Általános feladatköre
1.1. |
Ellátja a képviselő-testület által átruházott egyes hatásköröket. |
||
1.2. |
Önkormányzati rendeletben kapott felhatalmazás alapján hatósági jogkört gyakorol. |
||
1.3 |
Továbbítja a közigazgatási (önkormányzati jogkörben hozott hatósági) határozat elleni bírósági felülvizsgálatot kérő keresetlevelet - az ügy irataival együtt - az illetékes bírósághoz a beérkezéstől számított nyolc napon belül, ha az első fokú közigazgatási határozatot átruházott hatáskör keretében hozta és határozatát a képviselő-testület fellebbezés alapján elbírálta. |
||
1.4 |
Minden bizottság évente egyidejűleg beszámol a képviselő-testületnek az átruházott feladat- és hatáskörének ellátásáról. |
||
1.5. |
Ellátja mindazon feladatköröket, melyeket a képviselő-testület számára meghatároz |
||
2. A képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatköre
2.1 |
Előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. |
2.2 |
Előkészíti feladatkörében a rendelet- és előterjesztés-tervezeteket, illetve véleményezi a mások által elkészített ilyen jellegű tervezeteket. |
2.3 |
Dönt a bizottsági tag bizottsági döntéshozatalból való kizárásáról. |
2.4 |
Feladatkörében ellenőrzi a Hivatalnak a testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. |
2.5 |
Kezdeményezheti a polgármester intézkedését, ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli. |
3. A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos feladatköre
3.1 |
Kezdeményezheti fegyelmi eljárás lefolytatását a polgármester ellen. |
1. Ellátja a polgármester, az alpolgármester és a képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát.
2. Tájékoztatja a képviselő-testületet a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás
eredményéről a soron következő ülésen.
3. Ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerinti összeférhetetlenséggel kapcsolatos bizottsági feladatokat.
3. Gyakorolja a polgármester, az alpolgármester és a képviselők tekintetében a
vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.
4. Előterjesztést készít a képviselő-testület részére a polgármester, illetve az alpolgármester tisztségének megszüntetése érdekében sorozatos törvénysértő tevékenységük, mulasztásuk miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén.
5. Lebonyolítja a titkos szavazást.
5. melléklet
I. ÁLTALÁNOS HATÁSKÖR
1. |
Engedélyezi az önkormányzati jelképek használatát. (11/2001. (VIII.31.) önkormányzati rendelet) |
II. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA
1. |
Ellátja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. 8. § (4) bekezdéséből eredő feladat- és hatásköröket. |
1991. évi IV. tv. (Fetv.) 8. § (4) |
III. HELYI VÍZGAZDÁLKODÁS
1. |
Közreműködik a vízbázisvédelmi feladatok ellátásában. |
2. |
Közreműködik a veszély megszüntetésében, víz vagy vízi létesítmény elszennyeződése esetén. |
IV. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS
1. |
Gondoskodik a közút tisztántartásával, továbbá az út síkossága elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról. |
1988. évi I. tv. (Ktv.) 34. § (5) |
|
2. |
Elhelyezhet és fenntarthat a közút melletti ingatlanon - a törvényben meghatározott feltételekkel - mozgatható hóvédművet, illetőleg műtárgyat és közúti jelzést. |
3. |
Kialakítja - ha jogszabály másként nem rendelkezik – a közút forgalmi rendjét. |
1988. évi I. tv. (Ktv.) 34. § (2) |
|
4. |
Felülvizsgálja - a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentős változása esetén, de legalább ötévenként - a forgalmi rendet, és ha szükséges, módosítja. |
1988. évi I. tv. (Ktv.) 34. § (2) |
V. KULTÚRA
1. |
Gondoskodik a kulturális intézmények továbbképzési, beiskolázási tervével kapcsolatos, fenntartóra vonatkozó feladatok ellátásáról, a központi normatív hozzájárulásra vonatkozó fenntartói igény benyújtásáról. |
1/2000. (I. 14.) NKÖM r. 4. § (4), 15. § |
|
VI. EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS, GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS, SPORT
1. |
A közegészségügyi feladatok körében biztosítja a közterületek tisztaságát, és a település rágcsálómentességét. |
1997. évi CLIV. tv. (Eütv.) 153. § (1) a) és b) |
|
2. |
Ellátja a nemzetközi sportkapcsolatokkal összefüggő feladatokat. |
2000. évi CXLV. tv. 60. § (1) e) |
|
3. |
Közreműködik a nemzeti és nemzetközi sport népszerűsítésében. |
2000. évi CXLV. tv. 60. § (1) g) |
4. |
Dönt az étkeztetés esetében a személyi térítési díj összegéről, ha a jogosult a díj összegét vitatja, vagy csökkentését, illetve elengedését kéri. |
1993. évi III. tv. (Szoctv.) 115. § (4) |
|
5. |
Megállapítja a személyi térítési díjat az étkeztetés esetében, ha az ellátásban részesülő havi jövedelméből azt nem tudja megfizetni. |
1993. évi III. tv. (Szoctv.) 117. § (3) |
|
6. |
Dönt a települési támogatás iránti kérelmekről. |
1993. évi III. tv. és a helyi önkormányzati rendelet |
7. |
Ingyenes ellátásban részesíti a jogosultat étkeztetés esetén, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik. |
||
1997. évi XXXI. tv. 147. § (3) |
|||
8. |
Dönt a személyi térítési díj összegéről, ha a jogosult a díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, elengedését kéri. |
||
133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) |
|||
188/1999. (XII. 16.) Korm. rend. 3. §, 5. §, 8. § |
|||
1. Az arra rászorulónak - tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére – települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosít, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. |
1993. évi III. törvény 7. § (1) |
||
VII. PÉNZÜGYI IGAZGATÁS
1. |
Dönt a képviselő-testület által meghatározott értékhatár alatti hitelfelvételről. |
VIII. HELYI ADÓK
1. |
Évenként tájékoztatja a település lakosságát a beszedett adó összegéről. |
1991. évi XX. tv. (Htv.) 138. § (3) h) |
IX. VAGYONGAZDÁLKODÁS
1. |
Gondoskodik a forgalomképtelen vagyonnak a tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról, továbbá ilyen vagyon megszerzéséről. |
2. |
Gondoskodik a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról. A hatáskör gyakorlása különösen bérleti szerződések, használatra, illetve használati jogra vonatkozó megállapodások és reklámjog biztosítására irányuló megállapodások, valamint a telekrendezési eljárás végrehajtását szolgáló megállapodások megkötését foglalja magában. |
3. |
Dönt az önkormányzat tekintetében a mindenkori költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelésről való lemondásról. |
X. BELÜGYI IGAZGATÁS
3. |
Gondoskodik - külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően - a közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátásáról. |
1991. évi XX. tv. (Htv.) 21. § |
XI. GAZDÁLKODÁS - ÖNKORMÁNYZATI JOGOK VÉDELME
1. |
Az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben a hatáskörrel rendelkező szerv vezetőjéhez fordulhat. |
2. |
Dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével. |
XII. HELYISÉGGAZDÁLKODÁSBÓL EREDŐ HATÁSKÖR
1. |
Gyakorolja – az önkormányzati rendeletben szabályozott esetekben és feltételekkel - az Önkormányzat tulajdonában levő nem lakás céljára szolgáló helyiségek felett a tulajdonosi jogokat. |
XIII. EGYÉB HATÁSKÖRÖK
1. |
Dönt a közterület-használat tárgyában. |
XVII. A BERUHÁZÁSI, FELÚJÍTÁSI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS HATÁSKÖRÖK
1. Dönt a szükséges beruházási vagy felújítási munkálatok elvégzéséről hadiállapot, rendkívüli állapot, szükségállapot idején, illetve az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot idején, illetve az állampolgárok életét vagy egészségét, a lakosság jelentős dologi értékeit, alapvető ellátását, avagy a környezetet veszélyeztető vagy károsító állapot idején azzal, hogy ezen állapot elmúltát követően tevékenységéről köteles beszámolni Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének. |
6. melléklet
7. melléklet
3. § (1), (2) d) pont jegyző évenként
3. § (1) c) d) e) pont gazdasági vezető évenként
3. § (1) c) d) e) pont gazdálkodási ügyintézők évenként
3. § (1) c) e) pont pénzügyi ügyintéző, pénztáros kétévenként
3. § (1) a) pont adóigazgatási ügyintéző ötévenként
7/A. számú melléklet [1] [2]
(Fácánkert Község Önkormányzatánál az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a alapján vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettséggel járó egyéb munkakörök, tisztségek az alábbiak
a)Önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjai;
b)Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda intézményvezetője;
c)többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezető igazgatói, felügyelő bizottsági tagjai;
d)Fácánkert Községért Közalapítvány kuratóriumi tagjai.
Az ifjúsági referens a törvény 3. § (3) ea) ec) ed) pontjai alapján évenként tesz vagyonnyilatkozatot. A megállapodás alapján Fácánkert és Sióagárd Község Önkormányzat által közösen, közalkalmazottként foglalkoztatott ifjúsági referens vagyonnyilatkozatának őrzéséért a körjegyző felel.
Az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozatának őrzésére az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezető igazgatói, felügyelő bizottsági tagjai vagyonnyilatkozatát a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában meghatározottak szerint, az önkormányzat által alapított közalapítvány kuratóriumi tagjai vagyonnyilatkozatát pedig a közalapítvány alapszabályában meghatározottak szerint kell őrizni.
[1] Beiktatta a 14/2008 (X.10.) számú Ör. Hatályba lépett: 2008. október 10-én
[2] Hatályon kívül helyezet az 1/2013. (I.23.) önkormányzati rendelet, Hatálytalan: 2013. január 23.
[3] A rendelet kihirdetésekor az önkormányzati bizottságoknak nincs nem képviselő tagja.
[4] Az intézményvezető vagyonnyilatkozatat-tételére az intézmény székhelytelepülésének, Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által szabályozottak szerint kerül sor.
8. melléklet
9. melléklet
1. függelék a 6. melléklethez
hétfőtől-csütörtökig: |
7.30-16.00 óráig |
pénteken: |
7.30-13.30 óráig |
hétfő, szerda és csütörtök |
8.00 - 12.00 és 13.30 – 16.00 óra |
pénteken |
8.00 órától 12.00 óráig |
Az 1/B. § 1. bekezdés a) pontja a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 1/C. § 3. bekezdése a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § 2. bekezdése a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § 1. bekezdése a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § 2. bekezdés d) pontja a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § 1. bekezdése a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § 1. bekezdése a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § 3. bekezdése a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdése a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § 1. bekezdése a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § 4. bekezdése a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § 3. bekezdése a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § 2. bekezdés 9. pontja a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § 1. bekezdése a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
.
A 42. § 4. bekezdése a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § 4. bekezdése a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § 3. bekezdése a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
.
Az 55. § 1. bekezdése a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 22. §-ával megállapított szöveg.
Az 58. § 3. bekezdése a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 23. §-ával megállapított szöveg.
A 7. melléklet cím szövege a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. melléklet 1. függelék címe a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. melléklet 1. függelék cím szövege a Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.