Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdésben foglalt feladatkörében eljárva, a Tolna Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész; a kulturális örökség védelméért felelős miniszter; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el.

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1.A rendelet célja

1. A rendelet célja Fácánkert településképére jellemző elemek meghatározása és védelmük módjának és eszközeinek elrendelése.

2.A rendelet hatálya, mellékletei

1. (1)  Jelen rendelet hatálya Fácánkert közigazgatási területére terjed ki.
   1. Az (1) bekezdésben meghatározott területen építési telket kialakítani, azon építési tevékenységet folytatni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, a Község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.
   2. Jelen szabályzat az alábbi melléklettel együtt érvényes:
      1. 1. melléklet: Helyi értékvédelmi kataszter
      2. 2. melléklet: Kérelem
      3. 3. melléklet: Településképvédelmi terület lehatárolása

Második Rész

Településképi követelmények

I. Fejezet

A község egész területére vonatkozó szabályok

3.A közüzemi vezetékek elhelyezésének szabályai

1. (1)  Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhetők el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a tájképvédelmi területen, régészeti lelőhely területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében. 
   1. Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
   2. Beépítésre nem szánt területeken - általános mezőgazdasági terület kivételével - új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak egyéb hasznosítással összekötve (kilátó, vendéglátóhely, erdei pihenő, mezőgazdasági gazdasági építmény, stb) létesíthető.
   3. Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
   4. Belterületen új beépítésre szánt területet ellátó elektromos és hírközlési hálózatotat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
   5. A föld feletti vezetésű meglevő gyengeáramú, és középfeszültségű erősáramú hálózatok esetén, új elektronikus hírközlési hálózatot a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
   6. Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
   7. Gázvezeték, gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

      
      

4. Reklámok elhelyezésének szabályai

4. §   (1)   Külterületen 4 m2-t meghaladó területű, belterületen 1 m2-t meghaladó területű reklám célú homlokzatfestés, reklámfelület, reklámhordozó közterületen nem helyezhető el.

(2)   A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás céljából a belterületen is lehet 4 m2-t nem meghaladó reklámfelületet elhelyezni.

(3)   Reklám célú homlokzatfestés, reklámfelület, reklámhordozó tájképvédelmi területen, régészeti lelőhely területen, ökológiai hálózat területén, NATURA 2000 területen, településképvédelmi területen, és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében nem helyezhető el.

(4)   Az épületben található gazdasági tevékenység cégére, valamint a tevékenységet, vagy céget reklámozó szöveg az épületen, vagy a kerítésen elhelyezhető.

(5)   Buszpályaudvar, buszmegálló, vasútállomás épületén és területén a céget, vagy a cég tevékenységét bemutató reklámok elhelyezhetők. Egyéb ezzel össze nem függő reklám nem.

(6)   Az építkezést takaró reklámhálón csak az ott folyó tevékenységet, az ott felhasznált anyagokat és az ott dolgozó cégeket lehet reklámozni.

(7)   Az önkormányzat illetékességi területén 10 db reklámhordozó helyezhető el. Kialakításukat az önkormányzati főépítésszel konzultálva kell kialakítani és településképí bejelentési eljárásban kell megszerezni a telepítéshez való hozzájárulást.

5.  A község egészére vonatkozó szabályok

5. §    (1) Az utcára néző épület festése nem lehet égszínkék, paprikapiros, vagy bármely szín neon változata.

          (2)   Az utcára néző épületen nem jelenhet meg fém hullámlemez, bitumenes zsindely, kék cserép, nem szabályos kontúrú kőlapburkolat.

          (3)   A sajátos építményeknél, műtárgyaknál használt anyagokaknak bírni kell az igénybevételt, ellen kel állni a rosszindulatu rongálásnak, és esztétikusnak kell lennie.

6.  Településképi szempontból meghatározó terület lehatárolása és az ott alkalmazandó szabályok

6. §           A településre jellemző településkép védelme érdekében településképi szempontból meghatározó terület került kialakításra a 3. mellékletben jelölt határok között.

7. §           A településképi szempontból meghatározó területen épületek felújítása, átalakítása, bővítése során, vagy új épület létesítése esetén a más jogszabályban meghatározott szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.

1. Nem helyezhető el az épület homlokzatán égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés kültéri egysége.
2. A tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.
3. Az épület tömegének és a tetőhajlásszögének illeszkedni kell a védett épületekhez.

.

II. Fejezet

Az építészeti örökség helyi védelme

7.  A védelem tárgya, fokozatai

8. §    (1) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt a rendelet 1. melléklete védendőnek minősít.

          (2)   A településképi védelem alá helyezést és a védelem megszűntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezéshez  építészeti szakvéleményt kell csatolni. A képviselő testület a települési főépítész előterjesztése alapján jelen rendelet módosításával fogahatja el a kezdeményezést.

(3) A helyi védelemnek két fokozata van.

1. A H1 jelű védelem az épület teljes külső megjelenésére terjed ki,
2. A H2 jelű védelem csak az épület valamely megnevezett részértékére vonatkozik.

8.A védett épületekre vonatkozó építési szabályok

9. §    (1)   A helyi értékvédelem alatt álló épületek felújítása, átalakítása, bővítése során a más jogszabályban meghatározott szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.

1. Nem helyezhető el az utcai homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés kültéri egysége.
2. Nem létesíthető fém kémény.
3. Közterületről látható oldalon tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.
4. Védett épület bővítése esetén a bővítmény tetőhajlásszögének és homlokzati anyaghasználatának illeszkedni kell a védett épületrészhez.
5. A helyi védettség alá vont épületek rontott homlokzata esetén az alábbi javítások válhatnak szükségessé:
   1. megfelelő homlokzati anyaghasználat,
   2. tagozatok, eredeti arányú nyílászárók visszaállítása,
   3. a homlokzatok, tetők rosszul átépített részeinek visszaállítása,
   4. a fő tömeghez szervetlenül kapcsolódó toldalékok elbontása, vagy építészeti egységet eredményező átépítése,
6. A védelem nem akadályozza az épület belső átalakítását, korszerűsítését és a meglévő épülethez illeszkedő bővítését.

   
   

9. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása

10.§          A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

1. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
2. A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

11.§   (1)   A 6. § szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha

1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
2. a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

(2)  Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, a településképi bejelentési eljárás szabályait megsértve, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

III. Fejezet

A településkép védelem érvényesítési eszközei

10. A településkép-védelem eszközei

12.§            A településkép védelem célját szolgálja

a) a településképi szakmai konzultáció,

b) a településképi véleményezési eljárás,

c) a településképi bejelentési eljárás,

d) a településképi kötelezés.

11. A településképi szakmai konzultáció

13.§            A közhasználatú épületeken építési engedély kérelmi kötelezettséggel terhelt és a bejelentési kötelezettséggel terhelt, tevékenységek esetén az önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről szakmai konzultációt biztosít

12. A településképi véleményezés

14.§   (1)     Véleményezésre az építészeti örökség helyi védelme alatt álló épületek és a közhasználatú épületek engedélyköteles terveit kell benyújtani.

(2)     A polgármester a településképi véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

13. A településképi bejelentés

15.§   (1)     Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a helyi védelem alatt álló épületeken alábbi építési engedélyhez nem kötött tevékenységekhez

       az épület közterületről feltáruló homlokzata, annak színezése, tetőhéjalás megjelenésének megváltoztatása,

 (2)    A polgármester a településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

14. A településképi kötelezés

16.§   (1)     A polgármester a jelen rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegőjével szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2)     Indokolt esetben a településképi követelmények megszegése vagy nem teljesítése esetén a magatartás elkövetőjével szemben a településképet rontó megoldás súlyosságától függően 30.000 Ft-tól 200.000 Ft-ig terjedő bírságot szab ki.

(3)     Az (1) bekezdés szerint jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

17. §  (1)   E rendelet az elfogadástól számított 15. napon lép hatályba.

         (2)   Rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.