Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (XII. 4.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 12. 06Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (XII. 4.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Fácánkert Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
a) székhelye 7136 Fácánkert, Árpád utca 12.
b) illetékességi területe: Fácánkert község közigazgatási területe
c) törzskönyvi azonosító száma: 417930
(2) Az Önkormányzat jogi személy, az Önkormányzatot a polgármester képviseli.
(3) Önkormányzati döntést:
a) Képviselő-testület,
b) helyi népszavazás,
c) törvény felhatalmazása alapján polgármester,
d) képviselő-testület felhatalmazás alapján (átruházott hatáskörben)
da) a polgármester,
db) a képviselő-testület bizottsága,
dc) önkormányzati társulása,
dd) jegyző
hozhat.
2. Képviselő-testület
2. § (1) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)
(2) A képviselő-testület létszáma – a polgármesterrel együtt – 5 fő. A képviselők névsorát az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a bizottságok, a jegyző, a Közös Önkormányzati Hivatal és a társulások.
(4) A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri szabályokat, szervezeti és működési előírásokat a hatályos jogszabályokban és az e rendeletben foglaltak együttes figyelembevételével kell alkalmazni.
3. Hivatal
3. § (1) Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84-85. §-a alapján közös önkormányzati hivatalt hozott létre Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel.
(2) A Hivatal székhelye 7130 Tolna, Hősök tere 1., telephelye: Fácánkerti Kirendeltség 7136 Fácánkert, Árpád u. 12.
(3) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, Ügyrendjét a jegyző és a polgármesterek együttes utasításban adják ki.
(4) A képviselő-testület tárgyév július 1. napját, mint köztisztviselői napot munkaszüneti nappá nyilvánítja a Hivatal köztisztviselői részére.
4. Intézmény, társulások,alapítvány, testvértelepülés
4. § Az Önkormányzat az Mötv. 13. § (1) bekezdés 6. pontja, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján az óvodai ellátást Bogyiszló Község Önkormányzatával kötött feladat-ellátási megállapodás alapján a Bogyiszlói Kistarisznya Óvoda és Mini Bölcsőde Fácánkert telephelyén biztosítja.
5. § (1) Az Önkormányzat részvételével működő társulások:
a) Tolna és környéke Szociális Alapszolgáltatási és Gyermekjóléti Társulása. A társulás által fenntartott intézmény: Családsegítő Központ 7130 Tolna, Bajcsy-Zs. u. 96.
b) Önkormányzati Társulás Bogyiszló-Tolna-Fácánkert Ivóvízbázis-védelmének fejlesztéséért
c) Önkormányzati Társulás a Sió-völgyi Nagytérség Települési Szilárdhulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására
d) Tolna, Fadd, Fácánkert, Bogyiszló, Dunaszentgyörgy, Gerjen települések „Szennyvíztisztító-telep fejlesztése” tárgyú pályázat megvalósítására létrehozott Önkormányzati Társulása
(2) Az Önkormányzat által alapított alapítvány: Fácánkert Községért Közalapítvány
(3) Az Önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot létesített Románia – Erdély: Ozun községhez tartozó Szentivánlaborfalva településsel.
5. Önkormányzati jelképek
6. § (1) Az Önkormányzat jelképe: a címer, a zászló és a díszpecsét. A jelképekről és a használatukról külön rendelet szól.
(2) Az önkormányzat minden év augusztus 19-ét, valamint 20-át – az állami ünnep méltóságát tiszteletben tartva – községi ünnepnappá nyilvánítja.
6. Értelmező rendelkezések
7. § A rendelet alkalmazásában:
a) A képviselő-testület határozatképessége: legalább 3 képviselő jelenléte esetén határozatképes.
b) A képviselő-testület egyszerű szótöbbsége: a határozatképes képviselő-testületi ülés jelenlévő tagjainak egynemű szavazata.
c) A képviselő-testület minősített szótöbbsége: a megválasztott képviselők több, mint felének (legalább 3 fő) egynemű szavazata.
d) Tisztségviselők: a polgármester és az alpolgármester.
e) Önálló képviselői indítvány: mindazon munkatervbe fel nem vett képviselői előterjesztés, amely az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását indítványozza.
f) Jegyzőkönyv: Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott elemeket tartalmazó közokirat, amely pontosan tükrözi a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén történteket, de nem szószerinti leirata az ülésről készült hangfelvételnek.
g) Jegyzőkönyvi kivonat: a jegyzőkönyv alapján készített, a képviselő-testület vagy a bizottság határozatait és a képviselő-testületi vagy bizottsági tagok kérdéseit tartalmazó dokumentum.
h) Önkormányzati érdek: az önkormányzati célok és feladatok megvalósítását, valamint az önkormányzat károsodástól való megóvását és vagyonának védelmét szolgáló érdek.
i) Akadályoztatás: abban az esetben áll fenn, ha az érintett személyt valamely körülmény (szabadság, betegség, kiküldetés vagy egyéb ok) gátolja abban, hogy a képviselői, bizottsági tagi munkában részt vegyen és ezáltal az önkormányzati igazgatásra érvényes jogszabályokban meghatározott jogait és kötelezettségeit nem gyakorolja vagy nem tudja gyakorolni.
j) Tartós akadályoztatás: 30 napot meghaladó betegség, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, büntető- vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.
Az Önkormányzat feladat- és hatásköre
7. Kötelező feladat- és hatáskör
8. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatásköröket a Mötv. 10-17. §-ai rögzítik, míg a teljes hatásköri jegyzéket a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által kiadott központi hatásköri jegyzék tartalmazza.
(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.
8. Önkéntes feladatvállalás
9. § (1) A Önkormányzat – a törvény keretei között – szabadon vállalhat közfeladatokat, amelyek:
a) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, és
b) amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, és
c) ellátásához a szükséges feltételekkel rendelkezik.
(2) A közfeladat önkéntes vállalása, illetve megszüntetése előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, mely során a jegyző a közfeladat vállalásával kapcsolatos előterjesztést előkészíti a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
9. Hatáskör átruházás
10. § (1) Az Önkormányzat feladat-és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A Képviselő-testület hatásköreit az Mötv. 42. §-ban meghatározott át nem ruházható hatáskörök kivételével a szerveire ruházhatja át.
(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskör címzettje a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámol.
(4) Az átruházott hatáskörök gyakorlására a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. A polgármester és a bizottság törvényben megállapított hatáskörét a képviselő-testület nem vonhatja el és nem korlátozhatja.
(5) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a hatáskör címzettjének megjelölésével a 3. melléklet tartalmazza.
A Képviselő-testület működése
10. A Képviselő-testület ülései
11. § (1) A képviselő-testület üléseinek típusai:
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés,
d) ünnepi ülés,
e) közmeghallgatás
(2) Az alakuló ülés összehívásának időpontjáról és módjáról az Mötv. 43. §-a rendelkezik. A rendes ülésre a munkatervben ütemezett módon és időben kerül sor. Minden más ülés rendkívüli ülésnek minősül. Ünnepi ülés tartására ünnepi alkalmakkor kerülhet sor. A képviselő-testület munkaterve szerint minden évben közmeghallgatást tart.
(3) A képviselő-testület – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a Hivatal Fácánkerti telephelyének hivatalos helyiségében ülésezik.
(4) Amennyiben az ülés szerinti napirend azt indokolja – ha a kép- és hangfelvétel és a jegyzőkönyvkészítés feltételei biztosítottak –, valamint ünnepi ülés, közmeghallgatás esetén, a képviselő-testület ülése megtartható a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő helyszínen.
11. Rendes ülés
12. § A képviselő-testület a munkaterv szerint – rendszerint minden hónap harmadik szerdáján – évente legalább 6 alkalommal - rendes ülést tart.
13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a polgármester hatáskörét a társadalmi megbízatású alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és a társadalmi megbízatású alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök hívja össze.
(2) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és idejét,
b) a javasolt napirendi pontokat, az előadó nevét, a napirendi pontot véleményező bizottságok megnevezését,
c) mellékletként az előterjesztéseket.
(3) A képviselők részére a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket elektronikus úton kell kézbesíteni e-mail címükre.
(4) A tanácskozási joggal meghívottak részére – a jegyző kivételével - a meghívót és a napirendhez tartozó írásbeli előterjesztést elektronikus úton kell kézbesíteni. A jegyző részére a meghívót és valamennyi írásbeli előterjesztést elektronikus úton kell kézbesíteni.
(5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és főbb napirendi pontjairól tájékoztatni kell a lakosságot a www.facankert.hu oldalon.
14. § (1) A meghívót úgy kell kiadni, hogy azt a képviselők az alakuló és rendes ülést megelőző öt nappal megkapják.
(2) Az ülésre meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt tanácskozási joggal,
c) a napirend tárgya szerinti illetékes szerv vezetőjét vagy képviselőjét tanácskozási joggal,
d) mindazokat, akiknek a jelenlétét a napirend tárgyalásánál a polgármester szükségesnek tartja.
12. Rendkívüli ülés
15. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, szükség szerinti időpontban tart rendkívüli ülést.
(2) Rendkívüli ülés tartását indítványozhatja az Mötv. 44. §-a szerint a polgármester, a képviselők ¼-e, a bizottság, a kormányhivatal vezetője a képviselő-testületi ülés összehívása indokának és napirendi pontjának megjelölésével.
(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak a rendkívüli ülés összehívására okot adó napirendi pontokat tartalmazhatja, az ülésen új napirendi pont nem vehető fel.
(4) Rendkívüli ülés esetén az előterjesztések kézbesítésének és előkészítésének általános szabályaitól el lehet térni. Amennyiben katasztrófahelyzet fennállása vagy pályázati határidő rövid időn belüli lejárta indokolja, a polgármester telefonon történő értesítéssel 24 órán belüli időpontra is összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését.
13. Gazdasági program, munkaterv
16. § (1) A képviselő-testület fejlesztési elképzeléseit, célkitűzéseit a választási ciklus időtartamára szóló gazdasági programban foglalja össze.
(2) A gazdasági program összeállítása a polgármester feladata az Mötv. 116. § (5) bekezdésébe foglalt határidő figyelembevételével.
17. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a gazdasági program végrehajtását célzó munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét a polgármester, a jegyző véleményének kikérésével, állítja össze és legkésőbb tárgyév első ülésére a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a képviselő-testületi ülések időpontjait, napirendjét,
b) a napirendek előadóit,
c) az előterjesztések elkészítésének határidejét,
d) a közmeghallgatás tervezett időpontját,
14. Képviselő-testületi ülések nyilvánossága
18. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az állampolgárok az üléseken – zárt ülés kivételével – megjelenhetnek, a képviselő-testület munkájának megzavarása nélkül.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben.
(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben, ha azt a polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, a jelenlévő képviselők több, mint fele kezdeményezi.
(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
15. Határozatképesség
19. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, majd kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. Ha a képviselő-testület határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.
(2) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a képviselő-testületnek.
(3) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(4) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő rendes ülésen elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
16. A napirend elfogadása
20. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről – a kiküldött meghívót alapul véve – a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A polgármester, a képviselők, valamint a jegyző kezdeményezhetik valamely napirendi pont napirendről történő levételét, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezők javaslatukat röviden megindokolhatják.
(3) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészítheti, az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételét javasolhatja. A képviselő-testületi ülésen kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, a polgármester külön indokolása alapján kerülhet sor, ha a képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza. Az ülésen kiosztott anyagok tárgyalására rövid olvasási szünet elrendelése után kerülhet sor.
(4) A képviselő-testület a napirendek sorrendjéről, az esetleges sürgősségi indítvány, a módosító indítvány, illetve az eredeti napirendekre vonatkozó javaslatok szavazásra bocsátásával dönt.
(5) Nem kerülhet a képviselő-testületi ülésen kiosztásra:
a) a munkatervben meghatározott feladatokkal kapcsolatos előterjesztés,
b) 1 millió Ft-ot meghaladó mértékű költségvetési előirányzat átcsoportosítását vagy költségvetés módosítását eredményező javaslat,
c) intézmény, gazdasági társaság alapítása, átszervezése, megszüntetése, alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítása,
d) alapítványhoz való csatlakozás ügyében készített előterjesztés,
e) önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés,
f) önkormányzati pénzeszköz, illetve vagyon átadásáról, vagyon elidegenítéséről szóló javaslat,
g) rendeletalkotás, vagy módosítás,
h) a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt kinevezésre, választásra, megbízásra, visszahívásra vonatkozó előterjesztés.
17. A képviselő-testületi ülés tanácskozási rendje
21. § (1) Első napirendi pontként a polgármester beszámol a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, valamint az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról készítendő beszámolóról a 4. melléklet rendelkezik.
(2) A napirend tárgyalásakor elsőként a napirend előadóját illeti a szó.
(3) A vitát megelőzően az előadóhoz kérdezőnként egy alkalommal kérdést, illetve kérdéseket lehet intézni, melyre még a vitát megelőzően válaszolni kell.
(4) A vita során a jelentkezések sorrendjében kell szót adni. Bármikor szót kérhet az előterjesztő, bármelyik képviselő ügyrendi kérdésben és a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(5) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, mely a képviselő-testület munkájával, az ülések lefolytatásával kapcsolatos eljárási kérdésben hangzik el. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt.
(6) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. A vitát lezárni csak akkor lehet, ha minden felszólalásra jelentkezőnek lehetősége volt véleményének elmondására. Az ismételt felszólalás időtartama – legfeljebb egy alkalommal – maximum 2 perc.
(7) A napirend előterjesztője, a polgármester, a képviselők legalább ¼-e a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel határoz. A vita lezárására akkor kerülhet sor, ha – jelzésének megfelelően – minden képviselő szót kapott.
(8) A nem tanácskozási joggal meghívottak csak a képviselő-testület engedélye és – az érintett jelzését követően vita nélküli egyszerű szótöbbséggel hozott – határozata alapján szólalhatnak fel.
(9) A polgármester az ülés alatt bármikor szünetet rendelhet el.
22. § (1) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.
(2) A képviselőt, illetve a tanácskozási joggal résztvevő személyt, más meghívottat, jelenlévő választópolgárt, ha magatartásával sérti a tanácskozás rendjét, a polgármester:
a) figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő módon nyilatkozik,
b) rendreutasítja, ha az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
c) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után – a képviselőket kivéve – a terem elhagyására kötelezheti.
18. Döntéshozatali eljárás
23. § (1) A polgármester, miután lezárta a vitát, összefoglalja az abban elhangzottakat, majd az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként teszi fel szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító, kiegészítő javaslatok, majd az eredeti javaslat kerül megszavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.
(2) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A határozati javaslatról a képviselők „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) A javaslat elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.
(4) Minősített többség szükséges az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16. pontjában, továbbá az Mötv. 50. §-ban foglalt, valamint az alábbi ügyekről történő döntéshez:
a) a gazdasági program,
b) a településrendezési tervek jóváhagyása,
c) hitelfelvétel,
d) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságba történő belépés, gazdasági társaság üzletrészének átruházása, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezése,
e) alapítványi forrás átadása, átvétele,
f) helyi népszavazás kiírása, ha az nem kötelező,
g) közterület elnevezése,
h) a törvény által önkormányzati hatáskörbe utalt választás esetén a felmentés, kinevezés és vezetői megbízás visszavonása,
i) fegyelmi eljárás megindítása,
j) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása,
k) titkos szavazás elrendelése és ezen felül a hatályos jogszabályokban meghatározott más esetekben.
19. Név szerinti és titkos szavazás
24. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt
a) törvény írja elő,
b) a képviselők ¼-e indítványozza, vagy
c) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához.
(2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester a jelenléti ív szerinti sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A polgármester utoljára szavaz, majd az eredményt a szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg. A szavazásról készült névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
25. § (1) Titkos szavazás elrendelésére a rendelet 18. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott esetekben van lehetőség.
(2) Amennyiben a titkos szavazás nem kötelező, úgy arra bármely képviselő tehet indítványt, amelyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A titkos szavazás lebonyolítására az Ügyrendi Bizottság rendelkezik hatáskörrel. A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik, a szavazólapot az önkormányzat hivatalos pecsétjével kell ellátni.
(4) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre lehet úgy, hogy a jelölt neve mellé tollal két egymást metsző vonalat kell tenni.
(5) Érvénytelen a szavazat, ha
a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le,
b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,
c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire szavazott,
d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét jelöli meg a szavazólapon.
(6) Az Ügyrendi Bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során:
a) ismerteti a szavazás módját és előkészíti a szavazólapokat,
b) ellenőrzi a szavazólapok elhelyezésére szolgáló urnát, majd azt lezárja,
c) meggyőződik arról, hogy a szavazólapok száma megegyezik a szavazásra jogosultak számával,
d) a szavazólapok névjegyzéken történő átadását a képviselők névjegyzékén jelöli,
e) megállapítja a titkos szavazás eredményét,
f) a szavazásról jegyzőkönyvet készít, melyet a bizottság tagjai írnak alá,
g) a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek.
20. Kizárás a döntéshozatalból
26. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról való döntést határozattal kell meghozni. A kizárásra egyebekben az Mötv. 49. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.
(2) A képviselői személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a meghozott önkormányzati határozat végrehajtását fel kell függeszteni és az ügyet az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni úgy, hogy a mulasztó képviselő az ügyben szükségessé vált új döntéshozatalban, az előterjesztés megismételt tárgyalásában nem vehet részt.
A Képviselő-testület döntései
27. § (1) A képviselő-testület döntése:
a) önkormányzati rendelet
b) önkormányzati határozat
c) határozathozatal nélküli tudomásulvétel vagy egyetértés.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvében történő rögzítéssel alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
a) ügyrendi kérdésekben,
b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésekben,
c) határozati javaslat, vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett kiegészítő, módosító indítványok esetén.
21. Önkormányzati rendeletalkotás
28. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendelet jogszabály, amelyre a jogalkotásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) bármely képviselő,
d) a jegyző.
(3) A kezdeményezést a (2) bekezdés b)-d) pontjaiban foglalt esetekben a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyzővel véleményezteti azt, majd a képviselő-testület elé terjeszti. A kezdeményezéshez a jegyző véleményét minden esetben mellékelni kell.
(4) A rendelet-tervezet előkészítése a jegyző feladata.
(5) Amennyiben jogszabály kötelezővé teszi, úgy a rendeletalkotás kétfordulós.
(6) Az elfogadott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
29. § (1) A képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
(2) A rendeletet – annak elfogadását követő – legkésőbb 2 napon belül kell kifüggeszteni a hirdetőtáblára 8 nap időtartamra. A rendelet a kifüggesztés napján tekintendő kihirdetettnek.
(3) A hirdetőtáblára történő kifüggesztés és a levétel időpontját a rendelet alappéldányán fel kell tüntetni.
(4) Az önkormányzati rendeleteket naptári év elejétől 1-es sorszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM. rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik.
(5) Az önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról és a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 4. § szerinti, valamint az önkormányzat honlapján (www.facankert.hu) történő közzétételéről a jegyző gondoskodik.
22. Önkormányzati határozatok
30. § A képviselő-testület döntéseit – rendelet-alkotás és tudomásulvétel kivételével – határozati formában hozza meg. A határozatokat naptári év elejétől 1-es sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint történik.
31. § (1) A határozat tartalma:
a) képviselő-testület döntése szó szerinti megfogalmazásban,
b) végrehajtást igénylő döntéseknél a végrehajtás határideje és a végrehajtásért felelős személy megnevezése,
c) pénzügyi kihatással járó döntés esetén a pénzügyi fedezet megjelölése,
d) azoknak a felsorolása, akiknek a határozatot meg kell küldeni.
(2) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően legkésőbb 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
A Képviselő-testületi ülés anyagai
23. Előterjesztések
32. § (1) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést nyújthat be a polgármester, a jegyző, bármely képviselő, az intézményvezetők és a munkatervbe felvett napirendek előadói az őket érintő napirend kapcsán.
(2) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy annak bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezetek és határozati javaslatok, beszámoló és tájékoztató.
(3) A beszámolót, illetve a tájékoztatót tartalmazó előterjesztés határozati javaslattal zárul. A beszámolót a képviselő-testület elfogadja, vagy elutasítja, a tájékoztatót pedig határozattal tudomásul veszi.
(4) Az előterjesztés lehet írásbeli vagy szóbeli. Szóbeli előterjesztés rendkívül indokolt esetben, költségvetést nem érintő ügyben terjeszthető elő.
33. § (1) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei:
a) az előterjesztés címe,
b) előzmények (korábbi képviselő-testületi döntések, határozatok, azok eredményei, aláírt szerződések stb.),
c) a tárgykörre vonatkozó jogszabály(ok)
d) határozati javaslat,
e) szerződés-tervezetek
f) végrehajtásért felelősök megnevezése, határidők,
g) előterjesztő és előterjesztést készítők neve, meghívandók felsorolása, mellékletek megnevezése.
(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
24. Sürgősségi indítvány
34. § (1) A polgármester, a jegyző, bármely képviselő vagy bizottság javasolhatja a képviselő-testületnek a kiküldött meghívó napirendi pontjai között nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását (sürgősségi indítvány) a sürgősség tényének rövid indokolásával és az anyag csatolásával.
(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 5 órával a polgármesterhez kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát és indokát, a döntési javaslatot, valamint a javaslattevő aláírását.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a napirendek elfogadása előtt az előterjesztő legfeljebb 3 perces felszólalását követően a polgármester javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
25. Interpelláció
35. § (1) A képviselőket az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben interpellációs jog illeti meg.
(2) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot, illetve helyzetet jelez. Az interpellációt írásban, az ülést megelőzően kell a polgármesterhez benyújtani, azt a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz lehet címezni.
(3) Az ülés előtt legalább 5 nappal benyújtott interpellációra a címzett az ülésen, egyebekben legkésőbb 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az azt előterjesztő, majd a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, az interpelláció alapján részletes vizsgálatot rendel el, melyet az illetékes bizottság(ok) 30 napon belül folytat(nak) le. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt be kell vonni.
(5) Az interpellációkra az ülés utolsó napirendi pontjának megtárgyalása után kerülhet sor.
26. Önálló kérdés
36. § (1) Önálló kérdésnek minősül minden olyan kérdésfeltevés, amely napirendeken kívül merül fel.
(2) A képviselők a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, bizottsági elnökökhöz önkormányzati ügyekben az ülésen önálló kérdést intézhetnek.
(3) A kérdés címzettje a képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemben köteles válaszolni.
(4) A kérdések során önkormányzati döntés nem hozható.
27. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
37. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvnek kötelezően tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ban meghatározott elemeken túl:
a) a távol maradt képviselő nevét és azt, hogy távollétét szabályosan bejelentette-e,
b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
c) az elhangzott bejelentéseket és kérdéseket, valamint az azokkal és az írásbeli interpellációval kapcsolatos válaszokat,
d) képviselő kérésére véleményének szó szerinti rögzítését,
e) aláírásokat, dátumot, az önkormányzat hivatalos pecsétjét.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) meghívó,
b) a tárgyalásra kerülő előterjesztések,
c) jelenléti ív,
d) benyújtott interpelláció, írásban benyújtott önálló kérdés.
38. § (1) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, majd azt a jegyző az ülést követő 15 napon belül a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul igénybevételével a kormányhivatalnak, megküld.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányát – mellékleteivel együtt – a jegyző kezeli, azokat évente be kell köttetni és az irattárba helyezni.
(3) Az állampolgárok – a zárt ülés kivételével – a jegyzőnél betekinthetnek a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveibe. Az anyagot csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(4) A Képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyvet a www.facankert.hu oldalon is közzé kell tenni.
(5) Az ülésről kép- és hangfelvétel készülhet, őrzéséről a jegyző gondoskodik.
Egyéb működési szabályok
28. Közmeghallgatás
39. § (1) A Képviselő-testület – éves munkatervében tervezetten – évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és az érdekelt szervezetek képviselői a napirendnek megfelelően közérdekű kérdést intézhetnek és javaslatot tehetnek a képviselő-testület felé.
(2) A közmeghallgatás helyét és idejét, a munkatervben esetlegesen szereplő napirend tárgyát a közmeghallgatást megelőzően legalább 8 nappal a www.facankert.hu oldalon és az Önkormányzat közösségi felületén hirdetményben közzé kell tenni.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(4) A közmeghallgatáson lehetővé kell tenni, hogy a részt vevők közvetlenül előterjeszthessék közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket, javaslataikat.
(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a képviselő-testület döntése alapján az általa megválasztott háromtagú ideiglenes bizottságnak, illetve a Hivatalnak meg kell vizsgálnia. A kérdést a bizottság, illetve a Hivatal 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek.
(6) A közmeghallgatásra egyebekben a testületi ülésre vonatkozó általános szabályok az irányadóak.
29. Lakossági fórum
40. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítés érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről, a felmerülő tárgykörökről a lakosságot a fórum előtt 8 nappal a 39. § (2) bekezdés szerinti formában értesíteni kell.
(3) A fórumot a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt.
(4) A fórumról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
30. Helyi népi kezdeményezés, népszavazás
41. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát önálló rendelet határozza meg.
Az önkormányzat szervezete
31. A polgármester
42. § (1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el, esküjének megfelelően képviseli a képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(2) A polgármester a Mötv. 66. § alapján tagja a képviselő-testületnek. A polgármester feladatai különösen:
a) képviseli a képviselő-testületet, biztosítja a testület demokratikus, nyilvános működését,
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését,
c) gondoskodik és közreműködik a képviselő-testület munkájának megtervezésében, megszervezésében,
d) segíti a képviselők, a képviselő-testület bizottságának munkáját,
e) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben, hatósági jogkörökben,
f) a hatáskörébe tartozó ügyekben meghatározza a kiadmányozás rendjét,
g) elkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti a választási ciklusra kiterjedő gazdasági és munkaprogramot,
h) elősegíti az önkormányzati vagyon megőrzését, gyarapítását,
i) gondoskodik arról, hogy az önkormányzati szervek döntései tükrözzék a közakaratot,
j) segíti az önkormányzati intézmény fácánkerti telephelyének működését,
k) kezdeményezheti az önkormányzat érdekeit sértő döntés ismételt megtárgyalását,
l) a polgármester az önkormányzat érdekének védelmében jogosult a perindításra, melyről a következő testületi ülésen beszámol,
m) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
n) szervezi az Önkormányzat és a hatóságok kapcsolatait,
o) szervezi az Önkormányzat és a külföldi testvértelepülés együttműködését,
p) kapcsolatot tart Tolna Vármegyei Önkormányzata, az egyházak, a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek vezetőivel,
q) aláírja az önkormányzati önerőt nem igénylő pályázatokat, valamint ezen pályázatokkal kapcsolatos megállapodásokat.
(3) Önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.
(4) A polgármesterre átruházott képviselő-testületi feladat- és hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
32. Az alpolgármester
43. § (1) A képviselő-testület képviselő tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.
33. A jegyző, aljegyző
44. § (1) A jegyző vezeti a Hivatalt. A jegyzőt – pályázat alapján – az Mötv. 83. § c) pontja és a Hivatalt létrehozó megállapodás alapján Tolna város polgármestere nevezi ki határozatlan időre.
(2) A jegyző feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése és a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, ha a döntés előkészítése során, illetve a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel.
(4) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti, feladatait a jegyző határozza meg.
(5) A jegyzőre átruházott képviselő-testületi feladat- és hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
34. A képviselő
45. § (1) A képviselő Fácánkert község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. A vagyonnyilatkozat tételére kötelezetteket és a nyilvántartásra és őrzésére vonatkozó szabályokat a 5. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő:
a) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, ülésein,
b) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
c) előterjesztést tehet,
d) felszólalhat, indítványt tehet,
e) interpellálhat, kérdéseket tehet fel,
f) szavaz a döntést igénylő ügyekben,
g) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a Kormányhivatal által szervezett képzésen,
h) köteles a vele szemben felmerülő összeférhetetlenséget megszüntetni,
i) köteles vagyonnyilatkozatot leadni,
j) köteles igazolni a köztartozásmentes adatbázisba való felvételének megtörténtét.
46. § (1) A képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
(2) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az érintett képviselőt is meg kell hívni.
(3) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(4) A képviselő a polgármestertől és a jegyzőtől – a szolgálati út betartásával – igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre – a Hivatal közreműködésével – 30 napon belül érdemi választ köteles adni.
(5) A képviselő munkájához – a jegyzőn keresztül – kérheti a Hivatal segítségét.
47. § (1) A képviselőt és bizottsági tagot munkájáért tiszteletdíj illeti meg, melynek részletes szabályait külön rendelet tartalmazza.
(2) A képviselő köteles írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén nem tud megjelenni. A polgármester jogosult arra, hogy a mulasztó képviselő tiszteletdíjának mérséklését, illetve megvonását javasolja.
35. Bizottságok
48. § (1) A Képviselő-testület 3 tagú Ügyrendi Bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testületi tagok közül kell választani.
(3) A bizottság működésére vonatkozóan ügyrendet készít, melyet minősített többségű döntéssel hoz meg, a működésére egyebekben a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A bizottság elnökének, tagjainak jegyzékét, feladatait az 6. melléklet tartalmazza.
49. § (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre. Az ideiglenes bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzésével, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásával automatikusan megszűnik.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:
a) dönt a bizottság elnevezéséről,
b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
c) meghatározza a bizottság feladat-és hatáskörét.
(3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
36. Az önkormányzat költségvetése
50. § (1) A képviselő-testület éves költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés tárgyalása egy fordulóban, az államháztartási törvény által előírt részletezésben, a költségvetési rendelet megalkotásával történik.
(3) A költségvetési évet követően a polgármester rendelet-tervezetet terjeszt elő a zárszámadásról. A rendelet-tervezet tartalmát az államháztartási törvény határozza meg.
51. § Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 7. melléklet tartalmazza.
37. Az önkormányzat vagyona, A gazdálkodás ellenőrzése
52. § (1) Az önkormányzat vagyonát és hasznosításának módját külön rendelet határozza meg.
(2) Az önkormányzati vagyont nyilvántartásba kell venni. A vagyonleltár elkészítéséért a polgármester felelős.
53. § Az önkormányzat ellenőrzését külső szakértő látja el.
Záró rendelkezések
54. § Hatályát veszti a Fácánkert Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(IX.1.) önkormányzati rendelet.
55. § Ez a rendelet 2024. december 6-án lép hatályba.