Mesteri Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§

A község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 9/2003. (XI.11.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

  „Az országos településrendezési és építési követelményekkel (a továbbiakban: OTÉK) összhangban készített Mesteri Község Helyi Építési Szabályzatát megállapítja, a község Szabályozási Tervét jóváhagyja, mely a HÉSZ 1. mellékletét képezi.”

2. §

A HÉSZ 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

   „(3) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére cégéreket, becsalogató táblákat, feliratokat (a továbbiakban: reklámot) helyezhetnek el.  Reklám csak kerítés, kapuzat, épület, építmény homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként kerülhet kialakításra. Megvilágítása hideg színhőmérsékletű fényforrással (neon, halogén, lézer fény) nem létesíthető, vibráló pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.”

3.§

(1) A HÉSZ 9. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (15) A lakó- és üdülőépületek, valamint azok melléképítményei az alábbi kikötésekkel létesíthetők:

a) magas tető esetén 35^o – 45^o hajlásszögű kerámiacserép héjalással;

b) alacsony hajlásszögű tető- vagy, dongaboltozat: zöldtető, üveg- vagy polikarbonát lemez, vagy titán-cink héjalás.

Az egyes építési övezetekhez tartozó kerítéstípust (áttört vagy tömör kerítés) a HÉSZ 10. §-a tartalmazza.”

(2) A HÉSZ 9. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

   „(16) A Lakó- (L), vegyes- (V), üdülő- (Ü), különleges (K) területeken, a mezőgazdasági kert- szőlő-gyümölcsös (Mk) területeken és azok határától számított 800 m-en belül hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy nem helyezhető el.”

4. §

A HÉSZ 10. §-a és az azt követő alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. §

Az egyes építési övezetek egyedi előírásai

Mesteri Község beépítésre szánt terület felhasználási egységeinek egyedi szabályait a HÉSZ 2. melléklete tartalmazza.”

5. §

(1) A HÉSZ 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közlekedési területek rendeltetését, kialakítását a HÉSZ 3. melléklete tartalmazza.”

(2) A HÉSZ 11. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Mesteri község zöldterületi övezetei – közpark, illetve sportpálya rendeltetésű területek.    Rendeltetésük szerint:

a) közpark területe:(Zk);

b) sportpálya területe:(Zs);

c) közpark egyedi épület elhelyezési lehetőséggel:(Zé).”

(3) A HÉSZ 11. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Felhasználása az OTÉK előírásai szerint történhet. Rendeltetésük szerint:

a) gazdasági erdőterület:(E);

b) védelmi (védő) erdőterület:(Ev);

c) oktatási-kutatási (rehabilitációs) erdőterület:(Eo).”

(4) A HÉSZ 11. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) Az oktatási-kutatási erdőterület a területen honos ökoszisztémát rehabilitáló, az ehhez szükséges erdőkezelési módokat feltáró tevékenység kutatására, megvalósítására és oktatására szolgáló terület.”

(5) A HÉSZ 11. § (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (20) Mezőgazdasági turizmusfejlesztést is szolgáló gazdálkodás területe (Mt). A szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas olyan terület, ahol a mezőgazdasági termelés, terményfeldolgozás és értékesítés a gazdasági célokon túl turisztikai vonzerőként is szolgál. A területen bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható, ehhez szükséges épület, építmény nem létesíthető, nagyüzemi állattartás nem folytatható, ilyen célt szolgáló épületek, építmények nem helyezhetők el. Az övezetben a turizmust szolgáló, bemutató gazdálkodás esetén kivételesen elhelyezhető épületek:

a) rideg állattartást bemutató gazdaság: tejfeldolgozó kisüzem, egyéb termékfeldolgozó műhely, termékbemutató- és házi értékesítésre szolgáló épület, bentlakásos tanfolyamok megtartására is alkalmas épület és létesítmények;

b) lótenyésztés: takarmány feldolgozó- és tároló építmények, istállók, lovarda, szállásépület, vendéglátó épület;

c) biotermékeket előállító gyümölcsös, kertészet, gyógynövénytermesztés és méhészet: terményfeldolgozó- és tároló építmények, termékbemutató- és házi értékesítésre szolgáló épület, bentlakásos tanfolyamok megtartására is alkalmas épület és létesítmények;

d) egyéb, nagykiterjedésű zöldterületet igénylő létesítmény: magyar őshonos gazdasági állatok bemutatására szolgáló telep, kutyakiképző telep, mini golfpálya és létesítmények – szálló- és vendéglátó épületek;

e) amennyiben az Mt övezeten belüli telekre ivóvízzel ellátott épület kerül elhelyezésre, az építési engedélyezési eljárás keretében a keletkezett szennyvíz zárt gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell;

f) ezen övezetben csak a helyi állattartáshoz vagy terményfeldolgozáshoz kapcsolódó helyi igények kielégítésénél nem nagyobb takarmány feldolgozó, tároló stb., építmények helyezhetők el.

Az a) – d) pontokban felsorolt épületek, építmények megvalósítása esetén a legnagyobb beépítettség a telek területének 3 %-a, de egy épülettömegben max.: 1000 m² lehet. A megengedett legnagyobb építménymagasság a termelést, feldolgozást és a tárolást szolgáló gazdasági épületek esetén: 7,5 m, egyéb épületek esetén: 5,0 m. Építési helyre az övezeten belül nincs megkötés, de az elő- oldal- és hátsókert sem 6,0 méternél, sem az építménymagasság mértékénél kisebb nem lehet. Az épületek, építmények kialakításánál a tájba illeszkedés szempontjaira, valamint a hagyományos épületszerkezetek és anyagok használatára különös gondot kell fordítani.”

(6) A HÉSZ 11. § (22) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

  „(22) Mezőgazdasági ligetes-cserjés, legeltetett terület (Ml)

A szántóföldi művelésre nem (vagy kevésbé) alkalmas terület, amely takarmányozási, legeltetési és táj rehabilitációs célt szolgál.”

6. §

(1) A HÉSZ 12.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Helyi objektum védelme az alábbi ingatlanokat érinti:

a) Külterületen: a 058/6 és a 081/3 hrsz-ú ingatlan;

b) Belterületen: a 20, 24, 37, 39/2, 42/2, 48/2, 60, 61, 83, 105, 122, 168, 185, 224, 235 hrsz-ú ingatlanok.”

7. §

A HÉSZ a 2. és 3. mellékletekkel egészül ki.

8. §

Hatályát veszti a HÉSZ 1. § (3) bekezdése, az 1.§ (6) - (26) bekezdései , a 6. §-a, a 7. § (1) bekezdés utolsó mondata, a 7. § (4) bekezdése, a 8. §-a, a 9.§ (1) - (5) bekezdései, a 9. § (13) bekezdése, a 9. § (17) bekezdése, a 11. § (1) bekezdése, a 11. § (2) bekezdése, a 11. § (4) bekezdése, a 11. § (6) bekezdése, a 11. § (7) bekezdés utolsó mondata, a 11. § (8) bekezdése, a 11. § (17) bekezdés utolsó mondata, a 11. § (18) bekezdés utolsó mondta, a 11. § (19) bekezdés, a), b), f), h), i) pontjai, a 11. § (19) bekezdés g) pontjának utolsó mondata, a 11. § (23) bekezdése, a 11. § (24) bekezdése, a 11. § (25) bekezdése, a 12. § (1) - (3) bekezdései, a 13. § (5) bekezdése, a 13. § (6) bekezdése.  

9. §

Záró rendelkezések

A HÉSZ a kihirdetést követő napon lép hatályba. 

Mesteri, 2016. december 13.

Lórántfy Tibor                                                                                  Farkas Gábor

 polgármester                                                                                          jegyző